SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA XI. Skanzen füzetek GAZDÁLKODJ ÖKOSAN!

Átírás

1 SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA XI. Skanzen füzetek GAZDÁLKODJ ÖKOSAN! Szentendre 2011

2 Skanzen füzetek SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA FÜZETEK XI. GAZDÁLKODJ ÖKOSAN! Szöveg: dr. Sári Zsolt Múzeumpedagógia: Berényi Ágnes, Csesznák Éva Sorozatszerkesztő: dr. Cseri Miklós Csesznák Éva Horváth Anita Lektorálta: Nagyné Martinusz Éva Olvasószerkesztő: Barta Adrienn Fotó: Deim Péter, Sári Zsolt. Az archív felvételek a Szabadtér Néprajzi Múzeum Fotótárából származnak. Rajz: Szakács Nikoletta Skanzen Örökség Iskola TÁMOP /10-1/KMR/ A Szabadtéri Néprajzi Múzeum fenntartója: ISBN: Kiadja: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós főigazgató Grafika: Dogfish Stúdió Kft. Nyomdai munkálatok: Gelbert ECOprint Kft. Budapest Felelős vezető: Fülöp József

3 Kedves Pedagógus Kolléga! Miért szükséges, hogy ember és környezet között összhang legyen? Mikor gondolkozunk ökologikusan? A paraszti gazdálkodás, a természetes és épített környezet harmóniájának bemutatásával keresünk választ a feltett kérdésekre. Egyben felhívjuk a figyelmet arra, hogy az igazán környezettudatos gondolkodásmód a hagyományos paraszti gazdálkodásban érvényesült. Történeti visszatekintésünk a fejlődési tendenciákat a változások ok-okozati összefüggéseit is érzékelteti. Valóban fejlődtünk? Manapság az ökológiai szemlélet nem csak a gazdálkodókra érvényes. Mindenkinek el kell gondolkodnia azon, tehet-e valamit annak érdekében, hogy fenntartható fejlődést biztosítsunk az utánunk következő generációnak is, s a lehetőségekhez mérten megpróbáljunk a környezetünkkel összhangban élni. A városban is takarékoskodnunk kell az energiával, a megtermelt javakkal. Az iskolákban központi helyet foglal el a környezetvédelemi oktatás, a környezetért felelős állampogárok nevelése. Azoknak a éves diákoknak ajánljuk füzetünket, akiket foglalkoztat saját és környezetük jövője. A téma a lábunk előtt hever. Feldolgozása három helyszínen otthon, a múzeumban és az iskolában lehetséges a kiadványban szereplő feladatok segítségével. Célunk, hogy a diákok saját életükön keresztül érezzék a kapcsolatot múlt és jelen között, s együttes munkával ösztönözzük őket a környezettudatosabb életmód kialakítására. A téma kreatív kibontásához sok sikert kívánunk! A KIADVÁNY FELÉPÍTÉSE Témacsoportok elméleti háttérismeretek I. A paraszti gazdálkodás körforgása A természet körforgása és a paraszti gazdálkodás párhuzamai, visszaforgatás és újrahasznosítás egykor és ma. II. Juh-héj! - állati haszonvétel Őshonos háziállataink és hasznuk, hungarikumok. III. Minden cseppért kár! vízhasználat Természetes vizeink, a folyószabályozások következményei a gazdálkodásban, takarékos vízhasználat. A feldolgozás munkaformái mindhárom témában 1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 2. Kutatómunka a múzeumban 3. Feldolgozás az iskolában, alkotás A feladatok megoldása a múzeum honlapjáról letölthető. Letölthető dokumentumok jegyzéke vagyok/segédanyagok/gazdálkodj ÖKO-san JELMAGYARÁZAT Tudod-e? A megértés szempontjából lényegesnek tartott szövegrészek vagy érdekességek kiemelése. Te mit gondolsz? A mai viszonyokkal összevető, gondolatébresztő kérdések, állítások. Jegyzetelj! A látottak szöveges összefoglalása, jegyzet készítése. kupaktanács A múzeumi kiállításban látottak közös megbeszélése, vélemények ütköztetése. Adathalászat Keresés az interneten. Figyeld meg! A múzeum kiállításaiban szereplő ismeretanyag feldolgozása. NÉZZ UTÁNA! Ajánlott, egyéni gyűjtőmunka. RÉGI DE NEM ÓSDI Napjainkban is felhasználható tapasztalatok, javaslatok. 5

