A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM É V E S K O N T R O L L I N G J E L E N T É S E

Átírás

1 A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM É V E S K O N T R O L L I N G J E L E N T É S E Készítette: Fortuna Zoltán költségvetési és kontrolling igazgató Elfogadta: A BME Szenátusa november 25-én BUDAPEST, NOVEMBER 21.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK III.1. TÁMOGATÁS VÁLTOZÁSA III.2. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, BEFEKTETÉS, LIKVIDITÁS III.3. MEGELŐLEGEZÉSEK, IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK III.4. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI (SZABAD KERETEI) III.5. BELSŐ TARTOZÁSOK III.6. SAJÁT BEVÉTELEK III.7. KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYA III.8. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA IV. NEM KARI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA IV.1. NEM KARI ÁLTALÁNOS ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA IV.1.A. AZ OMIKK KISKÖLTSÉGVETÉSE IV.1.B. A KTH KISKÖLTSÉGVETÉSE IV.2. NEM KARI LÉTESÍTMÉNY ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA IV.2.A. AZ ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE IV.2.A..1 A MÉG TÖBB MESÉT ALAPÍTVÁNY SZOLGÁLTATÁSÁNAK IGÉNYBEVÉTELE IV.2.A..2 KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA IV.2.B. A BERUHÁZÁSI ÉS KARBANTARTÁSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE IV.2.C. A TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE V. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA VI. OKTATÁS VI.1. A FELVÉTELI ELJÁRÁS VÁLTOZÁSA, A FELVETT HALLGATÓK VI.2. FELVETT, DE BE NEM IRATKOZOTT HALLGATÓK VI.3. MESTERKÉPZÉS VI.4. KILÉPŐ HALLGATÓK VI.5. DIPLOMÁT SZERZETT HALLGATÓK, VÉGZETTEK JÖVEDELME VI.6. A HALLGATÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA VI.7. AZ OKTATÁS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE VI.8. KÖZPONTI KEZELÉSŰ TANTERMEK KIHASZNÁLTSÁGA VII. K+F+I VII.1. TEHETSÉGGONDOZÁS VII.2. DOKTORANDUSZOK VII.3. K+F CÉLÚ FORRÁSBEVONÁS ÉS FELHASZNÁLÁS VII.4. IPARI KAPCSOLATOK VII.5. PÁLYÁZATI AKTIVITÁS VII.6. SZABADALMAK VII.7. A BME PUBLIKÁCIÓK VIII. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TEVÉKENYSÉG VIII.1. KÜLFÖLDI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA VIII.2. MOBILITÁSI PROGRAMOK, KIUTAZÓ HALLGATÓK ÉS OKTATÓK VIII.3. IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓ X KREDIT TELJESÍTMÉNY VIII.4. ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK VIII.5. NEMZETKÖZI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK VIII.6. BME A RANGSOROKBAN IX. HUMÁN KONTROLLING IX.1. OKTATÓI-KUTATÓI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ IX.2. A 10/5/1 SZABÁLYT NEM TELJESÍTŐ TANSZÉKEK IX.3. NEM KARI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ IX.4. SZEMÉLYI KIFIZETÉSEK VÁLTOZÁSA

3 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az egyetemi vezetők az éves költségvetés elfogadását követően rendszerint még három kifejezetten gazdálkodási témájú előterjesztést tárgyalnak: A költségvetés alakulásával kapcsolatos első írásos tájékoztatás a féléves kontrolling jelentés, amelyet a Vezetői Értekezlet szeptember 9-én tárgyalt. Az éves kontrolling jelentésben, amely rendszerint a Szenátus novemberi ülésén kerül napirendre, a költségvetés időszaki részellenőrzése és év végi előrebecslése mellett, az egyetem gazdálkodására jelentősen kiható oktatási és kutatási tevékenység lényeges momentumait is áttekintjük. Már a következő évi költségvetési irányelvekről szóló előterjesztés, amelyet rendszerint november és január között tárgyal a Szenátus, szintén jelentősen épít a kontrolling jelentésekre. A legfontosabb megállapításaink összefoglalóan A működési környezettel kapcsolatosan 1. A felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb jogszabályok még mindig nem születtek meg, többnyire még a korábbi szabályokat alkalmazzák, illetőleg az eseti pénzosztás a jellemző, főként a bajba jutott intézményeket segítik kiemelten. A 27 állami felsőoktatási intézmény összesített adósságállománya szeptember 30-án 19,1 Mrd Ft volt. Mindössze két intézménynek nem volt adóssága, köztük a BME-nek. 2. Év közben nem tervezett állami támogatások érkeztek az egyetemre, egyrészt a évi normatív támogatás elszámolásával kapcsolatban 637 M Ft, amelyből 418 M Ft a központi tartalékokat az azon felüli összeg pedig a hallgatói juttatásokat növelte, másrészt a évi hallgatói juttatások újratervezésének eredményeképpen 511,5 M Ft. 3. A füredi Hotel Uni és vitorláskikötő vagyonkezelői jogát kártalanítás nélkül elvették. Ezzel az egyetem jelenértéken, a következő 18 évet tekintve, mintegy 500 M Ft saját bevételtől esett el. 4. A vizsgált időszakban a gazdálkodás szempontjából lényeges belső rektori utasítások készültek el a hallgatói követeléskezelés, az aktív számlakezelés, a brazil hallgatókkal kapcsolatos bevételek, a kutatóegyetemi cím témákban. 