Vegyipari szivattyúk meghibásodása és ezek elkerülése



Hasonló dokumentumok
Vegyipari géptan 3. Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: Fax:

Vegyipari géptan 2. Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék. 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 3. em Tel: Fax:

Tájékoztató. Értékelés Összesen: 60 pont

Szabványos és nem szabványos beépített oltórendszerek, elméletgyakorlat

F. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,,

SCM motor. Típus

Rövidített szabadalmi leírás. Szélkerék pneumatikus erőátvitelű szélgéphez

SCM motor. Típus

Szabványos és nem szabványos beépített oltórendszerek, elméletgyakorlat

Lég- és iszapleválasztás elmélete és gyakorlati megoldásai. Kötél István Flamco Kft

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0

Általános jellemzők. Szélesség: 135 és 200 mm-es mérettartományban. Burkolat /szorító héj/ Saválló acél AISI 304L vagy 316L

Hidrosztatikus hajtások, Szivattyúk és motorok BMEGEVGAG11

Hidrosztatikus hajtások, Szivattyúk és motorok BMEGEVGAG11

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése

Adagolószivattyúk. Process adagolószivattyúk.

Az ExpertALERT szakértői rendszer által beazonosítható hibák felsorolása

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A Növényvédelem és Növényápolás gépesítése

F-1 típusú deflagrációzár (robbanászár) -Gépkönyv-

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.

AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE

Tüzivíz- és sprinklerszivattyú katalógus 2011.

Épületgépész technikus Épületgépész technikus

Hőszivattyúk - kompresszor technológiák Január 25. Lurdy Ház

4 HIDRAULIKUS RÉSZEK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

FERRO GYÁRTMÁNYÚ KERINGETŐSZIVATTYÚK IVÓVÍZ ELLÁTÁSBAN

DICHTOMATIK. Beépítési tér és konstrukciós javaslatok. Statikus tömítés

CES Hőgenerátor Kezelési útmutató

Forgás iránya: óramutató járásával ellentétes

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,

1. feladat Összesen 21 pont

TOP. Elektromos, VÍZMENTESÍTŐ szivattyúk. Tiszta vízhez TELJESÍTMÉNYTARTOMÁNY TANÚSÍTVÁNYOK HASZNÁLATI KORLÁTOK ÜZEMBEHELYEZÉS ÉS HASZNÁLAT

SMP. Egy csatornás zárt járókerék. Általános jellemzők

PK-PQ /BZ Preiférikus, bronz szivattyúházzal és járókerékkel ellátott elektromos szivattyúk

Műszaki adatok UPS / UPS UPS / UPS Keringetőszivattyúk fűtési rendszerekhez V, 50 Hz V, 50 Hz

SBP. Kétcsatornás zárt járókerék. Általános jellemzők

Szűrő berendezések. Használati útmutató. mágneses vízszűrők HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ FL WE FL CP WE FL

2. mérés Áramlási veszteségek mérése

Segédlet az ADCA szabályzó szelepekhez

SL és SC típusminta. Két elkülönített kör

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az egyfázisú típusok P2=1,85kW-ig beépített hő védelemmel rendelkeznek, a háromfázisú típusoknál a felhasználó gondoskodik a védelemről.

A JET szűrő. Felszereltség: alap / feláras. Szűrőrendszereink védik a: A közeg tisztaságának új definíciója. Szabadalmaztatott

CP-ST. Elektromos centrifugálszivattyúk rozsdamentes acélból

Szűrő berendezések. Használati útmutató. Ipari mágneses vízszűrők CP HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

2CP. Kétlépcsős, centrifugális, elektromos szivattyú TELJESÍTMÉNYTARTOMÁNY ÜZEMBEHELYEZÉS ÉS HASZNÁLAT HASZNÁLATI KORLÁTOK MEGRENDELHETŐ VÁLTOZATOK

TOP Elektromos, VÍZMENTESÍTŐ szivattyúk

FŰTÉSTECHNIKA, NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS

Warman kavicsszivattyúk Magyarországon

Tender Text. Cég név: Bolesza Szivattyúk Kft Készítette: Bolesza Ferenc Telefon: Dátum:

PB 4 -búvárszivattyúk

F-R/2-07 típusú deflagrációzár (robbanászár) -Gépkönyv-

SZOLÁR HIDROBLOKK AS SZIVATTYÚVAL, ELŐREMENŐ ÉS VISSZATÉRŐ ÁG EGYBEN

RA-DV típusú Dynamic Valve nyomásfüggetlen fűtőtest-szabályzószelep

1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján!

