Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ Centrul Transfrontalier de Competenţă în Domeniul Dezvoltării Rurale Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development konferencia Új lehetőségek a határmenti vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU csatlakozása után Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza 2007. január 18. Levezető elnök: Prof. Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár A projekt az INTERREG IIIA Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával valósul meg 1
Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, 2007. január 18. TARTALOM Andrew F. Fieldsend Megnyitó 3 Szabó Gyula, Oláh Judit és Andrew F. Fieldsend A HVTK céljai és eddigi eredményei 4 Lenti István Múltunk jövője: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 12 Veress Enikő A társadalmi tőke szerepe a vidékfejlesztésben (egy erdélyi esettanulmány) 13 Csapóné Riskó Tünde Felsőoktatás és foglalkoztatottság Magyarországon nemzetközi kitekintéssel 14 Nagy László Időjárási tényezők tenyészidőszaki változásai Kisvárda térségében 22 Hadházy Ágnes A Nyírségi Kistérség településfejlettségi vizsgálata 25 Ács Orsolya A Nemzeti Fejlesztési Terv Házhoz Jön 30 Oláh Judit A vidékfejlesztés módszertani megalapozása 32 Berecz Mihály A LEADER az Észak-alföldi régióban 40 Hanusz Árpád A turizmus, mint a vidékfejlesztés eszköze 44 Szabó Andrea A konfernecia hallgatói szemmel, gondolatok a konferencia témájához 45 2
Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, 2007. január 18. MEGNYITÓ Andrew F. Fieldsend Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut 138. E-mail: fieldsend@agr.unideb.hu Ez a konferencia egy a négy közül, amelyet a HVTK szervez Interreg IIIA támogatással azokban a magyarországi megyékben, melyek határosak Romániával. Ez alkalommal a vidékfejlesztés társadalmi vetületére összpontosítottunk a határmenti régióban. Mind Magyarországon és Romániában sok éven át, számos társadalmi közösség távol volt a kitaposott ösvénytől, főként a határhoz való közelségük miatt, ezért életképességük is jelentősen csökkent. Románia EU-csatlakozásának egyik lehetséges előnye lehet, hogy a fentebb leírt elszigeteltség csökken valamelyest a két ország közti kommunikáció erősödésével. Mint minden HVTK konferencia, ez az esemény is lehetőséget adott határmenti területek egyetemi szereplőinek és a vidékfejlesztést gyakorlatban alkalmazóknak arra, hogy előadják saját elgondolásaikat és meghallgassák egymás előadásait a téma különböző aspektusaival kapcsolatban, továbbá hogy megvitassák a felmerült kérdéseket workshop-ok keretein belül. Az előadások kiválasztásának fő szempontja az volt, hogy a tárggyal kapcsolatosan minél szélesebb témakör kerüljön terítékre: Megbízható módszereket kell használni a vidéki területek feljesztési igényeinek felismerésére és szükség van indikátorokra, melyekkel számszerűsíthető a vidékfejlesztés állapota (Hadházy A. és Oláh J.). Nem elég a rendelkezésre álló finanszírozási forrást a szükséges területre irányítani, hanem lényeges növelni a közösségek befogadó kapacitását is, mely által hatékonyabban használhatják fel a forrásokat. Megismertünk egy olyan kezdeményezést, mely Nemzeti Fejlesztési Tervet hivatott ismertetni helyileg, ezáltal egy lényeges irányelv-keretet adva a regionális fejlesztési programoknak (Ács O.). A vidéki közösségek működésének jobb megértése érdekében egy erdélyi helyzettanulmány betekintést nyújtott a társadalmi tőke szerepébe a vidékfejlesztésben (Veress E.) A Leader elősegíti az alulról jövő, bottom up vidékfejlesztést, melynek működési előfeltétele a társadalmi tőke megfelelő szintje a közösségekben (Berecz M.). A Leaderen keresztül például a vidéki közösségek képességeit és szaktuádását kell felismerni és fejleszteni. A vidéki területek társadalmi és kulturális örökségei olyan források, melyek felhasználhatóak a jövőbeli fejlesztéshez (Lenti I.), míg a turizmus lehetőséget ad arra, hogy a szakmával rendelkező emberek fejlesszék képességeiket, továbbá ösztönzi a vállalkozási aktivitást, hogy feleljen meg a helyi lakosoknak és az odalátogatóknak egyaránt (Hanuzs A.). A vidéki közösségek továbbra is függnek a mezőgazdaságtól gazdasági értelemben, ezáltal a klímaváltozás közvetlenül érinti őket (Nagy L.). A felsőoktatási intézmények fontos szerepet játszanak a közösségek új kapacitásainak kidolgozásában, ezáltal a gazdasági diverzifikáció elindításában (Csapóné T.). Felkértünk minden előadót egy írott közlemény elkészítésére, mely a konferenciakiadványok között kerül kiadásra, legtöbbjük eleget is tett a felkérésnek. Remélhetőleg értékes lesz az információforrás a munkája során. 3
Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, 2007. január 18. A HVTK CÉLJAI ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI Szabó Gyula, Oláh Judit és Andrew F. Fieldsend Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut 138. E-mail: hvtk@agr.unideb.hu Kulcsszavak: fenntartható vidékfejlesztés; multidiszciplinaritás; legjobb gyakorlat Összefoglalás: 2006 februárjában hat szervezet együttműködésével egy informális szervezet jött létre Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ (HVTK) névvel. A HVTK célja a párbeszéd és tapasztalatcsere ösztönzése a tudományos pályán dolgozó szakemberek, diákok, és a gyakorlati megvalósítók között a fenntartható vidékfejlesztés témájában. A vidékfejlesztés multidiszciplináris téma és a HVTK résztvevői sok tárgyban rendelkeznek szaktudással, mint például az agrárdiverzifikáció, földhasználat, gazdaságfejlesztés, oktatás, társadalmi tőke és területfejlesztés. A Központ sikeresen elnyerte az Interreg IIIA finanszírozását, mely 95 %-ban fedezte az indulási költségeket, illetve tevékenységi programja első 14 hónapjának költségeit. A tevékenységek a következő területekre vonatkoztak: (a) egy olyan emberekből álló hálózat kiépítése, akik érdekeltek Magyarország-Románia határmenti régiójának vidékfejlesztésében, (b) egy online vidékfejlesztési szakértői adatbázis létrehozása, illetve (c) a fenntartható vidékfejlesztés oktatásának támogatása. Ez a tanulmány bemutatja a fenti tevékenységek megvalósítását, továbbá megvitatja, milyen szerepet játszhat egy ilyen szervezet a régió fenntartható vidékfejlesztésének támogatásában az Európa-szerte bevezetett legjobb gyakorlati eredményeken alapuló új elképzelések foganatosításával. BEVEZETÉS Az egy főre eső GDP tekintetében a Magyarország-Románia határmenti régió az EU- 27 országok legszegényebbjei között helyezkedik el (Eurostat, 2006). Magyarország észak- és dél-alföldi régióit, illetve Románia észak-nyugati és nyugati régióit egyaránt a konvergencia régiók közé sorolják a jelenlegi EU programperiódusban, mivel ezen területek egy főre eső GDP értéke 75 %-kal kevesebb az EU-25 országok átlagáénál. A 2002-2004 évek átlaga az észak- és dél-alföldi régióban 36,7%, illetve 39,6% volt (Európai Bizottság, 2005) A Magyarország-Románia határmenti régió vidéki területei viszonylag szegények természeti erőforrásokban, viszont gazdagok szántóföldben. 