Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata- B szint

Szegedi Tudományegyetem ÁOK Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata- B szint Sebészeti Műtéttani Intézet 2017. december 06-december 15. Referencia szám: AA1.0/2015; AB1.0/2015 Core modul 1/3 Állatkísérletek jogi szabályozása II. Az állati jólét és a 3R gyakorlata. Statisztikai alapok elemszám becslés. Dr. Kaszaki József SZTE Sebészeti Műtéttani Intézet 2017-2018-I. szemeszter

III. FEJEZET: A KÍSÉRLETRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A KÍSÉRLET TERVEZÉS KORLÁTAI 9. (1) Amennyiben egy adott kísérlet eredményessége élő állat felhasználását nem igénylő olyan módszerrel vagy vizsgálati stratégiával is biztosítható, amelyet az uniós jog elismer, a kísérlet nem engedélyezhető és nem végezhető el. (2) A kísérletek közötti választás során a kísérletet tervezőnek azt a kísérletet kell választani, amely: a) minél kevesebb állat felhasználását igényeli; b) a fájdalomra, szenvedésre, kínra és maradandó egészségkárosodásra legkevésbé érzékeny állatok felhasználásával történik; c) a legkevesebb fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó egészségkárosodást okozza; d) a legnagyobb valószínűséggel vezet kielégítő eredményre. (3) Amennyire lehetséges, el kell kerülni az állat kimúlását, mint a kísérlet végpontját, és a kísérletet még ezt megelőzően kíméletes módon be kell fejezni. Amennyiben a végpont elkerülhetetlenül a kimúlás, a kísérletet úgy kell megtervezni, hogy: a) annak során a lehető legkevesebb állat pusztuljon el; és b) az állat a lehető legrövidebb ideig és a lehető legkevésbé szenvedjen, és a lehetséges mértékben biztosítva legyen számára a fájdalommentes halál.

ÉRZÉSTELENÍTÉS, FÁJDALOM CSILLAPÍTÁS 10. (1) A kísérletet indokolt esetben általános vagy helyi érzéstelenítéssel kell végezni, vagy fájdalomcsillapítással vagy egyéb megfelelő módszerrel a lehető legkisebbre kell csökkenteni a fájdalom, szenvedés és kín mértékét. A rendkívüli fájdalmat okozó, súlyos sérüléssel járó kísérlet kizárólag érzéstelenítéssel végezhető. (2) Az érzéstelenítés alkalmazásának indokoltságára vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe kell venni, hogy: a) az érzéstelenítés nem okoz-e előreláthatólag nagyobb traumát az állatnak, mint maga a kísérlet; b) az érzéstelenítés nem összeegyeztethetetlen-e a kísérlet céljával. (3) Az állat csak a megfelelő szintű érzéstelenítés vagy fájdalomcsillapítás alkalmazása mellett kaphat bármilyen gyógyszert, amely megakadályozza vagy korlátozza fájdalma kimutatásában. Az ilyen kezelés szükségességét tudományosan meg kell indokolni, részletesen ismertetve az alkalmazott érzéstelenítés vagy fájdalomcsillapítás módját. (4) Amennyiben a kísérlet céljaival összeegyeztethető, megelőző, vagy műtét utáni fájdalomcsillapító szerrel vagy egyéb fájdalomcsillapító módszerrel kell kezelni azt az állatot, amely az érzéstelenítés hatásának elmúlásával vélhetően fájdalmat fog érezni. (5) Amint a kísérlet célja teljesült, megfelelő intézkedéseket kell tenni az állat szenvedésének minimalizálása érdekében.

11. A KÍSÉRLET SÚLYOSSÁGI KATEGÓRIÁI I. (1) Az Ávtv. 28 (1) bekezdése szerinti súlyossági kategóriát az alapján kell meghatározni, hogy az állatot várhatóan milyen mértékű fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás éri a kísérlet során. (2) A súlyossági kategória megállapításánál figyelembe kell venni az adott kísérlet során az állatot érő minden beavatkozást vagy kezelést. A besorolásnak az állatot az alkalmazható tökéletesítési technikák használata mellett valószínűsíthetően érő, legsúlyosabb hatáson kell alapulnia. (4) Olyan kísérlet lefolytatására, amely súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal jár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) adhat engedélyt. Az engedély kizárólag akkor adható meg, ha a kísérlet lefolytatása rendkívüli és tudományosan igazolható indokok alapján szükséges. Ávtv 28. (1) Az állatot feltételezhetően érő fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás mértéke alapján, minden kísérletet meghatározott kritériumok alapján a következő kategóriák valamelyikébe kell besorolni: a) érzéstelenítéses-túlaltatásos; b) enyhe; c) mérsékelt; d) súlyos.