4 I. A PARASZTI GAZDÁLKODÁS KÖRFORGÁSA Kulcsfogalmak: biogazdálkodás, ökoszisztéma, talajhasználat, újrahasznosítás Habár a lovas kocsi helyét elfoglalták az autók, és a szénásszekér helyébe kamionok léptek, semmilyen találmány sem helyettesítheti az embert. (André Duval: A zsoldoskatona) A paraszti gazdálkodás természetközelisége A praktikum, a tapasztalat, a hagyományok ereje, a szükség, a paraszti önellátással összekapcsolódó haszonelvűség*, a takarékosság és a paraszti gazdaságban megvalósuló természeti körforgás előnyeinek kihasználása jellemezte a magyar parasztgazdaságot. Lovaskocsi Bacu (Románia) főutcáján Gazdasági udvar, Kolozsborsa, A Rendek Ökotanya gazdasága, Kerekegyháza-Kunpuszta Őseink évszázadokon át megtermelték a maguknak és a családnak elegendő zöldséget és gyümölcsöt a kertben. És persze a piacnak is. Méghozzá úgy, hogy ehhez semmiféle műtrágyát és növényvédő szert nem használtak. Ezt az évszázados termesztést a mértéktartás és a türelem bölcsessége jellemezte. Elfogadták azt, ami termett, amely persze a legtöbb évben valóban elegendő is volt. Hiszen, ha valamelyik esztendőben az egyik zöldségre, gyümölcsre, gabonára rossz idő is járt, az a másiknak vagy a harmadiknak bizonyosan kedvezett. Így a hiány és a bőség egymást jószerivel kiegyenlítette. Az ökogazdálkodás (ökologikus vagy biogazdálkodás) egy olyan, mind környezeti, mind gazdasági szempontból fenntartható gazdálkodási forma, amely az élelmiszertermelés természetes módja, az ember és a környezet közti összhang megteremtésén, visszaállításán nyugszik. Nem egy új módszerről van csupán szó, hanem egy olyan mezőgazdasági formáról, amelynek alapjai a paraszti gazdálkodásban egészen a 20. század közepéig jelen voltak. Mellőzi a környezetre és az egészségre veszélyes anyagokat, technológiákat, úgymint a gyomirtó szerek, génmanipuláció, hormonkezelés alkalmazását. Természetes, biológiai cikluson alapuló gazdálkodás. Az elmúlt évszázadban számos probléma merült fel a mezőgazdaságban, például a termelés fokozása érdekében a műtrágyázás és a gépesítés. A megoldások alkalmazása során viszont mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni. Ez nem azt jelenti, hogy visszatérünk a múltba, hanem, hogy a hagyományos módszereket és a modern technológiákat, tudományos újításokat együttesen alkalmazzuk. Te mit gondolsz? Ahhoz, hogy télen is ehess friss paradicsomot, mesterséges körülmények között tápközegben, fűtött, világított helyen kell megtermelni. Tudnál-e élni télen friss zöldség nélkül? Haszonelvűség: a klasszikus liberális közgazdaságtan egyik alapelve. A politikai, jogi intézmények hasznossága úgy mérhető, ha a lehető legnagyobb boldogságot eredményezi. A paraszti gazdaságban minden tevékenység célja a haszonvétel. 6

5 Talajhasználat A talaj kialakulását és használatát az éghajlati és domborzati viszonyok befolyásolják. A talaj minősége a szakszerű mezőgazdasági vagy erdőgazdasági hasznosítással nem romlik. E tekintetben megújuló/megújítható természeti erőforrás, ugyanakkor korlátozottan áll rendelkezésre és pusztul. Nagy értékű talajfelületeket használunk évente ipari, lakásépítési, úthálózati célokra. Komoly veszélyt jelentenek a városok és nagyobb ipari létesítmények, melyek felfalják a talajt, a környezetet is szennyezve hulladékaikkal és szennyvizeikkel. A házak, gyárak, hidak, utak, csatornák gyakran megváltoztatják a földalatti természetes vízfolyásokat és a talajvízszintet. A szakszerűtlen talajhasználat (művelés, trágyázás, növényvédelem) szintén erózióhoz, talajpusztuláshoz vagy talajszennyezéshez vezethet. A talaj tehát a levegőhöz és vízhez hasonlóan védelmet igényel. Zöldtrágyázás a Rendek Ökotanyán, Kerekegyháza-Kunpuszta Műtrágyázás Közismert, hogy a hagyományos műtrágyák alkalmazása jelentős környezetkárosító hatásokkal járhat. Ezek a műtrágyák a kijuttatást követően rövid időn belül feloldódnak a talajban, s a leadott tápanyagoknak viszonylag alacsony a hasznosulása ben Justus Liebig német vegyészprofesszor kísérleteinek eredményeként a növényeket elkezdték különféle tápelemekkel ellátni, így sokkal nagyobb termésátlagokat tudtak elérni. A módszer árnyoldala hamar kiderült: a növények ellenálló képessége lecsökkent, a növényi élet belső egyensúlya felborult. Az I. világháború után az addig hadianyagokat gyártó üzemek elkezdtek a mezőgazdaságban alkalmazható nitrogén hatóanyag tartalmú műtrágyákat gyártani. Ezek alkalmazásával a hozamok jelentősen megnövekedtek. A szocialistakapitalista versengés a mezőgazdaság erőltetett fejlesztésében is megnyilvánult. A termés növeléséhez nagy menynyiségű műtrágya és növényvédő szer kellett. Mivel a magyar állam alacsony áron biztosította, indokolatlanul megugrott a műtrágyák és a növényvédő szerek használata, amely komoly környezeti károkat okozott közvetlenül a talajban, közvetetten pedig az élelmiszerek által a lakosság egészségében. Mit tehetsz te otthon? Ha családi házban élsz, a kiskertben, ha városi társasházban, a balkonon vagy csak az ablakban kis ládákban termelhetsz finom zöldségeket, például uborkát, paprikát, paradicsomot, vagy hasznos és szép gyógy- és fűszernövényeket. Ha nincs kiskerted, először be kell szerezni cserepet vagy faládát, de használhatsz régi edényeket is. Az alján legyen lyuk, hogy a felesleges víz el tudjon belőle távozni. A láda aljára tegyél cserépdarabokat, vagy kisebb köveket, így megakadályozhatod, hogy a lyukakon keresztül kimosódjon a talaj! A föld tápanyagtartamát folyamatosan pótolni kell, ehhez használj komposztból származó humuszt, vagy szerves trágyát! Szükséged lesz kisméretű ásóra, vagy éppen egy kétfunkciós szerszámra, aminek egyik felén kisásó, a másikon villás ágú eszköz található. Így egy szerszámmal lazíthatod fel a talajt vagy húzhatsz barázdát a magoknak. Öntözésre legjobb az esővíz, amit te magad is összegyűjthetsz. Bár sokan úgy gondolják, a városban szennyezettebb az esővíz is, ez elsősorban arra a csapadékra vonatkozik, amely már érintkezett a burkolattal. Természetesen akár a termését, akár a levelét fogyasztod a növénynek, célszerű felhasználás előtt megmosni. Palánták lyukas lavórban 7

