Kérdés-válaszok a 2018. július 1-jétől teljesítendő online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban 1. 2018. július 1-jével megszűnik a számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (összesítő jelentés)? A tervek szerint nem szűnik meg, csak jelentősen megváltozik a kibocsátott és befogadott számlák tekintetében is. A számlakibocsátóként teljesítendő adatszolgáltatás adóértékhatára 1 millió forintról lecsökken 100 000 forintra. A kötelezően szolgáltatandó adatok köre kibővül, az adatszolgáltatás 2018. július 1-jétől a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) szerinti valamennyi kötelező adatára kiterjed. Továbbá az adatszolgáltatás elválik a bevallástól és a következők szerint teljesítendő: számlázó programmal történő számlázás esetén a számlaadatok a számlázó programból a kiállítás után azonnal, XML formátumban, interneten keresztül továbbítandók a NAV-nak, nyomtatvány felhasználásával történő számlázás (vagyis kézi számlázás) esetén az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni, mégpedig úgy, hogy a számla, a számlával egy tekintet alá eső okirat adatait webes felületen kell rögzíteni. Kézi számla esetében az adatszolgáltatási határidő rövidül akkor, ha a számla 500 000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Utóbbi esetben az adatszolgáltatás a számlakibocsátás utáni napon teljesítendő. Számlabefogadóként a tételes adatszolgáltatás változatlanul az áfa-bevallásban és az adólevonási jog érvényesítéséhez kapcsolódóan teljesítendő, az adóértékhatár 2018. július 1- jével ebben a körben is 100 000 forintra csökken, a szolgáltatandó adatok köre ugyanakkor nem változik. A tételes adatszolgáltatás teljesítéséhez az adóalany a számlázó programból a NAV-hoz továbbított, illetve nyomdai úton előállított számla esetén a webes felületre feltöltött számlaadatok alapján a számára kibocsátott számlák adatait a NAV rendszeréből lekérdezheti. 2. Az online adatszolgáltatást milyen programoknak kell teljesíteniük? A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján elérhető, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításának tervezetében (a továbbiakban: Tervezet) a számlázó programmal szembeni követelmények között szerepel, hogy biztosítania kell a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmának elektronikus továbbítását az adóhatósághoz. A Rendelet 2. 2. pontja értelmében számlázó program alatt a következők értendők: számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, programmodul, ideértve az online számlázó rendszereket is. Előzőekből következően a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai programnak, programfunkciónak, programmodulnak kell teljesítenie az adatszolgáltatást. A számlázó programot használó adóalany nem mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól például olyan indokkal, hogy az általa használt program külföldi fejlesztésű.
3. A Tervezet számlázó programmal szembeni követelményként határozza meg az elektronikus adatszolgáltatásra való alkalmasságot. Ez azt jelenti, hogy 2018. július 1- jétől mindenkinek le kell cserélnie a számlázó programját vagy annak egy továbbfejlesztett verziójára kell áttérnie? Az adóalany mindaddig használhatja adatszolgáltatásra nem alkalmas számlázó programját, amíg nem kell adatszolgáltatást teljesítenie, vagyis nem állít ki a számlázó programmal egy másik belföldi adóalany részére olyan számlát, amiben 100 000 forint vagy azt meghaladó összegű adó van. Az ilyen program használatát a NAV, a tervek szerint nem szankcionálja. Ugyanakkor, hogy az ilyen programot használó adóalanynak is online számlaadatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az első olyan számla kiállításakor, amelyben egy másik belföldi adóalanyra legalább 100 000 forint adót hárít át. Mulasztási bírsággal járhat, ha ezt a kötelezettséget valaki nem vagy nem megfelelően teljesíti. A számlázó program adatszolgáltatási funkciója azért is lett követelmény, hogy azok az adóalanyok, akik a következőkben döntenek arról, hogy számlázó programot vásárolnak, a program beszerzésekor vegyék figyelembe, hogy az alkalmas-e a számla adatainak online adatszolgáltatásra. Ennek indoka, hogy az üzleti helyzet változása vagy az adóértékhatár csökkenése miatt olyan adóalany is online számlaadat-szolgáltatásra válhat kötelezetté, akinek a program beszerzésekor nem volt 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlája. 4. Kikre terjed ki a számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség? Az áfa-regisztráltaknak is fel kell készülniük az adatszolgáltatásra? Az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra kiterjed. Ennek megfelelően az áfa-regisztráltaknak is adatszolgáltatást kell teljesíteniük a másik belföldi adóalanynak kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számláikról. 