Gazdaság és szaknyelv tudományos konferencia Magyar Nyelvstratégiai Intézet Budapest, 2018.január 18. A gazdasági szaknyelv oktatása és kutatása a 21. században Kurtán Zsuzsa
TARTALOM 1. A gazdasági szaknyelv, a szaknyelvoktatás értelmezése 2. A gazdasági szaknyelv oktatásának színterei 3. A szaknyelvoktatás/kutatás alakulása, főbb eredményei 4. A szaknyelvoktatás hatékonyságát befolyásoló tényezők 5. Következtetések a stratégiai tervezésekhez
1. A gazdasági szaknyelv, a szaknyelvoktatás értelmezése
SZAKMAI NYELVHASZNÁLAT A gazdasági (kereskedelmi, üzleti stb.) szaknyelv a gazdasági szakmai kommunikáció társadalmi tevékenységeinek megfelelő beszédhelyzetekben, specifikus beszédszándékokhoz használt szaknyelvi regiszter, amely magában foglalja a dinamikusan változó beszédhelyzetek formalitása alapján elkülönülő úgynevezett stílusváltozatokat is; megnyilvánulása, használata szövegekben ragadható meg.
SZAKNYELVOKTATÁS A szaknyelvoktatás specifikusan meghatározott nyelvtanítási/tanulási folyamat, amely arra irányul, hogy a tanulók a különböző szakmák, foglalkozások, tanulmányok nyelvbe kötött tevékenységeit, feladatait végre tudják hajtani, illetve specifikus nyelvi-kommunikációs követelményeknek feleljenek meg. A szaknyelvoktatást főleg a szaknyelvi kontextus iránti érzékenység és a nagyfokú rugalmasság különbözteti meg az általános nyelvtanítástól.
2. A gazdasági szaknyelv oktatásának színterei
Gazdasági szaknyelvoktatás (Magyarország) Középfokú intézményes oktatási rendszerben gazdasági képzés (szaknyelvoktatás) Szakképzési Centrumok (2015-től) Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnázium és Szakközépiskola Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapja Felsőoktatási intézményekben a képzési profilnak megfelelő területeken a szaknyelvek szakterületi megoszlásában erősen kiemelkedik az üzletigazdasági jelleg idegen nyelvű képzés külföldi (és magyar) hallgatóságnak magyar mint idegen nyelv (szaknyelv) külföldi ösztöndíjasoknak magyar szakmai nyelvhasználat kurzus anyanyelvűeknek (ritka kivétellel) Intézményes oktatástól független nyelviskolákban államilag elismert nyelvvizsgákra felkészítő nyelvtanfolyamok Vállalati tanfolyamok, továbbképzések felnőtt korúaknak
18000 A szaknyelvi képzés helye 42 értékelhető válasz 16862 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 4283 4963 2000 0 Felsőfokú szakképzés 1650 Alapképzés Mesterképzés Osztatlan képzés 1253 Szakirányú továbbképzés 40 38 PhD képzés Egyéb
25 A szaknyelvi képzés területei (képzési szinttől függetlenül) 20 15 10 5 0 Angol Német Francia Orosz Olasz Spanyol Egyéb Értékelhető válaszok száma: 43
Gazdasági szaknyelvoktatás (Határon túli régiók) Szórványosan jellemző a szaknyelvoktatás (Szabómihály 2010) Szakképző iskolák magyar nemzetiségű tanulóinak száma csökken Középfokon közgazdasági szaknyelv magyarul teljes mértékben vagy részben (Szlovákia, Erdély) Felsőoktatásban magyar nyelvű közgazdász képzés Felsőfokú szakképzési kínálat bővítésében magyarországi felsőoktatási intézmények szerepe A magyar szakértelmiség rendszeres és tervezett szaknyelvi továbbképzésére egyik államban sem volt eddig példa.
