Kristóf Ljos A költségek elemzése A követelménymodul megnevezése: Az áruforglmi tevékenység tervezése, irányítás, elemzése A követelménymodul szám: 0003-06 A trtlomelem zonosító szám és célcsoportj: SzT-011-30
A KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTÁSA, A KÖLTSÉGEK ALAKULÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET A jövedelmezőségi kimuttás lpján megállpítj, hogy üzletének gzdsági egyensúly megingott, z utóbbi időben válllkozás lig termel nyereséget. A kimuttásból z is kiderül, hogy jelentősen emelkedtek forglmzási költségek. Vitss meg helyettesével, hogy milyen okok vezettek ehhez helyzethez. Vizsgálják meg: - költségek lkulását fontosbb költségnemenként, - költségek értékelésénél és tervezésénél milyen tényezőket kell figyelembe venni, - költségek kihtását forglom lkulásár, - z egyes költségek változásánk htását más költségekre, - költséglkulás távlti kihtását. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A kereskedelmi válllkozásoknál z áruk forglmzás munkerő- és eszközráfordítássl jár. Fizetik munkbért, szállítási, világítási, fűtési, csomgolási, telefon- és egyéb költségeket. A ráfordítások pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük. A költségekben jut kifejezésre, hogy mibe kerül, mennyi ráfordítássl vlósulht meg kereskedelmi tevékenység. A válllkozásoknk kiemelten fontos feldt költségekkel vló ésszerű gzdálkodás, költségek lkulásánk folymtos ellenőrzése. Ehhez ismerni kell költségeket megjelenésük, felmerülési helyük szerint, mjd z áttekinthetőség érdekében ezekből sokféle címen megjelenő költségekből csoportokt kell képezni. 1. A válllkozásoknál felmerülő költségek megjelenési form szerint - Anygjellegű ráfordítások (irodszerek, nyomttványok, tisztítószerek, csomgolónygok). Könyvviteli szempontból z nygjellegű ráfordítások közé sorolndó z eldott áruk beszerzési értéke is. - Személyi jellegű ráfordítások (munkbér, társdlombiztosítási járulék, ebédhozzájárulás, üdülési hozzájárulás stb.). 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 1
- Értékcsökkenési leírás. A válllkozások 1 évnél hosszbb ideig szolgáló eszközeinek értéke nem térül meg zonnl z árbevételben. Értéküket fel kell osztni zokr z évekre, melyekben válllkozás előreláthtólg hsználni fogj ezeket. Ennek pénzben kifejezett értéke z értékcsökkenési leírás. - Egyéb költségek (bnköltség, biztosítási díjk stb.) Az eldott áruk beszerzési értékén kívüli nygjellegű ráfordításokt, személyi jellegű ráfordításokt és z értékcsökkenési leírást együtt forglmzási költségnek nevezzük. A nyereség képződésének folymtábn lpvető jelentősége vn ráfordításoknk. Ennek megértéséhez vizsgáljuk meg nyereségképződés leegyszerűsített modelljét. BEVÉTELEK - RÁFORDÍTÁSOK = ±EREDMÉNY A fentiekből z következik, hogy ráfordítások mechnikus mérséklése z eredmény növelésének lehetőségét jelenti. Ez szemlélet zonbn egyoldlú. 2. A költségek értékelésének és tervezésének szempontji - A költségek kihtását forglom lkulásár. Az ésszerű költséggzdálkodás nem jelenti költségek mindenáron vló csökkentését. H egy válllkozás nem végez reklámozási tevékenységet, nincs reklámköltsége sem. Ugynkkor forglom jelentősen visszeshet, mi nyereség csökkenését vonj mg után. - Egyes költségek változásánk htását más költségekre. Hibás vezetői döntés z, mely megtiltj válllkozásbn hivtlos telefonálást mint költségnövelő tényezőt, mivel feldtok megoldás megkívánj z üzleti kommunikációt. A telefonköltség csökkenhet, de közlekedési, kiküldetési, posti költség jelentősen megemelkedhet. Ezért vizsgálni kell z egyes költségek változásánk htását más költségekre. - A költséglkulás távlti htását. A költségek áltlábn rövid távon csökkentik, hosszbb távon növelhetik válllkozások nyereségét. Áltlánosn megfoglmzhtjuk, hogy költséggzdálkodás kkor rcionális, h költségek forglom növekedésével növekednek, de növekedés üteme nem éri el forglomnövekedés ütemét. 3. A költségek lkulásár htó tényezők - A költségekre ht forglom változás. Áltlábn ngyobb forglmt csk ngyobb költséggel lehet lebonyolítni, zonbn elvárhtó, hogy forglom növekedési üteme mgsbb legyen, mint költségeké. 2
