Elektronikus rendszerek a közigazgatásban
|
|
- József Péter
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 E-Government Tanulmányok Elektronikus rendszerek a közigazgatásban Szerkesztette: Zemplén Bertalan Lektorálta: Budai Balázs Benjámin Kiadja: E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért ISSN xxx ISBN xxx Készült: a Budapest Corvinus Egyetem Államigazgatási Karon és a Timpf Kft nyomdájában300 példányban. A borítót Zemplén Bertalan tervezte. Felelős kiadó: Tózsa István Budapest
2 Az Olvasó az E-Government Tanulmányok sorozat kötetét tartja a kezében. A könyv a Budapest Corvinus Egyetem Államigazgatási Karon oktatott Elektronikus rendszerek a közigazgatásban c. tárgy előadásainak tanulmány változata. A könyv célja, hogy az elméleti áttekintésen túl, gyakorlati példákon és esettanulmányokon keresztül betekintést nyújtson az elektronikus közigazgatási rendszerek világába. A kötet a következő témakörökkel foglalkozik: Bevezetés az e-government-be, esettanulmány: magyarországi okmányirodák rendszere Államigazgatási intézmények kommunikációs megoldásai Az információbiztonság kérdései az e-közigazgatásban E-Collaboration a Közigazgatásban A gazdaságirányítási rendszerek szerepe a közigazgatásban eegészségügy egészségügyi információ rendszerek A kötetben szereplő tanulmányok letölthetők a internetes portálról. Az E-Government Tanulmányok c. sorozat az elektronikus kormányzattal kapcsolatos tudományos kutatások eredményeit és a gyakorlati alkalmazások, bevezetések tapasztalatait teszi közzé, az Alapítvány célkitűzésével összhangban, a közigazgatás modernizációjának jegyében. A kötet támogatói között említendők az Alapítvány támogatói: a Pannon GSM és a SIEMENS szeptember 29. A Szerkesztő 2
3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS AZ E-GOVERNMENT-BE, ESETTANULMÁNY: MAGYARORSZÁGI OKMÁNYIRODÁK BEVEZETÉS AZ E-GOVERNMENT DEFINÍCIÓI ÉS CÉLJAI E-GOVERNMENT SZOLGÁLTATÁSOK E-GOVERNMENT ARCHITEKTÚRÁK A HAZAI HELYZET ESETTANULMÁNY MAGYARORSZÁGI OKMÁNYIRODÁK ÁLLAMIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK KOMMUNIKÁCIÓS MEGOLDÁSAI BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓ HATÁSKÖRE, A KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERREL SZEMBEN TÁMASZTHATÓ ELVÁRÁSOK ALAPFOGALMAK, RENDSZER-ÖSSZETEVŐK A KOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA ÖSSZEFONÓDÁSA A KOMMUNIKÁCIÓS BERUHÁZÁS KÖLTSÉGÖSSZETEVŐI ÉS MEGTÉRÜLÉSE TCO, ROI, VOI A KOMMUNIKÁCIÓ HATÉKONYSÁGA ÉS A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK ESZKÖZEI AZ ÜGYFÉLKISZOLGÁLÁS MINŐSÉGÉT JAVÍTÓ ALKALMAZÁSOK GYAKORLATI PÉLDA EGY MEGFELELŐEN KIALAKÍTOTT KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERRE FÜGGELÉK: MEGOLDÁS-PÉLDÁK AZ INFORMÁCIÓBIZTONSÁG KÉRDÉSEI AZ E- KÖZIGAZGATÁSBAN BEVEZETÉS SZABVÁNYOK TÖRVÉNYEK INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK (IBIR) KOCKÁZATKEZELÉS FOLYAMATA INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK SIEMENS MEGOLDÁSOK ÖSSZEGZÉS ÉS ÖKÖLSZABÁLYOK ALAPFOGALMAK E-COLLABORATION A KÖZIGAZGATÁSBAN E-COLLABORATION ELEMEI ÉS FELÉPÍTÉSE E-COLLABORATION ELŐNYEI: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS CÉLJA, ESZKÖZEI, SZEREPLŐI (ÁLLAMIGAZGATÁSI-, PIACI SZEREPLŐK), FOLYAMATAI E-COLLABORATION RENDSZER TERVEZÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK, BEVEZETÉSÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZEMPONTJAI A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK SZEREPE A KÖZIGAZGATÁSBAN A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK DEFINÍCIÓJA, KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A SZÁLLÍTÓK BEMUTATÁSA A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FŐ FUNKCIONÁLIS ELEMEI A RENDSZERIMPLEMENTÁCIÓS PROJEKTEK FŐBB LÉPÉSEI A MAGYAR INTÉZMÉNYEK, KÖZIGAZGATÁS SPECIALITÁSAI ESETTANULMÁNYOK
4 6. E-EGÉSZSÉGÜGY EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK BEVEZETÉS KÓRHÁZI INFORMÁCIÓ RENDSZEREK (KIR) PACS RENDSZEREK KOMMUNIKÁCIÓ, SZABVÁNYOK ESETTANULMÁNY: INTÉZMÉNYKÖZI INFORMÁCIÓ RENDSZER (IKIR) FÜGGELÉK: SIEMENS VEZETŐ MEGOLDÁS-SZÁLLÍTÓ AZ E- KORMÁNYZAT TERÜLETÉN FÜGGELÉK: SIEMENS E-GOVERNMENT AKADÉMIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM - SIEMENS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ E-KORMÁNYZAT TERÜLETÉN
5 1. Bevezetés az e-government-be, esettanulmány: magyarországi okmányirodák Zemplén Bertalan 1.1. Bevezetés Abban valószínűleg sokan egyetértünk, hogy napjaink közigazgatása megújulásra szorul. A következő ábra például a közigazgatás-állampolgár kapcsolattartás aktuális trendjeit és kihívásait szemlélteti: Téma Szolgáltatás orientáció Hozzáférés Nyomtatvány Kérés & tranzakció Tartalom menedzsment Most Bürokratikus személyes, levél, telefon stb. Papír alapú Különböző hivatalokban Heterogén, független szigetek Jövőben Ügyfélorientált Multi csatornás Biztonságos, elektronikus Kapu / ügyintéző Integrált CMS Kihívások o o o o Polgárbarát ügyintézés (Citizen Relation Mgmt) Költség csökkentés Újraszervezés Változás kezelés A vázolt kihívásokra a válaszokat az e-government 1 megoldások ígérik. 1 e-government magyarul: e-kormányzat, elektronikus közigazgatás. Az e-kormányzat kifejezésre számos szinonimát is használnak: pl. digitális kormányzat (digital Government), online kormányzat (online Government), egov, stb. 5
