Csányi Sándor Pénzügyi szolgáltatások, agrárium, befektetések 1. Magyarország leggazdagabb embere talán az egyik legszerteágazóbb érdeklődésű üzletember. Az OTP Bank vezérigazgatója közel 25 éve vezeti a legnagyobb hazai hitelintézetet, amely csoportszinten meghatározó szereplője a közép-kelet-európai régiónak is. A bankcsoport összesen kilenc országban van jelen, és az Európai Bankhatóság (EBA) stressztesztje szerint is az egyik legstabilabb piaci szereplő. A Csányi Sándor közvetlen és közvetett tulajdonában lévő OTP-részvények száma 608 866 darab volt 2014. december 31-én, ami idén április közepén több mint 3,5 milliárd forintot ért. A bank vezetése mellett Csányi Sándor jelentős agrárérdekeltségekkel rendelkezik, a Mol igazgatóságának alelnöke, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke, alapítványán keresztül pedig több száz nehéz sorsú tehetséges gyerek tanulmányait támogatja. Öt gyermek édesapja, maga is szívesen focizik szabadidejében, szenvedélyes vadász. A Csányi-cégbirodalom kiemelkedő része az agrárportfólió. A Bonafarm-csoport amelyet Csányi legidősebb fia, a közgazdász végzettségű Csányi Attila irányít 27 ezer hektár bérelt földön a szántóföldi termeléstől az élelmiszeriparig integrált mezőgazdasági tevékenységet folytat. A Bólyi és Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.-k, a Fiorács Kft., a Sole-Mizo tejipari vállalat, a Pick Szeged Zrt., a bábolnai takarmánykeverő cég és a villányi szőlőterület negyedét művelő, egyre több jelentős nemzetközi díjat begyűjtő Csányi Pincészet együttesen tavaly 10 milliárd forint körüli EBITDA-t termelt. (A hatalmas beruházási hitelek miatt a cégcsoport egészének adózott eredménye ennél lényegesen alacsonyabb.) A csoport működését jelentősen befolyásolja a támogatási rendszer nagyüzemeket diszkrimináló átalakítása. A támogatások kiesését megpróbálják hatékonyságuk javításával ellensúlyozni, és közben arra törekednek, hogy tovább építsék Magyarország egyik legjobban, legsikeresebben működő sertésintegrációs rendszerét, amely eddig is több mint száz kis- és közepes méretű mezőgazdasági termelő tevékenységét segítette, ami biztonságos értékesítési hátteret teremtett számukra. Csányi Sándor tavaly érdekeltséget szerzett az OT Industries korábban Olajterv cégben is, de kilépett a mohácsi megavágóhidat fejlesztő vállalkozásból. Továbbra is jelentős ingatlanbefektetésekkel rendelkezik: övé a CD Hungary ingatlanos cég harmada és a West End Zrt.-ben is 10 százalékos részesedése van. Üzleti érdekeltségei mellett Csányi Sándor elkötelezett résztvevője a magyar futballnak: a Magyar Labdarúgó Szövetségben 2010 óta elnöki posztot betöltő bankvezért a szövetség 2015-ben újabb öt évre megválasztotta vezetőjének. Az elmúlt öt évben a veszteségesen működő MLSZ-t sikerült gazdaságilag stabilizálni, 2014-ben már 388 millió forint nyereséget produkált a szövetség, vagyona pedig elérte a 2,4 milliárd forintot. Az infrastruktúra-fejlesztés mellett bevezették a szurkolói kártyát, amelyet 2015 áprilisára 166 ezren váltottak ki, de ennél nagyobb sikerként könyvelhető el, hogy a nyilvántartott játékosok száma 125 ezerről 215 ezerre, a csapatok száma pedig hétezerről 11 ezerre nőtt. További kiemelkedő eredmény, hogy 2010-től országszerte 282 pálya épült, miközben több száz sporttelep újult meg összesen 1000 településen javult az infrastruktúra. A szövetség célja, hogy 2017-re mindenütt tökéletes körülmények várják a labdarúgó fiatalokat. Csányi Sándor 2015 márciusában bekerült az Európai Labdarúgó-szövetség végrehajtó bizottságába is, amely kiemelkedő sportdiplomáciai siker, hiszen utoljára 37 évvel ezelőtt volt magyar tagja a testületnek. Magyarország legtehetősebb embere, aki vidéken, szerény körülmények között nevelkedett, fontosnak tartja, hogy vagyonából támogassa a tehetséges, ám hátrányos helyzetű gyermekek képzését, ezzel utat nyitva számukra egy jobb élet felé. Ezért hozta létre 2005- ben a ma már hárommilliárdos tőkével működő Csányi Alapítványt. Az idén egy évtizedes fennállását ünneplő szervezet első lépésként a Jászságban és Nagybajom környékén indította el programját. Mára 270 gyerek részvételével, hat központban Jászberény, Nagybajom, Kaposvár, Pécs, Szeged és Mohács folyik a tehetséggondozó munka, amely egyedülálló módon kíséri végig a gyerekeket tízéves koruktól a diplomáig. A programban részt vevő tanulók közül ma már huszonheten felsőfokú tanulmányaikat folytatják. Közülük tizennyolcan járnak egyetemre vagy főiskolára, olyan felsőoktatási intézményekbe, mint a Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. MOL Nyrt. 5401 OTP Bank Nyrt. BECSÜLT VAGYON: 165 MILLIÁRD 2 Vagyon alakulása (milliárd forint) 2002 15 2003 17 2004 30 2005 70 2006 90 Humán komplex kft. 0,23 Pick Szeged Zrt. 65,2 Fiorács Kft. 7,67 Invest group Bóly Zrt. Bonafarm Zrt. 1,38 Bonafarm- Bábolna Kft. 21,28 csányi sándor Sole-Mizo Zrt. 42,4 Bonitás 2002 Zrt. 144,662 Csányi pincészet 1,087 Bonitás Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt. 0,1494 2015. április 20-i elérhető adatok alapján tulajdoni viszony cégjegyzésre jogosult szám: 2013-es konszolidált mérlegfőösszeg milliárd forintban szám: 2013-es nettó árbevétel milliárd forintban Forrás: céginfo.hu, saját gyűjtés Életút (62) A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán végzett. Kollégiumi évei alatt éjszakás nevelőtanárként dolgozott, majd a Pénzügyminisztériumban helyezkedett el 1974-ben. Párhuzamosan elvégezte a közgazdaság-tudományi egyetemet és doktori címet is szerzett. 1983-tól a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban osztályvezető, 1986-tól a Magyar Hitelbanknál főosztályvezető, majd a Kereskedelmi és Hitelbanknál vezérigazgató-helyettes. Két évvel később a Budapest Bank elnök-vezérigazgatói posztjára kapott felkérést, de egy váratlan fordulatot követően mégsem vállalta a megbízatást. 1992 óta az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. 2007 140 2008 160 2009 50 2010 120 2011 155 2012 135 2013 135 2014 150 14 15
