HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS KÖZÚTI KERÉK- ÉS TENGELYTERHELÉS MÉRŐ K HE 11-2002 FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus adatbázisában található.
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA... 3 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK... 4 3. ALAPFOGALMAK... 5 3.1 Kerék és tengelyterhelésmérő... 5 3.2 Működési elv...5 4. MEGHATÁROZÁSOK... 6 4.1 Kerékterhelésmérő... 6 4.2 Tengelyterhelésmérő... 6 5. SZERKEZETI ELŐÍRÁSOK... 7 5.1 Mérőlap (tehelésfelvevő, mérőtalp)... 7 5.2 Érzékelő elemek... 7 5.3 Kiértékelő, kijelző műszer... 7 5.4 Kiegészítő berendezések... 8 6. MEGJELÖLÉS, FELIRATOK... 11 6.1 Kötelező jellegű feliratok... 11 6.2 Egyéb... 11 7. METROLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK... 12 7.1 Referencia hőmérséklet... 12 7.2 Hibahatárok... 12 8. HITELESÍTÉS... 13 8.1 A hitelesítés eszközei...13 8.2 A hitelesítés körülményei... 13 8.3 Hitelesítési eljárás... 14 8.4 Kiértékelés... 16 8.5 Bélyegzés... 16 8.6 Bizonylatolás... 17 9. EGYÉB RENDELKEZÉSEK... 18 2
Az előírás hatálya 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA Ez az előírás az 1991. évi XLV. törvény és annak végrehajtásáról szóló (többször módosított) 127/1991. (X.9.) kormányrendelet mellékletében felsorolt, a közúti közlekedésben résztvevő gépjárművek kerék- vagy tengelyterheléseinek ellenőrzésére használatos, hordozható és telepített kivitelű, álló helyzetben, illetve mozgásközben mérő kerék- és tengelyterhelésmérőkre vonatkozik Megjegyzés: Még nem létezik egységes nemzetközi szabályozása a mérésterületnek (OIML ajánlás kidolgozása folyamatban van), jelenleg általánosan elfogadott szabvány a szakterületre a nem automatikus működésű mérlegekre vonatkozó MSZ EN 45501. A későbbiekben előforduló érdemi módosítás(ok) a jelen Hitelesítési Előírás újrakiadását teszi(k) szükségessé. A változás megtörténtét a Mérésügyi Közleményekben meg kell jelentetni. 3
Mértékegységek, jelölések 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK A kerék- és tengelyterhelés-mérők által mért mennyiség mértékegysége a kilogramm (jele: kg), illetve annak többszöröse a tonna (jele: t). 4
Alapfogalmak 3. ALAPFOGALMAK 3.1 Kerék és tengelyterhelés-mérő A kerék- és tengelyterhelés-mérők mérlegrendszerű mérőeszközök, közúti gépjárművek kerék- és tengelyterheléseinek mérésére szolgálnak. 3.2 Működési elv Működési elvüket tekintve a jelenleg üzemelő kerék és tengelyterhelés-mérők általában elektronikus, nyúlásmérő bélyeges mérő-átalakítóval kialakított berendezések. Fizikai megvalósításuk, kivitelezésük tekintetében ezek a mérőeszközök legközelebb a mérlegekhez állnak. Számos európai ország (a ma még hiányzó egységes európai szabályozásból adódóan) ennek megfelelően az OIML R76 ajánlás szerinti IIII. pontossági osztályú mérlegként kezeli, azzal a megkötéssel, hogy a használatát a közlekedési ellenőrzéshez rögzíti. Mindezek alapján a kerék és tengelyterhelés-mérőkre általánosságban vonatkoznak a Nem automatikus működésű mérlegek HE 5-1998 számú hitelesítési előírásban foglaltak, az ebben az előírásban rögzített speciális feltételek kivételével. Felépítésüknél el kell különíteni a hordozható kivitelű (általában kerékterhelések mérésére használatos) illetve a telepített, (általában tengelyterhelések mérésére használatos) mérőeszközöket. A hordozható kerékterhelés-mérő egy egy kerék terhelését méri. A mérési eredményből képezhető összeadással a tengelyterhelés értéke, vagy pedig megfelelő központi adatgyűjtő és kiértékelő berendezés esetén ez az egység jelzi ki a tengelyterhelés értékét. A kerékterhelés-mérők minden esetben statikus mérést végeznek. A jármű kerekeit (tengelyeit) álló helyzetben méri meg. A tengelyterhelés-mérők lehetnek statikus, vagy dinamikus mérőeszközök. 5