6 A bevezető első fejezet két részre tagolódik. Az első rész egy bevezetés az elektronikus kormányzat világába, mely vázlatosan a következő témaköröket érinti: Az e-government definíciói és céljai e-government szolgáltatások és folyamatok e-government infrastruktúrák e-government helyzete Magyarországon A fejezet második része esettanulmány formájában röviden bemutatja Magyarország egyik első komoly lépését az e-közigazgatás felé. A magyarországi okmányirodák elektronikus rendszerének a megvalósítása tulajdonképpen az egyablakos ügyintézés megteremtését segítette az egységes és online országos adatbázisok és alkalmazások felhasználásával Az e-government definíciói és céljai Mint minden komplex fogalomnak az e-government-nek is számos definíciója létezik. A következőkben bemutatunk néhányat: Az e-kormányzat definíció szerint a kormányzati információk és szolgáltatások online módon történő eljuttatása Interneten vagy más digitális médián keresztül. Látható, hogy az előbbi definíció főleg a fogalom technológiai aspektusára fókuszál. A e-government azonban ennél jóval több, mint a következő definíciók is mutatják: Az e-kormányzat nem más, mint hogy a kormányszervek és a közigazgatás felhasználja az információtechnológia (IKT) eredményeit (hálózati infrastruktúra, internet, mobiltelefónia) annak érdekében, hogy átalakítsák kapcsolati rendszerüket az állampolgárral, az üzleti szférával és a közigazgatás többi szereplőjével. (Világbank) Az egovernment az információtechnológia, szervezeti változások és új képességek kombinációjának a felhasználását jelenti a közigazgatásban. A cél javítani a közszolgáltatások színvonalán, megerősíteni a demokratikus folyamatokat és támogatni a közösségi célkitűzéseket. (EU) Valójában mára az e-kormányzat kifejezés mára egy univerzális közigazgatás modernizáló tényezővé nőtte ki magát. 6
7 Ennek megfelelően jelentése nem egynemű, hanem több, a valóságban párhuzamosan zajló folyamatot igyekszik megragadni: a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, minden szintet érintő reformja a közigazgatás technológiai modernizációja a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tévő csatornák multifunkcionálissá válása intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítása kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között, amelyek együttesen egy új demokráciaállapot kialakulásához vezetnek. (MEH EKK) Összefoglalva, tehát az e-government megvalósításának a hosszútávú céljai a következők: Valódi, közigazgatás-állampolgár kétoldalú kapcsolatok kiépülése Hatékonyabb, átláthatóbb és olcsóbb közigazgatás A részvételi demokrácia kiszélesítése Az információ szabad áramlásának biztosítása Hatóság --> szolgáltató állam 1.3. e-government szolgáltatások Az Európa Tanács márciusi, lisszaboni ülésén meghirdette, hogy stratégiai célja az Európai Unió gazdaságát 2010-re a leghatékonyabb és legdinamikusabb tudás alapú gazdasággá tenni. A stratégia központi eleme az eeurope 2005 program. A program 7 területre fókuszál, ahol az EU reményei szerint jelentős hatással járhatnak a kormányzati kezdeményezések: Modern online közszolgáltatások: o egovernment o elearning 2 o ehealth 3 Dinamikus ebusiness 4 környezet Nagy sávszélességű internet-hozzáférések elterjesztése versenyképes áron Biztonságos IKT (információs és kommunikációs technológia) infrastruktúra Tudás alapú információs társadalom erősítése 2 Elektronikus oktatás 3 Elektronikus egészségügyi szolgáltatások 4 Elektronikus kereskedelem 7
8 Az eeurope akcióterv 20 alapvető kormányzati szolgáltatást jelöl meg, melyeket fokozatos elektronizálni kell: 12 kormányzati szolgáltatás az állampolgárok számára Személyi jövedelemadó: bevallás, tájékoztatás az értékelésről Munkaügyi központok által nyújtott, álláskereséssel kapcsolatos szolgáltatások Társadalombiztosítási járulékok (három a következő négyből: munkanélküli pótlék, családi pótlék, egészségügyi költségek - visszatérítés vagy közvetlen rendezés -, diákösztöndíjak) Személyi iratok (útlevél, jogosítvány) Gépkocsi-nyilvántartás (új, használt és import gép-járművek) Építési engedély igénylése Rendőrségi bejelentések (pl. lopás bejelentése) Nyilvános könyvtárak (katalógus megléte, keresési lehetőségek) Anyakönyvi kivonatok (születési, házassági): igénylés és elkészítés / kiszállítás Felsőoktatásba, egyetemre történő jelentkezés Lakcímváltozás bejelentése Egészségügyi szolgáltatások (pl. interaktív tanácsadás különböző kórházakban rendelkezésre álló szolgáltatásokról, időpont kérése / bejelentkezés) 8 kormányzati szolgáltatás a vállalati kör számára Egészségügyi hozzájárulás Társasági adó: bevallás, értesítés Áfa: bevallás, értesítés Új társaság bejegyzése Adatszolgáltatás statisztikai hivatalok számára Vámnyilatkozat Környezetvédelemmel kapcsolatos engedélyek (jelentést beleértve) Közbeszerzés Fontos, hogy kérdés, hogy mi alapján mérjük az információs társadalom fejlettségét. Az EICTA (European Information, Communications and Consumer Electronics Technology Industry Associations) javaslata a 7 kulcsfontosságú terület mutatóinak meghatározása: 8
9 Szélessávú hozzáférés Tartalom, közszolgáltatás Digitális szakadék (PC és Internet penetráció %-os aránya) Digitális TV penetráció és átállás Digital Rights Management (DRM) Digitális Jogok Kezelése etransport elektronikus szállítás Kutatás és Fejlesztés (nemzeti K&F büdzsé kialakítása) Az alábbi ábra az alapvető e-kormányzati szolgáltatások elérhetőségét az Európai Unióban mutatja százalékosan: Forrás: Figyelő 9
10 Az eeurope 2005 operatív céljai: Interaktív közszolgáltatások: elérhetővé tenni mindenki számára 2004 év végére Közbeszerzés: jelentős részének elektronikus útra terelése 2005 végére Közösségi internet hozzáférési pontok: minden állampolgár részére biztosítani a hozzáférést ezekhez, a lehetőleg szélessávval rendelkező pontokhoz Szélessávú kapcsolatok: minden közintézmény részére biztosítani 2005 végére technológiasemlegesen Interoperabilitás: az EU országok közigazgatási rendszereinek az együttműködése Kultúra és turizmus: e-szolgáltatások indítása Európa népszerűsítése céljából 2005 végére biztonságos kommunikáció az államigazgatásban: minősített kormányzati információk számára egy rendszer kialakítása 2003 végére Az e-kormányzati alkalmazások, rendszerek a célcsoportok szerint három részre oszthatók: Government to Citizens (G2C) - szolgáltatások közvetlenül az állampolgároknak (pl. személyi iratok megújítása) Government to Business (G2B) - szolgáltatások a vállalatoknak (pl. elektronikus adóbevallás) Government to Government (G2G) - szolgáltatások az igazgatásnak (pl. dokumentumok megosztása különböző közigazgatási intézmények között) 10
