főigazgató NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság

Változások az adóeljárásban, 2016. Dr. Papp István főigazgató NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság Kommunikáció I. Az adóhatóságnak a kor modern technológiai eszközeit felhasználva törekednie kell az adózókat érintő lényegi információk megismertetésére. A tájékoztatási szolgáltatás javítása összekapcsolható az önkéntes jogkövetést ösztönző további elemekkel (pl. adótudatosság növelése). Kommunikáció II. E-learning: legyenek elérhetőek úgynevezett e- learning oktatási anyagok is, melyek az ügyfél által kívánt tempóhoz igazodva mutatnak be egy-egy témát. Komplex tájékoztató füzetek: megfelelő időben megjelenve információs segítséget nyújtanának az adózók számára. Egyéb digitális eszközök: az adóügyi határidők betartására figyelmeztető, okostelefonra telepíthető alkalmazások (applikációk), internet jobb kihasználása (ügyfélkapu, ÜCC). Kommunikáció III. Online előadások, webinariumok : A NAV a honlapján elérhető online előadások tartásával járulhatna hozzá például a vállalkozások, egyéni vállalkozók adózási ismereteinek megalapozásához, bővítéséhez. YouTube videók: A NAV rövid videókat is közzétehetne a YouTube csatornáján keresztül, melyek ingyenesen hozzáférhetők lennének, és közvetlen, gyors módon nyújtanának tájékoztatást a gyakran felmerülő kérdésekben (GYIK). Adózási szakok indítása az egyetemeken, főiskolákon. www.salo.hu 1

Az eljárásra nyitva álló határidő - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 30 nap mind a kérelemre, mind a hivatalból indított hatósági eljárásokban. A szerv vezetője kivételesen indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb 30 nappal hosszabbíthat. Ügyintézési határidő adóügyekben A határidő meghosszabbításának lehetősége a hatósági eljárás minden formájára [Art. 120. (1), (39 és (4) bekezdés] fennáll, így az ellenőrzés eredményének realizálására is. A határidő-hosszabbításnak a határidő letelte előtt kell megtörténnie végzésben, és indokait kifejezetten meg kell jelölni. A Ket. új jogintézménye a függő hatályú döntés, ami az engedélyezési eljárások átalakítása nélkül eredményezi az ügyintézés felgyorsítását és kiszámíthatóbbá tételét. Ez azt jelenti, hogy ha a hatóság két hónapon belül nem tud érdemi döntést hozni, akkor a kérelmezőt megilleti a kérelmezett jogosultság. Függő hatályú döntés A függő hatályú döntésre vonatkozó Ket. rendelkezések az adóigazgatási eljárásokban nem alkalmazhatóak. Jó és rossz adós A technológiai fejlődés és a hatósági tapasztalatok révén az adóhatóság képes informatikai eszközökkel megkülönböztetni a jó és a rossz adózókat. Ez előfeltétele az ún. adózó-centrikus adóztatás megvalósításának. A jó adózók pozitív elbánásban részesülnek az adókijátszásban érdekelt, ún. rossz adózókkal szemben. A minősítés csak a cégjegyzékbe bejegyzett és az áfaregisztrált adóalanyokra vonatkozik. A MEGBÍZHATÓ ADÓZÓ 3 éve folyamatosan működik működés vagy legalább 3 éve áfaregisztrált alany, 5 évre visszamenőleg az adózó terhére a NAV által megállapított összes adókülönbözet nem több, mint adóévi adóteljesítményének 3 százaléka, nem indult ellene végrehajtási eljárás (nem számít az átvezetés és a visszatartási jog gyakorlása), nem áll(t) csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, nem áll(t) adószám-felfüggesztés*, illetve adószámtörlés hatálya alatt, nem áll(t) fokozott adóhatósági felügyelet alatt, 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással nem rendelkezik, az elmúlt 2 évben esedékessé vált, NAV által kiszabott mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát; nem minősül kockázatos adózónak. A jó és a rossz adózói minősítés feltételei I. * Egy éven túl bevallás be nem nyújtás, adófizetés elmulasztása adóhatósági felhívás ellenére. 2