Fogalom-meghatározások III. érzéstelenítéses-túlaltatásos kísérlet : teljes mértékben általános érzéstelenítésben végzett kísérlet, amely után az állat nem nyeri vissza az eszméletét; enyhe kísérlet : olyan kísérlet, amely során az állatot valószínűsíthetően rövid ideig tartó enyhe fájdalom, szenvedés vagy kín éri, valamint az olyan kísérlet, amelyek során az állat jóléte vagy általános állapota nem romlik számottevően; mérsékelt kísérlet : olyan kísérlet, amely során az állatot valószínűsíthetően rövid ideig tartó mérsékelt fájdalom, szenvedés vagy kín vagy hosszú ideig tartó enyhe fájdalom, szenvedés vagy kín éri, valamint olyan kísérlet, amely során az állat jóléte vagy általános állapota valószínűsíthetően mérsékelten romlik; súlyos kísérlet : olyan kísérlet, amely során az állatot valószínűsíthetően súlyos fájdalom, szenvedés vagy kín, vagy hosszú ideig tartó mérsékelt fájdalom, szenvedés vagy kín éri, valamint olyan kísérlet, amely során az állat jóléte vagy általános állapota valószínűsíthetően jelentősen romlik;

A KÍSÉRLET SÚLYOSSÁGI KATEGÓRIÁ 11. 40/2013 Korm. Rendelet (3) A kísérlet besorolásakor mérlegelni kell: a) a beavatkozást, a kezelés módját; b) a kísérlet (összes eleme) által okozott fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó egészségkárosodást, valamint ezek intenzitását, időtartamát, gyakoriságát, továbbá az alkalmazott technikák sokféleségét; c) a kísérlet során halmozódó szenvedést; d) a természetes viselkedés gyakorlásának akadályozását, ideértve az elhelyezésben, tartásban és gondozásban megvalósuló korlátozásokat; e) az állat faját és genotípusát; f) az állat korát, érettségét és nemét; g) az állat hozzászoktatását a kísérlethez; h) ismételten felhasznált állat esetén a korábbi kísérletek tényleges súlyosságát; i) a fájdalom, szenvedés és kín csökkentésére vagy megszüntetésére alkalmazott módszereket, beleértve az elhelyezési, tartási és gondozási feltételek tökéletesítését; j) kíméletes végpontok alkalmazását.

Neked milyen kísérleted van? Akut altatásban végzett Enyhe - krónikus Mérséklet - krónikus Súlyos - krónikus

A beavatkozásoksúlyosságánakmegállapítása pontozás alapján Az egyes beavatkozások során és az azok után történt lépéseket külön-külön értékelni kell, minden egyed esetében. Az egyes részpontszámokból kapjuk meg a Súlyossági Indexet (SI). A pontok összegzése alapján három súlyossági tartományt definiálhatunk, az alábbiak szerint. 0>8 minimális diszkomfort; 8>20 közepes diszkomfort; >20 súlyos mérték diszkomfort A következő súlyossági elemeket pontozzuk (maximális pontszám): Component Scale Component Scale Component Scale Conscious 1 Anaesthetic 4 Preparation 2 Restraint 4 Duration 2 Tissue sens 1 Organ risk 1 Mortality 4 Deprivation 5 Pain 5 Distress 5 Morton DB & Griffiths PHM 1985. Veterinary Record 116, 431-436