- Htássl vn költségekre forglom összetétele. Amennyiben forglom részrány eltolódik mgsbb vgy z lcsonybb költségigényességű cikkek felé, z költségváltozást okoz. Képzeljük el, h egy élelmiszerüzlet megszünteti csemegeosztályát, és helyette önkiszolgáló formábn, előrecsomgolt termékeket forglmz. Ez bizonyosn költségcsökkenést okoz, mivel létszámszükséglet lcsonybb, lcsonybb létszám mellett lcsonybb bérköltség. A kevesebb gép kevesebb krbntrtást, kisebb energifelhsználását igényel stb. - Az árukészlet ngyság és összetétele közvetlenül befolyásolj költségeket. Alcsonybb készlet csökkenti z árumegóvási, rktározási költségeket, hitelből vló vásárlás esetén csökken kmtköltség stb. - Htássl vn költségekre költségtényezők áránk változás. H növekszik villmosenergi, gáz vgy bármilyen más közszolgálttás ár, úgy z utomtikusn növeli válllkozás költségeit. - Jelentős költségmegtkrítást lehet elérni kereskedelmi munk átgondolt szervezésével. Például jelentős létszám, ezen keresztül munkbérköltség tkríthtó meg, h forglom hullámzásához igzodik dolgozók munkidőbeosztás. Összefogllásként válsz felvetett esetre Az üzlet gzdsági egyensúlyánk romlás elsősorbn nyeresége csökkenésére vezethető vissz. A nyereség csökkenésének oki: - bszolút értékben növekedtek forglmzási költségek, - romlott költségszínvonl, költségek jobbn növekedtek, mint nettó árbevétel, - forglom eltolódott költségigényesebb termékek felé, - egyszeri, hosszú távú célkitűzéseket szolgáló. jelentősebb költségfelhsználásr került sor. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feldt Ismételje át költségnemekről tnultkt! Mint láttuk, költségnem gyűjtőfoglom, sokféle költséget fogll mgáb. Legtöbbször költség elnevezése utl csoportr. Ennek lpján rendezze költségeket megdott költségcsoportokb kijelölt tábláztb! - üzem- és fenntrtási nygköltség - étkeztetési hozzájárulás - végkielégítés - megbízási díjk összege - nyomttvány, irodszer - dolgozók bérköltsége 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 3
- igénybe vett nygjellegű szolgálttás értéke - npidíj - tiszteletdíjk - vásárolt energi - reprezentációs költség - bérjárulékok - eldott áruk beszerzési értéke 2. feldt Anygjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítás összesen Írj le fenti költségek közül melyek sorolhtók forglmzási költségek csoportjáb! 4
3. feldt Írj le, hogy költségek értékelésénél és tervezésénél milyen szempontokt mérlegelne! Keressen zokt látámsztó szituációkt és zokt beszélje meg osztálytársivl! 4. feldt Akkor rcionális költséggzdálkodás, h költségek növekedési üteme nem éri el forglom növekedését. Írjon erre konkrét példákt! 5. feldt Gondolj át újr, milyen intézkedésekkel csökkenthetők költségek? A költségek lkulásár htó tényezők ismeretében gyűjtsön olyn lehetőségeket, melyek rcionálisk, és költségek növekedése ellen htnk! Válszát írj le kijelölt helyre! 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 5
Megoldás 1. feldt Anygjellegű ráfordítások: üzem- és fenntrtási nygköltség, nyomttvány, irodszer, igénybe vett nygjellegű szolgálttás értéke, vásárolt energi, eldott áruk beszerzési értéke. Személyi jellegű ráfordítás összesen: étkeztetési hozzájárulás, végkielégítés, megbízási díjk összege, dolgozók bérköltsége, npidíj, tiszteletdíjk, reprezentációs költség, bérjárulékok. 2. feldt Az eldott áruk beszerzési értékén kívül vlmennyi költség. 3. feldt 4. feldt 5. feldt - A költségek kihtását forglom lkulásár. - Egyes költségek változásánk htását más költségekre. - A költséglkulás távlti htását. - A forglom dinmikáj 107%, költségek dinmikáj 105%. - A forglom dinmikáj 98%, költségek dinmikáj 94%. - A forglom dinmikáj 101%, költségek nem változtk. Költségcsökkentés lehetőségei: - Az ésszerűség htáráig világítás, fűtés, energi megtkrítás - Tkrékoskodás kiküldetési, telefon költségekkel, - A sját gépkocsi hsznált mérsékelése. - A selejtezési költség csökkentése fokozott áruvédelemmel. Stb. 6
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feldt Egy kereskedelmi válllkozás személyi jellegű ráfordításink következő dtit ismerjük. Számíts ki kijelölt helyen táblázt hiányzó dtit (dtok: ezer Ft-bn)! Megnevezés Beszámolási év Bérköltség 73 857 Ebből: dolgozók bérköltsége 54 287 megbízási díjk összege Egyéb személyi jellegű egyéb ráfordítások Ebből: étkeztetési hozzájárulás 1 890 végkielégítés 46 npidíj 62 betegszbdság 360 tiszteletdíjk 1 322 reprezentációs költség 1 620 egyéb (sját gépkocsihsznált) 840 Bérjárulékok 30 126 Személyi jellegű ráfordítás összesen 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 7
2. feldt A következő tábláztbn egy válllkozás üzleti eredményének kimuttásához szükséges dtokt tlálj. Htározz meg tábláztból forglmzási költségeket! Tételszám A tétel megnevezése Tárgyév I. Értékesítési nettó árbevétel 193 750 II. Egyéb bevételek 1 089 III. Aktivált sját teljesítmények értéke IV. Anygjellegű ráfordítások - eldott áruk beszerzési értéke - üzem- és fenntrtási nygköltség - nyomttvány, irodszer - nygjellegű szolgálttás értéke - vásárolt energi - egyéb nygjellegű ráfordítás V. Személyi jellegű ráfordítások - dolgozók bérköltsége - étkeztetési hozzájárulás - betegszbdság - tiszteletdíjk - reprezentációs költség 148 800 116 550 15 470 4 320 - bérjárulékok 540 6 400 5420 22 950 15 200 620 1 300 1 240 840 3750 VI. Értékcsökkenési leírás 2 700 VII. Egyéb ráfordítások 1 600 A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 18 789 8
