AZ ÚJ NEMZETI KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉPÜLETEGYÜTTES (MÚZEUMI NEGYED) ELHELYEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZAT 2013 Műszaki leírás
Tartalom 1. Tervezési alapgondolat... 3 2. Városszerkezeti és beépítési koncepció... 3 3. Térrendszer... 4 4. Zöldfelületi rendszer... 5 5. Közlekedési rendszer... 7 6. Fenntartható fejlesztés és üzemeltetés... 8 7. Egyéb innováció, fejlesztési javaslat... 9 8. Pályázati űrlap... 10 9. Mellékletek... 12 2
1. TERVEZÉSI ALAPGONDOLAT Heinrich Nebbien német tájépítész pesti népkertjét, a Városligetet méltatói olyan jeles parkokhoz hasonlították, mint a londoni Regent s Park, a müncheni Englischer Garten, a berlini Tiergarten és a New York i Central Park. Túlzottan hízelgő ez, ha a Liget mai arcára gondolunk. Nebbien szándéka szerint a park a pihenés, a találkozás, a tanítás, a nevelés, a parádé, a versenyek, a táncos alkalmak és mindenféle szórakozás helyszíne. Ma sem várnánk el többet a Ligettől. A Múzeumi Negyed elhelyezése során nem hagyhatjuk figyelmen kívül az idén 200 éves Városliget történelmi múltját és jelentőségét. Sőt legfőbb támpontunk az 1813 ban fogant bejárati motívum, amely az egykori terv egyedül fennmaradt eleme a Rondó. A koncentrikus körökből álló Rondó a park egyetlen geometrikus formája, amely átmenetet képez a szabályos városi szövet és a tájképi park lendületes vonalai között. Funkciója látni és látszani egyszerre. Ekvivalens ezzel a művészet és a múzeumok célja is. Tehát a szuggesztív Rondó mint egyedül fennmaradt eredeti elem a Múzeumi Negyed térbeli, intellektuális, historikus szervezője. A park egykori bejárata újra betöltheti funkcióját, amely immár a Múzeumi Negyedbe is vezet. A Liget tervezésének alapfelvetései, hogy a parknak lehetőségeket, pluralitást és heterogenitást kell biztosítania, mivel karakterénél fogva egy szabadtér állandó változásban és fejlődésben van. Számtalan folyamat alakítja a parkot; gyerekek, fiatalok, szülők, felnőttek és idősek szokásai és igényei. A parkban egy komplex egyensúly alakul ki a fizikai, szociális és szellemi hatások között, amely így a város és a táj kommunikációs és interakciós megélésének formája. A park mindenki számára hozzáférhető 0 99 éves korig, egyénileg, családosan és csoportosan; sokrétűen használható interkultúrális, generációkat átfogó tér. A Liget meglep, inspirál, kíváncsivá tesz, képez; továbbá megváltoztatható és idomulni képes. A park a természetben végzett aktivitások gyakorlóhelye, közelsége miatt a mindennapokban is könnyen elérhető és az itt elsajátítható tudás, gyakorlat felhasználható. Közlekedési koncepciónk alapján a Városliget a jövő Budapestjének közlekedési modellje lesz: a belső részen csak zéró emissziós közlekedéssel, a határon nagykapacitású parkolók és kötöttpályás vonalak jó átszállási kapcsolataival. 2. VÁROSSZERKEZETI ÉS BEÉPÍTÉSI KONCEPCIÓ Az építészeti koncepció középpontjában a természeti elemekkel kialakított kapcsolat áll. Ennek oka, hogy a fejlesztésre kijelölt területen találkozik a természet és az ember alkotta városi környezet. Így az épületek elhelyezésekor az architektúra és a táj szerves egységének megteremtéséből indultunk ki, amikor a közgyűjteményi múzeumok tereit rejtő, a Rondó felől transzparens felületű épületrészek elhelyezéséről döntöttünk, összhangot teremtve a használhatóság és a fenntarthatóság között. A cél többek között egy olyan központi kulturális találkozási pont kialakítása, ahol a természet és a művészet találkozik és rugalmasan reagál a városlakók, és az idelátogató turisták igényeire. Az építészeti koncepció központi elemei így a Rondó, és az azt körülölelő múzeumi épületek lettek, melyek homlokzati arculata szinte becsalogatják a térre érkező látogatókat az épületekbe (1. ábra). Az épülettestek változatos terű és atmoszférájú szekvenciája az együttes bejárása során tárul fel a látogatók előtt. A Rondót számos gyalogút szabdalja fel, melyek közül az egyik a városligeti történelmi tengelye. Ez a tengely akárcsak az eredeti tervben a Városligeti fasor meghosszabbítása, ahol a park feltárulásának első motívuma egy épített kapuzat. 3
