H-PBT-H-474/2014. Eljárás megszüntető határozat

H-PBT-H-474/2014. Eljárás megszüntető határozat A Pénzügyi Békéltető Testület dr. G.P.C. ügyvéd (xxx) által képviselt D.A. kérelmező (yyy; a továbbiakban: Kérelmező) ABC Szoltáltató (zzz; a továbbiakban: Pénzügyi Szolgáltató) ellen benyújtott kérelmére 2013. november 4-én xxx ügyszámon indult, jelenleg a fenti ügyszámon folyamatban levő pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárásban a 2014. január 22. napjára halasztott meghallgatáson az alábbi hozta: HATÁROZATOT A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa az eljárást megszünteti. A Pénzügyi Békéltető Testület döntését a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnb.tv.) 112. (3) bekezdésének d) pontja alapján a kérelem megalapozatlansága miatt hozta meg. A határozat nem érinti a Kérelmező azon jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse. INDOKOLÁS A Kérelmező hiánypótlással kiegészített kérelmére a Pénzügyi Békéltető Testület előtt 2013. november 4- én indult pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárás. A kérelem tárgya a felek között létrejött értékpapír-számlavezetésre vonatkozó szerződésből eredő 7.693,- EUR és annak 2013. április 24. napjától a kifizetésig számított törvényes késedelmi kamata megfizetésére vonatkozó kártérítési igény volt. A Kérelmező előadta, hogy a felek között 2010. január 13-án befektetési banki ügyletekre vonatkozó Megbízási Keretszerződés (a továbbiakban: Szerződés) és ugyanezen a napon Bankszámlaszerződés jött létre. A Kérelmező a Szerződés alapján egy 2013-ban lejáró, kiváló minősítésű, külföldi kibocsátású kötvényportfólió kialakítására kért ajánlatot (a továbbiakban: Ajánlat) a Pénzügyi Szolgáltatótól. Az Ajánlat első osztályú, külföldi kibocsátású, másodlagos forgalmazású kötvényeket (aaa, bbb, ccc, ddd, eee, fff, ggg) foglalt magában, felsorolva az egyes kötvények nevét, ISIN kódját, devizanemét, lejáratát, indikatív hozamát és a portfólióban elfoglalt arányát, valamint a portfólió indikatív súlyozott átlaghozamát. A Kérelmező állította, hogy az egyes kötvényekről ezen túlmenően semmilyen tájékoztatást nem kapott, így befektetői döntését kizárólag az Ajánlatban szereplő információk alapján hozta meg. A Kérelmező az Ajánlatot elfogadta és 2010. július 19-én 238.000,- EUR névértékű bbb kötvényt 106,75%-os árfolyamon jegyzett, így az ezen kötvényekbe befektetett összeg mindösszesen 254.065,- EUR volt. A Kérelmező hangsúlyozta, hogy először 2013-ban észlelte, hogy a portfólióban szereplő bbb kötvények után a Pénzügyi Szolgáltató nem az Ajánlatban szereplő 5,125% kamatnak megfelelő 12.197,5 EUR összeget, hanem annál 30%-kal alacsonyabb, 8.583,3 EUR összeget írt jóvá. A Kérelmező 2013. április 22-én a Pénzügyi Szolgáltatóhoz az előzőekben leírtak miatt benyújtott panaszára azt a tájékoztatást kapta, hogy a bbb kötvényekre a luxemburgi, 30%-os adójogszabályok voltak az irányadóak. A Kérelmező szerint a Pénzügyi Szolgáltató megszegte a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII törvény (a továbbiakban: Bszt.) 40. (1)-(2) bekezdését, a Bszt. 41. (1) bekezdés d) pontját és 43. (8) bekezdése g) pontját az előzetes tájékoztatásra vonatkozóan. Álláspontja szerint, mivel a Pénzügyi Szolgáltató a szerződéskötést megelőzően (a) a kötvényekre vonatkozó terméktájékoztatót nem adott át a Kérelmezőnek, illetve (b) a kötvényekről semmilyen, az Ajánlatnál bővebb tájékoztatással nem szolgált, továbbá (c) az Ajánlat semmilyen módon nem utalt arra, hogy bármelyik kötvény külföldön adózna, a Pénzügyi Szolgáltató tájékoztatása a kamat tekintetében pontatlan volt, ezzel a Pénzügyi Szolgáltató megsértette az előzetes

tájékoztatási kötelezettségét. A Pénzügyi Szolgáltató továbbá elmulasztotta tájékoztatni a Kérelmezőt a Bszt. 43. (8) bekezdés g) pontjában rögzített, a portfolióban szereplő kötvények 2003/71/EK irányelv szerinti kibocsátási tájékoztatójának (a továbbiakban: Tájékoztató) közzétételi helyéről is, mely Tájékoztatónak az Irányelv I. melléklet XI. pont E. alpontja szerint tartalmaznia kell az értékpapírok adózására vonatkozó speciális információkat. A Pénzügyi Szolgáltató ezen mulasztása miatt a Kérelmező az egyes kötvényekkel kapcsolatos adózásra vonatkozó szabályokról nem tudott megfelelően értesülni. A fentiek alapján a bbb kötvényt érintő speciális adózási szabályokról szóló hibás tájékoztatással, valamint a Bszt. 43. (8) bekezdés g) pontja szerinti tájékoztatás elmulasztásával Kérelmező szerint a Pénzügyi Szolgáltató szerződésszegést követett el, amelynek következtében álláspontja szerint kár érte. A kár mértékét a befektetett összeg (254.065,- EUR) után három év alatt kapott bruttó kamat 16%-os adómértékkel számított (mindösszesen 3.284,4 EUR) és ténylegesen levont 30% adómérték (mindösszesen 10.977,8 EUR) különbözetében jelölte meg, melynek összege számításai szerint 7.693,4 EUR volt. Indoklásában előadta, hogy ha a Kérelmezőnek tudomása lett volna arról, hogy a bbb kötvény után magasabb az adóteher, úgy nem fogadta volna el, hogy ez a kötvény is a portfólió részét képezze. A Pénzügyi Szolgáltató a Kérelmező panaszát 2013. április 23-án arra történő hivatkozással utasította el, hogy a Kérelmező vállalta, hogy a saját befektetési célkitűzései szerint az értékpapír érdemi jellemzőiről vagy alkalmasságáról - figyelembe véve az adózási szempontot is - önállóan határoz. A Kérelmező az elutasítást nem fogadta el, a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordult. A döntési indítványában az eljáró tanácstól egyrészt kérte annak megállapítását, hogy a Pénzügyi Szolgáltató megszegte a felek közötti Szerződésben rögzített kötelezettségét, ezzel ok-okozati összefüggésben kárt okozott Kérelmezőnek, másrészt kérte a Pénzügyi Szolgáltató által okozott 7.693,- EUR és kamatai összegű kár részére történő megtérítését. A Pénzügyi Szolgáltató válasziratában a kérelmet megalapozatlannak tartotta, erre tekintettel a Kérelmező részére egyezségi ajánlatot nem terjesztett elő. Állította, hogy a felek közötti Szerződést és a hatályos jogszabályokat nem szegte meg, a Kérelmezővel szembeni eljárása mindenben megfelelt a