5. A szervezeti egységek gazdálkodását, a rendelkezésre álló keretek követését lényegében ellehetetlenítette a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerre való áttérés, pontosabban az áttéréssel jelentkező informatikai problémák nem megfelelő házon belüli kezelése és az ehhez kapcsolódó kifejezetten félrevezető tájékoztatás. A helyzet megoldása érdekében Rektor Úr szeptember 27-én elrendelte a KIR-ből átvett adatokkal kapcsolatosan keletkezett egyetemi problémák haladéktalan megoldását, megváltozott projektszervezet mellett, es nem később, mint idei lezárással. 6. A nem megfelelő belső szabályozásnak és kommunikációnak köszönhetően, indokolatlanul hosszúra nyúlt előkészítés után rögzítették az alkalmazotti adatokat a FIR adatszolgáltatáshoz. Nem kidolgozott, hogy miként fognak a végül csak a Neptunban rögzített alkalmazotti adatok az egyetem munkaügyi nyilvántartási rendszerébe, a Nexonba bekerülni január 1-től új számviteli rendet vezetnek be (ÁHSZ2). Lényeges, hogy a jövőben üzemgazdasági szemléletben is könyvelnie kell majd az egyetemnek. 8. Az Innotech Kft-ből szétválással létrejövő BME Innotech Szolgáltató Kft. jövőjével kapcsolatos előterjesztést a Szenátus még nem tárgyalta. 9. A Szenátus április 29-én döntött a BME ITS Közlekedési- és Járműrendszerek Nonprofit Zrt. megalakításáról. 1

4 A pénzeszközállománnyal, likviditással kapcsolatosan 10. Az egyetem összesített bankszámlaegyenlege a félév óta eltelt időszakban jelentős mértékben megnövekedett, október utolsó napján 11,4 Mrd Ft volt. A növekedés legfőbb oka, hogy a második félévben az első féléves havi összegeknél magasabb havi támogatásban részesült az egyetem, továbbá voltak egy összegben beérkező póttámogatások is. 11. Támogatás érkezett a PPP konstrukció keretében épült épületek után fizetendő díjak fedezetére (1,1 Mrd Ft, nagyjából az előzetes tervek szerint), a kutatóegyetemi projekt fedezetére (570 M Ft), a hallgatói juttatások fedezetére (511,5 M Ft), valamint a évi normatíva elszámolása után (637 M Ft). 12. A tárgyév gazdálkodását egyetemi szintű likviditási problémák nem nehezítették, az egyetem gazdálkodása más hazai felsőoktatási intézményekkel szemben stabil, tartozásaink nincsenek. 13. Mivel az egyetem tavaly szeptember óta nem folytathat értékpapír befektetést, ezért a birtokában lévő értékpapír állomány, a papírok lejáratának megfelelően, folyamatosan csökken. A év végi 8,4 Mrd Ft-tal szemben a évi záró állomány 6,4 Mrd Ft lesz. 14. A kifutó értékpapírok állománya jelentősen megemelte a főszámla egyenlegét. Ez a magasabb szint állandósulhat, és tovább növekedhet az államkötvény állomány teljes lejártáig. A növekedés dinamikája csökkenthető a kamatozó forintszámla (intézményi önköltség és adomány számla) használatával, amely ráadásul éves szinten M Ft kamatbevételt is hozhat. Ahhoz, hogy a Neptunban kiírt hallgatói befizetési kötelezettségek is a kamatozó számlára érkezhessenek, informatikai jellegű fejlesztésre volt szükség. A hallgatói befizetési kötelezettségeket ez után írták ki, mintegy 518 M Ft összegben. A hallgatók által befizetendő díjakból 98 M Ft kedvezményt adtak a karok. 15. Megvizsgálva a várható pénzmozgást, az év végén várható záró számlaegyenleg 10,7-11,1 Mrd Ft között várható, ami lényegében megegyezik az előző évi szinttel. Belső hitelekkel kapcsolatosan 16. A központi megelőlegezések október 31-i állománya 1,976 Mrd Ft volt. Ez 0,5 Mrd Fttal magasabb a félév végi záróállománynál és 180 M Ft-tal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi állomány összege. A teljes állományából 671,8 M Ft-nak (amely az állomány 1/3-a) már lejárt a visszatérítési határideje. 17. Az összes megelőlegezés 43%-át a VIK igényelte. A megelőlegezéssel kapcsolatos korlátok sem kari, sem összegyetemi szinten nem kerültek veszélybe. 18. Október 31-én nem volt megállapítható az, hogy a rendszerben lévő ideiglenes keretek (196,7 M Ft) közül melyek szűnnének meg egy csapásra egyes kiadások kutatóegyetemi témaszámra való átterhelésével, melyek kapcsolódnak az első félév bérfeladásával kapcsolatos hibákhoz, valamint mekkora további IK állomány képződne a II. féléves jelenleg még hiányzó bérfeladás után. 19. Mindösszesen M Ft (ÜZO, TIO) összegben voltak technikai keretek október 31-én a szervezeti egységeknél, előbbi esetben a raktári készletek, utóbbi esetben az egyetemi telefonköltségek finanszírozásához kapcsolódóan. A belső tartozásokkal kapcsolatosan 20. Az egyetem egyik szervezeti egységnek sem tartozik, sem a költségvetési támogatási keret rendelkezésére bocsájtása miatt, sem egyéb központi elszámolási ok miatt. 21. A KJK-nak december 15-ig kell rendeznie létesítmény tartozását, 4,85 M Ft-ot. 22. A szervezeti egységek mindösszesen 121 M Ft, az I-III. negyedévben befolyt saját bevételekre eső rezsit nem térítettek meg, ebből az NYI 20,2 M Ft, a TK 1,5 M Ft, a KO 7,4 M Ft, a VIK 56,2 M Ft, a GTK 25,7 M Ft és a TTK 10,8 M Ft tartozással bír. 23. A 2012/2013. tanév költségtérítéses képzésének elszámolásához szükséges adatokat (hallgató x kredit) december elejéig közöljük. 2