5. A számlázó programmal másik belföldi adóalany számára kiállított, minimum 100 000 forint adót tartalmazó számlákat kötelező-e leválogatni, vagy lehetőség van valamennyi számla adatának továbbítására? Ha az adóalany csak azokról a számláiról szolgáltat adatot, amelyekben 100 000 forint vagy annál nagyobb összegű adót hárít át, a számlázó programnak minden egyes számlánál észlelnie kell, hogy fennállnak-e az adatszolgáltatási kötelezettség feltételei. Az adóalany ugyanakkor dönthet úgy is, hogy figyelmen kívül hagyja az adóértékhatárt és függetlenül attól, hogy a számla tartalmaz-e áthárított adót, illetve, hogy milyen összegű áthárított adót tartalmaz valamennyi belföldi adóalany számára kiállított számlájáról adatot szolgáltat. A NAV az önkéntesen szolgáltatott számlaadatokat is befogadja. A számlaadatokat tartalmazó XML állományt leíró sémaállomány (XSD) lehetőséget biztosít az Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmon felüli (például az adózó saját döntése vagy például a jövedéki adóról szóló törvény előírása alapján feltüntetett) adatok szerepeltetésére is. 6. A nem belföldön készített számlákról is kell adatot szolgáltatni? Az adatszolgáltatási kötelezettség független a számla létrehozásának földrajzi helyétől, azt kell figyelembe venni, hogy a számlakibocsátásra kötelezett belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen és a számla legalább 100 000 forint másik belföldi adóalanyra áthárított adót tartalmazzon. Az adatszolgáltatás technikája olyan lesz, hogy ne okozzon problémát, ha az adatot nem belföldről küldik.
7. Meghatalmazott útján történő számlakibocsátás esetén kinek a kötelezettsége és kinek a felelőssége a számla adatairól teljesítendő online adatszolgáltatás? A számla adatairól teljesítendő adatszolgáltatás kötelezettje a számla kibocsátásra kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatás-nyújtó) adóalany akkor is, ha a számla kibocsátását megbízása alapján és képviseletében az általa választott meghatalmazott teljesíti. Az Áfa tv. 160. (2) bekezdése alapján a számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős. (Ugyanakkor technikailag ebben az esetben is a számlázó programnak kell az adatszolgáltatást teljesítenie úgy, hogy az adatszolgáltatás technikájában nincs helye manuális beavatkozásnak.) 8. Mihez képest vizsgálandó, hogy a számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatás azonnal megvalósult-e? A Tervezet alapján a számlázó programnak a kiállított számlát kell továbbítania a NAV-hoz. Főszabály szerint az adatszolgáltatást a kiállításkor azonnal teljesíteni kell. A Tervezet ezen azonnaliság kapcsán meghatározza azt is, hogy a számla mikor minősül kiállítottnak. Előírása szerint a számla abban az időpontban minősül kiállítottnak, amely időponttal a számlázó program az előállított számla adatait lezárja. Előzőekből következően az adatszolgáltatásnak (főszabály szerint) abban az időpontban kell teljesülnie, amely időponttól kezdődően a számlázó program rendeltetésszerű használata esetén az adott sorszámú számla egyetlen adata sem írható felül, adattartalmának módosítására már csak egy új számlasorszámon kibocsátott számlával egy tekintet alá eső okirattal (módosító, sztornó számlával) van lehetőség. Természetesen az azonnaliság az ésszerűség határain belül értelmezendő, így például abban az esetben, ha egy adózó úgy alakította ki a saját ügyviteli rendszerét, hogy egyszerre több száz számla adatának jóváhagyása és ezen alapuló lezárása valósul meg, akkor az azonnali továbbítás akkor is megvalósul, ha a számlák továbbítása akár több órát is igénybe vehet. 