SZÉP RENÁTA A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története /témavezető: Dr. Kalocsai Péter PhD/ Az egészségügy helyzete és a népjóléti intézmények tevékenysége jelentősen befoly{solj{k egy adott v{ros, régió vagy orsz{g fejlődését. E tényezők szerepet j{tszanak a demogr{fiai v{ltoz{sokban, az életszínvonal, az életkörülmények {talakul{s{ban, a gazdas{g működésében és a mindennapi életben. Elég csak arra gondolnunk, hogy a higiéni{s viszonyok javul{s{val és az orvostudom{ny fejlődésével egyre több betegség megelőzhetővé és kezelhetővé v{lik, illetve a j{rv{nyok is jóval kevesebb {ldozatot követelnek, ha egy{ltal{n követelnek. Az egészségügyi ell{tó intézmények fontoss{gi sorrendjében az első helyet a kórh{zak foglalj{k el. M{r a XIX. sz{zadban a legtöbb v{ros, település azon f{radozott, hogy felépíthessen egy olyan kórh{zat, amelyben a betegeket a megfelelő {pol{sban és ell{t{sban részesíthetik. Ez Szentgotth{rdon sem volt m{sként, azonban a község főként az anyagi nehézségek miatt csak a XX. sz{zadban tudott {llandó megold{st tal{lni a problém{ra. Az Erzsébet-kórh{z volt a település első kórh{za, amelyben orvos és beteg{poló személyzet is dolgozott. Fenn{ll{sa alatt a j{r{si székhely lakói és a kórh{zegylet tagja adom{nyaikkal t{mogatt{k működését. Története a XIX. sz{zad közepén kezdődött, s a XX. sz{zad elejéig tartott, sorsa pedig a tehetősebb szentgotth{rdi polg{rok kezében volt. 1847-ben kezdeményezés indult egy községi kórh{z fel{llít{s{ra. Ennek érdekében Taucher Mih{ly 66 forint 92 krajc{rt adom{nyozott Szentgotth{rdnak a kórh{z 189
felépítésére. 1849-re ez az összeg Kecs Antal és Stirling Mih{ly adom{nyaival 98 forint 63 krajc{rra emelkedett. A folyamatos adom{nyoknak köszönhetően 1855-re pedig m{r 800 forint volt a kórh{zalapban. 1 Benedikter K{roly szolgabíró 1855-ben egy az egész j{r{sra kiterjedő kórh{zat akart létrehozni, s ezzel egy időben létrejött a Szentgotth{rdi Kórh{z Egylet. Alapszab{lyait Kom{romy Ödön ciszterci ap{t fogalmazta meg, s egy folyamodv{nyt küldött a kir{lyhoz, hogy haszn{lhass{k az Erzsébet-kórh{z elnevezést. 2 Benedikter szolgabíró tette azt az aj{nlatot, hogy vegyék fel az Elisabeth Krankenhaus Verein nevet. 3 Az adom{nyokból melyek különböző pénzösszegekből és felszerelésekből (péld{ul {gyruh{k, lepedők) tevődtek össze az egylet kibérelhetett két szob{t a Zagler-féle h{zban, s így a gyógykezelés 1855-ben kezdetét vehette. 1856-ban megérkezett az engedély az Erzsébet-kórh{z név haszn{lat{ra, s ezt követően az egylet megv{s{rolta az egész Zagler-h{zat. 1857-ben kapta meg a település Sopronból az alapszab{lyok megerősítését, így az egész j{r{s betegeit ell{thatta az intézmény. 4 Egy az alapít{s évéből fennmaradt lelt{r szerint a kórh{zban h{rom szoba, egy kamra, egy konyha, egy {polói szoba és egy halottas kamra volt. Az épületben fenntartottak egy szob{t a kórh{z orvosa sz{m{ra. A lelt{r részletezi az egyes helyiségek 1 Szücs Istv{n: A szentgotth{rdi Erzsébet-kórh{z helyzete. In: Szentgotth{rd. 1902. m{jus 4. 1. p. 2 Szücs Istv{n: A szent-gotth{rdi Erzsébet-kórh{z. In: Szentgotth{rd. 1896. m{rcius 22. 9. p. 3 Szücs Istv{n: A szentgotth{rdi Erzsébet-kórh{z helyzete. In: Szentgotth{rd. 1902. m{jus 4. 1. p. 4 Szücs Istv{n: A szent-gotth{rdi Erzsébet-kórh{z. In: Szentgotth{rd. 1896. m{rcius 22. 9. p. 190