2003-ban az Alföld két régiója 47 %-kal járult hozzá a mezőgazdasági össztermékhez és szolgáltatáshoz (KSH, 2005). Ezáltal tehát a mezőgazdaság továbbra is fontos része a vidéki területek gazdaságának, amely a politikai és gazdasági rendszerváltás miatt közel két évtizedes átállási időszakon van túl. Ez a földtulajdon radikális átalakítását vonta maga után. Szintén fontos hatással van a vidéki területekre Magyarország csatlakozása az EU-hoz. Magyarországon a NUTS3 megyék, azaz Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megye határai kb. 90%-ban közösek Romániával. Az első két megye az észak-alföldi régió része, míg a harmadik a dél-alföldi régióhoz tartozik. A három megyében összesen 28 NUTS4 kistérség található, melyekből három magában foglal megyeszékhelyeket és gazdaságilag viszonylag jól fejlett. A fennmaradó kistérségek közül tizet a legkevésbé fejlett, és további hetet a fejlődésben elmaradt kategóriába soroltak 2002-ben (Faluvégi 2004). Ezek a kistérségek tekinthetőek a leginkább vidéki jellegűnek, reprezentálva több, mint 50 %-át a három megye vidéki lakosságának. Ezeknek a vidéki közösségeknek, illetve Románia határmenti vidékein élő, a magyar közösségekkel szoros földrajzi, környezeti, kultúrális és történelmi kapcsolatban lévő 4
közösségeknek olyan megpróbáltatásokkal kell szembenézniük, melyek mindennaposak Európa perifériális részén. Ezek főleg agro-környezeti tényezőket takarnak, úgy mint az erőforrások túlzott kihasználása, környezetszennyezés, a mezőgazdaság csökkenő jövedelmezősége, gazdasági nyomás, melynek nyomán megnő a városba költözés aránya, a szakértelem hiánya, társadalmi tényezők (rossz kommunikáció), illetve csökkenő, elöregedő populáció. 2002 decemberében, a regisztrált munkanélküliség 17 kistérségben meghaladta a 9 %-ot, az ezer lakosra eső aktív vállalkozások száma kevesebb volt 50-nél, a bruttó jövedelem pedig a legalacsonyabb kategóriába esett. Huszonnégy kistérségben csökkent a populáció, hét esetben az éves érték 5.0 és 7.4 fő/1000 lakos között volt (KSH, 2004). Az életképes vidéki közösségek támogatásának igénye ma már általánosan elfogadott. A városi központok önmagukban nem fenntarthatóak és függnek a vidéki területektől élelmiszer, kikapcsolódás, illetve egyéb termelési tényezők tekintetében. Ugyanakkor a vidéki gazdaság egyre szélesebb körű tevékenységek elvégzésére alkalmas, ideértve a szántóföldtől az asztalig termékpályát, egyéb szántóföld alapű iparágakat, ipari termelést, turizmust és szórakozást, illetve a kiskereskedelmi és szolgáltatási ágakat (Bryden, 2003). A Magyarország-Románia határmenti régió számos fontos mezőgazdasági és vidékkel kapcsolatos oktatási és kutatási központtal, továbbá nagyszámú, a fenntartható vidékfejlesztést maga elé célként kitűző szereplővel rendelkezik. Fieldsend et al. (2004) rámutattak, hogy egy valódi együttműködő megközelítés, amely megcélozza a vidékfejlesztés minden aspektusát (ideértve a gazdasági, társadalmi, környezeti és kormányzati szempontokat), növeli a hatékonyságot. Ez a tanulmány egy olyan, a Debreceni Egyetemen létrehozott központ munkáját írja le, melyet ennek a megközelítésnek, és különösképp az egyetem és a gyakorlati megvalósítók közötti komolyabb együttműködésnek a megvalósítására hoztak létre. MÓDSZERTAN 2006 februárjában hat szervezet fogott össze a legjobb gyakorlat cseréje és terjesztése érdekében a vidékfejlesztés területén az általuk létrehozott Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központon (HVTK) keresztül. Ezek a szervezetek a következők: Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum; Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja; Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség; Békés Megyei Önkormányzat; Bánáti Mezőgazdaságtudományi és Állatorvostudományi Egyetem; Temesvár, Románia és Writtle College, Anglia. Ezek a szervezetek számos különböző szereplőt reprezentálnak a vidékfejlesztés területén. A központtal kapcsolatban lévő egyének szaktudása a vidékfejlesztés szerteágazó megközelítéseit takarja, ideértve a mezőgazdasági diverzifikációt, földhasználatot, gazdasági feljődést, oktatást, társadalmi tőkét és területfejlesztést. A DE-ATC-n belül például a HVTK résztvevőit tudatosan a két kar (Mezőgazdaságtudományi, illetve Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar) számos tanszékéről választották ki. A HVTK tevékenységei Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés megyére összpontosulnak Magyarországon, illetve magukban foglalják a romániai Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyék síksági területeit. A szervezet sikeresen elnyerte a Magyarország- Románia Interreg IIIA támogatást, mely elegendő volt az indulási költségek 95%-ának fedezésére (mint pl. a reklámanyagok nyomtatása), illetve szintén megvalósították belőle az első 14 hónap hosszúságú program tevékenységeit. Ezen tevékenységeknek három céja van: Elsősorban egy Határmenti vidékfejlesztési hálózat kiépítése, mely olyan egyénekből áll, akik érdekeltek a határmenti régió vidékfejlesztésében. Ezt az angol Newcastle-upon-Tyne Egyetem Vidéki Gazdasági Központja által létrehozott Északi vidéki 5
hálózat mintája alapján alakítják ki. A hálózat célja, hogy serkentse a párbeszédet és a tapasztalatcserét a fenntartható vidékfejlesztésről, ezáltal segítve az egyéneket és a szervezeteket abban, hogy kapcsolatokat építsenek ki egymás között, illetve hogy létrehozzanak egy közös vidékfejlesztési stratégiát a régióban. Habár bárki csatlakozhat a hálózathoz, a legtöbb tag a következő típusú szervezetekhez tartozik: Regionális vidékfejlesztési ügynökségek (Észak- és Dél-Alföld) Megyei önkormányzatok (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés) Kormányzati szervezetek és ügynökségek, pl. helyi vidékfejlesztési hivatalok Kistérségi vezetők Kereskedelmi csoportok, pl. mezőgazdasági kamarák, kereskedelmi kamarák Nem kormányzati szervezetek, pl. Kárpátok Alapítvány Közösségi csoportosulások, pl. Roma csoportok, stb. Egyetemek, pl. Debreceni Egyetem, Nyíregyházai Főiskola Kis- és középvállalkozások Másodsorban cél egy vidékfejlesztési szakértői adatbázis létrehozása. Hatalmas mennyiségű lényeges információ, szaktudás és tapasztalat létezik Európa-szerte, ideértve azt is, amit az EU finanszírozott olyan programok által, mint a 