A KOCKÁZATOS ADÓZÓ Az a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló cégjegyzékbe bejegyzett vagy áfaregisztrált adóalany, aki szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók, vagy a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók, vagy a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján. Egy éven belül a NAV ismételt üzletbezárás intézkedést alkalmazott vele szemben. A jó és a rossz adózói minősítés feltételei II. A MEGBÍZHATÓ ADÓZÓ A náluk folytatott adóellenőrzés időtartama fő szabályként nem lehet több 180 napnál; Bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén bírság nélkül kell felszólítani teljesítésre, illetve hibajavításra; A mulasztási bírság és az adóbírság felső határa az általában kiszabható mulasztási bírság fele; 10 500 ezer forint közötti hátralékra (elektronikus úton benyújtott kérelem alapján) évente egyszer legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetést kaphat. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A visszaigényelt áfa 2017. január 1-jétől 45 2018. január 1-jétől 30 napon belül kerül kiutalásra a jelenlegi 75 nap helyett. A jó és a rossz adózói minősítés előnyei és hátrányai I. A KOCKÁZATOS ADÓZÓ A visszaigényelt áfa 75 napon belül kerül kiutalásra; Az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik, ha az ellenőrzés alatt, vagy az ellenőrzött időszak egy részében kockázatos adózónak minősül.; A késedelmi pótléka felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része; Az adóhiányt megállapító határozatban a pótlékfizetés kezdő napjaként az esedékességnél későbbi időpont nem állapítható meg; A nem mellőzhető mulasztási bírság minimuma a felső határ 50 százaléka, maximuma a felső határ 150%-a. A jó és a rossz adózói minősítés előnyei és hátrányai II. A Z ADÓZÓ-MINŐSÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A negyedév utolsó napján fennállt adatok alapján, a tárgynegyedévet követő 30 napon belül történik a minősítés. A besorolás a minősítést követő hónap 1. napjától hatályos. Az első minősítésről és a változásról a NAV elektronikus értesítést küld az adózónak. A minősítést az ügyfélkapun keresztül az adózó is lekérdezheti. Összeolvadás, beolvadás esetén a jogutód csak akkor lehet megbízható, ha minden őse megbízható volt. Különválás, kiválás és átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését, A minősítés kifogással 6 hónapon belül megtámadható, melynek vagy helyt ad az adóhatóság, vagy határozattal elutasítja azt. Az adózó minősítése 3

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az első minősítés 2016. első negyedévét követően történik majd, de az adózó által lekérdezni csak a II. negyedévet követően lehet. Az előírt feltételeknek 2016 január 1-jét követően kell fennállniuk (határozat jogerőre emelkedése, esedékessé vált adótartozás,elkövetett mulasztás, ismételt üzletbezárás). Az adózó minősítése A Képviselet A módosítás a NAV és az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtti képviselet szabályait érinti, mellyel a jövedéki ügyintézők jövedéki tárgyú hatósági ügyekben képviseleti jogot kapnak a velük munka- vagy megbízási szerződéses viszonyban álló jövedéki alanyok képviseletére. Az alpontokra bontás a bekezdés jobb átláthatóságát szolgálja. Képviselet a NAV és az NGM előtt Magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felel ős miniszter által vezetett minisztérium előtt ha nem kíván személyesen eljárni a)törvényes képviselője, b) képviseleti jogosultságát igazoló ba) ügyvéd, ügyvédi iroda, bb) európai közösségi jogász, bc) adószakértő, bd) okleveles adószakért ő, be) adótanácsadó, bf) könyvvizsgáló, bg) könyvelő, bh) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja,, bi) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéz ő szakképesítéssel rendelkező személy is, bj) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvén y szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, c) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. (1 a) Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. Adóbevallás A személyi jövedelemadó (szja) tekintetében az adóbevallás folyamata a jövőben (két lépcsőben, 2016-tól, illetve 2017-től) megfordul: az adóhatóság bizonyos feltételek fennállása esetén elkészíti az 53-as bevallást (a bevallás tervezetét) a nem egyéni vállalkozó és nem mezőgazdasági őstermelő magánszemély helyett. Az egyszerűsített bevallásra vonatkozó szabályok 2017. január 1-jétől hatályon kívül helyezésre kerültek. 4