Az épületegyüttes központi térének, a Rondónak a fő megközelítési iránya a Hősök tere felől történik, a múzeum épülettömegének megnyitásával, mely kapuként fogadja a múzeumi látogatót. Éppen ezért a Műcsarnok irányából az épület figyelemfelkeltő hatása fontos szerephez jut. További kiemelt aspektus, hogy az épületegyüttes maximális magassága megegyezzen a Városligeti fasorig a Műcsarnok legmagasabb pontjával. Így a Hősök tere felőli látványból nem magasodik ki és nem nyomja el a Műcsarnok épületét (2. ábra). Az új épületegyüttesnek alkalmazkodnia kell a Városliget zöld szövetéhez, azzal egységet kell alkotni és nem uralkodhat el a park megjelenésén, funkcióján, zöldfelületi aktivitásán. Ennek okán az új beépítés jelentős része a föld alatt terjeszkedik. A Városligeti fasor és Damjanich utca közötti szakaszon a tömegek részben gyepes rézsűbe illesztése azzal jár, hogy a felszín jelentős része beépítetlen marad, így az épületek impozáns léptéke ellenére viszonylag kevéssé invazív módon avatkozik be a környezetbe. A múzeumok belső homlokzatának integráns ugyanakkor karakteres jellegét a rámpaként használt előtető adja. Ennek segítségével juthatunk fel a Műcsarnokhoz közelebb helyezkedő múzeumok tetején található nyilvános közparkhoz. A rámpa a Dózsa György út irányából több helyről is megközelíthető. Egyik ilyen pontja a Műcsarnok mögötti főkapu mellett található. Fontos szempont volt, hogy a Rondó belső intim terét minél csendesebbé tegyük, ezért az épületeket úgy helyeztük el, hogy a Dózsa György út zaja minél jobban kizárásra kerüljön. Az épületegyüttest úgy alakítottuk ki, hogy minél egyszerűbben megközelíthető legyen a jelenlegi tömegközlekedési struktúrával, így a személyautó közlekedés minimálisra csökkenthető, hogy a lehető legkevésbé terhelje a környezetet. Az ökologikus működést segíti elő a zöldtető, az esővízgyűjtés és a napelemek használata. Az energiafogyasztás önellátásában kulcsszerepet játszik a Városligeti tó vizének az épület hűtésérefűtésére való felhasználása. (3. ábra) A zöldtető, amely kitűnő hőszigetelőként működik az alatta elhelyezett helyiségek számára: nyáron hűvösen tartja őket, és az esővíz hasznosításában és visszatartásában is fontos szerepet játszik. Az épületek zárt, egyszerű formái, az anyaghasználat és a szerkezetek egyaránt az energiafelhasználás csökkentését szolgálják. A korlátozott terjeszkedési lehetőségek, a régebbi épületek iránti tisztelet, valamint a környezeti szempontok mind hozzájárultak, hogy az új komplexum valóban környezetbarát módon működhessen. 3. TÉRRENDSZER Az építészeti koncepció központi eleme a Rondó, a köré szerveződő múzeumi épületegyüttessel. A tervezett Múzeumi Negyed így a jelenlegi múzeumok szerves folytatásaként, a Műcsarnok lábánál helyezkedik el. Az új beépítést úgy alakítottuk ki, hogy a Múzeumi Negyed minél kevésbé gátolja a Városliget és a környező városi szövet vizuális és gyalogos kapcsolatát. Ezért az épületek egy része a térszint alatt helyezkedik el, és csak a karakteres épülettömegek jelennek meg a felszín felett. 4