EU Irányelv VIII. melléklet -Az eljárások súlyossági besorolása 1. Enyhe a) Érzéstelenítés alkalmazása, kivéve, ha annak kizárólagos célja az állat leölése. b) Farmakokinetikai vizsgálat, amennyiben egyetlen adagot adnak be, és korlátozott számú vérmintát vesznek (összesen a keringő vér mennyiségének < 10 %-a), valamint az anyag várhatóan nem okoz kimutatható káros mellékhatást. c) Állatokon végzett nem invazív képalkotó eljárás (pl. MRI), megfelelő nyugtatás vagy érzéstelenítés mellett. d) Felületi eljárások, például szöveti mintavétel fülből vagy farokból, minipumpák és válaszjeladók nem sebészeti szubkután beültetése. e) Olyan külső telemetriai eszközök alkalmazása, amelyek csak kisebb károsodást okoznak az állatnál, vagy csak kis mértékben akadályozzák a szokásos tevékenységet és viselkedést. f) Anyagok szubkután, intramuszkuláris, intraperitoneális úton, szondatáplálással vagy felszíni véredényeken keresztül intravénásan történő bejuttatása, amennyiben az anyag hatása az állatra legfeljebb enyhe, és a térfogatok az állat méretének és fajának megfelelő határokon belül maradnak. g) Daganatok előidézése vagy spontán daganatok, amelyek nem okoznak klinikailag kimutatható káros hatásokat(pl. kisméretű, szubkután, nem invazív csomók). h) Géntechnológiával módosított állatok tenyésztése, amelynek eredményeként a létrejött fenotípus várhatóan enyhe hatásokat mutat.

i) Módosított étrend, amely nem felel meg mindenben az állat táplálékszükségleteinek, és várhatóan enyhe klinikai rendellenességet okoz a vizsgálat időtartama alatt. j) Rövid idejű(< 24h) tartás anyagcsere-vizsgáló ketrecben. k) A társaktól való rövid idejű elkülönítést magukban foglaló vizsgálatok, társas hajlamú patkány- és egértörzsek felnőtt egyedeinek rövid idejű egyedüli elhelyezése. l) Modellek, amelyek rövid ideig tartó enyhe fájdalommal vagy szenvedéssel járó olyan káros ingereknek teszik ki az állatokat, amelyeket az állatok sikeresen el tudnak kerülni. m) Enyhe kategóriába történő besorolást eredményezhet a következő eljárások kombinálása vagy halmozása is: i. A testfelépítés vizsgálata nem invazív eszközökkel és minimális korlátozással. ii. EKG-vizsgálat nem invazív technikákkal, hozzászoktatott állatok minimális korlátozásával vagy korlátozása nélkül. iii. Olyan külső telemetriai eszközök alkalmazása, amelyek várhatóan nem okoznak károsodást a társas léthez szoktatott állatoknál, és nem akadályozzák a szokásos tevékenységet és viselkedést. iv. Géntechnológiával módosított állatok tenyésztése, amelynek eredményeként a létrejött fenotípus várhatóan nem mutat klinikailag kimutatható káros hatásokat. v. Semleges jelzőanyagok bejuttatása a táplálék útjának követése érdekében. vi. Táplálék megvonása 24 óránál rövidebb időre felnőtt patkányok esetében. vii. Nyílt arénában(open-field) végzett vizsgálatok.

EU Irányelv VIII. melléklet- Az eljárások súlyossági besorolása 2. Mérsékelt a) Mérsékelt klinikai hatású vizsgálati anyagok gyakori alkalmazása és néhány napon belüli többszöri vérvétel (a keringő vér mennyiségének > 10 %-a) eszméleténél lévő állatból, térfogati visszapótlás nélkül. b) Akutdózis-kereső vizsgálatok, krónikus toxicitási/karcinogenecitási vizsgálatok, nem halálos végponttal. c) Általános érzéstelenítéssel és megfelelő fájdalomcsillapítással végzett sebészeti beavatkozások, amelyekhez műtét utáni fájdalom, szenvedés vagy általános állapotromlás kapcsolódik. Például: mellkasmegnyitás, koponyafelnyitás, hasfelnyitás, hereeltávolítás, nyirokcsomó-eltávolítás, pajzsmirigy-eltávolítás, ortopédiai műtét eredményes állapotstabilizálással és sebkezeléssel, szervátültetés a kilökődés eredményes kezelésével, katéterek vagy orvosbiológiai eszközök (például telemetriai jeladók, minipumpák stb.) műtéti beültetése. d) Daganatok előidézése vagy spontán daganatok, amelyek várhatóan mérsékelt fájdalmat vagy félelmet okoznak, vagy a szokásos magatartást mérsékelten akadályozzák. e) Sugárkezelés vagy kemoterápia halálosnál kisebb adaggal, vagy egyébként halálos adaggal, de az immunrendszer helyreállításával. A káros mellékhatások várhatóan enyhék vagy mérsékeltek, és rövid(öt napnál rövidebb) időtartamúak.