11 Persze a valós élet, a modellnél komplexebb, így a közszolgálati szervezetek éles elhatárolása a gazdálkodás többi szereplőjétől nem lehetséges, ahogyan a következő ábra is szemlélteti: Üzleti szektor Közszolgálati szektor Egyetem, magánkórház Versenyszférában működő vállalkozás Labdarúgás Áramszolgáltató Városvédő egyesület Minisztérium, polgármesteri hivatal Önsegélyező pénztár Forrás: IFUA Non-profit szektor Az EU az elektronikus közszolgáltatásokat alapvetően négy szintre sorolja: 1. szint: információ jelenlét (internetes megjelenés) és online információk ("ügyleírások") a közigazgatási szolgáltatásokról 2. szint: egyirányú interaktivitás - az ügyleírások által adott információk mellett letölthetők, kinyomtathatók az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok 3. szint: kétirányú interaktivitás - online kitölthetők az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok, majd elektronikusan (elektronikus aláírással) hitelesíthetők, s szintén online továbbíthatók 4. szint: teljes körű elektronikus ügyintézés - elektronikus ügymenet; űrlap, nyomtatvány kitöltése, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték lerovása (elektronikus aláírással) A cél természetesen a lehetőségekhez képest mindig a legmagasabb szintet megvalósítani. 11
12 Közszolgálati workflow 5 Nézzük meg a témát a közszolgálati folyamatok oldaláról is! A következő ábra a közszolgálati szereplőket és a köztük zajló ügyintézéseket szemlélteti: Polgár Hivatalok & osztályok Információ Okmányok Adózás Társadalom biztosítás Oktatás Üzleti szféra Család Munkaügy EU ügyek Közigazgatás Külső szolgáltatók Egészségügy Ügyfél (felhasználó) Multi csatornás Szolgáltatás közvetítő Szolgáltatók Kívánt szolgáltatások Az e-közigazgatás célja, hogy a szereplők a teljes életcikluson keresztül kényelmesen és költséghatékonyan hozzáférjenek a közszolgáltatások teljes spektrumához, bárhonnan, bármikor és az általuk előnyben részesített módon. Munkaügy Adózás Szociális ügyek HR Egészségügy Export & Import Oktatás Segély & Támogatás Születés Pénzügyek Cégbejegyzés Magán és állami Beszerzés juttatások Társadalmi szerepvállalás Törvényi követelmények Halál Felszámolás 5 Workflow magyarul munkafolyamat, ügymenet 12
13 Előnyök a közigazgatás szereplőinek Ennek a víziónak a megvalósítása számos előnyt nyújt a közigazgatás szereplőinek: Előnyök a közszféra számára: nő a szolgáltatási színvonal jelentős hatékonyságnövekedés manuális folyamatok kiváltása ügyintézéssel töltött idő rövidülése átláthatóság növekedése bevétel gyarapodása és/vagy a költségek csökkenése Előnyök az állampolgárok számára: nő a szolgáltatási színvonal a könnyebb információhoz jutás révén növekedhet az állampolgári részvétel a döntéshozásban ügyintézéssel töltött idő rövidülése kényelmesebb ügyintézés növekvő bizalom Előnyök az üzleti szféra számára: nő a szolgáltatási színvonal költséghatékony elektronikus folyamatok az államnak jobb kapcsolata alakulhat ki az üzleti világ szereplőivel 13
14 1.4. e-government architektúrák A következőkben a teljesség igénye nélkül áttekintünk néhány jellemző e- Government architektúrát. Az alábbi ábra egy lehetséges architektúrát ábrázol sematikusan, mely megvalósítja a szereplők (üzleti szféra, lakosság, közigazgatás) és a közszolgáltatások elektronikus összekapcsolását: Ügyfél Multi csatornás hozzáférés Szolgáltatás közvetíto Front Office & vertikális integráció Internet Hivatal Call Center Portál / Ügyintézés Tranzakció platform / Ügyintézo Mobil hozzáférés Back Office folyamatok Management & támogató folyamatok Biztonságos hozzáférés, fizetés, digitális aláírás, PKI stb. Front Office: az állampolgárokkal kapcsolatos ügyintézést, kapcsolattartást támogató rendszerek (pl. ügyfélszolgálat) Back Office: intézmények háttérfolyamatait támogató rendszerek (pl. könyvelés, számlázás) PKI: Public Key Infrastructure, nyilvános kulcsú titkosítás Az architektúra főbb elemei: multicsatornás hozzáférés a közigazgatás szereplői számára szolgáltatás közvetítő és tranzakciós platform (biztonságos hozzáférést nyújt a háttérben működő közszolgáltatások felé: pl. egy önkormányzat helyi adataihoz) Front Office és Back Office integráció: az ügyféllel kapcsolattartó és a háttérrendszerek összekapcsolása 14
15 A következő ábra egy kormányzati portál architektúráját szemléltet: APEH Polgárok Ügyintéző Web szolgáltatás Okmányirodák Vállalatok Internet ONyF Másik közigazgatási intézmény Hitelesítés és engedélyezés Lekérdezés / válasz Web szolgáltatás Munkaügy Látható, hogy a portál szerepe, hogy összekapcsolja (biztonságosan integrálja) a közigazgatási háttérintézmények szolgáltatásait a közigazgatás szereplőivel. Az e-government alapinfrastruktúráját itthon az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) adja, amelynek feladata, hogy a kormányzati és közigazgatási adatbázisokat, hálózatokat és informatikai rendszereket összekapcsolja a vonatkozó kormány rendeletben meghatározott kormányzati körnek, - valamint a különböző kormányzati szolgáltatások elérhetőségét biztosítsa a civil szféra számára. (MEH EKK) Az elektronikus közigazgatás megteremtésének természetesen nem csak technológiai feltételei vannak. Ki kell alakítani a megfelelő jogi környezetet, módosítani kell, és felül kell vizsgálni például a szerzői jogi törvényt, az információs társadalmi szolgáltatásokról, a digitális archiválást, az elektronikus hírközlést, a közigazgatási eljárást, valamint a közbeszerzést szabályozó jogszabályokat az EU-s irányelvek fényében. A jogszabályi változások mellett szükség van az informatikai eszközök elterjedésére, mind a lakosság, mind a közintézmények körében. (Figyelő) 15