hatályos jogszabályoknak. Előadta, hogy a bbb kötvények nem jegyzési eljárásban, hanem másodlagos kereskedelemben kerültek megvételre. A másodlagos piaci kereskedésre vonatkozó vételi megbízás telefonon rögzített módon történt, a kötvényekkel kapcsolatos hozam, illetve tőkeösszeg kifizetéseket pedig a Kérelmezőnek megküldött bankszámlakivonatok tartalmazták. A másodlagos piaci kereskedés miatt a vételi/eladási árfolyamok folyamatosan változtak. A jegyzett kereskedési árat (106,75%-os vételi árfolyam) a Kérelmező elfogadta. A Pénzügyi Szolgáltató állította, hogy az általa forgalmazóként az ügyfelek, így a Kérelmező számára is jegyezhetővé tett értékpapírok kapcsán a kötvények kibocsátási Tájékoztatóinak közzétételi helyeit honlapján folyamatosan elérhetővé tette, az Ajánlatban is tájékoztatta a Kérelmezőt a Tájékoztató elérhetőségi helyéről. Kérelmező a kérelem indoklásában arra hivatkozott, hogy nem tudta, hogy a kötvények kamata után fizetendő külföldi forrásadó magasabb lehet, mint a magyar kamatadó mérték. A Pénzügyi Szolgáltató válaszul kifejtette, hogy a Kérelmező 2010-ben kifejezetten külföldi kötvényeket kívánt vásárolni, amely miatt szükségszerűen felmerült a külföldi letétkezelő közreműködése és a külföldi adózási jogszabályok figyelembe vétele. Hangsúlyozta, hogy személyre szabott adótanácsadást nem nyújtott, ilyen kötelezettséget nem vállalt, nem is volt jogosult ilyen szolgáltatást nyújtani, de az Ajánlatban és a Kérelmezőnek megküldött MiFiD tájékoztatóban felhívta a figyelmet az adózási körülmények önálló vizsgálatának szükségességére. Azon általános gyakorlat szerint járt el, mely szerint a hozamok összehasonlíthatósága érdekében a befektetések hozamait - az adózási körülményektől függetlenül - bruttó értékben adta meg, ez a bbb kötvény esetében évi bruttó 5,125% volt, mely mindhárom évben Kérelmező számára jóváírásra is került. Az adózási környezet - a befektetéstől függetlenül - időben és az adott befektető adóilletékességétől függően is változhat.

Kifejtette, hogy a MiFiD számos tájékoztatási kötelezettséget ír elő a Pénzügyi Szolgáltató részére, de ezek alapján sem volt elvárható a Pénzügyi Szolgáltatótól adótanácsadás nyújtása. Állította, hogy az adójogszabályok független értékelésének szükségességére megfelelő módon felhívta a Kérelmező figyelmét mind az Ajánlatban, mind MiFiD során. A bbb kötvény kibocsátási Tájékoztatója - annak közzététele napján - hatályos jogszabályi rendelkezéseket tartalmazta, az esetleges jövőbeni jogszabályváltozásokért és az azokból eredő károkért sem a kibocsátó, sem a letétkezelő, sem a Pénzügyi Szolgáltató nem vállalt felelősséget. Hangsúlyozta, hogy álláspontja szerint a Kérelmezőre vonatkozó adózási jogszabályoknak való megfelelés mindig kizárólag a Kérelmező felelőssége. A Pénzügyi Szolgáltató állította, hogy a fentiek alapján a kártérítési igény sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem megalapozott. A Pénzügyi Szolgáltató az eljáró tanács döntésének nem vetette alá magát, kérte az eljárás megszüntetését. A vitás ügyben először 2014. december 