f) Géntechnológiával módosított állatok tenyésztése, amelynek eredményeként a létrejött fenotípus várhatóan mérsékelt hatásokat mutat. g) Géntechnológiával módosított állatok sebészeti eljárásokkal történő létrehozása. h) Anyagcsere-vizsgáló ketrec alkalmazása a mozgás hosszabb ideig (legfeljebb öt napig) tartó mérsékelt korlátozásával. i) Vizsgálatok módosított étrenddel, amely nem felel meg mindenben az állat táplálékszükségleteinek, és várhatóan mérsékelt klinikai rendellenességet okoz a vizsgálat időtartama alatt. j) Táplálék megvonása 48 órára felnőtt patkányok esetében. k) Menekülési vagy elkerülési reakció kiváltása úgy, hogy az állat nem tud elmenekülni vagy nem tudja az ingert elkerülni, és ez várhatóan mérsékelt félelmet okoz.

EU Irányelv VIII. melléklet- Az eljárások súlyossági besorolása 3. Súlyos a) Toxicitási vizsgálatok halálos végponttal vagy várható elhalálozással és súlyos kórélettani állapot bekövetkezésével. Például: egydózisú akut toxicitási vizsgálat (lásd az OECD vizsgálati útmutatóját). b) Olyan eszközök (pl. szívműködést segítő eszközök) vizsgálata, amelyek nem megfelelő működése súlyos fájdalmat, félelmet vagy az állat pusztulását okozhatja. c) Vakcina hatékonysági vizsgálata, amely az állat állapotának tartós romlásával vagy pusztuláshoz vezető progresszív betegséggel jár, vagy hosszan tartó mérsékelt fájdalom vagy szenvedés kapcsolódik hozzá. d) Sugárkezelés vagy kemoterápia halálos adaggal, az immunrendszer helyreállítása nélkül vagy annak helyreállításával, de szövetkilökődési reakció kialakulásával. e) Daganatok előidézése vagy spontán daganatok, amelyek várhatóan progresszív halálos betegséget okoznak, amely hosszan tartó mérsékelt fájdalommal vagy szenvedéssel jár. Például: cachexiát okozó daganatok, invazív csontdaganatok, áttétet okozó daganatok, fekélyesedő daganatok.

f) Az állatokon általános érzéstelenítésben végzett sebészeti és egyéb beavatkozások, amelyek várhatóan súlyos vagy mérsékelt, de tartós műtét utáni fájdalmat vagy szenvedést vagy az állat általános állapotának súlyos és tartós romlását okozzák. Nem stabil törések előidézése, mellkas megnyitás megfelelő fájdalomcsillapítás nélkül, vagy több szerv működésképtelenségét okozó trauma. g) Olyan szervátültetés, amelynél a szerv kilökődése valószínűleg súlyos szenvedéshez vagy az állat általános állapotának súlyos romlásához vezet(pl. xenotranszplantáció). h) Genetikai rendellenességet hordozó állatok tenyésztése, amelyeknek általános állapota várhatóan súlyosan és tartósan romlik, például Huntington-betegség, izom-dystrophia vagy krónikus visszatérő ideggyulladás modellek. i) Anyagcsere-vizsgáló ketrec alkalmazása a mozgás hosszabb ideig tartó súlyos korlátozásával. j) Elkerülhetetlen áramütés (például tanult kilátástalanság (learned helplessness) előidézésére). k) Társas hajlamú fajok, pl. kutyák vagy főemlős állatok hosszú ideig tartó teljes elszigetelése. l) Immobilizációs stressz alkalmazása gyomorfekély vagy szívelégtelenség előidézésére patkányoknál. m) Kényszerített úszás- vagy mozgásteszt, amelynek végpontja a teljes kimerülés.

Akíméletesvégpontokalkalmazása

A KÍSÉRLET TERVEZÉS A humánus végpont alkalmazása 40/2013 Korm. Rendelet 9. (3) Amennyire lehetséges, el kell kerülni az állat kimúlását, mint a kísérlet végpontját, és a kísérletet még ezt megelőzően kíméletes módon be kell fejezni. Amennyiben a végpont elkerülhetetlenül a kimúlás, a kísérletet úgy kell megtervezni, hogy: a) annak során a lehető legkevesebb állat pusztuljon el; és b) az állat a lehető legrövidebb ideig és a lehető legkevésbé szenvedjen, és a lehetséges mértékben biztosítva legyen számára a fájdalommentes halál.