16 1.5. A hazai helyzet Magyarországon az informatikai fejlesztés, e-közigazgatás gondolata az 1990-es években merült fel először. Eleinte az erről szóló elképzeléseket információs társadalmi szakanyagokban publikálták, és nem létezett átfogó konkrét feladatokat, célokat összefoglaló dokumentum. A szakanyagok közül az ben elkészült Nemzeti Információs Stratégia (NIS) a legjelentősebb. A Nemzeti Információs Társadalom Stratégia tekinthető az első e-kormányzati programnak, majd az eeurope+ akciótervhez igazodva elkészült a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS). (Figyelő) A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) a gazdaság és a társadalom európai fejlődéshez történő felzárkózásának stratégiája. Céljaiban és megoldásaiban az európai értékrendet és cselekvési utakat követi, a magyar adottságok és lehetőségek figyelembevételével. (IHM) A következő ábra a MITS kialakulását mutatja: eeurope 2005 eeurope+ IHM felmérései kutatásai IHM ajánlások az ágazati Stratégiák készítéséhez MITS Előkészítő Tanulmány Kormány Határozat a Stratégia készítéséről Ágazati stratégiák Nemzeti Fejlesztési Terv Szakmai szervezetek véleménye Hatályos joganyagok Forrás: IHM Társadalmi vita Magyar Információs Társadalom Stratégia Cselekvési terv
17 Magyar Információs Társadalom Stratégia közigazgatás főirány: e-kormányzat 2005 : Az EKK által készített stratégia és programterv alapján o A szolgáltató állam megvalósítása az ügyintézés korszerűsítése és a lakosság széles köre által elérhető szolgáltatások rendelkezésére bocsátásával, az EU által meghatározott szolgáltatások biztosításával e-önkormányzat : o elektronikus szolgáltatások kiépítése az EU által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások szerint 2006-ig úgy, hogy az integrált tranzakciós szolgáltatások aránya 70% legyen Az Információs Társadalom stratégia célul tűzte ki az eállamigazgatás kialakítását. A stratégiai terv előirányozta, hogy az állampolgárok részére lehetővé tenni az elektronikus ügyintézést, továbbá el kell érni, hogy bárki alkalmazhassa az elektronikus aláírást a hivatalos ügyek interaktív és tranzaktív bonyolítására. Az állampolgársággal, egészségügyi és nyugdíjellátással, a helyi és központi adózással stb. kapcsolatos, a személyi azonosítást igénylő ügyeket megfelelően védett, bizalmas, biztonságos technológiával kell megoldani. Az eállamigazgatás jelenleg megcélzott szolgáltatási platformjai: ekormányzat eönkormányzatok eegészségügy eigazságszolgáltatás ekultúra egazdaság eközlekedés A célok ambiciózusak, a stratégia szépen kimunkált, de sajnos a helyzet, amit a következő statisztikák szemléltetnek, ma még igen elszomorító: 17
18 35% 31% 32% 33% 30% 25% 20% 15% 10% 2002_ _ _06 Számítógép használók aránya Magyarországon (Forrás: TÁRKI, Medián) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% éves éves éves éves 60-éves 10% 0% Tervezik Nem tervezik Nem tudja Ha nincs otthon személyi számítógép, tervezik-e, hogy vesznek a közeljövőben? (Forrás: Medián 2004) 18
19 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 18-29éves 30-39éves 40-49éves 50-59éves 60-éves 10% 0% Egyáltalán Nem fontos Is-is Fontos Nagyon nem fontos fontos Nem tudja Mennyire fontos Ön számára az internet, mint információ-forrás? (Forrás: Medián 2004) A következő táblázat az e-közigazgatás fejlettségét mutatja országonként a közép-kelet-európai (CEE) régióban: Helyezés Ország Észtország Csehország Szlovénia Lengyelország Magyarország Törökország Litvánia Lettország Szlovákia Románia Bulgária Pontszám (1-10) Forrás: Economist Intelligence Unit
20 Itthon jelenleg a kormányzati portál Ügyfélkapu -ja regisztráció után a következő szolgáltatásokat teszi elektronikusan elérhetővé: APEH Elektronikus adóbevallás Adófolyószámla-kivonat igénylése Kontroll adatszolgáltatások BM okmányirodai ügyintézés Anyakönyvi kivonat Egyéni vállalkozói igazolvány Járműigazgatási ügyek Járműkísérő lap Lakcímigazolvány Lakcímváltozás Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa Nemzetközi vezetői engedély Időpontfoglalás okmányirodába Kormányzati Portál Gépjárműkereső Cégkereső Ingatlankereső Fórum Az alábbi mutatók a magyarországi információs társadalom fejlettségét (fejletlenségét) mutatják: Egyéni internet felhasználók száma: 14% (2004) Nagysávszélességű egyéni internet felhasználók száma: 6% (2004) Vállalati (10+ alkalmazott) internet felhasználók száma: 77% (2004) Egyéni internetes vásárlók (kivétel pénzügyi szolgáltatások): 8% (2004) Vállalati internetes vásárlók: 16% (2004) Vállalatok, amelyek interneten keresztül értékesítenek: 1% (2004) (Forrás: Eurostat, eeurope+ Benchmarking Report (September 2004), TARKI WIP 2004) 20
21 Összességében összefoglalható az e-government terjedésének hazai korlátai: A tudás-intenzív gazdaság intézmény-rendszerének hiánya Alacsony bizalom az e-ügyintézés felé Alacsony internet-penetráció Szűkös erőforrások (anyagi, emberi) o Állampolgári o Állami A magyar gazdaság szerkezeti problémái IKT megoldásokra való fókuszálás gyengesége a kormányzaton belül, minisztériumok szintjén széttagolt rendszerek Közép- és hosszútávú gondolkodás és elkötelezettség hiánya 1.6. Esettanulmány magyarországi okmányirodák A következőkben röviden bemutatjuk a Belügyminisztérium hatáskörében működő okmányirodák informatikai rendszerének és kommunikációs hálózatának megvalósítását. A Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal helye a BM-n belül: A belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek (önálló belügyi szervek): I. Miniszteri közvetlen alárendeltségben működik 1. Országos Rendőr-főkapitányság 2. Határőrség Országos Parancsnokság 3. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság II. 21 Közigazgatási államtitkári alárendeltségben működik 4. Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal 5. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal III. Rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkári alárendeltségben működik 6. Rendőrtiszti Főiskola A BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal szerepe, jellemzői és feladatai: Felelős a magyar államigazgatási adatvagyon jelentős részéért (rendelkezésre állás, hozzáférés, biztonság) Az adatvagyon kezelése a polgárok jogbiztonságának és a bűnmegelőzésnek kulcsfontosságú eleme Hiteles és megbízható nyilvántartások kezelése