2016-TÓL Akkor kérheti az erre a célra rendszeresített bevallási nyilatkozaton elektronikusan vagy papír adathordozón a munkáltatójánál, vagy annak hiányában közvetlenül az állami adóhatóságnál a magánszemély az adóhatósági adómegállapítást, ha kizárólag munkaviszonyból származik jövedelme és megfelel az szja-törvényben rögzített további feltételeknek is. 2017-TŐL A NAV minden ügyfélkapuval vagy speciális elektronikus hozzáféréssel rendelkező, nem egyéni vállalkozó és nem mezőgazdasági őstermelő részérére bevallást tervezetet küld, és a magánszemélyek többségének a feladata mindösszesen az lesz, hogy ezt jóváhagyja, kiegészítse, elutasítsa, vagy szó nélkül hagyja. Ha május 20-ág a tervezetre az adózó nem válaszol, az állami adóhatóság közreműködése nélkül kell teljesítenie adóbevallási kötelezettségét. Változások az 53-as Adóbevallásban Bevallási nyilatkozat adóhatósági adómegállapítás Ha a magánszemély kizárólag munkáltatótól ért el az adóévben jövedelmet, és megfelel az szja-törvényben meghatározott feltételeknek (adó- és adóalapkedvezményt nem vesz igénybe, nem kíván az adójáról rendelkezni, de ide nem értve az 1+1%-os rendelkezést), a bevallási kötelezettségének bevallási nyilatkozat útján is eleget tehet. Ha nem tesz nyilatkozatot, önadózóvá válik. Ha a nyilatkozattétel időpontjában nem rendelkezik munkáltatóval, akkor a nyilatkozatot az állami adóhatóságnál is megteheti az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikusan vagy papíralapon. Bevallási nyilatkozat adóhatósági adómegállapítás II. A nyilatkozatot az adóévet követő év január 31-éig lehet megtenni, első alkalommal a 2015. évi jövedelemről 2016. január 31-éig. A magánszemély arról nyilatkozik, hogy a szja-törvényben előírt feltételeknek megfelel, és kifejezetten kérnie kell az adóhatósági adómegállapítást is. A határidő jogvesztő, a nyilatkozat nem vonható vissza. Több munkáltató esetén az adózó választhat,hogy melyikhez nyilatkozik. A bevallási nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül. A munkáltató február 12-éig szolgáltat az előzőekről adatot az állami adóhatóság részére. Bevallási nyilatkozat adóhatósági adómegállapítás III. Az adóhatóság a magánszemély adóját május 20-áig állapítja meg. A megállapításról csak akkor értesíti a magánszemélyt (formális határozattal), ha a megállapítás különbözetet eredményezett. Ha a magánszemély adójának összege a munkáltató járulékbevallását érintő utólagos adómegállapításra, önellenőrzésre vagy javításra tekintettel az adóhatósági adómegállapítást követően megváltozik, az adóhatóság a különbözetet szintén határozatban közli a magánszeméllyel, de ilyenkor terhére jogkövetkezményt nem állapíthat meg. 5

Bevallási nyilatkozat adóhatósági adómegállapítás IV. A határozatok nem érintik a magánszemély önellenőrzéshez való jogát, nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot sem. Ha nem alkalmazható az adóhatósági adómegállapítás, akkor erről az adóhatóság az adózót értesíti. Az adóhatósági adómegállapítás a magánszemély által akkor önellenőrizhető, ha a nyilatkozatát a feltételek hiányában nem is tehette volna meg. Ha nem nyújt be önellenőrzést, akkor az adóhatóság által megállapított és a tényleges adó közötti különbözetet az adóhatóság utólagos adómegállapítás keretében realizálja. Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás 2017-től I. Az a nem egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági őstermelő magánszemély, aki nem kért munkáltató szja-megállapítást, vagy azt a munkáltató nem vállalta, vagy nem tett bevallási nyilatkozatot, az adóévet követő év március 15-éig elektronikus úton kap egy adóbevallási tervezetet a NAV-tól. Előfeltétel tehát: az adóév utolsó napján a magánszemély rendelkezzen ügyfélkapus vagy az erre a célra létrehozott személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel; ne kérjen munkáltatói elszámolást. Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás 2017-től II. Ha a magánszemély a NAV által nyilvántartott adatokkal nem ért egyet, azokat javíthatja, kiegészítheti, és május 20-ig fogadhatja el elektronikusan (akár javított formában is), és ezzel a bevallási kötelezettségét is teljesíti. A különbözet megfizetésére május 20-áig köteles, illetve azt a bevallási tervezet elfogadását követő 30 napon belül kaphatja vissza. Ha nem fogadja el a tervezetet, önadózóként köteles május 20-áig 53-as bevallást benyújtani. A járulék bevallás A szja-törvény szerint igénybe vehető kedvezményre vonatkozó szabályok változására tekintettel módosult a 08-as bevallás adattartama [Art. 31. (2) bekezdés]. A módosulások a kitöltő programon természetesen át fogják vezetni. 6