Az egyes múzeumok közötti átjárhatóságot az épületen belül a térszint alatt található fogadóterek összekötésével biztosítottuk, míg a tér szintjén az árkádsoros előtető nyújt erre lehetőséget. Az így kialakult tervezési koncepció lehetővé tette, hogy a térszint felett az épületek egy csigavonalban idomulhassanak a Rondóhoz, melyet az épülettömegbe szervesen illeszkedő Zene Házának szabadtéri színpada zár (4. ábra). A múzeumok külön külön értelmezhető egységekként jelennek meg, amelyek összességében közös tömegként érvényesülnek. A turisztikailag leginkább frekventált területen helyezkedik el három nagyjából egyforma tömegre bontva az Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum és a Kortárs Művészeti Múzeum. Ezek tetején hidakkal összekötött közpark jön létre. A körív beépítés következő eleme a Néprajzi Múzeum, mely a Dózsa György út felől vidéki parasztházak tömegére asszociál. Végső elemként a Magyar Építészeti Múzeum, a Fotógráfiai Múzeum és a Zene Háza együttes épülete zárja a sort (5. ábra). A belső homlokzatsor egységes jellegét az épületeket összefogó, járható előtető adja. Az épülettömegeket gyalogos tengelyek szelik át, melyek bekötési pontok a városi tömegközlekedésbe, valamint a városligeti történelmi tengelybe. A múzeumok elhelyezése során fontos szempont volt azok építési ütemezhetősége is. Így első ütemben az Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum és a Kortárs Művészeti Múzeum közös épülete épülne. Második ütemben a Néprajzi Múzeum, míg harmadik, végső ütemben a Magyar Építészeti Múzeum, a Fotógráfiai Múzeum és a Zene Háza épületegyüttese kerülne megépítésre (6. ábra). Jelenleg a Petőfi Csarnok emeleti szintjén lévő Repüléstörténeti Múzeumot a Közlekedési Múzeum épületébe javasoljuk integrálni, annak emeleti bővítésével. A Városliget ezen területére helyeztük el a Gyermek és Ifjúsági Tudás és Élményközpontot is, ahol megújul a Kresz pálya, és új vizes játszótér jön létre. Az Olof Palme Ház kibővítésével ikonikus megjelenésű turisztikai információs központot javasolunk kialakítani, amely mellett kilátó épül (7. ábra). 4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER A park felújítása során alapvető szempont volt, hogy a zöldfelület szabadon és sokrétűen használható, tehát multifunkcionális legyen; egyidejűleg sok használati érdeklődés jelenhessen meg. A szabadtéri használatokat úgy csoportosítottuk, hogy a különféle korosztályok, társadalmi csoportok integráltan használhassák azokat. A különféle funkciók elhelyezésének alapja, hogy a parkon belül jó eloszlási arány alakuljon ki, ám az egyes használatok ne hassanak zavarólag egymásra. A parkban jelenleg is számos használati funkció lelhető fel, ezeket csoportosítottuk, összevontuk, így jöttek létre a többgenerációs játszó és sportfelületek. Az aktív tevékenységeken túl megjelennek egyéb használatok is, mint a kommunikáció és az interakció is (nézelődés, megfigyelés, beszélgetés, közös időtöltések, aktivitások). Kiemelt szempontnak tartottuk továbbá a Liget Brand létrejöttét, amelyet a minőségi szolgáltatások, a fenntartás, a gazdag, állandó programkínálat és az egységes berendezési tárgyak megjelenése szavatol. A brand hez kapcsolódóan egységes büfé, árusítóhely és illemhely, valamint emblémás utcabútor családot alakítottunk ki. A brand et erősíti a Liget márkás termékek árusítása is (bögre, esernyő, kulcstartó stb.). A Hősök tere a gépjárműforgalom kizárásával immár szabadon használható és képes méltó megjelenésben betölteni a fővárosi emblematikus területének szerepét. A Kós Károly sétány egy gyalogos turisztikai tengellyé válik, amely számtalan turisztikai attrakciót képes nyújtani. A földalatti nyomvonalán hidat alakítottunk, amely által egy Ligetet jól körbejárható sétány jön létre, így egy 5
