AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN

Hasonló dokumentumok
Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein

Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 9400 Bajcsy-Zsilinszky utca 4.

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Az őrségi táj változásának és karakterének elemzése

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

A táj átalakulásának feltárása történeti térképelemzés és kérdőíves felmérés alapján az Őrségben és a Vendvidéken

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály


RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Az ökológiai gazdálkodás jelenlegi és várható támogatásai

Állami téradatok felhasználása tájszerkezeti vizsgálatokban

Tájváltozási folyamatok modellezése Január 30. Vaszócsik Vilja Területi tervezési projektvezető Lechner Nonprofit Kft.

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

Tájváltozások kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A FERTŐ TÓNAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK FELSZÍNBORÍTÁS- VÁLTOZÁSAI RÉGI TÉRKÉPEK ALAPJÁN

A vizuális tájmonitoring

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

Szerzetesrendek hatása a magyar tájszerkezetre. Magyar Veronika

Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél

1. számú melléklet a 145/2017. (V. 25.) határozathoz: 1.1 Meglévő hulladékkezelő telep bővítése (1. módosítás)

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS HAZAI HATÁSAI A HAZAI TÁJAKRA

A NATéR Projekt általános bemutatása

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében

I. számú melléklet. Lakossági kérdőív

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

A HORIZONTÁLIS TÁJSZERKEZET STABILITÁSÁNAK TÉRINFORMATIKAI VIZSGÁLATA ÉS TARTÓS ELEMEINEK TÁJVÉDELMI JELENTİSÉGE

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

Magyar joganyagok - 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet - a területek biológiai aktivitásért 2. oldal (3)1 A változtatás utáni állapotra a (2) bekezdés szer

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

VIDÉKKUTATÁS

Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

A felszínborítás térképezés Magyarországon Monitorozás és Európában

Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

KUTATÁSI SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS A TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁSÁNAK OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A BALATON ÉSZAKI VÍZGYŰJTŐJÉN. K számú OTKA pályázatról

Jegyzőkönyv. Igazoltan távol: Fodor Imre képviselö, Tóthné Rakusz Julianna képviselő, Szép Hajnalka képviselő.

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése

A Lápos-hegység Varatec hegyének (1358m) tájhasználata és ennek hatása a hegytető tőzegmohalápjának hidrológiai változásaira az elmúlt 500 évben

3. számú melléklet. Térképek. 1. térkép. Áttekintő térkép az Ős-Dráva Program településeiről

Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében

1. számú melléklet a 145/2017. (V. 25.) határozathoz: 1.1 Meglévő hulladékkezelő telep bővítése (1. módosítás)

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

Tájtudomány és tájtervezés

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Tájváltozás indikátorok Tájobszervatóriumok

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Tapsonyi Tamás. Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer bemutatása

110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat

EGYKORI IPARI TÁJAK DEGRADÁCIÓS FOLYAMATAINAK PROBLÉMÁI Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

AZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) május 10.

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Az intercepció definíciója

Csongrád Megyei Önkormányzat

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

A Natura 2000 Kilátásai

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, július 16.

Gyorsító pályán a Vidékfejlesztési Program pályázatai

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: május 12. cím: 1. FORDULÓ

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet. a Tardi-legelő természetvédelmi terület létesítéséről

3 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK. 3.1 Biológiai aktivitásérték számítása

A LEGSZEBB KONYHAKERTEK

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Földtulajdon

Átírás:

V. Magyar Tájökológiai konferencia 2012. augusztus 30 szeptember 1. AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN Balázs Pál 1 - Konkoly-Gyuró Éva 1 - Nagy Dezső 1 - Király Géza 2 1 Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet 2 Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet

Őriszentpéter 2008 Milyen különbségek vannak az Őrség szlovén és magyar részén? Hogyan lehet ezeket a különbségeket vizsgálni, számszerűsíteni? Milyen okai vannak ezeknek a különbségeknek? Budinci (Bűdfalva)2011

Anyag és módszer Történeti térképfeldolgozás Digitalizálás Statisztikai kiértékelés Felszínborítás változásának elemzése folytonosság vizsgálat Interjúk helyi lakosokkal Táj múltja és változása A határ másik oldala

