értékeléshez a Bodrogzug példáján Szabó Szilárd Szabó Gergely Szabó József Néeth Gábor 1. Bevezetés, célkitûzés A Felsõ-Tisza-vidéken az elúlt években fokozódó gyakorisággal és intenzitással jelentkezõ árhulláok ráirányították a figyelet a térség gátrendszerére, annak felülvizsgálatának szükségességére. Ennek szelleében gondolták újra az árvizek elleni védekezés feladatait az új Vásárhelyiterv keretében. Az 1800-as években gátak közé szorított Tisza a hordalékát egy szûkebb területen halozza fel, elynek következtében a hullátér napjainkra jelentõs értékben feliszapolódott. A jelenlegi helyzetben önagában a gátak agasítása ne elegendõ, ivel a probléát csak tünetileg kezeli, ezért további védekezési ódszer, árapasztó tározók kialakítása vált szükségessé. 2004-2007 között 6 ilyen tározó kialakítását tûzte ki célul a korány. A Tiszai árhulláok és a térség árvíz-veszélyeztetettségének kérdése, int térinforatikai odellezési feladat jól beilleszkedett a Földtudoányi Tanszékcsoport jelenlegi unkáiba. A tanszékcsoport a Felsõ-Tisza-vidéken ár eddig is száos alkaloal végzett hidrológiai, környezetvédeli és tájökológiai jellegû kutatásokat, ez a unka pedig szervesen összekapcsolható a ár eglévõ eredényekkel. A térinforatikai vizsgálatok egy jelenleg is folyaatban lévõ pályázat 1 részeként készültek el. E pályázat az Alföld legfontosabb ökológiai objektuai közé száító tiszai eredetû holtedrek ökológiai állapotfeltárását és állapotértékelését, valaint egõrzésük és revitalizálásuk lehetõségeit elezi. A holtedrek szepontjából egyik kulcskérdés azok vízellátási, vízutánpótlási lehetõségeinek felderítése. A vízutánpótlás terészetszerûleg több forrásból lehetséges. A csapadék és a felszín alatti hozzáfolyás ellett az élõ felszíni vizekbõl is érkezhet vízpótlás. A jelenlegi hulláterek holtedrei esetében kétségtelenül ez utóbbi - a begátolt folyó árhulláainak átöblítõ hatása - a legkézenfekvõbb. A entesített árterek ég eglévõ holtedreibe viszont az árhulláokból legfeljebb árkatasztrófák idején érkezhet frissítõ víz. A felszíni vízcsere lehetõségét alapvetõen két "független változó" határozza eg: egyrészt a folyó - ez esetben a Tisza - árhulláai, ásrészt a hullátér doborzati viszonyai. Elõbbi az árhullá vízszintagassága és tartóssága révén, utóbbi pedig a hullátéri felszíni forák típusai és rendszere útján. A unka során igen nagy ennyiségû térkép vektorizálására került sor, elynek elkészítése eghaladta volna lehetõségeinket, ezért a térbeli adatbázis kialakítását hallgatók bevonásával végeztük. Ezzel kapcsolatban beutatjuk az alapadat-elõállítással kapcsolatos speciális probléákat. Dolgozatunkban egy kiválasztott intaterületen egvizsgáltuk a szóba jöhetõ holtedrek és ás negatív ártéri forák elöntéseinek és vízcseréjének elvi forrásait. Eellett célunk volt, hogy feltárjuk a feldolgozott területre esõ települések árvízi veszélyeztetettségét. 1 A Tisza és a Felsõ-Tisza-vidék hidroökológiája (NKFP-3B/0019/2002), prograkoordinátor: Dr. Dévai György. A tanulány elkészültét az OTKA/T-42645 száú pályázata is táogatta. *Debreceni Egyete Terészetföldrajzi és Geoinforatikai Tanszék **Debreceni Egyete Tájvédeli és Környezetföldrajzi Tanszék 1