12-én tartott meghallgatást az eljáró tanács. A felek ismertették egymással álláspontjukat, a Kérelmező táblázatos formában mellékelte számítását, amely alapján a kárigényt megjelölte. A Pénzügyi Szolgáltató hangsúlyozta, hogy sem a felek közötti Szerződés, sem az Ajánlat alapján nem vállalt garantált bruttó vagy nettó hozamot a Kérelmező részére. Előadta, hogy az adózási szabályokat a Kérelmezőnek magának kellett volna ellenőriznie, ezt alappal a Pénzügyi Szolgáltatótól nem várhatta el. A Kérelmező sérelmezte, hogy a tájékozódás alapjául szolgáló számlakivonat közleménye nem tartalmazta sem a letétkezelő által feltüntetett bruttó, sem a levont adó mértékét összegben és/vagy %-os formában, így nem volt számára transzparens, hogy mekkora volt a levonás. Kifejtette, hogy elvárása a Pénzügyi Szolgáltatóval szemben az volt, hogy biztonságos befektetésben a befektetett tőkére vetítve minimum évi 2,0%-os nettó hozamot realizáljon. A Pénzügyi Szolgáltató úgy válaszolt, hogy a Kérelmezővel vagyonkezelési szerződést nem kötött, ezért ilyen elvárás teljesülésére vonatkozó garanciát nem vállalt. Az eljáró tanács egyezség létrejöttét elősegítő magatartása következtében a felek tovább egyeztettek, majd - egyezségkötés reményében közösen - kérték a meghallgatás elhalasztását. A 2014. január 22-i halasztott meghallgatáson a Pénzügyi Szolgáltató a jogvita békés lezárása érdekében üzleti alapon egyezségi ajánlatként 2.292,- EUR összeg Kérelmező részére történő 15 napon belül történő megfizetését vállalta. Tájékoztatta mind a Kérelmezőt, mind az eljáró tanácsot, hogy az adó levonására a korábbi tájékoztatásával szemben a kibocsátó székhelye szerint az USA-ban került sor. A Kérelmező rövid gondolkodást követően úgy nyilatkozott, hogy abban az esetben fogadja el a Pénzügyi Szolgáltató egyezségi ajánlatát, ha a Pénzügyi Szolgáltató egyezség keretében megfizeti a Kérelmezőnél felmerült ügyvédi munkadíjat is, melynek összegét 500.000,- Ft-ban határozta meg. A Pénzügyi Szolgáltató az egyezségi ellenajánlatot nem fogadta el, így a felek között egyezség nem jött létre, ezért a vitás ügyben az eljáró tanács döntött. Az eljáró tanács a kérelem, a válaszirat, valamint a felek meghallgatásokon tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelem az alábbi indokoknál fogva megalapozatlan. A Kérelmező nem vitatottan - 238.000,- EUR névértékű, 2013. április 24-i lejárattal, évi bruttó 5,125% kamatozású, USA kibocsátású bbb kötvényt vásárolt másodlagos piaci forgalmazásban 106,75%-os árfolyamon mindösszesen 254.065,- EUR összegért. A kötvénykibocsátó - a felek által nem vitatottan - a bruttó kamatmértéket (238.000,-EUR névérték 5,125%-át, azaz 12.197,5 EUR összeget) mindhárom évben, a lejáratkor pedig a kötvény névértékét (238.000,- EUR összeget) a kötvénytulajdonosnak visszafizette. A külföldi letétkezelő a bruttó kamatból 30% mértékű (évente 3.659,3 EUR, mindösszesen 10.977,9 EUR összegű) levonást követően 2011., 2012. és 2013. április 24-én 8.538,3 EUR, mindösszesen 25.614,9 EUR összeget írt jóvá Kérelmező bankszámláján.