22 A Hivatal működteti az államigazgatás egyik legnagyobb informatikai infrastruktúráját A Hivatalnak hatósági feladatokkal együtt egyre több szolgáltatást kell nyújtania a közigazgatás és a vállalkozási szféra részére is Feladatok: o Országos nyilvántartások kezelése o Választások szervezése és bonyolítása o Anyakönyvi igazgatási feladatok o Statisztikai adatfeldolgozás o Okmányirodai rendszer működtetése, felügyelete, logisztikai támogatása o Okmány előállítás (zárt rendszer) o A Hivatal a hatáskörébe utalt ügyekben első és másodfokú hatósági feladatokat lát el A BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal működésének jogszabályi környezete (nem teljes): Az új, korszerű okmánycsalád kidolgozásáról és bevezetéséről szóló 2380/1996. (XII.20.) Kormány határozat, Korszerű okmánycsalád bevezetésével összefüggő egyes intézkedésekről szóló 2231/1999 (IX.8.) Kormány határozat, Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 143/1999. (IX.25) Kormány rendeletet módosító 62/2000 (V.4.) számú rendelet, A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LXXXIII. törvény, Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 129/2000. (VII.11.) Kormány rendelet, A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló évi LXXXIV. törvény, A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1998. (VI.14.) Kormány rendelet, amely a vállalkozói igazolvánnyal bővítette a jogosultságokat igazoló okmányok körét, a külföldre utazásról szóló évi XII. törvény tervezett módosítása (szolgáltatási képesség). Az fejlesztésnek / projektnek a következő céljai voltak: Országos okmányirodai hálózat létrehozása az igazolványok kezelése céljából fontos lépés az egyablakos ügyintézés felé Online személyadat és lakcímnyilvántartás új igazgatási és ügyviteli modelljének kialakítása Online népesség nyilvántartás Lépés az egykapus ügyintézés felé 22
23 Centralizált központi adatbázis létrehozása Gazdaságos és költséghatékony igazolvány-gyártás Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés EU előírásoknak megfelelő modern igazolványok kiadása Egységes IT platform kialakítása az elektronikus közigazgatás megteremtése érdekében A következő ábra az okmányirodai projekt kihívásait és a megvalósított megoldás előnyeit mutatja: Kihívások Logisztika (pl. 2 hónap alatt 150 iroda létrehozása) Új szervezeti keretek Egységes adatstruktúra mission critical működés Adatbiztonság és hozzáférés garantálása Előnyök Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés Gazdaságos és költséghatékony igazolvány-gyártás és kiadás Statisztikailag tervezető terhelés Megoldás Közel 300 okmányiroda 7 különböző EU konform igazolvány kezelése, gyártása Centralizált 3 rétegű szerver kliens alkalmazás Felhasználóbarát felület és működés Zárt VPN alapú architektúra Endtoendsecurity(lehető legmodernebb biztonsági megoldásokkal, pl. chip kártya, digitális aláírás) A megvalósítás során a fővállalkozó Siemens a következő szolgáltatásokat nyújtotta: Rendszertervezés Tanácsadás Számítógéprendszerek telepítése Adatbázisok és szoftver alkalmazások fejlesztése Kommunikációs IP hálózatok kialakítása Rendszerintegráció Biztonságtechnika 23
24 Projektmenedzsment Üzemeltetés Karbantartás A következő ábra az okmányirodák funkcionalitását mutatja: magyar igazolvány választások gépjármű biztosítás autópálya használat személyazonosító igazolvány gépjármű nyivántartás népesség nyilvántartás gépjármű biztosítás nyilvántartás gépjármű forgalmi engedély interfész a kormányzati portálhoz lakcím igazolvány gépjármű jogosítvány útlevél vállalkozói igazolvány Mára már interneten keresztül is intézhető: lakcím igazolvány ügy előkészítése, egyéni vállalkozói igazolványok, anyakönyvi kivonat, gépjármű vezetői engedély ügyintézése. A következő térkép az okmányirodák országos elhelyezkedését mutatja ben: 24
25 A projekt mérföldkövei a következők voltak: november: megbízás a Siemens részére a megvalósításra január: 152 okmányiroda, 600 ügyintéző, kétféle igazolvány (személyazonosító igazolvány és lakcím igazolvány) folyamatos bővítés és fejlesztés 2003.: 285 okmányiroda, 3500 ügyintéző, 7-féle igazolvány (4 év alatt több mint 8 millió igazolvány készült el a 11 ezer elemű komplex integrált informatikai rendszer segítségével) 2004.: Outsourcing 2004-ban előtérbe került az a törekvés, miszerint egy országos okmányirodai szintű hálózat üzemeltetését a leghatékonyabban outsourcing 6 konstrukcióban lehet végezni, az alábbiak érdekében: Gazdaságosság / tervezhetőség: Az outsourcing konstrukció egyenletes, több költségvetési évet érintő, folyamatos átmenetet biztosító, jól tervezhető és pénzforgalmi szempontból is kedvező gazdálkodási lehetőséget teremt havi díj formájában. A szolgáltatási színvonal megfelelő szintjét a szolgáltatásszint szerződés (service level agreement) garantálja. A hatékony és folyamatosan optimalizált működtetés összességében költségmegtakarításhoz vezet, egyúttal elkerülhetőek a ciklikus nagy összegű beruházások által okozott pénzügyi terhek. Eszközgazdálkodás: Az eszközpark rendszeresen megújul, folyamatosan korszerű műszaki színvonalat képvisel. A jövőben elavuló, kiöregedő műszaki eszközök újra hasznosítása az eszközök birtokosának feladata, az ezzel kapcsolatos feladatok nem a Megrendelőt terhelik. Műszaki színvonal: A műszaki trendek követése, az innovatív megoldások alkalmazása, a rendszerek külső behatolás elleni védelme - a megfelelő biztonsági szint biztosításán keresztül - szintén könnyebben biztosítható. A teljesítendő szolgáltatások magukba foglalták az okmányirodai hálózat informatikai rendszerének üzemeltetését, karbantartását, bővítését ill. korszerűsítését, továbbá a rendszerben működő számítástechnikai eszközök bérleti konstrukcióban történő pótlását, műszaki help desk 7 támogatását és a hálózat- és rendszermenedzsment tevékenységek ellátását. 