A DEMOGRÁFIA OKTATÁSÁNAK ÚJ KONCEPCIÓJA

Átírás

1 A DEMOGRÁFIA OKTATÁSÁNAK ÚJ KONCEPCIÓJA /BEVEZETÉS A K V A N T IT A T ÍV MÓDSZEREKBE/ ROLAND PRESSAT A demográfia elemzési módszereinek elterjedése napjainkban már nemcsak a népesedés kérdéseit tanulmányozó szakembereket érinti, hanem más tudományágak számos kutatóját, pl. szociológusokat, közgazdászokat, geográfusokat, stb. is, akik sokat nyernének a demográfiai fogalmaknak és módszereknek saját szakterületükön való alkalmazása révén. A demográfia oktatása igen gyakran csupán az eredmények, a helyzetek ismertetésére korlátozódik, és sajátos metodológiáját általában igen rosszul fejtik ki. El kell ismernünk, hogy demográfiai módszereket oktatni nehéz. Egy emberi populáció bonyolult világ és feltárásához alig kirajzolódó utak vezetnek. A népességek fejlődését meghatározó összes folyamatokat feltáró elméleti konstrukciók hiányában az elemzési eljárások igen gyakran öltenek empirikus jelleget, és nem tartoznak bele valamilyen általános keretbe. Ebből ered azután a szétszórtságnak és önkényességnek bosszantó, az előképzettség nélküli próbálkozások szakavatatlan vállalkozásait bátorító impressziója. Az elemzési eljárások egységesítése, a jelentős és jelentéktelen módszerek elhatárolását lehetővé tevő gondolati keretek kialakítása ennek ellenére lehetséges. Elfogadható végül is a kifejtésnek egy olyan sorrendje, mely enyhíti a nehézségeket, s ily módon fokozatosan lehetővé teszi a népesség és a benne lejátszódó folyamatok alapos megértését. A felvázolt gondolatmenet azonban szükségképpen kissé sematikus lesz. Egy igazán teljes és összefüggő kifejtéssé való átalakítása céljából a későbbiek során jelentősen ki kell egészíteni. Reméljük, hogy a kifejtés alapvonalai eléggé világosak lesznek egy esetleges későbbi igazi formába öntéshez. Fejtegetéseinket három nagy fejezetre és egy zárókövetkeztetéseket tartalmazó részre osztjuk fel. I. A MЕСHANIZMUSOK Egy emberi populáció különböző, önmaguk megújulását többé-kevésbé közvetlenül biztosító jelenségeknek (születéseknek, halálozásoknak, házasságkötéseknek,...) a színtere, melyek állandóan módosítják e populáció

2 8 R O L A N D P R E S S A T számos strukturális jellemzőjét (nemek, kor, családi állapot, stb. szerinti megoszlását). A demográfiának az a célja, hogy ezeket a jelenségeket a tér- és időbeli összehasonlítások végett leírja, különböző gazdasági, társadalmi, biológiai tényezőkkel való kapcsolataikat tanulmányozza és megállapítsa e jelenségek megnyilvánulásai és a népesség állapotának jellemzői közötti kapcsolatokat, mint például a születések és a halálozások, valamint az öregedés foka közötti kölcsönhatást. így, a népesség mindenek előtt egy állandó fejlődésben levő szerkezet, melynek különböző mechanizmusait azok működését igen fontos megismernünk, tanulmányoznunk mint autonóm tényezőket, kölcsönhatásaikon keresztül, végül a népesség egészének állapotával való kapcsolatukban is. Annak érdekében, hogy egészen világos képet kapjunk az ebben az értelemben vett népességről, javasoljuk, hogy a kérdést a következő különleges módon vizsgáljuk. Egy emberi populáció valamely adott időpontban a különböző kohorszok egyidejű létezéséből adódik, s ezért a kohorsz fogalmának azonnali bevezetésével kezdjük el a vizsgálatot. A KOHORSZ FOGALMA Kohorszon azon személyek összességét értjük, akik bizonyos eseményt ugyanazon idő alatt, általában egy naptári év alatt, éltek át. A demográfiai jelenségeket a kohorsz segítségével mutatjuk be. A kohorsz meghatározásának módja (a kezdeti esemény kiválasztása) természetesen a tanulmányozott jelenségtől függ. Általában célszerű a Louis Henry által megfogalmazott azon elvet elfogadnunk, hogy minden valamely egyén által átélt demográfiai eseményt egy másik, az előbbit szükségképpen megelőző eseményből kiindulva kell megközelítenünk. így a halált a születés, a válást a házasságkötés, a harmadik születési sorszámú gyermek születését a második születési sorszámú gyermek születése, stb. alapján közelítjük meg ; így a halandóság tanulmányozása céljából az újszülöttek (ill. generációk), a válás tanulmányozása céljából az új házasok (ill. házassági évjáratok), a harmadik születési sorszámú gyermekekkel kapcsolatos házas termékenység tanulmányozása céljából a második születési sorszámú gyermeküket megszült férjezett nők stb. kohorszait kell képeznünk. A kohorszképzés ezen szigorú szabálya alól természetesen kivételek is lehetségesek. így, bizonyos körülmények között nem határoljuk el egymástól a férjezett nők gyerekeinek születési sorszámát, s ezáltal egy házassági évjárat összes születéseit figyelhetjük meg. A generáció (ugyanazon naptári év alatt született személyek összessége) felfogható, mint privilegizált kohorsz (egy generáció tagjai ugyanazon időben élik át életük döntő szakaszait ; tanulmányaikat, felneveltetésüket, szakképzettségük megszerzését, munkába lépésüket, felnőttkori életüket, stb.), ezért bizonyos körülmények között egyes jelenségek mérlegét (de nem a halandóságét vagy házasságkötését) hasznos lehet generációkból kiindulva felépítenünk. Milyen képet haphatunk az egyes jelenségekről a kohorszmódszer felhasználásával? Feleljünk e kérdésre néhány példa segítségével.

3 A DEM O G RÁFIA O K TATÁSÁNAK Ü J KONCEPCIÓJA 9 A HALANDÓSÁG Az analitikailag legegyszerűbb esettel kezdjük. Figyeljünk meg egy (zártnak feltételezett) generációt : a halálesetek bekövetkezése alapján a [d (x, X + 1)], vagy a továbbélők ezzel egyenértékű (Sx) sorához jutunk el. Egy harmadik sort egy új fogalom, az elhalálozási valószínűség bevezetése útján kapunk. E három sor együtt alkotja a halandósági táblát, melyet az átlagos élettartam e0, vagy az átlagos elhalálozási kor mutatóival szintetizálhatunk. A halandóság e bemutatását természetesen egy konkrét eset elemzésével kell kiegészítenünk; ez azért nem könnyű dolog, mert generációtáblák csak ritkán állnak rendelkezésünkre. Mindig végezhetünk azonban megközelítő számításokat, melyek lehetővé teszik, hogy időben és különösen térben nem túlságosan távoli példákkal éljünk. Ennek hiányában felhasználhatjuk az ún. (Duvillard, Wargentin-léle) történeti táblákat, melyek (a túl nagy halálozási arányszám kivételével) a stacioner halandóság feltételeinek felelnek meg, s ez lehetővé teszi generációtörténeti perspektívában való bemutatásukat, ami igen lényeges szempont. A táblába foglalás nemcsak a halandóságra vonatkozik. Valahányszor egy jelenséget, mint egy másik a kohorszképzés alapjául szolgáló jelenség következményét egy kohorszon belül tanulmányozunk, a megfelelő megfigyelések segítségével táblákat alkothatunk. Lássuk ezt a házassági mozgalom példáján. A HÁZASSÁGKÖTÉSEK Vizsgáljuk a hajadon nők házasságkötéseit. A kohorszot olyan leányok generációja fogja képezni, akik elérték a házasságkötési életkor jogilag meghatározott alsó határát, ami leggyakrabban 15 év. Itt nem tehetjük azt, amit a halandóság esetében tettünk, vagyis nem építhetjük fel a házasságkötési táblát úgy, hogy a kohorszon belül közvetlenül számbavesszük az egyes korévekben kötött első házasságokat (ami a halálozások számával analóg sort adna), vagy a még férjhez nem mentek számát (ami a továbbélők számával analóg sort adna) ; különben is, valamely meghatározott korévben, a már megkötött első házasságok és a még férjezetlenek együttes összege nem egyenlő a kohorsz tagjainak kezdeti létszámával, mint ahogyan ezt meghaltak és továbbélők összege esetében tapasztalhatjuk. Megemlíthetjük még, hogy a férjhez nem mentek egy része továbbra is férjezetten marad, és nyilvánvalóan nem minden hajadon megy okvetlen férjhez. Világos, hogy a jelenség (a házassági mozgalom) közvetlen megfigyelését a halandósággal való állandó egymásra hatásai gátolják.