Történeti térképállományok I. Katonai Felmérés II. Katonai Felmérés III. Katonai Felmérés Új felmérés CLC 50 Jelen állapot 1784-1785, 1:28.800 (55 kategória) 1852-1855, 1:28.800 (55 kategória) 1878-1879, 1:25.000 (55 kategória) 1953-1959, 1:25.000 (19 kategória) 2000, 1:50.000 (55 kategória) 2000-2008 (19 kategória)

Mintaterület

km 2 160 140 120 100 80 60 40 20 0 II. Katonai felmérés

km 2 160 140 120 100 80 60 40 20 0 III. Katonai felmérés

km 2 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1953-59

km 2 250 200 150 100 50 0 2000-2008

Történeti felszínborítás az egész mintaterületen (1852-2008) 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1852-1855 1878-1879 1953-1959 2000-2008 Zárt beépítésű településterület Nyílt beépítésű terület és települési zöldfelület Szántó Szőlő, gyümölcsös, kertség Erdő Gyep Vizes terület Nyílt vízfelület Kopár felszín Felszínborítási kategóriák 1852-1855 1878-1879 1953-1959 2000-2008 km 2 % km 2 % km 2 % km 2 % Zárt beépítésű településterület 0.5 0.2% 1.8 0.6% 3.3 1.0% 1.58 0.50% Nyílt beépítésű terület és települési zöldfelület 5.6 1.8% 9.0 2.8% 8.6 2.7% 12.09 3.81% Szántó 124.5 39.2% 109.7 34.6% 110.8 34.9% 72.01 22.70% Szőlő, gyümölcsös, kertség 4.4 1.4% 5.1 1.6% 1.9 0.6% 0.90 0.28% Erdő 142.4 44.9% 137.1 43.2% 146.9 46.3% 206.53 65.12% Gyep 39.6 12.5% 50.6 16.0% 43.3 13.6% 23.46 7.40% Vizes terület 0.0 0.0% 2.1 0.7% 1.5 0.5% 0.02 0.01% Nyílt vízfelület 0.2 0.1% 0.2 0.1% 0.1 0.0% 0.56 0.18% Kopár felszín 0.0 0.0% 1.5 0.5% 0.7 0.2% 0.01 0.00%

magyar oldal Őrség-Vendvidék szlovén oldal 100% 80% Zárt beépítésű településterület 100% Nyílt beépítésű terület és települési zöldfelület Szántó 80% 60% Szőlő, gyümölcsös, kertség Erdő 60% 40% Gyep 40% 20% Vizes terület 20% 0% 1852-1855 1878-1879 1953-1959 2000-2008 Nyílt vízfelület Kopár felszín 0% 1784-1785 1852-1855 1953-59 2000-2008 1852-1855 1878-1879 1953-1959 2000-2008 km 2 % km 2 % km 2 % km 2 % 0.5 0.2% 1.4 0.6% 2.6 1.1% 0.91 0.40% 3.9 1.7% 5.8 2.5% 5.9 2.6% 8.29 3.63% 89.3 39.1% 73.4 32.1% 65.5 28.7% 35.29 15.44% 2.6 1.2% 2.6 1.1% 1.3 0.6% 0.60 0.26% 104.3 45.6% 105.6 46.2% 112.7 49.3% 161.41 70.62% 27.7 12.1% 37.7 16.5% 39.7 17.4% 21.53 9.42% 0.0 0.0% 0.5 0.2% 0.2 0.1% 0.02 0.01% 0.2 0.1% 0.2 0.1% 0.1 0.0% 0.50 0.22% 0.0 0.0% 1.3 0.6% 0.6 0.3% 0.01 0.00% 1852-1855 1878-1879 1953-59 2000-2008 km 2 % km 2 % km 2 % km 2 % 0.0 0.0% 0.5 0.5% 0.8 0.9% 0.67 0.76% 1.7 1.9% 3.2 3.7% 2.8 3.1% 3.80 4.29% 35.2 39.7% 36.3 40.9% 45.3 51.1% 36.72 41.44% 1.8 2.0% 2.5 2.8% 0.6 0.7% 0.30 0.34% 38.1 43.0% 31.5 35.5% 34.2 38.6% 45.12 50.93% 11.9 13.4% 12.8 14.5% 3.6 4.0% 1.93 2.17% 0.0 0.0% 1.6 1.8% 1.3 1.5% 0.00 0.00% 0.0 0.0% 0.0 0.0% 0.0 0.0% 0.06 0.07% 0.0 0.0% 0.2 0.2% 0.1 0.1% 0.00 0.00%

