JOGALKALMAZÁSOK A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL, A REGISZTRÁCIÓS ADÓRÓL, AZ ENERGIAADÓRÓL ÉS A FÉMKERESKEDELEM ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2011 Budapest, 2011
Szerzők: Bangóné Korbász Katalin dr. Bulátkó Vanda Debreczeni László Oláh Imre dr. Szalkai Ágnes dr. Varga Katalin Lektorálta: Szabó Zsolt Szerkesztő: Tánczos Zoltán Sorozatszerkesztő: dr. Baté Zsuzsanna ISSN 2060-8373 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, XIII. Mór u. 2-4. Felelős kiadó: dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. A SALDO Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül TILOS!
TARTALOMJEGYZÉK A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL, TOVÁBBÁ EGYES TERMÉKEK KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJÁRÓL SZÓLÓ 1995. ÉVI LVI. TÖRVÉNY 7 Bevezető 7 Jelmagyarázat 9 I. Fejezet 10 A törvény célja 10 A törvény hatálya 10 A termékdíjfizetési kötelezettség átvállalása 15 Eljárási szabályok a termékdíjfizetése során 21 A termékdíj ellenőrzése 36 Hatósági felügyelet 38 Jogkövetkezmények 38 Termékdíjkedvezmény 43 Termékdíj visszaigénylés, termékdíjmentesség 44 Termékdíj-átalány 58 A termékdíjból befolyt összeg felhasználása 59 A hulladékhasznosítói szolgáltatások megrendelésére vonatkozó szabályok 60 II. Fejezet 61 A gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja 61 III. Fejezet 62 A csomagolás környezetvédelmi termékdíja 62 IV. Fejezet 63 V. Fejezet 63 Egyéb kőolajtermékek környezetvédelmi termékdíja 63 VI. Fejezet 65 Akkumulátor környezetvédelmi termékdíja 65 VII. Fejezet 66 VIII. Fejezet 66 Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja 66 IX. Fejezet 67 Az elektromos és elektronikai berendezés környezetvédelmi termékdíja 67 Záró rendelkezések 68 1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez A gumiabroncsok termékdíjtételei 74 2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez A csomagolás termékdíjtételei 74
3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez A kereskedelmi csomagolás után levonható termékdíjtétel mértéke 75 4. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez 75 5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez Az egyéb kőolajtermékek termékdíjtételei 76 6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez Az akkumulátorok termékdíjtételei 76 7. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez 76 8. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez A reklámhordozó papírok termékdíjtétele 76 9. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez Az elektromos és elektronikai berendezések termékdíjtétele 77 1. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez 78 2. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez A környezetvédelmi termékdíjfizetési kötelezettség alóli mentességi kérelem tartalmi követelményei és a termékdíj-mentesség megszerzéséhez elfogadható hasznosítási eljárások... 82 3. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez A kenőolajok után fi zetett termékdíj visszaigényelhető mértéke 83 4-5. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez 83 6. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez 83 1. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 1. -ának (1) bekezdéséhez 84 2. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelethez 84 3. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelethez 89 4. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelethez Termékdíjköteles termékek és anyagok köre 94 5. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 8. -ához A termékdíj visszaigénylésére vonatkozó nyilvántartások artalmi követelményei 99 6. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 14. -ához Beszámoló hulladékhasznosítói szolgáltatás megrendeléshez... év 103 7. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelethez Környezetvédelmi Termékdíj Kódok 104 8. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelethez 109 9. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelethez 109 10. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelethez 109 11. számú melléklet a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelethez 109 2003. ÉVI LXXXVIII. TÖRVÉNY AZ ENERGIAADÓRÓL 110 ELŐSZÓ 110 A hazai szabályozás 111 A törvény célja és alkalmazási köre 111 Értelmező rendelkezések 112 Az energiaadó fizetésének esetei és az adó alanya 113