Mellékszámítás: 3. feldt Egy ABC-áruház forglmánk és költségeinek lkulásáról kpunk képet következő grfikonról. Írj le, hogy melyik hónpbn mondhtó rcionálisnk, és melyikben nem z üzleti költséggzdálkodás. Válszát indokolj írásbn! 1. ábr Rcionálisnk mondhtó költséggzdálkodás: mivel: A grfikon dtiból következtetve nem volt rcionális költséggzdálkodás: mivel: 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 9
MEGOLDÁSOK 1. feldt Megbízási díjk: 73 857-54 287 = 19 570 ezer Ft Egyéb személyi jellegű ráfordítások: 1 890 + 46 + 62 + 360 + 1 322 + 1 620 + 840 = 6 140 ezer Ft Személyi jellegű ráfordítás összesen: 73 857 + 6 140 + 30 126 = 110 123 ezer Ft 2. feldt Forglmzási költség: 148 800-116 550 + 22 950 + 2 700 = 57 900 ezer Ft 3. feldt Rcionálisnk mondhtó költséggzdálkodás: jnuárbn, márciusbn, áprilisbn, májusbn és júniusbn, mivel: forglom növekedési üteme meghldt költségek növekedésének ütemét. A grfikonbn szereplő dtokból következtetve nem volt rcionális költséggzdálkodás: februárbn, mivel: költségek növekedési üteme hldt meg forglom növekedési ütemét. 10
A KÖLTSÉGEK ELEMZÉSÉNEK ÉS TERVEZÉSÉNEK STATISZTIKAI MÓDSZEREI ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET Ön egy kereskedelmi válllkozás tuljdonos. Üzletvezetője csládjávl külföldre költözik, ezért kénytelen felmondni állását. Megkéri távozó munktársát, hogy mutss be z utódjánk, hogy válllkozás költségeit z üzletben milyen sttisztiki muttószámokkl és módszerekkel elemzik. Ugynkkor megkéri z új üzletvezetőjét, hogy megismert muttószámokkl és módszerekkel rcionlizálj üzletük költséggzdálkodását. Az üzletvezető végezzen költségelemzést, mjd készítsen tervjvsltot ráfordításokkl vló ésszerű gzdálkodásr. Az elemzés és tervezés terjedjen ki z egyes költségnemekre! SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A költségek lkulásánk mérése, elemzése fontos feldt, hiszen válllkozások nyereségtömeg-képződésének és -növelésének egyik lényeges eszköze z ésszerű költségfelhsználás. A költségeket megjelenési formájuk szerint költségnemenként rendeztük. Költségnemek: z nygjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások és z értékcsökkenési leírás. Az nygjellegű ráfordítások legjelentősebb része z eldott áruk beszerzési értéke, melyet zért célszerű külön vizsgálni, mert ennek ismeretében lehet kimuttni kereskedelem hsznát: z árréstömeget. Megnevezés Egység Nettó árbevétel 100 - Eldott áruk beszerzési értéke 70 Árréstömeg 30 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 11
Az eldott áruk beszerzési értékén kívüli nygjellegű ráfordításokt, személyi jellegű ráfordításokt és z értékcsökkenési leírást együtt forglmzási költségnek nevezzük. A fenti csoportosításb nem illenek z egyéb ráfordítások. Ezek z lptevékenységhez szorosn nem kpcsolódó, de gzdálkodás során áltlábn megjelenő eszközfelhsználások, pl.: értékesített tárgyi eszközök könyvszerinti értéke, értékvesztések, terven felüli értékcsökkenés, behjthttln követelés leírt összege stb. Ezek figyelembevételével készített tábláztból válik láthtóvá z árréstömeg, költségek és z eredmény szoros kpcsolt. Megnevezés Egység Nettó árbevétel 100 - Eldott áruk beszerzési értéke 70 Árréstömeg 30 - Forglmzási költségek és egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység eredménye 10 A költségekkel vló ésszerű gzdálkodás megköveteli, hogy válllkozók lklmnként vgy rendszeresen vizsgálják költségeik lkulását. A költségelemzéshez sttisztik többféle muttóvl nyújt segítséget. A költségek elemzése során bszolút és reltív muttókt lklmzhtunk. - Az bszolút muttóknál zonos trtlmú dtokt (költségeket) hsonlítunk össze. - A reltív muttók intenzitási viszonyszámok, melyek számításánál különböző trtlmú, de egymássl logiki kpcsoltbn lévő dtokt hsonlítunk össze. 1.Költségelemzés bszolút dtokkl 1.1. A költségek időbeni változás: Az üzletek feldtikt, cselekedeteiket, eredményeiket legtöbb esetben múltbn elért eseményekhez hsonlítják. Ebből vonnk le következtetéseket rr vontkozón, hogy jobbn, rosszbbul vgy változtlnul teljesítenek, dolgoznk, végzik tevékenységeiket. A számszerűsíthető dtok esetében (pl. költségek esetében is) képezhető z dtok különbsége vgy rány. 20 12
. Az időbeni összehsonlításr dinmikus viszonyszám szolgál. A dinmikus viszonyszám zt fejezi ki, hogy tárgyidőszk dt hányszoros (százlékos formábn hány százlék) bázisidőszk dtánk. Úgy is értelmezhetjük, hogy tárgyidőszk dt hány százlékkl mgsbb, vgy lcsonybb bázisidőszk dtánál. Költségdinmik Tárgyidőszk költségeinek összege Bázisidőszk költségeinek összege Feldt: üzletének február hvi villmosenergi-részszámláj 34 800 Ft volt, március hvi 42 500 Ft. Számíts ki, hogyn változott villmos energi felhsználás februárról márciusr! V d 42500 122,1% 34800 Szöveges értelmezés: A villmosenergi-felhsználás februárról márciusr 22,1%-kl emelkedett. b. A költségek időbeli vizsgáltához idősorok esetében hsználhtjuk dinmikus viszonyszám két formáját: bázis- és láncviszonyszámokt. A bázisviszonyszám bázisul válsztott időponthoz, illetve időszk dtához képest változás mértékét fejezi ki. Áltlánosn: 1 0 ; 2 0 ; 3 0 ; 4 0 ; 5 0 ; A láncviszonyszámok számításánál viszonyítási lp minden viszonyszámnál más. A láncviszonyszámok változást ütemét fejezik ki. Áltlánosn: 1 ; 0 2 1 ; 3 2 ; 4 3 ; 5 4 ; n 0 n n 1 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 13