berendezési t{rgyait. Az első szob{ban péld{ul volt egy {lló szekrény puhaf{ból, h{rom {gy puhaf{ból, hat v{nkos barna héjjal, négy paplan lepedővel lehúzva, egy matrac lószőrrel tömve, két zöld függöny, két imakönyv. 5 A kamr{ban t{rolt{k az egészségügyi segédeszközöket, mankókat, köpőcsészéket valamint gennyedség felfog{s{ra szolg{ló pléht{lcz{kat. 6 Az orvosi szob{ban tartott{k a különböző sebészeti szereket, fecskendőket. 7 Lehetőségeihez képest viszonylag elegendő felszereléssel indította el egészségügyi munk{ss{g{t az Erzsébet-kórh{z. A Bach-korszak lez{rulta ut{n a kórh{zegylet addigi fel{ll{s{ban megszűnt, tagjai sorra kiléptek, jövedelme nem volt. Új alapszab{lyai kimondt{k, hogy csak a még meglévő tagokat, a szentgotth{rdiakat és azokat az idegeneket l{tj{k el, akiknek sürgős orvosi beavatkoz{sra van szükségük. 8 Valój{ban a kórh{zban zömmel szegényeket és j{rv{nyos betegeket kezeltek. Ezt a tényt t{masztj{k al{ azok a halotti anyakönyvi bejegyzések, amelyek megjegyzés rovat{ban feltüntették, hogy az elhunyt a kórh{zban halt meg. Ilyen többek közt ez az 1881. {prilis 5-én keletkezett bejegyzés: Ismeretlen vezetéknevű J{nos elmeh{borodott, 40 éves koldus tífuszban a kórh{zban halt meg, hov{ önkívületi {llapotban hozattatott. 9 1882-ből is maradt fenn hasonló eset, Dolgos M{ria koldusasszony tüdőgyullad{sban halt 5 VaML, Spital Inventarium 1855. Lelt{r. Felvéve Szentgotth{rdon, 1855. {prilis 3-{n az Erzsébet-kórh{z V{lasztm{ny{nak az Erzsébetkórh{z tulajdon{t képező ingós{gokról. Szentgotth{rd Mezőv{ros Iratai. V. K. 73/4. 6 uo. 7 uo. 8 Szücs Istv{n: A szent-gotth{rdi Erzsébet-kórh{z. In: Szentgotth{rd. 1896. m{rcius 22. 9. p. 9 VaML, Szentgotth{rd Római Katolikus H{zass{gi és Halotti Anyakönyvei. 1828-1895. IV. 445/422. 1881/11. bejegyzés 191
meg szintén a kórh{zban. 10 Hosszan folytathatn{nk a sort még több hal{lesettel, amelyeknek {ldozatai szegények, javarészt napsz{mosok, szolg{lók vagy koldusok voltak, azonban ez a néh{ny példa is bepillant{st enged a kórh{zban ell{tott betegek köreibe. A kórh{z történetében az újabb mérföldkövet az 1885. év jelentette. Dr. Ott Ferencz hal{la ut{n aki a kórh{z ingyenes orvosa volt fi{t, dr. Ott Edét v{lasztott{k a kórh{z orvos{v{. Tehetséges, fiatal orvos volt, aki igyekezett kórh{z{t új utakra ir{nyítani, moderniz{lni. Az új vezetés új alapszab{lyokat kív{nt, amelyet 1885. november 30-{n írtak al{. E szerint az egylet célja a településen m{r meglévő kórh{z fenntart{sa, hogy a szentgotth{rdiakat és a környékbeli