6 outsourcing valamilyen tevékenység kiszervezése, külső szolgáltatóval végeztetése 7 help desk belső ügyfélszolgálat segítségnyújtás és problémamegoldás céljából 25
26 Rövidítések, fogalmak jegyzéke CMS Content Management System, tartalom-kezelő rendszer CRM Customer Relationship Managment, ügyfélkapcsolat menedzsment E-Government elektronikus kormányzat, elektronikus közigazgatás GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program ICT, IKT Information and Communication Technology, info-kommunikációs technológia IDA - Interchange of Data between Administrations, az eeurope programhoz kapcsolódó közigazgatási intézmények közötti adatcsere program. IT Information Technology, információ technológia NFT Nemzeti Fejlesztési Terv PKI Public Key Infrastructure, nyilvános kulcsú titkosítás Portál egy portál egységes felületen keresztül hozzáférést biztosít különféle információkhoz, alkalmazásokhoz és rendszerekhez PPP Public Private Partnership, együttműködés a köz- és a privát szféra között (közös vállalkozás) ROI Return on Investment, megtérülés TCO Total Cost of Ownership, teljes birtoklási költség VPN Virtual Private Network, virtuális magánhálózat 26
Információs szupersztráda Informatika. Információrobbanás. Információpolitika. Hálózatok ICT (IKT) Kibertér. Információs- és tudás társadalom
IR IT AZ INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS ALAPJAI (Bevezetés) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 2 Információs szupersztráda Informatika Információrobbanás Információpolitika Kibertér Hálózatok
RészletesebbenInformációs szupersztráda Informatika. Hálózatok. Információ- és tudásipar Globalizáció
IR IT AZ INFORMÁCI CIÓGAZDÁLKODÁS ALAPJAI (Bevezetés) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 2 Információs szupersztráda Informatika Információrobbanás Információpolitika Kibertér Hálózatok
RészletesebbenElektronikus rendszerek a közigazgatásban
Elektronikus rendszerek a közigazgatásban Előadó: Kalotay Balázs Fujitsu Akadémia 1 Előadások 2 Tartalom Bevezetés Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk
RészletesebbenAz elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra
Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi
RészletesebbenElektronikus rendszerek a közigazgatásban
Elektronikus rendszerek a közigazgatásban Előadó: Kalotay Balázs Fujitsu Akadémia 1 Előadások Minden második hétfőn Időpont Előadás sorszáma Tárgy Előadó 2012.02.20 1. Bevezetés az e-közigazgatásba, és
RészletesebbenAz e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai
Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint
RészletesebbenPantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra
Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó
RészletesebbenHardverkarbantartás. szerviz 3% 13% Számítógépes hardver 18%
Trendek az informatikai fejlesztések területén Sasvári Péter Bevezetés Az informatika az információ rendszeres és automatikus elsősorban számítógépek segítségével történő feldolgozásával és továbbításával
RészletesebbenElektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben
Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben Csurgai Katalin Főosztályvezető-helyettes Budapest, 2010. április 16. Tartalom I. Bevezetés II. III. IV. Jogszabályi alapok Elektronikus ügyintézéshez
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
RészletesebbenVállalati mobilitás. Jellemzők és trendek
Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
RészletesebbenAz OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható
Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenEU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell
EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell e-savaria: elektronikus önkormányzat Szombathelyen és kistérségében Pilot-rendszer bemutató Keringer Zsolt projektvezető Szombathely Megyei
Részletesebben2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )
IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája
RészletesebbenKormányzati Ügyfélvonal Előadó: Fazekas Csaba főosztályvezető
1818 - Kormányzati Ügyfélvonal Előadó: Fazekas Csaba főosztályvezető Új csatornák a közigazgatásban 2 Új csatornák a közigazgatásban Kormányablak hálózat Kormányzati Ügyfélvonal Kormányzati portál személyes
RészletesebbenÉpítsünk IP telefont!
Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra
RészletesebbenEUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.
EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ
RészletesebbenOZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel
A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,
RészletesebbenElektronikus rendszerek a közigazgatásban
Elektronikus rendszerek a közigazgatásban Előadó: Kalotay Balázs Fujitsu Akadémia 1 Elérhetőségek, jegyzet, vizsga Kalotay Balázs, PMP Projektmenedzser Fujitsu Technology Solutions Kft Cím: 1143 Budapest,
RészletesebbenSegédlet Hálózatok. Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti.