Feldt: Egy válllkozás ráfordításink lkulás: Időszk Ráfordítások ezer Ft-bn Változás 2005=100% Változás Előző év = 100% 2005 50,0 100,0-2006 70,0 140,0 140,0 2007 62,0 124,0 88,6 2008 124,0 248,0 200,0 2009 82,0 164,0 66,1 2010 95,0 190,0 115,9 Bázisviszonyszámok - 2005. év 100,0 % - Láncviszonyszámok - 2006. év 70 : 50 = 140,0 % 70 : 50 = 140,0 % - 2007. év 62 : 50 = 124,0 % 62 : 70 = 88,6% - 2008. év 124 : 50 = 248,0 % 124 : 62 = 200,0% - 2009. év 82 : 50 = 164,0 % 82 : 124 = 66,1% - 2010. év 95 : 50 = 190,0 % 95 : 82 = 115,9% Szöveges értelmezés: A ráfordítások vizsgált ht év ltt eltérő ütemben, mjdnem duplájár nőttek. Különösen mgs növekedés üteme 2005 2006, vlmint 2007 és 2008 évek között. c. A költségek tervezéséhez lklmzhtó viszonyszám A tervfeldt-viszonyszám megmuttj, hogy tervezett dt milyen mértékű fejlődést, változást irányoz elő z elmúlt időszk dtához viszonyítv. Ismeretében tervezett költség költségek tervfeldt-viszonyszámánk átrendezésével htározhtó meg. Tervezett dt Tervfeldt viszonyszám Bázisidőszk dt t Vtf 0 Tervezett költség = Bázisidőszk költsége x Költség tervfeldt-viszonyszám Feldt: Egy áruház 2009. évi költségeinek összege 18 900 ezer Ft. 2010. évre költségek összegét 3,2%-kl tervezik növelni. Htározzuk meg tervezett költséget! Tervezett költség: 18 900 x 1,032 = 19 504,8 ezer Ft. 14
d. A költségek tervteljesítésének vizsgált A kereskedelemben mindenképpen célszerű értékelni leglább kiemelt költségtényezők tényleges lkulását kitűzött tervekhez is. A tervteljesítés számszerű és számokkl ki nem mutthtó vizsgáltávl egyrészt képet nyerünk tervünk pontosságáról, másrészt sok olyn tényező kerülhet felszínre, melyek tervek készítésének időpontjábn még nem voltk prognosztizálhtók. Ezeket későbbi munkánk során hsználhtjuk fel. A tervteljesítési viszonyszám ténylegesen elért eredmény rányát fejezi ki tervhez képest. Tényleges dt Tervteljesítési viszonyszám Tervezett dt 1 Vtt Feldt: Egy áruház költségeinek összege bázisidőszkbn 64 millió Ft volt. A tervidőszkr jövedelmezőségi tervükben 72 millió Ft-os költséggel számoltk, ezzel szemben tényleges költségek összege 72,5 millió Ft lett. Számíts ki költségösszeg terv szerinti és tényleges lkulását jellemző muttókt! - Tervfeldt-viszonyszám: 72 : 64 = 112,5% - Tervteljesítési viszonyszám: 72,5 : 72 = 100,7% - Dinmikus viszonyszám is számíthtó: 72,5 : 64 = 113,3% Szöveges értelmezés: Az áruház költségeinek összegét 12,5%-kl tervezte növelni. Tervétől eltérően csekély mértékben mgsbb költségekkel tudt feldtát megoldni, ezért költségek z előző időszkhoz viszonyítv 13,3%-kl emelkedett. 1.2. A költségek szerkezetének vizsgált A költségek szerkezetét megoszlási viszonyszámok segítségével vizsgálhtjuk. A megoszlási viszonyszám sokság egyes csoportjink rányát fejezi ki sokság egészéhez képest. A sokság részdt Megoszlási viszonyszám A sokság egésze Vm r e t 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 15
Feldt: Egy válllkozás z igénybe vett szolgálttások költségeiről következő kimuttást készítette bázisidőszkbn: Megnevezés E Ft-bn Bérleti díjk 9 355 Számítástechniki szervezési szolgálttás 84 Hirdetés, reklámköltségek 5 843 Propgndköltségek 954 Krbntrtási költségek 8 045 Szállítás-rkodás, rktározás költségei 14 461 Okttás és továbbképzés költségei 193 Utzás és kiküldetési költségek 2 225 Összesen 41 110 Számíts ki z igénybe vett szolgálttások költségeinek százlékos megoszlását! Megoszlási viszonyszámok: - 9 355 : 41 110 = 22,8% 84 : 41 110 = 0,2% 5 843 : 41 110 = 14,2% - 954 : 41 110 = 2,3% 8 045 : 41 110 = 19,6% 14 461 : 41 110 = 35,2% - 193 : 41 110 = 0,4% 2 225 : 41 110 = 5,4% Szöveges értelmezés: Az igénybevett szolgálttások legngyobb hánydát, 35,2%-át szállítás-rkodás, rktározás költségei teszi ki. Jelentős költségtényező még bérleti díjk és krbntrtási költségek. Az összköltség minden 100 Ft-jából 22,8 Ft-ot z előbbi, 19,6 Ft-ot z utóbbi tesz ki. Az összköltségen belüli rányt tekintve szinte elhnygolhtó számítástechniki szervezési szolgálttás 0,2%-os hányd és z okttás és továbbképzés költségeinek 0,4%-os megoszlás. 2. Költségelemzés reltív muttókkl A sttisztikábn z intenzitási viszonyszámokt reltív muttónk is nevezzük. A költségelemzésnél is hsználunk ilyen reltív muttókt, leggykrbbn költségszínvonl muttót. 2.1. Költségszínvonl. A forglmzás során költségek merülnek fel. A nettó árbevétel és költségek között szoros kpcsolt vn. Áltlábn ngyobb nettó árbevételt csk ngyobb költségráfordítássl bonyolíthtó le. A nettó árbevétel és költségek közötti összefüggést költségszínvonl-muttó fejezi ki. 16