6. Keretprogram és az Interreg III a 2000-2006 közötti időszakban. Egy határmenti felsőoktatási intézményen alapuló vidékfejlesztési központ a legalkalmasabb arra, hogy egy ilyen adatbázist összeállítsunk, melyet a döntéshozók, végrehajtó szervezetek és az egyetemi szereplők feltölthetnek a régióban adaptálható jó gyakorlati példákkal. Ez adatbázis adatokat tartalmaz a következőkkel kapcsolatban: Projektek A szakértelem forrásai (pl. egyetemi tanszékek) Finanszírozási források Oktatási kurzusok Publikációk Harmadsorban a diákok fenntartható vidékfejlesztési oktatásának támogatása. Az egyetemi intézmények és a gyakorlati megvalósítók közötti, HVTK által szorgalmazott párbeszéd kétirányú folyamatként lett megtervezve. A gyakorlati megvalósítók tanulhatnak az egyetemi szereplőktől, de ezzel együtt az egyetemi szereplőknek tisztában kell lenniük a valós élet problémáival, amelyekkel a gyakorlati szereplők szembesülnek. Szintén ismerniük kell az általuk kidolgozott megoldásokat, hogy megfelelően oktathassák a jövő vidékfejlesztési szakembereit. A célok elérése érdekében végzett tevékenységek eredményeit a következőkben olvashatja. EREDMÉNYEK A Határmenti vidéki hálózat adatbázisának összeállítása során minden egyes HVTK résztvevő összeállított egy listát az általa ismert, a vidékfejlesztésben érdekelt egyénekről. A projekt kezdetekor kb. 550 magyarul beszélő és 200 nem magyarul beszélő egyén szerepelt a listákon. Ezek a számok később növekedtek. A hálózat és a HVTK közötti kommunikáció fő csatornája a havonta jelentkező elektronikus hírlevél, mely e-mail formájában, közvetlenül jut el minden egyes személyhez, illetve szintén hozzáférhető.pdf formátumban a HVTK honlapján (www.hvtk.org). Minden egyes hírlevél tartalmaz infomációkat a HVTK múltbeli és jövőbeli tevékenységéről, az általános eseményekről és a közelgő konferenciák részleteiről. A hírlevél értékét és fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy összesen két egyén jelezte leiratkozási szándékát. 6
Szintén kiküldésre került egy négyszer egy napos konferenciára történő meghívás közvetlenül a Határmenti vidéki központnak egy olyan válasz-faxpapírral együtt, mellyel visszaigazolhatják részvételi szándékukat. A HVTK tervezi egy konferencia megtartását a vezető mezőgazdasági felsőoktatási intézményeken a projekt által lefedett mindhárom megyében egyenként, melyet egy extra konferencia zárna le a DE-ATC intézményében az Interreg IIIA finanszírozási periódusának a végén. Hozzávetőlegesen 100-an jelentek meg az első konferencián, melyet szintén a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában tartottak meg 2006. március 30-án. A konferencia címe az Az egyetem kapcsolata a vidékfejlesztési szakemberekkel volt, mellyel hangsúlyoztuk ezen szereplők párbeszédének fontosságát. A második konferenciát a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolán tartották meg június 29-én A partnerség szerepe a vidékfejlesztésben címmel, ahol kihangsúlyoztuk, hogy a különböző típusú szervezeteknek partnerség formájában kellene együttműködniük a projektek megvalósításában. Nagyjából 50 ember vett részt ezen az eseményen. Jelen tanulmány a harmadik konferenciára kerül benyújtásra, a negyedik konferencia pedig Debrecenben kerül megrendezésre 2007 áprilisában. Egy viszonylag közvetlen konferenciastílust alkalmaztunk, mely vitára és részvételre ösztönöz. A hozzászólásos és plakátok útján történő részvétel egyaránt fogadtatásra talált egyetemi szereplők, diákok és a gyakorlati alkalmazók részéről. Megfelelő mennyiségű idő áll rendelkezésre a kérdésfeltevésre és a résztvevők számára egy egyórás szakszemináriumot biztosítunk, ahol megvitathatják a lényeges kérdéseket. Minden prezentációt adó résztvevőt megkértünk, hogy biztosítsanak számunkra egy írott verziót is, melyet közzéteszünk a konferenciairatok között kinyomtatott verzióban, illetve a HVTK honlapján. Ennek részeként próbáltuk a résztvevőket rábírni arra, hogy megfelelő formátumú tanulmányokat adjanak be struktúra, kiállítás, betűforma, stb. tekintetében, viszont sokuknak ezzel problémájuk akadt. A HVTK szintén közzétett egy vitairat-sorozatot a honlapon. Ezek közül az első a felsőoktatási intézmények volt diákjaival ápolt kapcsolatának fontosságára irányul, míg a második a LEADER program vidéki területeken történő társadalmi tőke-fejlesztésben vállalt ösztönző szerepét taglalja. Mindkettő fontos témakör, melyekre egyszerű válasz nem létezik és reméljük hogy meglátásaink hozzásegítenek másokat ahhoz, hogy saját építő gondolataik legyenek. A vidékfejlesztői szakértői források száma, mely hozzáférhető a HVTK honlapján (www.hvtk.org). Kategória és típus szerint listázva. 1. táblázat Kategória Típus Szám Kategória Típus Szám Projektek Publikációk 4-7. Keretprogram 49 Szervezetek Oktatási 39 Interreg IIIA 1 Kutatási 10 Interreg IIIB 36 Egyéb 51 Interreg IIIC 88 Egyéb 26 Tanulmányi Posztgraduális 36 programok Graduális 6 Szakfolyóiratok 5 Könyvek 21 Finanszírozási Észak-Alföld 8 Füzetek 4 források Dél-Alföld 8 Publikációk 90 Az egész régió 10 A vidékfejlesztési szakértői adatbázis összeállításának feladatát felosztottuk számos HVTK résztvevő között és mintegy 500 adatbázis egységet sikerült megállapítani (1. táblázat). A Writtle College és a DE-ATC együttműködése eredményeképpen egy 200 7
projektből álló lista készült el, melyek között egyaránt megtalálható az EU által finanszírozott projekt, illetve olyan is, amelyre helyi források állnak rendelkezésre. A DE-ATC információt nyújtott 100 vidékfejlesztői szakértői forrásról, illetve 42 vidékfejlesztési tanulmányprogramról. Az RKK 120, a témával kapcsolatos publikációval járult az adatbázishoz, ideértve könyveket és szakfolyóiratokat. Ezidáig az ÉARFÜ 26 finanszírozási forrást azonosított, és várhatóan még sokkal többel is fog szolgálni, amint a 2007-től 2013-ig tartó finanszírozási periódus új tervezeteit elindítják. Mindezen információ magyarul és angolul egyaránt hozzáférhető a HVTK weboldalán. Az adatbázisban történő keresést egy részletesen kidolgozott keresőmodul segíti, amely kulcsszó, vagy kategória alapján rendezi a találatokat. Meglátásunk szerint ezidáig ez az egyik legértékesebb eredménye a HVTK-nak és ezáltal hasznára válik az egyetemi szereplők, diákok és a vidékfejlesztést gyakorlatban megvalósítók számára is. A HVTK számos módon támogatja a diákok oktatását. Finanszírozási forrással rendelkezik 500 példány elkészítésére egy új vidékfejlesztési tankönyvből és várakozásaink szerint ezek 2007 áprilisában hozzáférhetőek lesznek. A projektben közreműködő egyének részt vettek egy háromnapos romániai tanulmányi uton, mely során találkoztak egyetemi oktatókkal és gyakorló vidékfejlesztőkkel, továbbá láthattak gyakorlati példákat is a vidékfejlesztésre. Tanulmányokat jelentettek meg, konferenciákon vettek részt, illetve oktatási tevékenységük során felhasználják mindazt a tapasztalatot, amit szereztek. Az Interreg finanszírozási periódusának végén egy, a projekt addigi eredményeit tartalmazó CD fog elkészülni, melyet elküldünk az egyetemi szereplőknek, a diákoknak, illetve a gyakorló vidékfejlesztőknek. A HVTK tevékenységi körébe tartozik olyan munka is, mely túlmutat az Interreg IIIA által finanszírozott körön. Számos HVTK partner részt vesz a Rural Innova nevű Interreg IIIC projektben (www.rural-innova.org), amely előmozdítja a vidéki területek nem agrárjellegű fejlesztését egy európai szintű tapasztalat-transzfer és a jó gyakorlatok cseréjének útján. 