Mit jelent a humánus végpont alkalmazása A fájdalom és gyötrelem potenciális, legkorábbi indikátora egy krónikus, súlyos minősítésű állatkísérletben, amelyet az erkölcsi megítélés és a tudományos végpontok összefüggésében alkalmazhatunk. Ezáltal elkerüljük, vagy limitáljuk az állatok felesleges szenvedését, a megfelelő, humános leölés/terminálás módszereit alkalmazva.(hendriksen and Morton, 1999). Módszere: Megfelelő pontrendszer alkalmazása, az állatok állapotának élettani, viselkedési paramétereinek rendszeres, 4-6 óránként/naponta végzett monitorozásával.

Az állatok állapotának, jóllétének felmérése Dátum: 1. NAP 2. NAP X. NAP Megjelenés Testtömeg Tisztálkodás hiánya Kiszáradás Életjelek Légzés megváltozása Szorulás / hasmenés Környezet Nedves alom Viselkedés Levertség, közöny Púpozott hát Hangadás Az első lépés, hogy alaposan megismerjük az állatok normális viselkedését, megjelenését, élettani és anatómiai jellemzőit, minden egyes faj esetén. Az állatok vizsgálatához szükség van egy sztenderd, egységes módszerre dokumentálás. A dokumentációnak tartalmaznia kell minden egyéb tünetet, megfigyelést, reakciót és speciális tesztek eredményeit. A kisebb rágcsálók és nyulak esetében egy részletes fizikális vizsgálat elvégzéséhez az állatokat korlátozni kell. A nehezen észlelhető és nehézkesen mérhető jeleket (pl. vérnyomás) ki kell zárni egy ilyen megfigyelési protokollból. Kísérlettől függő változások Érzékenység a. Egyéb megfigyelések Összes pontszám

Rademann et al., Oxidative Medicine and Cellular Longevity 2017

Műtéten átesett vietnámi törpe sertés posztoperatív állapotának pontozása Pontozási szempontok: Testsúly változás (-1 kg= 1p) Táplálkozás (I/N) Folyadék fogyasztás (I/N) Széklet (I/N) Vizelet (I/N) Viselkedés (élénk, passziv, letargiás) 6 5 4 Posztoperatív fázis 1 Posztoperatív fázis 2 Score 3 2 1 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Posztoperativ idõ (nap)

Példa a pontozási rendszerre arthritis modellben Kinézet Testsúly Dátum: 1. NAP 2. NAP 3. NAP Mosakodás hiánya Dehidratáció Testfunkciók Dyspnoea Tachypnoea Viselkedés Mozgás hiánya Letargia/apátia Immobilitás Hangadás Eljárás-specifikus indikátor Arthritis mancs pontszám (APS)* Egyéb megfigyelés (szabad szöveg) Teljes pontszám Kritérium Pontszám Kinézet Normál < 5% testsúlyvesztés 0 5-10% testsúlyvesztés 1 11-15% testsúlyvesztés 2 16-20% testsúlyvesztés 3 20% + % testsúlyvesztés HEP Mosakodás hiánya 1 Beesett bőr/ dehidratáció 1 Testfunkciók Dyspnoea 2 Tachypnoea 1 Viselkedés Mozgás hiánya 1 Letargia/apátia 2 Tartós immobilitás < 24h HEP Hangadás kezelés során 1 Hangadás, feszültség, idegesség kezelés során 2 Hangadás spontán és mozgáskor 3 Eljárás-specifikus indikátor APS* 0-8 *APS Normál 0 Erythema és egy boka duzzanata 1 Erythema és a boka valamint a tarsalis ízületek proximális felének duzzanata. Erythema és a boka valamint a tarsalis és metatarsalis ízületek duzzanata. Erythema és a teljes mancs duzzanata beleértve az ujjakat. Az arthritisos mancs pontszám a fizikai vizsgálaton és a szemrevételezésen alapul, és egy "arthritis index" kiszámítására szolgál, amelyet a hátsó végtagok pontszámainak összegeként definiálnak. HEP: humán végpont alkalmazása, függetlenül attól, hogy más klinikai tünetek vannak-e vagy sem 2 3 4 Szükséges intézkedések Megnövelt megfigyelés gyakoriság: megfontolandó a kiegészítő folyadékterápia/ kezelés Teljes pontszám 4 Állatorvosi vizsgálat 5-15 Humánus végpont 16