2600 m hosszú futópálya alakul ki, amely akár kocogásra, akár kerékpározásra is használható. A Gundel Károly úton és az Állatkerti körúton kizárólag a troli közlekedhet, ezáltal az állatkert mellett széles gyalogos sétány alakulhat ki. Angyalföld és a Liget közötti gyalogos kapcsolatot a vasút felett átívelő gyalogos híd biztosítja, amelyről kiváló rálátás nyílik az állatkertre és a budai hegyekre. A csónakázótó partján lévő napozóteraszok felújításra kerülnek. A parkban a korábbi tervek alapján patakot és több vízfelületet is terveztünk, amelyek biológiailag aktív felületek. A patak a botanikus kertből indul, és a csónakázótóba torkollik, a tó déli részét megnagyobbítottuk és gyepes leülőteraszt hoztunk létre. A csónakázótótól keletre közösségi kertet hoztunk létre, amely elősegíti a Liget és annak tisztasága, ápoltsága iránti közös felelősség kialakulását. A PeCsa elbontásával újra létrejöhet a Nebbien tervében is szereplő, Városligeti fasor és Erzsébet királyné útja közötti vizuális tengely. A tengely középén egy nagyméretű, rendezvények számára is helyt adó rét kerül. Ebben a tengelyben korábban fasorral övezett út vezetett, amelyről Nebbien a következőképpen ír: a tűrhetetlen fasor, amely itt a szabad természet minden stílusát csúfolja, arra kényszerít minket, hogy azt eltüntessük onnan. A Liget egyik jelenlegi legnagyobb hátránya a szabad, rugalmasan használható gyepfelületek hiánya, amelyet ebben a tengelyben mindenképpen érdemes biztosítani, sőt több, kisebb rétet is szükséges kialakítani a parkban. A tengely nyugati végében található a Rondó a Múzeumi Negyed kapuként feltáruló parkbejáratával. A Rondótól keletre, az egykori vendéglő helyén kerül kialakításra a turisztikai célú gasztronómiai szolgáltatóhely. A gasztronómiai terasz és a csónakázótó közé kilátó hőlégballon kerül turisztikai attrakcióként, amelyről más szemszögből is megcsodálható a Liget és környéke. A Közlekedési Múzeum és az Ifjúsági Tudás és Élményközpont mellé kerül egy jelentős játszótér és felújításra kerül a Kresz pálya. A játszótér központi eleme egy tó és patak, amelyek maguk is interaktív játszóeszközök. A játszótavon kötélen húzható tutaj úszik, a patak vizének energiájával pedig reteszekkel, kormányozással ismerkedhetnek meg a gyerekek. Az Olof Palme ház a Liget információs és turisztikai központjává válik. Itt indulnak a parkba szervezett események (pl. Botanikai és ornitológiai séta a Ligetben, Tai Chi a Nagyréten, vagy Babakocsis kismamatorna a Királydombnál), itt vásárolhatók meg a Liget Brand hez kötődő szuvenír tárgyak, valamint az épület és a mellé épülő kilátó kiállításoknak is helyet biztosít. Az Ajtósi Dürer sor mentén egy botanikus kert kerül kialakításra, amely egyben oktatási szerepet is betölt. Ez a Liget legcsendesebb, elvonulásra alkalmas része, amely a kismamák, nyugdíjasok, elcsendesedésre vágyók, vakok és gyengénlátók kedvelt helyévé válhat. A korábbi focipályák mellé, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkánál kerülnek kialakításra a sportpályák. A sport és játszóhely centralizált, így egy épületben megoldható a minőségi szolgáltatást nyújtó öltöző, büfé és edzőterem kialakítása. A játszó, fitnesz és sportterületen a gyermek fiatal idős korosztály közötti sokrétű találkozásra is lehetőség nyílik, hiszen a játszótér és a fitnesztér közelsége lényegében elkerülhetetlenné teszi a korosztályok, a szociális és társadalmi rétegek találkozását. Így a környezetük alakításában aktívan részt vevő gyermekeket, fiatalokat és felnőtteket rávezetjük, hogy tetteikért és egymásért felelősséget vállaljanak. A gyermekek és fiatalok saját lábukon, önállóan állva megtanulják, hogy önmagukat és tetteiket megbecsüljék, és önállóan legyenek képesek döntéseket hozni. Az Ajtósi Dürer sor elején hoztuk létre az öko és bolhapiacot, amely ezen a helyen jó megközelíthetőséggel rendelkezik és ez a funkció jól illeszkedik a nagyvárosi forgataghoz. A Dózsa 6