Segédlet Hálózatok Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti. 2. A hálózat célja - Erőforrások megosztása ami azt jelenti, hogy
RészletesebbenÚj működtetési környezet
EDR és elektronikus közszolgáltatások Új működtetési környezet Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Dr. Ignácz István elnök Budapest 2009. április 9. Tartalom I. A KEK KH bemutatása
RészletesebbenA-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító
INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net
RészletesebbenKözigazgatási informatika tantárgyból
Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés
RészletesebbenTájékoztató az Ügyfélkapu használatáról
Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfél-beléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel
RészletesebbenA TakarNet24 projekt
országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción
RészletesebbenOZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS
A jövő üzleti telefon rendszere 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés és jelenlét Összhang az IT-vel Olvassa el! Ajánlatkérő
RészletesebbenA számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom
RészletesebbenA Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása
A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június
Részletesebben4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP
Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666
INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár
EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel
RészletesebbenElektronikus Közigazgatás megvalósítása
Elektronikus Közigazgatás megvalósítása Út a digitális társadalom felé Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkár Elektronikus kormányzati szolgáltatások biztonsági szint emelése Cél: A üzembiztosan
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ
TÁJÉKOZTATÓ AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP ORSZÁGOS KITERJESZTÉSE KAPCSÁN A CSATLAKOZTATÁSI KONSTRUKCIÓRÓL 2016. SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ Önkormányzati ASP 1.0 Az Önkormányzati
RészletesebbenOktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt
1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés
RészletesebbenÖnkormányzati kihívások
Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös
RészletesebbenAz Internet jövője Internet of Things
Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok
RészletesebbenE-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV
E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4
RészletesebbenIP telefonos megoldások több telephelyes cégeknek
Távol, de mégis közel IP telefonos megoldások több telephelyes cégeknek Szekeres Viktor Gloster telekom Kft. +36/20/222-5702 Agenda Mit fogunk ma hallani? Az IP telefónia alapjai Az IP telefónia legfontosabb
RészletesebbenÖnkormányzati megújulás konferencia 2011
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Önkormányzati megújulás konferencia 2011 2011. november 3 4. Dr. Ignácz István általános elnökhelyettes A KEK KH a közigazgatás központi
RészletesebbenNIIF Sulinet szolgáltatásai
2013. március 28. Networkshop 2013 Sopron Mohácsi János Hálózati igh. NIIF Intézet Történeti áttekintés Közháló 2004-ben: Internet hozzáférés biztosítása Szélessáv elterjesztése Problémák ismertek 2010-2011
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
Részletesebbenbölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS
INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS Gazdaságossági számítások Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. (Pázmándi Gyula) 2 Mi hiányzik az utolsó sorból?
RészletesebbenAntenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások
Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások KIFÜ színpad Infotér Konferencia 2016. november 9. Lázár János Távközlési Üzletágvezető Antenna Hungária vezeték nélküli stratégia és célkitűzések ANTENNA
RészletesebbenAz Informatikai Főosztály feladatai
Az Informatikai Főosztály feladatai 1. Feladat- és hatáskörök A Kormányhivatal SzMSz-ében a Főosztály részére megállapított, jelen Ügyrendben részletezett feladat- és hatáskörök elosztása a következők
Részletesebbeninnovációra és nemzetközi együttműködések
Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások
RészletesebbenTartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenÖnkormányzati és. kistérségi infokommunikációs kihívások. Lengyel György projekt igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.
Önkormányzati és SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu kistérségi infokommunikációs kihívások Lengyel György projekt igazgató
RészletesebbenINFORMATIKAI FŐOSZTÁLY. 1. Az Informatikai Főosztály funkcionális feladatai tekintetében:
1. Az Informatikai Főosztály funkcionális feladatai tekintetében: a) Közreműködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében, a TÖRV, NRT és TERKA rendszerek működtetésével, karbantartásával,
RészletesebbenÜgyfélkapunyitással kapcsolatos ügyintézés Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett egyszeri
RészletesebbenVezetői információs rendszerek
Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer
Részletesebben30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai
Részletesebbenaa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési
1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány
RészletesebbenNetWare 6. bemutató. Szittya Tamás. ügyvezető igazgató. The Power to Change
NetWare 6 bemutató The Power to Change Szittya Tamás ügyvezető igazgató NetWare 6 három vélemény A NetWare 6 az iparág vezető hálózati operációs rendszerévé válik az üzleti szférában. NetWare 6 sleeping
RészletesebbenI. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások
Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing
RészletesebbenINTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!!! Érvényes!2015.!12.!01/től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet!
INTERNETSZOLGÁLTATÁS MűszakiFeltételek Érvényes2015.12.01/tőlvisszavonásig ÁSZF4.sz.melléklet oldal1 ASZOLGÁLTATÁSMEGHATÁROZÁSA InternethozzáférésAszolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás,
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
Részletesebbenvbar (Vemsoft banki BAR rendszer)
vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag
RészletesebbenÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás
ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás SZOLGÁLTATÁS LEÍRÓ LAP 2017. július 1. v2.1 EREDETI 2 Tartalom 1. A SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA... 3 2. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE... 5 3. A SZOLGÁLTATÁS FELHASZNÁLÁSI
RészletesebbenBartimex Kft. Cégbemutató
Bartimex Kft. Cégbemutató A Bartimex Kft. magyar magánszemélyek tulajdonában álló, bankkártya és informatikai területen tevékenykedő, tanácsadó vállalkozás. Szakértőként elsősorban az üzleti és technológia
RészletesebbenVÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK. Debrenti Attila Sándor
VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Debrenti Attila Sándor Információs rendszer 2 Információs rendszer: az adatok megszerzésére, tárolására és a tárolt adatok különböző szempontok szerinti feldolgozására,
RészletesebbenAz információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.
INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni
RészletesebbenGlobális trendek lokális stratégiák. Kovács András
Globális trendek lokális stratégiák Kovács András CLOUD KOLLABORÁCIÓ FOLYAMATFEJLESZTÉS CRM MOBILITÁS ALKALMAZÁSOK PLATFORMOK Strausz János FUJITSU Sales Operations Manager Veres Zsolt IBM Magyarország
RészletesebbenVaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet
Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív
RészletesebbenA tudás hatalom új generációs oktatás az IP telefónia népszerűsítésére
Sajtótájékoztató 2010. október 6. A tudás hatalom új generációs oktatás az IP telefónia népszerűsítésére Szekeres Viktor Gloster telekom Kft. Mészáros Attila Cisco Magyarország Kft. Mai témáink Rövid bemutatkozás
RészletesebbenJogosultság igénylési folyamatok egységesítése a Magyar Telekom csoportnál. Magyar Telekom IAM rendszer Pálfy Zsolt Levente 2008.05.29, 1.