hidraulikus váltóval megelőzhető a hidraulikai egyensúlytalanság

VENTILÁTOROK KIVÁLASZTÁSA. Szempontok

Örvényszivattyú A feladat

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

Ülékes szelepek (PN 6) VL 2 2-utú szelep, karima VL 3 3-utú szelep, karima

DRO. Több csatornás, nyitott járókerék. Általános jellemzők

Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben

SBN. Kétcsatornás zárt járókerék. Általános jellemzők

PK Elektromos szivattyú perifériális járókerékkel

GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS GÉPELEMEK KÁROSODÁSA

GRUNDFOS MQ. A nyugalom kora. Az új házi vízellátó rendszer

Levegő víz hőszivattyú telepítési utasítás

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

1. TÉTEL 2. TÉTEL 3. TÉTEL 4. TÉTEL

DRN. Több csatornás, nyitott járókerék. Általános jellemzők

CP elektromos szivattyúk centrifugális járókerékkel

Gépész BSc Nappali MFEPA31R03. Dr. Szemes Péter Tamás 2. EA, 2012/2013/1

Elektromos üzemanyag-szivattyúk

sorozat Többfokozatú, rozsdamentes (nyomásfokozó) szivattyú

ELEKTRONIKUS KERINGTET SZIVATTYÚK

Működési és szerviz kézikönyv a Heat Keeper füstgázhőcserélőhöz

SOLDIER PUMP A VEGYIPAR, A PETROLKÉMIAI IPAR, AZ ENERGETIKA, A KÕOLAJBÁNYÁSZAT ÉS FELDOLGOZÁS SZÁMÁRA, VALAMINT EGYÉB IPARI TERÜLETEKRE.

Használati-melegvíz készítő napkollektoros rendszer méretezése

A kékszőlő-feldolgozó gépsorok

Zeparo Cyclone. Automata légtelenítők és leválasztók Automatikus iszapleválasztók

Á R A M L Á S T A N. Áramlás iránya. Jelmagyarázat: p = statikus nyomás a folyadékrészecske felületére ható nyomás, egyenlő a csőfalra ható nyomással

ULTRA SV /SL /SLX sorozat

Sorozat leírás: Wilo-Star-Z NOVA

HANGSZIGETELT VENTILÁTOROK. CVTT ékszíjmeghajtású hangszigetelt ventilátor

DRP. Több csatornás, nyitott járókerék. Általános jellemzők

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Csúszógyűrűs tömítések. Eredeti ITT Flygt pótalkatrészek problémák nélkül

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

2CP. Kétlépcsős, centrifugális, elektromos szivattyú ÜZEMBE HELYEZÉS ÉS HASZNÁLAT TELJESÍTMÉNYTARTOMÁNY HASZNÁLATI KORLÁTOK MEGRENDELHETŐ VÁLTOZATOK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

Az úszás biomechanikája

Tipp_fuzet_csapszereles_csapszereles :58 Page 1 TIPPEK ÉS ÖTLETEK. Vízvezeték szerelés Csap javítása

n= /perc Szabványosított, centrifugális elektromos szivattyúk EN 733 Tiszta vízhez ÜZEMBE HELYEZÉS ÉS HASZNÁLAT

7F sorozat Kapcsolószekrények szellőztetése

A VAQ légmennyiség szabályozók 15 méretben készülnek. Igény esetén a VAQ hangcsillapított kivitelben is kapható. Lásd a következő oldalon.

Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ

Fizikai módszereken alapuló levegőkezelési technikák

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Átírás:

JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁSI OBJEKTUMOK ÉS SZAKTERÜLETEK 5.07 Vegyipari szivattyúk meghibásodása és ezek elkerülése Tárgyszavak: vegyipari szivattyúk; membránszivattyú; centrifugálszivattyú; kavitáció. Membránszivattyúk alkalmazása szigorú környezetvédelmi követelmények esetén A környezetvédelmi előírások megkövetelik, hogy bizonyos anyagokat abszolút biztonságos módon szivattyúzzanak. Például kőolajfinomítókban kén-hidrogén és szén-dioxid igen alacsony kéntartalmú keverékéből nagy mennyiséget kell kb. 300 bar nyomáson szivattyúzni, ami különösen nehéz feladatot jelent a szivattyúknak. A közeg ui. erősen toxikus és nincsenek kenési tulajdonságai, a gőznyomás a környezeti hőmérsékleten is magas, és előfordul, hogy szilárd részecskék is vannak a folyadékban, ami a tömítésben okoz problémákat. Erre a célra eddig triplex vagy kvintuplex (három- vagy ötfokozatú) dugattyús szivattyúkat, vagy nagy fordulatszámú centrifugálszivattyúkat szoktak használni, amelyek a tapasztalatok szerint nem felelnek meg teljesen a szigorú követelményeknek. A dugattyús szivattyúknál még többszörös tömítés esetében is előfordul szivárgás. A javítás során a teljes tömszelencét ki kell cserélni, amit csak speciálisan képzett szakmunkások végezhetnek el, ezért a költségek magasak. A szállított közeg, amelynek nincsenek kenési tulajdonságai, gyors kopást okoz. A nagy fordulatszámú centrifugálszivattyúknál a szilárd részecskék jelentik a legnagyobb problémát. Oldott szilárd anyagok, pl. szén is lerakódnak a tengely tömítésében és még igen kis lerakódás is a nagy fordulatszám miatt kiegyensúlyozatlansághoz vezet, ami miatt a szivattyút azonnal le kell állítani. A javítás igényes munka és sokba kerül. Ennél a szivattyútípusnál az elgőzölgött folyadékot össze kell gyűjteni és vissza kell vezetni a szívóvezetékbe vagy a tartályba, ami egy újabb veszélyforrást jelent.

Mind a két szivattyútípus energetikai hatásfoka alacsony. Másik közös problémájuk, hogy a szívóoldali kis nyomású tömítés nagy gőznyomású közeg esetén veszélyforrást jelent. Membránszivattyúk működési elve A korszerű membránszivattyúkkal az ilyen folyadékok biztonságosan kezelhetők hosszú időn át. Előnyt jelent a kisebb karbantartási munka- és alkatrészigény, a kis működési költség és jobb energetikai hatásfok. A membránszivattyú lényegében nem más, mint egy dugattyús szivattyú, amelyben membrán választja el a szállítandó közeget és a hidraulikai kamrát, így a szállított folyadék nem szivároghat ki a környezetbe. A membránszivattyú és a dugattyús szivattyú működési elve azonos (1. ábra). A dugattyú mozgása következtében a közeg kamrájának térfogata periodikusan csökken és növekszik. A nyomás csökkenése esetén nyílik a szívószelep és a szállítandó közeg beáramlik a kamrába; amikor a dugattyú elérte hátsó holtpontját, a szívószelep zár. Amikor a dugattyú előre megy, a közeg kamrájának térfogata csökken, a nyomószelep kinyílik, és a beszívott közeg kinyomódik. Az elülső holtponton a nyomószelep zár, és ismét megkezdődik a szívási ütem. F H V L R V S V 5 M 1. ábra Membránszivattyú működési elve. A szállítandó közeg kamrája (F) hermetikusan el van szigetelve a hidraulikai kamrától (H)