HE 11-2002 Kerék- és tengelyterhelésmérők Meghatározások 4. MEGHATÁROZÁSOK 4.1 Kerékterhelés-mérő Olyan mérőberendezés, amelynek segítségével a gépjármű egyik oldalához tartozó egyes, vagy kettős terhelése mérhető. Két kerékterhelés-mérővel egy tengely terhelését lehet meghatározni. 4.2 Tengelyterhelés-mérő Olyan mérőberendezés, amelynek segítségével egy tengely terhelése közvetlenül (összeadási művelet nélkül) mérhető. 6
Szerkezeti előírások 5. SZERKEZETI ELŐÍRÁSOK 5.1 Mérőlap (terhelés-felvevő, mérőtalp) A terhelésfelvevő mérőlap méretezése és anyaga biztosítsa a berendezés tartós és megbízható működését. 5.1.1 Felületük akkora legyen, hogy névleges terheléssel terhelt, az előírásoknak megfelelő légnyomással rendelkező kettőskerék gumifelülete jól felfeküdhessen rá. 5.1.2 A felület olyan (recézett, rovátkolt, stb.) legyen, hogy a ráálló, majd újra induló gépkocsik kereke jól megkapaszkodhasson benne. 5.1.3 Külön érzékelő elemek alkalmazása esetén biztosítsa a mérőlap az érzékelők összefogását, mechanikai védelmét. Ha a kiértékelő műszer is a mérőlapba van beépítve, akkor biztosítsa annak védelmét, a kijelző műszer könnyű és jó leolvashatósága mellett. 5.1.4 Hordozható berendezés esetén legyen ellátva megfelelő fogantyúkkal (kis tömeg esetén), vagy hordozó kocsival (nagy tömeg esetén). 5.2 Érzékelő elemek Az érzékelők lehetnek mechanikus, hidraulikus vagy elektromechanikus mérő-átalakítók. Feladatuk a kerék- ill. tengelyterheléssel arányos mérőjel létrehozása. 5.3 Kiértékelő, kijelző műszer A kiértékelő műszerek működési elvük tekintetében az érzékelőkhöz igazodnak és analóg vagy digitális kijelzésűek lehetnek. 7
Szerkezeti előírások 5.3.1 A kerék- illetve tengelyterhelés-mérő jelzési tartománya a nullától legalább a mindenkori méréshatár névleges értékéig tartson, felső határa azonban meghaladhatja a méréshatár névleges értékét. 5.3.2 A kerék- illetve tengelyterhelés-mérő mérési tartománya a névleges méréshatár 1/10-énél, illetve, ha a berendezés műszerkönyve külön specifikálja, akkor 1/20-ánál kezdődhet és a névleges méréshatárig tart. 5.3.3 Analóg kijelzés esetén az osztásvonalak és a mutató szélessége legfeljebb az osztásköz 1/5 része lehet, és az osztásköz nem lehet kisebb 1,5 mm-nél. 5.3.4 A kijelzésnek a nullahelyzet körül állíthatónak kell lennie és a berendezésnek olyan kezelőszervvel, kell rendelkeznie, amellyel ez a nullahelyzet-beállítás elvégezhető. 5.3.5 A kiértékelő műszer rendelkezhet olyan kezelőszervvel is, amelynek segítségével a teljes mérőberendezés érzékenysége időnként ellenőrizhető (belső "kalibrálás"). 5.4 Kiegészítő berendezések 5.4.1 A kerék- illetve tengelyterhelés-mérő ellátható olyan kiegészítő berendezéssel, amely a digitális formában megjelent mérési eredményt kinyomtatja. Megfelelő kezelőszerv működtetése esetén a nyomtató berendezés az előzőleg kinyomtatott, azonos gépkocsihoz tartozó egyes tengelyterhelések összegét és a mérés időpontját (év, hó, nap, óra) is kinyomtathatja, de nem része a hitelesíthető konfigurációnak. 8