5 A saját bevételek alakulásával kapcsolatosan 24. A saját bevételek részaránya az egyetem összes bevételében az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt, 2012-ben már 55%-ot tett ki. Ugyanakkor a saját bevételek 2011-ről 2012-re való jelentős csökkenése előre vetítette, hogy idén sem várható olyan kiugró saját bevétel, ami a csökkenő állami támogatást egyensúlyozni tudná, és segítene megtartani az összbevételeknek legalább a nominális értékét. 25. A költségvetésben tervezett tárgyévi saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 13%-os (~1,8 Mrd Ft) növekedést prognosztizálunk. Összességében a Kari- és Hallgatói alrendszer esetében a várható saját bevételek a tervet 10%-kal, míg a Nukleáris technika alrendszer esetében 29%-kal haladják majd meg. Az év nyertese a Nyelvoktatás alrendszer, amelynek saját bevételei - a brazil hallgatók nyári nyelvoktatásának köszönhetően - várhatóan mintegy 80%-kal haladják majd meg a tervezett összeget. A Nem kari általános alrendszer esetén a brazil képzésből származó bevételek mellett jelentős hatása van még a mobilitási programokra beérkezett támogatás növekedésének is. 26. A karok (központi pályázatok nélkül) a évi saját bevételeiket mintegy 7%-kal tervezték alacsonyabbra a 2013-as ténylegesen várható bevételüknél. Ez alapján, a központi pályázatokból származó saját forrást is figyelembe véve, várhatóan mintegy 14%-kal kevesebb saját forrás jut a karokra a becslések szerint. 27. Amennyiben a saját bevételeket azok jellege szerint tekintjük, elmondható, hogy 2011-hez képest átalakult azok szerkezete. A pályázati bevételek, az oktatási bevételek és a vállalkozási bevételek sorrendje ugyan nem változott, de a 10%-nál kisebb részesedéssel bíró saját bevételeket tekintve jelentősek a mozgások. 28. Mialatt az egyes tanszékek szintjén előfordulhat, hogy olyan módon változik meg a saját bevételek szerkezete, hogy a rezsitérítéssel szabadon terhelhető projektek részaránya csökken, ilyen a jelenséget az egyetemi szinten összesített adatok nem mutatnak. 29. Az LTA-ba 2014-ben befolyó egyéb bevételek közül egyetlen jelentősebb tétel van, a Struktúraátalakítási alapból érkező 300 M Ft, amelyet az egyetem 2013-ban nyert el, de várhatóan csak jövőre folyik be. 30. Minden alrendszerről elmondható, hogy a megnövekedett bevételek miatt a tervezettnél több rezsit fizet majd be az LTA-ba. A karok esetében a tervezett rezsibefizetés növekedése mintegy 25%-os, ami a saját bevétel 10%-os növekedés túl, a rezsi alultervezésnek is köszönhető, amelyet ez alapján korrigálunk. A követelések kezelésével kapcsolatosan 31. Az egyetem követelésállományának III. negyedévi korrigált adata 1,55 Mrd Ft. Ez 100 M Ft-tal (7%-kal) nagyobb az előző negyedéves értéknél, és ~20%-kal magasabb, mint a korábbi 3 év azonos időszaki értéke. A III. negyedév elején jelentősen nőtt a követelés állomány, amelyet még nem tudtunk teljesen pénzügyileg realizálni a negyedév során, így az időszak végére a lejárt állományt növelte meg. A lejárt állomány szinte megegyezett a le nem járt vevőállomány értékével. 32. A III. negyedév végére vonatkozó lejárt határidejű követelés állomány az elmúlt egy évben az ÉMK, a KJK, és a TTK esetében kis mértékben csökkent, míg a többi kar esetében nőtt. 33. A hallgatókkal szembeni követelések kezelésének szükségessége három évvel ezelőtt került a gazdasági dékánhelyettesek elé. Sajnálatos módon csak idén nyáron született meg e kintlévőségek kezelését szabályozó utasítás. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a közel két és fél év alatt több tíz millió forintnyi reálisan behajtható (korábbi) hallgatókkal szemben fennálló követelés évült el, vált behajthatatlanná. 34. A mintegy 278,5 M Ft-nyi régóta lejárt, de május 17-ig be nem fizetett hallgatói eredetű követelésállomány változásáról elmondható, hogy ez elrendelt intézkedések következtében 51 M Ft-nyi tartozást fizettek be (volt) hallgatóink az egyetem számlájára 2013 november 7- ig. 3

