Ez volt életem legszebb, legjobb hat hete, amit soha nem fogok elfelejteni. Hálás vagyok, hogy az Erasmus + ilyen lehetőséggel ajándékozott meg

Átírás

1

2 Rodosz Rodosz egy kis sziget Görögországban, ahol 6-an voltunk 6 hétig szakmai gyakorlaton. Májusban, amikor jelentkeztünk még merni se gondoltam volna, hogy én oda kijutok valamikor is, túl szép volt, hogy igaz legyen. És jött az első hogy mehetek elbeszélgetésre, ahol kiválogatják az embereket. Nagyon izgultam és még az is megfordult a fejembe hogy el se megyek, 6 hét nagyon sok idő egy idegen helyen, idegen környezetben, más nyelv, stb De örülök, hogy elmentem, nem volt okom semmi miatt izgulni, nagyon jól sikerült. Éppen osztálykiránduláson voltunk, amikor megtudtuk, hogy kik mehetnek Rodoszra, volt mit megünnepelni! Hazaértünk az osztálykirándulásról és már kezdhettük tervezni az utazást. Alig volt egy hetünk összeszedni magunkat, elbúcsúzni, bepakolni. Nagyon gyorsan történt minden és fel se fogtuk, hogy mi történik. Talán a repülőtéren kezdett észhez térni mindenki, hogy mi most elutazunk 6 hétre egy szigetre. Én nekem ez volt az első repülésem és nagyon vártam már, kíváncsi voltam milyen. Nagyon élveztem, bár a fülem fájt kicsit, de a látvány elfeledtette velem, valami lélegzetelállító volt. A gép kicsit késve indult az idő miatt, és athéni átszállással mentünk így ott a repülőtéren sietni kellett, minket vártak már csak. Odafele nem fapadossal mentünk így kaptunk enni és inni, nagyon finom volt és érdekes, de tetszett.

3 Amikor megérkeztünk este volt, és a szálloda vezetője várt minket a repülő téren. Először a Maritime nevű hotelbe vitt el, ami Rodosz város mellett van Kremastiba. Utána mentünk a másik szállodába ahol dolgoztunk, Hotel Golden Sunrise, ez Gennadiba volt körülbelül egy órányira. Nagyjából körbevezetett aztán mentünk aludni. Az első esténk kicsit ijesztőre sikerült több okból is, de aztán másnap minden jól alakult. Elintéztük a papírokat a hivatalokba és este már be is álltunk dolgozni. Lympi és én voltunk a recepción, Sanyi és Ádám a konyhán és Cinti meg Orsi az étterembe kezdtek. Az első két napban még csak ig dolgoztunk, betanítottak minket, megmutatták mi merre található. Második nap összeültünk Andrással és megbeszéltük a munka beosztásunkat, ami úgy nézett ki hogy 2 ember volt konyhán, 2 ember az étterembe akinek a munkaideje reggel 7-11-ig és ig, recepción is volt egy ember aki úgy dolgozott hogy ig és a másik recepciós volt a beugró, mindig annak a helyén volt aki épp szabadnapos volt. A szabadnapokat mi osztottuk be, egy héten mindenkinek jutott egy szabadnap és volt egy olyan nap, amikor mindenki dolgozott. A szállásunk egy 4 fős apartman volt a szálloda mellett, ami nagyon szép volt. Volt teraszunk, fürdőnk, légkondink, kis konyha felszerelve. A fiúk egy két fős apartmanba voltak nem messze tőlünk. Nekik jó volt, mert elért odáig a wifi, ami amúgy csak egy helyen volt, ahol kiülhettek a dolgozók beszélgetni, de legalább volt! Pár nap elteltével, mi Sanyival cseréltünk és én mentem a konyhára dolgozni, ő pedig a recepcióra. Így mind a kettőnknek jobb volt. A konyhán a fő feladataink a mosogatás, ételek előkészítése, görög saláta készítés, zöldség szeletelés, takarítás, ételek felhordása az étterembe. Fent az étterembe leginkább mosogatni kellett és figyelni a svéd asztalt, hogy minden rendben legyen, aztán étkezések előtt meg után rendbe tenni az éttermet. Mikor teltház volt, akkor nagyon fárasztó és pörgős tudott lenni egy nap. Napközben a szabadidőnkben szabad elfoglaltság volt. Mi általában pihentünk, napoztunk, lementünk a partra, boltba mentünk, mostunk. Volt, hogy az ott dolgozók elvittek olyan helyekre, amiket ismertek, kicsit kirándultunk velük. Mentorunkkal is sok fele mentünk, többször elvitt Prasonisire, ami a két tenger találkozása. A Földközi és az

4 Égei-tenger látható és közötte homokos rész. Itt jól fúj a szél, ezért rengetek kite-szörfös űzi a sportot. Most láttam először ilyet és hallottam róla, de nehéznek tűnik így kívülről. Mentorunk minden szerdán és szombaton ment Rodoszra bevásárolni és lehetett vele menni, aki szabadnapos volt. Mi cserélgettük a szabadnapjainkat, hogy elmehessünk vele, mert nagyon jól éreztük magunkat. Mentünk piacra, Metróba, Lidlbe, mindenféle boltba, néha mutatott érdekességeket is, volt, hogy elmentünk jetskizni. Jó volt, mert mi is betudtunk vásárolni és nem is unatkoztunk a szabadnapunkon. A recepción dolgozni érdekes volt, sok érdekességet és újat tanultam. Mutattak statisztikákat, megmutatták a foglalásokat, hogy viszik be a rendszerbe, iktattam is. Számoltuk a szoba árakat, néztük a foglalásokat az oldalakon keresztül. A konyhán megtanultam milyen a kemény munka és hogy kell kitartóan dolgozni, akár milyen rossz napod is van vagy fáradt vagy, a munka akkor is munka. Megtanultam időben érkezni a munkahelyemre, és a legfontosabb a csapatmunka. Alkalmazkodni a másikhoz és vele együtt dolgozni, ez volt a legnehezebb, de sikerült megtanulni. Amit még megtanultam ez idő alatt, hogy lakva ismeri meg egymást az ember. A hatodik héten András elvitt minket egy 2 napos kirándulásra a szigeten, ahol megnéztük a pillangók völgyét, a hét forrást, tsambika-i kolostort, ahova 300 lépcső vezet, a monolitosi várat, ahonnan pazar a kilátás, Micimackó odúját ami egy nagyon öreg fa és be lehet menni a törzsébe. Megnéztük az ókori Olympiai stadiont, Anthony Quinn öblöt, a lindosi várat és magát Lindost, ami nagyon szép, fürödtünk is. Szerintem mindenkinek élmény dús 2 két nap volt, ami felejthetetlen mindenki számára.

5 Ez volt életem legszebb, legjobb hat hete, amit soha nem fogok elfelejteni. Hálás vagyok, hogy az Erasmus + ilyen lehetőséggel ajándékozott meg minket. Odakint megtudtam ismerni magam, hogy hogyan viselkedek adott helyzetekben, kitudtam teljesedni, önmagamra találtam. Pozitív energiákkal töltődtem fel, ami a mai napig kitart. Odakint barátságok születtek és értek véget, amiért szintén hálás vagyok.