2006 júniusában egy összejövetelre került sor, mely folyamán a projekt eredményei kerültek elterjesztésre. A HVTK szintén szorosan együttműködik a Praxis Hogyan tehetők működő képessé a vidéki vállalkozások nevű Interreg IIIC (www.praxisnetwork.net) projekttel. A Praxis egyik képviselője tartotta a szarvasi HVTK konferencia alapját képező előadást, továbbá közvetlen link található a VICOR nevű, vidékfejlesztők számára fenntartott online fórumra a HVTK honlapján. A Praxis szaktudását használta fel a HVTK ahhoz, hogy összeállítson egy kérdőívet a határmenti területek vidéki vállalkozásainak korlátozó tényezőivel kapcsolatban. A kérdőív eredményeiről Fieldsend és Nagy (2006) számoltak be. A vidékre összpontosuló vállalkozási támogatások forrásai 2004-ben és 2006-ban Kelet-Magyarország három megyéjében, melyet az EuroKontakt (EK), illetve a HVTK (HV) határozott meg Vállalkozástámogatás EK* HV Vállalkozástámogatás EK* HV típusa típusa Finanszírozás forrása 2 30 Egyéb támogatási források 5 11 Tanácsadás forrása 8 14 Kormányzati szervezetek 9 18 Képzés forrása 7 20 Romániai partnerek 5 12 Tagsági szervezetek 5 8 Honlapok 5 8 Leader akciócsoportok 0 18 * Forrás: Fieldsend és Nagy (2005). 2. táblázat A HVTK munkájának alapját a fenntarthatóság képezi. Jó példa erre, hogy átvette és továbbvitte az EuroKontakt nevű Phare-CBC projekt tevékenységeit, melyről Fieldsend és 8
Nagy (2005) írtak részletesebben. Az Eurokontakt a határmenti régió magyarországi részén található vidéki vállalkozások támogatási forrásait kereste, melyekből kevesebb, mint ötven került meghatározásra (2. táblázat). A HVTK a források számát 150-re tudta növelni. Ez az információ szintén megtalálható a honlapon. Két sajtóértekezlet került megtartásra, számos sajtóközleményt publikáltak, és jónéhány szervezet vállalta, hogy megjelenteti a HVTK weboldalának linkjét saját honlapján. ÉRTÉKELÉS A HVTK felismeri a vidékfejlesztés multidiszciplináris természetét, és tudatosan öszönzi a széleskörű szakmai tudással rendelkező egyéni szereplőt részvételét. Ily módon a központ egy olyan forrásként működik, amelynek célja, hogy a létező szervezeteket és struktúrákat hozzásegítse az együttműködésen alapuló hatékonyabb működéshez. A HVTK bárkivel hajlandó együttműködni, aki érdekelt a régió vidékfejlesztésében. A DE-ATC kétségkívül a mezőgazdasági és vidéki oktatás, kutatás és szaktanácsadás központja Magyarország keleti részén, ugyanakkor egy gyorsan változó piacon foglal helyet. Amikor Magyarország csatlakozott az EU-hoz, egy egységes piachoz csatlakozott, nem csupán a mezőgazdaság és a pénzügyi szolgáltatások, de az oktatás területén is. Románia most szintén csatlakozott ehhez az egységes piachoz. Folyamatosan növekvő lehetőségek állnak a kelet-magyarországi diákok rendelkezésére tanulmányaik folytatásának és későbbi munkavállalásuk terén. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának továbbra is versenyképesnek kell maradnia az új helyzetben. A HVTK segíti a kutatókat abban, hogy publikálják eredményeiket angolul, impakt faktorral rendelkező szakfolyóiratokban. Tapasztalatunk szerint a kutatók nem tartják be kellően a szerzői előírásokat, ezért ezen a területen igen lényeges az előrelépés. A DE-ATC kutatóinak szintén részt kell venniük több nemzetközi kutatási projektben. Az elmúlt két évben a HVTK csapata közvetlenül is felelős volt legalább 15 EU által finanszírozott pályázati kiírásért az Agrártudományi Centrum által beadott 32-ből, ezáltal hasznos segítséget tud nyújtani az új nemzetközi kutatási kiírások elkészítésében. A DE-ATC-vel való kapcsolaton túl, a HVTK partnerek szintén együtt dolgoztak számos, az EU 6. Keretprogramja által finanszírozott projekt kiíráson és munkájukat folytatják a 7. Keretprogram alatt is. A Varsóban székelő Európai Vidékfejlesztési Hálózat tagjaként a HVTK sok potenciális partnerrel tartja a kapcsolatot az esetleges jövőbeli együttműködés reményében. Továbbá, egy, az EU-15-ök közé tartozó partner (Writtle College) bevonása biztosítja, hogy egy Európát valóban átfogó perspektíva jellemzi a HVTK-t. Ez az Európát átfogó perspektíva hozzájárult ahhoz, hogy bevezessük az EU-15 jó gyakorlatot a régióba. Az EuroKontakt egy, a kelet-angliai régióban sikerre vitt projekten alapul (Fieldsend és Nagy, 2005). Eredményeinkből fakadóan, amikor 2004-ben először próbálkoztunk egy vidéki vállalkozás-támogatási jegyzék összeállításával, a projekt sikere korlátozott volt. Különösképpen az számított szokatlannak a régióban, hogy maguk a szervezetek biztosítsák számunkra saját adataikat (név, foglalkozás megnevezése, e-mail, postacím, telefon és fax számok). Két évvel később, a HVTK-ban résztvevő partnerek hitelességének, illetve az ÉARFÜ-nek a támogatásával az információs igényünkre érkezett válasz sokkal pozitívabb volt. A 2007 és 2013 közötti programperiódusban rendelkezésre álló finanszírozás egy sor egyéb projekt megvalósítására is alkalmas a régió vidéki területeinek előnyére. A HVTK összpontosító szerepet tud betölteni ezen finanszírozási források hatékony felhasználásában a programjain keresztül, melyek az európai jó gyakorlatot hasznosítják. Jó példa erre, hogy az EuroKontakton és a Praxison alapulva néhány HVTK partner a közelmúltban beadott egy 9