4 10 Az egyszerűtől a bonyolult felé való haladás érdekében kezdetben képzeljük el, hogy a halandóságot figyelmen kívül hagyva éves leányt kell megfigyelnünk addig az életkorig, melytől kezdve a megfigyelések legáltalánosabb tanúsága szerint a házasságkötések már ritkává válnak ; legyen ez a kor 50 év.' Ennek- alapján 5 éves korcsoportos bontást alkalmazva szerkeszthetünk egy, az 1. táblához hasonló táblázatot.1 1. A haj adonok házasságkötéseinek a halandóságtól elvonatkoztatott alaku lása az évi fran ciaországi generációk alapján Дина.ника вступлении в брак незамужних, отвлекая от смертности, на основе генерацией гг. во Франции Marriages of Single Females, Disregarding Mortality, Based on the Generations of France in the Years Горизонтальная графа : (1) Годы ; (2) численность незамужних ; (3) число вступлений в брак между годами... ; (4) вероятности вступлений в брак. Вертикальная графа : 1. Всего. Heading : (1) Years ; (2) number of single females ; (3) marriages between the years... ; (4) probabilities of marriage. Lateral text: 1. Total. A halandósági táblával való analógia igen nagy ; a továhbélők, és az elhalálozási valószínűségek sorának itt a férjezetlenül maradottak, a férjhezmentek, és a házasságkötési valószínűségek sora felel meg. A lényeges különbség' az, hogy vannak akik véglegesen nem mennek férjhez (ugyanakkor nincsenek véglegesen életben maradottak : minden ember halandó). A végleg hajadonon maradók száma nagy pontossággal kétségtelenül nem állapítható meg, mivel a férjhezmenési esélyek egyetlen korévben sem tekinthetők szigorúan nullának ; de, nyilvánvalóan, ha az 50, ill. 60 éves korukig férjezetlenül maradottakat véglegesen hajadonoknak tekintjük, csupán jelentéktelen hibát követünk el. Vessük most egybe a házasságkötési mozgalmaknak ezt a leírását a házasságoknak egy, a halandóságnak alávetett kohorszon belüli tényleges alakulásával, minthogy a valóságban a halandóság mindig szerepet játszik. 1 Egy generáció házasságkötési táblájára vonatkozóan javaslatot tenni még nehezebb, mint halandósági táblákra vonatkozóan. Az itt közölt 1. táblázat kivonat a szerző (J. C. Chastelariddal társszerzésben írott) La nuptialité des générations françaises depuis un siecle (Population évi 2. sz.) c. tanulmányából, s az évi generációkra vonatkozik. Az ehhez hasonló becslések céljaira eléggé alkalmassá tett statisztikai dokumentáció híján is mindig találunk módot arra, hogy nem egészen megfelelő adatokból többé-kevésbé pontosan kiszám ított tetszetős példákat konstruáljunk. Ez a megjegyzés a további példákra is érvényes.

5 A HALANDÓSÁG ÉS A HÁZASSÁGKÖTÉSEK Próbáljuk meg most rekonstruálni azt, amit a tényleges megfigyelés adhat ; ehhez egy bizonyos házasságkötési (1. az 1. táblát), és egy bizonyos halandósági törvényszerűség' együttes létezését tételezzük fel. A 2. tábla számításaiba egymás után két halálozási törvényszerűség érvényesülését tételezzük fel, melyek lépésről lépésre hatnak egymásra az [m(x, x + 5)] sor által kifejezett ugyanazon házasságkötési törvényszerűséggel. 2. Az első házasságoknak a házasságkötések és a halandóság bizonyos törvényei szerin ti m egoszlása Распределение первых браков незамуэ1сних по определенным законам брачности и смертности Distribution of First Marriages According to Certain Laws of N uptialily and Mortality Горизонтальная графа : (1) Годы ; (2) 1. Таблица смертности (е0 45 лет) ; (3) 2. Таблица смертности (е0 70,2 лет). Вертикальная графа : 1. Всего. Heading : (1) Years ; (2) 1. Life Table (e0 = 45 years) ; (3) 2. Life Table (e0 = 70,2 years). Lateral text: 1. Total. E táblázat szerkesztési módja kézenfekvő. A halandóság tényéből kifolyólag az 50 éves kor előtt megkötött házasságok 817 és 871 esetet fognak kitenni a halandóság nélküli 880 esettel szemben. Módosul a kormegoszlás is. Az 1. sz. halandósági tábla adatával számolva például a 3. sz. táblában látható igen jellegzetes mérleget kapjuk. Bemutattunk egy mechanizmust, mely bizonyos körülmények között érvényes és kiemeli a demográfiai megfigyelések fontosságát. Egyszóval, a demográfia jelenségek ritkán figyelhetők meg tiszta állapotukban : egyikük érvényesülésén (jelen esetben a házasságkötésén) érezhető egy vagy több másiknak a közbejötté (itt a halandóságé). Az elemzés egyik lényeges célját a jelenségek elhatárolása fogja képezni.2 Mindazonáltal ki fog derülni, hogy bizonyos körülmények között bizonyos tényezők parazita szerepe jelentősen csökkenthető, aminek következtében felhasználásuk bizonyos eseteiben gyakorlatilag nem szükséges korrekciókkal élnünk. Sőt a megfigyelés bizonyos módjai (a retrospektív megfigyelés) eleve a kívánt különválasztottság alapján folynak le. 2 A klasszikus bruttó reprodukciós együttható jól ismert példája annak a törekvésnek, hogy a jelenségeket adott esetben a termékenységet tiszta formában ábrázoljuk.

6 12 R O L A N D PR E SSAT 3. E zer 15 éves leány sorsának alakulása Образование судьбы 1000 девушек в возрасте 15 лет Destiny of 1000 Girls Aged 15 Горизонтальная граф а: (1) Выходили замуж в возрасте до 50 лет; (2) не выходили замуж до этого возраста ; (3) всего. Вертикальная графа : 1. Умерли в возрасте до 50 лет ; 2. перешили возраст 50 лет ; 3. всего. Heading : (1) Got married under 50 years of age ; (2) remained unmarried until that age; (3) total. Lateral text : 1. Died under 50 years of age ; 2. survived the age of 50 years ; 3. total. NÉHÁNY PÉLDA Az előző leíró séma általános jellegének bemutatása céljából a 4/a., 4/b. 4/c. táblázatokban néhány más példát is közlünk. Az egyszerűség kedvéért nem szerepeltetjük bennük a korábban közölt elhalálozási és házasságkötési valószínűségek mintájára a vonatkozó valószínűségeket. Az e példákban szereplő jelenségeket elvileg tiszta állapotukban mutatjuk be.3 Igen hasznos lesz a 4/a tábla adataival a 2. táblában közöltekhez hasonló számításokat végeznünk annak felmérése céljából, hogyan befolyásolta a halandóság csökkenése egy adott évjárat válásai számának növekedését. 4/a. F ranciaország. Az 1925 körül kötött házasságok felbontásának táblája Расторжение браков заключенных около 1925 г. во Франции Dissolution of Marriages Having Been Contracted about the Year 1925 in France Горизонтальная графа : (1) Годовщина заключения брака ; (2) численность существующих браков ; (3) численность разводов. Вертикальная графа : 1. Разводы всего. * Heading : (1) Wedding anniversary ; (2) existing marriages ; (3) divorces. Lateral text: 1. Total divorces. 3 A 4/a és 4/h táblákban a halandóság játszik zavaró szerepet, a 4/c táblában a válások és az elhalálozások együtt jelentik a házasságok felbomlásának két előidézőjét.

