SZERKEZETKUTATÁS ÉS DIREKT DETEKTÁLÁS: A GEO-ELEKTROMÁGNESES SZONDÁZÁSOK PARADOXONA NAGY ZOLTÁN*

Átírás

1 Publ. Unv. of Mskolc, Seres A Mnng Vol. 52. (1997) No. 1. pp SZERKEZETKUTATÁS ÉS DIREKT DETEKTÁLÁS: A GEO-ELEKTROMÁGNESES SZONDÁZÁSOK PARADOXONA NAGY ZOLTÁN* Bevezetés A haza olajpar 1952-ben hozta létre a haza szénhdrogénkutatás feladatok ellátására saját felszín geofzka apparátusát, amelyet megalakulásakor kzárólag szezmkus mérések végzésére szerveztek. Az első 10 év tapasztalata és eredménye alapján, 35 éve történt az elhatározás, hogy 1963-tól kezdve, nem szezmkus kutatómódszerek (gravtácós, földmágneses és geoelektromos mérések) alkalmazásával s kbővítk az akkor Kőolajpar Szezmkus Kutatás Üzem tevékenységét (Molnár 1972). A kőolajpar geofzka a tellurkus (TE) mérések bevezetésével kezdte meg 1963-ban a geoelektromos kutatásokat, amt a megelőző évek nyár dőszakaban a Mskolc Egyetem Geofzka Tanszéke végzett a Kőolapar Tröszt számára, módszerfejlesztésre kapott megbízás keretében. A tanszék kutatás eredményenek elsmerését jelentette a TE módszer par alkalmazásba vétele. A TE térképezés rövd dőn belül kegészült az egyenáramú dpól mélyszondázások (DE) módszerével s. E két módszer együttesével végzett mérések feladata a tercer összlet vastagságváltozásanak és a medencealjzat morfológájának kutatása, tehát szerkezet nformácószerzés volt, a költségesebb szezmkus mérések tervezéséhez. NAGY ZOLTÁN OKL. GEOFIZKUSMÉRNÖK, TERÜLET VEZETŐ MOL Rt. KTÁ. KUTATÁS - MŰVELÉSI MÉRNÖKI IRODA H-1039 BUDAPEST, BATTHYÁNY U

2 Szerkezetkutató geoelektromos mérések a kőolajpar geofzkában A geoelektromos szerkezetkutatás módszertan kndulópontját, a 60-as évek kezdetén meglévő smeretek szernt, a haza tercer ktöltésű medencékről alkotott, egyszerű kétréteges modell feltevés képezte. Az egyszerűsített modell szernt, a ksebb fajlagos ellenállású tercer összlet aljzatát, első közelítésben, elektromosan szgetelő tulajdonságú közegnek tekntették. Ebben az esetben a fedőközeg eredő longtudnáls elektromos vezetése (S) gyakorlatlag a fedőközeg vastagságától (H) és átlagos fajlagos ellenállásától (p) függ: s=m (1) p Ezzel a modellfeltevéssel a TE módszer - amely az S relatív változásat mér - gyakorlatlag az aljzat felszínének morfológáját térképez. A tercer összlet átlagos fajlagos ellenállásának változása a DE szondázásokkal meghatározott (p) adatok alapján fgyelembevehetők. A Pannon medence geoelektromos modelljének fokozatos megsmerése rövd dő alatt az eredet modellhpotézs megváltoztatásához vezetett. Ebben alapvető szerepe volt Dr Takács Ernő magnetotellurkus mérésenek a hatvanas évek másodk felében, amelyek a Ksalföld kelet részén ks fajlagos ellenállású, jólvezető képződményeket mutattak k a medencealjzatban, a mezozoós korú képződményekbe mntegy 2 km kterjedésű mélységntervallumban behatoló Dabrony-1 mélyfúrás talpa alatt, mntegy 5-6 km mélységben a felszíntől. Ezek a képződmények, a TE mérések szokásos peródustartományában mért adatok szernt, az eredő vezetés közel nagyságrend mértékű növekedését okozták. A TE mérések vezérszntjét a medencealjzat felszíne helyett tt a jólvezető képződmények felszíne képezte (Lantos, Nagy 1970., Nagy 1972). Ez a felfedezés kérdésessé tette a Pannon medence geoelektromos modelljére addg elfogadott egyszerűsítő feltevés általánosíthatóságát. Kérdésessé vált az, hogy a pc pulzácók peródustartományában végzett TE mérések alapján meghatározott eredő 104