Az adó alapja és mértéke 118 Az energiaadó visszaigénylése 119 A visszaigénylési jogosultság esetei 119 Az adó- visszaigénylésének, levonásának tárgyi feltételei 124 Hatásköri és illetékességi szabályok 125 Eljárási szabályok 127 2003. ÉVI CX. TÖRVÉNY A REGISZTRÁCIÓS ADÓRÓL 136 ELŐSZÓ 136 Általános rendelkezések 136 Adókötelezettség 142 Az adó alanya 142 Adóelőleg fizetésére kötelezett személy 143 Az adófizetési kötelezettség keletkezése 143 Az adó összege 145 Eljárási és adó-megállapítási szabályok 146 Az adó különös szabályok szerinti megállapítása 147 Az adóigazolás 150 Adómentességek 151 Az adó visszaigénylése 152 Környezetvédelmi osztályba sorolás 153 Módosuló jogszabály 154 Záró és átmeneti rendelkezések 154 Melléklet a 2003. évi CX. törvényhez 156 I. rész: Adótételek az egyes adókategóriákban 156 II. rész: Az adó összegének meghatározása a gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartam figyelembevételével 157 Tájékoztató a regisztrációs adó különös szabályok szerint történő megállapításának menetéről 164 AZ EGYES FÉMEK BEGYŰJTÉSÉVEL ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ VISSZAÉLÉSEK VISSZASZORÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2009. ÉVI LXI. SZÓLÓ TÖRVÉNY 166 Bevezető 166 Általános rendelkezések 167
Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag begyűjtése 169 Fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységek 170 A fémkereskedő nyilvántartási és bejelentési kötelezettsége 176 A fémkereskedelmi engedély 188 Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítása 202 Hatósági ellenőrzés és szankciók 203 Felhatalmazó rendelkezések 217 Záró rendelkezések 217 1. számú melléklet: 5. számú melléklet a 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelethez Írásbeli megállapodás tartalmi követelményei 219 2. számú melléklet: 6. számú melléklet a 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelethez: Írásbeli nyilatkozat tartalmi követelményei 220 3. számú melléklet 221 4. számú melléklet 223 5. számú melléklet: 7. számú melléklet a 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelethez Az anyagkísérő okmány adattartalma 226 6. számú melléklet 227 7. számú melléklet 229 8. számú melléklet 232 9. számú melléklet 234 TÁRGYMUTATÓ 236
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 7 A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL, TOVÁBBÁ EGYES TERMÉKEK KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJÁRÓL SZÓLÓ 1995. ÉVI LVI. TÖRVÉNY Bevezető A természet, a környezet védelme, a levegő, a vizek, a talaj minőségének megóvása a XXI. század talán legnagyobb kihívása nem csak hazánk, hanem az egész emberiség számára, figyelemmel a természeti erőforrások egyre növekvő ütemű kihasználására. Míg korábban a környezetvédelemre vonatkozó, átfogó szabályozás nem létezett, a környezetpolitikai célok nem mutattak túl egy-egy adott ökológiai probléma kezelésén, addig mára az ipar rohamos fejlődésének következményeként a környezet szennyezése egyre nagyobb méreteket ölt. Az intenzív gazdasági fejlődés, a növekvő iparosodás és energia felhasználás a környezet állapotának folyamatos romlását vonták maguk után. Az egyre súlyosabb és határokat nem tisztelő környezeti károk terjedésének következtében világossá vált, hogy a környezet állapotának védelme, megőrzése is azon területek közé tartozik, amelyek esetében közösségi szintű együttműködés kialakítása szükséges. Egyértelművé vált, hogy csak nemzetközi síkon, államok közötti együttműködés útján lehetséges az alapvető és átfogó környezetpolitikai célkitűzések meghatározása, megvalósítása. Az Európai Unió ezért számos (hozzávetőlegesen négyszáz) irányelvet határozott meg a tagállamok számára és megfogalmazta a fenntartható fejlődés elvét, majd a szennyező fizet elvet. Magyarországon az utóbbi évtizedekben jelentős előrelépés mutatkozik a környezetvédelem területén, mely elsősorban az európai uniós normák és a hazai jogszabályi környezet kialakításának hatása. Azonban a környezetvédelmi jogi szabályozás önmagában nem képzelhető el, figyelemmel kell lenni a társadalmi, gazdasági élet más vonatkozásait szabályozó jogi normákra is. Az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény a maga idejében előremutató jogszabálynak számított, azonban nem jelentett a végrehajtás számára igazi normát, a környezetvédelem nem épült be a társadalmi, gazdasági folyamatokba. Indokolttá vált tehát egy új környezeti alaptörvény kidolgozása, így az Országgyűlés szűkebb környezetünk természeti romlására figyelemmel