NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI



Hasonló dokumentumok
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

Liebe Pál. A termálvíztestek mennyiségi állapota

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései

A Víz Keretirányelv végrehajtása

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Víz az élet gondozzuk közösen

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.

VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. egy hidrogeológus. szemével

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: 18Q17QZ90004

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

Az EU vízügyi politikájának (Víz Keretirányelv) megvalósítása Magyarországon, a Tisza vízgyűjtőjén. Kovács Péter

JELENTÉS. Az Európai Bizottság részére

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

A MAGYAR KOZTARSASAG ELNOK E

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

Általános tájékoztatás a Vízgyűjtő-gazdálkodás Terv felülvizsgálata feladat állásáról

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

Országos Vízgazdálkodási Tanács i ülése. Tahy Ágnes

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok

A GWP KKE régió aszálykezelési útmutatója

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

je Tervezett és s felszín

Tájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30.

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket ( )

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

NŐK A BALATONÉRT EGYESÜLET

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Velencei-tó (1-14 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.

Termálvíz energetikai hasznosítása

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30

A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Jogszabályok listája

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

IV. Katonai Hatósági Konferencia

Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Vízgazdasági Csoport

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

A Víz Keretirányelv végrehajtási tapasztalatai az EU Tagállamokban

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en)


A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

GEOTERMÁLIS WORKSHOP IZLANDON ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA

Vizeink állapota 2015

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről március

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Átírás:

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM

A felszíni és a felszín alatti vizek, illetve azon belül a termálvizek védelmét, az azokkal való fenntartható gazdálkodást szolgálja a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) és az általa előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés (VGT).

Az előadás felépítése: 1./ A VKI célja, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, mint eszköz. 2./ A felszín alatti és azon belül a termálvizekre vonatkozó tervezési folyamat (kijelölés és állapotértékelés). 3./ A termálvizek geotermikus célú hasznosításával kapcsolatos intézkedések. (Jelenlegi és tervezett intézkedések, jogszabályi változások.)

1. A VKI célja, a végrehajtás szintjei és a vízgyűjtő- gazdálkodási terv, mint eszköz

2000/60/EK Víz Keretirányelv A VKI céljai: a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelme a fenntartható vízhasználatok az emisszió csökkentésével a vízminőség javítása a felszín alatti vizek védelme, fenntartható gazdálkodás az árvizek és aszályok hatásának mérséklése A VKI újszerűsége: ökológiai szemlélet vízgyűjtő szint integrált megközelítés: felszíni, felszín alatti és tengerparti vizek a társadalom bevonása a végrehajtásba: nyílt tervezés Jogközelítés az EU-csatlakozással 2004-ben: 2 törvény, 3 kormány- és 2 miniszteri rendelet

Mi a VKI célja 2015-re? - A felszíni vizek jó ökológiai és kémiai állapota. - A felszín alatti vizek jó mennyiségi és kémiai állapota. Hol? - Vízgyűjtő kerület, rész-vízgyűjtők. - Víztestek: típus és állapot alapján kijelölt felszíni és felszín alatti vizek. Hogyan? - Állapotfelmérés, értékelés. - Célállapot meghatározása. - Monitoringprogramok. - Intézkedési program tervezése és végrehajtása. Milyen eszközzel? Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (6 évenként).

2000/60/EK Víz Keretirányelv A végrehajtás szintjei a következők: 1./ EU-szint Közös megvalósítási stratégia Víz igazgatók Munkacsoportok Útmutatók 2./ Vízgyűjtő kerület szintje (Duna, ICPDR) 3./ Határvízi szint 4./ Tagállami szint és annak különböző szintjei

Németország 2./Vízgyűjtő kerület (River Basin District) szintje: Ausztria DUNA Csehország (13 +6 ország: EU-tagállamok; csatlakozók és többi Szlovákia Magyarország részes fél /Jogi háttér: a Duna Védelmi Egyezmény, az Szlovénia ICPDR,1996./) Bosznia-Hercegovina Horvátország 3./ Határvízi szint. (Bilaterális egyezmények.) Szerbia Bulgária 800.000 km 2 Románia 81 millió lakos Moldova Ukrajna (2000 km2 alatti területtel érintett hat állam: Svájc Olaszország Lengyelország Albánia Macedónia Montenegró)