2. Anyag és ódszer Vizsgálatainkhoz a Bodrogköz egy részét választottuk intaterületnek (1. ábra). A terület határai ne terészetesek, hane a feldolgozott térképszelvények határvonalát követik, jelen vizsgálatoknál ugyanis ez tûnt a célszerûbb lehatárolásnak. 1. ábra. A választott intaterület színfokozatos térképe A unkát digitális agasságodell elkészítésével kezdtük. A kis agasságkülönbségek legpontosabb visszaadása érdekében a intaterületeket lefedõ 1:10 000 éretarányú térképlapok valaennyi szintvonalát (segédszintvonalakat is!) bedigitalizáltuk (kb. 2 illió pont). A digitalizálási hibák kiszûrése után a térkép pontossága kb. 6. (A hibák nagyobb részét az okozza, hogy a digitalizálásnál gyakran elõforduló 0,5 -es pontatlanság a valóságban ár 5 éteres hibaként jelentkezik. Ehhez jön ég a térképeknek a rajztérbõl a földrajzi térbe transzforálásakor keletkezõ 1 éter alatti hiba.) Mindezt figyelebe véve, valaint azt, hogy a doborzati adatokat 30 -es felbontású ûholdfelvételekkel kívántuk összevetni, a agasságodell vízszintes felbontását is 30 éterben határoztuk eg. A digitális agasságodell alapjaként szolgáló adatbázis pontossága alapvetõ fontosságú volt unkánk során. Kisebb területek vizsgálata, vagy egyéni kutatási feladat esetén általában a célszerûség iatt a vizsgálatot végzõ aga készíti el az adatbázist, vagy részletes ellenõrzésnek veti azt alá ne saját unka esetén. Nagyobb terület elezésénél ár ne egoldható a teljes adatbázis egyéni elkészítése, viszont így az adatpontosság kérdésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A térképlapok digitalizálása (vektorizálása) hallgatói részvétellel történt AutoCAD2000 szoftverben. A intaterületet 25 db 1:10000-es éretarányú EOTR szelvénybõl állítottuk össze. A agasságodellt térbeli interpolációval állítottuk elõ TIN, illetve krigeléses ódszerrel ERDAS 8.5, illetve Surfer 8.0 szoftverekben. A agassági adatok és a ûholdfelvételek kapcsola- 2
tának összefüggését a agasságodell és a noralizált vegetációs index (NDVI) regresszióanalízisével vizsgáltuk, az IDRISI 32R2 Statistica oduljának a segítségével. A intaterület ill. különbözõ foráinak elöntés-odellezését az árvízvédeli fokozatok tengerszintre átszáított adatai alapján végeztük el. Ezeket a Felsõ-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság bocsátotta rendelkezésünkre. A doborzat szerepének pontosabb feltárása érdekében további négy szintben is eghatároztuk az elöntési felületeket, elyek 0,25; 0,5; 0,75 és 1 éterrel voltak az I. árvízvédeli fokozat szintje alatt. Az adatokból térbeli interpolációval egy általános vízszintesés térképet készítettünk, elybõl a digitális agasságodell adatait az IDRISI 32R2 segítségével kivonva az elöntésre kerülõ és szárazon aradó területek kaphatók eg. Hangsúlyozzuk, hogy az így kapott térkép azt az állapotot utatja, ely akkor állna elõ, ha a területen ne lennének töltések és ás, a vízozgást akadályozó létesítények. Az is egjegyzendõ, hogy az elöntést okozó árhulláok esetén ne száoltunk a kiáradó víz lefolyási késésébõl adódó köztes helyzetekkel. Az egyes elöntési agasságokhoz tartozó vízzel borított térszíneket 0,5 éteres agassági régiónként is eghatároztuk. Az elkészült doborzatodellek, az 1:10 000-es topográfiai térképek valaint részletes terepfelvételek alapján egszerkesztettük a intaterületek ártéri foráit beutató geoorfológiai térképet. A negatív forák (elhagyott edrek, övzátonyok közti sarlóedrek, ártéri lapályok és