egyéb jelentkezőket betegség esetén ell{thass{k. 11 Az intézmény élén a közgyűlésen szavazattöbbséggel h{rom évre megv{lasztott nyolc rendes és öt póttagból {lló v{lasztm{ny, illetve az elnök {llt. Feladatkörük kiterjedt a kórh{z feletti felügyeletre, a vagyon kezelésére és a pénzt{ros sz{mad{sainak felülvizsg{lat{ra. Ott Ede teljesen {talakíttatta a kórh{zat. Felújított{k az épületet, fel{llítottak egy halottas kamr{t, amelyet elszigeteltek az épület többi részétől, a szob{kat oszt{lyozt{k, új vas{gyakat helyeztek el, műtőeszközöket, fürdők{dakat, boncoló asztalt szereztek be, a betegeknek pedig fehér ruh{kat, köpenyeket és papucsokat v{s{roltak. 12 10 VaML, Szentgotth{rd Római Katolikus H{zass{gi és Halotti Anyakönyvei. 1828-1895. IV. 445/422. 1882/8. 11 VaML, Szent Gotth{rd mezőv{ros{ban levő Erzsébet-kórh{zegylet alapszab{lyai. Egyesületi Alapszab{lyok. IV. 440. 12 Szücs Istv{n: A szentgotth{rdi Erzsébet-kórh{z helyzete. In: Szentgotth{rd. 1902. m{jus 4. 1. p. 192
A kórh{z jelentős adom{nyokat kapott a település jómódú csal{djaitól, többek közt a Lipp és a Vargyassy csal{doktól. Azonban az egyre növekvő kiad{sok megnehezítették a kórh{z anyagi helyzetét. A legtöbb {pol{si napot felmutató évben összesen ezerh{romsz{z napon {t l{tt{k el a betegeket, s így ezen év kiad{sai és bevételei hiteles képet mutatnak a kórh{z vagyon{nak mozg{s{ról. 13 Minden betegnek az ell{t{sért naponta 65 krajc{rt kellett fizetni, ebből az összegből 35 krajc{r az élelmezőnek j{rt, 30 krajc{r pedig a kórh{zalapba került. Az ezerh{romsz{z napból négysz{zötven nap esett a bujakórosok {pol{s{ra, akik ut{n a korm{ny fizetett, de csak 50 krajc{rt, amelyből csup{n 15 krajc{r jutott a kórh{znak. Így teh{t nyolcsz{zötven 30 krajc{ros nap maradt, amelyből még nyolc sz{zalékot le kellett vonni, mivel a költségek egy részét nem lehetett behajtani. A fennmaradt hétsz{znyolcvankét 30 krajc{ros napból összesen 234 forint 60 krajc{r térült meg, ehhez hozz{adódott még a négysz{zötven 15 krajc{ros nap 67 forint 50 krajc{rja, így a bevétel 302 forint 10 krajc{r lenne. Ebből azonban le kell vonnunk 23 forint 80 krajc{rt, ugyanis a nem behajtható díjak estében is be kellett fizetni az élelmező felé a 35 krajc{rt. Az ell{t{sból teh{t 278 forint 30 krajc{r kerül a kórh{zalapba. Ezt az összeget egészítette ki a szentgotth{rdi ap{ts{g 25 forintnyi adom{nya, az 50 forintnyi tags{gi díj, 10 forintnyi takarékpénzt{ri segély, illetve 120 forintnyi kamat. A kórh{znak a betegek ell{t{s{ból és az adom{nyokból összesen 498 forint 30 krajc{r jövedelme sz{rmazott. A kiad{sok legmagasabb tétele a betegek ell{t{s{hoz szükséges felszerelések, gyógyszerek biztosít{sa volt 160 forint 13 Szücs Istv{n: A szentgotth{rdi Erzsébet-kórh{z helyzete. In: Szentgotth{rd. 1902. m{jus 4. 1. p. 193
