ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: 2011. hó: XII. nap: 27. KÜJ: 100200414 THKTJ: L.KTJ: 100550136 Iktatószám: H-3102-24/2011. Hiv. szám: Tárgy: Szőny, Előadó: Dr. Kokas Edit Anna/ Hanyuné Melléklet: Puskaporos major AGRICOLA Zrt. baromfitelep egységes környezethasználati engedélye H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség az Agricola Zrt. (székhely: 2837 Vértesszőlős, Major u. 08/3. hrsz. statisztikai azonosító: 10641086-0124-114 ) részére a 2921 Komárom, Puskaporos út 1/a. ingatlanon nagy létszámú állattartó tevékenység végzésére, állattartó létesítmények üzemeltetésére a H-1855-2/2006. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a Geo-Szisztéma EV Földtani és Környezetvédelmi Szolgáltatás (2890 Tata, Agostyáni út 92.) által elkészített felülvizsgálati dokumentáció alapján felülvizsgálta, és a további üzemelésre vonatkozóan környezetvédelmi működési az alábbiak szerint: és egységes környezethasználati engedélyt ad, II. A tevékenység adatai: A telephely megnevezése: 2921 Komárom, Puskaporos út 1/a. EOV koordináták : X: 265 036 Y: 583 043 TEÁOR : 01.24 A tevékenység besorolása: baromfitenyésztés NOSE-P kód: 105.03 élelmiszeripari termékek és italok gyártása A kiépített termelési kapacitás: A telepen az Agricola Zrt. a jércenevelést 3 db ólban, 2x15 000 db. és 1x48 000 db. férőhelyes istállónkénti megosztásban, továbbá 1 db 37 440 férőhelyes ólban a tojótyúk tartást végzi. A tojótyúkok többszintes ketreces rendszerben helyezkednek el, ahol a tojás és trágyaeltávolítás automatikus szállítószalag segítségével történik. A tojástermelés a mindenkori beólazott létszámtól függően 80-90 %-ra tehető, ahol a tojásgyűjtés gépi úton szállítószalag segítségével végzik. Diffúz forrásra vonatkozó adatok: T1 technológia állattartás D1 forrás állattartó telep
2 III. 1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: Levegőtisztaság-védelmi előírások 1. Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtani. 2. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. 3. Törekedni kell a meglévő facsoportok megtartására. A lakóházak felé erdősáv telepítése szükséges. 4. Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A kiszárított trágya tárolásakor ügyelni kell az elegendő kapacitású, megfelelő szigetelésű tároló hely létesítésére. 5. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 6. Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. Zaj- és rezgésvédelmi előírások 1. Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, köteles 30 napon belül bejelenteni Felügyelőségünknek. Hulladékgazdálkodási előírások 1. A baromfitartás során keletkező állati eredetű hulladékok esetében az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. 2. Egyéb hulladékok vonatkozásában a települési hulladékokról szóló jogszabályban foglaltakat kell betartani. 3. A tevékenység során keletkező hulladékok nyilvántartását a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló rendelet előírásai szerint, EWC kódokkal kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást teljesíteni. 4. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 5. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő veszélyes hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. Vízvédelmi szempontú előírások 1. A telepen létesített monitoring kutak üzemeltetését a H-11241-8/2009. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján kell a továbbiakban működtetni, valamint az azokkal kapcsolatos éves jelentési kötelezettséget teljesíteni. 2. A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégeztetni. 3. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a Felügyelőséget soron kívül értesíteni kell. 4. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 5. Havária esemény bekövetkezése esetén a kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni, és a hatóságot értesíteni kell.