Helyi iparűzési Adóbevallás Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon az állami adóhatósághoz az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával is teljesítheti. Az állami adóhatóság az adóbevallást tartalmi és formai vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadásával az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul elektronikus úton, illetve, ha az önkormányzati adóhatóság az elektronikus úton történő adatfogadás technikai feltételeit nem biztosítja, akkor 5 munkanapon belül postai szolgáltató útján megküldi. Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni. Egységes adó- és vámszámla I. 2016. január 1-jétől a vállalkozások adó- és vámfolyószámlája egységes lesz, NAV-folyószámla néven. A túlfizetés átvezetése az adónemek/tételes adónemek között fő szabályként (ha törvény vagy felhatalmazása alapján más jogszabály nem tiltja) megengedett. A NAV-folyószámlához csak új meghatalmazással lehetne hozzáférni, ezért a korábbi (december 31-éig adott) meghatalmazások érvényességét automatikusan meghosszabbítják, külön adózói teendő nélkül. Csak annak kell intézkednie, aki a korábbi meghatalmazást módosítani kívánja, vagy vissza kívánja vonni*. * Art. 213. (5) bekezdés Egységes adó- és vámszámla II. Az adózó a NAV számláról akkor kap egyenlegközlőt, ha a tartozása vagy a túlfizetése a 2000 forintot meghaladja (eddig 1000 forint volt a limit, de emelkedtek a postaköltségek!). A késedelmi pótlék nettó módon történő számítása az újonnan a NAV-számlára kerülő adónemek tekintetében is biztosított lesz. A meg nem fizetett késedelmi pótlék további késedelmi pótlék nem jár. Egységes adó- és vámszámla III. Bár fő szabályként az Art. hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, továbbá a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre, de mögöttes jogszabályként (ha a különös szabály másként nem rendelkezik) az Art.-t kell alkalmazni a vámazonosító szám megállapítására a vámra, a díjra, a költségre, bírságra, pótlékra, kamatra, továbbá azon fizetési kötelezettségek elszámolására, amelynek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. 7

Egységes adó- és vámszámla IV. A NAV-számlát nem adónemenként, hanem közteher-nemenként kell vezetni, azaz olyan tartozásokat is nyilván kell tartani rajta, amelyek nem adókötelezettségen alapulnak. Ehhez engedélyezi a jogalkotó, hogy az adózó adószámláján nem közvetlenül adózási célú fizetési kötelezettség is előírható legyen. A fizetési kötelezettség alanya, mint ügyfél Számos ágazati jogszabály (vámhatóság hatáskörébe tartozó szabály) ügyfélként nevesíti a fizetési kötelezettség alanyát, pedig ez a személy a folyószámla integráció miatt még nem válik adózóvá, bár a fizetési kötelezettségeinek nyilvántartásával kapcsolatos hatósági feladatokra a módosított rendelkezések lesznek irányadóak 2016-tól. A koherencia megteremtése érdekében az ügyfélnek minősülő személyek vonatkozásában az adózóval kapcsolatos rendelkezések alkalmazhatók lesznek. AZ ÁLTALÁNOS ADÓIGAZOLÁS Tartalmazza az adózónak az igazolás napján vagy a kérelemben megjelölt napon az állami adó- és vámhatóságnál (adóhatóságnál) fennálló adótartozását vagy annak hiányát; a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de még el nem évült tartozást, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott összeget; a kiállítás napjáig a bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását. A NEMLEGES ADÓIGAZOLÁS Igazolja, hogy az adózónak a kiállítás napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása. Megszűnik az együttes adóigazolás Köztartozásmentes adózói adatbázis A KOMA-ba való felvétel követelményeinek a felvételre irányuló kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell teljesülniük. A KOMA-ból való törléssel kapcsolatosan észrevétel tehető az észrevétel kézhezvételét követő 8 napon belül, melyet a NAV szintén 8 napon belül kivizsgál. Ha megfelel a felvételeknek felveszi a KOMA-ba, ha nem felel meg, elutasító határozatot hoz. A KOMA-ba való felvétel ilyenkor a kérelem ismételt benyújtásával (gyakorlatilag: új kérelemmel) kérhető. Ha jogszabály (nemleges) adóigazolás benyújtását írja elő, e kötelezettség teljesítettnek tekintendő, ha az adóhatóság az adózót az adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy a határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a KOMA-ban nyilvántartja. 8