Helyzetkép A (gazdasági) szaknyelvi képzés jellemzően az idegen nyelvek oktatására, államilag elismert - többnyire idegen nyelvi - nyelvvizsga bizonyítványok megszerzésére irányul, és megállapíthatjuk, hogy a szaknyelvoktatás gyakorlati megvalósulása terén széles változatosság tapasztalható. A magyar nyelv szerepe a gazdasági képzésekben: 1. A magyar nyelv (szaknyelv) mint az oktatás egyik tárgya, alapozó és nyelvfejlesztő szerepe az anyanyelvű oktatás teljes folyamatában 2. A magyar nyelv (szaknyelv) szerepe más tárgyak oktatásában 3. A magyar nyelv (szaknyelv) az oktatási intézményrendszer világában 4. A magyar nyelv (szaknyelv) szerepe az intézményes oktatáson túli hatásokban 5. A magyar nyelv (szaknyelv) többnyelvű környezetben, kisebbségi helyzetben 6. A magyar nyelv (szaknyelv) mint idegen nyelv specifikus funkciója a kultúraközvetítés, a nemzetközi szakmai, társadalmi, gazdasági kapcsolatokban, az oktatás nemzetközivé válásában
Újszerű jelenségek A magyar mint idegen nyelv iránti igény ugrásszerűen megnőtt. Jellemző célcsoportok a középfokú oktatásban Magyarországon élő, nemzetközi iskolákban tanuló diákok, akik számára az oktatás nyelve idegen nyelv, de környezetnyelvként kívánnak magyarul tanulni A középfokú oktatási intézményekben a magyar anyanyelvű tanulókkal integrált, a menekült vagy oltalmazott státuszúak, gazdasági migránsok gyermekei felsőoktatási intézményekben a külföldi ösztöndíjas hallgatók (ERASMUS, STIPENDIUM HUNGARICUM) nyári iskolákon a származásnyelvi tanulók a nemzetközi vállalatoknál dolgozó felnőttkorúak határmenti vegyesvállalatoknál; magyar nyelvtanfolyamok ukrán anyanyelvűeknek
3. A szaknyelvoktatás/kutatás főbb eredményei
Szükségletelemzések (gazdaság és nyelv) Országos helyzetképek (1993-2012) Regionális szükségletelemzések Munkaadók igényei álláshirdetésekben Idegen nyelvi képzés az idegenforgalomban: igények, elvárások Nemzetközi keretek, magyarországi idegen nyelvű képzések nemzetközi összehasonlításban Multinacionális vállalatok idegen nyelvi és nyelvoktatási stratégiájának hatása a vállalkozások sikerességére Nyelvvizsgarendszer, nyelvvizsga-piac Tanulási szükségletek, célok átrendeződése Változás és állandóság egy hallgatói igényfejlesztés tükrében (2005 és 2010) (a tanárok folyamatos felmérései)
Nyelvészeti/alkalmazott nyelvészeti elemzések A szakterületi képzéseknek megfelelő regiszterjellemzők feltárása és leírása (kereskedelem, pénzügy, számvitel, turisztika, marketing, diplomácia) Nyelvpárok, fordítások (német, angol, olasz, francia) Korpuszalapú összehasonlító vizsgálatok Rétegzettség szerint (ügyfelek tájékoztatása) Interkulturális megközelítésben
Nyelvpedagógiai elemzések A szaknyelvi kompetencia fejlesztése, mérése és értékelése Kommunikatív és interkulturális kompetenciák: elvárások és felkészítés Felnőtt nyelvtanulók online olvasási stratégiáinak fejlesztése A virtuális és kombinált oktatási környezetben folyó tanulás pedagógiai céljai Az önálló nyelvtanulóvá nevelés lehetőségei: felsőoktatási szaknyelvtanárok nézetei a nyelvtanulói autonómiáról
A gazdasági nyelv/oktatás kutatása (ODT) 1. Asztalos Réka: The Pedagogical Purposes of the Use of Virtual Learning Environments and Web 2.0 Tools in Tertiary Language Teaching in a Blended Learning Environment 2016 ELTE 2. Bajzát Tünde A mérnökök kommunikatív és interkulturális kompetenciája: elvárások és felkészítés 2011.PTE 3. Balogh József Analyse linguistique des discours de politique extérieure de Jacques Chirac 2011. PE 4. Baranyai Tamás A diplomáciai kommunikáció szemantikai és pragmatikai aspektusai. (Vizsgálat angol, magyar és francia nyelvű korpusz alapján) PE 2011 5. Bereczné Szép Beáta A szakfordítás szerepe a magyar gazdasági, jogi szaknyelv kialakulásában 2012 ELTE 6. Csapóné Horváth Andrea Turisztikai reklámok főcímeinek nyelvészeti vizsgálata (Elemzés német nyelvű korpuszon) 2012 PTE 7. Dévény Ágnes Az idegen nyelvi közvetítés feladat helye, szerepe a kritériumfüggő nyelvvizsgán 2008 ELTE 8. Dévényi Márta Az üzleti tárgyalások disztributív verbális taktikái 2009 PTE 9. Dósa Ildikó A számviteli nyelvhasználat lexiko-szemantikai és terminológiai vizsgálata 2011 PE 10. Eklicsné Lepenye Katalin Interjúvezetési stratégiák nők által irányított, elsősorban férfi partnerekkel