7 4/b. F ranciaország. A z özveggyé vált nők férjhezm enetelének táblája Замужество овдовевших женщин во Франции Marriage of Widowed Females in France Горизонтальная графа : (1) Годовщина вдовства ; (2) число овдовевших женщин ; (3) число повторных вступлений в брак. Вертикальная графа : 1. Повторные вступления в брак всего. H eading: (1) Anniversary of widowhood; (2) widowed fem ales; (3) remarriages. Lateral text : 1. Total remarriages. 4/c. F ranciaország. A z 1945 körül fennálló házasságokban élő első születési sorszám ú gyereküket m ár m egszült nők m ásodik születési sorszám ú gyerm ek szerin li termékenységének alakulása Динамика фертильности женщин состоящих в браках существующих около 1945 г., родивших yotce их первого ребенка, по второму ребенку во Франции Parity-Specific Fertility of Females in the Bounds of Wedlock Existing about the Year 1945, H aving Already Given Birth to their First-Born Child, According to their Secon-Born Child, in France Горизонтальная графа : (1) Годовщина со дня рождения детей первого порядка ; (2) численность женщин родивших только одного живорожденного ребенка ; (3) число детей второг порядка. Вертикальная графа : 1. Общая численность детей второго порядка. H eading: (1) Anniversary of birth of the first-born children; (2) females having given birth to an only live-born child ; (3) number of the second-born children. Lateral text : 1. Total second-born children. Összefoglalva az elmondottakat, lássuk az összes táblázatok közös tartalmát. Mindegyik táblázat tartalmazza1 az 1000, , stb. eset, személy, ill. házasságkötés alapján bekövetkezett esem ények teljes szám át a zavaró esem ények (pl. halandóság) nélkül. így pl. 804 válás ju t tízezer új házasságkötésre, 870 újraházasodás ezer éves kor- 4 4 Itt eltekintünk a valószínűségektől, melyek a halandósági és házasságkötési valószínűségek mintájára számíthatók ki.

8 14 ban özveggyé vált nőre, 770 m ásodik születési sorszám ú születés 1000 fennálló házasságban első születési sorszám ú törvén yes gyereküket már m egszült nőre (ily m ódon a jelenségek in tenzitását m érjük elv on atk oztatva a ttó l a h a tá stó l, m elyet a tanulm án yozott jelenségek m egnyilvánulására a zavaró esem ények gyakorolhatnak); ezen esem ényeknek a kohorsz kialakulása óta eltelt idő a la tti m egoszlását ; így pl. az özveggyé válás első évfordulójának bekövetkezése előtt 43, az első és m ásodik évforduló k özött 157, a m ásodik és a harm adik k ö zö tt 126 ö zv eg y m en t újból férjhez, stb. Ezzel esemény naptárt (amikor kifejezetten egyének viselkedéséről van szó gyakran mondják, hogy időfelhasználást) készíthetünk, melyből kiszámíthatjuk az átlagos tartamra vonatkozó adatokat (pl. válással végződő házasságok átlagos időtartamát, az első és a második születési sorszámú gyerek születése közötti átlagos időközt), vagy a médián időtartamot ; és ha érdekel bennünket, esetleg a modális időtartamot is. Ily módon az egyének csoportjainak, ill. a házaspárok viselkedésének két olyan lényeges mennyiségi sajátosságál sikerült megragadnunk, melyek mindig meghúzódnak a demográfiai jelenségek megnyilvánulásai mögött és minden helyzetelemzésnek törekednie kell mind az egyik, mind a másik kimutatására. AZ ISMÉTLŐDŐ ESEMÉNYEK Gondoljunk mint speciális esetre az egy házassági évjáraton belüli születésekre. Táblázatbafoglalás itt a szó szigorú értelmében véve nem lehetséges (a továbbélők általánosított fogalma eltűnik és az események átlagos végső száma meghaladhatja az egységet). Elfogadhatunk azonban egy olyan hasonló eseményábrázolást, mely figyelembe veszi mind a két alapvető fenti sajátosságot : az események naptárát is és intenzitását is. íme egy példa ; 5. A z évi h ázassági évjáraton belüli élveszületettek szám a Franciaországban Численность живролсденных детей брачного контингента 1943-его года во Франци Live-Born Children within the 1943 Marriage Cohort in France Горизонтальная графа : (1) Годовщина заключения брака ; (2) число живорождений между двумя годовщинами ; (3) число общих происходящих. Heading : (1) Wedding anniversary ; (2) live births between two anniversaries ; (3) total descendants. Elvileg meg kell még adnunk az események lefolyását egy kohorszon belül zavaró eseménynek vagyis a válások és az elhalálozások nélkül.

9 E G Y GENERÁCIÓ ÁLTALÁNOSÍTÓ T T LEÍRÁSA Ebben az esetben eltávolodunk egy jelenség táblázatba foglalás formájában való leírásának a módszerétől (kivéve, ha a generáció a halandóság, ill. házasságkötési mozgalom keretét jelenti). A jelenség szemléleti módja globálisabb, mivel a generáción belüli előfordulása a vonatkozó adatok nagy számának hiánya eredményeképpen következik be (egy példa : az elváltak újraházasodása, aminek megfigyelése feltételezi, hogy előbb megházasodnak és ezután elváljanak). Az egy generáción belüli események bekövetkezésével kapcsolatos adatok megállapítását sokszor gyakorlati okok (az előreszámítások céljai) teszik indokolttá. Általában kevésbé érdekesek maguknak az eseményeknek a megismerése céljából, ámbár a generáció fogalma igen érdekes alapfogalom, mert azokat a személyeket tömöríti magába, akik ugyanazon idő alatt nőttek fel. Azokat a nehézségeket, melyeket valamely generáció keretei között ábrázolt adatok esetében itt tisztáznunk kell, példákkal is lehet illusztrálni. Megítélésünk szerint alapjában az jelentené az elfogadott oktatási módszerek elvetéséi, hogy az oktatás első szakaszában elkerülnénk a népesség fogalmának kifejezett tárgyalását, tekintve, hogy egy komplex együttes fogalmáról van szó, melybe igen nehéz mindjárt az elején behatolni, s mely ráadásul a demográfiai események pillanatnyi megnyilvánulásaival hozna bennünket kapcsolatba. Most viszont, a kohorszfolyamatok elemzése után, itt az ideje, hogy fogalmat alkossunk arról, mi is a népesség. A NÉPESSÉG-FOGALОM FELÉPÍTÉSE Egy emberi populáció bizonyos számú kohorsz együttélésének az eredménye. Ezen népesség egészének a felölelése céljából körülbelül száz generációra van szükségünk. Amennyiben csak bizonyos népességkategóriákat akarunk megismerni, például bizonyos jelenség tanulmányozása céljából, elegendő bizonyos korlátozott számú generációt vagy más kohorsz csoportokat figyelembe vennünk. így például egy évjárat házas termékenységének tanulmányozásához elegendő 25, időben hozzánk legközelebb álló házassági évjárat tanulmányozása. A népesség egy adott időpontbeli állapotának leírása lényegében bizonyos, ezen dátummal lezáruló történeti időpontnak, az azokat alkotó kohorszoknak a számbavételét követeli meg. Amennyiben rendelkezésünkre állnának e kollektív történetek lezajlása nyomonkövetésének eszközei, bármely pillanatban fel tudnánk vázolni az összképet. E megjegyzés értelmében, ha kezdetben a kohorszok történetét vizsgáljuk, felépíthetjük a vizsgált kohorszok által alkotott népességet is. Ez gyakorlatilag nem könnyű dolog. Néhány egyszerű esetben azonban ez a felépítés jelentősebb nehézségek nélkül megoldható. Ez alkalmat szolgáltat számunkra egy népesség megalkotása módjának pontosabbá tételére. Mindenekelőtt a stacioner és a stabil népességi modelleket vázoljuk fel. A stacioner modellt az évi születések változatlan számából kiindulva vezetjük le. A stabil modellt az évenként azonos arányban változó születésszámból kiindulva közelítjük meg. Célszerű tehát egy házasságkötési táblát bevezetnünk és meghatároznunk a termékenység alakulásának törvényszerűségeit a stacioner, vagy a stabil