fokaradványok) egyrészt a felszíni vízozgások lehetséges útvonalai, ásrészt pedig int élyfekvésû területek éppen az ökológiai szepontból legértékesebb vizes élõhelyek. A pozitív forák (övzátonyok, folyóhátak) viszont a vizek ozgását terelõ ill. korlátozó akadályok, ezért a vízháztartás felszíni összetevõinek eghatározó fontosságú terészetes szabályozói. A doborzatodellezés ellett nagy hangsúlyt kapott a intaterület ûrfelvétel interpretációval történõ vizsgálata. Ehhez egy LANDSAT-7 erõforráskutató ûhold által 2001. augusztus 8-án készített felvételt használtunk. A ûhold szenzorai a felszíni objektuok visszavert és kibocsátott sugárzásait ultispektrális ódban, 7 különbözõ hulláhossz-tartoányban (csatornán) érzékelik. Közülük elsõsorban a 3. (0,63-0,69 ikroéter), a 4. (0,76-0,90 ikroéter), és az 5. (1,55-1,75 ikroéter) csatornákat használtuk a vegetáció állapotának és ennyiségének (bioassza) egállapítására. Térbeli felbontásuk kb. 30 éteres. Mellettük ellenõrzésre felhasználtuk a ûhold pankroatikus csatornáját is, elynek térbeli felbontása 10 éteres. A nyers adatbázis a légkör, a folyaatosan ozgó érzékelõ ûhold, valaint a földfelszín görbülete iatt torzítva adja vissza a földrajzi-topográfiai viszonyokat, ezért az ûrfelvételt elõször földi illesztõpontok (GCP) segítségével vetületi rendszerbe transzforáltuk. A felvételen az ekkora területre javasolt GCP darabszánál többet (37db) vettünk fel, hogy a rektifikáció után a lehetõ legnagyobb pontossággal tudjuk a felvételt a 10 000-es topográfiai térképekkel egybevetni. A ûvelet során köbös konvolúciót alkalaztunk, ert ez a ódszer változtatja eg legkevésbé a ûholdfelvétel eredeti reflektancia-értékeit. A rendelkezésünkre álló topográfiai térképek EOV vetületi rendszerûek, így az ûrfelvételt is ebbe transzforáltuk. Az ûrfelvételt a doborzatodellre ráfeszítve, közvetlenül vizsgálhattuk a felszínborítás és a geoorfológia kapcsolatát. A 3. és a 4. csatorna felhasználásával elkészítettük a terület Noralizált Vegetációs Index (NDVI) térképét, ajd az ellenõrzött osztályba sorolás ûveletével kinyertük a felvételbõl a intaterületek felszínborítottsági kategóriáit. Az elkészült teatikus térképek terészetesen csak a felvétel készítésének pillanatában adott növényzeti-nedvességi viszonyok alapján tükrözik a intaterületek felszínborítását. A felszínborítási kategóriák elezése az egyébként nehezen azonosítható felszíni foraeleek pontosabb feliserését is segíti. 3
3. Eredények 3.1. A digitalizálás és a digitális agasságodell elõállításának tapasztalatai A digitalizálási unka inõségére vonatkozóan több, ne várt probléával szebesültünk, elyek egyik alapvetõ oka a széttagolt digitalizálás, a ásik pedig a helyenként ne egfelelõ pontosság volt. Elõbbi fõként a szelvényhatárokon okozott gondot, hiszen a szélek digitalizálásakor a ne egfelelõ vonal-lezárás elcsúszást okozhat a szoszédos szelvénylapon. Szélsõséges esetben akár a legközelebbi szoszédig is elcsúszhat a szintvonal, ai az alapadatsorban ár drasztikus hibaként jelenik eg. Ha több szelvényt egy eber készít, ez a veszély ne áll fenn, hiszen a szelvényhatároknál követni tudja a szintvonalak futását. A ne egfelelõ pontosság a szelvénylapok egészét érintõ veszélyforrás, és alapvetõen két nagy területen volt tapasztalható. A digitalizálás során a rosszul elhelyezett vertexek