9. A 100 ezer forint adóértékhatár feletti számlák esetében tilossá válik a kézi számlázás? Nem várható ilyen előírás, 2018. július 1-jétől adatszolgáltatás teljesítendő minden olyan belföldi adóalany számára kibocsátott számláról, amelyben 100 000 forint vagy annál nagyobb összegű áthárított adó van, függetlenül attól, hogy a számla előállítása hogyan történik. Amint az az 1. kérdésre adott válaszban is szerepel, a tervek szerint abban az esetben, ha a másik adóalany részére kibocsátott, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlát nyomtatvány (például számlatömb) alkalmazásával állították elő (kézi számla), akkor az adatszolgáltatást 5 naptári napon belül kell teljesíteni, mégpedig úgy, hogy az adatokat webes felületen kell rögzíteni. Amennyiben azonban az ilyen számla 500 000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz, akkor az adatszolgáltatás a számlakibocsátás utáni napon teljesítendő. Amennyiben a kézi számla Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmának a webes felületen való rögzítése túl nagy terhet jelent az adóalany számára, célszerű lehet számlázó program alkalmazására áttérnie. 10. A másik tagállamba vagy harmadik országba történő értékesítés számlája nem tartalmaz áthárított általános forgalmi adót. Ezekről nem kell majd adatot szolgáltatni? Az összesítő nyilatkozat megmarad? A másik tagállamba vagy harmadik országba teljesített adómentes termékértékesítésről számlázó programmal kiállított számla adatairól nem kötelező online adatszolgáltatást
teljesíteni. Az összesítő nyilatkozattételi kötelezettséget (A60-as nyomtatványt) az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése nem érinti. 11. Ha másik tagállambeli cég magyar adószámára állítunk ki számlát általános forgalmi adó felszámításával, akkor a számla adatait jelenteni kell? Igen, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot, tekintve, hogy a kérdés szerinti esetben belföldi adóalanyok közötti ügylet valósul meg. 12. A belföldi fordított adózás alá eső ügyletről készült számla adatait értékhatár nélkül jelenteni kell-e? Ha igen, az kiválthatja az áfa-bevallás 7-8 lapjainak kitöltését? Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki az Áfa tv. 142. -a alapján fordított adózás alá eső ügyletekre. Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése ennek megfelelően nem érinti az áfa-bevallás 07-08. lapjain a fordított adózás alá eső egyes gabonák, olajos magvak, acélipari termékek ügyletekről teljesítendő adózói nyilatkozatot. 13. A számla befogadója köteles-e ellenőrizni, hogy a számla kibocsátója teljesítette-e az adatszolgáltatási kötelezettségét? A számla befogadója várhatóan 2018. június 30. után is lekérdezheti azoknak a számláknak az adatait, amelyekről a számla kibocsátója adatszolgáltatást teljesített. A számlakibocsátó által szolgáltatott számlaadatok rendelkezésre állása megkönnyítheti a számla befogadójának az áfa-bevallásában teljesítendő, számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (összesítő jelentés) elkészítését, továbbá a számlakibocsátó partner online számlaadat-szolgáltatási gyakorlatának ismerete, annak teljessége, vagy hiányossága a partner magatartásának, megbízhatóságának felmérésére is alkalmas lehet. Mindezekre tekintettel a számlakibocsátó által szolgáltatott számlaadatok megismerése 2018. június 30. után is célszerű, ugyanakkor, a tervek szerint a számla befogadójának nem lesz jogszabályi kötelezettsége a számlakibocsátó online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségének ellenőrzése. 14. Gombnyomásra vagy automatikusan kell megtörténnie a számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatásnak? Az adatszolgáltatásnak emberi beavatkozás nélkül, a számlázó programból automatikusan kell történnie. 15. Amennyiben a számlázó program nem küldi azonnal, online az adatokat, milyen büntetésre számíthat a számlázó program fejlesztője? A fejlesztő adóhatósági szankcionálására az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 220. (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor. Az Art. hivatkozott előírása alapján az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Megjegyzendő, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének nem teljesítése (illetve késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése) miatt az Art. 2018. július 1-jén hatályba lépő 229. -a alapján a magánszemély adózó a mulasztással érintett számlánként 200 ezer forint, más adózó a mulasztással érintett számlánként 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható.