6 A központi tartalékok alakulásával kapcsolatosan 35. A Likviditási és tartalékalap év végi záró egyenlege a mai várokozások mellett, további elvonások, zárolások nélkül várhatóan két és félszerese lesz a tervezett összegnek. Ennek főbb okai: A évi normatíva elszámolásából nem tervezett módon 417 M Ft érkezett az alapba. A bérkompenzáció összege várhatóan két és félszerese lesz a tervezett 100 M Ft-nak. A laborműszer pályázat önerő támogatása várhatóan közel kétszerese lesz a tervezett 37,8 M Ft-nak Jelentősen, mintegy 20%-kal nőnek a rezsi- és egyéb befizetések, aminek részint oka, hogy a karok mintegy 10%-kal alultervezték saját bevételeiket, valamint a rezsit eredendően is óvatosan terveztük, tekintettel a turbulens környezetből adódó kockázatokra. 36. Áttekintve az egyes nem kari szervezetek kisköltségvetéseit, a központi tartalékokat növelő szabad maradvány 108 M Ft lesz. 37. Előzetes számítások alapján az ÁFA forgalmából keletkező maradványok címén ez év végéig várhatóan csak 55 M Ft kerül átadásra az LTA-ba a tervezett 100 M Ft-tal szemben. 38. A nem kari létesítmény oldalon az árvízvédelemmel összefüggő tételek póttámogatási igényként jelentkeztek (4,929 M Ft). A nem kari gazdálkodással kapcsolatosan 39. A Gazdasági Osztály, a Jogi és Munkaügyi Osztály, valamint a Főigazgatói Titkárság együtteseként GMF Általános alrendszernek nevezett egység tárgyévi kisköltségvetés nagyjából a tervek szerint alakul. Annyit azonban megjegyzünk, hogy az aktuálisan szükségessé vált 5,64 M Ft+ÁFA (mindösszesen 7,2 M Ft) összegű KIR-Nexon fejlesztés fedezetét részben a JMO egyéb dologi és külön kezelt kiadásokra tervezett, azonban kifizetésre nem került szabad maradványai adják mintegy 2,2 M Ft összegben. A maradék 5 M Ft-ot pedig - korábban a karok és a HDÖK-DIK által CR-ekre - a TIO rendelkezésre bocsájtott összeg fedezi. 40. A Rektori Kabinet kisköltségvetése a terveknek megfelelően alakul. 41. A Belső Ellenőrzési Csoport kisköltségvetése a tervek szerint alakul. 42. Annak érdekében, hogy az OMIKK kisköltségvetése egyensúlyban maradjon 2 M Ft költségvetési póttámogatásra van szükség. Ennek oka, hogy 2014-re áthúzódtak szabad felhasználású, 2013-ra tervezett pályázati bevételek. 43. A KTH saját bevételei és azzal párhuzamosan külön kezelt keretei is jelentősen nőttek, a brazil hallgatókkal kapcsolatos bevételek (az ezzel kapcsolatos Rektori Utasítás szerint), a mobilitási pályázatokból befolyó bevételek, továbbá az Oktatási Hivatal által a felvételi eljárásokban való közreműködésért fizetett bevételek növekedése miatt. Ezek a tételek részben emelték az egység külön kezelt kereteit is, amelyek nőttek a Neptunt kiszolgáló gépek hardver és szoftver support kiadásainak hibás tervezése miatt is, mintegy 3,43 M Ft-tal. A növekményt a terven felüli bevételek fedezték. A KTH (és ezzel együtt a teljes általános alrendszer) év végén várható szabad maradványa ~40 M Ft. 44. Az ÜZO kisköltségvetéséről elmondható, hogy: Az egység saját bevétele döntően az ÜZO-n átfolyó továbbszámlázott közüzemi költségek növekedése miatt nőtt meg. Az egység által felhasználható létesítményhasznosítási bevételek 15,8 M Ft-tal maradnak el a tervezettől. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a DM Kft-vel és az OMKT Kft-vel megszűntek a bérleti szerződések. A füredi Hotel Uni és vitorláskikötő vagyonkezelői jogát mindenféle kártalanítás nélkül vették el az egyetemtől. Ezzel az egyetem jelenértéken, a következő 18 évet tekintve, mintegy500 M Ft saját bevételtől esett el. Ez eddig az ÜZO saját bevételei között szerepelt. 4

7 A közüzemi és energia kiadások jelenlegi ismereteink szerint - várhatóan a terveknek megfelelően alakulnak. Itt jegyezzük meg, hogy a rezsicsökkentésnek egyetemünkre nincs hatása, az alapvetően a lakosságra vonatkozik. Az Üzemeltetési Osztály évre a Likviditási és tartalékalap terhére 2,7 M Ft póttámogatásban részesül, amelyet kizárólag a Még Több Mesét Alapítvány szeptember 1.-december 31. közötti időszakra vonatkozó szolgáltatásnak igénybevételére fordíthat. Az ÜZO év végén várható szabad maradványa 55 M Ft. Az ÜZO által kezelt közüzemi rendszerek felhasználásával és költségeivel kapcsolatosan az alábbiak mondhatók el: o A távhő és gőz fogyasztás 2011-ről 2013-ra várhatóan 18%-kal csökken, ami a szezonális hatásokon túl leginkább annak köszönhető, hogy több épület esetében hőhordozóváltás, valamint energetikai jellegű felújítás történt (DCs, E, Bercsényi, Wigner, CH (2014-ben)). A Z épület és a V2 épület bezárása mintegy GJ hőenergia megtakarítást eredményezett. Mindeközben a költségek 27%-kal csökkentek, ami a fogyasztás csökkenése mellett a hődíj egységárának 10%-os csökkenése miatt következett be ben, várhatóan naturáliában ugyanannyi hőenergiát fogunk felhasználni, mint 2013-ban, ugyanakkor a jelenlegi hőenergia költsége várhatóan 1,5%-kal csökken, annak következtében, hogy az ártárgyalások eredményeként alapdíj kedvezményt sikerült elérnünk 2013 júliusától. o A földgáz fogyasztás 2011-ről 2013-ra várhatóan 24%-kal csökken re a évi mennyiség felhasználását tervezzük, mivel jelenleg nincs olyan beruházás vagy felújítás, amely energia megtakarítást eredményezne. A földgáz egyetem által elérhető ára között közel állandó volt, jelentős áremelkedés 2010-ről 2011-re volt. Az idei közbeszerzésnek köszönhetően sikerült mintegy 20%-kal csökkenteni a