3 6. Az egyedi szennyvíz- elhelyezési kislétesítményre vonatkozóan be kell nyújtani a fennmaradási és vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül. 7. A kérelemhez csatolni kell elővizsgálati dokumentációt, a jogszabályban előírt tartalommal. 2.Szakhatósági előírások: A./ Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 20.2335-2/2011. számú állásfoglalása: Az Agricola Zrt. (2837 Vértesszőlős, Major 1.) részére a Komárom, Puskaporosi út 1/a. szám alatt elhelyezkedő baromfitartó telepre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárulunk, talajvédelmi szempontból az alábbi előírásokat tesszük. Amennyiben a telep trágyakezelő létesítményében előállított natúrtrágyát termésnövelő anyagként kívánják kereskedelmi forgalomba hozni és felhasználni, úgy meg kell kérni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának erre vonatkozó engedélyét. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély hiányában a natúr trágya termőföldön történő elhelyezéséhez a területileg illetékes talajvédelmi hatóság engedélyét kell beszerezni. A telepen keletkezett, felhasznált vagy átadott trágya mennyiségéről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, valamint teljesíteni kell az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környező termőföldek minőségében ne okozzon kárt, illetve ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. B./ Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 3001/2/2011. számú állásfoglalása: Szakhatósági hozzájárulásomat megadom. C./ Komárom Város Önkormányzat Jegyzője 3457-2/2011. számú állásfoglalása: szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom. IV. A jelen határozatban megadott engedély a határozat jogerőre emelkedésétől az engedély ötévenkénti felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát a határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül az engedélyesnek kell kezdeményeznie teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával. V. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. VI. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 125.000.-Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számlájára.
4 INDOKOLÁS Az Agricola Zrt (2837 Vértesszőlős) benyújtotta a Felügyelőségre a H- 1855-2/2006. számú egységes környezethasználati és működési engedély felülvizsgálati dokumentációját, és kérte az engedély felülvizsgálatát. A Zrt. a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (1) bekezdése alapján, az 1.sz. melléklet III. fejezet 7.és 10/1. pontjai szerint a hatóság H-3102-2/2011. számú végzésében foglalt felhívására - megfizette az eljárás lefolytatásáért fizetendő 250 000 Ft összegű szolgáltatási díjat. A hatóság megállapította, hogy a felülvizsgálati dokumentáció tartalmi hiánypótlásra szorul, ezért H- 3102-7/2011. számú végzésében felszólította a hiányzó adatok megküldésére, illetőleg a benyújtott dokumentáció hatályos jogszabályoknak megfelelő átdolgozására, melynek maradéktalan teljesítésére csak újabb hiánypótlási felhívás és teljesítési határidő hosszabbítást követően került sor. A hiánypótlás teljesítését követően a hatóság megállapította, hogy a dokumentáció és kiegészítése megfelel a 12/1996 (VII.4.) KTM rendelet és a 314/2005. (XII.23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak. A hatóság a benyújtott kiegészítés és a dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A tevékenység ismertetése, az alkalmazott technológia: Az Zrt. meghatározó tevékenysége a 0120 TEÁOR számú baromfitenyésztés, ennek keretében tojótyúktartás, tojástermelés ketreces rendszerben és jércenevelés. A telephelyen 1998. óta foglalkoznak baromfitartással, ahol összesen 6 db ól található. A 3 db ólban 37.440 db (összesen 112.320 db ) tojótyúk tartására alkalmas Hellmann típ. ketreces tojóházi berendezés működik. A tojótyúkok többszintes ketreces rendszerben helyezkednek el, ahol a tojás és trágyaeltávolítás automatikus szállítószalag segítségével történik. A tojástermelés a mindenkori beólazott létszámtól függően 80-90 %-ra tehető, ahol a tojásgyűjtést gépi úton szállítószalag segítségével végzik. A jércenevelés 3 db ólban történik, 2 x 15.000 db és 1 x 48.000 db-os istállónkénti megoszlásban. A telephely az Agricola Zrt. tulajdonában van, melyek közül a jércenevelő istállók és 1 db tojótyúk istálló üzemeltetését az Rt. végzi, 2 db tojótyúk istálló üzemeltetését az Agrika Kft. és az Eiproduct Kft. végzi. A tevékenység és a kapcsolódó egyéb műveletek környezeti hatásai: Almostrágya kezelés A tevékenység során az állattartó épületekben évente kb. 3416 tonna baromfitrágya keletkezik. A trágya kezelése HOSOYA aerob trágyakezelő létesítményben történik. Az aerob fermentációs technológiával működő trágyakezelő csarnok 3 egymásra épülő, de egymástól mégis elkülönített építészeti egységből áll: 1. egység: 50 m hosszú beton kád, melynek oldalfal vasbeton szerkezetű. A kád padozata vízszigeteléssel ellátott. 2. egység: boxok, melyek 50x30x22 cm zsalukővel, C16- os betonnal kiöntve készültek. A boxok padozata szigetelt, felülete keményített. 3. egység: 2,0 m magas, 50x30x22 cm zsalukővel falazott, padozata szigetelt. A késztermék tárolására szolgál. Az eljárás alapja egy kétfokozatú aerob erjesztő folyamat, amely 2 egymás után kapcsolt erjesztőkád rendszerben zajlik. Az első erjesztő fokozat kb. 14 napig tart, ami a friss trágyát ez idő alatt kb. 65 % szárazanyag-tartalomra szárítja. A második erjesztő fokozatban az előszárított trágya eléri a 80-85 %- os szárazanyag- tartalmat, a trágyamassza átalakul egy viszonylag kemény és alakállandó granulátummá. A végtermék az úgynevezett natúrtrágya. Vízellátás: A telep vízellátása teljes egészében a Zrt. kútjából történik, hidroglóbusz segítségével. A kút 10129/1983. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A vízkivétel éves mennyisége 10.400 m 3.