3 vezetőképesség-változások adata, a kutatott geoelektromos modell frekvencaátvtel sajátosságanak előzetes vzsgálata nélkül, vonatkoztathatók-e közvetlenül és kzárólagosan pcak a tercer összletre, amely ebben az dőszakban a kőolajpar kutatások fő objektumát jelentette. Mndez felvetette a szerkezetkutatásra addg alkalmazott TE+DE módszeregyüttes változtatásának szükségességét. Előtérbe került a behatolás mélység szabályozását lehetővé tevő, frekvencaszelektív szondázás módszerek alkalmazása. Időszerűvé vált, az par alkalmazáshoz már megfelelő technka sznvonalat elért, magnetotellurkus módszer (MT) bevezetése a kőolajpar kutatásokba. A kutatás eredmények tovább módszertan változások szükségességét s jelezték. A Pannon medence részegységen végzett kutatások eredményeből smertté vált mnd az üledékes medencék, mnd a medencealjzat gyorsan változó, a tektonka hatások következtében bonyolult szerkezet felépítése, a tercer korú, nagyvastagságú üledékekkel ktöltött mély részmedencék létezése. Ezekre a földtan vszonyokra hasonlóan bonyolult, nhomogén 3D geoelektromos modellek jellemzők. Az egyenáramú DE mélyszondázások alkalmazásához az lyen geológa körülmények -módszertan okok matt- kedvezőtlenek. Ezért már a 70-es évek kezdetén előtérbe került a lateráls változások kmutatására érzékenyebb, nagyobb horzontáls felbontóképességű, új geoelektromos kutatómódszer, az elektromos frekvencaszondázás (FRSZ) bevezetése, valamnt továbbfejlesztése az par gényeknek megfelelő technológa színvonalra (Vanyjan 1965., Nagy, Vda, Zmány 1975.). A haza szénhdrogénkutatásnak a 70-es évek első felében megváltozott feltétele s kérdésessé tették a TE+DE geoelektromos módszeregyüttes tovább perspektívát. Ebben az dőszakban - állam elhatározásból - rövd dő alatt jelentősen megnövelték a kőolajpar szezmkus kutatások volumenét. A korlátozott kapactású geoelektromos mérések a módszerek megváltozott aránya matt, nem tudtak megfelelő dőben elegendő nformácót szolgáltatn a megnövekedett szezmkus kutatás volumen tervezéséhez. Ematt a szezmkus kutatás aktuáls tervezésében betöltött szerepük a továbbakban lecsökken. 105

4 JJ & JC u -5 л RE S a 3 N О S "S t s л ^ Я И) l К Э я 106

5 Geoelektromos módszerek a komplex kutatásban, egy paradgmaváltás kezdete. A kutatás kterjesztése a nagyobb mélységű medenceterletekre, ujabb megoldandó problémákat vetett fel, és gényt támasztott a szezmkus mérés adatok mellett az értelmezésben felhasználható más geofzka eredményekre s. beleértve a kutatott medencék geoelektromos modelljére vonatkozó nformácókat. Ezzel új felhasználás lehetőség nyílt a már alkalmazott geoelektromos mérések, lletve a jövőben bevezetn szándékozott, újabb elektromágneses szondázás módszerek számára, a komplex kutatást, lletve az eredményeknek -későbbekben elterjedt kfejezést használva- az ntegrált értelmezésben való felhasználását jelölve meg célktűzésként (Kovács, Nagy, Szany, Vándor 1973.). Az 1. ábra a makó árok térségére vonatkozó, jellemző példát mutat be a TE és a szezmkus mérés eredmények komplex értelmezésére ebből az dőszakból. A nagymélységű medencét ktöltő fatal üledékes összlet vastagságának meghatározásához elvégzett korrelácós vzsgálat -amely a TE és szezmkus mérés vezérszntjenek azonosítására rányult- még a Hód-1 mélyfúrás lemélyítése előtt kmutatta, hogy a medence mélyebb részén a Paleozoós korú, nagy fajlagos ellenállású medencealjzat felszíne a szezmkus mérésekkel még jól követhető, utolsó reflexós szntnél mélyebben, a felszín alatt legalább 6 km mélységben valószínűsíthető. A majdnem 6 km mélységg lemélyített Hód-1 fúrás talpa nem érte el a medencealjzatot, gazolva a vzsgálat megállapításat. A komplex kutatás perspektívá még szerkezetkutatás koncepcón alapultak, de már magukban hordozták a kutatott modellek nem szerkezet, hanem mnőség jellemzőre vonatkozó nformácók szerzésének lehetőségét. Ilyen elgondolásra vezethetők vssza a geoelektromos módszerekkel lehetséges "drekt CH detektálás" vzsgálatára már ebben az dőszakban elvégzett, első haza kísérletek célktűzése (Karas, Lantos, Nagy, Péterfa, Vda, Zmány 1974). A kezdő mpulzust ezeknek a kísérleteknek az elvégzéséhez, G.V. Keller, a Colorado School of Mnes geofzka professzorának tollából megjelent fgyelemfelkeltő híradás adta, amely a szovjet geoelektromos skola új eredményet és a szerző ezekből levont következtetéset smertette (Keller 1969). 107