6 A mezőgazdaság átalakulása Az emberiség történetének meghatározó tevékenysége a földművelés és az állattenyésztés. Az ember a neolit kor során hagyott fel a gyűjtögető-vadászó életmóddal, és tért át az állattenyésztésre és a növénytermesztésre. Ez a rendkívül lassú fejlődés a századok folyamán egyre nagyobb embercsoportokat érintett, hiszen minden társadalom érdeke az volt, hogy önfenntartóvá váljon. A túróeke, az eke, az állattal történő, majd a gépi meghajtás egyre gyorsabb fejlődést eredményezett a mezőgazdaságban, különösen a 19. század végi ipari forradalomtól kezdődően. Az eltérő éghajlati viszonyok, a politikai események, illetve a gépesítés különböző mértékű kihasználása miatt a fejlődésben világszerte jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki. Az ipari országokban a túltermelés problémákat okozott a mezőgazdasági területek kezelésében, károsította a környezetet, és viszszafordíthatatlan folyamatokat eredményezett. A búza cséplése, Kide, Az igavonó állat munkájára épülő földművelés, amely a 20. század közepéig volt meghatározó az állatok háziasításához kapcsolódik. Az állati energiát ekehúzásra és a talaj megmunkálására, Szántás bivalyokkal, Kolozsborsa, kocsik és szekerek vonatására használja az ember. A középkorban a lovak ökrökre való felcserélése és az igavonáshoz kapcsolódó számos találmány (lóhám, patkó) a mezőgazdaság fejlődésének meghatározó állomásait jelentették. A mechanikus szerkezeteket alkalmazó mezőgazdaság csúcspontjának a kaszálógép és a szelelőrosta bevezetése tekinthető. A gépesített vagy motorizált mezőgazdaság a 19. század végén alakult ki a gőzgépekkel, a belső égésű motorokkal, majd az elektromos áram első alkalmazásaival. Ezek az új energiaforrások lehetővé tették a betakarítás és a napi gazdasági munkák beleértve a hagyományosan női munkák (pl. tejfeldolgozás) még nagyobb hatékonyságát is. A 20. század második felére az iparosodott országokban a gépesített mezőgazdaság vált meghatározóvá, de a családi gazdaságokban bizonyos hagyományos technikák továbbra is életben maradtak. A tanya A török időkben elpusztult falvak legelőit bekebelező mezővárosok hatalmasra duzzadt határában a 17. századtól jöttek létre a tanyák. A kezdetben állat-teleltetésre használt szállások a 18. század második felétől a városhoz szorosan kötődő tartozéktelepülésekké fejlődtek. A mezővárosokban a korábbi közösségi földhasználat átadta helyét az egyéni földhasználatnak, így a tanya és környéke az állattartás mellett a földművelő gazdálkodás helyszíne is lett. Tanya kúttal, Zákányszék, Te mit gondolsz a tanyák felszámolásáról? Nádudvari Nagy János arra mutat rá, hogy a tanya az otthon és a munkahely teljes egységének megvalósítása által az egész parasztcsalád munkaerejét optimálisan kihasználó, termelékeny gazdálkodási formát képviselt, amelyet az elmúlt évtizedekben többnyire nem megkönnyebbülten hagytak ott, hanem keservesnek érzett kényszerből, úgyhogy akik elmentek, egyben a mezőgazdaságot is otthagyták. (Bibó István: 1990 Válogatott tanulmányok, Hungarológiai Alapkönyvtár) 8