4./ A hazai megvalósítás különböző szintjei 4 részvízgyűjtő szint (Duna, Tisza, Dráva, Balaton) 42 tervezési alegység (területi szint) Felszíni és felszín alatti víztestek szintje

2. A felszín alatti, és azon belül a termálvizekre vonatkozó tervezési folyamat (hazai kijelölés és az állapotértékelés eredménye)

Felszín alatti víztestek kijelölése (185 db) - Sekély porózus és porózus: 103 db - Sekély hegyvidéki és hegyvidéki: 45 db - Hideg karszt: 14 db - Termál porózus és karszt : 8+15 db Lokális jelentőségű porózus vízadó talajvíz rétegvíz Hideg karszt termál karszt- (> 30 o C) termálvíz (> 30 o C) Porózus kőzetben Hasadék- víz

2000/60/EK Víz Keretirányelv Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota A felszín alatti víztestekre vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási tervezés lépései: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának értékelése (előzetes: 2005. és végleges: 2008.) Környezeti célkitűzés, azaz a jó állapot: víztermelés és vízutánpótlódás egyensúlyának megtartása, tartós vízszintsüllyedés megelőzése Ellenőrzés: monitoring programokkal (2007.) EU-szintű módszertan a víztestek osztályba (jó, vagy gyenge) sorolásához négyféle módszer (2009.): Süllyedési teszt (tartós vízszintsüllyedés) Vízmérleg teszt (új elem az ökoszisztémák vízigénye) Felszín alatti vizektől függő vízi és szárazföldi ökoszisztémák tesztje (ökoszisztéma károsodása) Intrúziós teszt: mennyiségi túlhasználat eredményeként káros kémiai változás Gyenge állapot: bármely teszt pozitív eredménye

2000/60/EK Víz Keretirányelv Hideg- és termálkarszt víztestek állapota

2000/60/EK Víz Keretirányelv Porózus termálvíztestek állapota

2000/60/EK Víz Keretirányelv Termálvíztestek mennyiségi állapota Gyenge mennyiségi állapotú termál víztestek : Vízszintsüllyedés miatt: három porózus (Nyugat-, Észak- és Dél-Alföld) a nyolcból, két karszt víztest (Sárospatak, Bükkszék) a tizenötből Vízmérleg teszt alapján: 3 karszt víztest (Északdunántúli, Budapest környéki, Visegrád Veresegyház /hideg és termál együttes vizsgálata a forráshozamokra vonatkozó kritérium alapján/) a tizenöt termál karszt víztestből

3. A termálvizek geotermikus célú hasznosításával kapcsolatos intézkedések (jogszabályi változások, jelenlegi és tervezett intézkedések)

2004. évi intézkedések a VKI és a környezetvédelem elővigyázatosság elve alapján a jó mennyiségi állapot eléréséhez: A zárt rendszerben történő, energetikai célú vízhasznosítás esetében a visszasajtolási kötelezettség törvényi szintű előírása. Indokok: A felszíni vizek minőségének védelme a nagy sótartalmú használt termálvíz terhelésétől és a termálvízkészlet mennyiségének védelme.

2000/60/EK Víz Keretirányelv Intézkedések A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 15. (3) bekezdésének I. számú módosítása (2003. évi CXX. törvény a visszasajtolásról) mint intézkedés a jó mennyiségi állapot eléréséhez: 2004. januártól: új eljárásban és határozott időtartam meghosszabbítása esetén alkalmazandó A végrehajtásról szóló külön jogszabály: a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (Minőségi védelem: a visszasajtolt víz nem tartalmazhat a kitermelt víztől eltérő anyagot, és nem okozhat kedvezőtlen minőségváltozást. Következtetés: csak az energetikai céllal hasznosított termálvizet lehet visszasajtolni!) A felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel, illetve annak későbbi módosításával jelentős engedmények valósultak meg a kibocsátásra (végső határidő: 2012.; 3%-os bírság)