földgáz beszerzési árát. o A as időszakban a villamos energia felhasználásának 11%-os csökkenése leginkább egyes épületek bezárásának (Z, V2 Gyorkocsi utca), valamint az AE épület 25%-os fogyasztáscsökkenésének köszönhető. A 2014-es áram kiadások várhatóan azonosak lesznek a évivel május 1-től a korábbi ELMŰ helyett a kedvezőbb árat ajánló az E.ON Energiaszolgáltató Kft. lett az áramkereskedő szolgáltató. Kivétel a Q épület és az Informatika épület, melyekben továbbra is az ELMŰ Nyrt. a szolgáltató. Az ELMŰ Nyrt január 1-től emelte árát. o A víz és csatorna felhasználás mennyisége 2011-ről 2012-re kismértékben csökkent, 2013-ban pedig az előző évhez képest változatlan maradt. A költségek 2011-ről 2012-re jelentősebben növekedtek, 2013-ban és 2014-ben változás nem várható. 45. A BKO beruházásra, felújításra, karbantartásra a KKK soron a korábbi éveknél jelentősen alacsonyabb összeget 1,343 Mrd Ft-ot, valamint az átadott keretek más alrendszerbe soron, a kari létesítményprogramokhoz való hozzájárulásra 130 M Ft-ot tervezett, tervezhetett. (Az így rendelkezésre álló forrásokból mindösszesen 350 M Ft volt tárgyévi forrás.) A tervezett kiadásokat az év végén várható tény adatok 228 M Ft-tal alulmúlják. Ennek oka, hogy egyes folyamatban lévő munkák kifizetései áthúzódnak a következő évre. (A BKO-nál meg kell jegyezni, hogy a korábbi IKMA (alapítvány) megszűnése miatt, a Bay Zoltán nonprofit Kfttől jelentősebb támogatásra számíthatunk. Aláírásra került a két szervezet közötti szerződés, ugyanakkor a támogatás lehívására csak jövőre kerül sor.) 46. A BKO év végén várható szabad maradványa mindössze 9 M Ft. 47. A TIO kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: 5

8 A saját bevételek várhatóan csökkeni fognak 2,5 M Ft-tal, amelynek legfőbb oka, hogy az egyetem kívüli partnerek több esetben lemondták a TIO által biztosított vezetékes telefonszolgáltatást. Várhatóan december elején a Gazdasági Bizottság elé kerülhet a TIO hosztolással kapcsolatos díjszabási rendszerének koncepciója. Az MGR alap kiadás blokkba tartoznak az MGR rendszer fejlesztési és üzemeltetési költségei, valamint az alap infrastruktúra üzemeltetésének és az üzemeltetés kiterjesztésének a költségei. A tárgyévre tervezett 83,4 M Ft-nyi kifizetésből ~23 M Ft áthúzódik a jövő évre. Az MGR extra kiadás blokkba tartozik az alapinfrastruktúra megújításához szükséges tételek, mindösszesen 55,6 M Ft összegben, amelyből 15,6 M Ft a kifizetése 2012-ről húzódott át idénre. Mind az átjövő, mind az idénre tervezett összegek, teljes mértékben kifizetésre kerülnek 2013-ban. A karok és a HDÖK-DIK a költségvetésben foglaltaknak megfelelően az MGR CR-ekre 53,950 M Ft-ot adott át, amely összeggel nőttek az egység külön kezelt keretei is. Ebből 33,1 M Ft áthúzódik 2014-re. A TIO várható pénzforgalmi maradványa 61 M Ft, amely mind kötelezettségvállalással terhelt. A kollégiumi alrendszer gazdálkodásával kapcsolatosan 48. A kollégiumi normatíva valamint a lakhatási támogatás összege mintegy 46 M Ft-tal nőtt köszönhetően a évi normatív támogatás utólagos elszámolásának. A növekményt a KO létesítményfelújítási célokra fordítja. 49. A Kármán és a Schönherz kollégiumok után járó PPP támogatás tényleges értéke ( E Ft) ebben az évben is alacsonyabb a tervezettnél (473,727 M Ft), eddig mindösszesen mintegy 200 M Ft-is bevételkiesést okozott a Kollégiumi alrendszernek, hogy nem az eredeti PPP szerződésben megállapodott összegeket folyósítja az állam. 50. A tényleges saját bevételek a Bercsényi és a Martos kollégiumok nyári hasznosítása és a brazil hallgatók nyári elhelyezése miatt várhatóan 41 M Ft-tal meghaladják a tervezettet. 51. Sajnálatos, de a tervezett beruházási volumen mellett sem állítható meg, a kollégiumok állagromlásának gyorsulása. Kiemelt probléma a Vásárhelyi Kollégium szobai vizesblokkjainak állapota (mintegy évesek), amelyek 3-5 éven belül férőhely használhatatlanságát idézik elő. 52. A várható üzemeltetési problémák elkerülése érdekében a felújítások volumenét a rendelkezésre álló források erejéig fel kell pörgetni a lehetséges maximális szintre. Foglalkozni kell azzal is, hogy a kollégiumi térítési díjak összege milyen módon emelhető. Ezeket kiegészítendő célszerű megvizsgálni, hogy a hallgatói rendszer még milyen módon járulhat hozzá a kollégiumi alrendszer egyensúlyban tartásához. Az oktatási tevékenységgel kapcsolatosan 53. Az idén a költségvetés vonatkozó szabályai lényegesen átalakultak. A bevételeken belül megnőtt a súlya az oktatási támogatásnak (67%-ről 82,5%-ra), a kar által végzett oktatási tevékenység kiszámításánál módosultak a normaarányok és a beoktatás elszámolásának a szabályai. A kari saját hallgatók figyelembevétele is új megközelítésű, lényeges, hogy a 70% (350 pont) feletti felvételi pontszámú hallgatók után jár csak támogatás. 54. A műszaki képzési területen továbbra is egyedül a Műegyetem alapképzési szakjain van tényleges túljelentkezés. 55. A minőség megőrzése érdekében a BME az elmúlt években nem töltötte be a rendelkezésére álló kereteket, minimumpontszámot alkalmazott ban is alkalmaztuk ezt az elvet, 300- ban húzva meg a határt. Az összes, a BME valamelyik alapképzési vagy osztatlan szakára 2013-ban felvettek felvételi pontszámának átlaga 412 volt ben a pontok átlaga 421 volt. Ugyanezeket az átlagos értékeket kapjuk, ha az átlagolást csak a műszaki, 6