György út déli felére helyeztük át az Ötvenhatos Emlékművet, amely továbbra is az egykori Felvonulási téren változatlan megjelenéssel szolgálhat emlékhelyül. A Múzeumi Negyed épületeinek telepítése során a meglévő értékes fák és a Rondó formai elhelyezkedése volt meghatározó. A negyed mintegy körülöleli a Rondót, ezáltal intim belső tér jön létre, amely egyaránt alkalmas kültéri kiállítások és rendezvények szervezésére (8. ábra). A megfelelő vizuális és gyalogos kapcsolatokat az épülettömegek áttörései biztosítják. Az építészeti tömeg összetartozását hangsúlyozza a tetőre felkúszó rámpa, amely térben változatos használattal és látványokkal szolgál. A zöldtetők maguk is kiváló lehetőséget teremtenek rendezvények, fogadások rendezésére. A Rondóban egy nagyméretű szökőkút jelöli ki az együttes középpontját, orientációt nyújtva a látogatók számára. 5. KÖZLEKEDÉSI RENDSZER Fő cél a Városliget megszabadítása a motorizált átmenőforgalomtól. A Kós Károly sétány lezárása komoly kapacitás kiesést nem jelent a város közlekedési rendszerében, viszont tehermentesíti a Városligeten túl az Andrássy utat és azon keresztül a Deák teret. A forgalom egy része várhatóan a Hungária körútra, az Ajtósi Dürer fasorra illetve a Vágány utcára terelődik, ezek környezeti érzékenysége azonban össze sem hasonlítható az előbbiekével. A Városligetben található Magyarország két leglátogatottabb közgyűjteménye: a Fővárosi Állat és Növénykert illetve a Szépművészeti Múzeum. Előbbi 1 millió, utóbbi félmillió látgatót fogad évente. Csak ez a két intézmény egy nyári hétvégén gyakran 1800 2000 férőhelyes parkolási igényt generál, amiről nem lehet nem tudomást venni. A Városliget belső úthálózata a parkolási igényeknek csupán töredékét tudja biztosítani, ezért a legésszerűbb megoldás száműzni mindenfajta motorizált közlekedést a park területéről. (Természetesen kivételekre mindig szükség van pl. mozgáskorlátozottak, árufeltöltés, kommunális járművek, de taxik esetében legfeljebb a Széchenyi fürdő és a Gundel Étterem megközelítésén javasolt, áthajtási lehetőség nélkül). A parkolási igényeket a Városliget határán elhelyezett nagykapacitású parkolási létesítményekkel lehet megoldani, amelyeknél kulcskérdés, hogy gyaloglási távolságon (300 500 m) belül legyen egyes célpontokhoz, illetve jó átszállási kapcsolatot adjon a tömegközlekedési eszközökre. Tervünkben négy ilyen létesítményre tettünk javaslatot: két mélygarázsra a Dózsa György úton, egyik a múzeumok, a másik a park megközelítéséhez; egy vagy kétszintes parkolótálcára a Vágány utcába az Állatkert részére és egy parkolóházra a Kacsoh Pongrác csomóponthoz a Széchenyi Fürdő és a Fővárosi Nagycirkusz elérése érdekében. Utóbbi szimbolikus épület is egyben, hiszen megépülésével a csomópontrendszer rámpái a Kós Károly sétány helyett egyenesen a parkolóházat tölthetik, ahol a tágan értelmezett belváros új kapuja alakulhat ki. Épp ezért érdemes ide telepíteni turistabuszparkolót, emellett fontos, hogy a létesítmény közvetlenül csatlakozzon a millenniumi földalatti új Hungária körúti megállójához, hiszen akkor a pesti világörökségi terület szinte bármely pontja elérhető negyed órán belül. A Városliget belső közlekedésében nagy szerepet szánunk a kerékpárnak, hiszen a gépkocsik kitiltásával biztonságban, zöld környezetben, sík vidéken lehet kerekezni, ami ideális a gyerekek és az idősek számára is. Emiatt a budapesti bérkerékpár rendszer mielőbb kiterjesztendő a Városliget egészére, amelyből érthetetlen módon pont olyan létesítmény maradt ki, mint a Széchenyi fürdő. A 7