folytatott politikai beszélgetésekben 2012 PTE 11. Fischer Márta A fordító mint terminológus, különös tekintettel az európai uniós kontextusra 2011 ELTE 12. Háhn Judit Promóciós műfajok a virtuális térben. A szpnzorált szöveges link, a szalaghirdetés és az üzleti honlap nyelvészeti megközelítése 2010 PTE 13. Jerkus Tibor Istvánné Neologizmusok a magyar gazdasági szaknyelvben 2011 PE 14. Kis Ádám Szöveg a digitális térben 2009 PE 15. Kriston Renáta Egy háromnyelvű, német-magyar-angol turisztikai tanulói szakszótár koncepciójának bemutatása 2009 ELTE 16. Lukács András Műfajspecifikus megfeleltetési stratégiák az útikönyvek fordításában 2013 ELTE 17. Mészáros Ágnes A magyar egészségbiztosítási szakszókincs diakrón vizsgálata 2010 PE 18. Nagyné Csák Éva Neologizmusok a szállodaipari szaknyelvben (német-magyar, német-orosz egybevetés) 2010 PE 19. Spiczéné Bukovszki Edit: Az önálló nyelvtanulóvá nevelés lehetőségei: felsőoktatási szaknyelvtanárok nézetei a nyelvtanulói autonómiáról 2017 20. Szekrényesné Rádi Éva A magyar gazdasági szaksajtó (2010-2013) kognitív nyelvészeti elemzése 2015 ELTE 21. Tamás Dóra Mária A gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről az olasz magyar nyelvpár esetében 2011 ELTE 22. Terestyényi Enikő A modern turizmus terminológiája. Vizsgálat angol és magyar nyelvű korpusz alapján 2011 PE 23. Vargáné Kiss Katalin Pénzintézetek szakmai nyelv-használatának elemzése angol és magyar éves jelentések alapján 2009 PE 24. Ziskáné Kiczenko Katalin A regionális gazdaságtan terminológiája. Vizsgálat angol, francia, magyar és olasz nyelvű korpusz alapján 2011 PE
A kutatási eredmények alkalmazása a képzési szakterületeknek megfelelő szaknyelvi kompetenciák kialakításához, a fordítóképzéshez, a szakmai nyelvvizsgarendszerek kidolgozásához, a két tannyelvű, illetve a nemzetközi hallgatóság számára beindított idegen nyelvű képzésekhez, a nyelvtanárképzéshez, valamint a szakmai tárgyakat idegen nyelven oktató tanárok szakmai kommunikációs kompetenciáinak fejlesztéséhez.
4. A szaknyelvoktatás hatékonyságát befolyásoló tényezők
Dinamikus változások és hatások A társadalmi, gazdasági változások felgyorsulása, folyamatossága, a versenyképesség jelentősége A munkaerőpiacon a formai megfelelés helyett: mit tud, mire képes, milyen szinten, milyen feltételek mellett (ténylegesen megszerzett képességek) A digitális (IKT) technika robbanásszerű fejlődése és elterjedt használata A tanulás újraértelmezése: hogyan lehet és kell megszervezni a tanulást és milyen új tanulási környezeteket szükséges kialakítani
Új tanulási környezetek, követelmények Tanulás nemzetközi környezetben Tanulási képesség digitális térben Információszerzés, tudásmegosztás Innováció, közös tudásépítés Együttműködés (kollaboráció) Tanulói autonómia (felelősségvállalás) mint képesség a folyamatos önképzésre, továbbképzésekre
5. Következtetések a stratégiai tervezésekhez
A magyar (gazdasági) szaknyelv funkcióinak tudatosítása és használata A szaknyelvi képzésekben támogatás szükséges a magyar nyelv mint szaknyelv funkcióinak, a nyelvhasználati jellemzőknek a tudatosításához és a nyelvfejlesztési lehetőségek kihasználásához
A magyar (szaknyelv) az oktatásban Alapozó és nyelvfejlesztő szerepe az anyanyelvű oktatás teljes folyamatában Szükség van a szaknyelvi (tannyelvi) regiszterek nyelvhasználatának értelmezésére, annak tudatosítására a szakképzések oktatási, kutatási és társadalmi kapcsolatainak valamennyi helyszínén és szintjén
A magyar nyelv mint szaknyelv és tannyelv Többnyelvű környezetben, kisebbségi helyzetben A hosszú távú fejlesztésben a tényleges és a szaktudást is magában foglaló kétnyelvűség megteremtését kívánatos segíteni, hogy a magyar nemzetiségek összekötő kapocsként létezhessenek a szomszédos országok gazdasága és kultúrája között. (Csermely et al. 2009)
A magyar nyelv mint szaknyelv Nemzetközi környezetben Többféle kulturális és nyelvi háttérrel rendelkező beszélők kölcsönös hozzájárulásának erősítése az interkulturális kompetenciák fejlesztéséhez Tanulás digitális térben Az információszerzéshez, tudásmegosztáshoz, az önálló tanuláshoz és együttműködésekhez szükséges lehetőségek tudatosítása, a feltételek, szolgáltatások támogatása
Köszönöm a figyelmet! Kurtán Zsuzsa kurtanzs@gmail.com