5 Szennyvíz: Szennyvíz kizárólag a szociális létesítmények üzemeltetéséből származik. A keletkező kommunális szennyvíz gyűjtésére és kezelésére Öko- Berek04 típusú egyedi szennyvíz- elhelyezési kislétesítményt telepítettek. Csapadékvíz: A telephelyen a csapadék elvezetésére természetes árkok szolgálnak. A telephelyen a zárt technológia és műtárgyak miatt a csapadékvizek szennyezőanyaggal, állati tetemmel és trágyával nem érintkeznek. Felszíni és felszín alatti vizek és földtani közeg: A telep a felső-duna vízgyűjtő területén fekszik, a folyótól mintegy 1600 m távolságra. A telephelytől É-i irányban húzódik mintegy 100 m-es távolságban a Szőny-Füzítői csatorna, míg az ebbe torkolló Szila völgyi patak a telep Ny-i határától 4-500 méterre található. A telephelyen a talajvízszint 3,5-7 m mélységben érhető el. A 2011. november 3-án, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben az ellenőrzött Agricola ZRt. kezdeményezte, hogy a felülvizsgálat során kiadásra kerülő IPPC engedélyben évi egyszeri vízminőség mérés kerüljön előírásra, mivel a vizsgálat eredményei nem indokolják a kétszeri mérést. Azonban hatóságunk vízminőségvédelmi szempontból továbbra is szükségesnek tartja az évenkénti kétszeri mintavételezést, mivel a 2009. és 2010. évi mintavételi eredmények határérték túllépést mutattak foszfát és ammónium tekintetében. Takarmányozás A telepen a tojóházakat egyenként 2 db, 10 t takarmány tárolására alkalmas Delta típusú takarmánytároló tartállyal látták el. A napi takarmánybevitel ~3,5-4,0 t tojóházanként. Hulladékkezelés: Az üzemelés során keletkező veszélyesnek nem minősülő hulladékok: Megnevezés EWC kód Hulladékká vált állati szövetek 02 01 02 Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is 20 03 01 Emésztőgödrökből származó iszap 20 03 04 Az elhullott állati tetemeket zárt fedéllel ellátott fémhordóban gyűjtik, begyűjtését, ártalmatlanítását arra feljogosított szervezet végzi. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, mely heti rendszerességgel elszállításra kerül, annak kezelésére engedéllyel rendelkező szervezet által. Állatgyógyászati hulladék a telephelyen nem keletkezik, mivel az a hatósági állatorvos által kerül elszállításra. A tevékenység során keletkező trágyát a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv 3 a) bekezdésében foglaltak alapján nem kell hulladéknak tekinteni. A tevékenység felhagyását követően az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, hulladék nem marad hátra, amennyiben a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeres elszállításra kerülnek. Felhagyás során keletkező hulladékok: Az épületek más célú hasznosítása esetén az épületek vízzel történő takarítása, mosatása során technológiai szennyvíz keletkezése várható. Amennyiben a felhagyás a telephely felszámolását jelenti, az épületek bontásából a következő hulladékok keletkezhetnek. EWC kód Megnevezés 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól 17 01 07 Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól
6 Levegőtisztaság-védelem: A baromfitelep több, mint 40.000 férőhelyes baromfitelep - üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és jelentős bűzhatással kell számolni. Komárom település a mód. 4/2002. (X. 7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 3. Komárom- Tatabánya- Esztergom kiemelt zónába van sorolva. A legközelebbi ház 330 m-re található az istállók külső homlokzatától. LAL/V változásjelentés alapján a P1 légszennyező pontforrás LAIR rendszerünkből törlésre került. A fentiek alapján a telephelyen bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem üzemel. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz forrás üzemel. T1. technológia: Állattartás D1 forrás: állattartó telep (LAL alapbejelentés a 8645/2011. sz.-on lett iktatva) KTJ száma: 101606034 D1. Sertéstartó telep (a telephelyen hat ól található, az I.- III. sz. ólakban tojótyúkokat tartanak, a IV-V. sz. ólakban mélyalmos jércenevelés folyik, a VI. sz. ólban batériás jércenevelést folytatnak, és a telephelyen egy darab komposztáló-tároló épület áll. Éves takarmány felhasználás: 5825 tonna.) Kibocsátott szennyező anyag: ammónia 70418 kg/év metán 14845 kg/év Zaj és rezgésvédelem: Az állattartó telep működése során az istállók szellőző ventilátorai, a szállítójárművek és az anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A telephely zajforrásai nappali és éjjelei időszakban is működnek. A benyújtott zajvédelmi dokumentáció alapján, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóterületeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A fentieket figyelembe véve a telephelynek a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdés alapján zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A létesítmény zaj hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés valamint a 6. (1) bekezdés alapján került megállapításra. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. A tevékenység környezeti hatásainak értékelése: Vízvédelmi szempontból a telep területe felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. A telephelyen hatóságunk által kiadott a H- 11241-8/2009. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján 3 db kútból álló monitoring rendszert működtetnek. A 2009. és 2010. évi mintavételi eredmények B szennyezettségi határérték túllépést mutatnak foszfát (1 sz. kút: 3,1 mg/l, 2.sz. kút: 1,84 mg/l, 2,38 mg/l) és ammónium (1. sz. kút: 6,7 mg/l, 2,4 mg/l) tekintetében, azonban beavatkozásra jelenleg nincs szükség. Hulladékgazdálkodási szempontból a fenti hulladékok keletkezése, telephelyen történő kezelése nem jelent jelentős környezeti terhet. A tevékenység során keletkező trágyát a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv 3 a) bekezdésében foglaltak alapján nem kell hulladéknak tekinteni. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a baromfitelep üzemeltetése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel és jelentős bűzhatással kell számolni. A benyújtott terjedési modell alapján a telephelytől 220 méterre lehet megadni a szag-hatásterületet, 1SZEig, ami éppen hogy érezhető. A 3-5 SZE közötti tartomány alá 125 méter után csökken a szag imisszió. A hatásterületen lakott övezetek nincsenek, az mezőgazdasági és gazdasági területeket érint Zaj és rezgésvédelmi szempontból a benyújtott dokumentáció, az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. BM001909 számú mérési jegyzőkönyve alapján, a tevékenység hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A tevékenységgel kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. Természetvédelmi szempontból az érintett ingatlan nem védett természeti terület, és nem Natura 2000 terület, nem része a Nemzeti Ökológia Hálózatnak. A telep működésének nincs közvetlen zavaró hatása más védett természeti területekre és védett természeti értékekre. Az Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés:
7 A baromfitartási tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok telephelyen belüli gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik. Az erőforrások-üzemanyag, vízmennyiség, alap- és segédanyagok- felhasználásáról nyilvántartást vezet. A 219/ 2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (7.) bekezdése alapján, az alap-adatlapok benyújtásra kerültek. Összegezve az érintett telepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, szennyvíz és állati hulladékok gyűjtése és tárolása megfelel a BAT követelményeknek. Az eljáró hatóság megkereste a hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2/A (1) bekezdése alapján. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága állásfoglalását a 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése, a 4. sz. melléklet 5.pontja és a tárgyi felülvizsgálati dokumentáció alapján alakította ki. A talajvédelmi hatóság állásfoglalásának indokolásában rögzítettek szerint : Az új trágyakezelő létesítményben aerob erjesztéses eljárással két lépésben a baromfitrágya nedvességtartalmát 15-20%-ra csökkentik. A 3 hetes folyamat eredményeképpen ún. natúr trágya keletkezik. A technológiai leírás szerint semmilyen hozzáadott anyagot nem alkalmaznak, pusztán levegő befúvással és keveréssel-átforgatással alakítják a nedves trágya masszát viszonylag kemény és alakálló granulátummá. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a trágya beltartalmi értékei a mezőgazdaságban szokásos trágyakezelési módszerektől eltérő, ipari technológiával megvalósuló trágyakezelés eredményeképp megváltoznak. A nitrát adatszolgáltatás és nyilvántartás készítésekor nem alkalmazhatók az 59/2008. (IV.29.