Az eljáró tanácsnak a következő kérdéseket kellett vizsgálnia: 1) a Pénzügyi Szolgáltató előzetes tájékoztatási kötelezettségének a Szerződés és a hatályos jogszabályok szerint eleget tett-e; 2) a bbb kötvényre vonatkozó kibocsátási Tájékoztatót a Pénzügyi Szolgáltató köteles volt-e a Kérelmezőnek átadni; 3) a Pénzügyi Szolgáltató kötelezettsége kiterjedt-e az Ajánlatban szereplő kötvények esetében az adómértékről szóló tájékoztatásra, ezáltal a nettó hozam kiszámítására és erről szóló tájékoztatásra. A Bszt. az ügyfelek előzetes tájékoztatási kötelezettségéről a 2010. január 1. és 2010. december 31. között, azaz a felek közötti Szerződés létrejöttekor (2010. január 13.) és kötvényekkel kapcsolatos Ajánlata megtételekor (2010. június 24.) hatályos és nem a Kérelmező által hivatkozott későbbi módosítással érintett - rendelkezése a következő előírásokat tartalmazza a Bszt. 40. (1)-(2) bekezdése szerint: (1) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg. (2) A befektetési vállalkozás a lakossági ügyfélnek vagy azon leendő szerződő félnek szóló tájékoztatásban, aki a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül a) feltünteti a befektetési vállalkozás elnevezését, b) nem titkol el lényeges információt, nem ad szándékosan félreértelmezhető információt és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állít be lényegtelenként, c) nem hangsúlyozza a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg jellemzőit anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők, illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására sor ne kerülne, d) nem használ a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen kifejezést, nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni kívánt tartalommal összhangban határozza meg, és e) a (3)-(10) bekezdésben foglaltak szerint jár el, figyelemmel a 3. mellékletben foglaltakra. A Bszt. 41. (1) bekezdés d) pontja szerint: A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében a 43. -ban foglaltakra is figyelemmel - tájékoztatja az ügyfelet vagy a leendő szerződő felet d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról. A Pénzügyi Szolgáltató által készített, 2010. június 24-i dátummal ellátott Ajánlata a kötvényekre, így az érintett bbb kötvényekre vonatkozóan a következő információkat tartalmazta: bbb 5,125%, ISIN: xxx, Deviza: EUR, javasolt arány a portfólión belül: 7,5%. A portfólióban szereplő kötvények lejárata 2012. július és 2013. október között van. Továbbá előzetesként jelezte, hogy az előzetes megbeszéléshez képest nem európai, hanem amerikai kötvényekről van szó. A fentiek alapján az eljáró tanács megállapította, hogy Pénzügyi Szolgáltató a Kérelmezőt a pénzügyi eszköz lényeges elemeiről megfelelően tájékoztatta. Felhívta a figyelmet a kötvényportfólió amerikai természetére, továbbá a Tájékoztató közzétételi helyére, ahol a Kérelmező további információkhoz juthat. Az Ajánlat nem volt teljes körű ezt a Pénzügyi Szolgáltató sem állította, de teljes körű tájékoztatásra vonatkozó előírást a fenti jogszabály nem tartalmazott. Az eljáró tanács felhívja a figyelmet, hogy befektetési döntések meghozatala előtt az ügyfeleket, így köztük Kérelmezőt is megillette a kérdezés joga. A felek által nem vitatottan a Tájékoztató a Kérelmező részére nem került átadásra. A Bszt. 43. (8) bekezdése szerint: A befektetési vállalkozás 41. (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott, a pénzügyi eszközre, illetve az ügylet kockázatára vonatkozó tájékoztatás során - az ügyfél minősítésének, valamint a 44., illetve a 45. szerinti előzetes tájékozódás során feltártak megfelelő figyelembevételével kitér g) azon szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfél esetében, a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a 2003/71/EK bizottsági irányelv szerinti kibocsátási tájékoztató közzétételi helyére. Kérelmező az eljárás során nem hivatkozott arra, hogy kérése ellenére nem kapott Tájékoztatót, sem arra, hogy felkereste a Pénzügyi Szolgáltatót és annak székhelyén kérése ellenére nem bocsátották rendelkezésére azt, ezért az eljáró tanács elfogadta Pénzügyi

Szolgáltató azon érvelését, hogy a Tájékoztató a honlapján elérhető volt, melyre az Ajánlatban is felhívta Kérelmező figyelmét: Az ABC törekszik a jelen dokumentumban hivatkozott információk folyamatos frissítésére, ugyanakkor semmiféle felelősséget nem vállal az információk esetleges hiányosságai, pontatlanságai miatt. Az itt megjelenő tájékoztatások továbbá nem teljes körűek, a hivatkozott alapok teljes tájékoztatója az ABC-nál megtekinthetőek. Az eljáró tanács szerint a Pénzügyi Szolgáltató megfelelő módon tájékoztatta a Kérelmezőt a Tájékoztató elérhetőségéről, a felek közötti együttműködési kötelezettség a Kérelmezőt is terhelte, azaz a Pénzügyi Szolgáltató részére csak akkor lett volna felróható a Tájékoztató papír formátumban történt átadása elmulasztása, ha arra a Kérelmező erre irányuló szándéka, kérése ellenére nem került volna sor. A Pénzügyi Szolgáltató adózással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége tekintetében az eljáró tanács elfogadta a Pénzügyi Szolgáltató azon érvelését, hogy miután Kérelmező maga kért ajánlatot külföldi kibocsátású kötvényekre, továbbá mivel a Pénzügyi Szolgáltató az Ajánlatban írásban felhívta Kérelmező figyelmét arra, hogy nem európai, hanem amerikai kötvények szerepelnek a kötvényportfólióban, Kérelmező nem hihette alappal és nem hivatkozhatott arra, hogy a magyar - jelen esetben kedvezőbb - adójogszabályok szerint fog adózni. A külföldi és magyar forrásadó mértéke akár Kérelmező előnyére, akár Kérelmező hátrányára mind az adott kötvényekbe történő befektetéskor, mind azt követően változhatott, erre vonatkozóan a Pénzügyi Szolgáltató a felelősségét az alábbiak szerint zárta ki az Ajánlatban: Jelen dokumentumban szereplő befektetési információk kizárólag indikatív jellegűek, amelyek tájékoztatás és egyeztetés célját szolgálják, de nem minősülnek befektetési tanácsadásnak. A befektetési döntés meghozatalakor a befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. Előfordulhat, hogy az értékpapírok visszavásárlásakor a befektetők a saját befektetésük eredeti összegénél kisebb összeget kapnak vissza. A valós vagy számított múltbeli teljesítmények, illetve előrejelzések sem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra. ABC semmilyen módon sem tudja garantálni a pénzügyi eszközök és ügyletek előre jelzett, vagy várt megtérülését, jövedelmezőségét, nyereségességét, vagy bármilyen más előnyét, hatását, vagy eredményét. Az adózási feltételeket továbbá személyes tényezők határozzák meg és időben változhatnak. Utalt még a Kérelmező MiFiD-jével kapcsolatosan adott tájékoztatására, mely szerint: "Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy bármely tranzakciónak, értékpapírnak vagy instrumentumnak az ő sajátos helyzetével összefüggő érdemi jellemzőiről vagy alkalmasságáról önállóan kell határoznia a saját befektetési célkitűzései szerint, figyelembe véve ennek jogi, adózási, számviteli, szabályozói, pénzügyi és egyéb kapcsolódó szempontjait." A fentiek alapján a Kérelmező alappal nem várhatta el a Pénzügyi Szolgáltatótól, hogy előzetesen tájékozódjon az aktuális amerikai és magyar forrásadó mértékéről, és ez alapján a Kérelmező befektetésének nettó hozamait/kamatait összehasonlítva mutassa ki a várható hozamot. Kérelmezőnek ilyen elvárása akkor lehetett volna, ha a Pénzügyi Szolgáltatóval vagyonkezelési szerződést kötött volna, azonban a felek közötti Szerződésnek nem ez a szolgáltatás volt a tárgya. Végezetül az eljáró tanács megjegyzi, hogy a Kérelmező első meghallgatáson előadott befektetési célkitűzése, mely szerint az EUR alapú befektetett összeghez képest évi nettó minimum 2% hozamban részesüljön, teljesült. Az általa a bbb kötvények esetében a befektetett 254.065,- EUR összeg 2%-a 5.081,3 EUR, ezzel szemben az évente jóváírt nettó kamat összege 8.538,3 EUR összeg volt, mely 3,0%-nak felelt meg.

Mindezekre tekintettel az Mnb.tv. 112. (3) bekezdésének d) pontja alapján az eljáró tanács az eljárást megszüntette és a fentiek alapján a Pénzügyi Békéltető Testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Budapest, 2014. február 12. Felföldi Ágnes s.k., eljáró tanács tagja dr. Tóth Andrea s.k., eljáró tanács elnöke dr. Lajkó Ildikó Erzsébet s.k., eljáró tanács tagja