Költségszínvonl A költségszínvonl-muttó mértékegysége: százlék. Költségek összege Nettó árbevétel Nézzük következő példát: egy üzlet nettó árbevétele 185 000 ezer Ft, költségek összege 20 000 ezer Ft. Htározz meg költségszínvonl muttóját! Költségszínvonl: 20 000 : 185 000 = 10,8% Szöveges értelmezés: A költségek összege nettó árbevétel 10,8%-, vgy minden 100 Ft nettó árbevétel eléréséhez 10,8 Ft költségfelhsználás.. A költségszínvonl-változás üteme A költségszínvonl változásánk ütemét két időszk költségszínvonl muttóiból képzett dinmikus viszonyszámból muttjuk ki. A költségszínvonl változás = Beszámolási időszk költségszínvonl Bázisidőszk költségszínvonl Az intenzitási viszonyszámok dinmikáj viszonyszámtört számlálójábn és nevezőjében szereplő muttószámok dinmikájánk hánydosként is kiszámíthtó. Költségek változás A költségszínvonl vátozás Nettó árbevétel változás A fentiekből meghtározhtó költségszínvonl-változás üteme. Költségszínvonl-változás üteme = Költségszínvonl változás - 100 A muttó zt jelzi, hogy költségszínvonl hány százlékkl hldj meg megelőző évit. A muttó kkor kedvező, h értéke negtív. Feldt: Egy válllkozás bázisidőszki költségszínvonl 12,4%, beszámolási időszk költségszínvonl 12,0. Htározz meg költségszínvonl-változás ütemét! A költségszínvonl dinmikáj: 12 : 12,4 = 96,8% A költségszínvonl-változás üteme: 96,8-100 = -3,2% Szöveges értelmezés: költségszínvonl bázisidőszkról beszámolási időszkr 3,2%-kl csökkent. b. A költségszínvonl-változás mértéke A költségszínvonl-változás mértéke zt muttj meg, hogy beszámolási időszk költségszínvonl hány százlékponttl hldj meg vgy mrd el bázisidőszkétól. 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 17
(A sttisztik százlékos muttók különbségének értelmezésénél százlékpontos megkülönböztetést lklmzz, megkülönböztetve muttót dinmikától, változás ütemétől.) A költségszínvonl-változás mértéke = Tárgyidőszk költségszínvonl Bázisidőszk költségszínvonl Fenti példát tekintve: 12-12,4 = -0,4%. A költségszínvonl-csökkentés mértéke 0,4 százlékpont. 2.2. Költségruglmssági együtthtó (költségvonzt) A forglom és költség együttes változását muttj költségvonzt, vgy más néven költségruglmssági együtthtó is, mely zt jelzi, hogy 1% forglomnövekedésre hány százlék költségnövekedés jut. Költségvonzt = Költségnövekedés százlék: Forglomnövekedés százlék Feldt: Egy üzlet forglm vizsgált időszkbn 11,9%-kl emelkedett, miközben költségek növekedési üteme 4,4%. Htározzuk meg z 1%-os forglomnövekedésre jutó költségnövekedést! 4,4 : 11,9 = 0,37% A muttó értelmezése: Az ABC-áruházbn 1%-os forglomnövekedés esetén költségek 0,37%-kl emelkedtek. H muttó értéke 1-nél ngyobb, z zt jelenti, hogy költség növekedésének üteme meghldj nettó árbevétel növekedési ütemét. Ez hosszú távon nem rcionális! H muttó értéke 1-nél kisebb, z zt jelenti, hogy költség növekedési üteme nem éri el nettó árbevétel növekedési ütemét, ekkor htékony költséggzdálkodás. 3. A költségek tervezése A költségek tervezésénél figyelembe kell venni: - forglom ngyságát, - forglom szerkezetét, - z egyes költségtényezők árink lkulását, - hálózt jellemzőit, - kereskedelmi munk szervezettségét. 3.1. A forglom figyelembevétele költségek tervezésénél A forglom növekedése áltlábn költségnövekedést von mg után. A tervezésnél jól lklmzhtó muttó költségruglmssági együtthtó. 18
Feldt: Egy válllkozás 8%-kl tervezi növelni forglmát. Az elmúlt évek tpsztlti lpján 1% forglomnövekedés költségvonzt 0,4%. Htározzuk meg költségek tervfeldt-viszonyszámát! 8 x 0,4 = 3,2% Tervfeldt-viszonyszám: 103,2% 3.2. A költségek tervezésénél további tényezőket is elemezni kell. Például, h várhtón emelkednek költségtrifák (üzemnygárk, fűtés, világítás költségei stb.), z igénybevétel mértékétől függetlenül, változtln mennyiség felhsználás esetén is növekedni fog értékben költség. De költségek lkulásár kihtnk hálózt jellemzői és kereskedelmi munk szervezettsége is. Összefüggő feldt: Egy ruházti üzlet nettó árbevételének és forglmzási költségeinek ismeretében számíts ki vlmennyi megismert muttót és értelmezze zokt! Megnevezés Mértékegység Bázisidőszk Beszámolási időszk Nettó árbevétel millió Ft 200 000,0 220 000,0 Forglmzási költségek millió Ft 20 000,0 21 560,0 Számíthtó muttók: Megnevezés Megoldás Nettó árbevétel változás 220 000 : 200 000 = 110,0% Költségváltozás M Ft-bn 21 560-20 000 = 1560 ezer Ft Költségváltozás %-bn 21560 : 20000 = 107,8% Bázis költségszínvonl %-bn 20 000 : 200 000 = 10% Beszámolási költségszínvonl %-bn 21 560 : 220 000 = 9,8% Költségszínvonl-változás 9,8 : 10 = 98,0% vgy 1,078 : 1,1= 98,0 Költségszínvonl-változás üteme 98 100 = -2% Költségszínvonl-változás mértéke 9,8 10 = -0,2 százlékpont Költségvonzt 7,8 : 10= 0,78% 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 19