megalkotta a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt, amely a természeti örökség és a környezeti értékek megőrzését, megóvását alapvető feltételként határozza meg annak érdekében, hogy biztosítsa a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását. A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. Ennek érdekében elősegíti többek között a környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását; a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást; a gazdaság működésének, a társadalmi, gazdasági fejlődésnek a környezeti követelményekkel való összehangolását. A környezet védelmének egyik alapelve, hogy a környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A törvény szerint a környezetvédelem állami feladatai közé tartozik a környezetvédelmi célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki szabályozórendszer kialakítása, valamint a környezetvédelem gazdasági-pénzügyi alapjainak biztosítása.
8 A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról A törvény éppen ezért meghatározza a környezet használata után fizetendő díjakat, úgymint a környezetterhelési díjat, az igénybevételi járulékot, a termékdíjat, valamint a betétdíjat. E mellett rendelkezik arról, hogy a díjak mértékét úgy kell meghatározni, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére. Termékdíj tekintetében kimondja, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, illetőleg veszélyeztető egyes termékek előállítását, behozatalát, forgalmazását, egyszeri termékdíjfizetési kötelezettség terheli. A termékdíjfizetési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek körét, a díj mértékét, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét külön törvény határozza meg. Ez a külön törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény. E jogszabály célja összhangban van a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben megfogalmazott célokkal, vagyis hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez, ösztönözze a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységeket, valamint, hogy pénzügyi forrásokat teremtsen a környezetet érő károk megelőzéséhez és csökkentéséhez. A magyarországi szabályozók közül a legjelentősebb közvetett gazdasági szabályozó eszköz a környezetvédelmi termékdíj, amely az egyik legvitatottabb, és a végrehajtás tekintetében a vámhatóságot is érintő eszköz. A termékdíj jellemzően olyan termékeket terhel, melyek a termelési, értékesítési vagy fogyasztási folyamat során veszélyt jelentenek a környezetre, elhasználódásuk után speciális hulladékkezelést igényelnek vagy fokozottan veszélyes alkotóelemet tartalmaznak. A törvény célja tehát, hogy a környezetre potenciális veszélyt jelentő javak fogyasztását korlátozza vagy helyettesítő termék vásárlására ösztönözzön a termékdíjköteles termékek árának közvetett módon történő drágításán keresztül. Mindezekkel ellentétben a környezetvédelem jelentősége nem a bevételi oldalon keresendő, hanem abban, hogy támogatja az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, ezáltal is biztosítva a magunk és a jövő generációjának egészségesebb környezetét. A környezetvédelmi termékdíj jogi környezetében 2011. évben nem következett be lényegesebb változás. Azonban azt mindenképpen meg kell említeni, hogy a kötelezetteknek a termékdíjat érintő kötelezettségeket az eddig megszokottaktól eltérően már más szervhez kell teljesíteniük. Mindez abból adódik, hogy megváltoztak az illetékességi szabályok, melynek az a magyarázata, hogy 2011. január 1-jétől Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) néven működik tovább az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával létrejött kormányhivatal. 2011. évben a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok látják el a környezetvédelmi termékdíj adóztatására, vagyis a termékdíj bevallására, befizetésére, kiszabására, visszaigénylésére, ellenőrzésére vonatkozó feladatokat. A Kt. 2011. évben egy-két pontosítás kivételével nem változott, ennek ellenére mindenképpen fontos leszögezni, hogy a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás utóbbi két évben történő módosításának célja a kötelezettek adminisztratív terheinek csökkentése, a bevallási rendszer egyszerűsítése, továbbá a termékdíjköteles termékek körének felülvizsgálata volt. Az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a bevallási rendszer egyszerűsítése a mai napig nem tekinthető lezárt területnek, több