Általában 350 bar nyomásig PTFE membránokat alkalmaznak, nagyobb nyomáson már fémmembránra van szükség. A műanyag membrán rugalmasabb, mint a fém és még nagy hozam esetén is alkalmazható. A korszerű membránszivattyúk egyik fő sajátossága a membrán állapotának folyamatos jelzése és ún. szendvicsmembrán alkalmazása. Ez a megoldás biztosítja, hogy a membrán sérülése (pl. kopás következtében) ne maradjon észrevétlen. A műanyag membrán élettartama rendkívül hosszú. Folyamatosan, azaz évi 8000 óránál többet működő szivatytyúnál a membránt általában az éves általános javítás során szokták kicserélni. Ismertek olyan esetek is, amikor a membrán több mint négy éven át kifogástalanul működött. A membránszivattyú biztonságos működésének előfeltétele a membrán pontos beszerelése a szivattyúba, hogy így ne fordulhasson elő annak túlfeszítése. A membránszivattyú biztonságosan tud szennyező anyagokat és szilárd részecskéket tartalmazó folyadékokat is szállítani, de ha ilyen szennyezések a szállítandó közegben rendszeresen előfordulnak, a szívó- és nyomószelepek kiválasztásánál erre tekintettel kell lenni. Mivel a hidraulikafolyadék általában tartalmaz oldott gázokat, a hidraulikakamrát állandóan szellőztetni kell. Erre a célra szellőztető szelepet alkalmaznak. Alkalmazási lehetőségek A membránszivattyúk 600 kw hidraulikus teljesítménnyel készülnek. Több membránszivattyút villamosan összekapcsolva nagy teljesítményt lehet elérni a nyomás kis mértékű pulzációja mellett. A membránszivattyúk működési jellemzőit nagy pontossággal lehet szabályozni, ami szintén előny a nagy fordulatszámú centrifugálszivattyúkkal szemben. A technológiai membránszivattyú szivárgásmentes megoldása környezetvédelmi szempontból különösen fontos, ugyanakkor a működési és karbantartási költségei is kedvezők. A nagyobb beruházási költségek általában két év alatt megtérülnek, de ennél rövidebb a megtérülési idő, ha számításba veszik, hogy nincs szükség drága ellenőrző műszerekre és a kezelők személyi védelmére. A kavitáció elkerülése centrifugálszivattyúknál Fontos, hogy megfelelő folyadéknyomás legyen a centrifugálszivattyúk szívási oldalán, mivel a szállított folyadékban oldott gáz prob-

lémákat okozhat. Kevésbé ismertek azonban azok a gyakorlati eljárások, amelyekkel a felhasználó a szivattyú specifikálásával és a rendszer kialakításával elkerülheti az ilyen problémákat. A centrifugálszivattyú működési elve A centrifugálszivattyú a vegyipari üzemek tipikus gépe. A centrifugálszivattyú a hajtómotor energiáját először kinetikus energiává (szállított közeg sebességévé), aztán folyadéknyomássá alakítja át. A sebesség a forgó lapátkerékben (impellerben), a nyomás pedig a diffúzorban alakul ki. A szivattyú belsejében a folyadék mozgása igen bonyolult. A sebességvektorok nem párhuzamosak a folyadékmozgást határoló falakkal és másodlagos mozgások alakulnak ki a kiömlőnyílás közelében. A folyadék a szivattyúban az impeller tengelye közelében lép be, és az impellerlapátok a folyadékot nagy sebességgel repítik ki. Ahol a folyadék elhagyja az impellert, kisnyomású zóna alakul ki. Mivel a lapátok görbültek, a folyadék tangenciális és radiális irányba lökődik ki a forgó impellerből. Nagynyomású szivattyúkban több impeller van, közöttük vezetőlapátok csökkentik fokozatosan a folyadék sebességét. Kisebb nyomású szivattyúknál a diffúzor egy spirális, fokozatosan növekvő keresztmetszetű cső (az ún. csigaház vagy voluta), amelyben a folyadék sebessége fokozatosan lecsökken. A folyadéknak átadott energia arányos a folyadék sebességével az impeller lapátjainak csúcsánál. Minél gyorsabban forog az impeller, annál nagyobb a folyadék sebessége és annál több energiát vesz fel. A volutában lelassul a folyadék, és a sebesség a Bernoulli-elv szerint nyomássá alakul át. A centrifugálszivattyúkat úgy tervezik, hogy figyelembe véve a nyomást, az energiát és a hozamot a legnagyobb hatékonysággal működjenek. Ezeket a tényezőket határozza meg a szivattyúk jelleggörbéje. Ezt a görbét tesztek alapján a szivattyú gyártója dolgozza ki. Adott folyamatban összerajzolva a folyamat nyomásgörbéjét és a szivattyú jelleggörbéjét, meghatározható, hogy a szivattyú a jelleggörbe mely pontján működik és milyen változások következnek be, ha a nyomásgörbe vagy a szivattyú teljesítménygörbéje változik. Nem szokás a szivattyút folyamatosan olyan teljesítménnyel üzemeltetni, amely az optimális működési ponttól távol van. Ez nemcsak gazdaságilag hátrányos, hanem a szivattyú is károsodik.