7 Biodiverzitás biológiai sokféleség Látszólag bolygónkon minden élőlény nagy számban van jelen, azt gondoljuk, hogy sokan vagyunk és sokfélék vagyunk. A genetika meghatározza az élőlények minden öröklött tulajdonságát, annak változatossága elsődleges kérdés. További változatosságot találunk a különböző ökoszisztémákban*, ezek együtt biztosítják a mindig megújuló változatosságot. Egy tanya, ahol hagyományosan gazdálkodnak, mintapéldája a sokféleségnek. A múzeum nagykunsági állattartó tanyáján régi magyar fajták láthatók, amelyek közül több hungarikum*. Szürkemarhák a Kiskunságban Szürkebarát szőlő A Rendek Ökotanya bomfiudvara Te mit gondolsz? Az emberiség történetében példátlan természetpusztításról ad számot a WWF nemzetközi természetvédő szervezet által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés. A dokumentum szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tűnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erőforrásai pedig egyre inkább kimerülőben vannak. ( Újrahasznosítás Nincs szemét, csak újrahasznosítható anyag A paraszti társadalomban nem ismerték a hulladék fogalmát. Amit lehetett újrahasznosítottak. A természetes, szerves hulladékot komposztálták. A természetközeli kertészkedés a talaj termőképességének megteremtésénél és fenntartásánál kezdődik. A komposzt a világ legősibb és legtermészetesebb talajjavítója. A kukába kerülő háztartási hulladéknak az egyharmada olyan szerves anyag (lekaszált fű, kiszedett gyomok, borsó-, bab- és burgonyaszár, konyhai hulladék), amelyből könnyen elkészíthető a kerti- és szobanövényeink számára egyaránt nélkülözhetetlen trágya. A kinőtt ruhákat elajándékozták vagy a kisebb testvérek hordták. Ha elnyűtték, csíkokra tépték, vágták és rongyszőnyeget szőttek belőle. A kiszakadt ruhát, a kilyukadt zoknit nem kidobták, hanem megvarrták, megstoppolták. A régi edényekből virágcserép lett, vagy állatitató. Az edényeken lévő lyukak javítását specialisták végezték, drótostótok járták a falvakat, foltozták a cserép-, és zománcos edényeket. Napjainkban még a műanyag edényeket is meg tudják javítani. A műanyag megjelenésével ezek az anyagok is bekerültek a tárgyak mindennapi körforgásába, a színes drótokkal üvegeket fontak be, a műanyag flakonokból öntözőcsövek lettek a kiskertekben. Komposztálás a kiskertben Szélerőművek Dél-Olaszországban Ökoszisztéma: nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint a társulás (biocönózis) és az élőhely (biotóp) együttese. hungarikum: különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. 9

8 Mit tehetsz te otthon? Az ökodesign mára az egyik legjelentősebb divat trend lett. Ezt jól mutatják a témában szaporodó rendezvények (I want to ride my recycle divatshow, Hasznosítsd újra! kiállítás, Öko-Design kiállítás, Hulladékból termék vándorkiállítás). Sokan öltöznek újrahasznosított ruhákba, használnak recycling ékszereket, kiegészítőket. Csak a te kreativitásodon múlik! Kipróbálhatod egyedül is, de csatlakozhatsz különböző csoportokhoz, alkotóműhelyekhez is. Mindent felhasználhatsz: a flopyt, a cd lemezt, a bicikligumit, a műanyag flakont, a konzerves dobozt, a régi újságot, reklám molinót. Mi készülhet belőlük? Könyvborító, óra, táska, öv, ékszer, kulcstartó, bútor, lámpabúra. Persze nemcsak az anyagot lehet újrahasznosítani, hanem a régi motívumokat is, amelyek megjelennek a mai öltözködésben is, vizuális kultúrában is. Így egyre több fiatal magyar divattervező használja népművészetünk motívumait. Ezek a darabok feltűnnek az üzletekben, a divatbemutatókon (Gombold újra!), vagy éppen hírességek öltözékén: A McLaren cég Formai 1-es pilótái, Button és Hamilton a 2011-es Magyar Nagydíjon kalocsai motívumokkal díszített overalban versenyeztek. Gyöngyösi Renáta: Metallic-folklór. Sárközi viselet ihlete ruha. 10

9 Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom egy olyan érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is. Az ökolábnyom segítségével összehasonlítható az emberi kereslet és a Föld azon ökológiai kapacitása, amely képes a regenerálódásra. Képviseli azt a területmértéket, amely szükséges ahhoz, hogy az emberek által elfogyasztott forrásokból a termőföldek és tengeri területek megújítása megtörténjen, illetve amely a hulladék elnyeléséhez és ártalmatlanná tevéséhez kell. Ezzel képesek vagyunk megbecsülni azt, hogy egy adott életmód esetén a Föld mennyi része, vagy hány Föld bolygó szükséges az emberiség fenntartásához. ( Az ökolábnyom mérhető, így képesek vagyunk akár változtatni is rajta. Önmagunk is kiszámíthatjuk saját, vagy valamely közösségünk ökolábnyom értékét. Az ENSZ Népesség Alap jelentése szerint október 31-én a Föld lakossága átlépte a hétmilliárd embert. Jelenleg percenként körülbelül 250 ember születik és ugyanennyi idő alatt 109 hal meg, tehát minden egyes percben 141 emberrel zsúfoltabb a bolygónk. A lábnyom összetevői: az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető; az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen; fa és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület; a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tengeri terület; a lakáshoz szükséges földterület; az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti. Hogy megkönnyítsék a számítást, ezeket a kategóriákat az étkezési, utazási, szabadidős szokások, lakásviszonyok és a fogyasztási cikkek felhasználásai adják. Az ökolábnyom kiszámításához az interneten remek kalkulátorokat találsz, mi itt egy magyar nyelvűt javaslunk, de az interneten számtalan példát találsz: Az ökolábnyom értékét mindig globális hektárban (gha) kapjuk meg. ( Lábnyom a tengerparton Te mit gondolsz? Hamarosan kinőjük a Földet és nem lesz elegendő földterület, amin élelmiszert termelhetünk a megsokasodott népességnek. Nem lesz elég erdő, ami friss levegővel éltet és nem lesz energia a jelenlegi gazdasági modell fenntartásához. ( Szerinted mi a megoldás? 11