tanulmány is rámutatott, hogy az egyes kötelezettek számára milyen nagy költséget jelent az adminisztráció, a megfelelő nyilvántartások vezetése, az ezek elkészítésére fordított összeg pedig nem áll arányban a környezetvédelmi termékdíj költségvetési bevételével. Azt azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy a termékdíj lényege nem a bevételi oldalon keresendő, hanem mint gazdasági szabályzó eszköznek elsődleges célja a környezetünk védelme. A korábbi évek jogszabályi előírásait megvizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések sok gazdálkodó (kismennyiségű csomagolást kibocsátó, mezőgazdasági termelő) számára tartalmaznak olyan lehetőségeket, melyek jogszerűen kevesebb adminisztrációval teszik lehetővé a termékdíjfizetési kötelezettségek teljesítését. Figyelemmel arra, hogy a Kt. ismerete önmagában kevés a jogszerű tevékenység folytatásához, azt minden esetben a végrehajtási rendeleteivel összességében kell értelmezni. Semmi esetre sem szabad egy-egy mondatot a környezetéből kiragadva, az alacsonyabb szintű jogszabályok nélkül alapul venni, főleg úgy, hogy a végrehajtó szervnek a nyelvtani és logikai értelmezés után többször kell(ett) a jogalkotó szándékához visszakanyarodni.
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 9 Jelmagyarázat Kt. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény; KtKr. a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet; KtMr. a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet.
10 A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról I. Fejezet A törvény célja Kt. 1. A törvény célja, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetőleg csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetőleg azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. A törvény elősegíti az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által az ország, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését. A törvény célja a környezet védelme, és mindezt a gazdaságba való beavatkozáson keresztül éri el. A termékdíj tehát a környezeti jog gazdasági szabályozó eszközeinek egyike, amelynek célja, hogy a környezetre potenciálisan kockázatot jelentő termékek fogyasztását az áruk drágítása révén csökkentse, illetve lehetőség szerint a helyettesítő termékek fogyasztását segítse elő, így befolyásolva mind a fogyasztók, mind a gyártók és forgalmazók magatartását, továbbá a mentességi rendszerén keresztül forrásokat teremtsen a hasznosítási célkitűzések elősegítésére. Az egyes termékek funkciójuk betöltése során, használatukkal, valamint elhasználódásuk után (általában hulladékként) terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet. E veszélyek és várható terhelések csökkentésének érdekében a termék előállítója és/vagy forgalmazója köteles a termék egységére megállapított díjat fizetni. A termékdíj rendszere széles körben, közvetett módon segíti elő a környezetvédelem megelőzési elvének érvényesülését, mivel ösztönöz a tartósabb, többször felhasználható termékek előállítására, forgalmazására, másrészt az elhasználódott termékek anyagának ismételt felhasználására, termelésbe való visszavezetésére, illetve lehetőséget ad a termékekből eredő egyes környezetterhelések megelőzéséhez vagy mérsékléséhez anyagi források megteremtésére. A termékdíjas szabályozás célja továbbá, hogy ösztönözze a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentését, elősegítse a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás kialakítását, illetőleg előmozdítsa a környezetre ártalmas, azt terhelő szennyezőanyagok visszagyűjtését, újrahasznosítását. Erre tekintettel bizonyos visszagyűjtési, anyagában történő hasznosítási, újratöltési arányszámok teljesítése esetén kedvezményeket, illetve mentességet biztosít a termékdíjfizetés vonatkozásában. A törvény hatálya Kt. 2. (1) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki. A termékdíj azon termékekre kivetett díj, amelyek életciklusuk valamelyik szakaszában a környezetet szennyezik. A tárgyi hatályban olyan termékek szerepelnek, melyek a környezetünket közvetve, vagy közvetlenül terhelik, és amelyek után annak általános esetben vett forgalomba hozójának vagy felhasználójának termékdíjat kell fizetnie. A termékdíjas szabályozás tárgyi és személyi hatályának a meghatározása a legfontosabb, hiszen ezen jogintézmények pontos és helyes ismerete nélkül nem beszélhetünk jogszerűen megállapított termékdíjfizetési kötelezettségről sem.
