Jogszabályi háttér A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz. A módszertani tanulmány a helyi önkormányzatok árvíz-elhárítási folyamatra való felkészülésének segítésére, tudás szintjük növelésére a vízrajzi-vízföldtani adottságok alapján, (alapvetően a felszín alatti vizek) kártételeinek megelőzésére, ill. kezelésére, az érvényes európai és nemzeti jogszabályokkal összhangban c. projektjéhez A projekt 1. számú szemináriumának előadása Előadó: Dr. Zombor Eleonóra, (Ém-VIZIG) 2013. 02. 26, Miskolc www.husk-cbc.eu; www.hungary-slovakia-cbc.eu 1
Árvízvédekezés fejlődése 1. Időszak A középkor előtti időszakban az árvizek nem jelentettek általános érvényű természeti katasztrófát. Ártéri gazdálkodás, hadászati, védelmi feladatok 2. Időszak 1846-ig 800 km gát épült 3. Időszak 1876-ig Tisza-völgyi árvizek szabályozása 4. Időszak 1945-ig katasztrofális árvizek (1879 Szeged ) gát méretek egységes meghatározása 5. Időszak 1945 után az árvizek magasság és tartósság tekintetében túlhaladták az eddigi észlelt értékeket. Összetett teljes körű árvízvédekezés megszervezése (hidrológiai előrejelzés, talajmechanikai vizsgálatok, kockázatelemzés, közgazdasági szemlélet). 1954-ben négy esetben, 1956-ban 52 esetben, 1992-ben egy esetben okozott gátszakadást a dunai árvíz. 1970-ben három esetben okozott gátszakadást a szamosi árvíz 1980-ban egy esetben okozott gátszakadást a Körösök árvize 2001-ben két esetben okozott gátszakadást a tiszai árv 2010-ben Sajó-völgyi árviz (Miskolc, Felsőzsolca, Edelény stb???) 2
3
4
1964. évi IV. törvény VI. FEJEZET A VIZEK KÁRTÉTELEI ELLENI VÉDEKEZÉS 36. A lakosság életének és javainak, valamint a társadalmi tulajdonnak a vizek kártételei elleni védelme érdekében a szükséges vízrendezési munkákat, illetőleg védőműveket a népgazdaság fejlődésével és erőforrásaival arányosan kell megvalósítani, a meglevő létesítményeket pedig a biztonság követelményeinek megfelelően kell fenntartani és fejleszteni. 37. (1) Az árvízvédelmi fővédővonalak, valamint a belvízrendszerekben a főművek építése és fenntartása, továbbá mindezeken a védekezés műszaki tevékenységének ellátása - a (2) bekezdésben említett esetet kivéve - a vízügyi szervek feladata. (2) A saját szervezettel védekező városok által fenntartott műveken az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait a város igazgatási határain belül - a vízügyi szervek szakirányításával - a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve látja el. 38. A vízügyi szervek kezelésébe nem tartozó árvíz- és belvízvédekezési műveken, továbbá a helyi jelentőségű kisebb vízfolyásokon a vizek kártételei elleni megelőző és tényleges védekezés (a helyi vízkárelhárítás) műszaki feladatait a vízügyi szervek szakirányításával, a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve látja el. 39. Az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás külön jogszabályban meghatározott tanácsi államigazgatási teendőinek ellátása a területileg illetékes községi (városi, megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a végrehajtó bizottság illetékes szakigazgatási szervének a feladata. 5
Vhr. 84. (1) Az árvíz- és belvízvédekezés tanácsi államigazgatási feladatai: a) a gyalogos, a fogatos, a géperejű és a szivattyúgépkezelő közerő összeírása, nyilvántartása, mozgósítása és az ellátásukról gondoskodás, b) a kiürítés, mentés és a visszatelepítés megtervezése, megszervezése, a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok által rendelkezésre bocsátott műszaki adatok alapján; c) a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke által elrendelt kiürítés és visszatelepítés végrehajtása; d) az élet- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében szükséges intézkedések megtétele; e) a védekezésben résztvevők egészségügyi ellátásáról való gondoskodás, továbbá a kiürítés és visszatelepítés során a járványok elhárítása céljából szükséges egészségügyi intézkedések megtétele; f) minden olyan anyag, eszköz és felszerelés nyilvántartása, mozgósítása, amely árvíz- és belvízvédekezés esetén a védekezési munkára igénybe vehető. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat - a felsőbb tanácsi szakigazgatási szervek irányításával és támogatásával - a községi (városi, megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási, illetőleg az e) pont esetében az egészségügyi szakigazgatási szerve látja el. (3) A kiürítést és a visszatelepítést - az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatait ellátó szervek szakvéleménye alapján - a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke rendeli el. 6