értékben, majd ezt követte az orvos tiszteletdíja, amely évente 150 forintot tett ki, illetve jelentős kiad{s volt a beteg{polói díj évi 120 forintnyi összege. A bérleti díj (15 forint), a h{zi szükségletek (38 forint) a munk{k kifizetése (50 forint) a téli tüzelő (168 forint) és annak felv{gat{sa (28 forint), a felszerelések (10 forint) illetve a tűzk{r elleni biztosít{s (4 forint 63 krajc{r) összesen 313 forint 63 krajc{r kiad{st jelentettek a kórh{znak. A bevételek és a kiad{sok vizsg{lata jelentős veszteséget mutat. Egy évben 498 forint 30 krajc{r gyarapította a kórh{z kassz{j{t, azonban a bérek és egyéb költségek fedezése évente 743 forint 63 krajc{rt tett ki. 14 A 245 forint 33 krajc{r különbözetet a település lakói adom{nyaikkal egyenlítették ki. Dr. Berger M{té pléb{nos péld{ul hangversenyeket rendezett, amelyek bevételét a kórh{znak adom{nyozta, Schlafler Imre pedig a t{ncestélyekből befolyt összegeket aj{nlotta fel a kórh{z jav{ra. 15 A kórh{z anyagi helyzete a következő évben sem javult, s Szücs Istv{n ismét egy a Szentgotth{rd című lapban megjelent cikkben hívta fel a v{lasztm{ny és a szentgotth{rdiak figyelmét a kórh{z súlyos pénzügyi gondjaira. E probléma megold{s{t a v{rmegye közigazgat{si bizotts{ga {ltal nyújtott anyagi t{mogat{sban l{tta, s a lap has{bjain e nézetének hangot is adott. 16 Szücs Istv{n m{jusi cikke ut{n nem sokkal, júniusban feloszlott a kórh{zegylet. Az elnök 176/1903. sz{mú irat{ban közölte Szentgotth{rd képviselőtestületével, hogy az 1903. június 14 Szücs Istv{n: A szent-gotth{rdi Erzsébet-kórh{z. In: Szentgotth{rd. 1896. m{rcius 22. 9. p. 15 Szücs Istv{n: A szentgotth{rdi Erzsébet-kórh{z helyzete. In: Szentgotth{rd. 1902. m{jus 4. 1. p. 16 Szücs Istv{n: A szentgotth{rdi Erzsébet-kórh{z a tizenkettedik ór{ban. In: Szentgotth{rd. 1903. m{jus 3. 1. p. 194
22-én tartott közgyűlésen kimondt{k az egylet június 30-{val történő feloszlat{s{t. 17 Az 1903. július 3-{n a Szolgabírói Hivatalnak írt levélben a kórh{zegylet elnöke így nyilatkozott: a majdnem ötven évig a szenvedő emberiség szolg{lat{ban {llott intézmény megszűnésének oka a minden oldalról sajn{lattal tapasztalt közöny, az elszomorító részvétlenség s ezeknek kifoly{sa, az anyagi t{mogat{s fokozatos csökkenése. 18 Az egylet az összes ingó és ingatlan vagyon{t az alapszab{ly 16. -a alapj{n Szentgotth{rd nagyközségre ruh{zta. Az Erzsébet-kórh{zegylet alapszab{ly{nak 16. -a kimondta, hogy ha az egylet feloszlik, vagyon{nak kezelése Szentgotth{rd mezőv{rosra h{ramlik, és annak idején a feloszlat{sn{l meghat{rozandó Szentgotth{rd mezőv{ros jav{ra szolg{ló jótékonys{gi célra fordíttatik. 19 A község elölj{rós{ga arra kérte az egylet elnökét, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv kivonat{t küldje meg, hogy a legközelebbi közgyűlésen az ügyet megt{rgyalhass{k. 20 A következő közgyűlésen felolvastatott a kórh{zegylet jegyzőkönyve, amelyben leszögezték, hogy a feloszlat{st követően Szentgotth{rd nagyközségre ruh{zz{k az összes ingó, illetve ingatlan vagyonukat azzal a feltétellel, 17 VaML: Szentgotth{rd Nagyközség Közgyűlési Jegyzőkönyvei. 1903. V. K. 73/5. 1903/11. IV. t{rgy 18 VaML: Szentgotth{rdi J{r{si Közigazgat{s. 1903. IV. 428/b/7. 4897/903. 19 VaML, Szent Gotth{rd mezőv{ros{ban levő Erzsébetkórh{zegylet alapszab{lyai. Egyleti Alapszab{lyok. IV. 440. 20 1903. V. K. 73/5. 1903/11. IV. t{rgy 195