10 I.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon A gazdálkodás és az ÖKO szemlélet 1. Vedd szemügyre a mellékelt ábrát! Vezesd le egy konkrét példán a körforgás menetét! 2. Keress adatokat a Föld népességének megoszlásáról! Melyek azok a földrészek, ahol a túlnépesedés miatt éhínség van? 3. Melyek a tanya jellemzői? Fejtsd ki néhány mondatban az alábbi szavak felhasználásával: távol, különálló, udvar, gazdasági, fák, lakói! 4. Keresd meg az alábbi kifejezések jelentését! tüzelősól pitaról góré szín karám 5. Milyen boltokban vásároltok élelmiszert és ruházati cikkeket? 12

11 6. Válassz ki a hűtőből egy csomagolt élelmiszert, írd le az összetételét! 7. Válogasd szét és sorold fel az összetevőket aszerint, hogy természetes vagy mesterséges az alapanyaga! 8. Hogyan valósítható meg az ökoszemlélet egy mai városi háztartásban? Húzd össze a párhuzamokat! Tanyasi gazdálkodó A szükséges táplálékot megtermeli a földeken. Amit nem termel meg, beszerzi a piacon. Kicsi állatot akkor nevel, amikor a hőmérséklet kedvező (tavasz, nyár). Sok gyógynövényt használ a betegségek gyógyításánál, megelőzésénél. Haszonállatot tart. Vízből csak a legszükségesebb mennyiséget használja. Városi háztartásban élő Ha nincs hazai, akkor külföldi termékeket vásárol. Mértékletesen fogyasztja a vezetékes vizet. A zöldséget-gyümölcsöt a helyi piacon szerzi be. Elsősorban hazai terméket vásárol. Torokfájás esetén mézes teát, citromos mézet fogyaszt. Olyan házi kedvenceket vásárol, amelyeknek biztosítani tudja a szükséges életkörülményeket. 9. Beszéljétek meg, miért fontos megtalálni a 19. századi gazdálkodási forma mai megfelelőit! Tehénfogat napjainkban Fiatal dolgozik a kertben. Fotó: ItzaFineDay 13

12 I.2. Kutatómunka a múzeumban A Nagykun tanya A 19. században a tanya főként a férfiak birodalma volt, egész évben ők lakták, gondozták az állatokat, és csak a vasárnapot töltötték a család többi tagjával a városi házban. A 20. század elején aztán egyre több család költözött ki véglegesen a városból a tanyára, és épített állandó kintlakásra is alkalmas házat magának. A múzeumi tanya udvarán is ilyen épület áll. A Nagykunságban sok helyütt a tanyai lóistálló és a konyha egy fedél alá épült, az ilyen épületet nevezték pitarólnak vagy tüzelősólnak. A tanyán őshonos háziállatokat tartunk. A nagykunsági állattartótanya a Múzeumban 1. Vázold fel a tanya alaprajzát az épületek és az ólak, karámok megjelölésével! 2. Mely épületet mire használtak a tanyán? Írd be az alaprajzba! 3. Sorold fel, milyen szemes terményeket találsz a tanya terménytárolójában! 4. Mely részei hiányoznak a felsorolt növényeknek, hol találhatók meg ezek a tanyasi gazdaságban, illetve a környékén? Újrahasznosítás 5. Az alábbi tárgyak közül mit hogyan hasznosít újra a tanya? kikefélt szamár,- illetve lószőr leesett patkó kukoricacsutka trágya tojáshéj megmetszett fa lombja rossz fazék konyhai hulladék 14

13 I.3. Feldolgozás az iskolában, alkotás Környész Figyeld meg alaposan az alábbi ábrát! Hogyan óvhatod környezeted a mindennapok során? Gyűjtsetek közösen ötleteket! Recycling Nézzetek utána van-e az iskolátokban újrahasznosítás! Ti az osztályotokban mit tudtok újrahasznosítani? Készítsetek természetes anyagokból (vessző, agyag stb.) a látottak alapján egy tanya makettet! A Skanzen honlapjáról letölthető szemelvények, dokumentumok, segédanyagok jegyzéke A feladatok megoldása A disznó részei és felhasználásának módja Őshonos állatok leírása Ajánlott honlapok Virágom, virágom. Telepítsetek virágosládába kiskertet! Virágos növény mellé tegyetek paradicsom vagy paprika palántát, így az uzsonnához a zöldség már biztosított, az osztályteremben is tartható! Újságpapírból készült táska. Fotó: Newtown grafitti Fűszernövények otthon. Fotó: buechertiger 15