Az árvízi helyzet meghatározó körülményei Heves vízjárású rendszerek: 28-36 órával a nagy csapadék után 8-10 m vízszint emelkedés a határon Árvíz tartósság: 5-20 nap 25-100 nap Alvízi országként felszíni vízkészleteink 96 %-a és az árvizek is az országhatáron kívül keletkeznek 7
Magyarország árterei és védvonalai Magyarország árterei és védvonalai Elsőrendű védvonalak hossza 4200 km, mentesített ártér 21200 km 2, az ország területének 23%-a, Európában szinte egyedülálló 8
SZLOVÁKIA (Hernád) SZLOVÁKIA (Sajó) SZLOVÁKIA (Bodrog) UKRAJNA (Tisza,Bodrog) Az ÉMVIZIG működési területe (10290 km2) 9
Edelény 10
Miskolctapolca, Hidegvízmű, 2010 11
Miskolctapolca, Hidegvízmű, 2010 12
Miskolctapolca, Hidegvízmű, 2010 13
Miskolc, Anna-barlangi II.-II. karsztforrás 14
Garadna-völgy, szennyvízvezeték 15
Miskolc, Szent István-barlang 16
Szent István-barlang, árvíz után 17
Lámpatest, kapcsolószekrény vízzel telve (Szent István-barlang, Miskolctapolca, Barlangfürdő, 2010) 18
Miskolctapolca, Barlangfürdő, vízfakadások nyoma a medencefalon 19
Baradla-barlang, 2010 20
Az EU Árvízi Irányelve és annak végrehajtása az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről -ben foglaltak teljesítése. Magyarország vízkár-elhárítási stratégiájának a megváltozott társadalmigazdasági elvárásoknak megfelelő átdolgozása. 21
Legfontosabb jogszabályok 1990. évi LVX. Önkormányzati törvény 1995. évi LVII. Vízgazdálkodásról szóló törvény A Kormány 232/1996. (XII. 26) Korm. rendelete a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelete az árvíz- és a belvízvédekezésről 234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény végrehajtásáról 22
A védekezés szervezeti ábrája Országgyűlés Kormány Kormányzati szint Kormányközi Koordinációs Bizottság ÖTM Védekezési Munkabizottság Operatív Törzs OKF Megyei szint Megyei VB Operatív Törzs Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Helyi szint Helyi VB Polgármesterek PV. kirendeltségek Tűzoltóságok 23
Árvízvédekezési feladatok megosztása Az árvizek elleni védelem az állam a helyi önkormányzatok és az érdekeltek feladata Az árvízvédekezés két jellemző tevékenység csoportja: A védekezés vízügyi-műszaki feladatainak szervezése, irányítása és végrehajtása beleértve a hidrometeorológiai észleléseket, megfigyeléseket, előrejelzést, riasztást a védművek ellenőrzését, megfigyelését, a védművek védőképességének megőrzését, fokozását (magassági és védőképességi hiányok ideiglenes pótlása nyúlgátalással, megtámasztással, buzgárok elleni védekezés, stb.) 24
Árvízvédekezési feladatok megosztása a védekezés államigazgatási tevékenységeinek szervezése, irányítása és végrehajtása a védekezés műszaki feladatainak ellátása érdekében szükséges, az ezen feladatok ellátására létrehozott szervezetek személyi és anyagitechnikai felszereltségét meghaladó munkaerő, anyag, eszköz, gép és szállítóeszköz igényfolyamatos kielégítése, Veszélyhelyzet kezelés o a veszélyeztetett lakosság és javak szükség esetén történő biztonságba helyezése, mentés, kimenekítés, befogadás o a lakosság és a védekező erők egészségügyi ellátása, o járványok megelőzése és elhárítása o rendfenntartás o keletkezett károk felmérése, helyreállítása 25
Az árvízvédekezés jogszabályi háttere A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 16. -a szabályozza a vizek kártételei elleni védelem és védekezés feladatait, megelőzésben, elhárításában érdekeltek körét és azok kötelezettségeit. 26
A Vgtv. 16. (2) és (4) bekezdése szerint: a vízügyi igazgatási szervezet feladata a kettőnél több települést védő vízkárelhárítási létesítmények (árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók stb.) építése, valamint az állami tulajdonban levő védőművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása, a helyi önkormányzatok feladata a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, fenntartása és azokon a védekezés 27