Átrendeződött a hatalmi sorrend Szijjártó a legnagyobb nyertesek, Kósa a legnagyobb vesztesek között A magyar közélet befolyásos szereplőinek rangsorán is jól látható nyomot hagyott az Orbán Viktor miniszterelnök és Simicska Lajos háttérember, nagyvállalkozó között kirobbant, az elmúlt hónapokban kicsúcsosodott ellentét derül ki a 100 leggazdagabb második szakértői felméréséből. A legbefolyásosabbak ötvenes listája alaposan átrendeződött az egy évvel ezelőttihez képest, egyértelműen mutatva, hogy ma Magyarországon a közelét egyes szereplői rövid idő alatt jelentősen veszíthetnek befolyásukból, míg mások hatalmasat léphetnek előre. A legbefolyásosabb magyarok a szerintük fontos ügyek érdekében sok milliárd forintot is meg tudnak mozgatni. Illyés Tibor MTI Csányi Sándor A tavalyinál is politikusabbá vált a 100 leggazdagabb Befolyásbarométere. A listát annak alapján állítjuk össze, hogy a közéleti-gazdasági folyamatokat ismerő és figyelő szakértők, politológusok szubjektív véleménye szerint ki, milyen erőforrásokat tud megmozgatni egy adott ügy érdekében. Ennek megfelelően az 50 legbefolyásosabb magyar listája, illetve a rangsor változása a tavalyihoz képest rezonál a magyar közélet trendjeire. Idén mindenekelőtt azt jelzi, hogy a vagyon politikai pozíció nélkül nem teremt befolyást, míg fordítva ez lehetséges. A legbefolyásosabbak hatalma listánk alapján meglehetősen múlandónak tűnik. A politikai élet változásai viszonylag gyorsan, jelentősen megváltoztathatják a közéletet mélyen ismerő és elemző szakemberek véleményét arról, hogy ki, mennyi erőforrás felett rendelkezhet közvetlenül vagy közvetve. A szubjektív mércével mért, a mindennapokban mégis jól érezhető befolyás nem feltétlenül fakad a gazdagságból és a formalizált politikai pozícióból, azaz nem minden milliárdos és nem minden magas rangú politikus, állami tisztségviselő egyben befolyásos személy ugyanakkor a kapcsolat a politika oldaláról látszik erősebbnek. A szükségszerűen szubjektív, a pillanatnyi helyzetet rögzítő Befolyásbarométer igyekszik jól leképezni a politikában, illetve a politika mögött zajló folyamatokat. A 100 leggazdagabb idén tizennegyedik alkalommal listázza a gazdasági mutatók segítségével jó közelítéssel körülírható vagyon alapján Simicska Lajos lecsúszott a befolyásdobogóról a legmódosabb magyarokat, a Napi.hu pedig 2015-ben másodszor készítette el rangsorát a legbefolyásosabb magyarokról. Az utóbbi lista együtt igyekszik meghatározni a gazdasági és politikai szereplők befolyását, az eredmény egy olyan alternatív sorrend, amely a tavalyi első rangsorral összevetve számos érdekes információt kínál arról, miből fakad és hogyan érvényesül ma Magyarországon a közéleti szereplők befolyása.. A lista érdekességét nem csupán a rajta szereplők helyezése adja. Sokszor többet mondhat, hogy valaki alacsonyabb pozícióba süllyedt, míg mások egyenesen kizuhantak a felső régióból. Összességében azt láthatjuk, hogy a Simicska Lajoshoz közel Balog Zoltán, Lázár JÁnos, Orbán Viktor, navracsics Tibor, Szijjártó Péter és Pintér Sándor Németh András Péter Forrás: A 100 leggazdagabb 114 115
Regionális lista Wicha József Becsült vagyon: 5,9 milliárd forint Wicha József vállalkozásainak tavaly mozgalmas évük volt. A tulajdonos racionalizálta és holdingba rendezte cégeit, továbbá megkezdte munkatársai intenzív képzését. Átadtak egy újabb biofűtőművet Mohácson, és gyakorlatilag elkészült az ország talán legmodernebb faipari üzemének első üteme Miskolcon. Az utóbbi 30 új munkahelyet teremt. A fővárosi Európa Center beruházója, a Terra Invest amelynek az egyik Wicha-cég a résztulajdonosa ugyanakkor csődöt jelentett. Jó mutatókkal büszkélkedhet a sárvári Spirit Hotel. A szálloda továbbra is kiemelkedik a hazai wellness-szállodák közül, amit egy sor nemzetközi elismerés is bizonyít. Szima Gábor Becsült vagyon: 5,6 milliárd forint A kormány 2011-es intézkedései lehetetlen helyzetbe hozták a szerencsejáték-ipart, bedöntötték az ágazat cégeit, köztük Szima Gábor vállalkozását is. Azóta fordult a kocka: a szerencsejáték újra elfogadott lett. Szima Gábor élt a lehetőséggel, indult az új pályázatokon. A hét magyarországi szerencsejáték-koncesszió közül két kaszinó üzemeltetési jogát nyerte el. 750 millió forintos beruházással 1300 négyzetméteren, 240 nyerőautomatával, négy elektronikus és két amerikai rulettasztallal, valamint két kártyaasztallal nyitotta meg a Grand Casinót a Debrecen Plaza földszintjén, és ugyanekkora tőkét fektetett be nyíregyházi kaszinójába. Az üzemeltetésre létrehozott Onyx Casino Kft.-t 2014 nyarán jegyezték be 100 millió forint törzstőkével. Fülöp Zsolt Becsült vagyon: 5,4 milliárd forint A Trans-Sped-cégcsoport 1990 óta tevékenykedik a logisztikai piacon. Országos irodahálózattal, százezer négyzetmétert meghaladó fedett raktárkapacitással, száznál több gépjárművel rendelkeznek. A Delog Kft. Fülöp Zsolt és családja tulajdonában van. A 25 éves vállalkozás 2013-ban 10,1 milliárd forint árbevételt és 530 millió forint üzemi eredményt ért el. Kiss László Becsült vagyon: 5,3 milliárd forint Kiss László vállalatcsoportja több mint félezer embernek ad munkát. A cég amelyet negyedszázaddal ezelőtt néhány kollégájával alapított Sajóbábonyban telepedett meg. A környezetében működő ipari parkot az ezredforduló táján vette meg az időközben cégcsoporttá nőtt vállalkozás. A csoportnak jelenleg nyolc tagvállalata van, amelyek széles tevékenységi kört ölelnek fel: a szennyvíz és a veszélyes hulladékok kezelésétől a növényvédő szerek gyártásán át a logisztikáig terjed a paletta. A sajóbábonyi ipari parkban ma már ötven vállalkozás működik. A cégcsoport éves árbevétele 15 milliárd forint körül alakul, aminek közel fele Az országos 100-as listán nem található, kétmilliárd forintnál nagyobb becsült vagyonnal rendelkező gazdagokat régiónként soroljuk fel. Célunk, hogy bemutassuk az ország azon tehetős embereinek tevékenységét, akik a 100 leggazdagabb rangsorába nem fértek be. A régiókból az országos listára felkerült gazdagok az egyes listák élén szerepelnek helyezési sorszámukkal és becsült vagyonukkal. 2. Bige László 160 12. Kasza Lajos 63 18. Szatmári Zoltán 29,3 19. Révész Bálint 28,6 20. Bárány László 28,5 28. Szabó Miklós és cs. 24 42. Herdon István 18 46. Boros József 16,9 54. Ináncsy Miklós 14,5 75. Novotni család 9,6 82. Birgés Tibor 8,9 az exportból származik. Kiss László mindkét fia gépészmérnök, ők is a cégcsoportnál dolgoznak. Disznós Zoltán Becsült vagyon: 5,2 milliárd forint A debreceni Glória Kft., a Divinus-csoport tagja saját tulajdonú in gatlanok fejlesztésével, hasznosításával, üzemeltetésével foglalkozik. Portfóliójában főleg kereskedelmi ingatlanok szerepelnek, emellett szállodáik, ipari és logisztikai létesítményeik is vannak. Ingatlanfejlesztéseiknek köszönhetően 26 városban vannak jelen. A Disznós Zoltán tulajdonában lévő, 4,7 milliárd forint saját tőkéjű cég 2013-ban 509 millió forint árbevételt és kétmilliárd forint adózás előtti eredményt ért el. Horváth Rudolf Becsült vagyon: 5 milliárd forint A Horváth család 1986 óta foglalkozik belföldi árufuvarozással. A nemzetközi piacra 1992-ben