Németországi gyakorlat Egy Leonardo Da Vinci pályázat keretein belül utazhattunk ki Németországba, pontosabban Aschhauserbe. Aschhauser egy kis falu nem messze Bad Zwischenahntól. A pályázat időtartama hat hét volt. A szállásunk egy régi parasztházban volt az erdő szélén. Így nyugodt és szép környezetben lakhattunk. A ház Bernd-é volt akivel nagyon jól kijöttünk. Ádám és Balázs a Bruns faiskolában kaptak munkát,
Krisztián, Csongor és én a Quathamer kert és parképítő cégnél dolgoztunk. A cég kert és parképítéssel, fenntartással, hó eltakarítással és virágkiállításokkal foglalkozik. A szállásunk 14 km-re volt a cégtől, amit minden nap biciklivel tettünk meg. A hétvégeken egyaránt voltak szabad programjaink és szervezett programok is. A programokat Hermann Epping az összekötőnk szervezte. A megérkezés hétvégéjén két programot szerveztünk. Megnéztük a Park der Gärten-t, ahol nagyon sok érdekes növényt láthattunk és betekinthettünk a német kertépítésbe.
A másik program Wilhelmshavenben a hadihajó múzeum volt. Végig lehetett menni a hajókon és a tengeralattjárókon. Ezután az öböl másik partján megnéztük a vitorlásokról szóló rendezvényt, meghallgattuk a tengerészekből álló együttes koncertjét és persze megkóstoltuk a tengeri Herkentyűket.
Hétfőn volt a bemutatkozás a cégeknél. A Quathamer cégnél már vártak minket. Bemutatkoztunk és beosztottak mindhármunkat, hogy hol fogunk másnap dolgozni. Az első munkanapomon Oldenburgban a Deutsche Post-nál dolgoztunk. A Vorarbeiter -em Ralf Schmeichel volt. Hárman dolgoztunk Ralf, Thomas (egy másik alkalmazott) és jómagam. A park rendbehozatala volt a feladatunk. Szerda este azonban át kellett adni a parkot készen ezért nagy iramban kellett dolgozunk, de a végén sikerült időben befejezni. Csütörtökön egy patakot kellett kitisztítanunk szintén Ralf-val. Ő egy kis géppel dolgozott, míg mi meghajlított vasvillákkal tisztítottuk ki a patak medrét. Délután lakóházaknál metszettünk és gyomláltunk. A pénteki nap csak fél nap volt mindig, mert ezen a napon volt kora délután a szervezett programunk Hermannal. Így pénteken csak délig dolgoztunk. Schmeichellel csak kisebb javításokat kellett elvégeznünk. Egy-két virágágyat kijavítanunk, járdát kijavítani. A hétvégén megnéztük a közeli Bad-Zwischenahnt. Bicikliztünk a tó körül és a város főutcáján végigsétáltunk. A vasárnap a pihenésről szólt.
A hétfő szintén kisebb javításokkal kezdődött és délután egy magánkertnél nyírtunk sövényeket, ahol megkaptam az első borravalómat. A keddi nap nagyon izgalmas volt, reggel virágokat ültettünk és délután jött a fő munka: két idős fenyőfa kivágása. A fákat idős koruk miatt kellett kivágni, hogy nehogy valamelyik házra rádőljenek. Ezen a napon Krisztián is velünk dolgozott. Egy kötelet kötöttünk a fa tetejére és azt húztuk Krisztiánnal, míg Ralf kivágta a fákat. A végén össze kellett vagdosni az ágakat és egy konténerbe bepakolni.
A következő napon két magánkertben dolgoztunk. Metszettünk és sövényt nyírtunk. Németországnak ezen a részén a legtöbb háznak nincs kerítése, legfeljebb sövény határolja el a kertet az utcától, vagy egyszerűen csak a virágágyás jelzi a magánterületet. Ennek ellenére betörésről nem hallottunk ott tartózkodásunk idején, de egyébként is ritkán fordul ilyesmi elő errefelé. Csütörtökön először nem Ralfal voltam, hanem négy Oroszországból érkezett emberrel. Delmenhorstban dolgoztunk, több nagy áruház parkolójában gyűjtöttük össze a lehullott lombot. Pénteken ugyanez volt a munka egy kis fűnyírással, csak itt már lakóházak között. A hétvégén elmentünk vonattal Bremába ahol megnéztük a régi belvárost.
Egy focimeccsre is el akartunk menni de sajnos nem kaptunk jegyet. A másik nap ismét bebicikliztünk Bad Zwischenahnba.