6 Az dézett ckk a drekt CH detektálás lehetőségének alapfeltételéül az elektromágneses kutatómódszerek mérés pontosságának és felbontóképességének nagyságrenddel történő javítását jelölte meg. Az akkor smeretek szernt a drekt detektálás hatásmechanzmusát a közetek szénhdrogéntelítettségéből eredő fajlagos ellenállás-növekedés kmutatása képezte volna, amt a szerző szernt csak az elektromágneses mérés technológa színvonalának jelentős fejlesztésével lehetett volna megvalósítan. A geoelektromos kutatások számára szükségesnek télt módszerváltás megoldása - amelynek dőszaka tehát egybeesett a szénhdrogénkutatásban betöltött szerepük újrafogalmazásával- egyrészt elmélet kutatást és az alkalmazáshoz kapcsolódó módszertan fejlesztést, másrészt korszerű méréstechnka eszközbeszerzést gényelt a 70- es évek első felében, egy olyan dőpontban, amkor a gazdaság feltételek az államlag kemelt feladatokon kívül műszak fejlesztés számára már kedvezőtlenné kezdtek váln. A fennálló körölmények között, az új módszerek meghonosítása, amhez az elektromágneses frekvencaszondázások (EM FRSZ) par színvonalú bevezetése, valamnt a korszerű, dgtáls jelrögzítésű, számítógépvezérelt magnetotellurkus mérésekre történő áttérés, és mndkettőhöz a szükséges nterpretácós rendszer kalakítása tartozott, hosszú évekre elhúzódó, lassú folyamatot jelentett. Az dőközben állandósult mport beszerzés és beruházás korlátozások matt -a megnövekedett szezmkus kutatás volumen egyre növekvő költséggényenek árnyékában- tovább fokozódtak a fejlesztés nehézsége. Ezek áthdalását segítette részben a haza társntézmények geoelektromos kutató-fejlesztő munkában rejlő lehetőségek khasználása. A kooperácós, lletve szerződéses fejlesztő munkákban az ELGI, ELTE, és az MTAGGKI mellett kemelkedő szerephez jutott a Mskolc Egyetem Geofzka Tanszékén 1964 és 1996 között végzett, három évtzedes kutató-fejlesztő munka, nem ks mértékben Dr Takács Ernő professzor és az általa létrehozott EM skola sokoldalúságának köszönhetően (Nagy 1981). Igazán gyökeres fordulat a 80-as évek másodk felétől kezdve állt be a geoelektromos módszerváltás beteljesülésében. Ezt az akkor vlágszínvonalnak megfelelő magnetotellurkus mérőrendszer (Phoenx MT System) 1985-ben történt megvásárlása, 108