további Interreg IIIA finanszírozási igénylést, hogy támogatást nyerjen a vidéki vállalkozások ösztönzését segítő tevékenységekre, mely továbbra is a központ egyik fő érdeke. Katonané et al (2006) egy ún. tudományos műhely javaslatával álltak elő, mely egy olyan csatorna lehet, amin keresztül a DE-ATC egyetemi közössége aktívan támogathatja a vidéki közösségeket a kutatáson és a jó gyakorlatok transzferén keresztül. A tudományos műhely egy jól megalapozott elképzelés (Leydesdorff és Ward, 2005), azonban alkalmazása a vidékfejlesztésben egy új, érdekes kihívást jelent. Az ADER (Mezőgazdasági Diverzifikáció a Keleti Régióban; www.ader.org.uk) egy másik példa az olyan sikeres pályázatokra, amelyek rendelkezésre álló finanszírozás esetén hasznosan megvalósíthatóak lennének a határmenti régióban. Egy ötéves periódus során az ADER több, mint 3500 angol farmert segített hozzá vállalkozásaik változatossá tételéhez a Közös Agrárpolitika (KAP) változó igényeinek megfelelően (Boone et al., 2006). Egy ilyen támogatási szolgáltatás szintén értékes lenne a Magyarország-Románia határmenti régióban. A HVTK a fentebb részletezett módokon gondolkodásra ösztönzi az egyetemi szereplőket, diákokat és a gyakorlati megvalósítókat azáltal, hogy új elgondolásokat világít meg számukra, de legalábbis kihangsúlyozza azokat a koncepciókat, melyek szerintünk pillanatnyilag nem annyira elfogadottak, mint amennyire szükséges volna. Mindannyian tudjuk, hogy a vidékfejlesztés az új traktort a termelőknek elvnél sokkal többet jelent. Éppen ezért összpontosul a konferencia az egészséges vidéki közösségek általános témája köré és ismerteti meg a résztvevőket viszonylag új elképzelésekkel (mint pl. a LEADER), illetve koncepciókkal (mint pl. a társadalmi tőke), mely által a vidéki népesség előnyére válhat. A társadalmi, környezeti és kormányzati kérdések a fenntartható vidékfejlesztésben éppen annyira fontosak, mint a gazdasági ügyek. A HVTK továbbra is egy olyan közegként fog működni, melyen keresztül az egyetemi szereplők, a diákok és a vidékfejlesztés gyakorlati megvalósítói kommunikálni tudnak egymással. A 2007 áprilisában, Debrecenben megtartandó konferenciát a HVTK második tavaszi konferenciájaként fogjuk meghirdetni, remélve, hogy a jövőben is fenntartható ez a szokás. A HVTK hosszútávú törekvése, hogy támogassa a vidéki területek erőteljesebb fellendülését a határmenti régióban. A tanulmány elején felsorolt vidéki közösségeket fenyegető veszélyek egy része talán csökkenthető a hatékonyabb szaktudás-transzfer és a projektek megvalósítása által nem csak a mezőgazdaságban, hanem az oktatásban, kultúrában, szállítmányozásban, a környezetvédelemben és egyéb területeken. Ennélfogva a vidéki élet egy gazdaságilag és társadalmilag fenntartható közösséget és egy valódi lehetőséget jelentene azok számára, akik másképp a városokba költöznének. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnénk megköszönni a projekthez való jelentős hozzájárulását partnereinknek: Dr. habil. Baranyi Béla, Berki Judit, Dr. Cosmin Salasan, Dr. Csapóné Dr. Riskó Tünde, Katonané Dr. Kovács Judit, Nator István és Dr. Nyizsalovszki Rita. Nagyra értékeljük minden résztvevőnek a projekt tevékenységeihez való hozzájárulását és azok segítségét is, akik adminisztratív munkát végeztek és szintén nagyra becsüljük a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) által megítélt Interreg IIIA anyagi támogatását. HIVATKOZÁSOK Boone, J.M., Girdler D.J., Knock, C. and MacAskill J. A. (2006). ADER: Supporting rural entrepreneurs and agricultural reform. In: Proceedings of the international conference CAP and Euro-regions Development Policies in EU-25/27, Agricultural Policy Modelling in the Pre-and Post-Accession period: Experiences and Expectations. 6 pp. Academy of Economic Studies, Bucuresti, Romania, in press. 10
Bryden J.M., (2003). Rural development situation & challenges in EU-25. Keynote speech: EU rural development conference, Salzburg, November 2003. http://europa.eu.int/comm/agriculture/ecrd2003/ European Commission (2005). Latest European regional statistics confirm Commission s proposal on Structural Funds for 2007-2013. Press release IP/05/107. 7pp. Eurostat (2006). Regional GDP in the EU, the accession countries and Croatia in 2003. Statistics in Focus Economy and Finance 17/2006. 8pp. European Communities. Faluvégi, A. (2004). Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika 7 (5), 434-458. Fieldsend, A.F. and Nagy, J. (2005). Improving access to business support for rurally-based businesses in the United Kingdom and Hungary. In: Proceedings of the Second International Scientific Conference "Rural Development 2005", pp 50-53. Stabingis, L. (Ed.), LZUU, Kaunas, Lithuania. Fieldsend, A.F. and Nagy, J. (2006). Constraints on rural entrepreneurship in eastern Hungary. In: Proceedings of the 1st International Conference on Agriculture and Rural Development - Competitiveness, Multifunctionality & Sustainability; A New Perspective for Agriculture and Rural Areas in Central and Eastern Europe. 6pp, on CD. University of Zagreb Faculty of Agriculture. Fieldsend, A.F., Nyizsalovszki, R, and MacAskill, J.A. (2004). Rural renaissance - a strategy for integrated rural development in eastern central Europe. Buletinul USAMV-CN, A, 60/2004 pp 7-12. ISSN 1454-2382. Hungarian Central Statistical Office (2004). Main data by statistical subregions for regional development - main data by subregions in 2002 based on territorial breakdown as of 1 January 2004. 87pp. HCSO. Hungarian Central Statistical Office (2005). Economic accounts for agriculture, 2004. 23pp. HCSO. Katonané Kovács, J., Fieldsend, A.F., Alderson, M., and Szabó, G. (2006). Human and social factors as endogenous factors stimulating the Leader programme in Hungary. European Rural Development Network Studies Vol. 4, "Endogenous factors stimulating rural development pp 169-184. European Rural Development Network. Leydesdorff, L and Ward, J. (2005). Science shops: A kaleidoscope of science-society collaborations in Europe. Public Understanding of Science 14, 353-372. Abstract: In February 2006, six organisations agreed to set up an informal organisation entitled the Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development (Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ or HVTK). These organisations are the University of Debrecen Centre for Agricultural Sciences, the Hungarian Academy of Sciences Regional Research Centre, the North Great Plain Regional Development Agency, Békés County Council, Banat s University of Agriculture, Timisoara, Romania and Writtle College, UK. Its objective is to encourage dialogue and exchange of experiences between academics, students and practitioners in the subject of sustainable rural development. Rural development is a multidisciplinary subject and HVTK participants have expertise in many topics including agricultural diversification, land use, economic development, education, social capital and regional development. The Centre was able to secure Interreg IIIA funding which has covered 95% of of start-up costs and the costs of its first 14 month long programme of activities. These have focused on (a) building a network of individuals with an interest in rural development in the Hungary-Romaina cross-border region, (b) creating an online database