A nyelv modularizálódó hálógrammatikája Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe Fehér Krisztina 2011. április 18.
Saussure: belső külső nyelvészeti vizsgálódás A kognitív nyelv mint zárt rendszer Chomsky: modularizmus (univerzális grammatika, innátizmus)
Nyelvi és nem nyelvi modulok? a neurolingvisztikai eredmények nem támogatják epigenezis: rés a genotípus és a fenotípus között az idegsejtek nem eredendően specifikusak bizonyos szerepekre, hanem a környezet révén válnak azzá összetett aktivitási mintázat a neocortex egész területén a normális egyedfejlődés alatt a nyelvi feldolgozás lokalizációja módosul a Williams-szindróma arculatváltása szinaptikus plaszticitás nyelvi rendellenességek
Szürke állomány sűrűség, köbbmm /voxel Nyelvek és modulok? megnövekedett sűrűségű szürkeállomány a kétnyelvűeknél (Mechelli és mtsai, 2004) 0,05 0,04 0,03 0,02 0,01 0-0,01-0,02-0,03-0,04-0,05 0 5 10 15 20 25 30 35 Második nyelv elsajátítási kor
Nyelvek és modulok? neurolingvisztika: megnövekedett sűrűségű szürkeállomány a kétnyelvűeknél (Mechelli és mtsai, 2004) egységes vérkeringési mintázat a különböző nyelvek feldolgozása során pszicholingvisztika: a nyelvek párhuzamos aktiválódása képmegnevezéses feladatban szociolingvisztika: nyelvi interferenciák
Nyelvi alrendszerek és modulok? az ún. grammatikai szók szelektív károsodása kiterjedtebben és fokálisabban reprezentálódó szavak (Posner, 1989) (Deacon, 1997)
Kitüntetett nyelv régiók?
Modularizáció plasztikus nyelvi mezők (Müller) nyelvi amőba (Szathmáry, 2002) modularizáció (Karmiloff-Smith)
Tabula rasa? magzati tanulás statisztikai tanulással elsajátított kombinatorikus előminták
A kognitív nyelvháló
Neurális háló
A kognitív nyelvháló mikrojegyek metafora adekvát modell (Berkeley, 1997)
A kognitív nyelvháló a nyelvi komponensek egymással és más természetű reprezentációkkal is összefonódnak az elme egészébe beágyazódó, dinamikus nyelvstruktúra motivált hálókapcsolatok gyors nyelvi produkció és percepció a modulok létének logikai problémája a hálószerkezet illeszkedik a nyelvi prototípusokhoz
Szabály vagy minta? a háló bináris szabályok helyett analógiákra alapozva, statisztikai úton formálódik szükségszerűség helyett valószínűségi támpontok
Nyelvi változás és háló a sérülések mentális jellegzetességei a többnyelvűség kognitív-biológiai sajátosságainak a tanulás idejével és a nyelvtudás szintjével való összefüggései a passzív és aktív szókincs mennyiségi eltérései változás csak mintaalapú rendszerben lehetséges
Nyelvi változás és háló a sérülések mentális jellegzetességei a többnyelvűség kognitív-biológiai sajátosságainak a tanulás idejével és a nyelvtudás szintjével való összefüggései a passzív és aktív szókincs mennyiségi eltérései változás csak mintaalapú rendszerben lehetséges
Nyelvi változás és háló kontextusfüggő dinamizmus a saussure-i szinkrón diakrón kettős helyett panta rhei elv izolált mechanizmusok helyett láncváltozások
A változások S-görbéi (Molnár Csapó, 2003) (Chen, 1972)
Gyenge pontok ad hoc elmozdulás helyett változásra hajlamos pontok: a markánsabb hálókapcsolatokból adódó prototípusokkal rokonságot mutatnak, de a rendszerhez csak gyengébben kötődnek prototípusváltás (Pléh Lukács Kas, 2008)
A háló dinamizmusa megmagyarázatlan ugrások helyett motivált graduális változások tanulás és tudás ugyanaz a dolog, csak más aspektusból nézve a saussure-i langue parole és a Chomsky-féle kompetencia performancia kettős helyett emergensen kiváló dinamikus prototípusok nyelvgrammatika
(MacWinney és mtsai, 1989) A hálónyelv(tan) próbája
A hálónyelv(tan) próbája (MacWinney és mtsai, 1989)
A hálónyelv(tan) próbája (MacWinney és mtsai, 1989)
A hálónyelv(tan) próbája (MacWinney és mtsai, 1989)
A hálónyelv(tan) próbája? problémafelvetés: azáltal, hogy a modell a gyakoriságot egyedüli rendszertani magyarázóelvként kezeli, túlbecsüli az egyszerű frekventatív mutatók szerepét a szintaxist nem tudják szimulálni ellenvetés: objektív gyakoriság helyett ún. szubjektív frekvencia a nagy statisztikai komplexitásból adódó technikai akadályok