hogyha ötven év leforg{sa alatt a község abba a helyzetbe kerül, hogy községi kórh{zat {llít fel, az egyleti kórh{z vagyon{t erre a célra fordíthassa s felhaszn{lhassa, ellenkezőleg b{rmely m{s jótékony célra fordíthatja. 21 A döntést a képviselő-testület elfogadta és a vagyon lelt{r melletti {tvételére a testületből négy tagot deleg{lt. 22 Az aj{ndékoz{si szerződés megkötésére csak 1904 június{ban került sor, ekkor a község elfogadta az Erzsébet-kórh{z {ltal Szentgotth{rdnak adom{nyozott ingó és ingatlan vagyon{t. A testület Dr. Schaffer Imre községi ügyészt bízta meg az ingatlanok telekkönyvi {tír{s{val. 23 1903 augusztus{ban a község elölj{rós{ga bemutatta a kiküldött bizotts{g {ltal a volt Erzsébet-kórh{z vagyon{ról felvett lelt{rt, illetve hat{rozatot kért arról, hogy a későbbiekben ezt a vagyont hogyan kezeljék. Mivel a település nem maradhatott kórh{z nélkül, a képviselő-testület úgy döntött, hogy ezt a vagyont meg kell őrizni, valamint fel kell kérni Vasv{rmegye tiszti főorvos{t, hogy vizsg{lja ki a kórh{z ügyét. 24 A v{rmegye tiszti főorvosa eleget tett a kérésnek, azonban a vizsg{latról készített jelentését nem küldte meg Szentgotth{rd közgyűlésének. Emiatt a volt Erzsébet-kórh{z 21 1903. V. K. 73/5. 1903/12. IV. t{rgy 22 1903. V. K. 73/5. 1903/12. IV. t{rgy 23 1904. V. K. 73/6. 1904/8. II. t{rgy 24 1903. V. K. 73/5. 1903/14. I. t{rgy 196
vagyon{nak kezeléséről illetve felhaszn{l{s{ról szóló ügyet a közgyűlés a tiszti főorvos jelentésének megérkeztéig a napirendről levette. 25 A szentgotth{rdi kórh{zügy kiemelkedő alakja volt Dr. Vargha G{bor ügyvéd, aki szívén viselte a település egészségügyi fejlődésének sors{t. Egy 1903 novemberében tartott ülésen miut{n az Erzsébet-kórh{z bez{rta kapuit indítv{nyozta egy nyilv{nos jellegű kórh{z létrehoz{s{t. Elképzelése szerint az ehhez szükséges anyagi feltételeket úgy lehet előteremteni, hogy a régi kórh{zat és a hozz{ tartozó épületeket egy nyilv{nos {rverésen el kell adni. Az ügyek tov{bbi intézésére pedig egy öttagú bizotts{got hozatna létre. 26 Az 1904. év első, janu{ri képviselő-testületi ülésén felolvasatott az 1903. november 20-{n kelt hat{rozattal kiküldött bizotts{g jelentése, amelyben ismertették egy kórh{z létesítésének illetve fenntart{s{nak lehetőségeit. A testület azonban tekintettel Szentgotth{rd anyagi helyzetére a volt Erzsébet-kórh{z {ltal a községre ruh{zott 12-14. 000. korona értéket képviselő épületeken kívül m{s egyébbel nem tudott hozz{j{rulni egy új kórh{z fel{llít{s{hoz. 27 Vasv{rmegye alisp{nj{nak 5361/904. sz{mú rendelete szerint a volt Erzsébet-kórh{z épületében a kórh{zi ell{t{st újra meg kell indítani addig, amíg a község egy új kórh{z ell{t{s{ról nem gondoskodik. 28 Szentgotth{rd lakoss{ga 1904-25 1903. V. K. 73/5. 1903/16. I. t{rgy 26 1903. V. K. 73/5. 1903/19. I. t{rgy 27 1903. V. K. 73/6. 1904/1. VIII. t{rgy 28 1903. V. K. 73/6. 1904/5. V. t{rgy 197