Szerkezeti előírások 5.4.2 A hordozható kerék- illetve tengelyterhelés-mérő megfelelő terhelhetőségű konverterrel is rendelkezhet az akkumulátorról történő üzemelés érdekében. 5.4.3 A nagyobb tömegű, hordozható tengelyterhelés-mérő az egyszerű és kényelmes szállíthatóság érdekében speciális utánfutóval (trailerrel) és ellátható. 5.4.4 Ha a kerékterhelés-mérő nem rendelkezik saját felfutó rámpával, akkor a gépkocsik helyes ráállása érdekében felfutó rámpákat kell a mérőtalpak előtt és mögött elhelyezni. Ikertengelyek illetve hármas tengelycsoportok mérésénél a mért és méretlen tengelyek magasságkülönbségeit "vaktalpak" alkalmazásával kell kiküszöbölni. 5.5 Telepítési előírások A telepítési követelmények szempontjából azonosnak kell tekinteni a fixen beépített általában dinamikus tengelyterhelés-mérés illetve a mozgó helyszíni ellenőrzést végző statikus tengelyterhelés-mérők esetét. Mindkét mérőhelynek ki kell elégíteni a következő előírásokat: - A mérőhely jó minőségű, szilárd és teherbíró egyenes útpálya, amelynek burkolata lehet aszfalt, beton vagy egyéb olyan burkolat (viakolor stb..), amely képes tartósan megőrizni nagy forgalom mellett is geometriai paramétereit. - A mérőhely névleges hossza 40 méter, szélessége minimum 3 méter. Indokolt esetben kijelölhető minimum 32 méter hosszúságú mérőhely. - A mérőhely lejtése hosszirányban 1 %-nál, keresztesése 5 %-nál nem lehet nagyobb - A mérőhely sarokpontjai illetve a mérőhelyen belül a mozgó ellenőrzésre szolgáló mérőtalpak elhelyezésére vonatkozóan a középső keresztszelvény jelölésére burkolati felfestést kell alkalmazni. Beépített tengelyterhelés-mérő esetében értelemszerűen ez a jelölés nem szükséges. 9
Szerkezeti előírások - A mérőeszközök elhelyezését jelölő keresztszelvénytől 4-4 méteren belül a mérőhely felületének síktól való legnagyobb megengedett eltérése ±5 mm. - A mérőhely teljes hosszában, az egymástól 2 méter távolságon belül lévő pontok közötti magasságkülönbség a kerekek nyomvonalában mérve nem lehet nagyobb 10 mm-nél, figyelembe véve a megengedett hossz- és keresztesést. 10
Megjelölés, feliratok 6. MEGJELÖLÉS, FELIRATOK 6.1 Kötelező jellegű feliratok A kerék- illetve tengelyterhelés-mérőn fel kell tüntetni a következő adatokat: a gyártó nevét vagy jelét, a gyártási számot, a típusszámot és a gyártás évét, a névleges méréshatárt, az energiahálózatra történő csatlakozáshoz szükséges adatokat. Megjegyzés: A gyártási számnak szerepelnie kell mind a terhelésfelvevőn, mind pedig a kiértékelő műszeren. 6.2 Egyéb A kiértékelő műszeren, jól látható helyen, az alábbi szövegű TÁBLÁT kell elhelyezni: "Csak gépjárművek (kerék- vagy) tengelyterheléseinek mérésére használható! Típusengedély száma: Th:...". 11
Metrológiai követelmények 7. METROLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK 7.1 Referencia hőmérséklet A vizsgált berendezés a hibahatárokat a gyártó cég által megadott, a típusvizsgálati jegyzőkönyvben rögzített hőmérséklettartományban ne lépje túl. 7.2 Hibahatárok 7.2.1 A kerékterhelés-mérő megengedett hibája a teljes méréstartományban ±50 kg. 7.2.2 A tengelyterhelés-mérő megengedett hibája a teljes méréstartományban ±100 kg. Fenti hibahatárok alkalmazandók első, javítás utáni és időszakos hitelesítéskor. Az üzemben lévő berendezésre (két hitelesítés között) vonatkozó ún. "üzemi" hibahatár a fenti érték kétszerese. Ezen üzemi hibahatárt kell alkalmazni egy hitelesített berendezés ellenőrzésekor. Az üzemi hibahatár túllépése esetén a berendezést hibásnak kell minősíteni. 12