7 0) ф е rí О СО ю см см ю ю [suamsjs] S^S 109

8 valamnt ezt követően, az EM FRSZ mérések korszerűsítéséhez a 8 csatornás, mkroprocesszoros elektromágneses mérőberendezés (Phoenx V-5 Multpurpose Recever) 1990-ben történt beszerzése tette lehetővé, a kőolajparnak nyújtott vlágbank htelek segítségével. Nem ks szerepe volt még a GKV-ben kfejlesztett és egyedleg megvalósított nagyteljesítményű EM adóberendezésnek s abban, hogy az EM FRSZ módszer par alkalmazását az ország kkerülhetetlen elektromágneses "zajszennyezettsége" ellenére magas mnőség követelményeket kelégítő, stabl technka színvonalon skerült megvalósítan, (Ádám, Nagy, Varga 1989). A korszerű technológák meghonosítása révén megnövekedett a mérés pontosság. Külön említésre érdemes a megvalósult fázsmérés stabltás. Ez utóbbnak kulcsszerep jutott később az EM szondázásokkal végzett "drekt CH detektálás" technkájának kdolgozásánál, am már a MOL Rt megalakulása után az olajparon belül fejlesztés projekt keretében valósult meg. Ennek gyökere vsszanyúlnak azokhoz a tapasztalatokhoz, amelyekkel a külföld EM technológa alkalmazásával haza szénhdrogénelőfordulásokon végzett ksérlet mérések eredménye szolgáltak, még a 80- as évek folyamán. (Dzwnel 1983., Dzwnel and Nagy 1985.) Ezeknek a kísérleteknek eredménye azt gazolták, hogy a haza szénhdrogén földtan vszonyok között s előfordulnak a szénhdrogénakkumulácók közvetlen környezetéből addg vlágszerte számos helyen megfgyelt, jellemző geofzkageokéma kísérőjelenségek, amelyek egy része felsmerhető az elektromágneses mérés módszerekkel kapható nformácókból (Hughes, Zönge, Carlson 1985). A szénhdrogén telepekhez kapcsolódó, lyen jelenségek hatásmechanzmusa ebben az dőszakban még nem volt kellőképpen tsztázva. A szakemberek jelentős része ekkor nkább a szénhdrogén-előfordulásokhoz kedvező körülmények között, esetleg kapcsolódó hatásnak tekntette ezeket a jelenségeket, semmnt a szénhdrogéntelepek geofzkageokéma modellje nherens tulajdonságaból eredő, szgnfkáns megnylvánulásoknak. Ematt, ezek kmutatásának és térképezésének kutatás célktűzésként történő megjelölése, -elegendő mennységű, meggyőző tényanyag hányában- még évekg váratott magára (Nagy 1990). 110

9 с\ ю LL (ß CJ E = С Ю 5 s s * en ^ и g с ф ш тз ** с 4) = Q. ^ С О 7 а Ф й s Ц. "О Ф 5 w я - I с Q «Г см X О OL Л П га ûv а V) rí «TJ 2 5 Ф j 3 Í J Ф Ч I Л *5 = I) У 3 g О га _ га Q- О «- 4 < 4 ra ra D J2 О Щ S 5 Sfî -> T3 u JJJ u -> 1 t- o ; JS ra «и! я >!(Л 'J! С W О 3 I с * ; 4! «! С\» se г» Ш t^ Cl rí Ol t-~ 0) rí 1Л га и а м X «0- M VC <4 1-4 l/l n M ^4 r, <N 1-4 n X U) t-- ITj ve 1Л Щ n 1-4 X r-í <4 n n M M fs ÍS ^ r [aaj6ap asbjd] SHd m С ю IL. С Е з л и - H х S! (Л ; «f fe S к. t В í -я u ч <-. : "О "S, S ' 45 : 2 4 'S ь a. "S я Л rn

10 kezdve, a korszerű EM módszerekkel folytatott kutatásoknak egyre nagyobb hányada érntette az smert szénhdrogén-előfordulások területet, am a korább évtzedben végzett szerkezetkutatások területere általában nem volt jellemző. Ilyen területek mérés adatan a szerző állal elvégzett számos vzsgálat eredménye szükségképpen olyan felsmerésekre vezetet, amelyek a klencvenes évek kezdetén új paradgma körvonalazását tették lehetővé a haza kőolajpar geoelektromos kutatások stratégájához. Sarkalatos megállapítás, hogy a szerkezetkutatásra alkalmazott korszerű geoelekromágneses módszerek, beleértve mnd az mpedanca lenzor meghatározására végzet magnetotellurkus méréseket, mnd a komplex mpedanca meghatározásával történő EM frekvencaszondázásokat, a szükséges pontosság feltételek betartása mellet, megfelelő mérés és nterpretácós módszertan smeretek brtokában, lehetővé teszk mnd a szerkezet, mnd a szénhdrogén előfordulásokra vonatkozó nformácók egydejű megszerzését és szétválasztását. A szénhdrogén-előfordulásokra vonatkozó, mérhető EM nformácók vszonylagosak. Felsmerésük és a szerkezel nformácóktól történő elválasztásuk valószínűsége a kutatás területekre vonatkozó fúrás és rétegvzsgálat referenca adatoknak s függvénye. Az EM szondázások paradoxona. Az előzőekben tett megállapítások számos haza tesztmérés poztív eredményere alapozzák a szénhdrogén-előfordulások elektromágneses szondázásokkal történő kmutatásának reáls lehetőségél. A szerző véleménye, hogy a "drekt detektálás" mnt módszertan kategóra, termnológa értelemben vtatható, hszen nem közvetlenül a szénhdrogén-fludum, hanem annak telepszerű felhalmozódásához, lletve a csapdából történő vertkáls mkro-mgrácójához kapcsolódó másodlagos hatások kmutatására van lehelőség. Az elektromágneses szondázásokkal történő detektálhalóság paradox volta abban rejlk, hogy -ellentétben G.V. Keller feltételezésével- a kmutathatóság szempontjából nem a nagy fajlagos ellenállású szénhdrogén-fludum tömeg jelenlétének drekt következményeként elődézett fajlagos ellenállás növekedés a kulcstényező. Ezzel szemben, általában a telep feletl kterjed ntervallumban, a másodlagos hatások matt 112