Az adó megfizetése Az adózónak az adóhatóság által nyilvántartott adót (a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is ideértve) adóként, kötelezettségenként a megfelelő államháztartási számlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást onnan kell igényelnie. A bírság, pótlék és költség külön számlára fizetendő. Az adóhatóság az ezer forintot el nem érő tartozást nem tartja nyilván, az adóvisszatérítést, adó-visszaigénylést nem utalja ki. Az adó megfizetése II. Az állami adó- és vámhatóság az adóraktár által a bérfőzés után befizetett jövedéki adónak elkülönített számlát nyit, melyre, az adóraktár a bérfőzés utáni adófizetési kötelezettségét teljesíti. ÖNKÉNTES FIZETÉS ESETÉN Ha az adózó a tartozását az adóhatóságnál csak részben egyenlíti ki, a közteherkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Azonos esedékességnél elsődlegesek a NAV által nyilvántartott adónemek. HA A TARTOZÁST AZ ADÓHATÓSÁG SZEDI BE Ha a tartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozás arányában kell elszámolni. A NAV által behajtás során beszedett összeget (a végrehajtási költség elszámolását követően) az szja-előlegre, a levont szja-ra, vagy a kifizető által levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A még fennmaradó összeget a NAV-nál nyilvántartott tartozásokra, az ezt követően még mindig fennmaradt összeget a köztartozásra kell elszámolni, az előző sorrend szerint. A befizetések elszámolása I. Ha a költségvetési csalás olyan adónemre vonatkozik, amely nem a NAV hatáskörébe tartozó, de az összeget a költségvetési csalás megtérítésére elkülönített számlára megfizetik, a NAV a jogosultat tájékoztatja a fizetési kötelezettség teljesítéséről. Ha az elkövető a jogosultnak már teljesített, akkor az elkülönített számlára történt befizetést visszautalják a részére. A befizetések elszámolása II. 9

Rendelkezés a bevallásban az igényelt támogatás tartozásra történő elszámolásáról Az adózó a bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást adó vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetésére számolja el, melynek teljesítésével az adó megfizetettnek, illetve a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül a bevallás beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napjával. A túlfizetés kezelése A fizetési kötelezettséget meghaladó összegről (túlfizetés) a magánszemély rendelkezhet: konkrét (adó)fizetési kötelezettségre számoltatja el, a csoportos adóalany képviselője által megjelölt tag adószámlájára számolja el. az elévült túlfizetést az adóhatóság az adózót terhelő más tartozásra számolja el, illetve tartozás hiányában törli azt. A téves számlára befizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. Az ellenőrzési határidő A bevallás utólagos ellenőrzésének időtartama cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén nap haladhatja meg a 180 napot (végső ellenőrzési határidő). Ha az adózó nem tesz eleget az ellenőrzés során az együttműködési kötelezettségének (nem elérhető, iratait nem bocsátja időben a hatóság rendelkezésére), az általános szabályok alkalmazandók. Meddig tart átlagosan egy adóellenőrzés? Átlagos napszám 2012 2013 2014 Bevallások ellenőrzése 105 129 156 Adókötelezettségek ellenőrzése 25 33 36 10