12. (1) Egy vagy több kísérlet során már előzőleg felhasznált állatot egy újabb kísérletben ismételten felhasználni, olyan esetben, amikor egy másik, kísérletben korábban még fel nem használt egyed is felhasználható lenne, kizárólag abban az esetben lehet, ha: A KÍSÉRLETI ÁLLAT ÚJRA FELHASZNÁLÁSA a) az előző kísérlet(ek) tényleges súlyossága enyhe vagy mérsékelt volt; b) az állat általános egészségi állapota és jóléte helyreállt; c) az új kísérlet súlyossági besorolása enyhe, mérsékelt vagy érzéstelenítésestúlaltatásos; és d) az ismételt felhasználás összhangban áll az állatorvosi javaslattal, amely figyelembe veszi az állatot teljes életútja során érő hatásokat. (2) Rendkívüli körülmények esetén, az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérve az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság állatorvosi vizsgálatot követően dönthet úgy, hogy engedélyezi az újbóli felhasználást, amennyiben az állatot csak egyszer használták fel súlyos fájdalommal, kínnal vagy azzal egyenértékű szenvedéssel járó kísérletben.

A KÍSÉRLET BEFEJEZÉSE 13. (1) A kísérlet akkor minősül befejezettnek, ha a) további vizsgálatra már nincs szükség, vagy b) a géntechnológiailag módosított, új fajtavonalak esetében akkor, ha az utódokat már nem vizsgálják tovább, vagy már nem várható, hogy őket a tűszúrás által okozottal azonos vagy annál magasabb szintű fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás éri. (2) A kísérlet befejezésekor állatorvos vagy más, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy dönt arról, hogy életben hagyják-e az állatot. Az állatot le kell ölni, ha a kísérletet követőenen várhatóan továbbra is mérsékelt vagy súlyos fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó egészségkárosodást él át. (3) Az életben hagyott állatnak egészségi állapotának megfelelő gondozást és elhelyezést kell biztosítani.

A KÍSÉRLET TERMINÁLÁSA I. 14. (1) Az állatot úgy kell leölni, hogy az az állat számára a lehető legkevesebb fájdalommal, szenvedéssel és kínnal járjon. (2) Az állat leölésére csak a tenyésztő, beszállító vagy felhasználó valamely létesítményében kerülhet sor, és azt kizárólag a 35. (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységhez kötött szakértelemmel rendelkező személy végezheti. 35. (1) A tenyésztő, beszállító és felhasználó megfelelő számú személyzetet köteles foglalkoztatni a létesítményben. (2) A személyzetnek megfelelő képzésben és oktatáson kell részt vennie az alábbi tevékenységek bármelyikének végzését megelőzően: a) állat gondozása; b) állaton végzett kísérlet; c) kísérlet és projekt megtervezése; d) állat leölése.

A KÍSÉRLET TERMINÁLÁSA II. 14. (3) Az állat leölése során alkalmazható módszereket a 4. melléklet 1. táblázata tartalmazza. A felsoroltaktól eltérő módszer alkalmazható: a) eszméletlen állapotú állaton, amennyiben az állat a halál beálltáig már nem nyeri vissza eszméletét; (4) Az állat leölésének a következő módszerek egyikével kell zárulnia: a) a keringés végleges leállásának megállapítása; b) az agy összeroncsolása; c) a nyak diszlokációja; d) kivéreztetés; vagy e) a hullamerevség beálltának megállapítása.

NEM javasolt eljárások! Fagyasztás vízbefojtás éter: kloroform hidrogén-cianid: sztrichnin nyálkahártya irritáció miatt erőteljes stressz + környezetre veszélyesek heves görcsök + veszélyes az alkalmazóra magnézium-szulfát: izombénulás eszméleten lévő állapotban izombénítók (kurare stb.)