Hétfőn és kedden az Orosz csapattal voltam a fenntartás részlegen és a lehullott lombot gyűjtöttük össze. Szerdán a Familában (egy bevásárlóközpont Oldenburgban) dolgoztam. A plázán belüli növénydekorációt kellett kicserélnünk. Talicskákkal hordtuk ki a földet egy konténerbe a növényeket pedig a platóra pakoltuk. Csütörtökön ismét az orosz csapattal voltam a fenntartás részlegen. Péntek reggel ismét bementünk a céghez ahol kiderült, hogy Krisztiánnak és nekem aznap nincs munkánk így mehettünk haza és pihenhettünk. Ismét elmaradt a tervezett kulturális program ugyanis megint esett az eső. Helyette átjött Hermann és a növények felépítéséről tartott nekünk egy órát. Hétvégén elmentünk Hamburgba, hogy szerezzünk jegyeket a focimeccsre.
A HSV stadion Egy kis időnk a városnézésre is maradt, de úgy döntöttünk, hogy majd a meccs előtt megnézzük a várost. Hamburgba szintén vonattal mentünk, Bremában volt az átszállás. A jegy elég olcsón kijött, ugyanis tartomány jegyet vettünk ami egy napra szól öt embernek és bármely tömegközlekedési eszközre jó a tartományon belül.
Hétfőn Thomassal és Krisztiánnal dolgoztam. A rendőrség épülete körüli kertet, parkot tartottuk fenn. Délután füvet nyírtunk lakóházak között. Kedden átkerültem az építés részlegre. Az építés Bloherfelden volt. Egy egész parkot kellett megépíteni, ami később piactérként és játszótérként fog majd funkcionálni.
Az építés már az érkezésünk előtt jóval elkezdődött és már hazaértünk mire befejezték, mivel egy nagy projekt volt. Ezen a héten végig itt dolgoztam. Köveztünk, szegélykövet és utakat raktunk. Hogy a cég tudja tartani a határidőt ezért felkért egy társcéget, hogy segítsenek az építésben. Pénteken Hermannal elmentünk és megnéztük a régi szélmalmot Bad Zwischenahnban, ami jelenleg helytörténeti múzeumként üzemel, illetve a mellette lévő régi házakat, azaz a skanzent. Elmesélte a történetüket és, hogy hogyan épültek fel. Eljött a várva várt hétvége a focimeccsel.
Vonattal már korán reggel bementünk Bremába, onnan Hamburgba és megnéztük a várost. Brémához hasonlóan Hamburgnak is nagyon szép a régi belvárosa. Késő délután kezdődött a mérkőzés. Már előtte is nagyon jó hangulat volt ugyanis 60 000 ember ment énekelve a stadion felé. Magyarországon ilyet nem igazán lehet tapasztalni. A Hamburg a Hoffenheimel játszott és nyerte meg a mérkőzést 2-1 re. A Hoffenheim vezetett, de sikerült megfordítani a mérkőzést.
Hétfőn ismét az építkezésen dolgoztunk, köveket raktunk, kialakítottuk a homokozókat, és elhelyeztük a padokat. A padoknak nagy súlyuk volt, így géppel kellett a helyükre tenni őket. Pénteken, mivel csak fél napot dolgoztunk ezért úgy döntöttek, hogy nem az építkezésen dolgozunk, hanem a cégnél, mivel nehézkes lett volna megoldani, hogy visszavigyenek minket a céghez. A cégnél a régi irodát bontottuk. Az utolsó hétvége a pihenésről szólt. Mivel szép idő volt segítettünk a ház körül, füvet nyírtunk és metszettünk. Az utolsó héten én ismét az építés részlegen voltam, ezúttal egy másik helyen. Florian volt a Vorarbeiterem. Cserjéket ültettünk illetve fákat egy szép nagy területen. Megtanultam hogyan kell a fákat úgy kikötni fiatal korukban, hogy a szél ne mozdíthassa ki őket.
A hét vége felé összepakoltunk és elmentünk szuveníreket vásárolni. Szerencsére ezt már nem biciklivel tettük meg, hanem kocsival, ugyanis ekkor már kiérkezett az iskola busza, amivel hazafelé is utaztunk. Az utolsó munkanapon a cég főnöke Kurt Huntermann elvitt minket egy görög étterembe, ahol nagyon jót ettünk és nagyon jót beszélgettünk. Mesélt nekünk a cégről, mi meg elmeséltük, hogy hogy éreztük magunkat a hat hét alatt és hogy miket csináltunk a cégnél. Összességében nagyon jól éreztem magam kint Németországban, nagyon sok hasznos szakmai tapasztalatot szereztem és belekóstolhattam, hogy milyen is ez a munka. Örülök, hogy részt vehettem ezen a pályázaton.