Az, hogy a számlázó programot alkalmazó adóalany az adott mulasztás esetén mit és hogyan követelhet a fejlesztőtől, nem adójogi, hanem a szerződő felek által tisztázandó polgári jogi kérdés. 16. Ha a helyesbítő számla átlépi a 100 ezer forintos értékhatárt, akkor az eredeti számlát is fel kell küldeni utólag? Az Áfa tv. 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletének számlázó programmal kiállított számlákra vonatkozó 6. pontja utolsó mondata értelmében külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást kell teljesíteni azokról a módosításokról, amikor a másik belföldi adóalanyra áthárított adó a módosítás után éri el vagy haladja meg a 100 000 forintot. Abban az esetben tehát, ha a módosítással az érintett számlában (vagyis az eredeti számlában és annak korábbi módosító számláiban) áthárított adó 100 000 forintra, vagy annál nagyobb összegre növekszik, akkor a módosító számla adatszolgáltatási kötelezettség alá esik. (Tehát annak eldöntésekor, hogy az adott módosító számla adatszolgáltatási kötelezettség alá esik-e, nem az vizsgálandó, hogy a módosító számla alapján mennyivel növekszik a másik belföldi adóalanyra áthárított adó összege, hanem az, hogy a módosítással milyen összegre változik az áthárított adó.) Tekintve, hogy ilyen esetben az online adatszolgáltatási kötelezettség a hivatkozott előírás szerint csak a módosító számlára vonatkozik, a módosítással érintett bizonylatról nem kell adatot szolgáltatni. Az olyan számlázó programmal kiállított számla esetén, amelyen a másik belföldi adóalanyra áthárított adó összege elérte vagy meghaladta a 100 000 forintot, nemcsak a számla, hanem annak módosítása, érvénytelenítése is adatszolgáltatási kötelezettség alá esik. 17. Milyen esetekben kell az eredeti számlára hivatkozni? Ha a számlázó programban sztornózunk egy számlát és újra kiállítjuk, az új számlában hivatkozni kell a korábbi számlasorszámra? Az Áfa tv. 168. (2) bekezdése számlával egy tekintet alá eső okiratnak tekinti az olyan okiratot, amely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja (ide értendő az érvénytelenítés, sztornírozás is). A számlával egy tekintet alá eső okiratnak legalább az Áfa tv. 170. -ában meghatározott adatokat tartalmaznia kell, így többek között az arra a számlára való hivatkozást is, amelynek adattartalmát az okirat módosítja. Tehát az Áfa tv. szerint az eredeti számlára való hivatkozást az eredeti számla bármely adatát módosító számlával egy tekintet alá eső okiratnak tartalmaznia kell. Mivel az eredeti számlát érvénytelenítő, sztornírozó (számlával egy tekintet alá eső) okirat minden esetben módosítja az eredeti számla adatait, az érvénytelenítő, sztornó számlának minden esetben hivatkoznia kell az eredeti számlára. Számla érvénytelenítése, sztornírozása és új számla kiállítása esetén nem az alkalmazott technika határozza meg, hogy az új számlának is hivatkoznia kell-e az eredeti számlára, hanem az, hogy azzal az eredetileg kibocsátott számla bármely adata módosult-e. Azt, hogy az új számla tartalmában az eredeti számlát módosító számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősül-e, alapvetően a számlázó programot alkalmazó (és nem a számlázó program) tudja meghatározni. Például: A számla kiállítása lezárása után, de a számla kibocsátása előtt az adóalanyhoz értesítés érkezik a vevő címének változásáról. Ezt figyelembe véve az adóalany már nem bocsátja ki a kiállított számlát, csak a számlázó programban érvényteleníti azt, és új számlát állít ki, amelyen már a vevő új címe szerepel. Mivel ebben az esetben a hibás számla kibocsátására nem került sor, az új számla az eredeti számla szerepét tölti be, annak nem kell a sztornírozott számla sorszámára hivatkoznia. A vevő jelzi, hogy a kapott számlán hibás teljesítési időpont szerepel. Az adóalany a vevő jelzését elfogadva érvényteleníti a számláját és új számlát bocsát ki, helyes teljesítési időponttal. Ebben az esetben az új számla kibocsátására az eredeti számlán szereplő