Szöveges értelmezés: A vizsgált időszkbn ruházti üzlet költséggzdálkodás htékony volt. Bár költségek bszolút értékben 1560 ezer Ft-tl, 7,8%-kl emelkedtek, zonbn nettó árbevétel rányábn jelentős jvulás. A költségszínvonl 2%-kl csökkent, változás mértéke 0,2 százlékpont. A bázisidőszkbn 100 Ft nettó árbevétel eléréséhez 10 Ft-os költségfelhsználás járult, beszámolási időszkbn 9,8 Ft. Ebből következik, hogy vizsgált két évben 1%-os nettó árbevétel-változás esetén költségek 0,78%-kl emelkednek. Összefogllásként válsz felvetett esetre Sttisztiki muttószámok: Abszolút muttók: költségek dinmikus-, tervfeldt-, tervteljesítési viszonyszám, költségek szerkezetét bemuttó megoszlási viszonyszám. Reltív muttók: költségszínvonl, költségvonzt stb. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feldt A költségeket elemezhetjük önmgukbn, megjelenési formájukbn dinmikus viszonyszámok segítségével. A dinmikus viszonyszám időbeli változást vizsgál, ugynzon jelenség két különböző időszkr vgy időpontr vontkozó dtánk egymáshoz vló rányát fejezi ki. A viszonyítndó dt: tárgyidőszk dt (gykrn tlálkozunk beszámolási időszk elnevezéssel is!). A viszonyítás lpj: bázisidőszk dt. 1.1. Egy telefontársság számláj szerint egy válllkozás második negyedévi belföldi hívásdíj 258 500 Ft volt, mely 6%-kl mgsbb, mint z első negyedévben volt. Számíts ki válllkozás első negyedévi telefondíját! 1.2. Egy ABC-áruház március hvi villmosenergi-felhsználás 264 000 Ft. Április hónpbn felhsználás 5%-kl volt mgsbb. Számíts ki z április hvi száml értékét! 20
1.3. Egy válllkozás ráfordításink lkulás z első félévben: Időszk Ráfordítások millió Ft-bn 2005 85,0 2006 90,0 2007 115,0 2008 110,0 2009 128,0 2010 142,0 Számíts ki költségek százlékos változását jnuár hónphoz és z előző hónphoz viszonyítv! 2. feldt Ismételje át tervfeldt és tervteljesítési viszonyszámokról tnultkt, mjd oldj meg következő feldtokt! A tervfeldt viszonyszám megmuttj, hogy tervezett dt milyen mértékű fejlődést, változást irányoz elő z elmúlt időszk dtához viszonyítv. A tervteljesítési viszonyszám ténylegesen elért eredmény rányát fejezi ki tervhez képest. 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 21
2.1. Egy válllkozás bázisidőszki nyomttvány- és irodszerköltsége 3200 E Ft volt. A tervidőszkr 15%-os költségmegtkrítást irányoztk elő. Tervüket kizárólg beszerzési árk emelkedése mitt nem tudták megvlósítni. A tényleges nyomttványköltség z árváltozások következtében 120 E Ft-tl lett mgsbb, mint tervezett. Számíts ki tervezett és tényleges nyomttványköltséget! Állpíts meg, hány százlékkl változott költség beszámolási időszkbn bázis-, illetve tervidőszkhoz képest! 3. feldt Ismételje át megoszlási viszonyszámokról tnultkt, mjd oldj meg következő feldtokt! A sttisztiki sokság szerkezetét megoszlási viszonyszám vizsgálj. A megoszlási viszonyszám sokság egyes csoportjink rányát fejezi ki sokság egészéhez képest. 3.1. Egy kereskedelmi tevékenységet folyttó kft. forglmzási költségei két év vontkozásábn következőképpen lkultk: Bázisév Tárgyév Költségnem Anygjellegű ráfordítások (elábé nélkül) E Ft 6 420 7 383 Személyi jellegű ráfordítások 22 100 24 973 Értékcsökkenés 7 257 7 836 Összesen 35 777 40 192 22
Vizsgálj meg forglmzási költségek szerkezetének lkulását dinmikus és megoszlási viszonyszámok segítségével! 4. feldt Ismételje át z intenzitási viszonyszámokról tnultkt, mjd oldj meg következő feldtokt! Vnnk olyn viszonyszámok, melyek számításánál eltérő jellegű, különböző jelenségek dtit kell összehsonlítnunk. Ezek gyűjtőneve z intenzitási viszonyszám. Az intenzitási viszonyszám két különböző jelenség dtát veti egybe, melyek egymássl logiki, közgzdsági kpcsoltbn vnnk. 4.1. Egy válllkozás nettó árbevétele 526 M Ft. A forglmzási költségek összege 55,1 M Ft. Számíts ki forglmzási költségek színvonlát! 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 23
4.2. Egy áruház személyi jellegű ráfordításink összege 186,4 M Ft. A személyi jellegű ráfordítások színvonl nettó árbevétel százlékábn 8,1%. Számíts ki z áruház nettó árbevételét! 4.3. Egy kft. nettó árbevétele és forglmzási költségei z lpítás évétől következőképpen lkultk: Időszk Nettó árbevétel Forglmzási költségek (millió Ft-bn) 2007 145,0 18,9 2008 210,0 26,3 2009 325,0 45,5 2010 480,0 61,9 Számíts ki z egyes évek forglmzási költségeinek színvonlát, és htározz meg színvonlváltozás évenkénti ütemét és mértékét! 24