11 1 с r-, В 1-1 s *r' я fc CL. X и 01 О " s ü S U Г 1 S й> -а я Ы з О- «с я Ч Я á s ' S W S Ю Q ч «D м яг 1.SP ü с «ft> S N 'S V CÇ r-t «т е "S - ë â U % a» >- с s S 3 я -С ««'S -e «S. 3 I = ä s a JS E О ~ чо Я я к 2 Î- f я a «N!Л 3 a f 8 Я я з * I 1 s ~ Е О $ " 3 a л 2 'С 2 ~ я я a & 1, * 1 \ 1 ; 1! (Л 1 > "O 1 TO ro T3 *-»» 0 CO 1 03 l ro x: О 1 \ \ M «0) < Ő) > îp О p CL «<4 e ro -+» г О racterstc n m P3 E, (Г Ol CM 00 CM m см с cs [eaj6ep aseqd] nd

12 megnövekszk az ohmkus és kapacítív vezetőképesség (ez utóbbban a polarzácós hatások jelennek meg) amnek következtében az EM attrbútumokban kmutatható komplex fajlagos ellenállás csökkenés képez a felsmerés alapját. Drekt detektálás. A következő ábrák az ország három szénhdrogénkutatás régójából (Duna-Tsza köze, Tszántúl, Dunántúl) származó, különböző módon megfgyelhető adatok segítségével llusztrálják a szénhdrogéntelepekhez kapcsolódó, felsmerhető geoelektromos anomálákat. A 2. ábra a Duna-Tsza közén ks mélységben, mocénkorú mészkő tárolóban feltárt gáztelep hatására a felette települő teljes alsópannon összletben kalakult szgnfkáns fajlagos ellenállás csökkenést jelz, az elektromos karotázsszelvényekből számított kummulált elektromos vezetés dagramok alapján, összehasonlítva a telep határán kívül mélyült, azonos formácót harántolt fúrásban mért adatokkal. Az 5. ábra a két fúrást összekötő EM FRSZ vonal mentén kapott látszólagos fajlagos ellenállás szelvényt mutatja be. A gáztelep kterjedése a felette kalakult, közvetlenül megfgyelhető, ks fajlagos ellenállású anomála alapján meghatározható. A meddő fúrásnál az anomála nem jelentkezk. A 3. ábra tszántúl területen mélyült fúrásokkal a medencealjzat felszínéhez kapcsolódó tárolókban feltárt kőolajelőfordulások felett, valamnt a terület meddő kútjanál EM FRSZ módszerrel mért fázs-attrbutumok jellemző elhatárolódását mutatja be egy 2D adatcsoporton, összesen 9 produktív és 5 meddő fúrásnál kapott nformácók alapján. Hasonló EM attrbutum-clusterek vzsgálata alapján kválasztott 27 dmenzós nformácó vektorok statsztka analízsével felsmert "CH telep anomálák" prognózsát mulatja a 6. ábra, két olajtermelő kúton áthaladó EM FRSZ vonal mentén, az EM szondázások mélységnverzójából meghatározott szerkezet szelvényen. A különböző árnyalatok utalnak a 250 m-es elektromos mérődpólókkal közrefogott kőzetoszlopokban a fajlagos ellenállás vertkáls eloszlására (eredet formájában színkódolt szelvény a különböző fajlagos ellenállású formácók korrelálhatósága céljából). A 4. ábrán a Dúnántúlon, mezozoós korú aljzatban lévő kőolajtelepet feltáró fúrásoknál, lletve ugyanott mélyül meddő fúrásoknál végzett EM FRSZ mérések 114