10 16 népességi modell alkalmazása útján is és a paraméterek különböző értékei alapján eléggé teljes népességi modelleket alakítanunk ki. Egy előrehaladottabb stádiumban a jelenségek lefolyását zavaró körülményeket (a házasságkötések és a szülések ezt követő elhalasztódását, sőt e két utóbbiban egyidejűleg beállt változásokat) is beiktathatunk annak bemutatása céljából, hogyan hatnak vissza ezek a véletlenszerű vagy lényeges magatartás-módosulások a jelenségek megnyilvánulásaira. E konstrukció kapcsán vezethetjük be és számíthatjuk ki a szokásos globális mutatókat (például a bruttó arányszámokat) és a népességösszetétel bizonyos egyszerű sajátosságait. I I. A DEMOGRÁFIAI MEGFIGYELÉS A demográfiai eseményeket mindeddig kissé elvontan képzeltük el, anélkül, hogy közvetlen kapcsolatot teremtettünk volna köztük és a megfigyelés nyomán született adatok között. Tekintve, hogy a hallgatók előtt teljesen ismert tényekről van szó, melyeket ők maguk is átélhettek, vagy módjukban állott környezetükben megfigyelni, ezen eljárás őszintén szólva nem okozhat jelentősebb nehézségeket. Spekulációink egy igen általánosan ismert jelenségvilágra vonatkoztak. Most eléggé tág és pontos tárgyalási kereteink vannak ahhoz, hogy egy adott helyzet elemzésének problémájával szembenézzünk. Ezt megelőzően azonban a demográfiai adatgyűjtés módjaival kapcsolatos kíváncsiságot kell kielégítenünk, tekintve, hogy az adatok tartalma nyilvánvalóan függ a használt megfigyelés módszerétől. ' A demográfiai elemzéseket végző személyeket jelenleg egyébként is egyre inkább foglalkoztatják az adatgyűjtés problémái, tekintve, hogy igen gyors fellendülésnek indultak a reprezentatív adatfelvételek, melyeket a demográfus használ fel leginkább. Az adatgyűjtés technikai részét illetően szükségképpen rövideknek kell lennünk, tekintve, hogy ennek tárgyalása meghaladja e cikk kereteit. A M E G F I G Y E L E S K É T MÓDJ A A demográfiai megfigyelések vagy bizonyos, általában a korábbi események hatására kialakuló állapotokra (például a házas családi állapotra, mely a néhány évvel korábban megkötött házasság eredménye), vagy magukra az eseményekre (születésekre, halálozásokra, házasságkötésekre, stb.) irányulnak. Az állapotokra vonatkozó kérdések során azonban informálódhatunk azon események, ill. eseménysorozatok felől is, melyek a vonatkozó állapotokat előidézték. Kétféle megfigyelési módot ismerünk tehát : a retrospektív (visszatekin tő) m egfigyelést, am ikor v a la m ely ad o tt időpontban a jelenlegi helyzetre, v a g y a korábban átélt esem ényekre von a tk o zó a n teszü n k fel az egyéneknek kérdéseket, a folyam atos m egfigyelést, am ikor az esem ényeket előfordulásuk m értékében állandóan regisztráljuk. Elvileg, mint már megjegyeztük, egy jól végzett folyamatos megfigyelés alapján, mindig ismernünk kellene a népesség állapotát is.5 5 Ez nem teljesen elméleti álláspont, számos országnak van jó népességstatisztikája és rendben tartott anyakönyvi nyilvántartása, melyek a népességszám folyamatosan tovább vezethető, s melyeket néha a népszámlálási adatoknál pontosabbnak (bár természetesen nem teljesebbnek) tartanak.

11 A D E M O G R Á F IA O K T A T Á S Á N A K ÚJ K O N C E P C IÓ J A 17 A népszámlálásnak gyakran részlegesen retrospektív jellege van, a folyamatos megfigyelést az anyakönyvi nyilvántartások biztosítják. A retrospektív megfigyelés igen kis minta alapján is elvégezhető (reprezentatív felvételek), ami egyre nagyobb jelentőségre tesz szert azáltal, hogy viszonylag könnyű a lebonyolítása, mert egyre inkább és érezzük a kis emberi közösségek demográfiája figyelmes tanulmányozásának a szükségességét, ugyanakkor számos országban (ahol nincs anyakönyvi nyilvántartás) ez részben ki is egészíti a hiányos folyamatos megfigyelést. A folyamatos megfigyelés igen fejlett adminisztratív szervezet létezését tételezi fel. Hogyan használjuk fel ezeket az adatokat a kohorszok története felvázolásának céljára? Vizsgáljuk meg ebből a szempontból a megfigyelés két módját külön-külön. A KOHORSZOK r e t r o s p e k t í v m e g f i g y e l é s a l a p j á n FELMÉRT TÖRTÉNETE Az egyéneket egy adott időpontban az őket magukat, vagy a környezetüket érintő demográfiai események felől kérdezzük meg. így az éves férjezett nők valamely csoportjától megkérdezhetjük élveszületett gyermekeik számát (mindegyikük születési dátumát). Egyszóval rekonstruáljuk a kohorsz történetét, amennyiben befejezett történetről van szó (ami esetleg lehet persze befejezetlen is, s ez esetben csupán egy résztörténet fog rendelkezésünkre állni). Lényegében természetesen csak a zavaró, vagyis a tanulmányozott jelenség megnyilvánulását akadályozó körülményeket elkerülő személyeket kérdezzük meg (a házas termékenység tanulmányozása során csak a még házasságban élő nőket kérdezzük meg). Vajon ezek a továbbélők a kezdetben kialakult kohorsz egészére jellemzőek-e? Általában nem. Sőt, az eltérés lényeges is lehet. Kérdezzük meg például a férjezett nők kohorszának továbbélő tagjait 30 évi házasélet után (ez az időtartam szükséges ahhoz, hogy a legfiatalabb férjezett nők is elérjék a propagatív életkor felső határát) összesen született gyermekeik száma felől. Tekintve, hogy a továbbélők között természetesen nagyobb lesz a fiatalon férjhezment nők aránya, mint a kohorsz tagjai házasságkötéseinek időpontjában, a válaszok alapján igen nagy gyermekszámot kapunk eredményül, minthogy különböző tényezők (a fiatalon férjhezment nők szociális környezete, a fogamzási esélyek hosszabb tartama) általában magasabb termékenységet idéznek elő a fiatalon férjhezment nők esetében. Néhány esetben a vizsgálat elvégzése után kitűnik, hogy a retrospektív vizsgálat során tiszta állapotukban sikerült a demográfiai jelenségeket megragadnunk, majdnem teljesen kiküszöbölve a más jelenségek által előidézett zavaró hatásokat. Esetenként viszont korrekciókat kell végeznünk a megállapított nem túl jelentős eltérés kiküszöbölése céljából. így kérdeztük meg körülbelül 50 év eltelte után, vagyis 1875 körül az évi franciaországi generációk nőtagjait családi állapotuk és a vonatkozó esetekben első házasságkötésük időpontja felől és ennek alapján 1000 megkérdezett nőre vonatkoztatva kiszámítottuk az 1. táblázat házasságkötéseinek sorát.6 e A hajadonok nagyobb halandósága itt egy nem túl jelentős torzítást okoz, ami a házasságkötések gyakoriságának túlbecsüléséhez vezet. 2 Demográfia

12 18 ROLAND PRESSAT HOGYAN HASZNÁLJUK FEL A FOLYAMATOS MEGFIGYELÉST A halandósági tábla bemutatása egy adott generáció folyamatos megfigyelésén alapszik. Ez egyébként az egyetlen olyan eset, amikor egy esemény tiszta állapotban való lefolyásának leírása lehetővé válik. Az összes többi esetben több jelenség egymással összefonódva nyilvánul meg és valamely meghatározott jelenség előfordulási gyakorisága (például a hajadonok, ill. nőtlenek házasságkötései) nemcsak a vonatkozó jelenség (a házasságkötések) előfordulási gyakoriságától, hanem a többi jelenség, ill. jelenségek (példánkban a halandóság) megnyilvánulásainak gyakoriságától is függ. Erre a körülményre már a kohorsz fogalmának bevezetése kapcsán felhívtuk a figyelmet. A 2. táblázat jól szemlélteti a halandóságnak a házasságkötések mérésével kapcsolatban játszott szerepét : az 50 évvel korábban megkötött első házasságok száma a házasságkötések táblája szerint (vagyis halandóság nélkül) 880-nal egyenlő, míg a tényleges házasságkötések száma a halandóság szintjétől függően 817 és 871 esettel egyenlő. A folyamatos megfigyelés természetesen ezt a 817, ill. 871 házasságkötést eredményezné. Hogyan juthatunk el ezen adatokból, valamint a halandóság megfelelő (a 2. táblázatban önállóan nem szereplő) adataiból a házasságkötéseknek olyan méréséhez, melyet a táblázat nyújt? Ebben rejlik a megfigyelés adatainak valamely jelenség tiszta állapotban való mérésére történő felhasználásának problémája. Megjegyzendő, hogy egy jelenség valamely kohorszban való előfordulási gyakoriságát egyszerű számbavétellel azért nehéz megfigyelni, mert a kohorsz egyes tagjai a halandóság, illetve a kivándorlás következtében kivonják magukat a jelenség (illetve a mi megfigyeléseink) alól. így tehát az eseményt elszenvedő személyek tényleges számát állandóan hozzá kell igazítanunk a kívánt számhoz, és a méréseket viszonylag rövid időszakokra (pl. egy évre) vonatkozóan kell elvégeznünk annak elérése céljából, hogy a zavaró tényező által okozott létszámmódosulások ne legyenek nagyon jelentősek. Ezért számolunk ki pl. általában éves (halálozási, házasságkötési stb.) valószínűségeket. A létszámnak ez a hozzáigazítása az évenként megfigyelt esemény által még nem érintett személyek számbavétele révén történik. A zavaró jelenségnek az évenkénti megfigyelések közötti esetleges jelentkezésével számolva a vonatkozó valószínűség kiszámításának formuláját is korrigálhatjuk. Kíséreljük meg ily módon egy 20 éves női generáció házasságkötési valószínűségének a kiszámítását. A következő adatok állnak rendelkezésünkre : A 20 éves hajadonok szám a : C A 20 éves kor u tá n i első házasságkötések szám a : m A 20 éves kor u tán i elhalálozások szám a : d