Az adóellenőrzés A hatályos jog szerint valamennyi vállalkozónál kötelező ellenőrzést lefolytatni, ha végelszámolását rendelték el. A jövőben a kötelező ellenőrzés csak a kockázatos adózók végelszámolása esetén marad meg. A közúti fuvarozást végző személynél, ha az ellenőrzés jogszabálysértést nem állapít meg, a szállítmány mielőbbi továbbengedése okán csak akkor kell jegyzőkönyvet felvenni, ha az érintett ezt kifejezetten kéri. A kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékokkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem folytatható le. Késedelmi pótlékszámítás A NAV-folyószámla egyik mellékhatása, hogy a jövőben késedelmi pótlékot kell felszámítani (a vám és az azzal együtt kiszabott nem közösségi adók kivételével) a NAV által nyilvántartott egyéb fizetési kötelezettségek után is. Nem alkalmazható az előbbi szabály, ha az illeték törlésére a jogügylet felbontásával, az eredeti állapot helyre állításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor. A NAV a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő. A jövőben sem terheli késedelmi pótlék a meg nem fizetett késedelmi pótlékot, és marad az a szabály is, hogy a mellékkövetelés (késedelmi pótlék) osztja a főkövetelés (adótartozás) sorsát. Adóbírság Ha az adóhatósági adómegállapítással összefüggésben az adóhatóság a magánszemély ellenőrzése során adókülönbözetet állapít meg a munkáltató bevallásban elkövetett hibája miatt, az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére állapítja meg. 11

HATÁSKÖRE 2016-TÓL Az Art. hatálya alá eső, a vámhatóság hatáskörébe tartozó fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kérelmek (fizetés könnyítés, adómérséklés) elbírálása az adószakterület (állami adóhatóság) hatáskörébe kerül. Állami adóhatósági hatáskörbe tartozik majd a fémkereskedelemről szóló törvényben meghatározott bírság és egyéb költség végrehajtása is. A NAV HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE 2016-TÓL A fizetési kötelezettség elszámolásával kapcsolatos eljárásban az NAV (mint adó- és vámhatóság) jár el, ezért a NAV mindkét szerve (állami adóhatóság és vámhatóság) számára lehetővé kell tenni a közös nyilvántartáshoz (NAVfolyószámlához) való hozzáférést. Az eljárás felfüggesztése Ha az ügy érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az adóhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozott döntés nem hozható, az eljárást fel kell függeszteni. Az eljárás felfüggesztését egy alkalommal az ügyfél is kérheti, még akkor is, ha a hivatalból történő felfüggesztésnek nincs helye, és feltéve, hogy a felfüggesztést jogszabály nem zárja ki. SZJA adónemben a Pótlékmentes részletfizetés engedélyezésének összeghatára Az összeghatár a korábbi 150 ezer forintról 200 ezer forintra nő, és a jogalkotó kiterjeszti az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségre is. A részletfizetés változatlanul az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapra engedélyezhető, és az esedékességi időpontok is változatlanok maradtak. Adóregisztrációs eljárás I. Szigorítás és pontosítás egyaránt. Az adóregisztrációs eljárással összefüggő összeghatárok 15, illetve 30 millióról 5, illetve 10 millióra csökkennek annak érdekében, hogy az adózók a költségvetéssel szembeni tartozásukat a megjelölt összegekre csökkentsék le. A cégvezetők is beemelődnek az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi körbe és a vizsgált személyi kör az 50 százalékot elérő mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással tag hiányában valamennyi tag vizsgálatára kiterjed. Új feltételként vizsgálni kell, hogy a megjelölt vezető az ominózus tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól nincs-e eltiltva. 12