csökkentik a DEM pontosságát, rosszabb esetben például ha a vertex elcsúszása olyan nagy hogy a szintvonalak keresztezik egyást - interpolációs hibát okozhatnak. Szintén durva hibának inõsül a digitalizálandó objektuhoz tartozó rekordban téves attribútu adatok egadása. A szintvonalak esetében ez az attribútu a agassági érték, ennek helytelen egadása pedig a szintvonal környezetében rossz doborzatodell interpolálását eredényezi. A 2. ábrán egy ilyen hibát utatunk be, ahol a hallgatók rossz agassági értéket adtak egy szintvonalnak és ennek következtében egy árok keletkezett a hosszanti dûnében. Tekintettel a digitalizált terület nagyságára a hibás agassági adatok sokszor csak az interpoláció elvégzése után, vizuálisan szûrhetõk ki. Ennek folytán az interpolációt többször kellett elvégezni. 2. ábra. Példa a hibás attribútu-adat (agassági érték) egadására Külön egelítendõ, hogy egyes esetekben az érintkezõ szelvényeknél ne egyezett a szintvonalak sûrûsége (3. ábra). Ez ne a hallgatók hibája, egyszerûen a térképen ennyi szintvonalat jelöltek a térkképek. 4
3. ábra. Példa a szelvények találkozásánál a különbözõ szintvonalsûrûségre 3.2. Digitális agasságodell alkalazása az elöntött térszínek eghatározásban ábra). Az elkészült alapadatok segítségével végrehajtottuk a többféle interpoláció ûveleteit (4. 4. ábra. A intaterület digitális agasságodellje A teljes területen eghatároztuk azoknak a településeknek a körét, ahol egy potenciális gátszakadás elöntéssel fenyeget. A holtedrek vízutánpótlását csak a Bodrogzug és a rakaazi Nagyorotva területén belül vizsgáltuk. 5
A veszélyeztetett települések a Bodrogközben a következõk: 1. fokozat Terészetes küszöbök (j: jobb part; b: bal part) jelenlétének köszönhetõen ind a Bodrog, ind a Tisza partján több település (vagy legalábbis egy része) védettséget élvez: - Bodrog: Tokaj (b), Bodrogkeresztúr (b), Bodrogkisfalud (b), Szegi (b), Olaszliszka (b), Váosújfalu (j), Sárazsadány (j); - Tisza: Rakaaz (j), Tokaj (j), Kenézlõ (j), Balsa (j), Gávavencsellõ (j), Tiszabercel (b) és a keleti részen is (egy holtederben - j), Tiszakarád (j), Tiszatelek (b), Tiszacserely (j), Cigánd (j). Gátak nélkül Tiszacserely, Tiszakarád, Tiszatelek, Györgytarló települések teljesen víz alá kerülnének, a többi esetében a belterületi határvonal gyakran egybeesik az elöntött területek határával (pl. Rakaaz, Gávavencsellõ). Tiszabercel és Paszab települések esetében ez ár csak részben igaz, ivel feltehetõen a területi terjeszkedés iatt olyan részeket is beépítettek, elyek egy ilyen kiöntés alkalával víz alá kerülnének. 2. fokozat A Tiszán ár csak néhány olyan területet találunk, aely terészetes küszöbként funkcionálhat, ilyen pl. Zalkod és Szabolcs települések környéke, Balsa térségében pedig a folyó bal partja. A Bodrog esetében az elõzõ árvízvédeli fokozatnál vázolt helyzet ne változik, az elöntött területek nagysága nõ. Gátak nélkül továbbra se kerül elöntés alá Rakaaz, Tíár, Szabolcs, Viss, Zalkod, Kenézlõ, Balsa, Gávavencsellõ, illetve kis értékben rolik Tiszabercel és Paszab helyzete. 