13 Ez a formula figyelembe veszi a hajadonok elhalálozásai folytán az egyes évfordulók között bekövetkező létszámmódosulásokat is. Ez utóbbiak nem túl jelentős nagyságából kifolyólag a két formula gyakran gyakorlatilag egyenlő egymással. Megjegyzendő, hogy a hajadonok halandóságának ugyanezen adatokon alapuló tanulmányozása céljából a elhalálozási valószínűségekhez kell folyamodnunk, s ez esetben a nevezőben levő korrekció (az m eléggé nagy fontossága miatt) nem hanyagolható el. E példa alapján látható a zavaró esemény fogalmának viszonylagos és reciprok jellege : a halandóság ténye zavarja a hajadonok házasságkötései alakulásának megfigyelését és megfordítva : a házasságkötési mozgalom zavarja a hajadonok halandóságának közvetlen megfigyelését. Lássunk egy néhány példát : Tételezzük fel, hogy olyan személyek halandósági tábláját akarjuk megszerkeszteni, akik mentesek a C1 haláloktól. Nevezzük a többi halálokok összességét C2-nek. Az 50 évesek elhalálozási valószínűségének a kiszámításához a következő adatok állnak rendelkezésünkre : Az 50 éves korú továbbélők száma : S Az 50 éves koruk után C t halálok miatt meghaltak száma : d l Az 50 éves koruk után C2 halálok miatt meghaltak száma : d2 A C1 halálok kiküszöbölésével kiszámítandó elhalálozási valószínűség ily módon Ismételjük meg az előbbi számítást (az összes elhalálozásokat, vagyis d1 + d2-t d-vel jelölve) arra az esetre vonatkoztatva, amikor a generáció létszáma a vonatkozó korintervallumban az elvándorlás mint zavaró esemény következtében (jelöljük ezt e-vel) csökken. Az összes esetekre érvényes q elhalálozási valószínűségi formula ez esetben a következő formát ölti : Megállapíthatjuk, hogy ez a formula az ún. nettó kivándorlások esetében érvényes, valamint akkor is ha nettó bevándorlásról (i) van szó, mely esetben formulánk így tehát a megfelelő tábla kialakítása céljából minden esetben elegendő az így kiszámított valószínűségeket használnunk. 2*

14 20 R O L A N D P R E S S A T III. A P ILLA N A TN YI HELYZET ELEMZÉSE A folyamatos megfigyelés a demográfiai eseményekre vonatkozó adatoknak igen rövid időközönkénti, általában naptári évenkénti gyűjtését teszi szükségessé. A mi szempontunkból megítélve az év folyamán így összegyűjtött adatok azt a célt szolgálják, hogy az adott év folyamán folytassuk a különböző kohorszok (generációk, házassági évjáratok, stb.) statisztikai történetének megfigyelését. De vajon ez az egyedüli hasznuk? Vajon az évről évre összegyűjtött anyagok nem használhatók másra, csak arra, hogy segítsenek bennünket az újszülöttek, a házasok stb. különböző csoportjai történetének folyamatos felépítésében? Amennyiben az anyakönyvi statisztikák magyarázó szövegeinek többségére gondolunk, kétségtelenül igennel kell felelnünk. Leggyakrabban maguk a valamely év demográfiai eseményeit ismertető szövegek is a jelenségek kizárólagosan transzverzális szemléletén alapszanak, fel sem merül annak a gyanúja, hogy a szóban forgó év adataival kiegészítsük a múlt történetét, s hogy egy időszak jellemzőinek feltárása általában lehetetlen lenne, ha a kohorszok múltjának történetét nem egészítenénk ki a szóban forgó időszak eseményeivel. A pillanatnyi helyzet elemzése lényegében igen kényes dolog. Mielőtt hozzákezdenénk, világosan el kell határolnunk egymástól azokat a tényezőket, melyek egy rövid megfigyelési időszak, leggyakrabban egy év alatt, már előzetes megítélésünk szerint, is befolyásolhatják a különböző demográfiai jelenségek megnyilvánulásait. AZ EGY IDŐSZAKON BELÜL MEGFIGYELT JELENSÉGEK ALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A valamely időszak, például egy év alatt megfigyelt jelenségek gyakorisága általában a következő körülményektől függ : a) azon kohorszok szám b eli n agysá g á tó l, m elyekben a szóban forgó jelen ség m egfigyelh ető, b) az egyes kohorszok sajátos m agatartásától : a jelen ség kohorszon belüli gyak o riságától és n aptárától, c) a kohorszok m últjában előforduló véletlen ek tő l : különleges esem ényektől (gazdasági válságok, háborúk, stb.), m elyek a term észetes tendenciák, kívánságok érvényesülése ellen ható tényezők, d) a kohorszoknak az év sajátos esem ényeire való reagálásától. így az évi törvényes élveszületések Franciaországban függtek a férjezett nők különböző évjáratainak számától (a pont), amin érezhető volt az első világháborút közvetlenül követő nagyszámú házasságkötések hatása. Észlelhető rajta befejezett termékenységnek az újabb házassági évjáratok arányában csökkenő nagysága (b pont). Sok házassági évjárat szenvedett kárt a háborús események (a házastársak ideiglenes különválása, a házassági évjáratoknak számos házasság megkötésének elhalasztásából adódó különböző összetétele, stb.) következtében. Valamely korábban megkötött házasság esetében minden egyéb körülmény változatlansága esetében is megváltozott termékenységgel találjuk magunkat szemben (c pont).