A szivattyúgyártók általában kiadnak táblázatokat a szivattyú megválasztásához, amelyek a sorozatban gyártott szivattyú működési adatait tartalmazzák. Előnyös, ha ilyen szivattyút sikerül kiválasztani adott technológiai folyamathoz, semmint speciális szivattyút terveztetni és gyártatni. Mi a kavitáció? Hogy egy szivattyú hosszú időn át zavartalanul működjön, ahhoz két feltételnek kell teljesülnie: A működés során folyamatosan fenn kell tartani egy bizonyos mi- nimális hozamot. Az egész működési tartományban nem léphet fel kavitáció. Ha a szivattyú kedvezőtlen körülmények között működik, számos káros jelenség léphet fel. Ilyen pl. folyadék szivárgása a szivattyúházból a tömszelencéknél, rossz hatékonysággal működő motor, túl erős hidraulikus nyomás, a tengely meghajlása, a hőmérséklet erős emelkedése, a folyadék visszaáramlása, csapágyak meghibásodása, a termék minőségének romlása. A kavitáció lényegében gázfázisú buborékok képződése, majd öszszeesése dinamikus folyamatok eredményeképpen. Buborékok akkor képződhetnek, ha adott helyen a nyomás egyenlő vagy kisebb, mint a folyadék gőznyomása; a buborékok akkor esnek össze, amikor a buborék olyan helyre jut, ahol a nyomás ennél az értéknél nagyobb. A kavitáció nem normális állapot, aminek nemcsak a teljesítmény csökkenése a következménye, hanem a berendezések károsodása is. Gőzkavitáció A folyadékon belül képződő buborékok belsejében gáz vagy gőz, vagy a kettő keveréke van. Gőzbuborékok a szállított folyadék elpárolgása folytán keletkeznek a szivattyú belsejében olyan helyen, ahol a statikus nyomás kisebb, mint a folyadék gőznyomása. Gőzbuborékok képződésének és összeesésének folyamatát általában gőzkavitációnak nevezik. Ezzel szemben a gázbuborékok a szállított folyadékban oldott gázoktól származnak. Sok esetben az oldott gáz levegő. Gőzkavitáció olyan esetben jelentkezik, amikor nem elégséges a nettó pozitív szivóoldali nyomás. Ez megmutatkozik a szivattyú teljesítményének csökkenésében, erős zajban és rezgésben és a szivattyú elemeinek gyorsabb elhasználódásában. Enyhébb esetben a fémeleme-

ken tűszúrásszerű gödrök (ún. pittingek) képződnek több év alatt, de előállhatnak katasztrofális roncsolások viszonylag rövid idő alatt. A gőzbuborékokat az áramlás viszi az impeller központjától a széle felé. A buborék először a nagy sebességű területet éri el, ahol kisebb a nyomás, aztán a nagynyomású zónába jut, ahol a nyomás következtében összeesik. Sok száz buborék robban be az impellerlapátok ugyanazon pontján, de több a csigaházban esik össze. A buborékot körülvevő folyadék belövell az üregbe és egy mikrojet alakul ki, ami ütéseket mér az elemek felületére. Ennek erős eróziós hatása van. Amikor a buborék összeesik, egy lökéshullám indul el, ami hallhatóvá teszi a kavitációt. A kavitációs erózió vagy pitting főleg a fáradási repedéseknél jelentkezik, hatása hasonló a homokfúváshoz. Kavitációs erózióra a legérzékenyebb terület az impellerlapátok kisnyomású oldala a beömlőnyílás közelében, de pittinget tapasztaltak a lapátok csúcsainál is. A kavitáció radiális és axiális kiegyensúlyozatlanságot is eredményezhet az impellernél, mivel a buborékok képződése és összeesése nem szimmetrikusan megy végbe. A buborékok következtében a szivatytyú által létrehozott nyomás erősen csökkenhet, mivel az energia az üregek feltöltése miatt szükséges sebesség növelésére fordítódik. A kavitáció kedvez a korróziós folyamatoknak is. A buborékok öszszeesése roncsolja a fémfelületek védőrétegét, amely így érzékeny lesz a kémiai hatásokra. Gázbuborékok Gázbuborékok akkor keletkeznek a szivattyúzott folyadékban, ha valamilyen gáz (sok esetben levegő) a folyadékkal együtt belép a szivattyúba. A helyzet kétfázisú közeg szivattyúzásához vezethet. A gázbuborékok ritkán okoznak kárt az járókerékben vagy a szivattyúházban. Fő hatásuk a hozam váltakozó erősödése és fojtása, ami csökkenti a szivattyú nyomását és kapacitását. A jelenség fő mechanizmusa a gázfázis kiválása a folyadékfázisból és a gáz felhalmozódása az impellerlapátok belépő oldalán, ami hanghatással is jár. Ebben a mechanizmusban az impeller belsejében uralkodó különféle nyomásmezők játszanak szerepet. Nyomásmezőt lényegében a következők alakítják: a centrifugális és Coriolis-erők, a lapátok aerodinamikus hatása, tehetetlenségi erők, amelyek a folyadék részecskéinek gyorsulásával és lassulásával függenek össze az áramlás irányában.