14 II. JUH-HÉJ! ÁLLATI HASZONVÉTEL Kulcsfogalmak: magyar állatfajták, hungarikum, slow food mozgalom Hagyományos magyar állatfajták hungarikumok Mangalica A törökök kiűzése után Magyarország egykori muzulmán hódoltsági területein rendkívül kevés sertés maradt. A bakonyi magyar sertés az 1840-es évek közepére teljesen eltűnt, de ekkorra a szerb Sumadia fajtával keresztezve már a mangalica sertés tenyésztése virágzott. A mangalica lassú fejlődésű, szapora (5-6 malacot fialó) sertés, amely kiválóan bírja és igényli is a külterjes tartást. Az erdőkben makkoltatták, szabadban tartották őket. A 19. század végére az erdők pusztulása, a zsírsertések utáni kereslet csökkenése és a pestisjárvány megtizedelte az állományt: a mangalica 1960-ra veszélyeztetett faj lett. A különböző génbankoknak köszönhetően, magángazdaságokban megkezdődött a fellelt példányok törzskönyvezése, továbbtenyésztése. A mangalica egyre több nemzetközi sikert ér el, jó minőségű húsa az alapja a világhírű spanyol Serrano sonkának ben a nemzetközi SLOW FOOD mozgalom* termékoltalom alá helyezte a kiskunsági Rendek família mangalicakolbászát. A szabad tartásnak köszönhető a jó minőségű, sötét, márványozott hús a bioélelmiszerek kedvelőinek körében is elismerésnek örvend. A mangalica húsának alacsonyabb a víztartalma, mint a belterjesen (ólakban) tartott sertésnek. Figyelemre méltó a vitamin- és ásványianyag-tartalma is, és több telítetlen zsírsavval rendelkezik, mint más sertések. Parlagi szamár A szamár egyik legrégebbi háziállatunk. Szellemi képességei a szólással ellentétben igen jók, emlékezete kiváló. Általában évig él, színe szürke, barnás, piszkosfehér, elvétve fekete is lehet. Szőrzete, termete az éghajlattól és a takarmányozástól függően változik. Főként teherhordásra és igavonásra használják, alföldi juhászaink elmaradhatatlan málhás és hátas állata volt. A magyar parlagi szamár legértékesebb tulajdonságai a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, igénytelenség, szívósság, békés természet és munkabírás. Vérmérséklete nyugodt, jóindulatú, tanulékony. A melegkedvelő állat a mérsékelt övön nem igazán érzi jól magát. Itt szerezte rossz hírét, mi szerint lusta, csökönyös, sőt ostoba. Európa déli területein ezzel szemben igénytelen, erős, sokoldalúan használható segítőtársa az embernek. SLOW FOOD mozgalom: nemzetközi szervezet, melynek célja, hogy védjék a helyi termékeket a globalizáció, ellenében, hogy a helyi, természetes élelmiszerekre, a komótos étkezésre hívják fel a figyelmet. Telítetlen zsírsav: a telítetlen zsírnak két fajtája létezik, az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsír. Egyes többszörösen telítetlen zsírok nélkülözhetetlenek a szervezet számára. Az optimális étrendben a két zsírfajta egyensúlyban van, mivel mindkettő létfontosságú az idegrendszernek, az immun- és érrendszernek, valamint a bőrnek. ( 16

15 Magyar rackajuh A racka évszázadokon keresztül a magyar pásztorélet meghatározó juhfajtája volt. Jellegzetes, hosszú pödrött egyenes szarva van. Gyapja tincses szerkezetű, hullámos, nyírás előtt a földig ér, aránylag durva, inkább csak szűrnek, pokrócnak alkalmas. Bőre viszont gyapjújával együtt kiváló alapanyag bundának és subának. A juhtenyésztés haszna tavasszal a bárányok eladásából származott, mivel a fiatal állat húsa tápláló és könnyen emészthető. Viszonylag jó tejelőnek számít. Egyik fő haszna a gyapjú, amit egy darabban vágtak le róla. A finomgyapjú előtérbe kerülésével a finomgyapjas fajták például a merinó háttérbe szorították a rackajuhot. Parlagi kecske Az emberiség egyik legkorábban háziasított haszonállata. Mostoha körülmények között is tartható, testsúlyához képest sok tejet ad, és húsa, trágyája, bőre is értékes. A szegényebb vagy elmaradottabb vidékeken népszerű háziállat, melyet a szegény ember tehenének is hívtak. Az Alföldre a fehér színű parlagi, illetve a fekete alföldi volt jellemző. A fehér parlagi kecskék száma mára jelentősen csökkent, a fajta a kihalás közelébe került. A kecsketejnek számos előnyös tulajdonsága van. Az orvostudomány már régóta ismeri a kecsketej jótékony hatásait. Immunerősítő tulajdonságának köszönhető, hogy bevált a rákos megbetegedések megelőzésében. A legújabb kutatások szerint a parlagfű okozta allergiát is jól lehet kezelni a kecsketejjel, ugyanis az állat vérében a lelegelt növény allergén anyagai* hatására ellenanyag képződik. A kecsketej immunerősítő, használják a tbc* ellen, és nemrégiben malária* elleni vakcinát is sikerült kinyerni belőle. A kecsketejből készített fürdősó, szappan jót tesz a bőrnek, bőrbetegséggel küszködők is sikeresen használják. Nóniusz A paraszti lótartásban is kedvelt, melegvérű Nóniusz lófajtát az első állami ménesbirtokon, Mezőhegyesen tenyésztették ki. A napóleoni háborúk során az osztrák császári hadak több fiatal mént zsákmányoltak, köztük a Nonius nevű anglonormann mént*, amely később a fajta megalapítójaként Nonius Senior néven került be a szakirodalomba. Két típusa ismert: a nagyobb, túlnyomórészt fekete színű mezőhegyesi, és a kisebb, szikárabb, főként pej színű* hortobágyi. Kedvelték elegáns külleméért, megbízható karakteréért, kitartásáért. Jellegzetes megjelenése, nyomon követhető származása, 200 éves tenyésztői múltja miatt, mint géntartalék* is jelentős. A fajta kialakulásával párhuzamosan kifejlesztett népi fogatolási módok, pásztorhagyományok megőrzése kapcsán néprajzi és kulturális örökségünk fenntartása terén is fontos a szerepe. Munkakészsége páratlan. Nyugodt vérmérsékletű, tartós teljesítményre képes igásló* és fogatló*, de sikeres az ugrósportban is. Nagyon jó ugró ló, és ügyesen bakol. Allergén anyag: allergiás reakciókat kifejtő anyag. TBC: tuberculosis. Olyan bakteriális fertőzés, amely legtöbbször a tüdőt támadja meg. A történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt, ma már gyógyítható. Malária: régies nevén váltóláz. Az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség. Anglo-normann mén: francia ügető lófajta. Pej színű: a ló hosszú szőre mindig fekete, rövidszőre sárgáspiros színű. A lábak lábtőtől, csánktól lefelé rendszerint feketék. Géntartalék: a nemesítők egy-egy faj számos fajtáját gyűjtik össze és tenyésztik évről évre, hogy nemesítési alapanyaghoz jussanak, így alakulnak ki a géntartalékok. Igásló: masszív testfelépítése, vastag csontozata és erős izmai nehéz terhek vontatására teszik képessé. Fogatló: fogathúzásra alkalmas lovak. ( 17