5. feldt Gondolj végig, vn-e különbség beszerzés értéke és z eldott áruk beszerzési értéke között. Indokolj és rögzítse gondoltit! Megoldás 1. feldt 1.1 Első negyedévi hívásdíj: 258 000 : 1,06 = 243 396 Ft 1.2 Április hvi száml értéke: 264 000 x 1,05 = 277 200 Ft 1.3 Egy válllkozás ráfordításink lkulás z I. félévben: Időszk Ráfordítások ezer Ft-bn Változás Jnuár = 100% Változás Előző hó = 100% 2005 85,0 100,0-2006 90,0 90 : 85 = 105.9 90 : 85 = 105,9 2007 115,0 115 : 85 = 135,3 115 : 90 = 127,8 2008 110,0 110 : 85 = 129,4 110 : 115 = 95,7 2009 128,0 128 : 85 = 150,6 128 : 110 = 116,4 2010 142,0 142: 85 = 167,1 142 : 128 = 110,9 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 25
2. feldt 2.1 Tervezett nyomttvány- és irodszerköltség: 3 200 x 0,85 = 2 720,0 E Ft Tényleges nyomttvány- és irodszerköltség: 2 720 + 120 = 2 840,0 E Ft Költségdinmik: 2 840 : 3 200 = 88,8% Elábén kívüli nygjellegű ráfordítások Tárgyév ezer Tárgyév bázisév Ftbn Költségterv-teljesítés: 2 840 : 2 720 = 104,4% 3. feldt 3.1 Egy kft. forglmzási költségeinek lkulás: Bázisév Költségnem ezer Ftbn %-bn %-bn %-ábn 6 420 17,9 7 383 18,4 115,0 Személyi jellegű ráfordítások 22 100 61,8 24 973 62,1 113,0 Értékcsökkenés 7 257 20,3 7 836 19,5 108,0 Összesen 35 777 100,0 40 192 100,0 112,3 4. feldt - Bázisév megoszlás 6 420 :35 777 = 17,9% 22 100 : 35 777 = 61,8% - 7 257 : 35 777 = 20,3% vgy 100-17,9-61,8 = 20,3% - Tárgyévi megoszlás: 7 383 : 40 192 = 18,4% 24 973 : 40 192 = 62,1% - 7 836 : 40 192 = 19,5% vgy 100-18,4-62,1 = 19,5% - Változás: 7 383 : 6 420 = 115,0% 24 973 : 22 100 = 113,0% - 7 836 : 7 257 = 108,0% 40 192 : 35 777 = 112,3% 4.1 A forglmzási költségek színvonl: 55,1 : 526 = 10,5% 4.2 Nettó árbevétel: 186,4 : 0,081 = 2 301,2 M Ft 26
4.3 Egy kft. dti: Időszk Költségszínvonl % A költségszínvonl-változás üteme mértéke 2004 13,0 - - 2005 12,5-3,8-0,5 2006 14,0 +12,0 +1,5 2007 12,9-7,9-1,1 - Költségszínvonl: 2004. év 18,9 : 145 = 13,0% 2005. év 26,3 : 210 = 12,5% 2006. év 45,5 : 325 = 14,0% 2007. év 61,9 : 480 = 12,9% - A változás évenkénti mértéke: 2005. év 12,5-13,0 = -0,5% 2006. év 14,0-12,5 = +1,5% 2007. év 12,9-14,0 = -1,1% - A változás évenkénti üteme: 2005. év 12,5 : 13 = 96,2% 96,2-100 = - 3,8% 2006. év 14 : 12,5 = 112,0% 112-100 = + 12,0% 2007. év 12,9 : 14 = 92,1% 92,1-100 = - 7,9% 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 27
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feldt Egy áruház bázisévi forglmzási költségeinek összege 180 M Ft. A forglmzási költségek összege beszámolási időszkbn 12,0%-kl mgsbb. Számíts ki beszámolási időszk forglmzási költségeinek összegét! 2. feldt Egy válllkozás bolthelyiségeinek bérleti díj beszámolási időszkbn 3260 E Ft volt, 14%- kl mgsbb, mint bázisévben. Htározz meg, hogy milyen összegű bérleti díjt fizetett válllkozás bázisévben! 3. feldt Egy kereskedelmi és szolgálttó zrt. személyi jellegű ráfordításink lkulás következő (E Ft-bn). Számíts ki, hogy zrt. személyi jellegű ráfordítási hány százlékkl változtk tételenként és összesen bázisévről tárgyévre! Megnevezés Bázisév Tárgyév Bérköltség 73 857 91952 Ebből: dolgozók bérköltsége 54 287 65 144 megbízási díjk összege 19 570 26 808 Egyéb személyi jellegű ráfordítások 6 140 8 131 Ebből: étkeztetési hozzájárulás 1 890 2 062 végkielégítés 46 336 npidíj 62 50 betegszbdság 360 491 tiszteletdíjk 1 322 2 145 reprezentációs költség 1 620 1 845 egyéb (sját gépkocsihsznált) 840 1 202 Bérjárulékok 30 126 32 848 Személyi jellegű ráfordítás összesen 110 123 132 931 28
4. feldt Egy áruház forglmzási költségei két év vontkozásábn következőképpen lkultk. Vizsgálj meg költségek időbeli lkulásánk és szerkezetének lkulását, dinmikus és megoszlási viszonyszámok segítségével! Költségnem Elábén kívüli nygjellegű ráfordítások Bázisév Beszámolási időszk Változás E Ft-bn %-bn E Ft-bn %-bn %-bn 8 620 9 395 Személyi jellegű ráfordítások 24 100 25 648 Értékcsökkenés 10 257 9 954 Összesen 42 977 44 997 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 29
5. feldt Egy áruház három osztályánk nettó árbevétele és forglmzási költségei következők: Osztály Nettó árbevétel (M Ft) Forglmzási költségek (M Ft) A forglmzási költségek színvonl (%) Élelmiszer 540,0. 12,0 Konfekció 25,6 8,0 Hírdástechnik 400,0 28,0 Összesen.. Számíts ki táblázt hiányzó dtit! 6. feldt Egy válllkozás két üzletének költséggzdálkodását hsonlítj össze következő információk lpján: Üzlet Bázisidőszk Tárgyidőszk Nettó árbevétel Forglmzási Nettó árbevétel Forglmzási (M Ft) költségek (M Ft) (M Ft) költségek (M Ft) SZINVA ABC 420 47,5 510 52,0 BÜKK ABC 260 31,2 305 35,6 Összesen 30
Számíts ki áruháznként és együttesen költségszínvonlkt és zok változását jelző muttókt! 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 31