15 A DEMOGRAFIA o k t a t á s á n a k üj koncepciója 21 Végül lehetséges, hogy a megfigyelt év gazdasági és politikai eseményei is kedvezően ill. kedvezőtlenül befolyásolták a születések alakulását (d pont).7 Az a) pontban jelzett tényező hatásainak többé-kevésbé elfogadható kiküszöbölése után a felületes elemzők általában, ha ugyan nem kizárólagosan, a jelenségek rövid távú változásainak megmagyarázása során csupán a d) pontra szoktak gondolni. A demográfiai elemzés egyik nagy nehézsége éppen az, hogy helyesen társítsák e négy felsorolt oknak az év eseményeire gyakorolt hatását. A hatások elhatárolása nem mindig lehetséges, megkísérlése néha csak a vonatkozó kohorszok története befejeződése után válik lehetségessé. A KISZÁMÍTANDÓ MUTATÓK Az a) pontban jelzett tényező hatásainak kiküszöbölése céljából bizonyos redukciókkal (az ezer, a tízezer stb. főre jutó események számával) számolunk, s ezáltal bevezetjük a különféle mutatókat. Megjegyzendő, hogy e téren a legnagyobb önkényesség uralkodik : a különböző arányszámok és valószínűségi mutatók hatalmas elburjánzásának vagyunk tanúi, melyek közül sokat minden komolyabb indoklás nélkül alkalmaznak. Egy igen lényeges alapelvet kell magunkévá tennünk, mely lehetővé teszi a megalapozatlanul, a megszokás vagy túlhajtott analógiák alapján használt mutatók kiküszöbölését : mindig arra kell törekednünk, hogy a valamely jelenség pillanatnyi helyzetére vonatkozó adatok alapján olyan mutatókat számítsunk ki, melyek beolvaszthatok a vonatkozó specifikus kohorszok kvantitatív történetébe. Ezen elv alapján el kell ítélnünk a vonatkozó jelenség természetétől független, egységesen az életkor alapján kiszámított arányszámokat és valószínűségeket. A válásokat például a házassági évjáratokra és nem az egyes generációkra vonatkoztatva kell tanulmányoznunk és a korspecifikus válási mutatókkal szemben előnyben kell részesítenünk a házasság időtartama szerinti válási mutatókat. A TÁBLÁZATOKBAN SZEREPLŐ VALÓSZÍNŰSÉGEK A valószínűségek fogalmával a demográfiai jelenségek táblázatos formában való ábrázolásának tanulmányozása során már találkoztunk, ezt követően láttuk, hogyan kell a folyamatos megfigyelést a különböző természetű valószínűségek kiszámítására felhasználnunk. A fentebb kifejtett módon kiszámított valószínűség tehát egy, a pillanatnyi helyzet megfigyelésének adatai alapján kiszámított mutatószám. Ugyanakkor tudatában kell lennünk ama számos nehézségnek, melyekkel ezen valószínűségek kiszámítása során általában találkozunk. Nézzük pl. a házasságkötéseket. A házasságkötési valószínűség kiszámítása a következő tények ismeretét tételezi fel : 1. a hajadonok, ill. nőtlenek tárgyidőszak eleji szám a, 2. a tárgyidőszak ala tt k ö tö tt első házasságok szám a (ezek a tan u lm án y o zo tt esem ények), 3. a hajadonok, ill. nőtlenek elhalálozásai és vándorm ozgalm a (ezek a zavaró körülm ények). 7 Az év nem jogosít fel bennünket semmiféle ilyen természetű következtetés határozott levonására.

16 22 A 2. pont adatai általában rendelkezésünkre állnak, a 3. ponté viszont, különösen a vándorlások hiányos nyilvántartása miatt, leggyakrabban nem állnak rendelkezésünkre. Ebből adódóan az 1. pontot, melyet a népszámlálások adatain kívül általában csak a népmozgalmi adatok felhasználása révén ismerhetünk meg, rosszul becsüljük meg. Végül is a házasságkötési valószínűség mutatójának nevezőjében szereplő 1. és 3. pont hiányos ismerete miatt ez a valószínűség kiszámíthatatlannak bizonyul. A hajadonok, ill. nőtlenek házasságkötési mozgalmával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy e valószínűségeket gyakran eléggé pontosan ki tudjuk számítani. Tételezzük fel azonban, hogy a 2. születési sorszámú gyermekek születési valószínűségét (1. a 4/c. táblázatot) szeretnénk kiszámítani, amihez többek között már az egy élveszülött gyerekkel rendelkező férjezett nőknek ezen születési évek szerinti év eleji megoszlását is ismernünk kellene. így tehát a statisztikai adatok elégtelensége folytán számos esetben, amikor a rendelkezésünkre álló adatok nem teszik lehetővé a megfelelő valószínűség kiszámítását, bizonyos helyettesítő mutatószámok kiszámítására kényszerülünk. Megemlítendő, hogy nem minden leírás követel meg táblázatba foglalást. Különösen a termékenységi adatokkal kapcsolatban van ez így. Ezen okból kifolyólag a valószínűségi mutatókon kívül más mutatókat is kell használnunk.8 A Z AR ÁNYSZÁ MОK Az arányszámok a demográfiában a leggyakrabban használt mutatók. Az ENSZ által kiadott több nyelvű demográfiai szótár francia nyelvű kiadásában e szónak több, mint száz, igaz, különböző fogalmaknak megfelelő, használatával találkozunk. Arányszámoknak nevezünk valamely népességen belül a jelenségek előfordulási gyakoriságát mérő mutatószámokat. Tekintve, hogy az események valamely népességkategóriát érintő (általában egy éven belüli) átlagos gyakoriságának meghatározásáról van szó, a használt arányszámok aszerint különböznek egymástól, hogy mely népességrétegen belüli mérésről van szó. A népességrétegek kiválasztásával kapcsolatban megítélésünk szerint általában két elvet szokás eléggé gyakran alkalmazni : 1. a m egfigyelt esem ényeknek az általuk érin tett népességréteghez való viszonyítása; 2. a n épesség korcsoportokra osztása. A 2. pontban foglalt elvet már több ízben tették bírálat tárgyává : ezen elv elfogadása az életkornak egy, a demográfiai jelenségekkel kapcsolatos univerzális, uralkodó szerepet juttatna, holott valójában ez a szerep a valamely megelőző esemény óta eltelt időtartamot illeti meg, mellyel az életkor csupán többé-kevésbé szoros korrelációban van. 8 Ezzel kapcsolatban említendő meg, hogy egy pillanatnyi helyzetre vonatkozó elemzés a vizsgált periódusra vonatkozó összes adatok, és csak ezen adatok felhasználását teszi szükségessé. Az egy évre vonatkozó elemzések esetében, s ez igen gyakori, új, néha perspektivikus valószínűségi mutatónak nevezett mutatószámot használunk, mely az egy generációra vonatkoztatott valószínűséget két január elseje és nem a klasszikus valószínűségi mutatókhoz hasonlóan a vonatkozó esemény két évfordulója közötti időszakra vonatkoztatva vizsgálja. (A klasszikus valószínűség kiszámításához egy generációt két szomszédos éven át kell megfigyelnünk és az ezen időszakra vonatkozó megfigyelések felét el kell vetnünk.) Egy Lexis-féle diagram igen jól mutatja ennek összes árnyalatait. E körülményből adódóan a vonatkozó táblázatok egyes mutatóinak tartalma némileg módosul.

17 Az 1. pontban foglalt elv azt az óhajt fejezi ki, hogy a valószínűségi mutatókhoz hasonlóan a jelenség előfordulási esélyeit mérjük fel. A halandósággal kapcsolatban, ahol a meghaltak a minden emberre kiterjedő halandóság folytán a nevezőből kiküszöbölődnek, semmi elővigyázatra nincs szükség. Ettől eltérően a hajadonok, ill. nőtlenek házasságkötési arányszáma csak a hajadon, ill. nőtlen népesség figyelembevételével kötelez bennünket. Ennek az elvnek a szigorú követése ugyanakkor nehézségeket is támaszt : így pl. a női népesség bizonyos rétegére vonatkoztatva kiszámított termékenységi arányszám mindig tartalmazhat olyan elemeket, amelyeknél a vizsgált események előfordulása nem, vagy ideiglenesen nem képzelhető el (pl. a véglegesen terméketlen, vagy egy közelmúltbeli szülés miatt ideiglenesen terméketlen nők). Amennyiben az arányszámokat nem rendszeresen az életkor hanem az 1. pontban foglalt elvnek megfelelően a vonatkozó időszakok függvényeként számítjuk ki, a jelenséget viszonylag pontosan leírhatjuk. így senki nem vonja kétségbe a korspecifikus halálozási arányszámok, vagy a megkötött házasságok időtartama szerint specifikus a házaspárokra vonatkoztatott válási arányszámok létjogosultságát. Csak az kellemetlen, hogy az arányszámok nem teszik lehetővé a kohorszok statisztikai történetének olyan szakszerű felépítését, mint a valószínűségek. Az arány- számok néha valószínűségekké alakíthatók át, mint pl. a Reed és Meredi-féle. táblázatok felhasználása révén a halandóság esetében. Előfordulhat azonban, hogy e mutató zsákutcába vezet bennünket. Ezzel szemben más arányszámok, amelyeket az alábbiakban mutatunk be, az elemzés igen jó eszközeinek bizonyulnak, amennyiben lehetővé teszik az események lefolyásának a kohorszon belüli folyamatos nyomonkísérését, mint ahogyan az a táblákba foglalt eseménysorozatok esetében (az első házasságkötések [m (x, x + 1)], a válások [di (x, x + 1)] sorozata stb.) ezt tapasztalhattuk. Már többször kiemeltük azon tény fontosságát, hogy az események folyamatos regisztrálása révén nem állandó létszámú kohorszokat figyelünk meg, az elhalálozások, vándorlások, válások megváltoztatják a személyek számát, melyen belül a tanulmányozott jelenségek lezajlanak. A fejlett és megfelelő színvonalon tartott anyakönyvi statisztikával rendelkező országokban bizonyos kohorszok létszámváltozásait eléggé jól nyomon követhetjük. így általában rendelkezésre állnak a különböző generációk számára, a nemek és családi állapot szerinti megoszlásra vonatkozó évenkénti becslések. így ha pl. egy adott évre vonatkozóan az egy generáción belüli első házasságkötéseknek9 az adott generáció összes (férjezetten, ill. nőtlen és házas), a vonatkozó év folyamán jelenlevő átlagos létszámához való viszonyítása révén számítjuk ki a házasságkötési arányszámot, kiküszöböljük a létszámmódosulás hatásait. Az évenként nyilvántartásba vett és egy állandóan változó generációhoz viszonyított első házasságkötések számát egy állandó, ezer (vagy tízezer, illetőleg százezer) fiúból, ill. leányból álló népességből származó első házasságkötések számával helyettesítjük. Ezen eljárást 9 Tulajdonképpen azt, a generációra vonatkoztatott mutatót keressük, mely jobb a korspecifikus arányszámoknál, mely utóbbiaknak nincsen általános létjogosultságuk és kizárólag a jelenségek transzverzális szemléletének felelnek meg.