Adóregisztrációs eljárás II. Az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. nap helyett 360. napig terjedő időszak kerül vizsgálatra. Új feltételként ellenőrizni kell, hogy a megjelölt vezető a kérelem benyújtása napján az ominózus tisztségviselői (vezetői) pozíciótól, illetve e foglalkozástól nincs-e jogerősen eltiltva. Az új szabályokat a 2016. január 1-je után indult eljárásokban kell alkalmazni. Adóregisztrációs eljárás III. Az állami adóhatóság hivatalból jár el, ha céggel kapcsolatosan változásról szerez tudomást. A cég igazolást kérhet arról, hogy a kiállítás napján nem áll fenn vele szemben Art. 24/C. szerinti kizárási akadály. A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el az adóhatóság, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező adóazonosító számát. Az adószám megtagadását tartalmazó határozat ellen az érintett 8 napos jogvesztő határidőn belül kérelmet nyújthat be az állami adóhatósághoz az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében. A kérelem alapján a NAV a megtagadó határozatot visszavonja, az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárás megszünteti. Kézbesítés a NAV által A NAV 2016. január 1-jétől saját kézbesítő által is eljuttathatja az adózóhoz vagy képviselőjéhez, illetve az eljárásban résztvevő egyéb személyhez a saját iratát. A saját kézbesítőnek a NAV-val szolgálati vagy munkaviszonyban kell állnia. A kézbesítés ugyanannak a személynek történhet, aki a postai úton történő kézbesítés esetén is átvételre jogosult. Adatszolgáltatási kötelezettség I. A helyi és nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete méltatlansági eljárás keretében megszünteti annak a képviselőnek, polgármesternek, bizottsági tagnak a megbízatását, akinek az állammal szemben köztartozása van. Ehhez oldani kellett az adótitkot, és így lehetővé vált, hogy a NAV a méltatlansági eljárás lefolytatásához jogszerűen adhasson adatot, legelőször 2016. február 28-áig. 13

Adatszolgáltatási kötelezettség II. A NAV adószámot szolgáltat az E-SZIGkártya (állandó személyazonosító igazolvány) tároló elemén történő elhelyezés érdekében. 2016. január 1-jétől a NAV megkeresésre tájékoztatja az adótitokról az online pánztárgép forgalmazóját, valamint a mobil szolgáltatót, ha annak az adat a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítése érdekében szükséges. Az adó megfizetésére kötelezett Az adó megfizetésre kötelezést tartalmazó határozattal egyidejűleg az adóhatóság az előiratokat is megküldi az érintettnek. Az adó megfizetésére kötelezett [Art. 35. (2) bekezdés] fellebbezhet a kötelezettségét megállapító határozat ellen, ha a határozatot a bíróság még nem vizsgálta felül. Akkor is megilleti ez a jog, ha a vitatott kötelezettség tekintetében az adó megállapításához való jog már elévült. Adóhatóságok: Állami adó- és vámhatóság Önkormányzati adóhatóság kormányhivatal Eljáró adóhatóságok A fő szabálytól eltérően belföldi magánszemély és egyéni vállalkozó esetén az adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal megkeresése alapján nem az önkormányzati adóhatóság, hanem az illetékes állami adóhatóság jár el. A másik két adóhatóság: Az önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság, valamint (az elnevezésében 2016. január 1-jétól a legutóbbi adócsomagban módosított) fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság feletteseként jár el, azaz ha az önkormányzat jegyzőjének adótémájú határozatát vizsgálja felül. A jövőben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állami és vámhatóság -ként lesz nevesített, azaz nem különül el az állami adóhatóság és vámhatóság, tehát az adó- és vámszakterület integrációja teljessé válik. A NAV-törvényt módosító csomagban szereplő Art. módosítások 14

A jövőben a vagyonosodási A gyanút a nyomozóhatóság vizsgálatban becslés szolgáltatja, azaz az alkalmazásának az adóhatóság eljárásnak előttük kell indulnia, és a megkeresésnek is tőlük kell érkeznie. Ez azt (is) jelenti, hogy vagyonosodási vizsgálatot a jövőben a NAV önállóan nem kezdeményezhet, hanem a gyanú (sőt alapos gyanú) léte vagy nem léte felől a nyomozóhatóságnál kell érdeklődnie. A NAV-törvényt módosító csomagban szereplő Art. módosítások eljárásában kizárólag vagyon elleni bűncselekmények, a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények, a költségvetés károsító bűncselekmények, a pénzmosás és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt indított büntetőeljárás esetén lesz helye. A felettes adóhatóság, illetve a miniszter nem járhat el, ha az ügyben az adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. Ilyenkor a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani határozat, illetve végzés meghozatal nélkül. Akkor is mellőzni kell az érdemi vizsgálatot, ha az adózó az adóhatósági döntést a bíróság előtt megtámadta. A jövőben felügyeleti intézkedésre a felettes adóhatóság által kérelemre vagy hivatalból, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAVot irányító miniszter által csak hivatalból kerülhet sor jogszabálysértés vagy az intézkedés jogot sértő elmaradása esetén. A NAV-törvényt módosító csomagban szereplő Art. módosítások 15