léptek ki, 2003-tól logisztikai szolgáltatásokat is nyújtanak. Egyik logisztikai központjuk a Gyöngyösi Ipari Parkban, a másik a Hatvani Ipari Parkban van. Flottájuk 2002 és 2006 között évente átlagosan 15-20 százalékkal bővült. A cég 2013-ban 11,2 milliárd forint árbevételt ért el, üzemi eredménye egymilliárd forint fölé nőtt. A Horváth Rudolf Intertransport Kft. tőkéje 2013-ban átlépte az ötmilliárd forintot. Kovács István és családja Becsült vagyon: 4,7 milliárd forint A mezőkövesdi Kovács Kft. az 1970-es évek közepétől működő családi vállalkozásból nőtt nagyvállalattá. Napjainkban több mint 200 dolgozóval közel 16 ezer négyzetméteren állítanak elő esztergált, mart és kovácsolt termékeket a helyi és a külföldi piacra, elsősorban autóipari vevőknek. A cég 2013-ban 4,7 milliárd forint saját tőkével rendelkezett és több mint 10 milliárd forint árbevételt ért el. Ráthonyi Zoltán és családja Becsült vagyon: 4,7 milliárd forint Jó döntésnek bizonyult, hogy csatlakoztak a Reál Hungária-csoporthoz. Rátonyi Zoltánék családi vállalkozása, az Alaszka Kft. élvezheti az alapítóknak járó előnyöket. A Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun- Szolnok megyét átfogó régióhoz tartozó nagyobb alapterületű üzleteket a Reál-, a kisebbek a ReálPONT-hálózathoz csatolták. Összesen 300 üzlet ellátásban van döntő szerepük. Az Alaszka 2000-nek Debrecenben három telepe, az ország 15 településén 33 fióktelepe van. A cég 2013-ban több mint 18 milliárd forint árbevételt és közel 451 millió forint adózott eredmény ért el. Az ország délkeleti részén az Élésker Kft. látja el a hálózat üzleteit. Ez a cég 2013-ban 8,7 milliárd forint árbevételt és közel 160 millió forint adózás előtti eredményt könyvelt el. Tulajdonosa az Alaszka 2000. milliárd forint Kotosmann Zoltán és Seres Sándor Becsült vagyon: 4,5 milliárd forint Sokak szerint az év debreceni ingatlanüzlete előtt nyitott utat a város önkormányzata, amikor eladta a város tulajdonában lévő egykori Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium épületét és telkét a Kotosmann Zoltán és Seres Sándor tulajdonában lévő Héliker Ingatlan Kft.-nek. Kotosmannék többszöri eredménytelen pályáztatás után 365 millió forintért jutottak a kapun belülre. Tereik szerint lebontják a Debreceni Egyetem főépületének közelében rozsdásodó kollégiumot, és a helyére új, hétszintes épületet húznak fel, amelyben az egyetemen tanuló magyar és külföldi diákok négycsillagos szállodai minőséget közelítő apartmanokat bérelhetnek. Ezzel a vállalkozók újabb ingatlanberuházásba forgatják vissza az élelmiszerüzletek bérbeadásából származó bevételt. Tóth Sándor Becsült vagyon: 4,5 milliárd forint A miskolci Kaldera Kft. Tóth Sándor és feleségének tulajdonában van. A kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás tőkéje 2013-ban átlépte az ötmilliárd forintot, árbevételük évek óta 10 milliárd forint körül alakul. A cég 88 százalékos tulajdonosa a konzervdobozokat, aeroszolpalackokat és alumíniumtubusokat készítő PicoPack Zrt.-nek. A 477 főt foglalkoztató, füzesabonyi vállalat tőkéje 3,7 milliárd forint, árbevétele 2013-ban 8,5 milliárd forint volt 450 milliós üzemi eredmény mellett. Vidman László Becsült vagyon: 4,5 milliárd forint A Dél-Marketing Kft.-n keresztül többségi tulajdonosa az állattenyésztéssel foglalkozó, mezőcsáti Narivó Kft.-nek. A 3,1 milliárd forint tőkéjű vállalkozás 2013-ban 1,9 milliárd forint árbevétel mellett 557 millió forint üzemi eredményt ért el. A szintén mezőgazdasággal foglalkozó, egymilliárd forint tőkével rendelkező Dél- Marketing Kft. 940 millió forint árbevétel mellett 69 millió forint üzemi eredménnyel zárta a 2013-as évet. Vidman László a tulajdonosa a kétmilliárdos tőkéjű EEBA Kft.-nek is, amely tavaly megvette a debreceni húsüzemet. Nagy Antal János Becsült vagyon: 4,3 milliárd forint A hajdúböszörményi NAGÉV-cégcsoport több mint húszéves múlttal rendelkező ipari vállalkozás, amely egy 25 négyzetméteres üzemből fejlődött ki. A kft.-t Nagy Antal János alapította 1991-ben elsősorban járdarácsok gyártására. A cégcsoport 2013-ban 3,9 milliárd forint bevételt ért el, tőkéje meghaladta a 4,9 milliárd forintot. Nagy Antal Becsült vagyon: 4,2 milliárd forint A debreceni Dispomedicor Zrt. fél évszázados tapasztalattal rendelkezik különféle orvosi eszközök gyártásában és értékesítésében. Az egyszer használatos orvosi eszközöket a két telephelyen ahol több mint 200 dolgozót foglalkoztatnak állítják elő. Termékeik kisebb részét belföldön, nagyobb részét külföldön értékesítik. A cég Nagy Antal tulajdona. 2013-ban 4,2 milliárd forint árbevételt értek el. A 4,8 milliárd forint tőkéjű vállalkozás női higiéniai divíziója, a Freesia 1999 óta van jelen a piacon. Ez a cég 2013-ban félmilliárd forint árbevételt produkált. Bódi András Becsült vagyon: 4 milliárd forint A Búzafood 97 Kft. az ország három megyéjében (Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) hét telephelyen foglalkozik szántóföldi növények tisztításával, szárításával, tárolásával és felvásárlásával. Emellett növénytermesztési inputanyagokat is forgalmaznak. A cég 2013-ban hétmilliárd forint árbevétel mellett 400 millió forint üzemi eredményt ért el. A négymilliárdos tőkéjű vállalkozás Bódi András és felesége tulajdona. Tóth György és családja Becsült vagyon: 3,7 milliárd forint A miskolci StarPlus Műanyagipari Kft. 1990 óta aktív szereplője a magyarországi és az európai műanyag-feldolgozó iparnak. Árbevétele nagyobb hányadát egészségügyi, higiéniai termékek, háztartási gépek értékesítésének köszönheti. A cég tulajdonosa a Tóth család. A vállalkozás 2013-ban 5,3 milliárd forint árbevétel mellett 182 millió forint üzemi eredményt ért el. Balogh János Becsült vagyon: 3,5 milliárd forint Az Eko Kft. 1964 óta gyárt konzervipari termékeket. A cégnél 224 állandó alkalmazott dolgozik, szezon idején 350 főt foglalkoztatnak. A több ezer hektárt átfogó mezőgazdasági integráció további több száz termelőnek ad munkát. A vállalat Balogh János tulajdona. 2013- ban 6,2 milliárd forint bevételt értek el, tőkéjük 4,2 milliárd forint, üzemi eredményük 425 millió forint volt. Sántha Imre Becsült vagyon: 3,1 milliárd forint A hajdúböszörményi Formula-GP Kft. 1991-ben alakult, vetőmagok, műtrágyák és növényvédő szerek forgalmazásával foglalkozik. A Sántha Imre érdekeltségébe tartozó cégeknél 70 fő dolgozik, 2013- ban 3,6 milliárd forint árbevételt értek el, tőkéjük 3,5 milliárd forint fölé, az üzemi eredmény közel 700 millió forintra emelkedett. Bencze István Becsült vagyon: 3 milliárd forint A debreceni Mixvill Kft.