Jogosultság igénylési folyamatok egységesítése a Magyar Telekom csoportnál Magyar Telekom IAM 2008.05.29, 1. oldal Magyar Telekom Csoport integrációs projektek Infrastruktúra egységesítési feladatok 2008.
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című
RészletesebbenInformáció menedzsment
Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Szervezetek felépítése Szervezetek közötti információáramlás Információ fogadás Elosztás Új információk
RészletesebbenSzélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH
Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését
RészletesebbenHotspot környezetek. Sándor Tamás. főmérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49. info@scinetwork.
SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Hotspot környezetek T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Sándor Tamás főmérnök Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk.
Részletesebben1. Az internet használata
1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető
RészletesebbenVideokonferencia szolgáltatás az NIIF hálózatán
Videokonferencia szolgáltatás az NIIF hálózatán Fehér Ede, Kovács András, Máray Tamás, Mohácsi János IIF Iroda 1 Tartalom Az NIIF Videokonferencia projekt célkitőzései Mit nyújthat a videokonferencia?
RészletesebbenÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás
ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás SZOLGÁLTATÁS LEÍRÓ LAP 2016. március 10. v2 EREDETI 2 Tartalom 1. A SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA... 3 2. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE... 5 3. A SZOLGÁLTATÁS FELHASZNÁLÁSI
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére
INFOKOMMUNIKÁCIÓÓÉRT FELELŐS KORMÁNYBIZTOS XIX- /1/2009 1 ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra,
RészletesebbenEurópa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens
Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és
RészletesebbenEGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY
EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Információmenedzsment 90. lecke INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT
RészletesebbenTájékoztató üzleti szolgáltatásokról
Tájékoztató üzleti szolgáltatásokról Vezetékes telefonszolgáltatás Vezetékes telefonszolgáltatás Üzleti ajánlatok Lakossági ajánlatok Megjegyzés Csatlakozás típusai Magyar Telekom Nyrt szolgáltatási területén
RészletesebbenLogisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.
Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram
RészletesebbenInformációs társadalom
Információs társadalom Általános tudnivalók Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár 2011.01.24. Bemutatkozás BME villamosmérnök (1965) Kandidátus (1974) c. docens
RészletesebbenA közgyűjtemények és az e-infrastruktúra szolgáltatók
Debrecen 2010. április 7. DC-NET (Digital Cultural Heritage Network) A közgyűjtemények és az e-infrastruktúra szolgáltatók Oktatási és Kulturális Minisztérium Röviden: A DC-NET az ERA-NET - Európai Kutatási
RészletesebbenFelhőalkalmazások a. könyvvizsgálatban
Felhőalkalmazások a könyvvizsgálatban Bevezetés cloud computing google keresés Nagyjából 247 000 000 találat (0,39 másodperc) Felhő alapú szolgáltatások jellemzője: bárhonnan (ahol Internet elérés biztosított),
RészletesebbenSYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK
SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi
RészletesebbenDigitális fejlesztések a közigazgatásban Kelemen Gábor ágazati igazgató
Digitális fejlesztések a közigazgatásban 2018.09.25. Kelemen Gábor ágazati igazgató 2 A DIGITÁLIS ÖKOSZISZTÉMA PILLÉREI DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK DIGITÁLIS GAZDASÁG DIGITÁLIS ÁLLAM Lakosság KKV-k Közigazgatás
RészletesebbenINTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!! Érvényes!2014.!08.!10től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet!
INTERNETSZOLGÁLTATÁS MűszakiFeltételek Érvényes2014.08.10tőlvisszavonásig ÁSZF4.sz.melléklet OpennetworksKft.ÁSZF 2014.augusztus1. oldal1 ASZOLGÁLTATÁSMEGHATÁROZÁSA InternethozzáférésAszolgáltatás: olyan
RészletesebbenTeljes körűen elektronizált közigazgatás: ÁLOM VAGY REALITÁS? november 9. Nagy Lajos közszolgáltatási elnökhelyettes. kekkh
Teljes körűen elektronizált közigazgatás: ÁLOM VAGY REALITÁS? 2016. november 9. Nagy Lajos közszolgáltatási elnökhelyettes kekkh Elektronizálás a SZEÜSZ-ök segítségével Szabályozott Elektronikus Ügyintézési
RészletesebbenA cégünk. Hogyan űködhetnénk együtt?
A cégünk Hogyan űködhetnénk együtt? Mi a munkánk célja? Az innováció ereje hajt minket - egyre jobb BPO megoldások felfedezésére és az ügyfeleinket sikerre vezető tanácsadás nyújtására. Értékeink erős
RészletesebbenÜgyfélkapun keresztül intézhető ügyek / szolgáltatások ABC rendben
Ügyfélkapun keresztül intézhető ügyek / szolgáltatások ABC rendben Részletesebben: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok?mfull=1&azfilter=1 Adatkapu - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Adatszolgáltatás
RészletesebbenElektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem
és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet
RészletesebbenAZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE
AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató
RészletesebbenAz információs társadalom fejlesztésének európai programjai eeurope, eeurope 2002, eeurope 2005. Dr. Bakonyi Péter c. docens
Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai eeurope, eeurope 2002, eeurope 2005 Dr. Bakonyi Péter c. docens A lisszaboni célok és az Információs Társadalom Pozitív válaszok keresése és
RészletesebbenSmarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
RészletesebbenSzáguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013
Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia
RészletesebbenSzemélyazonosító okmány csere (rongált)
Személyazonosító okmány csere (rongált) országos Amennyiben a fénykép azonosítható: a rongálódott személyazonosító igazolvány lakcímigazolvány (amennyiben rendelkezik vele) születési anyakönyvi kivonat
RészletesebbenPest Megyei Kamara 2006. január 20. Bagi Zoltán
Pest Megyei Kamara 2006. január 20. Bagi Zoltán Mitől korszerű egy rendszer? Funkcionalitás, program szolgáltatásai Integráltság (más partnerekkel való adatkapcsolat) Kommunikáció = távolságtól független
RészletesebbenRendszerbevezetés Saját tulajdonú HW/SW komponensek Rendszerintegráció
Költséghatékony IT üzleti modellek Tóth Zoltán üzlettámogatási igazgató Három út Üzleti folyamatok tervezésének lehetséges irányai Rendszerbevezetés Saját tulajdonú HW/SW komponensek Rendszerintegráció
Részletesebben