of expertise in rural development and (c) supporting the education of students about sustainable rural development. HVTK focuses its activities on the Hungarian counties of Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú- Bihar and Békés, and the lowland areas of the Romanian counties of Satu Mare, Bihor, Arad and Timiş. These activities have three aims: to build a network of individuals with an interest in rural development to create an online database of expertise in rural development to support the education of students about sustainable rural development This paper describes the implementation of these activities, which include a website (www.hvtk.org), a monthly electronic newsletter, conferences, discussion papers, a rural development textbook, a study tour to Romania, attendance at conferences and other events, and a CD of the project s deliverables. It discusses the role such an organisation can play in supporting sustainable rural development in the region through the introduction of new ideas based on the results of European-wide good practice and recommends greater dialogue and cooperation in the future to ensure the efficient and effective use of funding available for rural development. 11
Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, 2007. január 18. MÚLTUNK JÖVŐJE: SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE Lenti István FVM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földművelésügyi Hivatal 4400 Nyíregyháza, Hosök tere 5. Email: fvmh-szabolcs@fki.gov.hu (A tanulmányt teljes terjedelemben nem kaptuk meg) 12
Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, 2007. január 18. A TÁRSADALMI TŐKE SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN (EGY ERDÉLYI ESETTANULMÁNY) Veress Enikő Babes-Bolyai University, Mihail Kogălniceanu nr.1, RO-3400 Cluj-Napoca, Romania. Email: eniveress@gmail.com (A tanulmányt teljes terjedelemben nem kaptuk meg) 13
Új lehetőségek a vidéki területek társadalomfejlesztésében Románia EU-csatlakozása után Nyíregyháza, 2007. január 18. FELSŐOKTATÁS ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁG MAGYARORSZÁGON NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Csapóné Riskó Tünde Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. E-mail: csapone@agr.unideb.hu Kulcsszavak: felsőoktatás, foglalkoztatás, iskolai végzettség, munkanélküliség Összefoglalás: A felsőoktatás hallgatói létszáma folyamatosan nő a szakok bővülésével párhuzamosan. Az egyetemi, főiskolai diplomával szerzett szaktudás a munkaerőpiacon egyre értékesebb. A munkanélküliek között a diplomások aránya a legalacsonyabb. Ezek mind jelentősen növelik a felsőfokú továbbtanulás iránti érdeklődést. Magyarországon a foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül valamivel több, mint 90%, ami nemzetközi viszonylatban is jónak mondható, de létszámát tekintve folyamatos csökkenés figyelhető meg. Magyarországon belül mind a foglalkoztatás, mind a felsőoktatás hallgatói létszámában kiemelkedik a Közép-magyarországi régió, ami az ország Budapest-központúságát tükrözi. A regionális különbségek csökkentésében igen nagy szerepe van a helyi igényeknek megfelelő szakemberképzésnek. BEVEZETÉS A diploma napjainkra igen felértékelődött, ezt kiválóan alátámasztja a felsőoktatás egyre növekvő hallgatói létszáma. Az összes hallgatói létszám 1960 és 2005 között Magyarországon közel tízszeresére emelkedett, 45.000 főről 424.000 főre (KSH, 2006). Ez a létszámnövekedés azonban a különböző képzési irányok, szakok átstrukturálódása mellett következett be. Jelen tanulmányban a felsőoktatásba jelentkező és felvett hallgatók létszám alakulását mutatom be különböző szempontok szerint a 2000/2001-es tanévvel kezdődően és a 2005/2006-os tanévvel bezárólag. A vizsgálat másik része a munkaerőpiaci helyzet alakulása, foglalkoztatottság és munkanélküliség 1999 és 2005 között Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban, valamint a képzettség és foglalkoztatottság közötti kapcsolatok vizsgálata. A FELSŐOKTATÁS HALLGATÓI LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON A felsőoktatásban tanuló hallgatói létszám 1960-ban 45 ezer volt, 2005-re ez a szám közel a tízszeresére nőtt, 424 ezerre. A 2005/2006-os tanévben 71 felsőoktatási intézményben (31 állami, 26 egyházi és 14 alapítványi) 424 ezren folytattak tanulmányokat. Állami intézményekben tanult a hallgatók 86,5%-a, egyházi intézményekben 5,7%-a és alapítványi intézményekben 7,8%-a. A 10 legnagyobb intézményben tanult a hallgatók közel 56%-a. Ugyanebben a tanévben a felsőoktatásban 40 felsőfokú szakképzési, 274 főiskolai, 232 egyetemi, 226 szakirányú továbbképzési szakon és 54 tudományágban doktori programokon folytattak képzést (OKM, 2006). Hasonló arányban növekedett a felsőfokú oklevelet szerzettek száma is, 6 ezerről 57 ezerre nőtt az 1960-2005 közötti időszakban. A 2005/2006-os tanévben végzettek 82%-a első diplomát kapott, közülük nappali tagozaton 32,7 ezren végeztek. Egy rövidebb időintervallumot vizsgálva (2000/2001 és a 2005/2006 tanév között) megállapíthatjuk, hogy bár a felsőoktatásban tanuló hallgatói létszám, valamint a végzett 14
hallgatói létszám növekvő tendenciát mutat, azonban az újonnan belépők létszáma a 2003/2004-es tanévvel kezdődően csökken. A tendenciát az 1. ábra szemlélteti. A felsőoktatás hallgatói és végzettjei Magyarországon (2000/2001-2005/2006. tanév) 1. ábra fő 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 Összes hallgató: nappali- és felnőttoktatás összes tagozaton Hallgatók: napppali oktatás, nappali tagozaton Kezdő évfolyamos hallgatók: nappali- és felnőttoktatás összes tagozaton Kezdő évfolyamos hallgatók: napppali oktatás, nappali tagozaton Végzettek: nappali- és felnőttoktatás összes tagozaton 0 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 Végzettek: napppali oktatás, nappali tagozaton Forrás: OKM: Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2005/2006 2001-ben a felsőoktatásba jelentkezők létszáma közel 149 ezer volt. Évenkénti csökkenés, illetve növekedés után 2004-től egyértelmű csökkenés figyelhető meg. 2006-ban az összes jelentkezői létszám több mint 16 ezerrel kevesebb volt. Ezzel a létszámmal arányosan alakult a felvett hallgatók létszáma is, a 2001-es 98.021-ről 93.895-re csökkent. A hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan növekedett a felsőoktatási intézmények és feladat-ellátási helyek száma is. A felsőoktatási intézmények száma ugyanezen időintervallum alatt 62-ről 71-re, míg a feladat-ellátási helyek, karok száma 155- ről 172 nőtt. Ha megvizsgáljuk egy tágabb idő intervallumban, 1990 2004 között, az ezer lakosra jutó nappali tagozatos hallgatók