A KÍSÉRLET TERMINÁLÁSA III. (5) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a kísérlet engedélyezése során kérelemre mentességet biztosíthat a (3) (4) bekezdésekben foglalt követelmények alól: a) egyéb módszer alkalmazása érdekében, amennyiben a tudományos bizonyítékok alapján e módszer legalább annyira kíméletesnek tekintett; vagy b) amennyiben tudományos indokok alapján egy adott kísérlet célját a 4. mellékletben meghatározott leölési módszerekkel nem lehetne elérni. (6) Az állatok leölése során törekedni kell arra, hogy az a többi állattól elkülönített módon, az állat kimúlására utaló vizuális, szag- és hangingerek kizárásával történjen. (7) A (2) (4) bekezdésekben foglaltakat nem kell alkalmazni, amennyiben az állat leölése állatjóléti, közegészségügyi, közbiztonsági, állat-egészségügyi vagy környezeti szükséghelyzet következtében indokolt.

A KÍSÉRLETI ÁLLAT SORSA TERMINÁLÁSA NÉLKÜL 15. (1) A kísérlet során felhasznált vagy ilyen felhasználásra szánt állat újból kihelyezhető vagy az adott fajnak megfelelő élőhelyre vagy állattartási rendszerbe visszajuttatható, amennyiben: a) az állat egészségi állapota ezt lehetővé teszi; b) az nem veszélyezteti a közegészséget, az állati egészséget vagy a környezetet; c) az állat jólétének biztosításáról megfelelő intézkedések révén gondoskodtak. (2) Az állatot kihelyező tenyésztő, beszállító és felhasználó előzetesen köteles az (1) bekezdés előírásait biztosító kihelyezési akciótervet kidolgozni. Az akciótervnek biztosítania kell az állat beilleszkedését a kihelyezés helyén. Vadon élő állat esetén az állat egészségi állapotára, viselkedésére és kísérleti előéletére figyelemmel, szükség szerint rehabilitációs programot kell végrehajtani az élőhelyre való visszajuttatás előtt. (3) A (2) bekezdés szerinti akciótervet az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hagyja jóvá. Az akciótervet a kihelyezés várható időpontja előtt legalább 60 nappal be kell nyújtani az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak. (4) Állat kihelyezése kizárólag a (3) bekezdés szerint jóváhagyott akcióterv keretén belül történhet.

Elemszámbecslés

Miért fontos? Gazdasági okok: Túl kevés elem esetén nem tudjuk kimutatni a kívánt hatást Túl kevés elem esetén olyan eredmény kimutatására pazaroljuk az erőt, amely gyakorlatilag nem érdekes Etikai szempontok Tudományos: Ha elegendőelemszám esetén kapunk negatív eredményt, akkor az eredményt tudjuk értelmezni Ha nem elegendő esetszám esetén kapunk negatív eredményt, klinikailag fontos hatást dobhatunk ki az ablakon Törvényi előírás az engedélykérelemhez: 9. Elemszámbecslés

Az elemszámbecslést meghatározó (befolyásoló) tényezők A kutatás célja (becslés, hipotézis vagy ekvivalencia) A fő hatásmutató (outcome): kategórikusv. folytonos, egy vagy több, elsődleges, másodlagos.. és a hatásmutató eloszlásának - korábbi vizsgálatokon alapuló becslése I. fajta hiba valószínűsége,α A próba ereje (1-β) (1-II. fajta hiba valószínűsége) a választott értékelési módszer a klinikailag jelentősnek ítélt hatás A feltételek rögzítése után a mintaelemszámotaválasztott statisztikai próbának megfelelő módszerrel számítják ki

Hipotézisek felállítása A hipotézisvizsgálat menete Null-hipotézis: semmi nem történt Alternatív hipotézis: valami változás van A döntés megbízhatósága (vagy a hiba) rögzítése: α=0.05 Döntési szabály felállítása (függ: a kísérleti elrendezéstől, α-tól, az elemszámtól) Döntés A null-hipotézist elfogadjuk (nincs szignifikáns különbség αszinten, nincs elegendő információ a különbség (hatás) kimutatására) A null-hipotézist elvetjük, a különbség szignifikáns α%-os szinten. A tapasztalt különbség nem csupán a véletlen műve, valami más hatás (kezelés??) is közbejátszott.