9 természettudományos és informatikai képzési területre felvett hallgatók pontszámaira végezzük el. 56. A BME-re alap és osztatlan képzésre felvett hallgatók 12%-a volt önköltséges. Amennyiben a gazdaságtudományi terület nélkül tekintjük az önköltséges felvettek arányát, az csupán 4%. 5% feletti az önköltséges új belépők aránya az építőmérnöki, környezetmérnöki, vegyészmérnöki, mérnökinformatikus, fizika és matematika szakokon, valamint az ezen képzéseket gondozó egyes karokon. 57. A felvett, de be nem iratkozott hallgatók aránya ban folyamatosan nőtt ban ANA, ONA képzésekre felvételt nyert, de be nem iratkozott hallgatók aránya 3,8% volt, míg ugyanezen a képzési szinten a költségtérítésesek (önköltségesek) körében 18,4%. Megjegyezzük, hogy a be nem iratkozott hallgatók magasabb átlagos felvételi pontszámmal rendelkeznek, mint ugyanarra a szakra felvett és beiratkozott társaik. 58. Nem elhanyagolható, annak a költségvetési támogatásnak az összege, amelyhez az egyetem hozzájuthatott volna, ha a felvett, de végül be nem iratkozott hallgatók mégis a beiratkozás mellett döntöttek volna. A belső költségvetésben használt normatívákkal számolva ez az összeg évi 105 M Ft. Hasonlóan a költségtérítéses képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók esetében. Esetükben évi 45 M Ft-ról van szó. Ez a teljes képzési időre vetítve mintegy 0,5 Mrd Ft, amely nagysága miatt javasoljuk, hogy a felvételt nyert, de be nem iratkozott hallgatók motivációit telefonos felmérésen keresztül ismerje meg az egyetem. 59. A mesterképzésben részt vevők létszáma 2008 óta folyamatosan nő, október 15-én a hallgatóink 19%-a, 4661 fő vett részt az e képzési szinten folyó oktatásban. A mesterképzésbe belépők száma először az idén nem növekedett, 2012-höz képest stagnált. A mesterképzésbe belépők 2/3-a rendelkezik BME-s előélettel. 60. Az egyetem összesített hallgatói létszámának növekedése 2007 óta törtetlen, és egyben folyamatosan nőtt a nappali tagozatos; az államilag támogatott (ösztöndíjas); a BSc, valamint az MSc hallgatók létszáma is. Október 15-én hallgatója volt az egyetemnek. A költségtérítéses (önköltséges) hallgatók létszáma az elmúlt években 7000 fő körül mozgott, arányuk az egyes képzési szinteken eltérő, a szakirányú továbbképzések nélkül átlagosan 17,4%. 61. A BME-n hallgatói jogviszonyából kikerülő (kilépett) hallgatóknak átlagosan csak a fele távozott diplomával az egyetemről a vizsgálat három tanévben. A kilépő hallgatóknak átlagosan egyharmada eredménytelenül fejezte be tanulmányait. A többiek valamilyen köztes állapotban voltak, vagy abszolváltak (10,3%), vagy záróvizsgát tettek, de a diploma átvételéhez még hiányzik a nyelvvizsgájuk (4,4%). 62. A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak KSH terminológia szerint számított január június havi bruttó átlagkeresetét ( Ft) összevetve a BME-n végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetével ( Ft) megállapíthatjuk, hogy a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is. A K+F+I tevékenységgel kapcsolatosan 63. A TDK-val kapcsolatban - a számok pontos ismerete nélkül - minden évben vitát vált ki, hogy mennyit kell és milyen forrásból a hallgatók díjazására fordítani. Most első ízben összegyűjtöttük a hallgatók díjazására fordított összegeket, amelyek összesen 22 M Ft-ot tettek ki a évi TDK esetében. A lista még most sem teljes körű (például nehezen forintosítható az egyes ösztöndíjakba beszámított TDK-aktivitás), de nagy biztonsággal kijelenthető, hogy karonként akár 3-szoros különbség is lehet az átlagos díj összegében. A probléma megoldásához a kari legjobb gyakorlatokat célszerű tanulmányozni. 64. Az áprilisban megrendezésre kerülő XXXI. OTDK-n a legtöbb első helyet, szám szerint 60-at a Műegyetem diákjai szereztek. A 373 hallgatónk által bemutatott dolgozatok közül 170 I-II- III. helyezést érő pályamű született. Ugyanakkor az intézmény egy hallgatójára jutó 7