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 10. A helyi védelmi bizottság elnökének védekezéssel kapcsolatos feladatai 14. (1) A helyi védelmi bizottság elnöke: a) működési területén irányítja a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét, b) utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére, c) intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására. (2) A helyi védelmi bizottság elnökének az (1) bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a megyei közgyűlés elnökére. 28
11. A polgármester feladatai 15. (1) A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait. E feladatok végrehajtására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve egyetértésével közfoglalkoztatási támogatást igényelhet az erre a célra létrehozott költségvetési előirányzat terhére, a külön jogszabályban meghatározottak szerint. (2) A polgármester a felkészülés keretében: a) felelős a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért, b) irányítja a védekezésre való felkészítést, c) gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, d) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, e) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért, f) gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére a katasztrófaveszélyekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról, g) a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását, h) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését, i) részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által szervezett felkészítéseken, j) kijelöli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataiban közreműködő közbiztonsági referenst. (3) A főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és 29 a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó katasztrófavédelmi tevékenységet.
16. A polgármester a településen a védekezés során: a) a 46. (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, b) halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét, c) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, d) szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését, e) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását, f) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását, g) együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában 30
Feladatok a védekezés megkezdése előtt Vízkár-elhárítási tervek elkészítése és folyamatos aktualizálása A védelmi anyagok beszerzése raktározása, deponálása A védelmi szervezet felállítása és a védekezésben részt vevők névsorának összeírása (Név, cím, elérhetőség) Az ár- és belvízvédekezés szempontjából kritikus pontok feltárása 31
Készültségek megszüntetését követő feladatok A megrongálódott védművek helyreállítása. A védekezési anyagok, eszközök és felszerelések összegyűjtése, kijavítása/selejtezése, raktározása. Intézkedés a hiányzó védelmi anyagok pótlására. Védekezési kiadások elszámolása. Más szervektől, állampolgároktól igénybe vett szolgáltatások, eszközök, felszerelések elszámolása, vagy visszaadása. A védekezés befejezését követően összefoglaló jelentést kell készíteni és a felettes szerveknek be kell nyújtani. 32
Miskolc Keleti- kapu (Felsőzsolca) 33
A települések vízkár-elhárítási tervének elkészítésének szükségessége 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 34
A vízkár-elhárítási tervnek operatívnak és aktuálisnak kell lennie. Tartalmaznia kell: A település környezetének bemutatását és adottságait A geomorfológiai adottságokat Az éghajlatot A növényzet bemutatását ( művelési ágak, zöld területek és erdők) A vízviszonyokat A település belterületi vízelvezető rendszerének bemutatását A védelmi létesítményeket és a kapcsolódó vízi létesítmények ismertetését A védekezésben együttműködők elérhetőségét (bányák, szállító és munkagépek tulajdonosának elérhetősége) A védekezési fokozatokat 35
A védekezésben részt vevő polgári erők mozgósítási tervét A kiürítési és mozgósítási tervet A védekezési anyagok mennyiségét és helyét Az éves felülvizsgálatok jegyzőkönyveit A védekezési tapasztalatokat A védekezés megszűnését követő intézkedéseket A védekezési szervezeti beosztást A védelmi vonalak kritikus pontjait (a korábbi védekezések során tapasztaltak alapján térképen megjelölve) Áttekintő és részletes helyszínrajzokat (kiegészítve azzal, hogy az adott beavatkozási helyeken mennyi anyagra, emberre és gépre van szükség) 36
Köszönöm a figyelmet! 37