Ha szabad gáz van a szivattyúzott folyadékban, a szivattyú nyomása, teljesítménye és hatékonysága csökken. A teljesítmény folyamatosan csökken, ha a folyadék gáztartalma növekszik, míg egy kritikus gáztartalomnál a szivattyú elveszti kezdő nyomását, instabillá válik a nyomás, ami változó hozamhoz vezet. Lehetőségek a kavitáció elkerülésére Gőzkavitáció akkor fordul elő, ha az impeller által megkövetelt szívóoldali nyomás nagyobb, mint amennyi a rendszerben rendelkezésre áll. Ennek a helyzetnek megszüntetése két módon lehetséges: a szivattyú által megkövetelt szívóoldali nyomás csökkentésével; a rendszer által biztosított szívóoldali nyomás növelésével. Az első megoldás a szivattyú specifikációjának módosítását jelenti. Az impeller beömlőnyílásának növelésével csökkenthető a szükséges szívóoldali nyomás, de ebben az esetben előfordulhat a folyadék visszaáramlása, aminek hatása hasonló a kavitációhoz. Csökkenthető a szívóoldali nyomásigény kisebb fordulatszámú szivattyúval, két beömlőnyílású impellerrel, vertikális tengelyű szivattyúval, esetleg több párhuzamosan működő szivattyúval. Lehetőség van a fő szivattyú elé feladó (booster) szivattyú kapcsolására, amelynek ugyanolyan teljesítménnyel, de kisebb nyomással kell működnie, mint a fő szivattyúnak, hiszen csak azt a nyomást kell szolgáltatnia, amelyre a fő szivattyú szívóoldalán szükség van. Hatékony eljárás a kavitáció megszüntetésére centrifugálszivattyúknál, amikor a nagynyomású oldalról kis folyadékáramot (bleedet) a szívóoldalra visszavezetnek, ahol tangenciális irányba befecskendezve forgó áramlást hoznak létre, mielőtt az beömlene az impellerbe. A hatás az áramlásra hasonló egy impellerhez, anélkül, hogy valamilyen eszközöket vagy áramlási akadályokat kellene elhelyezni a szívóoldalra az impeller elé (2. ábra). A kísérletek igazolják, hogy az ilyen megoldás megszünteti a kavitációt, csökkenti az eróziót és a rezgéseket, miközben a folyadék megfelelő nyomással jut az impellerre. A nyomóoldalról kis folyadékáram visszavezetését a szívóoldalra sok rendszerben lehet alkalmazni, így pl. kőolaj-finomítókban is, ahol forró illékony folyadékokat kell a szivattyúval szállítani. Oldott gázt tartalmazó folyadékot szállító szivattyúk teljesítményének javítására kétfázisú kezelésre is lehetőség van, mégpedig az impeller lapátjai közötti járatkeresztmetszet növelésével, azaz a lapátok számának csökkentésével. Ebben az esetben is alkalmazható a vissza-

vezetéses (bleed) rendszer megfelelőképpen kialakított és elhelyezett fúvókákkal. kiömlés visszavezetést szabályozó szelep szívás fúvóka impeller csigaház, voluta 2. ábra Bleed rendszer: a nyomott oldalról kis folyadékáram visszavezetése a szívási oldalra A folyamat átalakítása A kavitáció elkerülésének másik útja a technológiai folyamat megfelelő kialakítása. A folyamat által biztosított szívóoldali nyomás a következő tényezőktől függ: statikus nyomás az impeller középvonala felett; nyomás a folyadék felszínén; súrlódási veszteség a szívóoldali csővezetékben; a folyadék gőznyomása. A javulás az első két tényező növelésével és/vagy az utolsó két tényező csökkentésével érhető el. A statikus nyomás a szivattyú alacsonyabb szinten vagy a tartály magasabb szinten való elhelyezésével, ill. magasabb folyadékszint tartásával növelhető. Ezek közül a folyadékszint növelését lehet többnyire gazdaságosan megoldani. Vannak esetek, amikor a tartályt, amelyből a szivattyú a folyadékot elszállítja, nyomás alá lehet helyezni, de ez az út nem mindig járható. Például egy levegőz-