-t 1993-ban alapították egykori tulajdonosai. A cég azóta is magyar tulajdonban van. Közel húsz év alatt a magyarországi villanyszerelési anyagok piacának meghatározó szereplője lettek. Saját márkaneveik már nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is jól ismertek. 2013-ban 3,6 milliárd forint árbevétel mellett 615 millió forint üzemi eredményt értek el. Kegye László Becsült vagyon: 3 milliárd forint A máriapócsi Gloster Kft. 1993 márciusában alakult. A cég zöldség- és gyümölcskonzervek gyártásával foglalkozik. Tulajdonosa 1998 óta Kegye László. 2002 és 2004 között közel 800 millió forint értékű beruházást hajtottak végre, 2005 2006-ban már 20 ezer tonna készterméket gyártottak. 2013-ban 2,8 milliárd forint forgalom mellett 228 millió forint üzemi eredményt értek el. Törzstőkéjük hárommilliárd forint. Csutak Csaba és családja Becsült vagyon: 2,9 milliárd forint Stabilan gazdálkodnak Csutak Csaba és családja cégei. A Chemical- Seed Kft. 18 milliárd forintot meghaladó árbevételt ér el 2013-ban, adózás előtti eredménye évek óta 300 millió forint felett alakul. A növényvédő szerek, vetőmagok és műtrágyák kis- és nagykereskedelmével, növényvédelmi szaktanácsadással és más hasonló tevékenységekkel foglalkozó cég körül leányvállalatok és kapcsolt vállalkozások sora épült ki. A társcégekkel együtt alapított Egyesült Hatok Agrokémiai Kft. törzstőkéjét 2014 végén kevesebb mint a felére csökkentették. A kapcsolt vállalkozások közül említésre méltó az 1992- ben bejegyzett Agrofarm-Chemikál Kft., amely a család nő tagjainak tulajdonában van, igaz, az anyavállalatban is Csutak Gabriella Rita szavazati súlya a meghatározó. Gáspár Gyula Becsült vagyon: 2,8 milliárd forint Két nagy változás okozta Gáspár Gyula vagyonának zsugorodását. Az egyik a korábban bérelt földek elvétele volt. Emiatt csökkenteni kellett az állatállományt és a megmaradt állatoknak csak drágán tudtak több kisebb területű legelőt bérelni. A vagyoncsökkenés 124 125
Milyen a kapitalizmus vidéken? Gazdagság anno A Monarchia helyi kiskirályai és feltörekvő vállalkozói Kik voltak az Osztrák Magyar Monarchia idején a leggazdagabb hazai, vidéki polgárok és nemesek? Régiónként erősen különböztek a városok, vármegyék adottságai. Volt példa dinamikus fejlődésre, de arra is, hogy állami támogatásra szorult a helyi elit. Metternich Vidéken a korabeli magyar kapitalizmus sajátos jellemzőire bukkanhatunk: a nagybirtokok túlsúlyára, a túlságosan koncentrált ipari tőkére, az állami beavatkozás jelentős súlyára. A következőkben régiónként vizsgáljuk, hogyan erősödtek meg a Monarchia újgazdagjai, és hogyan őrizték meg befolyásukat a tradicionális, Habsburg-hű arisztokraták, a mágnás kiskirályok. Különösen szembetűnő az állam beavatkozása, a helyi elit mesterséges átformálása a kiegyezés után magyar közigazgatás alá került Fiumében (ma Rijeka) és a nagyipari központban, Miskolcon. A nagybirtok túlsúlya egyértelműen Esztergom vármegyét jellemezte. Emellett voltak gyorsan növekvő, valódi polgárságot nevelő városok is, mint Nagyvárad és Losonc. Nem szociológiai elemzést adunk persze, hanem egy-egy megye legtipikusabb, legvagyonosabb polgárainak, nemeseinek tevékenységével illusztráljuk a Monarchia változatos századfordulós világát. Esztergomban egy szupergazdag élt Első példánk Esztergom vármegye. Akár hiszi valaki, akár nem, itt a helyi viszonyoknak megfelelően egyetlen szupergazdag ember élt a Monarchia utolsó évtizedeiben: az esztergomi érsek. Ő volt a legnagyobb erdőbirtokos (10,5 ezer holddal) és a legnagyobb földbirtokos (22,5 ezer holddal). De ki volt a második leggazdagabb a listán? Ne magánszemélyt keressünk és még csak ne is világi személyt! Az esztergomi káptalan volt a második, amely majdnem ötezer hold erdőt és 14 ezer hold földet birtokolt. (A káptalan a kanonokok testülete.) A megye gazdaságilag művelhető területe 186 ezer hold volt, ebből 36 ezer volt az egyház kezén. Mindez nem valamilyen munkásmozgalmi kiadványból derül ki, hanem egy korabeli, ellenzékiséggel aligha vádolható, hivatalos kiadványsorozat, a Magyarország vármegyéi és városai vonatkozó kötetéből. Három nagybirtokos (az arisztokrata Pálffy Miklós, illetve Metternich herceg, valamint Reviczky Károly) több mint tízezer hold föld fölött rendelkezett. Végül is 86 ezer hold, a földek majdnem fele vagy valamilyen örökletes földbirtok, vagy városi, Az Osztrák Magyar Monarchia időszakát sokan úgy emlegetik, mint Magyarország egyik aranykorát legalábbis gazdasági szempontból. Bizonyos értelemben ez igaz is: nem csupán a világháborúk, Trianon és az államszocializmus szépíti meg a XIX XX. század fordulóját, hanem az 1867 1914 közötti időszak valóban impozáns eredményeket hozott. Budapest fejlődése volt a leglátványosabb, de az ország más pontjain is fellendült a gazdaság. A fellendülés egyik velejárója volt, hogy a régi földbirtokos mágnások mellett megjelentek az új iparágak feltörekvő, gazdag, modern vállalkozói. Ekkor jött létre a modern működőtőke itthon is. Új iparágak (ásványolaj-feldolgozás, vegyipar) jelentek meg, a régiek átalakultak. A szénbányászat és a nehézipar hatalmas részvénytársaságokban koncentrálódott. A nagyobb cégek és bankok központja általában a főváros volt, ezért itt a legerősebb a modernizáció is. Budapest 1895 152 153
A legendás Fabergé 99 év után megrázta magát és Pearl Egg néven olyan imperial egget készített, amilyennel a szentpétervári születésű Carl Peter Fabergé révén a XX. század fordulója környékén az orosz cárok lepték meg feleségüket. Abból az imperial eggből összesen 50 készült, közülük 43 élte túl az 1917-es forradalmat. A legutóbbi nyilvános árverésen, 2007-ben elkelt darabért 18,5 millió dollárt fizettek. Az új tojást 139 fehér igazgyöngy és mintegy 3300 gyémánt díszíti, ára kétmillió dollár (560 millió forint). A cég további tojásokat akar piacra dobni. A két testvér, Nobuo és Jutaka által alapított japán Kondo Machine cég arról ismert, hogy a Rolls-Royce hajtóműveihez és a Toyota autóihoz gyárt speciális alkatrészeket. Az alapítók szeretnek kerékpározni, ezért gondoltak egyet és készítettek egy csúcskategóriás biciklikereket. A kerék rázkódást elnyelő tengelyei titánból vannak és alig súrlódnak: ha 18 mérföldes sebességgel pörögnek szabadon, csak hat perc után állnak meg, szemben a többi hasonló termék másfél perces idejével. A speciális kerekekből évi 30 pár készül, áruk 7,9 ezer dollár (2,2 millió forint). Pénzköltés stílusosan Az 1775-ben alapított francia eredetű svájci óramanufaktúra, a Breguet a közelmúltban újabb különlegességgel állt elő. A neves céghez