MEGOLDÁSOK 1. feldt Beszámolási időszk költsége: 180 x 1,12 = 201,6 M Ft 2. feldt Bérleti díj bázisidőszkbn: 3. feldt A zrt. személyi jellegű ráfordításánk lkulás: 4. feldt 5. feldt 3 260 : 1,14 = 2 860 M Ft - 91 952 : 73 857 = 124,5% 65 144 : 54 287 = 120,0% - 26 808 : 19 570 = 137,0% 8 131 : 6 140 = 132,4% - 2 062 : 1 890 = 109,1% 336 : 46,0 = 730,4% - 50 : 62 = 80,6% 491 : 360 = 136,4% - 2 145 : 1 322 = 162,3% 1 845 : 1 620 = 113,9% - 1 202 : 840 = 143,1% 32 848 : 30 126 = 109,0% - 132 931 : 110 123 = 120,7% - Bázisév megoszlás: 8 620 : 42 977 = 20,0% 24 100 : 42 977 = 56,1% - 10 257 : 42 977 = 23,9% vgy 100-20 - 56,1 = 23,9% - Tárgyévi megoszlás: 9 395 : 44 997 = 20,9% 25 648 : 44 997 = 57,0% - 9954 :44 997 = 22,1% vgy 100-20,9-57 = 22,1% - Változás: 9 395 : 8 620 = 109,0% 25 648 : 24 100 = 106,4% - 9 954 : 10 257 = 97,0% 44 997 : 42 977 = 104,7% - Élelmiszerosztály forglmzási költségei: 540 x 0,12 = 64,8 M Ft - Konfekcióosztály nettó árbevétele: 25,6 : 0,08 = 320,0 M Ft - Hírdás-techniki osztály költségszínvonl: 28 : 400 = 7,0 % - Összes nettó árbevétel: 540 + 320 + 400 = 1 260,0 ezer Ft - Összes forglmzási költségek: 64,8 + 25,6 + 28,0 = 118,4 ezer Ft - Átlgos költségszínvonl: 118,4 : 1 260 = 9,4% 32
6. feldt Egy válllkozás két üzletének költségmuttói: - Költségszínvonl bázisbn: Szinv ABC: 47,5 : 420 = 11,3% Bükk ABC: 31,2 : 260 = 12,0% Nettó árbevétel összesen: 420 + 260 = 680,0 M Ft Forglmzási költségek összesen: 47,5 + 31,2 = 78,7 M Ft Költségszínvonl: 78,7 : 680 = 11,6% - Költségszínvonl beszámolási időszkbn: Szinv ABC: 52 : 510 = 10,2% Bükk ABC: 35,6 : 305 = 11,7% Nettó árbevétel összesen: 510 + 305 = 815,0 M Ft Forglmzási költségek összesen: 52 + 35,6 = 87,6 M Ft Költségszínvonl: 87,6 : 815 = 10,7% - Költségszínvonl-változás mértéke: Szinv ABC: 10,2-11,3 = -1,1% Bükk ABC: 11,7-12 = -0,3% Együtt: 10,7-11,6 = -0,9% - Költségszínvonl-változás üteme: Szinv ABC: 10,2 : 11,3 = 90,3% 90,3 100 = -9,7 Bükk ABC: 11,7 : 12 = 97,5% 97,5 100 = -2,5 Együtt: 10,7 : 11,6 = 92,2% 92,2-100 = -7,8% Egy válllkozás két üzletének költségmuttói: Üzlet Költségszínvonl Költségszínvonl-változás bázis tény mértéke (%) üteme (%) Szinv ABC 11,3 10,2-1,1-9,7 Bükk ABC 12,0 11,7-0,3-2,5 Összesen 11,6 10,7-0,9-7,8 345_S10_014_0003_9SzT011_50_f_9_P_KlRu_BruBl_KriZol_BoM_090909_99 33
IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Horváthné Herbáth Mári - Stágel Imréné: Kereskedelmi és válllkozási ismeretek II., Közgzdsági és Jogi Könyvkidó, Budpest, 1994. Horváthné Herbáth Mári - Stágel Imréné: Kereskedelmi és válllkozási ismeretek, Műszki Kidó, Budpest, 2006. Horváthné Herbáth Mári - Stágel Imréné: Az áruforglmi tevékenység tervezése, elemzése, htás z eredményre, Kereskedelmi és Idegenforglmi Továbbképző Kft. és Heller Frks Gzdsági és Turisztiki Szolgálttások főiskoláj, Budpest, 2008. Kristóf Ljos: Szervezés-vezetés gzdsági-szolgálttási szkterület számár, Képzőművészeti Kidó és Nyomd Kft., Budpest, 1999. Kristóf Ljos: Kereskedelmi és válllkozási ismeretek Példtár, Műszki Kidó, Budpest, 2006. Kristóf Ljos: Gzdsági számítások kereskedelemben, Műszki Kidó, Budpest, 2008. 34
A(z) 0003-06 modul 011-es szkmi tnkönyvi trtlomeleme felhsználhtó z lábbi szkképesítésekhez: A szkképesítés OKJ zonosító szám: A szkképesítés megnevezése 33 341 01 0000 00 00 Kereskedő, boltvezető 51 213 01 0010 51 01 Eseményrögzítő 51 213 01 0010 51 02 Filmlboráns 52 341 05 1000 00 00 Kereskedő 52 341 05 0100 52 01 Bútor- és lkástextil-kereskedő 52 341 05 0100 52 02 Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő 52 341 05 0100 52 03 Ruházti kereskedő 52 341 07 0000 00 00 Kultúrcikk-kereskedő 52 725 01 0000 00 00 Látszerész és fotócikk-kereskedő 33 341 03 0010 33 01 Építőnyg-kereskedő 33 341 03 0010 33 02 Épületgépészeti nyg- és lktrész-kereskedő 33 341 03 0010 33 03 Járműlktrész-kereskedő 33 341 03 0010 33 04 Villmossági nyg- és lktrész-kereskedő 51 341 01 0000 00 00 Műszkicikk-kereskedő 31 341 04 0000 00 00 Vegyesiprcikk-kereskedő 31 341 04 0100 31 01 Agrokémii és növényvédelmi kereskedő 31 341 04 0100 31 02 Gyógynövénykereskedő 31 341 04 0100 31 03 Pici, vásári kereskedő 31 341 04 0100 31 04 Sportszer- és játékkereskedő 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő, -berendező, virágkereskedő 33 215 02 0100 33 02 Virágkereskedő A szkmi tnkönyvi trtlomelem feldolgozásához jánlott órszám: 30 ór
A kidvány z Új Mgyrország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 A képzés minőségének és trtlmánk fejlesztése keretében készült. A projekt z Európi Unió támogtásávl, z Európi Szociális Alp társfinnszírozásávl vlósul meg. Kidj Nemzeti Szkképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budpest, Bross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fx: (1) 210-1063 Felelős kidó: Ngy László főigzgtó