10 pályamunkák számát tekintve a BME évi 9. helyről előrelépett a 7. helyre, míg I-III. helyezések számát tekintve a BME a évi 5. helyről visszacsúszott a 17. helyre. 65. Az elmúlt években a levelező tagozatos doktoranduszok aránya tovább csökkent, a doktoranduszok összlétszáma viszont kismértékben nőtt. A doktoranduszok összes hallgatón belüli részaránya tavaly és idén is 2,2%. A évi adatokon alapuló hazai összehasonlításban elmarad a tudományegyetemek, és kisebb, speciális művészeti, egyházi képzést nyújtó intézmények esetén mért arányoktól, de pontosan megegyezik az országos átlaggal. 66. Az egyetem K+F tevékenységre felhasználható forrásai között a pályázatok és a piaci források mellett költségvetési forrás aránya az elmúlt 4 évben fokozatosan csökkent, míg 2009-ben 41%, addig 2012-ben már csak 26% volt. 67. Az intézmény K+F célú saját bevételei a hallgatói juttatások nélkül számított költségvetési támogatáshoz viszonyítva között folyamatosan nőttek, 2012-ben elérték a 66%-os arányt. Tehát kijelenthető, hogy az állami forrásokra vonatkozóan nincsen változás abban a tekintetben sem, hogy a kutatással kapcsolatos állami támogatásnál továbbra sem az egyetemek jelentik az elosztás fő csatornáját, hanem inkább az MTA és a különböző pályázati alapok az egyetemek csak ezeken keresztül közvetve. 68. Amennyiben kifejezetten csak a K+F-re rendelkezésre álló saját bevételi forrásokat tekintjük, azok között 2012-ben már csak 36%-ot (míg 2010-ben még 44%-ot) tett ki a gazdaságból érkező források aránya, köszönhetően az innovációs járulék terhére az egyetemtől megrendelt munkák megszűnésének ben évente közötti vállalkozási szerződést kötöttek az egyetemi szervezeti egységek összesen 2 Mrd ± 100 M Ft körüli összegben. A 2013-as év a szerződött összeg tekintetében rekord évnek ígérkezik, ugyanis már az első 9 hónapban elérte a 2,1 Mrd Ft-ot a megkötött vállalkozási szerződések összege. 70. Az BME-től - az elmúlt években - kutatási, szakértői munkákat megrendelő cégek székhelye fele részben a fővárosban, 2/3 részben a Közép-magyarországi Régióban található. A további régiók és a külföldi cégek súlya 5-5% körül szóródik. Megjegyezzük, hogy ugyanezt az eloszlást találtuk akkor is, amikor az azonos időszakban beérkező vállalkozási bevételeket vizsgáltuk. 71. A gazdaság gyenge teljesítőképessége miatt, egyre kevesebb hazai ipari forrás áll rendelkezésre K+F+I tevékenységre. Ebben a helyzetben felértékelődnek a pályázati lehetőségek. Az új kiírásoknak köszönhetően a év igazán sikeresnek nevezhető, utoljára 2009-ben volt ilyen magas mind a beadott mind a szerződött pályázatok darabszáma ben és 2012-ben 5-5 Mrd Ft felett volt az egyetem pályázati tevékenységből származó bevétele. Elmondható, hogy a külföldi, vagy külföldi forrást tartalmazó pályázatok az elnyert támogatás összegét tekintve továbbra is dominánsabbak a hazai forrásoknál. 72. A ban elnyert összes, valamint az 1 oktatóra-kutatóra jutó KTIA forrást tekintve a BME első volt az országban. Szintén a BME az első a nagy egyetemek között, a ban az FP7 konstrukció keretében elnyert pályázati támogatási összeget tekintve. 73. Míg a időszakban bejegyezett szabadalmakban az egyetem csupán a hatodik volt a hazai felsőoktatási intézmények között, addig a időszakban elindított bejelentések számát tekintve az első. 74. Látható, hogy a Scopus időszakra vonatkozó adatai szerint a BME mind az összes, mind az 1 főre jutó átlagos évi 0,9 publikáció száma alapján első az állami felsőoktatási intézmények között. Ugyanakkor a WoS ugyanezen időszakra vonatkozó adatai alapján a BME 5. az összes, és 4. az 1 főre jutó átlagos évi 0,6 publikáció száma alapján az állami felsőoktatási intézmények között. A nemzetközi tevékenységgel kapcsolatosan 75. A külföldi hallgatók aránya az elmúlt tíz évben mért legmagasabb szintre kúszott fel az idén, október 15-én 4,6% volt, létszámuk pedig 2005 után ismét az 1100-as határ felé 8

11 emelkedett. A nagymértékű növekedés egyértelműen a brazil képzés beindulásának tudható be, ugyanakkor Dél-Koreából is, most először, 21 fő érkezett az egyetemre. Országos összehasonlításban csak a 2012-es adatok állnak rendelkezésünkre, a BME-n a külföldiek aránya akkor az országos átlag (6,1%) alatti volt. 76. A teljes idejű angol nyelvű képzésben résztvevők száma 20%-kal esett az elmúlt négy évben, ezen képzéseken résztvevők száma október 15-én 275 fő volt, arányuk az összes külföldi között mindössze egynegyed és lényegében megegyezik a magyar anyanyelvű külföldi hallgatókkal október 15-én 68 ország hallgatója tanult az egyetemen. Elmondható, hogy a határon túli magyarokat (is) nagy számban küldő országoktól eltekintve Brazília, Irán, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Törökország, Spanyolország, Nigéria, Németország, Ciprus, Vietnám és Görögország azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 20 fő tanult évente a Műegyetemen az elmúlt négy évben. 