fűződnek az első tourbillon órák, az első kronográf és az első karóra. Az ala pító Abraham-Louis Breguet híres vevői közé tartozott a Bonaparte-család, az angol király vagy I. Sándor cár. A Breguet Tradition Chronograph Independent 7077 névre keresztelt óravarázslatban közös meghajtóról, eltérő frekvencián működik egy időmérő és egy kronográf. A 18 karátos aranyból készült szerkezet darabja 79 ezer dollárba (22,1 millió forint) kerül. Ilyen egy a galamb tollazatát idéző, art deco stílusú ékszertartó doboz a brit David Linley sztár dizájnertől aki királyi sarjként jelenleg a tizenhetedik az Egyesült Királyság trónöröklési rendjében. Az intarziás mintájú, platánfából készült ékszertartó fedelét egy gravírozható ezüstplakett díszíti, így személyes üzenettel, monogrammal vagy különleges dátummal is ellátható. A könnycsepp alakú, nikkellábakon álló ékszeres doboz elkészítése csaknem száz munkaórát vesz igénybe, darabját 9500 fontért (3,8 millió forint) viheti el jövendő tulajdonosa. Limitált szériás kiadással jelentkezett az idén 250 éves konyakmárka, a Hennessy. A The Hennessy 250 Collector Blendet a cég vezető konyakmestere, Yann Fillioux kreálta a legjobb hozzávalókból. A 60 ezer metszett kristálypalackban kapható ital literje 535 dollárba (150 ezer forint) kerül. A cégalapító, Richard Hennessy ír katonatiszt volt, akinek szolgálatait 1765- ben XV. Lajos a franciaországi Cognac városkában található földbirtokkal jutalmazta. A patinás, 1849- ben alapított és az 1976-os bezárás után az LVMH által a közelmúltban új életre keltett párizsi luxusbőröndgyártó, a Moynat gyönyörű új modellekkel állt elő. A cég mindig modern technológiával dolgozott márpedig a XIX. században, a vonatozás hőskorában is fontos volt, hogy az utazó könnyített, vízhatlan (ezt a guttaperka virág latexszerű nedvével érték el) és elegáns bőröndökkel kelljen útra. Ez ma, az autók és a repülőgépek világában sincs másként. A Moynat képes volt arra, hogy az autó ívét követő koffereit a jármű színével megegyezőre lakkozza. Ez a Limousine-kollekcióba tartozó modell 8,35 ezer euróért (25 millió forint) vihető el. Az idén 143 éves S.T. Dupont francia luxusmanufaktúra nem csupán az írás és a tűz művészetében alkotott nagyot, de az utazásban is komoly tapasztalatra tett szert. Simon Tissot Dupont 1872-ben egy utazóládákat készítő üzletet nyitott meg Párizsban, bőröndjei és táskái rögvest nagy hírnévre tettek szert a felső tízezer körében, köszönhetően a finom bőröknek és a könnyen átlátható zsebeknek és fakkoknak. Az ikonikus Line D kézitáskák most három új állandó színben is elérhetők lesznek a márka Andrássy úti üzletében Budapesten, a mélykék, a meggyvörös, a szürkés bézs árnyalatok nemcsak az uraknak, de az üzletaszszonyoknak is ajánlottak. www.st-dupont.hu Még csak harmincéves napjaink egyik leghíresebb nőicipő-tervezője, a kolumbiai születésű Edgardo Osorio. A 2011- ben általa létrehozott, firenzei székhelyű Aquazzura márka egyszerre számít luxusnak és igazi trend setternek. Az esztétikus és mégis kényelmes magas sarkú cipők specialistájának egyik legdrágább új modellje 685 euróba (205 ezer forint) kerül. 166 az oldalpár termékmegjelenítést tartalmazhat 167
Nem véletlenül hasonlították a korabeli arisztokraták egy hold terület vagy egy hektárnyi erdő árához kastélyaik egy négyzetméterének fenntartási költségét. Egy ilyen komplexum működtetése irdatlan pénzt emészt fel, nem beszélve a magukra hagyott, leromlott műemlék épületek felújításáról. Magyarországtól nyugatabbra az arisztokrata családok által ma is lakott kastélyoknál a tulajdonosok a nem lakott részek hasznosításával igyekeznek pluszforrást bevonni a fenntartásba. Magyarországon a kastélyok kisebb mérete miatt ez nem járható út, emellett az arisztokraták leszármazottai nem kapták vissza az államosított kastélyokat. A teljes komplexum szállodává alakítása adja magát, hiszen ezek az épületek a társasági és gazdasági élet színtereként régebben is sok vendéget fogadtak. A kastélyszállodává alakítást azonban sohasem kezelhetjük profitot hozó befektetésként. A reális cél az épület megmentése mellett az lehet, hogy a kastély megtermelje a fenntartásához szükséges összeget véli Bartha Sándor, a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének elnöke, a Héderváry Kastélyszálloda üzemeltetője. Ezzel együtt a szakértő senkit nem akar eltántorítani egy ilyen álom megvalósításától. Ráadásul egy hátrányos helyzetű térségnek a legtöbb kastély ilyen környezetben található hasznos lehet egy szállodaként újraéledő kastély. A működő kastélyszállodáknál a szobaszámmal körülbelül azonos számú alkalmazottal érdemes kalkulálni. Nehéz a nullszaldót elérni Bartha a szigetközi Héderváry-kastély felújítása és szállodává alakítása során járta végig a műemlékvédelmi előírások teljesítésének rögös útját. Egy családi szál révén szeretett bele a barokk elemekkel tarkított, reneszánsz stílusú kastélyba, amelyet 1541-ben kezdett építeni a Héderváry család. A második világháború után a község általános iskolájának adott otthont az épület, majd alkotóházként használták. Ebben az időszakban gyorsan amortizálódott, majd több sikertelen bérbeadást követően a kilencvenes évek vége felé hasznosítási pályázatot írtak ki az üresen álló épületre. A negyedik forduló eredményeként szerződött a hasznosításra Bartha, aki az épületet 2002-ben vehette át. A tervezett fél év helyett két évig tartott a felújítás. Az eredeti minták alapján gyártották le a bronzkilincseket és a tölgyfa ajtókat, fotók és néhány megmaradt részlet alapján rekonstruálták a freskókat és nyugati műkereskedőktől is vásároltak Magyarországról származó berendezési tárgyat. A korabeli állapotába visszaállított, négycsillagos superior kastélyszállodát 2004-ben adták át. A felújítás több száz milliós költségét Bartha saját forrásból, nemzetközi elektronikai vállalkozásainak bevételéből finanszírozta. A nyitás óta eltelt több mint tíz év alatt a vendégfogadás mellett mintegy 150 koncertet és táncházat szerveztek, az épület mellett a parkot is nyitottá, látogathatóvá tették. A fenntartás évi 100-150 millió forintra rúg, az első nullszaldós évet 2011-ben tudták elérni. Menet közben kiderült, hogy a téli üzem vállalhatatlan költségekkel jár, ezért az év fagyos hónapjaira bezárnak. Az igazán kemény dió a hasznosítás Egy kastélyfelújítás sikere sok tényezőtől függ, amelyek közül a pénz csak az egyik. Összességében a hasznosító vagy tulajdonos szemlélete, odafigyelése, hozzáértése határozza meg, milyen lesz a végeredmény állítja Bartha. A megújítás mellett legalább ekkora