Változási folyamatok folytonosság vizsgálat Skokanová 2009 Idősíkok metszése Turnover az idősorban bekövetkező felszínborítások száma az adott poligon esetében Diversity a különböző felszínborítás típusok száma az adott poligon esetében Similarity a legtöbbször előforduló felszínborítási kategória az adott poligon esetében Turnover Diversity Similarity Class Example 0 1 5 Stable AAAAA 1, 2 2 4 Quasi-stable ABAAA 1 2 3 Stepped AABBB 2, 3, 4 2 2, 3 Cyclical ABABA 3, 4 3, 4, 5 1, 2 Dynamic CABBA 2, 3 2, 3 3 No constant trend ABBBA

Stabil 37.50% Kvázi stabil 35.08% Lépcsőzetes 6.19% Ciklikus 2.37% Dinamikus 6.48% Felismerhető tendencia nélküli 12.38%

Őrség-Vendvidék magyar oldal 39.2% - Erdő és szántó - Stabil - szlovén oldal 32 % - Erdő és szántó 33.7% - Szántó, erdő, gyep, nyílt beépítés változás főként 19. század közepén (szántóból erdő) - Kvázi stabil - 38.6 % - Szántó, erdő, gyep, nyílt beépítés változás főként 1950 után (szántóból erdő) 5.9% - 19. század végéig szántó, majd erdő - Lépcsőzetes - 6.9 %- 19. század végéig szántó, majd erdő 2.2% - Szántó-erdő-szántó-erdő - Ciklikus - 2.8% - Szántó-erdő-szántó-erdő Erdő-szántó-erdő-szántó 6.4% - Szántó-gyep-szántó-erdő - Dinamikus - 6. 7% - Szántó-gyep-szántó-erdő 12.2% - Felismerhető trend nélküli 12.9%

Tájváltozás a magyar lakosok szemszögéből

Tájváltozás a magyar lakosok szemszögéből Az egykori virágzó és létalapot adó állattartás jelentőségének csökkenése

Tájváltozás a magyar lakosok szemszögéből Évszázadok alatt a természetes tölgyesek és bükkösök helyét jelentős részét fenyvesek vették át Jelentősen megnőtt az erdőterületek aránya Az erdő kulcsszerepet töltött be a természeti rendszerben és az emberek megélhetésében is, mára ez megváltozott: Egykoron az erdő volt az őrségi ember bankja A felelős erdőgazdálkodást a közösség erkölcsi rendje is szabályozta Legeltetés, makkoltatás megszűnt Szálalás megszűnése, intenzív erdőhasználat és tarvágás megjelenése Elegyes erdők helyett monokultúrák terjedése Osztatlan közös tulajdon

A határ szerepe a lakosok szemszögéből Lezárt határsáv, állandó igazoltatással Senki földje A határsáv érintetlenül hagyta a vidéket, nem települt be az ipar. A korábban felszántott határvonal menti területekre tölgyfákat ültettek. Ma szabad átjárás.

A határ másik oldala a magyar lakosok szemszögéből Azonos természeti adottságok és eltérő használat Gondozott, művelt táj Kiterjedt szántók és gyepek Jelentős állattartás Élő családi gazdaságok Olyan a táj, mint nálunk régen volt

A határ másik oldala a magyar lakosok szemszögéből A különbségek okai Nem volt államosítás, TSZ-esítés - nincsenek osztatlan közös tulajdonok. A "Tito-rendszerben" megvolt az a lehetőségük, hogy az öregek otthon dolgoztak, nevelték a gyerekeket, a fiatalok pedig Ausztriába jártak dolgozni. A keresett pénzen pedig fejlesztették a gazdaságot. Elhivatottság - A fiatalok ott maradnak, nem hagyják ott a kiépített gazdaságokat. A hagyományok jobban átöröklődhettek. Állami támogatás

Konklúzió Érintetlen Őrség - nagy arányú stabil és kvázi stabil poligonarány Érzékelhető különbségek a tendenciákban Erdő-szántó-gyep átalakulási folyamatok Degradációt érzékelnek az emberek

Köszönöm a figyelmet!