Parlamenti képviselők által benyújtott - vélhetően műszaki és gazdasági megfontolású - Vgtv. 2009. évi, II. számú módosítás (2009. évi XCIX. törvény, hatályos: 2009. 12. 17. ) 15. (3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet a külön jogszabályban (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) megfogalmazottak szerint vissza kell táplálni. A vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv a 2009. szeptember 30-án jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, energiahasznosítási célú termálvíztermelés esetében kérelemre engedélyezi a visszatáplálás mellőzését, ha a kérelemmel érintett kitermelés megfelel az (1) bekezdésben meghatározott szempontok érvényesülését szolgáló, a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek.

Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok érvényesülését szolgálva fennmarad a tárca törvényi szintű intézkedési kötelezettsége a jó mennyiségi állapot elérése és fenntartása érdekében! A Vgtv. 15. (1) bekezdése értelmében a felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály /221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet/ szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények.

2000/60/EK Víz Keretirányelv Intézkedések Intézkedések a jó mennyiségi állapot eléréséhez: 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében elkészült vízgyűjtőgazdálkodási terv, amely a vizek állapotának minősítését a már bemutatottak alapján tartalmazza. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. alapján a KvVM miniszter rendelettel hirdeti ki.

2000/60/EK Víz Keretirányelv Intézkedések Intézkedések a jó mennyiségi állapot eléréséhez: A végrehajtást szolgálják a Kormány által rendeletben meghatározott feltételek, ezek pedig a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló /379/2007. (XII. 23.) helyébe lépő/ új kormányrendeletben jelennek meg:

A kizárólag energiahasznosítás céljából termálvizet kitermelők a visszatáplálási kötelezettség alól mentesülnek: a gyenge mennyiségi állapotú víztestek esetében 2014. 12. 22-ig, a jó mennyiségi állapotú víztestek esetében 2020. 12. 22-ig. A határozatlan idejű és a rendelet hatályba lépése előtt kiadott 2012. 12. 22. után lejáró határozott idejű üzemeltetési engedélyek 2012. 12. 22-én hatályukat vesztik. A gyenge mennyiségi állapotú víztestek esetében 2014-ig új üzemeltetési engedély akkor adható, ha a kérelemmel együtt a visszatáplálásra vonatkozó létesítési engedély kérelmet is benyújtják. A jó mennyiségi állapotú víztestek esetében egyértelmű, hogy vízjogi üzemeltetési engedély legfeljebb 2020. 12. 22.-ig adható.

2000/60/EK Víz Keretirányelv Intézkedések További intézkedések a jó mennyiségi állapot eléréséhez: Az egyéb szabályozások A terhelések (víztermelések) pontosabb meghatározása érdekében folyamatos mérési (víztermelés és hőmérséklet) kötelezettség került előírása 2011-től a 101/2007. KvVM rendeletben. Mi (mennyiségi igénybevételi) határérték került meghatározásra a VGT-ben minden felszín alatti víztestre. Hatósági felügyeleti munka megerősítése. Finanszírozás, támogatás KEOP: új létesítmény esetében termelő- visszasajtoló rendszer támogatása (megújuló energia). ÚMVP: Kútrekonstrukció és technológiafejlesztés a takarékos hasznosítás érdekében. A VGT tervezett intézkedései között szerepel a monitoringrendszer és hévízföldtani modell fejlesztésének finanszírozása.

ADATOK: 2007-ben termálvíztermelés folyt: 152 db energetika célú objektumból, 214 db ivóvíz kitermelési célú objektumból, 367 db termál- és gyógyvízfürdő objektumból, 214 db egyéb termelő objektumból. Mennyisége 58,287 Mm3/év volt, amelyből energetikai célra 12,285 Mm3/év mennyiséget használtak fel. Ez a termelt mennyiség 21 %-a. Az energetikai célra (fűtés) használt víz 11 %-át sajtolták vissza.

A VGT megtalálható: http://www.vizeink.hu http://www.kvvm.hu Köszönöm a figyelmet!