kihívás a megfelelő hasznosítás. Nem véletlen, hogy sok kastély hever parlagon (a régi Magyarország területén mintegy négyezer kastélyt és kúriát tartottak nyilván), vagy lesz az enyészeté, hiszen a tulajdonosoknak nincs megfelelő muníciójuk a projekt végigviteléhez. A hamarosan induló nemzeti kastélyprogramnál is a hasznosítás lesz a legnagyobb kihívás véli az elnök. A működtetést meghatározza a választott tulajdonosi-üzemeltetői konstrukció. A vásárlásnál tulajdonjogi problémák nem fenyegetnek, a műemlékvédelem azonban mindig keményen megszabja a maga feltételeit. Példa erre a Prónay-kastély Alsópetényben, a Szidónia Kastélyszálloda Röjtökmuzsajon vagy a Batthyány Kastélyszálló Zalacsányban. Az utóbbi Széles Gábor projektjeként válhat egy komplex turisztikai beruházás központjává. A bérleti megállapodásokra is vannak jó példák, továbbá a köz- és a magánszféra együttműködése (public-private partnership, ppp) is vezethet sikeres végeredményhez. Ilyen projekt a Héderváry-kastély hasznosítása is, amely állami tulajdonban maradt, de jelentős magánberuházással mentették meg. Így lett nemzetközileg is elismert kastélyszálloda. Eredményes lehet a vagyonkezelésbe adás is a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt például a Károlyi család leszármazottai pályázati forrásokból újították fel és ma kulturális célokra működtetik. Elhivatottság nélkül mindenesetre egyik megoldás sem lehet sikeres fogalmazott a szövetség elnöke. A klasszikus befektetési célú hasznosításra megveszem, felújítom, nyereséggel eladom azonban nem érdemes gondolni, a beruházásba ölt pénzt valószínűleg sosem térül meg. Bár időnként megjelennek érdeklődők, évente csak egykét ember keres felújított, működő kastélyt, ezért nem beszélhetünk likvid piacról mondta Bartha. Az épületek rendbehozatala legkevesebb félmilliárd forintba kerül, de inkább másfél-két milliárd forintért kínálnak eladásra kastélyszállodákat. Jelenleg két terepszemlét tartó befektetőről tud a szakértő, a távol-keleti érdeklődő értékhatár nélkül nézelődik, a magyar az egy-két milliárd forint közötti ajánlatokat veszi szemügyre. Szepesi Anita A családi ezüst nem azért van, hogy pénzt hozzon Annak, aki sikeres, jómódú és szeretne valamilyen maradandót is alkotni, könnyen eszébe juthat a kastélyvásárlás. Ez első lépésben akár már néhány tízmillió forintból megoldható, amiért széles választékból csemegézhet a vevő. A hosszú távú terheket azonban mindenki alábecsüli - véli Bartha Sándor, a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének elnöke. A kastélyok adásvétele marginális szerepet tölt be az ingatlanpiacon erősítette meg kérdésünkre Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Ezzel együtt most is van a kínálatukban tucatnyi történelmi épület 15 millió és hárommilliárd forint közötti áron. Jellemzően mindegyik nagy, több mint kéthektáros telken található. Az épületek alapterülete is elérheti a háromezer négyzetmétert, az átlagos méret 1100 négyzetméter körül alakul. 174 175
Borba fektetnek a magyar milliárdosok Milliárdos forgalmú, évi kétmillió palack bort készítő vállalkozássá nőtte ki magát a bankár Csányi Sándor villányi borászata, a Csányi Pincészet Zrt. (A társaság a Csányi Sándor élelmiszer-gazdasági cégeit tömörítő Bonafarm-csoport tagja.) A pincészet 2002 decembere óta működik Csányi neve alatt, korábban Villányi Borászat Rt. volt a neve, amelynek jogelődje a Pannonvin Borgazdasági Kombinát villányi egysége, a Szőlő-Bor Kft. volt. A borászat elődjét Teleki Zsigmond alapította 1881- ben, az ő nevét viszi tovább a borászat egyik középkategóriás borcsaládja. A prémium minőségű borok Csányi Selection és Kővilla válogatás néven kerülnek az üzletekbe. A borászatot jelentős ráfordítással alakították modern üzemmé; a Céginfo.hu-n közzétett 2013-as mérlegből kiderül, hogy jókora kötelezettségállomány terheli a céget (mintegy 1,6 milliárd forint). A borászat ültetvényei a Bor és Piac adatai szerint a villányi borvidék legjobb dűlőin helyezkednek el (például Kopár, Csillagvölgy, Hársos); összesen 370 hektáron dolgoznak. Demján Sándor nagyvállalkozó már húsz éve foglalkozik borászattal és borkereskedelemmel, miután Bartha Ferenccel együtt megvásárolta a Badacsonyi Pincegazdaság Rt.-t. A társaság integrátorként működik, mérlege évek óta veszteséget mutat, 2013-ban 402 millió forint volt a nettó árbevétele, kötelezettségei meghaladták a félmilliárdot. A Balaton-felvidéki borászattól két borcsaládot vett át (a Balatoni Csipkés és a nagy-somlói borokat) és saját területen is gazdálkodik a zánkai Canter Borház Kft., amely szintén Demján Sándor érdekeltségébe tartozik. Ma már ez a balatoni borrégiót lefedő kft. forgalmazza a Demján Pince név alatt megjelenő borokat is. A Canter Borház saját kezelésű területei Tihanyban a Farkasverem dűlőben (az itt termő szőlőkből rozék készülnek), Dörgicsén (a kék szőlőkből merlot és cabernet sauvignon készül) és a Somlón találhatók (itt juhfark, olaszrizling, furmint, hárslevelű és tramini készül). A cég saját borcsaládjai a Dandelion és a Magnus sorozatok. A zánkai borház 2012-ben indult, csúcsborait 2014-ben mutatta be, jelenleg ez az ország egyik legmodernebb szőlőfeldolgozója és pincészete. A cég még veszteséges, nettó árbevétel 2013-ban 293 millió forint volt, tartozásai megközelítették a 700 milliót. A Béres-cseppről ismert Béres család 2002-ben vásárolt Tokaj-Hegyalján, Erdőbényén birtokot és alakított ki pincészetet. A 45 hektáros szőlőbirtok a tokaji borvidék mértani középpontjában, a Bényei-medencében fekszik, ahol kizárólag a borvidék hagyományos fajtáit (furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, kövérszőlő és zéta) termesztik, ismert dűlőik például az Omlás, a Diókút és a Lőcse. A legnépszerűbb termékeik az aszúk és a sárgamuskotály. Jelentős beruházással készült el a borászat, amelynek központi, háromezer négyzetméteres épületkomplexumában a szőlő beérkezésétől a borok palackozásig a Béres-birtok Egyre több magyar milliárdos lát fantáziát a borászatban, illetve kíván segítséget nyújtani a meglehetősen tőkeigényesen működő magyar borászatoknak. Megtérülés csak hosszú távon remélhető. Szarkás-dűlő Wunderlich Pincészet Németh András Péter minden egy helyen történik. Évente átlagosan százezer üveg bort palackoznak. Béresék pezsgőt és pálinkákat is készítenek. A Béres Szőlőbirtok Kft. mérlege veszteséget mutat, nettó árbevétele 2013-ban 137 millió forint volt, kötelezettségállománya 1,4 milliárd forintot tett ki. Az orvosi műszerek gyártásával foglalkozó Szűcs Róbert feleségével együtt Villányban fektetett