16 18 Magyar szürkemarha A címeres, hosszú szarvú, magyar szürkemarha a legelterjedtebb fajta volt a Kárpát-medencében. Szépségével, szilajságával (télen-nyáron legelőn) az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. A fajta alkalmas volt arra, hogy sok száz kilométeren lábon hajtsák, így igen korán exportcikke lett az országnak. Kiváló igavonó, nagy testű húsmarha, de viszonylag gyenge tejtermelő. A modernizáció következtében a magyar szürkemarha csaknem kipusztult. Az 1930-as évektől egyre inkább a magyar tarka vette át a helyét. Az extenzíven tartott* állatok edzettek, a rideg tartásnál a szürkemarha különösen ellenálló a betegségekkel szemben. A kizárólag legelőn tartott állatok húsa minimális mennyiségű izmon belüli faggyút* tartalmaz, zsírsavösszetétele* további előnyöket jelent az egészséges táplálkozás tekintetében. Szárazanyag tartalma magas, jóval kevesebb vizet tartalmaz a standard* húsmarha fajtákénál, ezért kevésbé esik össze a főzés során. A baromfi A régi magyar tyúkfajtáknak két nagyobb csoportja különböztethető meg. Egyik a magyar tyúk, amely elsősorban a mai Magyarország különböző vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata. A 19. század utolsó évtizedeiben alakultak ki fehér, sárga, kendermagos, valamint fogolyszínű változatai. A másik az erdélyi kopasznyakú tyúk, amely mai formájában a Kárpát-medencében kialakult, önálló fajtának tekinthető. A magyar lúd a hazánkba került külföldi fajtákkal történt kereszteződés útján jött létre. Igénytelen, gyorsan növekvő, jól tollasodó, edzett és fáradhatatlanul legelő fajta. A magyar kacsa kitűnően hizlalható, húsa rendkívül ízletes. Egyedei kisebb létszámban fellelhetők Erdélyben és az alföldi tanyavilágban is. A magyar parlagi pulyka két színváltozata, a fekete és a fehér terjedt el, de a nagyobb testű és a jobb tollhasznosítású fehér lassan kiszorította a feketét. A tyúk , a gyöngytyúk 60-80, a kacsa és a pulyka tojást rak le évente. A pulyka és a kacsa ritkán ül, ezért tojásait gyakran más baromfival keltetik ki. A baromfihús és tojás a mindennapi táplálkozásunkban is fontos szerepet játszik. Galambok A jobbágyfelszabadítást követő szabadabb mozgás következtében a történelmi Magyarország területén erőteljes fejlődésnek indult a galambtartás, majd a tenyésztés. Az egyes országrészekben már kialakult változatok főként a vándoriparosok révén új helyeken, más fajtákkal kereszteződtek. A galambok a 18. századig elsősorban élelmiszerforrásként szolgáltak a falusiak számára. A falusi porta tartozéka volt a galambdúcban, majd a padláson, istállóban élő galamb, amely a későbbiekben kedvtelési célokat is szolgált (repülés, szépség). Ékes bizonyítéka ennek a népművészetben megjelenő galamb-motívum. A 19. század elején a hazai galambtenyésztés fellendült, ekkor kaptak önálló, főként településekről elnevezett megjelöléseket a magyar galambfajták (székesfehérvári bukó, makói magasszálló keringő, egri kék keringő, magasröptű magyar deres, rövidcsőrű, óriás begyes, komáromi bukó). EXTENZÍV TARTÁS: a ridegtartás, azaz szabad, kötetlen nem istállózó állattartás. Faggyú: a szarvasmarha és a juh húsáról leválasztott zsírszövetből kiolvasztott, könnyen megfagyó zsír. Zsírsavösszetétel: a zsírsavak a glicerinnel triglicerideket alkotva képezik a természetes zsírokat és olajokat. Így a zsírsavakat a természetben, állati és növényi szervezetekben találjuk meg. Standard: alapvető, általános, normál. (