3. fokozat Mind a Tisza, ind a Bodrog esetében terészetes gátat ár kizárólag csak a hookbuckák képeznek, egyrészt a Nyírség északi vonalában, ásrészt pedig a Viss Zalkod Kenézlõ települések által körbefogott területen. A gát nélküli elöntési állapot alapján Viss, Zalkod, Kenézlõ, Tiszabercel, valaint Paszab települések belterületén rolik a helyzet a 2. árvízvédeli fokozathoz képest. Újabb települések ne kerülnek teljes egészében víz alá. Az egyes árvízvédeli fokozatok esetén elöntött terület nagysága a Bodrogzugban az 5. és 6. ábra szerint alakul, területi kiterjedésérõl az 1. táblázat tájékoztat. A unka során a terület kis agasságkülönbségei iatt fontosnak láttuk az I. árvízvédeli készültségi fokozat alatti vízszintagasságok elezését is. Ezért került sor az I. árvízvédeli fokozat alatti 0,25-0,5-0,75-1 éteres szintek vizsgálatára is. Az 5. ábrán jól látható, hogy az általunk odellezett legalacsonyabb elöntés (1 éterrel az I. készültségi fokozat alatt) is jelentõs területek borít el. Újra hangsúlyozzuk, hogy a unkának ebben a fázisában ne vettük figyelebe azokat az antropogén ûvi eleeket, elyek befolyásolhatják a víz ozgását. Így ind a töltésen futó utak, ind a csatornák vízkorányzó szerepét figyelen kívül hagytuk. A unka további fázisaiban terészetesen céljaink között szerepel ezen ódosító tényezõk figyelebe vétele is. Az 5. és 6. ábrákon jól azonosíthatók azok a pontok, ahol a nagyobb vízállások alkalával víz juthat az ártérre. Ezeket az árvízi kapukat nyilakkal jelöltük, az árvízvédeli készültségi fokozatoknak egfelelõen különbözõ színekkel. Vizsgálatunk hibája, hogy a kisebb vízállásoknál is elöntést jelez az alacsonyabb térszíneken, akkor is, ha a víznek nincs eg a közvetlen lehetõsége a bejutásra. Az árvízi kapuk területi elezése ezt a hibát korrigálja, ivel ezeken keresztül valósulhat eg a víz kifolyása a élyedésekbe, holtedrekbe. Eredényeink alapján a víz két irányból juthat be a Bodrogzugba: egyrészt a Bodrog entén sorakozó fokok entén, ásrészt pedig az ábrázolt 6
Szabó Szilárd Szabó Gergely Szabó József Néeth Gábor területen kívülrõl, északkeleti irányból. A rakaazi Nagy-orotva esetében egyetlen tiszai árvízi kapu biztosítja a terület vízutánpótlását (6. ábra, 2. táblázat). 5. ábra. A Bodrogzug és a rakaazi Morotvaköz különbözõ vízállásokhoz tartozó teoretikus elöntési térképe I. (1: elöntési szinteknél agasabb területek; 2: az I. árvízvédeli fokozattól 1 éterrel alacsonyabb vízszintnél élyebb fekvésû területek; 3: az I. árvízvédeli fokozattól 0,75 éterrel alacsonyabb vízszintnél élyebb fekvésû területek; 4: települések; I.;II.: a vízozgást szabályozó terészetes árvízi kapuk [az egyes kapuk a vízállás eelkedésének egfelelõ sorrendben válnak aktív vízvezetõkké, ait a nyilak sötétedõ színe jelez]) 6. ábra. A Bodrogzug és a rakaazi Morotvaköz különbözõ vízállásokhoz tartozó teoretikus elöntési térképe II. (1: elöntési szinteknél agasabb területek; 2: az I. árvízvédeli fokozattól 0,5 éterrel alacsonyabb vízszintnél élyebb fekvésû területek; 3: az I. árvízvédeli fokozattól 0,25 éterrel alacsonyabb vízszintnél élyebb fekvésû területek; 4: települések; I.,II.,III.,IV.: a vízozgást szabályozó terészetes árvízi kapuk [az egyes kapuk a vízállás eelkedésének egfelelõ sorrendben válnak aktív vízvezetõkké, ait a nyilak sötétedõ színe jelez]) 7