be, elsőként a Wunderlich Pincészetbe. Jelenleg Jammertal Borbirtok néven két szomszédos, de funkcionálisan egységet alkotó borászat működik együtt (az egyik az említett, a borásza után elnevezett, 2004-ben elkészült Wunderlich, a másik a 2011-ben átadott W2P), amelyekhez egy 2100 négyzetméteres látogatóközpont tartozik. A birtok 33 hektár saját és 30 hektár integrált ültetvénnyel rendelkezik, valamint további 100 hektárról vásárolnak szőlőt. Elsősorban a bordeaux-i fajtákra koncentrálnak. A két üzemben évi egymillió palack bor készül, márkáik: Cassiopeia, Ars Poetica, Wunderlich és Jammertal. A három egységet a Wunderlich Borászati Kft., a Wunderlich Pincészet Kft. és a Jammertal Kft. működteti, ezek bevétele 2013-ban összesen közel 600 millió forint volt, s tartozásuk is hasonló összegre rúgott. A gépiparban és az agráriumban érdekelt Tornai Tamás családi hagyományként viszi tovább a borászkodást a Veszprém megyei Somló hegyen. A Tornai család 1946 óta foglalkozik szőlőműveléssel és bortermeléssel, birtokuk ma 45 hektáros, termőterületük többek közt az Apátsági, az Aranyhegy, a Grófi, az Ilona és a Szent Márton dűlők, ahol a borvidék jellemző fajtáit (juhfark, furmint, olaszrizling, tramini, hárslevelű, szürkebarát) termesztik. A somlójenői Tornai Pincészet Kft. legismertebb borcsaládja a Classic, vezető terméke a Juhfark, borkülönlegessége a zeusz fajtából készített Aranykönny. Tornai Tamás vállalkozásai vezetése mellett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöki posztját is betölti, továbbá a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke és a Somló Hegy Alapítvány elnöke. A Kogart-alapító Kovács Gábor 2009-től Egerben visz borászatot. A Gróf Buttler Borászati Zrt. 36 hektáron gazdálkodik, két eltérő karakterű termőterületről (Szarkás-tető és Nagy- Eged-hegy) származó, főként vörös szőlőből készít borokat, évi 80-100 ezer palackkal. Csúcsborai a Nagy-Eged Bikavér, a Phantom, a Syrah Trilógia, illetve a Viognier és a Chardonnay. A társaság kötelezettségállománya 2013-ban közel egymilliárd forinttal csökkent az előző évihez képest, ám így is 640 millió forintot tett ki. Mérlege negatív, nettó árbevétele 329 millió forint. A Betonútépítő Zrt. és az EuroAszfalt Kft. tulajdonosa, Dunai György 2013 januárjában beszállt a szekszárdi Bodri Pincészet Kft.-be. Az üzletember Tokajon, a bodrogkeresztúri Dereszla pincészetben is érdekelt, 2013-ban kiszállt a Dereszla Bortermelő Kft.-ből, de két tulajdonostársával együtt megalapította a Dereszla Sparkling Kft.-t, azonos székhellyel, szintén szőlőbor termelésére és értékesítésére derül ki a Céginfo. 182 183
Milyen autókkal utaznak a leggazdagabb magyarok? Valódi luxus négy keréken Miért kerül ennyibe egy új luxus Mercedes, és miért kérnek tízszer ennyi pénzt a valaha gyártott legerősebb utcai Porschéért? A húszmillió forinttól kezdődő álomautók iránt egyre nagyobb a kereslet Magyarországon is. Sokat nem itthon helyeznek forgalomba, de nálunk használják őket. A prémiumgyártók legdrágább modelljei olyan extrákat kínálnak, amit a mai átlagautóktól hiába várnánk, mégsem ezért nevezzük őket luxusautónak. Hát akkor miért? A leggazdagabb magyarok nem szívesen nyilatkoznak arról, milyen autókkal közlekednek, de a milliárdosok klubjában már bármi elképzelhető, mert a százmillió forintnál drágább Bentleykig és Rolls-Royce-okig bezárólag mindent megkaphatunk, amire ma az autógyártás képes. Mivel a technikai megoldások jelentős része lassanként leszivárog a tömegautók szintjére, csupán az ötméteres hossz, az utastér kényelme, illetve a csend az, ami a legnagyobbak kiváltsága, mert ezeket nehéz kisebb méretben, kevesebb pénzből előállítani. A luxuslimuzinok közt itthon a Mercedes a nyerő Magyarországon tavaly a Mercedes-Benz tarolt a luxuslimuzinok piacán. Az S osztályból 99 példány kelt el tizenkét hónap alatt, amire az utóbbi években nem volt példa. Ez a 7-es BMW-hez képest háromszoros, az Audi A8-ashoz viszonyítva több mint négyszeres mennyiség. A Lexus és a Jaguar csúcsmodelljeiből alig néhány darab fogy évente. A minimum 24,8 millió forintos Mercedes új változata hatalmas technikai ugrás az elődjéhez képest. Rajongói nem a hat-, nyolc- és tizenkét hengeres motorokról beszélnek, és nem is arról, hogy az alapkivitel orrában egy négyhengeres dízel- és egy villanymotor van, hanem az utóbbi évtizedek egyik legszebb limuzinformájáról és a vadonatúj fejlesztésű Magic Body Controlról. Az 1,7 millió forintos extra sztereó kamerái folyamatosan pásztázzák az útburkolatot, majd minden megtett méterhez igazodva újrahangolják a négy lengéscsillapítót. Szélsőséges esetben akár négy centiméterrel is képesek megemelni a karosszériát, hogy ne verődjön oda a földhöz. Hogyan drágul tovább? Két érdekesség a Mercedes S osztály webes konfigurátorából: Burmaster 3D térhatású hangrendszer 2,5 millió forintért, illetve Michelin út- és étteremkalauz 40 ezerért. A tizenkilenc colos AMG könnyűfémfelni-garnitúra, a multifunkciós sportkormány és néhány dizájnelem együtt 2,1 millió stb. Ezek az összegek nem kiugróan magasak, hiszen a többi gyártó is megkéri az egyediség árát. A BMW 7-eshez a Night Vision, vagyis az éjjellátó berendezés 732 ezer forintba kerül, a követőradarral ellátott sebességtartó automatikáért pedig újabb 848 ezer forintot kérnek el. És akkor még nem vettünk állófűtést félmillióért, nem mozognak elektromosan a hátsó ülések és nem szellőztethetők az elsők. Igaz, sem a kütyük, sem a nagyobb motor nem menti meg a luxusautókat a meredek értékveszéstől, ami szintén a kategória sajátossága. Nemcsak a Mercedes, de a BMW 7-es is sokoldalúan használja az érzékelőit. Az európai balesetbiztonsági irányelveknek megfelelően a nagy német luxuslimuzinok többféle módon képesek előre jelezni a közelgő veszélyt, és ha kell, be is avatkoznak. Ez a megoldás is a felső osztályból jött, de manapság a kisebb modellekhez is rendel- 190 191