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 11 A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kötelezett személyének meghatározására nagyobb hangsúlyt fektetnek a vállalkozások, míg a pontos termék meghatározás már elmarad, illetve nem kap kellő figyelmet. Tulajdonképpen a két hatály együttes ismerete és jogszerű alkalmazása nélkül a kötelezettségek teljesítésének kimenetele is kétséges, és könnyen előfordulhat az, hogy n em jogszerű teljesítés történik, vagy egyáltalán nem történik teljesítés. Kt. 2. (2) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék: a) a gumiabronc s (II. Fejezet); b) a csomagolás (III. Fejezet); c) az egyéb kőol ajtermék (V. Fejezet); d) az akkumulátor ( VI. Fejezet); e) a reklámhordozó p apír (VIII. Fejezet); f) az elektromos és elek tronikai berendezés (IX. Fejezet). Tárgyi hatály A termékdíj szabályozása alá tartoznak olyan termékek, amelyek használata esetén valósul meg a szennyezés, tehát maga a kibocsátás képviseli a környezeti veszélyt ( egyéb kőolajtermék szennyező termék), illetve olyan termékek, amelyek esetében a termékből képződő hulladék minősége vagy jelentős mennyisége jelenti a környezet terhelését, vagyis mint hulladékká váló termék jelenik meg egyre nagyobb mennyiségben. A Kt. felsorolásszerűen meghatározza a termékdíjköteles termékek körét, illetve a Záró rendelkezések -ben egyes termékek esetében fogalmi meghatározásokat tesz (pl. csomagolás kereskedelmi csomagolás, elektromos és elektronikai berendezés, reklámhordozó papír). Ezek a fogalmak a termékek legfontosabb tulajdonságait határozzák meg, így nem nélkülözhető a Kombinált Nómenklatúra meghatározásainak ismerete. A Kt. 21. (1) bekezdése azonban a további részletes termék meghatározás érdekében felhatalmazza a környezetvédelemért felelős minisztert, hogy a termékdíjköteles termékek körét lehatárolja, besorolja, illetve azok vámtarifaszámait közzétegye. A KtMr. az említett felhatalmazás alapján a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerint a 4. számú mellékletben vámtarifaszámukkal határozza meg a termékdíjköteles termékeket. Ez alól a szabály alól kivétel a csomagolás anyagáram, amely önálló vámtarifaszámmal nem található meg a vámtarifában, ezért a csomagolás a KtMr. 7. számú mellékletében lévő KT-kódokon keresztül a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályiról szóló 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével került lehatárolásra. A termékdíjköteles termékekre vonatkozó részletes magyarázatot lásd a törvény 2. (2) bekezdésében feltüntetett fejezeteknél. Kt. 2. (3) Termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni. A környezetvédelmi termékdíj olyan közgazdasági szabályozó eszköz, amely meghatározza a különféle termékkörök értékesítése, felhasználása során keletkező fizetési kötelezettséget, a mentességi rendszerén keresztül a hasznosítási kötelezettségeket, illetve szoros kapcsolata van a hulladékgazdálkodás jogszabályi rendszerével.