A víz tehát elsõsorban a Bodrog irányából érkezhet a belsõ területekre. A Bodrogzugba való behatolásának ásik lehetõsége, hogy az ábrázolt területen kívülrõl, a Viss-Zalkod-Kenézlõ közötti futóhook terület északi oldalán lévõ élyfekvésû átjárón folyik be. A kisebb kiöntések során ne jut inden élyedésbe víz a terület terészetes orfológiája ellett se, ezen a ûvi eleek csak tovább rontanak. A terészetes vízutánpótlás biztosítása fontos lenne a táji rendszer ûködésének stabilizáláshoz. 1. táblázat. A bodrogzugi intaterület különbözõ árvízvédeli fokozatoknál elöntött agassági régiói 0,5 éterenként (k 2 -ben) 93,50-94,00 94,00-94,50 94,50-95,00 95,00-95,50 95,50-96,00 96,00-96,50 96,50-97,00 97,00-97,50 97,50-98,00 Árvízvédeli fokozatok I. fok - 1 (az I. fok alatt) 1,17 7,36 1,09 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 I. fok - 0,75 ( ) 1,17 7,76 5,48 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 I. fok - 0,5 ( ) 1,17 7,76 7,03 1,21 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 I. fok - 0,25 ( ) 1,17 7,76 7,59 5,66 0,02 0,00 0,00 0,00 0,00 I. fok 1,17 7,76 7,59 6,59 0,75 0,00 0,00 0,00 0,00 II. fok 1,17 7,76 7,59 6,90 2,31 1,58 0,41 0,00 0,00 III. fok 1,17 7,76 7,59 6,90 2,31 1,63 0,70 0,50 0,44 2. táblázat. A rakaazi intaterület különbözõ árvízvédeli fokozatoknál elöntött agassági régiói 0,5 éterenként (k 2 -ben) 94,00-94,50 94,50-95,00 95,00-95,50 95,50-96,00 96,00-96,50 96,50-97,00 97,00-97,50 I. fok - 1 (az I. fok alatt) 2,43 4,11 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 I. fok - 0,75 ( ) 2,43 4,78 0,28 0,00 0,00 0,00 0,00 I. fok - 0,5 ( ) 2,43 5,04 1,41 0,00 0,00 0,00 0,00 I. fok - 0,25 ( ) 2,43 5,04 2,11 0,12 0,00 0,00 0,00 I. fok 2,43 5,04 2,29 0,42 0,00 0,00 0,00 II. fok 2,43 5,04 2,32 0,75 0,40 0,04 0,00 II-III. fok 2,43 5,04 2,32 0,75 0,41 0,08 0,01 3.3. A ûholdfelvételek és a digitális agasságodell elezése Az ûrfelvétel interpretációval elsõsorban az volt a célunk, hogy segítségével könnyebben és pontosabban elválaszthassuk egyástól az eltérõ ökológiai jellegû orfológiai típusokat, egkönnyítve ezzel a helyszíni geoorfológiai felvételezést és kiegészítve annak hiányosságait. Ezt úgy értük el, hogy digitális kiértékelés különbözõ haisszín kobinációi közül kiválasztottuk azokat a kopozitokat, aelyek a különbözõ típusú növényzeti fedettséget a legjobban jelzik (pl. 7. ábra), és azt ráfeszítettük egyrészt a digitális terepodellre, ásrészt a geoorfológiai térképre. 8
7. ábra. A intaterület doborzatodellje a ráfeszített ûrfelvétellel. Az összehasonlítás vizuálisan egerõsítette azt az elõzetes feltételezést, hogy az árterek különbözõ agasságú szintjeinek növényborítottsági, sõt földhasznosítási típusai az ûrfelvételekrõl azok felbontási határain belül - jól eghatározhatók (8. ábra). 8. ábra. Az ûrfelvételbõl száraztatott földhasznosítási típusok Mivel a különbözõ agassági szintek általában geoorfológiailag is eltérõ foratípusokat jelentenek, így az interpretálás valóban (bár áttételesen) segítette a terület geoorfológiai felvételezését (9. ábra). 9
9. ábra. Az ûrfelvétel és a DEM kapcsolata. Tapasztalataink alapján a ódszer ás területeken is használható lesz. Ez annak ellenére kiondható, hogy a digitális agasságodell és a ûholdfelvételek értékeinek korrelációs vizsgálata azt utatta, intha a két változó (a tengerszint feletti agasság és a noralizált vegetációs index) ne lenne kapcsolat (r=0,21; p<0,05). Az elezést kisebb területegységeken belül, 0,5 -es szintekre bontva is elvégeztük, de a korrelációs együttható értéke ekkor se lett 0,3-nél nagyobb. Ennek