Világevők Végigenni a térképet Van egy titkos csoport a Facebookon csupa megszállott taggal, akik megosztják egymással éttermi terveiket, foglalásaikat. Egyfajta érdekközösség ez, ahova csak nehezen lehet bekerülni, annál könnyebb viszont a kiesni. Engem az alapító hívott meg, és igyekszem is szorgalmasan hozzájárulni a közösség életéhez ritka kincsnek számító foglalásaimmal. Cserébe velük, pár csoporttaggal közösen végre bejutok a világ legjobb éttermébe, a Nomába. Nemzetközi kollégákat, világevő ismerősöket faggattam saját hátterükről, motivációikról, tapasztalataikról Aki végigette a legjobbakat Andy Hayler az egyetlen a világon, aki egy év alatt végigette a világ összes három Michelin-csillagos éttermét. Ez néhány éve is már 110 éttermet jelentett, alaposan szétszórva a földön, azaz könnyű kiszámolni, hogy legalább háromnaponta jutott neki egy ilyen gasztronómiai élmény. A Michelin-kalauz inpsektorai egy csillaggal jelölik a kiemelkedő színvonalat, két csillaggal, ha az étterem annyira jó, hogy már egy kitérőt is érdemes tenni érte, míg a három csillag csak annak jár, amely miatt már önmagában megéri megtenni egy utazást. Andy ezt szó szerint értelmezte előtte és azóta is járja a világ legjobb éttermeit, elsősorban a saját, másodsorban olvasói örömére, ugyanis magas színvonalú blogban dolgozza fel élményeit, szigorúan pontozva is az éttermeket. Számára még a nyolcvanas években Joel Robuchon Jamin nevű csúcsétterme adta a végső lökést a világevésre, amit tovább könnyített a Shellnek végzett munka miatt megtett rengeteg utazás 1990-től. Ma pedig már csak részmunkaidőben dolgozik a technológiai szektorban. Bár a háromcsillagosok végigkóstolása miatt lett igazán híres, nem csak a luxuséttermek világa érdekli: frappáns ellenpéldaként egy londoni indiai kávézót, a Diwana Bhel Poorit hozza fel, ahova rendszeresen visszajár, és legutóbb is csak hét fontot fizetett, az italokat is beleszámítva. Más irányból, de szintén a munkájának köszönhető sok utazása miatt kóstolt bele ebbe az életmódba még tinédzser topmodellként Aiste Miseviciute. Luxeat nevű blogján számol be a tapasztalatairól, ahogy mondja: aki egyszer megkóstolja az utazás nevű drogot, egész életére függő marad. Az evés számára nem pusztán a szervezet ellátása a megfelelő tápanyagokkal, hanem kulturális felfedezés, művészeti forma, és közben egy játék is. Néha sok időt és energiát kell beleölni egy étterem meglátogatásába, ilyenkor még izgalmasabb várni az étkezés élményét. Nála kis szerepük van a tradicionális étteremkalauzoknak, a döntésnél olyan forrásokat például blogokat részesít előnyben, ahol a kritikának emberi arca van. Katie Keiko Tam is a szenvedélyes éttermi élménygyűjtők közé tartozik. Érzelmeket, emlékeket vár egy látogatástól, a helyi kultúra és légkör jelenlétét, és őszinte ételt, ami rengeteget elárul az adott nép történelméről is. Ugyanakkor nem kizárólag a tradicionális fogásokra kíváncsi, hanem olyan séfekre is, akik az ételt négy- vagy ötdimenziós művészeti alkotássá alakítják. Szintén a világ megértését, mélyebb megélését reméli az evéstől Poonperm Paitayawat, aki egyszerre rajong az ősi hagyományokért és az innovációkért. A gasztronómia legszélesebb spektrumában keresi a boldogságot. Még egy évtizede sincs, hogy igazán megjött az étvágya, de mióta Thaiföldről Londonba költözött, alaposan felgyorsultak az események, egyre többet segít be komoly éttermeknek tanácsadóként, egyfajta ételkurátorként is. Már a mozikban is Ők tehát néhányan a világ megszállott kulináris felfedezői közül, akiket a legnagyobb séfek is mindig örömmel látnak az éttermeikben, mivel műértő közönségről van szó. Ráadásul írásaikkal komoly befolyást gyakorolnak a világ többi világevőjére, akik nagyra értékelik a megbízható, érdek- és politikamentes beszámolóikat. Róluk szól a június elejétől Magyarországon is látható Világevők (Foodies: The Culinary Jetset) című svéd dokumentumfilm, amelynek segítségével alaposan megismerhetők ők maguk is, de még inkább a fine dining, a csúcséttermek világának különleges atmoszférája. A film bemutatójára várhatóan sikerül Budapestre csábítani a szereplők közül néhányat. Nehéz ügy Azt gondolhatná az ember, hogy nem sok problémája akadhat annak, aki rengeteg pénzzel a zsebében nekivág a luxuséttermek felfedezésének. Pedig itt is vannak csapdák. Az egyik fő probléma az asztalfoglalás. A világ szerencsésebbik felén a legjobb éttermekbe szinte lehetetlen bejutni. Főleg akkor, ha nagyvárosi kisétteremről van szó. Andy a Kiotóban található Mizait említi példaként. Katie legnagyobb gondja is a foglalás és emiatt a hónapokra előre tervezés kényszere, illetve egy rövid út során az összes fontos helyi étterem bezsúfolása a programba. Ráadásul az éttermek közül sok eleve csak vacsoraidőben van nyitva, így még nehezebb az egyeztetés. Rengeteg kutatómunka előz meg akárcsak egy hosszú hétvégét is. Poonperm egy érdekes másik szempontot is említ: amikor a legjobb éttermekbe eljutva kiderül, hogy annyira mégsem érdekes a hely. Nem születnek mindennap Ferranók (Adriá) és Renék (Redzepi), akik annyira eredetiek, hogy egész szakácsgenerációknak nyújtanak inspirációt. Aiste viszont a tervezés-előkészítés fázisát is élvezi, a világevést egyszerre álomhobbinak és hivatásnak tartja, aminek minden része élvezet. Nagy mázlistának tartja magát, hogy ezzel foglalkozhat. És melyik a világ legjobb étterme? A világ legjobb étterméről szerencsére egészen más véleménye van a megkérdezett világevőknek. Andy még csak nem is Waldhotel Sonorra Alain Ducasse, a Louis XV étterem séfje biztos benne, hogy egyáltalán létezik ilyen. Egy bizonyos szint felett az egész az egyéni elvárásokon múlik, ezért is preferálja a Michelin kategorizálását a precíz sorrendet felállító listákkal szemben. Ugyanakkor nem marad adós a konkrét tippekkel, hangsúlyozva, hogy a modernista irányvonallal szemben hozzá a klasszikus éttermek állnak közelebb: Prés d Eugenie, L Hotel de Ville Crissier, Waldhotel Sonorra, Louis XV és Guy Savoy (az utóbbi kettő nekem is a kedvenc élményeim közé tartozik J. A.). A modern vonalat képviselő séfek közül Christian Baut és Grant Achatzet tartja a leginkább lenyűgözőnek. Aiste sincs kibékülve a legjobb éttermi listákkal hiába tartozik bűnös élvezetei közé ezek végigevése, már magát az ötletet is abszurdnak tartja. Annyira erősen beleszól az élménybe a kulturális és társadalmi háttér, a személyes preferenciák rendszere, ráadásul annyi fantasztikus étterem van a világon, hogy extrém hosszú lenne a saját listája. Adam Fleischman, egy amerikai éttermes, az umami burger feltalálója is az alkotó szívét és lelkét keresi az ételekben, a világ legjobbjának kiválasztásától ódzkodik, de az általa meglátogatott eddigi legfantasztikusabb amerikai étterem nevét azért elárulja: a Saison San Franciscóban. Poonpermnek viszont van egy egyértelmű favoritja, egy egészen különleges kínai étterem, amelyet egy Dai Jianjun nevű filozófus alapított. A kommunista éra előtti kínai étkezési kultúrát eleveníti fel, kizárólag organikus alapanyagokból, megfelelő termőhelyekről. A Hangcsouban található Longjing Manor azt a víziót hozza vissza, amelyre szerinte a világnak a legnagyobb szüksége lenne. Jókuti András, a Világevő blog szerzője 210 211