hibás teljesítési időpont javítása céljából került sor, ezért az eredeti számlára az új számlának is hivatkoznia kell. 18. Ha rossz vevői adószámmal küldjük be a 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlát, mi a javítási folyamat, mi az előírás? A hibás adószámot tartalmazó számlát javítani kell. Ha a hiba észlelésekor a hibás számla kibocsátása már megtörtént, a helytelen adószám helyesre módosítása megvalósulhat egy az eredeti, hibás számla számlasorszámára hivatkozó számlával egy tekintet alá eső okirattal, azaz módosító számlával, amiről adatot kell szolgáltatni. Az adóalany döntése szerint úgy is javíthatja a már kibocsátott számlát, hogy a helytelen adószámot tartalmazó számlát érvényteleníti, és új számlát bocsát ki, ebben az esetben az érvénytelenítő és az új számlának is hivatkoznia kell az eredeti, hibás számla sorszámára, és az érvénytelenítő és az új számláról is adatot kell szolgáltatnia. Amennyiben a hiba észlelésekor a számla kibocsátása még nem történt meg, akkor a hiba a számla sztornírozásával és új, helyes adatokat tartalmazó számla kibocsátásával javítható. Ebben az esetben az új számlának nem kell hivatkoznia az eredeti, hibás számla sorszámára. Az érvénytelenítő és az új számla is adatszolgáltatási kötelezettség alá esik. 19. Saját boltjainkban működő pénztárgéppel előállított 100 000 forint adótartamot meghaladó számlákról is kell-e adatot szolgáltatnunk? Az Áfa tv. 2013-tól hatályos 178. (1a) bekezdése alapján a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítése esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany jogszabály szerint rendszeresen adatot szolgáltat a NAV-nak. Ez a kötelezettség 2018. július 1-jétől nem módosul, vagyis a pénztárgéppel kibocsátott számlákról továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot. A 2018. július 1-jétől teljesítendő online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a másik belföldi adóalany részére kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlázó programmal kiállított és a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlákra vonatkozik. A Rendelet 2. 2. pontja szerint számlázó programnak minősül a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, programmodul, ideértve az online számlázó rendszereket is. Emellett a Rendelet 1. (2) bekezdését ( E rendelet hatálya annyiban terjed ki a pénztárgéppel és taxaméterrel kibocsátott számlára és nyugtára, amennyiben e rendelet erről kifejezetten rendelkezik ) is figyelembe véve, a pénztárgéppel kibocsátott számla nem tekintendő számlázó programmal kiállított számlának. Tehát a pénztárgéppel kibocsátott számlákra nem vonatkozik a 2018. január 1-jétől alkalmazandó online számla adatszolgáltatás. Nem mentesül azonban az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alól az az adóalany, aki a másik belföldi adóalany részére kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlázó programmal kiállított vagy nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla adatait beüti a pénztárgépbe is. 20. Önszámlázás esetén szükség van-e a szállító regisztráció során kapott számlázással kapcsolatos egyedi azonosítójának feltüntetésére az XML-ben, vagy önszámlázás során elegendő kizárólag az önszámlázás tényét feltüntetni és a számláról a vevő egyedi azonosítója alatt adatot szolgáltatni? Önszámlázás esetén az adatszolgáltatáshoz a vevő a szállító által igényelt és kapott azonosítót használja, amit a szállító bocsát a rendelkezésére. Ez az adatszolgáltatás hitelességének biztosítása szempontjából alapvető jelentőségű. Az adatszolgáltatásban nem szükséges külön igazolni, hogy az adatszolgáltatást a vevő végzi. Mindezek az alábbiakon alapulnak:
A számla adatairól teljesítendő adatszolgáltatás kötelezettje a számla kibocsátásra kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatás-nyújtó) adóalany akkor is, ha a számla kibocsátását az Áfa tv. 160 161. -aiban biztosított lehetőséggel élve megbízása alapján és képviseletében az általa választott meghatalmazott teljesíti. Ugyanez vonatkozik a meghatalmazotti számlázás speciális esetére is, amikor az adóalany meghatalmazottja a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, vagyis önszámlázás valósul meg. Az Áfa tv. 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú melléklet 9. pontjában foglaltaknak megfelelően az adatszolgáltatást a NAV által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni. Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítására szolgáló adatok igénylését követően használható. Az azonosító adatokat az adóalany vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti állandó meghatalmazottja kérheti. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a hivatkozott jogszabályhelyen adóalany alatt az adatszolgáltatásra kötelezett adóalany, azaz a számlakibocsátásra kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatást nyújtó) adóalany értendő. Előzőeknek megfelelően önszámlázás esetén a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő az őt meghatalmazó, adatszolgáltatásra kötelezett (termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó) adóalany által igényelt, annak egyedi azonosítására szolgáló adatok alkalmazásával, az adatszolgáltatásra kötelezett nevében teljesíti az adatszolgáltatást. Az önszámlázás kifejezés számlán való szerepeltetése az Áfa tv. 169. l) pontja alapján kötelező, ezért az adatszolgáltatásban a számlán feltüntetett önszámlázás kifejezésnek is szerepelnie kell. 21. Különbözeti áfás számla tétel nem tartalmaz áthárított adót. Ha ezt nézem, akkor a számla nem jelentendő kötelezően. Azonban a nyilvántartás módjától függően (egyedi, globális) mégis kell árrést megállapítani, melynek van áfatartalma, és ez lehet 100 000 forintot meghaladó értékű. Hogyan kell értelmezni ilyenkor a limitet? Nem kell adatot szolgáltatni olyan számláról, amely kizárólag az Áfa tv. használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó, különös szabályokat tartalmazó XVI. fejezetében foglaltak szerint adózó tételt tartalmaz. Minden más számla esetében azt kell vizsgálni, hogy az adott számlán milyen összegű adó szerepel, ideértve az egyszerűsített adattartalmú számlán feltüntetett százalékérték alkalmazásával számított adót is. Mindezek az alábbiakon alapulnak: Az Áfa tv. 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletének 6. pontjának első mondata a következőeket tartalmazza: Az adóalany külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon számlánként adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az idézett jogszabályi előírásból következően a 100 000 forintos értékhatár áthárított adóösszegre vonatkozik és elérése vagy meghaladása számlánként (és nem számla tételenként) vizsgálandó. Az Áfa tv. 169. p)-q) pontjai értelmében a számlakötelező adattartalmát képezik a következők is: a különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében; a különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek vagy a különbözet szerinti szabályozás - műalkotások, vagy a különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI.
fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében. Az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különbözet szerinti adózás alá eső ügylet (vagyis használt cikkek, műalkotások, gyűjteménydarabok vagy régiségek viszonteladókra illetve nyilvános árverés szervezőkre vonatkozó különös szabályok szerinti értékesítése) vonatkozásában a kibocsátott számla nem tartalmazhat áthárított forgalmi adót, mivel annak szerepeltetését az Áfa tv. 222. (1) bekezdés b) pontja illetve 232. (1) bekezdés b) pontja kifejezetten tiltja. Előzőeket figyelembe véve: a kizárólag az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különbözet szerinti adózás alá eső ügyletet tartalmazó számla nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá, mivel azon nincs áthárított adó, az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különbözet szerinti adózás alá eső ügylet mellett egyéb ügyletet is tartalmazó számla adatszolgáltatási kötelezettség alá esik, ha az azon szereplő más (vagyis a XVI. fejezetben foglaltaktól eltérő szabályok alá eső) ügyletek áthárított adója eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot (és a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany). Az ilyen adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számla tekintetében is az Áfa tv. szerinti kötelező adattartalomról szolgáltatandó adat. Ezért abban az esetben, ha a számla adatszolgáltatási kötelezettség alá esik, az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a különbözet szerinti adózás alá eső termékértékesítésére vonatkozóan a számlán feltüntetendő adatokat is (így pl. a termék megnevezését, illetve különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek vagy a különbözet szerinti szabályozás - műalkotások, vagy a különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek kifejezést). Az Áfa tv. eltérő rendelkezése hiányában a XV. fejezetben meghatározott különbözet szerinti adózás (utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok) alá tartozó ügylet kapcsán a számlán áthárított adó feltüntetésének van helye (függetlenül attól, hogy az adóalap megállapítása különös szabályok szerint történik). Ezért az ilyen tételt tartalmazó számla adatszolgáltatási kötelezettség alá esik, ha a számlán áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot és a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany.