Válasz Dr. Rózsa László PhD bírálatára Tisztelettel köszönöm Dr. Rózsa László igazgató úrnak építő szándékú opponensi véleményét. Hálás vagyok a kedvező értékelésért, a dolgozat nyilvános vitára történő bocsátására tett javaslatáért. A részletes bírálat során tisztelt Opponensem az irodalmi összefoglalás résszel kapcsolatban a következőt kérdezi: Mi a véleménye azokról az újabb törekvésekről miszerint magas termelési szinten lévő illetve több bárányt ellett anyajuhoknál a lipolitikus folyamatok elindulásával a máj terhelése és az anyagforgalmi betegségek kockázata megnő, ami kihat a szaporodásbiológiai mutatók változására is? Az intenzíven termelő és a több báránnyal vemhes anyajuhoknál a vemhesség utolsó harmadában, a nem megfelelő takarmányozás (a kevés gyorsan fermentálható szénhidrát rendelkezésre állása esetén, valamint a vehemépítés megnövekedett energiaigénye miatt energiahiányos állapot, negatív energiamérleg alakul ki. Az anyagforgalmi betegségek kialakulása szoros összefüggést mutat a testkondíció alakulásával. Általában elmondható, hogy a gyenge kondícióban lévő (BCS<2) vagy a túlkondicionált anyákban (BCS>4), illetve a kettő vagy több báránnyal vemhes anyákban fordulhat elő, de leírták olyan eseteket is, amikor az állatokat ideális körülmények között tartották,,kondíciójuk megfelelő, azaz közepes volt. A negatív energiamérleg kialakulása folytán az állatok saját testtartalékaikat kezdik el bontani. Az intenzív lipolízis következtében ketonanyagok szabadulnak fel a szervezetben (βhidroxi-vajsav, acetecetsav, aceton), a májban lipidfelhalmozódás következik be, ami vemhességi toxikózishoz más néven ketózishoz, vagy túlkondícionált anyákban zsírmáj betegséghez vezethet. Ellentétben a tejelő tehenekkel, juh fajban a ketózis inkább a vemhesség alatt alakul ki. A tünetek nagyon hasonlóak a hypocalcaemiához, de a két betegség jól elkülöníthető a Ca kezelésre adott válaszreakcióval. A vemhesség alatt igyekezni kell az ikerbárányokkal vemhes anyákat 3 kondíciópont körüli állapotban tartani, különválasztani a többi anyától és külön takarmányozni. Mivel
a vemhesség előrehaladtával élettanilag csökken a szárazanyag felvételük, így ezeknek az állatoknak napi takarmányadagját jó minőségű takarmánykomponensekből kell összeállítani (Van Saun, 2017). Opponensem kérdezi, hogy a májlipidek sztearin (C18:0) és olajsav (C18:1) tartalma hogyan változik a peripartális időszakban? A kérdőzők májára jellemző, hogy élettanilag magas a sztearinsav tartalma és alacsony az olajsav tartalma. Ellés körüli és közvetlenül ellés utáni időszakban negatív energiamérleg következtében kialakult lipolízis mértéke meghatározza a máj elzsírosodásának a mértékét. Az intenzívebb lipolízis következtében megemelkedik a vérben a palmitinsav, a sztearinsav, az olajsav és a linolénsav koncentráció, ezt követően ezek a zsírsavak nagymértékben felhalmozódnak a májban a sztearinsav kivételével. Ennek következtében a peripartalis időszakban a máj triglicerid tartalmának növekedésével a májban a sztearinsav mennyisége lecsökken, az olajsav mennyisége pedig nő (Sato és mtsai, 2004). Bírálóm kéri, foglaljam össze a kísérleti takarmányokhoz való szoktatás módszerét a II. kísérletben. A kérődzők előgyomraiban élő mikroorganizmusok nagyon érzékenyek a hirtelen takarmányváltásra. Ebből adódóan új takarmány bevezetése csak az adagok fokozatos emelésével szabad, hogy megtörténjen. A II. kísérletben a kísérleti állatokat napközben extenzíven, legelőn tartották, a nap végén pedig istállóba terelték. Az állatok a behajtást követően kapták meg az abrakadagot (rozs, teljes csillagfürt, pelyhesített csillagfürt). Először kíváncsiak voltunk, hogy elfogadják-e az új takarmányt, ezért többször több anyajuhval megkóstoltattuk a csillagfürtöt, főként azért, mert az állatok addig sem csillagfürttel, sem pedig egyéb pelyhesített takarmánnyal nem találkoztak. A juh köztudottan nem válogatós faj, valamint a kísérletben a csillagfürtnek az édes változatát alkalmaztuk, ahol a keserű ízért felelős alkaloidatartalom elhanyagolható mennyiségű volt. Ennek köszönhetően az állatok az abrakként adott takarmányokat szívesen
fogyasztották és az adag folyamatos emelésével egy hét alatt jutottunk el az etetni kívánt szintre. Tisztelettel elfogadom Bírálóm 2. táblázattal kapcsolatban tett észrevételét, miszerint: a 2., 3., 4. csoportnál is célszerű feltüntetni az 1. csoportnak megfelelő jelzőt. Tisztelt Opponensem kérdezi, hogy a III. kísérletben a mért paraméterek mellett, milyen egyéb paraméterek vizsgálatának volna még létjogosultsága? A kísérlet kezdetét megelőzően, majd 21 nap elteltével vérmintákat vettünk és meghatároztuk az inzulin, IGF-1, NEFA, BHB, T3, T4 valamint a leptin koncentrációkat. Véleményem szerint a még pontosabb kép kialakítása érdekében meg lehetett volna határozni a növekedése hormon (STH) szintjét, ami fokozza a zsírbontást és ezáltal növeli a szabadzsírsavak mennyiségét, valamint serkenti a fehérjeszintézist. Továbbá a gyűjtött vérminták aminosav és zsírsavtartalmának az összehasonlításával egzaktabb képet kaphattunk volna a flushing közvetlen hatásáról és a táplálóanyagok emésztőtraktuson keresztül történő felszívódásának mértékéről, de ezekre a vizsgálatokra a behatárolt anyagi keretek nem adtak lehetőséget. Bírálóm a dolgozat témájával kapcsolatban megfogalmazott további kérdéseire a következőkben válaszolok: A kiegészítésként alkalmazott flushingnak és kémiai összetételének milyen hatása van az anyajuhokban a szaporodás szempontjából fontosabb hormonok szintézisére? A juhok szaporodási folyamatai neurohormonális szabályozás alatt állnak és ez a szabályozás a hypothalamus hypophysis - gonád tengely mentén valósul meg. Ez alapján a szaporodás szempontjából fontos hormonok között említhetjük a nemi mirigyek által termelt szexuálszteriodokat valamint az ivari működés szabályozásában és a vemhesség fenntartásában részt vevő hormonokat is. A takarmányozással közvetett és közvetlen módon is befolyásolhatjuk az említett hormonok termelődését.
A gonádok által termelt ösztrogén és progeszteron a szteroid hormonok csoportjába tartozik. Mindkét hormon szintézise a máj által előállított koleszterinből indul ki. A koleszterin a lipidek hidrolízisének eredményeként jön létre az állati szervezetben. A flushingként alkalmazott csillagfürt a magas fehérjetartalom mellett jelentős mennyiségű zsírt is tartalmaz, ami elősegíti az állati szervezetben a koleszterin képződését. Továbbá Mattos és munkatársai (2000) számoltak be arról, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak, mint például a linolsav, a linolénsav, eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav gátolják a méhben a PGF2α szintézisét, ezáltal a vemhesség korai szakaszában fokozódhat az embriók túlélési esélye. A flushingként alkalmazott csillagfürtben az olajsav mellett jelentős mennyiségben található linolsav és linolénsav is. Burke és munkatársai (1996) beszámolnak arról, hogy linolsav (C18:2, n-6) és linolénsav (C18:3, n-3) tartalmú szójaolaj etetésekor jelentősen magasabb progeszteron koncentrációk voltak mérhetők anyajuhokban. Az alkalmazott pelyhes csillagfürt fehérjéjének 40%-a bypass fehérjeként érvényesült, így az előgyomrokon keresztülhaladva a vékonybélben nagyobb arányban szívódnak fel azon aminosavak (fenilalanin, triptofán, tirozin), melyek prekurzorai a tüszőérést serkentő hormon szintézisre ható neurotranszmittereknek (Fernstrom, és Fernstrom, 2007), vagy amelyek pozitívan befolyásolják az ovulációs rátát pl. leucin, izoleucin, valin (Downing és mtsai, 1995). A gyakorlat számára milyen jelentősége van azon bypass fehérjeforrások etetésének, melyekkel fokozható az intenzíven tejelő anyajuhok fehérjeellátása? Az intenzíven termelő anyajuhok takarmányozása párhuzamba állítható a nagy tejtermelésű tehenek takarmányozásával, amikor is az egyre intenzívebb termelés következtében mind inkább gyakoribbá válnak az anyagforgalmi betegségek is. Az intenzíven tejelő juh fajták esetében is, a tejtermelés fehérjeszükséglete hagyományos takarmányozással sok esetben nem kielégíthető, ezért egyre inkább előtérbe kerül ennél az állatfajnál is a bendőbeli mikrobiális fermentációval szemben védett takarmányok alkalmazása. A bypass fehérjeforrások a mikrobás lebomlás elkerülésével közvetlenül hasznosulnak az állati szervezetben.
Egyre inkább elfogadott nézet, hogy az állatok szükségletének a kielégítésekor nem a fehérjeszükségletet, hanem az aminosav szükségletet kell figyelembe venni. Intenzíven tejelő juhok esetében ez még inkább igaz. Bypass fehérjeforrások etetésével csökkenthető a bendőben az ammónia terhelés, ezáltal kevesebb karbamid képződik a májban, a többlet aminosav bekapcsolódhat a glükoneogenezis folyamatába, fokozható a szárazanyag-felvétel valamint a tejtermelés (akár 10-15%). A bendővédett fehérjeforrások esszenciális és limitáló aminosavakban gazdag fehérjeforrást jelentenek a vékonybélben. Elfogadom Bírálómnak az új tudományos eredményekkel kapcsolatban megfogalmazott észrevételeit és a nyilvános vitára való felkészülésem ennek tükrében történt. Végezetül még egyszer köszönöm a tisztelt Opponens Úr munkáját és tisztelettel kérem válaszaim elfogadását. Keszthely, 2018. március 28. Márton Aliz