tető tartályt nem lehet nyomás alá helyezni, mivel így nem teljesítheti feladatát. A gőznyomás csökkentésére a folyadék hőmérsékletének csökkentésével van lehetőség, de jelentős hűtés szükséges ahhoz, hogy a szivattyú szívóoldali nyomása érzékelhetően megemelkedjék. A szívóoldali csőrendszer helyes kialakításával és a súrlódási veszteségek csökkentésével jelentősen növelhető a szívóoldali nyomás. Vigyázni kell azonban arra, hogy a csővezeték megrövidítése ne idézzen elő turbulenciát a szivattyúba való beömlés előtt. Ökölszabály, hogy a szivattyúba való beömlés előtt legalább 5 10 átmérőnek megfelelő egyenes csőhossz legyen. Másik lehetőség a csősúrlódás csökkentésére nagyobb átmérőjű vezetékek alkalmazása. A csőátmérővel együtt azonban a szelepek és csőidomok méretét is növelni kell. Nagyobb ívek és kisebb nyomásveszteséggel járó szelepek alkalmazásával szintén csökkenthető a szívóvezetékben a súrlódási veszteség. A nyomásveszteség gyakori oka, hogy az új csőrendszerekben a szerelési szennyeződés, törmelék felfogására behelyezett szűrőket elfelejtik eltávolítani a későbbi üzemelés során. Ez elfogadhatatlan mértékű nyomásveszteséget okoz. Ha mindenképpen szükség van szűrők alkalmazására a rendszerben, azt lehetőleg a szivattyúk után kell elhelyezni, és olyan szivattyút kell választani, amely alkalmas szilárd részecskéket tartalmazó folyadék kezelésére is. Összeállította: Dr. Garai Tamás Keller, R.: Consider diaphragm pumps for high environmental demands. = Hydrocarbon Processing, 82. k. 8. sz. 2003. p. 49 50., 52. Zaher, M. A.: Avoid cavitation in centrifugal pumps. = Chemical Engineering, 110. k. 6. sz. 2003. p. 50 54. Röviden A világ legnagyobb pótalkatrész-raktára Airbus-okhoz A hamburgi repülőtéren működő,az egész Airbus-flotta minden típusát világszerte ellátó központi pótalkatrész-raktár felülete a típuskiegészítések és a világ gépparkjaiban az Airbus-ok növekedő aránya miatt kevésnek bizonyult. A raktárat a meglevő raktárépülethez közvetlenül csatlakozó bővítő csarnokok újjáépítésével lényegesen megnövelték. Az új egység három alápincézett raktárcsarnokból áll, beépített funkcionális helyiségekkel, irodákkal, lefedett te-

herudvarral, továbbá a főbejáratnál portásépülettel és minden szükséges külső berendezéssel. A három, egyenként 45 m széles, 75 m hosszú pótalkatrész-raktárt tűzfalak választják el egymástól. Az 5,5 m magas alagsorban kaptak helyet a raktárblokkok mellett a mellékhelyiségek és az épületgépészeti rendszer. A földszinttől kezdve, amelyen rakodókaros polcok, paletták, logisztikai speciális irodák, műhelyek találhatók a primer tartószerkezet acél. A 10,5 m belmagasságú raktártereket 45 m-t áthidaló acél tetőszerkezetek fedik. A homlokzat függőleges és vízszintes ablakkeretekkel és alumínium kazettákkal kombinált alumínium hullámbádogok által tagozódik az oromba. Ezt a falburkolatrendszert acélbádog kazetták hordozzák behelyezett hőszigeteléssel és a masszív tartományban kétrészes Z-profilokkal. A tetők kettőshéj-szerkezetűek. Az alsó trapézbádogon levő strukturált dongaboltozatok tartják a gőzzáró berendezést, a hőszigetelést és a külső héjat. A meglevőket az új raktárépületekkel a teherudvar tetőzete köti össze mint egyedi alapokon nyugvó tiszta acélszerkezet, trapézbádog betétekkel és egyhéjas alumínium hullámbádog homlokzattal. (Bautechnik, 80. k. 2. sz. 2003. p. 19 120.)