Hitelesítés 8. HITELESÍTÉS 8.1 A hitelesítés eszközei A kerék- illetve tengelyterhelés-mérők hitelesítését erőmérő műszerrel vagy közvetlen súlyterheléssel lehet végezni. Az alkalmazott hitelesítő berendezés megengedett legnagyobb bizonytalansága a mérőeszköz megengedett hibahatárának legfeljebb 1/3-a lehet. 8.1.1 A kerék- illetve tengelyterhelés-mérők névleges terhelésének megfelelő erőmérő műszer használható. Erőmérő műszerrel történő vizsgálatnál a mérőberendezés köré létesítendő zárt keretrendszer, a terhelésfelvevő v. mérőlap (mérőtalp) mellett beépített lehorgonyzó csavarok, továbbá áthidaló gerenda, menetes távtartó rudak, anyák és hidraulika szükséges. A hordozható kivitelű kerékterhelés-mérők speciális hitelesítő berendezésben hitelesíthetők. 8.1.2 Vizsgáló súlyok a közvetlen súlyterheléshez, amelyek pontossági osztálya legyen M1. 8.1.3. A helyhez kötött tengelyterhelés-mérők telepítésének ellenőrzéséhez szükség van egy tolómérőre, és egy kereskedelmi forgalomban kapható 0,5 mm/m (vagy 0,8 mm/m) gyári specifikációjú, 2 m hosszúságú vízmértékre. A mérés végrehajtásához a vízmérték alátámasztásához két darab egyforma magas (kb. 5-10 mm magasságú) köszörült lapra. 8.2 A hitelesítés körülményei 8.2.1 Helyhez kötött tengelyterhelés-mérőknél a hitelesítést a berendezés állandó felállítási, beépítési helyén kell elvégezni. 8.2.2 A hordozható berendezések vizsgálata az erre a célra szolgáló laboratóriumban történhet. 13
Hitelesítés 8.3 Hitelesítési eljárás 8.3.1 Szemrevételezés, külalaki vizsgálat 8.3.1.1 A hitelesítésre bemutatott kerék- illetve tengelyterhelés-mérő berendezés mérőlapjai szennyeződéstől (sár, olaj, stb.) mentesek, tiszták legyenek. A mérőlapok festése ép legyen. 8.3.1.2 A mérőlapok és a kiértékelő műszer mérőkábelei sérüléstől mentesek, a csatlakozók épek és tiszták legyenek. 8.3.1.3. A hitelesítés során ellenőrizni kell, hogy a tengelyterhelés-mérő berendezés előtt, illetve mögött az útfelület lejtése ne haladja meg az 1 %-ot (hosszirányú) és 5 %-ot (keresztirányú), illetve a hozzávezető és elvezető útszakasz legyen olyan hosszan kiépítve (beton, aszfalt, viacolor stb) szilárd burkolattal ellátva, hogy a leghosszabb mérendő járműszerelvény is elférjen. A kiépített útfelületnél hosszabb jármű esetében hiteles tengelyterhelés-mérés nem végezhető. A kátyús, gödrös útfelület nem megengedett. 8.3.1.4 Helyhez kötött berendezés esetén a mérőlapok és az akna közötti rések tiszták, szennyeződéstől mentesek legyenek. A hitelesítési eljárás során ellenőrizni kell, hogy az aknában a vízelvezető csatornák tiszták, a beépített mérőcellák szennyeződéstől mentesek legyenek. 8.3.1.5 Hordozható mérőlapok esetén a felfutó rámpák kellően szilárdak legyenek és csúszásmentesen csatlakozzanak a mérőlaphoz. 8.3.1.6 14
Hitelesítés A kiértékelő berendezés feleljen meg az 5.3. pontban leírtaknak. 8.3.1.7 A berendezés feliratai feleljenek meg a 6. pont előírásainak. 8.3.2 Méréstechnikai vizsgálat A méréstechnikai vizsgálat abból áll, hogy összehasonlítjuk a kerék-, illetve tengelyterhelésmérőre ható terhelés helyes értékét (m) a berendezés által mutatott terheléssel (m i ). Kerékterhelés-mérő hitelesítése esetén az erre a célra kialakított hidraulikus vizsgálópadot kell használni. Az érvényes kalibrálással rendelkező erőmérő cella kimenőjele, mint etalon szolgáltatja a pontos értéket. 8.3.2.1 A kerék- illetve tengelyterhelés-mérőt annak mérési tartományában, lehetőleg egyenletesen elosztott legalább 10 ponton, tized terhelési lépcsők szerint kell ellenőrizni. Ha a berendezés műszerkönyve szerint a kerék- illetve tengelyterhelés-mérőt méréshatárának 1/10 részénél kisebb terheléseknél is használják, akkor az ellenőrzést 1/20 terhelésnél is el kell végezni. Fentiek szerinti 10 vagy 11 terhelési pont vizsgálata egy mérési sorozatot alkot. A kerék- illetve tengelyterhelés-mérő hibájának a megállapítása a hitelesítési eljárás során történhet annak megnövelt felbontásával, vagy pedig váltópont kereséssel. A váltópont keresés feleljen meg a HE-5-1998 Nem automatikus működésű mérlegek 8. pontban leírt eljárásnak. 