ben m{r meghaladta a kétezret, így érthető, hogy egy jelentős lakoss{gsz{mmal rendelkező település amelyhez viszonylag nagy vonz{skörzet is tartozik nem maradhat egészségügyi ell{t{sra specializ{lódott intézmény nélkül. B{r e kérdés komolys{ga vitathatatlan, a napirendről mégis lekerült, ugyanis a közgyűlésen olyan kevés képviselő jelent meg, hogy nem tudtak érvényes hat{rozatot hozni. 29 A következő ülésen ismét előkerült az alisp{ni rendelet, a testület pedig kimondta, hogy a kórh{zat újra működésbe hozza, dr. Sztojka Viktor körorvos urat pedig felkérték, hogy a nagyközségi jegyző közreműködésével megtegye a szükséges lépéseket, hogy az Erzsébet-kórh{zat nyilv{noss{gi jelleggel felruh{zhass{k, valamint hogy a kérvényt a hozz{ tartozó mellékletekkel a megfelelő helyre benyújtsa. 30 Mivel a település költségvetése szűk keretek között mozgott, a képviselő-testület nem tudott magas összegeket {tcsoportosítani a kórh{z működtetésére. A pénzügyi hat{rok miatt az amúgy is ideiglenesre tervezett kórh{z üzemeltetés időtartam{t egy évre korl{tozt{k. A tov{bbi működtetést a próba év anyagi eredményeitől tették függővé. 31 1904 decemberében a községbíró bejelentette, hogy a volt kórh{z épületében két szoba kiadható, ha takaréktűzhellyel, vagy k{lyh{val felszerelik. A testület ezen előterjesztésnek helyt adott, s olcsó takaréktűzhellyel felszerelve két szob{t haszonbérletbe adott. 32 A 29 1903. V. K. 73/6. 1904/5. V. t{rgy 30 1904. V. K. 73/6. 1904/6. IV. t{rgy 31 1904. V. K. 73/6. 1904/6. IV. t{rgy 32 1904. V. K. 73/6. 1904/17. VII. t{rgy 198
jegyzőkönyv bejegyzése nem tér ki arra, hogy ez a bérbe ad{s mekkora bevételt jelentett a községnek, illetve mi lesz ennek későbbi sorsa. Az Erzsébet-kórh{z, pontosabban az egylet feloszlat{sa miatt Szentgotth{rdra ruh{zódott ingós{gok és ingatlanok későbbi története a Dr. Vargha G{bor kezdeményezésére létrejövő Szentgotth{rdi J{r{si Kórh{z Egyesület történetével kapcsolódik össze. A pénzügyi gondok és az első vil{gh{ború kitörése miatt azonban ez a csoportosul{s sem tudta megoldani a kórh{z-kérdést. Irodalom: Sajtóforrások: A Szentgotth{rd c. hetilap 1896., 1902. és 1903. évi sz{mai Levéltári források: VaML, Spital Inventarium 1855. Lelt{r. Felvéve Szentgotth{rdon, 1855. {prilis 3-{n az Erzsébet-kórh{z V{lasztm{ny{nak az Erzsébet-kórh{z tulajdon{t képező ingós{gokról. Szentgotth{rd Mezőv{ros Iratai. VaML, Szentgotth{rd Római Katolikus H{zass{gi és Halotti Anyakönyvei. 1828-1895. VaML, Szent Gotth{rd mezőv{ros{ban levő Erzsébetkórh{zegylet alapszab{lyai. Egyesületi Alapszab{lyok. 1903-1904. VaML: Szentgotth{rdi J{r{si Közigazgat{s. 1903. 199