Bubi rendszer mellett természetesen kamerával őrzött, lehetőség szerint fedett kerékpártárolók kiépítése is fontos, ahogy az átszállási csomópontba telepített B+R rendszerek sem mellőzhetők. Tömegközlekedés fejlesztése A Városliget megközelíthetőségének kulcsa a vasút fejlesztésében rejlik. A vasút eddig csak gátolta a Ligetbe jutást, itt az ideje hogy az eddigi hátrányból előnyt kovácsoljunk! A tervezett Városliget és Hungária körút vasúti megállóhelyek sokat segítenek ebben, előbbinél azonban alapvető fontosságú a jó kijárati lehetőség kiépítése a peronok egyik végén a Mexikói úti MillFAV végállomásra, míg a másikon az Erzsébet királyné útra. A Hungária körúti vasúti megállóhelyet pedig a tervezett Hermina út Mohács utca gyalogos felüljárórendszerbe kell bekötni. A fentieken túl új Állatkert vasúti megálló létesítését javasoljuk az Állatkert és a Vágány utcai P+R létesítmény közé, egyik végén kijárattal a Dózsa György úti trolikhoz, a másikon a közvetlenül az Állatkertbe vezető gyalogoshídhoz. 6. FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS Elsődleges szempont egy zéró emissziós épületegyüttes tervezése volt. Az ökologikus működés középpontjában a zöldtető alkalmazása, az esővíz hasznosítása és a napelemek, hőszivattyúk használata áll. Nem minden logikával ellentétes, ha egy város tetőfelületei kihasználatlanul, csak a palák és csillagok párbeszédének vannak fenntartva? 1 Éppen ezért a múzeumok tetejére zöldtető került, amely kitűnő hőszigetelőként működik az alatta elhelyezett helyiségek számára: nyáron hűvösen tartja őket, és az esővíz elvezetésében is fontos szerepet játszik, egyben közparkként és kilátóként is funkcionál. A tetőfelületről és burkolatokról lefolyó esővizet szűrés és betározás után a WC k öblítésére, tisztítás és takarítási célokra, valamint zöldfelületek öntözésére, vízmedencék vízutánpótlására használhatjuk. Ezeken a tényeken túl az esővíz hasznosítás segít csökkenteni a csatorna terheltségét nagy mennyiségű csapadék lehullásakor vagy a hóolvadások alkalmával, mivel zárt medencékbe gyűlik, és visszatartásra kerül a csapadék. Az esővíz hasznosító rendszert elszivárogtatással kombinálva egy ökológiailag optimális megoldás jön létre. Az energiafogyasztás önellátásában kulcsszerepet játszik a Városligeti tó vizének hőszivattyúzással az épület hűtésére fűtésére való felhasználása, amely természetes úton melegíti fel a külső levegőt, mielőtt bejutna az épületbe. Ezzel a megoldással télen az épület besegít a Városligeti korcsolyapálya hűtésébe, mentesítve a műjégpálya energiafogyasztásának jelentős részét. Nyáron az épületek felülethűtést kapnak, megfelelően temperálva az épületek belső tereit, kellemesebbé téve, mint ha mesterséges klímát használnánk. Előbbihez nagymértékben hozzájárulnak az épület környezetében a föld alá fektetett csövekből bejövő talajhőmérsékletű levegő. A fűtéshez szükséges meleg vizet és az elektromos áramot kogenerátorok segítségével állítjuk elő, de lényeges szerepet játszik az épülettömegek tájolása és terepre helyezése is, ahol a megfelelő benapozás szempontjait első helyen vettük figyelembe. Másodlagos fűtésként az elhasznált levegő energiájának visszanyerésével hősszivattyún keresztül történik. 1 Le Corbusier, 1924 8
Az energiaszükséglet ellátására rásegít a tetőn elhelyezett, közel 1000 m2 alapterületű napelem egység. Ez az épületek energiaellátásának nagyobb részét megoldja, segítve a házat a zéró emissziós ház megvalósulásába. A terület ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében növeltük a biológiailag aktív felületeket, minimalizáltuk a közlekedési igényt a tömegközlekedés előtérbe helyezésével, csökkentettük az energia és vízhasználatot. Az épületek zárt, egyszerű formái, az anyaghasználat és a szerkezetek egyaránt az energiafelhasználás csökkentését szolgálják. 