Lipidek
A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.
A neutrális zsírok, köznapi nevükön zsírok vagy olajok a lipidek közé tartoznak. Molekuláik egy háromértékű alkohol, a glicerin és nagy szénatom számú zsírsavak (pl. palmitinsav, sztearinsav, olajsav) összekapcsolódásával képződnek. A glicerinhez 3 zsírsav kapcsolódik észterkötéssel. A zsírsavak hosszú láncai apoláris jellegűek.
A zsírsavak karbonsavak, amelyek a szénlánc hossza, a kettős kötések száma és helye, valamint konfigurációja és a funkciós csoportok szerint csoportosíthatók..
A kettős kötést nem tartalmazó zsírsavakat telített zsírsavaknak mondjuk. Az egy kettős kötést tartalmazó zsírsavak az egyszeresen telítetlen zsírsavak, az egynél több kettős kötéssel rendelkező zsírsavak pedig a többszörösen telítetlen zsírsavak
A telített zsírsavak általános képlete CH 3 (CH 2 ) n COOH vagy C n H 2n+1 COOH. Egy karboxilcsoportot tartalmaznak, amihez hosszabb-rövidebb, nem elágazó szénhidrogénlánc kapcsolódik.
Telített zsírsavak: Laurinsav CH 3 (CH 2 ) 10 COOH Mirisztinsav CH 3 (CH 2 ) 12 COOH Palmitinsav CH 3 (CH 2 ) 14 COOH Sztearinsav CH 3 (CH 2 ) 16 COOH Telítetlen zsírsavak: Palmitoleinsav CH 3 (CH 2 ) 5 CH=CH (CH 2 ) 7 COOH Olajsav CH 3 (CH 2 ) 7 CH=CH (CH 2 ) 7 COOH Linolsav CH 3 (CH 2 ) 4 CH=CH CH 2 CH=CH (CH 2 ) 7 COOH Linolénsav CH 3 CH 2 CH=CH CH 2 CH=CH CH 2 CH=CH(CH 2 ) 7 COOH
Az állati eredetű zsírokban a telített zsírsavak, főleg a palmitin- és a sztearinsav aránya magasabb, ezek szobahőmérsékleten kenhető, szilárd halmazállapotúak.
A növényi eredetű zsírokban telítetlen zsírsavak fordulnak elő túlnyomórészt, mint például az egészséges élethez elengedhetetlen, azaz esszenciális linol-, linolénsav (omega-3), vagy arachidonsav (omega-6). Ezek a zsiradékok szobahőmérsékleten folyékonyak, ezeket nevezzük olajoknak.
Az állati szervezetben a C 16 és a C 18 zsírsavak fordulnak elő legnagyobb mennyiségben. A zsírok olvadáspontja a szénlánc hosszától, valamint a telített és telítetlen zsírsavak arányától függ. Minél nagyobb a telített zsírsavak aránya, annál magasabb a zsír olvadáspontja, minél több telítetlen zsírsavat tartalmaz a zsír, annál alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg.
A neutrális zsírok csak apoláris oldószerekben oldódnak, vízben nem. A zsírok szobahőmérsékleten szilárd, az olajok folyékony halmazállapotúak. Raktározott tápanyagok, az állati szervezetekben a zsírszövet sejtjeiben halmozódnak fel nagyobb mennyiségben.
Az esszenciális zsírsavak olyan anyagok, melyek nélkülözhetetlenek a sejtjeink számára, és fontos szerepet játszanak az immun-, az ér- és az idegrendszer működésében. Testünk önmagában nem képes ezeket előállítani, így elsősorban a táplálékunkon keresztül kell biztosítani a bevitelüket. A két legjelentősebb, létfontosságú zsírsav az omega-3 és az omega-6,
A legismertebb omega-6-zsírsav a linolsav, amely különböző növényi olajokban fordul elő.
Margarinok A telítetlen zsírsavat tartalmazó növényi olajok hidrogénezésével (vízzel keverés és emulgeálás) készülnek a margarinok. Népszerűségét az emberi kényelemnek köszönheti, hiszen hidegen is jól kenhető. Az elmúlt évtizedben kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a hidrogénezés folyamata közben emberi egészségre káros zsírsavak, úgynevezett transzzsírsavak is képződnek.
Az extra szűz olívaolaj rendszeres fogyasztása megvédi az érrendszert a meszesedéstől, csökkenti a vér HDL koleszterin szintjét, csökkenti a trombózis és más szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
Foszfolipidek (foszfatidok) Molekuláikban a glicerinhez két zsírsav molekula és egy foszforsav kapcsolódik. A foszforsavhoz ezenkívül egy poláris jellegű, nitrogéntartalmú szerves molekularészlet is csatlakozik.
A foszfatid molekula zsírsavakat tartalmazó része apoláris, többi része poláris jellegű. Ennek köszönhetően a foszfolipidek kettős oldódásúak, azaz apoláris és poláris oldószerekben egyaránt oldódnak. A sejtek határoló hártyáinak, a membránoknak (sejthártya, sejtalkotók membránjai) a kialakításában vesznek részt.
A karotinoidok színes vegyületek. Molekuláikban az elektronok fény hatására könnyen gerjesztődnek, magasabb energiaszintű pályára lépnek. Fontosak a fotoszintézisben, mint fényenergiát megkötő színanyagok, és szerepük van a látásban is. Ennek a vegyületcsoportnak a tagja az A-vitamin is. A karotinoidok a lipidek közé tartoznak.
A szteroidok a lipidek közé tartozó szerves vegyületek. Biológiai szempontból fontosak, mert vannak köztük a sejtek anyagcseréjét szabályozó hormonok (pl. ivari hormonok), vitaminok (pl. D-vitamin) és a zsírok emésztésében fontos epesavak és a koleszterin.
szterán váz
A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. A koleszterin kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik nagyobb hányada a májban képződik.
A koleszterin előanyaga az epesavaknak, szteroid-hormonoknak és a D-vitaminnak.
HDL koleszterin (high density lipoprotein nagy sűrűségű lipoprotein), az ún. védő -koleszterin, ahogy a neve is mutatja, az érfalban a már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahol lebomlik. Ezzel részt vesz az érfal védelmében.
Az LDL koleszterin (low density lipoprotein kis sűrűségű lipoprotein), az ún. rossz -koleszterin, funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Ha túl nagy a koleszterin kínálat és a sejtek a rendelkezésre álló mennyiséget nem tudják felhasználni, az egyensúly eltolódik, és a felesleges koleszterin az erek falában lerakódik.
Epesavak: Az epesavak a májban szintetizálódnak koleszterinből. A szintézis következtében elsődleges epesavak keletkeznek: glikokolát, taurokolát, glikokenodezoxikolát, taurokenodezoxikolát Az epesavak az epehólyagba kerülnek, s onnan étkezéskor a bélbe ürülnek
Az epesavak a zsírok emésztését segítik elő azok emulgeálásával ( apró cseppekre bontásával).
A bélben bélbaktériumok hatására átalakulnak. Ezeket hívjuk másodlagos epesavaknak, melyeket a bélhámsejteken keresztül képesek vagyunk visszaszívni. Az epesavaknak kb. a 90%-a szívódik vissza, a többi a széklettel kiürül (ezek adják a széklet barna színét).
A szteránvázas vegyületek közé tartoznak még a kortikoszteroidok (glukokortikoidok és mineralokortikoidok): a glukokortikoidok az anyagcserében és az immunrendszer megfelelő működésében vesznek részt, a mineralokortikoidok a vese só- és vízháztartásáért felelősek. A legtöbb szteroid típusú gyógyszerhatóanyag ide tartozik.