18 24 R O L A N D PR E S S A T követve a zavaró jelenségek hatását10 többé-kevésbé kiküszöböljük, s így egy olyan mutatószám-sorhoz jutunk, melynek tartalma azonos lesz egy házassági táblának az első házasságkötéseket tartalmazó sorával és általában azonosul a táblázatban jogialt események soraival (a válások sorával [di (X, X + 1)], a második születési sorszámú gyerekek születésének sorával [п2 (x, X -f 1)], stb). íme egy ilyen példa: az évi franciaországi női generációnak az évei házasságkötéseire vonatkozó számítások példája (1. a 6. táblázatot). 6. A z 19SÍ. évi fran ciaországi női generáció első házasságkötései Первые вступления в брак 0 1 сенской генерации 1931-ого года во Франции First Marriages of the 1931 Female Generation in France Горизонтальная графа : (1) Годы ; (2) численность генерации ; (3) число первых вступлений в брак. Heading : (1) Years ; (2) total number of the generation ; (3) number of first marriages. Hasonló számításokat végezhetünk a termékenységre vonatkozóan a különböző generációhoz tartozó, és családi állapotú nők számának felhasználásával. Ezen arányszámok használata egyébként igen elterjedt, jóllehet a kohorszok típusának rossz megválasztása miatt általában csekély az értéke. Itt egyszerűen azt jegyezzük meg, hogy ezen mutatók alkalmazása révén a halandóságból és a házasságoknak a propagatív életkor során való megszűnéséből adódó, az összehasonlítást gátoló nehézségek felszámolhatók. А K EZDE TI LÉ T S ZÁ MR A V ONAT K OZTATOTT VALÓSZÍNŰSÉGEK Igen kevés olyan kohorsz-típusunk van, melyek évről évre bekövetkező létszámváltozásait ismerjük, s ezért ritkán áll módunkban a fenti arányszámok kategóriájának használata. Leggyakrabban csupán a kohorsz kezdeti létszámát ismerjük, s nincs módunkban e létszám későbbi módosulásait nyomon követni. így minden évben rendelkezésünkre fognak állni az új házasságkötésekre, az első gyer- 10 A kiküszöbölés tökélye kedvéért az is szükséges, hogy sem halandóság, sem pedig a családi állapot szerint differenciált vándorlás ne forduljon elő. Sohasem ez a helyzet, de az ezáltal okozott eltérés általában elhanyagolható nagyságrendű.

19 A DEMOGRÁFIA OKTATÁSÁNAK ÚJ KONCEPCIÓJA 25 meküket, a második gyermeküket megszült nőkre, stb. vonatkozó adatok. A különböző korú kohorszokra vonatkozó arányszámok kiszámításához szükséges megfelelő nevezők híján, a megfigyelt eseményeket az érintett kohorsz kezdeti létszámához is vonatkoztathatjuk. Ezáltal a kezdeti létszámra vonatkoztatott valószínűségeket számítjuk ki. A 7. táblázat (3), (4) és (5) oszlopai az és évekre vonatkozóan tartalmaznak egy ilyen, az első gyermeküket évben megszült franciaországi nők kohorszában megfigyelt szülésekre vonatkozó számítást. A szóban forgó jelenség csak egy nem hosszú, 10 évnél is rövidebb periódusban gyakori, s igazán nagy intenzitással ezen belül is csak az első öt évben fordul elő. 7. E g y évi fran ciaországi kohorsz leszárm azottai П роисходящие одной когорты 1946 г. во Франции Descendants of а 1946 Cohort in France Горизонта.тая графа : (1) Когорта новобрачных. Начальное число : ; (2) живорождении ; (3) годы ; (4) число ; (5) на 1000 лиц начального числа ; (6) когорта замужних женщин родивших их первого живорожденного ребенка. Начальное число : ; (7) живорожденные дети второго порядка рождения. Вертикальная графа : 1. Всего. Heading : (1) Cohort of the newly-wed. Initial number : ; (2) live births ; (3) years ; (4) number ; (5) per 1000 of the initial number ; (6) cohort of the married women having their first live-born children. Initial number : ; (1) second live-born children. Lateral text: 1. Total. Azt hihetnénk tehát, hogy a zavaró események (özvegyülés, válás, sőt a vándorlások is) jelentéktelen szerepet játszanak, s hogy az (5) oszlopban szereplő valószínűségek ebből adódóan igen közel állnak a vonatkozó kohorszok megfelelő arányaihoz, s hogy végül összehasonlíthatóak a 2. születési

20 26 sorszámú gyermekek születésének azon sorával, melyet a megfelelő termékenységi táblázat nyújtana.11 Kialakítva az évi új házasok összességének kohorszát és eltekintve a születések sorszám szerinti különbségeitől, az előzőhöz hasonló számítás végezhető el (1. az (1), (2) és (3) oszlopokat). Az így kiszámított együtthatók nem mutatnak hasonlóságot semmilyen tábla adataival, mivel itt az összes születéseket vesszük figyelembe, a táblázat pedig csak valamely meg nem újuló esemény jelenségeit tartalmazza. Egyébként a válások (és esetleg a vándorlás) jelentősen zavarják mérseinket, amiről az elemzések alkalmával meg kell emlékeznünk, és esetleg korrekcióhoz is kell folyamodnunk. Arra a következtetésre jutunk tehát, hogy mivel a táblákban szereplő valószínűségek kiszámítása nem áll mindig módunkban, eléggé gyakran kell kiszámítanunk valamely kezdeti létszámra vonatkoztatott valószínűségeket. E mutatók általában jó információkat nyújtanak a zavaró jelenségek azonban nincsenek belőlük kiküszöbölve, ami különösen akkor kellemetlen, ha a zavaró hatás eléggé intenzív. Mégis megjegyzendő, hogy az összehasonlítás lehetségessé válik, ha az érintett kohorszban fellépő zavaró hatások kb. azonos intenzitásúak (pl. ha egymáshoz közeli, vagyis válásokkal és vándorlásokkal hasonló arányban terhelt házassági évjáratok nettó gyerekszámát hasonlítjuk össze). Végül néha közvetett úton (halandósági, válási, stb. táblák alkalmazásával) lehetségessé válik a zavaró hatás nagyságának felmérése és ebből adódóan a kohorsz létszámának az arányszámok és a zavaró események hatásától nagyjából megtisztított eseménysorok kiszámítása érdekében évről évre való kiigazítása. A T U L A J D O N K É P P E N I P I L L A N A T N Y I H E L Y Z E T E L E M Z É S E A valamely időszak adataiból kiindulva kiszámítandó mutatókról szóló hosszú kitérés után meg kell vizsgálnunk ezen mutatóknak valamely helyzet elemzésére való felhasználását. Az előzőek során megállapíthattuk, hogy egy időszak eseményei mindenekelőtt a különböző kohorszok története folytatásának célját szolgálják. E szempontból megítélve a valamely időszakra vonatkozó elemzésnek a különböző kohorszok közötti olyan összehasonlításokból kell állnia, melyek során a lehetőségek szerint kombináljuk a b), c), d) tényezőknek (1. a 20. oldalon) a vonatkozó periódus demográfiai megnyilvánulásaiban mutatkozó hatásait. Az igazat megvallva ezen elhatárolás végrehajtásához még nincsenek jól meghatározott elveink, s amennyiben ez mégis lehetségesnek mutatkozik, inkább a gyakorlat segít bennünket elvégzésében. A pillanatnyi helyzet elemzése ily módon különösen nehéz és bizonytalan. Néhány demográfus, különösen a múltban (bár ez a szemlélet ma is fellelhető) a fiktív kohorsz fogalmának bevezetésével rendszerezni akarta a pillanatnyi helyzet elemzésére vonatkozó elképzeléseket. 11 Ez a táblázat a 4/c. táblázat formájában (1. olt) szerepel. Megjegyzendő, hogy ebben a táblázatban a születések az első születési sorszámú gyermek születése utáni évfordulók közötti időszakokra vonatkoznak, a 6. táblázatban pedig ezrelékekkel eltérő időtartamokról van szó.