Hipotézis vizsgálat Null-hipotézis: A és B kezelés között nincs különbség A vádlott mindaddig ártatlan, amíg az ellenkezője bizonyítást nem nyer Alternatív hipotézis: A és B kezelés között van különbség A vád igaz

Első fajta hiba, Type I. error Előfordulhat, hogy szignifikáns különbséget állapítunk meg, pedig valójában nincs különbség. Ebben az esetben a döntés hibás, az elkövetett hibát első fajta hibánaknevezik, nagyságát elkövetésének valószínűségével szokás megadni. Az első fajta hiba valószínűsége annak esélye, hogy a tapasztalt különbséget a véletlen okozta, ez éppen a szignifikancia szinttel egyenlő (α). Ha több összehasonlítást végzünk, pl. több csoportot páronként hasonlítunk össze, ez a hiba halmozódhat.

Második fajta hiba, Type II.error Hipotézisvizsgálat során nem állapítunk meg szignifikáns különbséget, pedig valójában azaz a populációk között mégis van különbség. Ebben az esetben a döntés hibás, az így elkövetett hibát második fajta hibánaknevezik. A második fajta hiba valószínűségét (β) általában nem ismerjük, mivel függ a szignifikancia szinttől (α), α az elemszámtól, a populáció(k) szórásától tényleges különbség (hatás) nagyságától egyéb tényezők (milyen próba, a feltételek teljesülése, a kísérleti elrendezés,..) A második fajta hiba valószínűségének kiszámítását az nehezíti, hogy nem ismerjük a populációk közötti tényleges különbséget, így gyakran ehelyett a megfelelőnek tekintett különbséget (pl. a legkisebb klinikailag jelentős különbség), vagy a minták átlagai alapján becsült különbséget alkalmazzák. A populáció szórását pedig a minta(ák)ból számolt szórással közelítik.

Statisticalerrors 38

Az ítélkezés A statisztika hibái p : ( probability, valószínűség) Elsőfajú (α)-hiba: Bűnösnek ítéljük az ártatlant 5-1%-ban szokás korlátozni (p<0.05; p<0.01) Másodfajú (β)-hiba Ártatlannak ítéljük az bűnöst (~10-20%) (Nem fogadjuk el a Null-hipotézis, vagy az alternatív hipotézis vizsgálat eredményét) Erő (Power of the study) 1-β= 80-90% Annak esélye (%): Ártatlannak ítéljük az ártatlant erő-analízis (mintaméret meghatározás)

A próba ereje A második fajta hiba valószínűsége helyett inkább (1 β)-t, a próba erejétszokták megadni. A próba ereje azt méri, hogy a próba milyen jó abban az esetben, ha elvetjük a hamis null hipotézist. Minél erősebb a próba, (minél közelebb van értéke 1-hez), annál nagyobb valószínűséggel veti el a hamis null hipotézist. Másképpen: a próba ereje annak valószínűsége, hogy egy különbséget adott mintanagyság és szignifikancia-szint mellett egy statisztikai próba kimutat. A vizsgálatok tervezésének gyakorlatában az erő nagyságának előre megszabott értékéből kiindulva határozzuk meg a szükséges mintaelemszámot. A statisztika elméletének fontos része olyan döntési szabályok keresése, amely a próbát a lehető legerősebbé teszi adott esetén.

PS, Power and Sample Size 1 0.8 0.6 0.4 0.2 0 0 5 10 15 20 25 Difference in Population Means

Példa A mintaelemszám meghatározás korábbi retrospektív vizsgálat alapján történt. Ahhoz, hogy posztoperatív komplikációk klinikailag jelentős csökkenését ki tudjuk mutatni az URI és URI-mentes gyerekek között (42%-ról 23%-ra), 94 eset kell csoportonként (α= 0.05 and β= 20%, kétoldalas teszt). Sample size determination was based on our previous retrospective study using overall postoperative complications as the outcome measure. Based on the clinically important difference in incidence of this outcome between children with URIs and those without URIs (i.e., 42 vs. 23%), we calculated that we would need 94 subjects per group to detect a statistically significant difference at least that large ( α=0.05 and β=20%, two tailed). S. Malviya,T. Voepel-Lewis,M. Siewert,, U. A. Pandit,,Lori Q. Riegger,Alan R. Tait. Risk Factors for Adverse Postoperative Outcomes in Children Presenting for Cardiac Surgery with Upper Respiratory Tract Infections. Anesthesiology 2003; 98:628 32.

Miről fogunk beszélni? I. 1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről II. A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről - 2010/63/EU IRÁNYELV alapján III. Az állati jólét és a 3R gyakorlata; Statisztikai alapok elemszám becslés. IV. Az állatkísérletek engedélyezésének gyakorlata tartalmi és formai követelmények