létszámának alakulását Magyarországon régiónként, az eddig megállapítottakal összhangban növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Folyamatosan kiugróan magas értéket találunk a Közép-magyarországi régiónál, míg a többi régió igen hasonló értékeket mutat. A Közép-magyarországi régióra jutó magas létszám elsősorban Budapest felsőoktatási intézményeinek nagy számára és azok népszerűségére vezethető vissza. Négy régió létszámadatai folyamatosan igen hasonló értéket mutatnak (Dél-dunántúli, Dél-alföldi, Nyugat-dunántúli, Észak-alföldi), 2004-ben közel azonos, 17-18 fős létszámot találunk. A sor végén folyamatosan a Közép-dunántúli és az Észak magyarországi régiót figyelhetjük meg. Az ezer lakosra vetített nappali tagozatos hallgatói létszám alakulását a 2. ábra szemlélteti. Azonban ha megnézzük a régiókban található felsőoktatási intézmények számát, kicsit más képet kapunk. Az ugyanúgy első (Közép-magyarországi) és az utolsó helyen álló régióktól (Észak-magyarországi) eltekintve nincs összhangban az ezer lakosra vetített nappali tagozatos hallgatói létszám alapján kialakult sorrenddel. A legtöbb, mondhatni aránytalanul 15
sok, felsőoktatási intézményt a várakozásoknak megfelelően a Közép-magyarországi régióban találjuk. Ezt követi a Nyugat-dunántúli, Észak-alföldi, Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Délalföldi, majd legvégül az Észak-magyarországi régió. Ezer lakosra jutó nappali tagozatos hallgató régiónként Magyarországon 2. ábra 40 35 34,2 30 29,5 fő 25 20 15 10 5 12,2 6,5 7,7 6,2 5,6 4,2 1,8 19,6 15,2 15,7 11 11,9 15,2 14,4 10,7 10,3 9,8 6,5 7,7 7,2 18,3 17,8 17,5 17,3 12,5 11,2 0 1990 1995 2001 2004 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH: Területi Statisztikai Évkönyv 2004 A 2001 és 2006 között jelentkezett és felvett hallgatók létszámának alakulása lakóhelyük szerint régiónként ezen időszak alatt egy nagyjából állandó sorrendet takar. Legnagyobb létszámmal a Közép-magyarországi régió képviselteti magát, majd az Északalföldi, Dél-alföldi, Észak-magyarországi, Közép-magyarországi, Nyugat-dunántúli és a Déldunántúli régió következik. Ugyanezen időintervallumon belül ha megvizsgáljuk a jelentkezéseket képzési területenként, azt találjuk, hogy a gazdaságtudományi és bölcsészettudományi területek a legnépszerűbbek. Folyamatosan növekvő érdeklődés figyelhető meg a felsőfokú szakképzés, valamint az orvos és egészségtudományi területek iránt. Ingadozva ugyan, de 2001-ről 2006- ra alapvetően növekvő jelentkezői létszámot figyelhetünk meg a pedagógiai, sporttudományi, társadalom- és természettudományi területek esetében. A többi területen a jelentkezések csökkenő tendenciát mutatnak. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG NÉHÁNY JELLEMZŐJE MAGYARORSZÁGON A magyar gazdaság a piaci viszonyok kialakulását követően intenzív növekedési pályára állt. A növekedés forrását alapvetően a termelékenység növekedése képezte. A belföldi munkaerő-források 1992-2005 között összesen 2%-al bővültek, miközben a munkaerő-felhasználás mintegy 10%-al csökkent. Ennek következtében a munkavállalási korú, de gazdaságilag nem aktív népesség száma mintegy 40%-al nőtt, ezen belül különösen a munkavállalási korú nyugdíjasok, illetve a tanulók száma bővült (közel 80, illetve 25%-al). 16
Ugyanakkor 2001-től folyamatosan nő az egy fő által ledolgozott munkaórák száma. A munkanélküliség 1992-2005 között kis mértékben, főleg adminisztratív intézkedések hatására csökkent (GKI Gazdaságkutató Zrt., 2006). A foglalkoztatottak számának alakulását 1999-2004 között régiónként Magyarországon a 3. ábra szemlélteti. Foglalkoztatottak száma régiónként Magyarországon 3. ábra 1400 1200 1000 ezer fő 800 600 400 200 0 Évek: 1999-2004 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH: Területi Statisztikai Évkönyvek 2002-2004 A foglalkoztatottak létszámát tekintve ismét a Közép-magyarországi régiót találjuk messze az ország többi régiója előtt, esetenként több, mint háromszoros foglalkoztatotti létszámmal. Második, illetve harmadik helyen az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régiókat találjuk. Kiragadva a 2004-es évet és megvizsgálva a 15-74 éves népesség gazdasági aktivitását azt találjuk, hogy 59%-os foglalkoztatási aránnyal így is a Közép-magyarországi régió áll az első helyen, őt követi 57% körüli aránnyal a Nyugat-dunántúli és a Középdunántúli, 50% körüli aránnyal a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli, majd valamivel kevesebb, mint 50%-os aránnyal az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió következik. A foglakoztatási arány is ugyanezt a sorrendet mutatja, mindössze a sor végén az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régió cserél helyet négytized százalékos eltéréssel. A foglakoztatási arány két szélsőértékét bemutatva, a Közép-magyarországi régió vonatkozásában 56,3%, míg az Észak-alföldi régió esetében 44,6%. A népesség iskolai végzettségének alakulása Magyarországon az 1960-tól 2005-ig terjedő időszakban javuló tendenciát mutat. Csaknem nullára csökkent azoknak az aránya (a 10 éves és idősebb népességből) akik az általános iskola első osztályát sem végezték el. Ugyanakkor dinamikusan növekszik az iskolázottak aránya. A 18 éves és idősebb népességnek közel fele rendelkezik érettségivel és közel 15%-ot tesznek ki a 25 éves és idősebb népességből az egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők. A foglalkoztatottak között kiugróan magas létszámban a szakmunkásképzői és szakiskolai, valamint középiskolai végzettséggel rendelkezőket találjuk folyamatosan az 1999-2005-ös időintervallumon belül. Harmadik legmagasabb létszámmal, de erőteljesen csökkenő tendenciával a csak az általános iskola 8 osztályát végzetteket találjuk. A főiskolai, 17