21 Könnyen beláthatjuk, hogy az egy évre vonatkozó demográfiai megfigyelésekkel megragadjuk az ezen év történetében képviselt összes kohorszok történetének egy részét és mivel az egyes kohorszok megnyilvánulásai különböző időtartamúak, a megfigyelés időtartama alatt a különböző demográfiai tényezőknek mindeféle időtartamú megnyilvánulása rendelkezésünkre áll (így pl. a halandóság minden életkorban, a házas termékenység a házasságok összes időtartama szerint, stb.). A fiktív kohorsz lényege abban rejlik, hogy egy feltételezett (hipotetikus) kohorsznak tulajdonítjuk azt, amit az év folyamán a különböző időtartamok alatt a különböző kohorszokban észlelünk. A fiktív történet felépítése technikai szempontból vagy a valószínűségi mutatók felhasználásával történik (melynek az egy adott naptári év halandósági táblája jelenti a klasszikus esetét), vagy az arányszámok segítségével (úgy ahogyan a bruttó reprodukciós arányszám kiszámítása szokott történni).12 A veszély abban rejlik, hogy e pillanatnyi helyzetre vonatkozó szintéziseket kizárólagosan a megfigyelési időszak feltételeinek fogjuk betudni. Ez általában lehetetlen, s a hosszú távon megfigyelhető mozgalmak jelentik a történelmi múlt eseményeihez hasonlóan a rövid távon megfigyelhető változások forrásait, s ez utóbbiakat ezért nem szabad kizárólag a pillanatnyi helyzet körülményeinek tulajdonítani. Itt nem térhetünk ki e kérdésre bővebben és nem szemléltethetjük ezen állításunkat. Pedagógiai szempontból igen érdekes lenne azonban a tényleges helyzetet utánzó modelleket javasolni kimutatva azokat a nehézségeket, melyek a rövid távon felmerülő adatok megmagyarázásával kapcsolatban adódnak és azokat a téves következtetéseket, melyeknek áldozataivá válhatunk. Ismét a halandóság speciális esetére kell hivatkoznunk ; az időfelhasználás fogalma itt elmosódik13 (az egyének ugyanis az esemény lehető legkésőbbi bekövetkezését óhajtják.) Sőt, nem valószínű, hogy a valamely időszakban fennálló helyzet lényegesen befolyásolja a jövőbeni halandóságot, más szavakkal a halandóság általi kiválasztás hatása a pillanatnyi helyzet körülményeinek (az éghajlati viszontagságoknak és járványoknak) hatásához viszonyítva elhanyagolható lenne. Ezen okokból adódóan a halandóság az egyetlen olyan megszorítások nélkül álló jelenség, melynek a fiktív kohorszok módszerével való kvantitatív megközelítése igazolható.11 Végül nem szabad vizsgálódásainkból kirekeszteni azt a fontos esetet sem, amikor egy jelenség időbelileg stacioner. A jelenség transzverzális szemlélete ez esetben egyenértékűvé válik longitudinális szemléletével. Ez lehet pl. a termékenység alakulásával kapcsolatos helyzet azon népek esetében, melyek még nem gyakorolnak születéskorlátozást. 19 Megjegyzendő, hogy az első esetben a valószínűségekből láncot alkotunk, mint ahogyan az egy táblán belül történik. A második esetben összeadjuk az arányszámokat (a kezdeti létszámra vonatkoztatott arányszámokat is), vagyis tulajdonképpen az eseményeket adjuk össze. Ezen eljárások igen különbözőek és a második formálisan abszurd eredményhez is vezethet. 13 Legalábbis annyiban, amennyiben a viselkedés mértékeként értelmezzük. 14 Ez nem teszi teljesen feleslegessé a generációs táblák használatát. Talán meggyőzőbb eljárás pl. annak a megállapítása, hogy a hajdani nagy járványok a várható élettartamot kb. 10 évvel csökkentették, m int kiszámítani egy pestis-járvány által sújtott év pillanatnyi helyzetre vonatkozó, egy téves időtartamot felölelő tábláját és a járvány eredményeként két vagy három év várható átlagos élettartamot kimutatni.

22 28 ROLAND PRESSAT НОВЫЕ ПУТИ В ОБУЧЕНИИ ДЕМОГРАФИИ ВВЕДЕНИЕ В КОЛИЧЕСТВЕННЫЕ МЕТОДЫ Резюме Краткий обзор такого возможного курса введения в количественные методы, конечно, не обеспечивает возможности для объяснения всех вопросов : так остаются необъясненными также и такие детали, анализ которых ввиду комплексного характера их природы требует весьма большой тщательности. Мы сделали попытку изложить основную нить такого способа изложения демографии, который сознательно порывает с традиционным ходом мыслей справочников по демографическому анализу : мы придерживались принципу восприятия демографических явлений не в форме их моментального проявления, как чаще всего это имеет место в случае использования имеющихся в распоряжении статистических данных актов гражданского состояния. Намерение выработать методы анализа в ходе попытки объяснения данных наблюдения относящегося к какомунибудь короткому периоду, может привести к возникновению такого положения, когда нам сразу, безо всякой предварительной подготовки и вспомогательных средств, придется столкнуться с самыми трудными проблемами анализа. Мы придали нашим рассуждениям конструктивный характер, опираясь при этом на такой метод изложения явлений, который недалек от того, чтобы найти место в сознании в наименьшей мере пристрастных лекторов. Это изложение явлений в рамках когорт. Доминирующие во всем анализе основные понятия, это понятия частоты и использования времени явлений, которые, таким образом становятся объяснимыми без недоразумений. Несомненно что этот систематический способ приближения воспринимает многое из числа возможностей, наиболее часто предоставляемых демографическими статистиками. Это создает некоторые затруднения для тех, которые, в соответствии с весьма желательными требованиями, стремятся придать своим рассуждениям конкретный характер. Между тем роль теоретиков и исследователей занимающихся методологическими вопросами состоит как раз в том, чтобы предоставить епециалистам-практикам новые приспособленные к нуждам науки, методы, т. е. такие методы, которые мы ввиду силы консервативных привычек всегда принимаем с опозданием. N Е W WAYS IN TEACHING DEMOGRAPHY AN INTRODUCTION INTO THE QUANTITATIVE METHODS S u m m a r y The short review of the course to be held on the intro d u ctio n into q u a n titativ e m ethods leaves, of course, a num b er of questions unexplained, including details whose analysis requires, due to the com plexity of th eir nature, a great deal of care. W e have sought to sketch th e leading principles of expounding dem ography in a w ay w hich consciously deviates from th e usual tra in of th o u g h ts contained in m anuals on dem ographic analysis : we have follow ed th e principle n o t to catch th e dem ographic phenom ena in th eir f o r m o f m o m e n t a r y m a n if e s t a t io n as it u sually happens by th e n ature of th ings w ith the use of th e m ost freu q ently available d a ta i. e. those of v ita l statistics. The in tentio n to approach analy tical m ethods by try in g to explain th e observation d a ta covering a sh o rt period can resu lt in the necessity of facing the m ost difficult analitical problem s w ithout any preparation and auxiliary m aterial. W e have p u t our ideas into a constructive shape by relying on a descriptive m ethod of th e phenom ena which is no t far from being accepted by th e least biased lecturers.