17 Mit tehetsz te otthon? Míg az éhség biológiai hajtóerő, az étel és az evés nem csupán élettani szükségletek kielégítésére szolgál. A világ különböző pontjain élő emberek ételei más és más alapanyagokból, különböző főzési eljárásokkal készültek, de koronként változó rendben és gyakorisággal is fogyasztották őket. McDonaldizációnak is nevezik napjaink táplálkozási szokásait, amelyet az ételek egységesülése, és a gyors ételek (fast food) előtérbe kerülése jellemez. Az egységesülés hátterében az élelmiszerek gyártásában és elosztásában egyaránt tapasztalható, egyre növekvő tömegtermelés áll. Miközben az élelmiszergyártó vállalatok mértéktelen fogyasztásra biztatnak bennünket, táplálkozási szokásainkat meghatározzák olyan társadalmi elvárások is, mint az ideális test képe, vagy napjaink zsírtól rettegő (lipo-phobic) egészségvédő irányzata. Fogyassz helyi terméket és étkezz szezonálisan! A piacokon keresd az őstermelőket, az üzletben nézd a helyi, magyar termékeket! Soha ne mulaszd el megnézni a vásárolt termékek leírását, tudd meg, mit eszel! Keresheted a védjegyes* termékeket is. Ne tévesszen meg senkit a számos bio, öko, natúr, reform és egyéb hasonló felirat! Vásárláskor úgy győződhetünk meg a termék valódi bio voltáról, ha ellenőrizzük, hogy a terméken megtalálható-e az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termék, vagy ellenőrzött biotermék embléma, valamint az ellenőrző szervezet logója, neve és kódszáma. Ez a védjegy garantálja, hogy a termék ökológiai előállítását valamely tanúsító szervezet ellenőrizte. A fair trade termékek védjegye Gyerekek kenyértésztát dagasztanak a Múzeumban A biotermékek védjegye védjegy: a kiváló minőségű, egyedi termékek azonosítására szolgáló jelölés, amit az áru csomagolásán tüntetnek fel. 19

18 II.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon Háziállataink 1. Írd le mit értünk őshonos állat alatt! 2. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? ménes csődör mén csikós csürhe kan koca kanász nyáj kos jerke juhász gulya bika üsző gulyás 3. Ismerkedj meg a sertés testrészeivel! Írd mellé a nevét! disznó részei 4. Sorold fel a nagyüzemi állattartás jellemzőit! 5. Jellemezz egy mai ökotanyát! A juhászat hagyományai 6. Tanulmányaid során hol találkoztál a juhászat fogalmával, vagy a juhásszal, mint személlyel? (művészeti, irodalmi alkotások, egyéb tudományok) 7. A Magyar Néprajzi Lexikonban mit jelent a szilaj és mit a kezes állattartás? Segítenek a fotók! 20 Szürkemarha gulya a Kiskunságban

19 Az állatok haszna 8. Honnan szerezzük be ruháinkat? 9. Milyen hazai könnyűipari ágazatok kapcsolódnak ma a ruhakészítéshez? 10. Címkevadászat! Nézz meg néhány ruhadarabodban lévő címkét! Milyen anyagokból készültek? Húzd alá! pamut len polyester kender viszkóz selyem düftin damaszt lycra gyapjú 11. Válaszd ki, milyen hasznosítási formája lehetséges az egyes háziállatoknak! Húzd össze az összetartozó szavakat! marha sertés juh ló szamár baromfi kutya gyapjú igázás hús tej bőr szállítás fogatolás malomhajtás ékszerkészítés terelés tojás 12. Mit jelent a hungarikummá nyilvánítás? 13. Gyűjts védjegyeket! Mely állatok kapcsolódnak még a juhászathoz? 15. Mi a hasznuk? 16. Véleményed szerint hol lehetne ma hasznosítani egy legelő nyájat? 17. Mi mindenre használható ma a gyapjú? 21

20 II.2. Kutatómunka a múzeumban Nagykunsági állattartó tanya 1. A Nagykun tanyán milyen fajta épületeket találsz? A nagykunsági állattartó tanya lakóépülete a Múzeumban 2. Vedd számba a tanyán található tüzelősólban a műtárgyakat! Melyek kapcsolódnak közülük a juhászathoz? Sorold fel ezeket! Szükség esetén segít a hagyományőr. 3. Nézd meg a nyájat, húzd alá, amit látsz benne! kos anyajuh bárány főkolompos vezérürü 4. Mit látsz a juhakolban? Hogyan hasznosítják? 5. Sorold fel, milyen egyéb, magyar fajta háziállat él a tanyán? 6. Mit tudott egykor meggyógyítani egy juhász? Tegyél X jelet azok elé az állítások elé, amelyek szerinted igazak! Forrás: Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. A kergeséget koponyaműtéttel gyógyították. A sántaságot gyógyították, késsel kivágták a gyulladt területet. A fölpuffadt juhot a térdükkel addig nyomták, míg le nem eresztett. A rühes* birkát lenyírták, kreolin tartalmú fürdővel megfürdették. A kehes* állattal forró vizet itattak. Kergeség: ismert juhbetegség. A kutyában levő pántlika-(galand-) féregtől megfertőződik a birka, a fejében hólyag képződik, a hólyag felett a koponyacsont elvékonyodik. Rüh: az állat bőrén megjelenő élősködő, mely következtében kihull a szőrzet. Kehes: a népi állatgyógyászat betegségelnevezése. Napjainkig, országszerte kehi, kehe, fulladozó keh változatokban ismert. A ló, a marha és a disznó köhögéssel, légzési nehézséggel járó, az emberi asthmával azonos betegsége. 22