13 Я с ф Е TJ (/> (А п та О) t "та 1- La ф та с JC м- О (Л _ Ö "Ü Е Ф (Л с (0 2 С > '-CÍ M «ф '5 Е 2 -» с Ф с ф ь. ф (0 ÄI та та 5 ш С/} а. ^ - Ф ф -С та к_ Ф ф L. > С О л И та и к ТЭ >» I 115

14

15 A 4. ábrán a Dúnántúlon, mezozoós korú aljzatban lévő kőolajtelepet feltáró fúrásoknál, lletve ugyanott mélyült meddő fúrásoknál végzett EM FRSZ mérések adataból meghatározott fajlagos ellenállás és fázs attrbútumok jellemző elhatárolódása látható. Hasonló 2D clusterek vzsgálatából kválasztott nformácó vektorok felhasználásával prognosztzálhatók a területen a várható szénhdrogénelőfordulások. Az EM FRSZ módszer adatanak felhasználásával bemutatott esetekhez hasonló magnetotellurkus eredmények már szerepeltek korább publkácókban (Nagy 1996, Posgay 1995). Ezért tt MT példák bemutatásától eltekntek. 117

16 HIVATKOZÁSOK: ÁDÁM, A., NAGY, Z., VARGA, G.: Magnelotellurc (MT) research and exploraton n Hungary. Geophyscs, pp DZWINEL, J.: Fundamental concept and practcal aspects of cybernetc system for drect exploraton of mneral deposts. Acta Geoph. Polonca., pp DZWINEL, J., NAGY, Z.: New achevements of feld applcaton of the WEGA-D system. 47. EAEG Meetng, Budapest HUGHES, L.J., ZÖNGE, K.L., CARLSON, N.R.: The Applcaton of Electrcal Technques n Mappng Hydrocarbon related Alteraton. In: (DAVIDSON,M.J. ed): Unconventonal Methods n Exploraton for Petroleum and Natural Gas IV. pp Dallas, Southern Methodst Unversty Press. KARAS, ZS., LANTOS, M NAGY, Z., PÉTERFAI, B., VIDA, ZS ZIMÁNYI, I.: Első haza kísérletek CH telepek és környezetük vzsgálatára elektromos mérésekkel, Magyar Geofzka, XVI. évf. 4. sz. KELLER, G.V.: Electromagnetcs may be the key to drect ol fndng, World Ol, December, pp KOVÁCS, F., NAGY, Z., SZANYI, B., VÁNDOR, B.: Geofzka adatok ntegrált értelmezése, Magyar Geofzka XIV évf sz. LANTOS, M., NAGY, Z.: Újabb adatok a Ksalföld mélyszerkezetéről, Földtan Kutatás Xm. kötet 1. sz. MOLNÁR, K. szerk.: A felszín geofzka kutatás 20 éve a kőolajparban, OKGT Geofzka Kutatás Üzem NAGY, Z.: A Ksalföldön végzett geoelektromos mérések helyzete, eredménye és problémá, Magyar Geofzka Xm. évf. 6. sz. NAGY, Z.: A felszín elektromágneses kutató módszerek helyzete és fejlődése, alkalmazásuk újabb eredménye a hazad szénhdrogénkutatásban, Magyar Geofzka XXn. évf. 4. sz NAGY, Z.: Szénhdrogéntelepek kmutatása geo-elektromágneses módszerekkel. Kézrat. Mskolc Egyetem Mérnöktovábbképző tanfolyam

17 NAGY, Z.: Advances n the combned nterpretaton of sesmcs wth magnetotellurcs. Geophyscal Prospectng, Vol. 44. Number 6. pp NAGY, Z., VTDA, ZS ZTMÁNYI, I.: Az OKGT GKÜ nagyteljesítményű, frekvencaszelektív elektromágneses mérőrendszere és alkalmazás területe a CH kutatásban. 20. Nemzetköz Geofzka Szmpózum, Szentendre, Proceedngs. OMDK. POSGAY, K. (témavezető): A tercer medence aljzatának geofzka kutatása. OTKA. Nyt.sz Magyar Geofzka évf. Különszám old. VANYJAN, L.L.: Osznovü elektromagnytnüh zongyrovanyj. Nyedra Moszkva. 119