illetve egyetemi végzettséggel rendelkezők létszáma folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak között. A vizsgált időintervallumon belül 381 ezerről 492 ezerre, illetve 245 ezerről 335 ezerre nőtt a számuk. A munkanélküliek létszámát megvizsgálva 1999-2004 között megfigyelhetjük a Közép-magyarországi régió állandó kiugró értékeit. A második-harmadik helyen folyamatosan az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régiókat találjuk egymáshoz igen hasonló létszámadatokkal. A negyedik-ötödik helyen szintén folyamatosan és hasonló létszámokkal a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régiókat láthatjuk. A legkisebb létszámadatokat folyamatosan a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régiókban figyelhetjük meg (4. ábra). A 2004-es évet vizsgálva a munkanélküliségi ráta alakulása alapján a Középmagyarországi régió a sor legvégére kerül legalacsonyabb értékével (4,5%). Egytizeddel magasabb értékkel követi őt a Nyugat-dunántúli régió. 5-6%-os értékeket találunk a Délalföldi és Közép-dunántúli régiókban, a Dél-dunántúli és az Észak-alföldi régiókban pedig 7% fölötti értéket. A munkanélküliek igen magas létszáma a régiók között a legmagasabb munkanélküliségi rátával (9,7%) párosul az Észak-magyarországi régió esetében. A munkanélküliek között iskolai végzettségüket tekintve legkisebb létszámban a főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezőket találjuk. Legmagasabb létszámban a szakmunkásképzői és szakiskolai, majd a csak az általános iskola nyolc osztályát végzetteket, alatta pedig a középiskolai végzettséggel rendelkezőket találjuk. Munkanélküliek száma régiónként Magyarországon 4. ábra 70 60 50 ezer fő 40 30 20 10 0 Évek: 1999-2004 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH: Területi Statisztikai Évkönyvek 2002-2004 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 2005-ben az EU-15 országokban az aktív népesség közel 91,8 %-a volt a foglalkoztatott. A kelet-közép európai országok közül kiemelkedően alacsony ez az arány Szlovákiában (83,8%) és Lengyelországban (82%), lényegesen jobb a helyzet azonban Magyarországon (92,7%) és Csehországban (92%). A képzettség szerinti különbségek a régió országaiban igen jelentősek a foglalkoztatásban, sokkal nagyobbak, mint a fejlett 18
országokban, ahol az alacsony képzettségűek legális foglalkoztatását is európai módon sikerült megoldani. A foglalkoztatottak aránya a munkaképes korúak körében az EU-15 országok, Csehország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország és Szlovákia viszonylatban megállapítható, hogy csak Ausztria haladja meg az EU-15 országok átlagát. A legjobban Lengyelország van lemaradva, ahol a munkaképes korú népesség alig több mint felének van munkahelye, igen magas a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak aránya sem Magyarországon, sem Szlovákiában nem éri el a 60%-ot, Csehországban viszont a foglalkoztatottsági szint az utóbbi két évben utolérte az EU-15 országok átlagát (GKI Gazdaságkutató Zrt., 2006 és KSH: Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv 2005). A munkanélküliségi ráta alakulását mutatja be az 5. ábra az 1995-ös és 2004-es években az EU-ban. 2004-ben a legmagasabb értékeket Lengyelországnál, Szlovákiánál, Spanyolországnál és Litvániánál, míg a legalacsonyabbakat Írországnál, Hollandiánál, Nagy- Britanniánál és Luxemburgnál figyelhetjük meg. A munkanélküliségi ráta alakulása az 1995-ös és 2004-es években EU-ban 5. ábra % 25 20 15 10 5 1995 2004 0 Ausztria Belgium Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Forrás: KSH: Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv 2005 A legalább középiskolát végzettek aránya a 25-34, illetve 45-54 évesek körében Magyarországon nemzetközi viszonylatban is jónak tekinthető, 83, illetve 75 százalék (2003- as adatok). A magyarországi arányoknál alacsonyabbakat találunk Írországban, Görögországban, Lengyelországban és Portugáliában. Magasabbakat figyelhetünk viszont meg Ausztriában, az USA-ban, Finnországban, Csehországban, Japánban és Szlovákiában. A felsőfokú végzettségűek arányát tekintve a 25-34 éves népességben nemzetközi viszonylatban azonban jobban elmarad Magyarország 17%-os értékével. Ez alatti arányt figyelhetünk meg Portugáliában (16%), Ausztriában (15%), Szlovákiában (13,2%) és Csehországban (12%). A magyarországi arányt meghaladja többek között Horvátország (18%), Görögország (24%), USA (39%), Japán (52%). A munkanélküliek megoszlását legmagasabb iskolai végzettség szerint az EU-ban szemlélteti a 6. ábra. Általánosan megállapítható hogy a középfokú végzettségűek dominálnak a munkanélküliek között. Kivételként megemlíthető Luxemburg, Portugália és Spanyolország, ahol az alapfokú végzettségűek találhatók nagyobb arányban. Az is általánosan megállapítható, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya a legkisebb a munkanélküliek között. A Magyarországra kimutatott értékek illeszkednek az Európai Uniós átlaghoz. 19
:A munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint az 1995-ös és 2004-es években az EU-ban 6. ábra % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Ausztria Belgium Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Alap 1995 Alap 2004 Közép 1995 Közép 2004 Felső 1995 Felső 2004 Forrás: KSH: Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv 2005 FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia A felsőoktatás hallgatói létszáma enyhén emelkedik ugyan még, de az újonnan belépők száma 2004-óta csökken. Ez legfőképpen demográfiai okokra vezethető vissza, hiszen Magyarország népessége köztudottan folyamatosan csökken, ez megnyilvánul többek között a felsőoktatásba újonnan belépők létszámának csökkenésében is. Az ezer főre vetített hallgatói létszám növekedése viszont tükrözi a felsőoktatás iránti növekvő igényt, vagyis a létszám csökkenése mellett valójában arányait tekintve nő a felsőoktatás iránti igény és ezzel párhuzamosan a népesség iskolázottsága javul. A társadalom gondolkodásmódjának változása szintén növeli a képzés iránti igényt. A felvételi rendszer megszűnése is ugrásszerű növekedést eredményezett a felsőoktatás hallgatói létszámában. A munkaerőpiacon a diploma felértékelődött. Az a tény, hogy a munkanélküliek között a felsőfokú végzettségűeket találjuk a legkisebb arányban, a képzés, továbbképzés mellett szólnak. A magyar népesség iskolázottsága nem marad el az Európai Uniós átlagtól, sőt az erős közép mezőnyben foglal helyet. Magyarországon az aktív népesség több, mint 90%-a foglalkoztatott, ami nemzetközi viszonylatban is jónak mondható, de hozzá kell azonban tenni, hogy a népesség csökkenésének eredményeként abszolút értékben viszont csökken a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon. A népesség csökkenésére az Európai Unión belül nem egyedi példa Magyarország helyzete. Számos ország, mint pl. Lettország, Bulgária, Románia, Csehország, Lengyelország küzd még ezzel a problémával. A foglalkoztatottak és munkanélküliek létszáma, arányai Magyarország egyes régióiban igen eltérő képet mutatnak tükrözve az egyes régiók adottságait, lehetőségeit. Mind a felsőoktatási, mind a munkaerőpiaci statisztikákat vizsgálva, a Középmagyarországi régió esetében kiugró értékeket találunk, ami egyértelműen az ország Budapest központúságával magyarázható. A regionális különbségek csökkentésében igen nagy szerepe lehet a szakemberképzésnek, a humánerőforrás fejlesztésnek. A helyi igényekhez igazodó szintű és szakterületű képzési programok szervezése igen nagy mértékben hozzá tud járulni a lakosság helyben tartásához, a térségek gazdasági, társadalmi fejlődéséhez. 20