8.3.2.2 Három fárasztó (a névleges terheléssel történt) előterhelés után három növekvő terhelésű mérési sorozatot kell felvenni. A méréseket úgy kell végrehajtani, hogy a hitelesítő berendezés segítségével kell a valódi terhelést létrehozni és a vizsgált műszer skálájáról kell az indikált terhelést leolvasni. A valódi terhelés létrehozható zárt keretrendszer-, hidraulika és villamos erőmérőcella-digitális kompenzátor segítségével, vagy terhelő súlyok felrakásával. Ezen eljárás mind kerék, mind tengelyterhelés-mérők esetében a mérőeszköz statikus hibáját határozza meg. Telepített, dinamikus tengelyterhelés-mérők esetén egy gépkocsival (jellemzően azzal, amelyikkel a helyszínre szállítjuk a hitelesítő berendezést) el kell végezni egy funkcióvizsgálatot. A funkcióvizsgálat a következőkből áll: 15
Hitelesítés - a gépkocsi tengelyeit meg kell mérni statikusan - ezután a mérést el kell végezni dinamikus üzemmódban, oly módon, hogy a gépkocsi sebessége nem lehet nagyobb a mérőeszközre engedélyezett és a típusvizsgálatánál specifikált értéknél (jellemzően 5 km/h) - majd a mérést elvégezni a fentiekben említett sebességet jelentősen meghaladó sebességgel (kb. 15-25 km/h) Az így kapott mérési eredményeket összevetve, a statikus és lassú dinamikus tengelyterhelések eredményeinek a különbsége nem haladhatja meg a mérőeszközre megengedett hibahatár mértékét. A dinamikus gyors mérésnél a mérési eredménytől függetlenül a mérőeszköznek ki kell írnia, hogy a mérés érvénytelen, túllépte a specifikált sebességet. 8.3.2.3. A telepítés ellenőrzésénél hossz és keresztirányban legalább három különböző helyen a vízmértéket tegyük le a kiépített felületre (két végén a köszörült lapokon), majd hézagoljuk ki úgy, hogy a libella nullhelyzetbe kerüljön. Ezután a tolómérővel állapítsuk meg a kihézagolás magasságát. Az így kapott lejtés mértéke (a kihézagolás magassága és a mérőhossz hányadosa) egyik esetben sem haladhatja meg a megengedett 1 % mértékét. 8.3.3 A hitelesítési eljárás idő előtti befejezése Ha a hitelesítés során olyan hibát észlelünk, ami rövid idő alatt javítható és a javítás utáni újbóli ellenőrzés időszükséglete a hitelesítés teljes időszükségletéhez képest csekély, akkor a mérőberendezés tulajdonosa vagy annak megbízottja által történő javítás megengedett. Javítás után a hitelesítés ismételten elvégezhető. Egyéb hiba észlelése esetén a hitelesítést abba kell hagyni és az elutasítást tartalmazó jegyzőkönyvet, kell kiállítani. 8.4 Kiértékelés A mérési eredmények kiértékelését az 1. sz. melléklet táblázata és az ott közölt összefüggések szerint kell végezni. 8.5 Bélyegzés 16
Hitelesítés A hitelesítési eljárás során megfelelt kerék- illetve tengelyterhelés-mérőt a típusvizsgálati jegyzőkönyvben meghatározott helyen ólomzárral kell ellátni, amelyen a hitelesítési bélyegző és évszám lenyomat látható. 8.6 Bizonylatolás 8.6.1 Mérési jegyzőkönyv A hitelesítési eljárás során előnyomtatott jegyzőkönyvet kell használni. 8.6.2 Hitelesítési bizonyítvány A hitelesítésről bizonyítványt kell a félnek kiadni. 8.6.2.1 Elfogadás esetén "A hitelesítés eredménye" rovatba "A hitelesítési vizsgálat eredménye alapján a berendezés közúti gépjárművek kerék- illetve tengelyterheléseinek mérésére alkalmas" szöveg kerül. 8.6.2.2 Visszautasítás esetén "A hitelesítés eredménye" rovatba a "Nem megfelelő, használata a javítás utáni újabb hitelesítésig nincs megengedve" szöveg kerül. 17
Egyéb rendelkezések 9. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A közúti kerék- illetve tengelyterhelés-mérőkre egyéb mérésügyi rendelkezés nem vonatkozik. 18