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében a szerves trágyákra meghatározott beltartalmi mutatók. A fentiek szerint előállított magasabb szárazanyag tartalmú trágya egységnyi tömege a tápelemeket nagyobb koncentrációban tartalmazza, mint a kezeletlen trágya, így a keletkező natúr trágya a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendelet (továbbiakban: R.) 2. (1) pontja szerinti engedélyköteles szerves trágyának minősül. A termésnövelő anyagok forgalomba hozatalát és felhasználását R.3. (1) bekezdése alapján a MgSZH Növényés Talaj és Agrár-környezetvédelmi Igazgatósága engedélyezi az ugyanilyen rendelet 1. és 2.sz. mellékletei szerint elkészített kérelem alapján. A natúr trágya fentiek hiányában történő mezőgazdasági felhasználáshoz szükséges engedély beszerzésére vonatkozóan a termőföld védelméről 2007. évi CXXIX. tv.49. (1) bekezdés g) pontja, valamint a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII.18.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdése, valamint 3.sz. mellékletnek 3.2. pontja alapján hívtuk fel a figyelmet. A telep a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet 5. d.) pontja alapján nitrát érzékenynek minősül, így a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.3.) Korm. rendelet10. (2) bekezdése alapján a gazdálkodó a rendelet 6. sz. melléklete szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A határidőkre vonatkozóan a rendelet 10. (2) és 11. (2) bekezdései az irányadóak. Ugyanezen rendelet 10. (1) bekezdése az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartás vezetését írja elő a Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjain, vagy azzal megfelelő adattartalommal. A Zrt. a korábbi években adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve állásfoglalását a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. (2) alapján, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése és a Ket. 44. -a alapján adta ki. Döntése meghozatalánál figyelemmel volt a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet, a 16/2002.(IV.10.) EüM rendelet, a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet, a 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet rendelkezéseire. Komárom Jegyzője állásfoglalását a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése, a Ket. 44., 45., 45/A, 71. (1) bek., 72. (1) bekezdése alapján megadta. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatóság által meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a felülvizsgálat eredményeképpen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 79. (1) bekezdése és a Rendelet 20. (3), (8) bekezdése szerinti tartalommal megadta. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul:
8 A hulladékokra vonatkozó előírások a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 20. (1), 13. (2), 5. (6), 16. (1) bekezdéseiben és a 213/2001. (XI.14.) Kormány rendelet 4. (1), 5. (1), 15., 16. -ban foglalt rendelkezésein alapulnak. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 164/2003. (X.18.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell teljesíteni. Az EWC kódokat a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. Az állati eredetű hulladékokra vonatkozó előírásokat a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet tartalmazza. A levegővédelmi előírásokat a hatóság a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4. -a és 30..-a alapján fogalmazta meg. A diffúz forrásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet alapján, a 7. sz. mellékletben foglaltak szerint kell teljesíteni. A zaj hatásterület lehatárolás, a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés és 6.. (1) bekezdés alapján került megállapításra. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. A mintavételre és a vizsgálatokra vonatkozó előírásokat a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 47. (1) és (3) bekezdése tartalmazza. A változás bejelentési kötelezettséget a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 16. (7) bekezdése alapján írta elő a hatóság. Az elővizsgálatot a 219/2004. (VII.21.)Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerint összeállított dokumentáció alapján kell kezdeményezni. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a Rendelet 26. (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a Rendelet 20. (8) bekezdése alapján állapította meg. Az engedély felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat a Rendelet 20. (8) bekezdése tartalmazza. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. Győr, 2011. december 6. Németh Zoltán s.k. igazgató