oka feltehetõleg az, hogy a ûholdfelvételek pixelintenzitás-értékeinek nagy a szórása, ugyanazt a tájfoltot kis területen túl sokféle érték írja le. Eellett a kis agasságkülönbségek ellenére a terület ikroorfológiailag igen változatos. Mindezek következtében a vizuális kiértékelés során ég egfigyelhetõ összefüggések a digitális feldolgozáskor ár eltûnnek. A kérdés indenképpen további vizsgálatra érdees, és a legújabb, jóval nagyobb térbeli és spektrális felbontású ûrfelvételek annak sikeres egoldását prognosztizálják. 4. Összefoglalás Munkánknak ebben a fázisában esszeenõ következtetéseket ne kívánunk levonni, de a digitális agasságodell alapján így is jól látható néhány összefüggés: - ki tudtuk jelölni azokat a településeket, elyeket egy esetleges gátszakadás veszélyeztet, - azonosíthatók az áradások kialakulását gátló terészetes küszöbök és a vizet a holtedrekbe vezetõ árvízi kapuk, - az ûrfelvételek jó kisegítõ eszköznek bizonyulnak a geoorfológiai forák térképezésénél; - a agasságodell és az ûrfelvétel között ne találtunk szoros kapcsolatot, elynek okát abban látjuk, hogy a növényzetet ne a tengerszint feletti agasság határozza eg, hane a (különbözõ abszolút agasságú és relatív helyzetû) orfológiai forák. A digitalizálás ódszertani vonatkozásaival kapcsolatban a következõ egállapításokat tehetjük: - nagy ennyiségû digitalizálandó térkép esetén elkerülhetetlen segéderõ bevonása, vagy kész adatbázis beszerzése, - indkét ódszer esetén szükséges az elkészült adatbázis tüzetes átvizsgálása, ely necsak az elsõdleges alapadatbázist kell hogy érintse, hane a további lépések során (interpoláció, ûrfelvétellel történõ összevetés, elöntés) is végig fontos szepont kell hogy legyen. 10
Irodalo: Borsy Z. 1953: A Bodrogköz felszínének kialakulása, Földrajzi Értesítõ, pp. 409-419 Borsy Z. 1969: Bodrogköz, In: A tiszai Alföld, Szerk. Marosi S. Szilárd J., Budapest, pp. 33-36 Borsy Z. Félegyházi E. 1982: A vízhálózat alakulása az Alföld északi részében a pleisztocén végétõl napjainkig, Szabolcs-Szatári Szele, 3. pp. 23-32. Borsy Z. Lóki J. Félegyházi E. 1988: Bodrogköz, eber-táj-ezõgazdaság, Szerk. Fehér A.,, p.239 Dévai Gy- Müller Z. 1998: A Tiszabercel és Gávavencsellõ közötti Tisza-hullátér terészeti állapotának jellezése és környezetinõségi értékelése; Studia Odonatol. Hung. 4. pp. 83-97. Szabó J. (koord): Az észak-alföldi régió fejlesztésének környezeti, társadali, gazdasági és kulturális kérdései, OM pályázati beszáoló, Debrecen, 1998, kézirat. p. 35. Szabó J. Sütõ L. 2002: Az egyedi tájérték kataszterezés néhány elvi kérdése és gyakorlati tapasztalatai a Cserehát példáján, Magyar Geoorfológus Találkozó - 2002 elõadásai, Eger, in print Szabó J. Tóth Cs. Félegyházi E. 2000: Az élettelen terészeti értékek védele és környezetkíélõ hasznosítási lehetõségei a Tisza-vidéken (Kisköre feletti agyarországi szakasz), MÉM Tisza Progra 2000, pályázati tanulány, p. 13. Szabó J. Tóth Cs. - Félegyházi E. 2003: Tájértékek és folyóvízi felszínfejlõdés Tisza enti vizsgálatok alapján, Elõadás a Magyar Földrajzi Társaság Vándorgyûlésén, Nyíregyháza Tóth, Cs.- Félegyházi, E. - Szabó J. 2001: The study of the iddle Tisza region dead riverbeds fro the aspect of landscape rehabilitation; In: Man and landscape, Eds: L. Buzek, M. Rzetala, Ostrava-Sosnoviec, pp.148-155. 11