7. EGYÉB INNOVÁCIÓ, FEJLESZTÉSI JAVASLAT A kerékpározás mellett a Városliget a gyaloglás, a sétálás ideális helyszíne. Sajnos a vasút a parkot pont a fő lakóterületek felől elzárja, ezért a Hermina és Mohács utcákat össze kell kapcsolni. Az összekötés nem csak a vasút miatt kerül mindenképp külön szintre, hanem amiatt is, hogy az állatkerti terület a Vidámparkot be tudja kebelezni. Egy gyalogos kerékpáros felüljáró rendszer épülne, valóságos zöld híddal összekötve a Ligetet Angyalfölddel, illetve a vasúti deltával, amely az Állatkert tartalék területe lehet, ha a tervezett vasúti forgalomirányító központ mégsem ott épülne meg. A felüljáró a Városliget igazi attrakciója lenne, hiszen egyik végén a Nyugatiba igyekvő vonatok figyelhetők meg, a másik végén pedig a lábunk alatt futkározó afrikai állatok nincs ennél jobb kedvcsináló a Közlekedési Múzeumba illetve az állatkertbe igyekvőknek. A Városliget belső közlekedése kapcsán már szót ejtettünk a kerékpározásról, de fontos kifejteni, hogy Budapest kerékpárút hálózatának is kitüntetett területe ez a térség. A Hungária körút rendkívül nagy forgalma miatt sosem lesz alkalmas kerékpáros főhálózati elemnek, ezért fontos, hogy a vele párhuzamos Hermina utca Mohács utca nyomvonal épüljön ki a vasút különszintű keresztezésével. Ugyanilyen fontos, hiánypótló gyűrűs elem a Dózsa György út kiépítése. A Sztálin szobor ledöntése után 58 évvel eljött az idő, hogy a Jászai Mari tér felé tartó trolik is visszakerüljenek a helyükre, a Dózsa György útra, méghozzá ez együttes haladást lehetővé tevő (4,25 m széles) busz kerékpársávba (és annak is itt az ideje, hogy a 70 es troliból végre 56 os legyen...). Sugárirányú hálózati elemek közül az Andrássy tengely meghosszabbítása a cél a Mexikói útig, illetve az az Erzsébet királyné tengely fejlesztése új aluljáró építésével a vasút alatt. A Városliget és Zugló kapcsolatának javítása érdekében új, trolival és kerékpárral is járható aluljáró építése indokolt a vasúti töltés átsajtolásával az Erzsébet királyné útjának tengelyében. Ennek eredményeképp a 72 es troli útja egyszerűsíthető, a 70 es troli a 82 essel összeköthető. A Városliget és Angyalföld kapcsolatának fejlesztése érdekében pedig az 1 es villamos Kacsoh Pongrác úti megállójánál új állomást kell építeni a Kisföldalattira való közvetlen átszállás érdekében. 9
8. PÁLYÁZATI ŰRLAP Összesítés tervezési terület beépített terület beépítési mutató zöldfelület területe zöldfelületi mutató Kivágott fák Pótolt fák burkolt felület Parkoló szám összesen összesen személygépkocsi busz kerékpár meglévő 9822 050 m2 566 175 m2 5,72 % 5811 912 m2 59,25 % 462,00 db db 3433 964 m2 1 970 db 20,00 db 15,00 db tervezett 982 050 76 296 m2 7,77 % 642 518 m2 65,43 % dm2 132,00 db 339 532 m2 2 850 db 40 db 420 db Új Nemzeti Galéria bruttó szintterület bruttó beépített terület szintszám építmény magasság parkolószám Látogatói Dolgozói tervezett 40 000 m2 5 143 m2 5 16 m 315 db 90 db Magyar Néprajzi Múzeum bruttó szintterület bruttó beépített terület szintszám építmény magasság parkolószám Látogatói Dolgozói tervezett 21 000 m2 6 971 m2 5 12 m 176 db 40 db Magyar Építészeti Múzeum bruttó szintterület bruttó beépített terület szintszám építmény magasság parkolószám Látogatói Dolgozói tervezett 6 800 m2 981 m2 5 16 m 47 db 15 db 10
Magyar Fotográfiai Múzeum tervezett bruttó szintterület 6 200 m2 bruttó beépített terület 939 m2 szintszám 5 építmény magasság 16 m parkolószám Látogatói 40 db Dolgozói 15 db Zene Háza tervezett bruttó szintterület 6 800 m2 bruttó beépített terület 962 m2 szintszám 5 építmény magasság 16 m parkolószám Látogatói 45 db Dolgozói 20 db 11
9. MELLÉKLETEK 1. ábra A Múzeumi Negyed fő bejárati tengelye 2. ábra A Múzeumi Negyed és a Műcsarnok viszonya 12
3. ábra Fenntarthatóság 4. ábra Süllyesztett kültéri koncerttér 13
5. ábra Múzeumok elhelyezkedése 6. ábra Ütemezhetőség 14
7. ábra Olof Palme ház és kilátó 4. ábra Értékes fák megőrzése 15