78. A 2007/2008. tavasztól rendelkezésre álló adatokat áttekintve elmondható, hogy soha nem éltek még annyian az egyetem hallgatói közül azzal a lehetőséggel, hogy mobilitási programok keretében külföldre utazzanak, mint a 2012/2013-as tanévben. Akkor a BME 369 hallgatója vett részt külföldi csereprogramban, ez a szakirányú továbbképzés nélkül számított hallgatói létszámnak közel 2%-a. Ugyanebben a félévben 47 oktató tartózkodott rövidebbhosszabb ideig külföldön valamely KTH által menedzselt mobilitási program keretében, zömében ERASMUS-szal. 79. Az egyetem angol nyelvű képzéseiben részt vevők által felvett kreditek száma 2009/2010-es tanévtől kezdve lényegében nem változott. Jelentősebb változás csak az aktuális félévtől látható, amikor is 40%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest az angol nyelvű képzésben a hallgatók által felvett kreditek száma. A magyar nyelvű képzésekben az elmúlt négy évben egyre több olyan kreditet vettek fel a hallgatók, ahol idegen nyelven folyik az oktatás. A tantárgyi kínálat nőtt, ugyanakkor az idegen nyelven folyó tantárgyat felvenni kívánó hallgatók száma stagnált, viszont átlagos aktivitási szintjük nőtt. 80. Az angol nyelvű képzés bevételei 2007 óta (585 M Ft) folyamatosan csökkentek, 2012-ben már csak 471 M Ft-ot tettek ki ban, köszönhetően a Science Without Borders program keretében egyetemünkre érkező 241 brazil hallgatónak az angol nyelvű képzéséből származó bevételek jelentősen megemelkednek. Torzíthatja majd az adatokat, hogy a brazil küldő szervezet, a CAPES várhatóan egy összegben, előre fogja ideutalni az egy éves képzés teljes díját. A projekt teljes bevétele árfolyamtól függően ~640 M Ft körül várható, amelyből a graduális képzés díja mintegy ~480 M Ft. 81. Az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeit most is négy csoportba sorolva vizsgáltuk. A tendencia egyértelmű, mind összegét, mind a bevételek közötti részarányát tekintve a nemzetközi forrásból származó bevételek 2009 óta folyamatosan nőnek, 2012-ben 3,4 Mrd Ft és 12,4% volt a két mutató értéke. A külföldi vagy külföldi forrást tartalmazó hazai pályázatok az elnyert támogatás összegét tekintve továbbra is dominánsabbak a hazai forrásoknál (53%/47%). 82. Tizenhárom, felsőoktatási intézményeket (nem karokat) tartalmazó nemzetközi rangsor kiértékelése kétféleképpen történt meg. Amennyiben azt vettük alapul, hogy melyik egyetem hányszor szerepel az első öt magyar intézmény között, akkor a BME a 3. helyet szerezte meg, amennyiben az öt legjobb magyar helyezést megszerző intézmény kapott pontot, a BME a 2 helyen szerepelt. A személyi állomány alakulásával kapcsolatosan 83. Korábbi jelentésekből jól ismert, hogy változatlan oktatói és kutatói létszám mellett a minősített oktatók és kutatók aránya között 22%-kal nőtt, köszönhetően a belső költségvetés ösztönző mechanizmusainak. A növekedés a as időszakban is mintegy 10%-os volt. 9

12 84. Idén február 1-et követően mindösszesen 13 fő lépett be teljes állású oktató, kutató munkakörbe az egyetemre, ugyanakkor a változó körülményeknek köszönhetően mindösszesen 13 fővel volt alacsonyabb a teljes állású minősített oktatók és kutatók létszáma október 15-én. Akadémiai doktoraink száma 13 fővel, MTA tagok száma pedig 4 fővel csökkent év közben. Október 15-én mindösszesen 110 teljes állású egyetemi tanár volt az egyetem 74 tanszékén. 85. A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók és kutatók koreloszlására jellemző a év közötti a minimum, valamint az MTA fokozatok csupán magas életkornál történő megjelenése, ami sajnálatos összhangban van a professzori gárda elöregedésével. Ugyanakkor látszik a fiatal, minősített oktatók és kutatók tömeges jelenléte. Különös gondot kellene fordítani arra a éves korosztályra, amelyik a megfelelő utánpótlását jelentheti az oktatói-kutatói gárdának, ugyanakkor a fokozatszerzés küszöbén álló pályakezdő oktatók, kutatók segítése is kulcsfontosságú. Ezen problémák megoldására a költségvetési algoritmus ösztönző erőin, valamint az állami céltámogatásokon túl, további tanszéki, kari programokra van szükség. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a tudományos fokozattal nem rendelkező, teljes állású oktatók-kutatók fluktuációját vizsgálva elmondható, hogy körükben 2-szer gyakoribb a kilépés, mint a minősítettek körében, sőt a létszám ingadozásának mértéke 2010 és 2012 között folyamatosan nőtt. 86. A ben be- és kilépők koreloszlását nézve láthatjuk, hogy a fiatalok nagyszámú belépése után egy-másfél évvel szintén a legfiatalabb korosztály tagjai távoznak az egyetemről. A kilépőknek 12-20%-a volt csupán, akiknek nyugdíjazás miatt szűnt meg a közalkalmazotti jogviszonya. A belépőknek átlagosan a 88%-a 35 évnél fiatalabb volt, ugyanakkor kilépők kétharmada is ebbe a korcsoportba tartozott. 87. A 74 tanszékből a szabályt teljesítő tanszékek aránya 80%, 15 tanszék a szabálynak nem felel meg. 88. A nem kari személyi állomány összetétele az elmúlt öt év alatt lényegesen átalakult. Az állomány 10%-kal csökkent, jelentős mértékben fiatalodott ben a nagyobb létszámú nem kari szervezeti egységnél vagy a fluktuáció jelentősebb csökkenését láthatjuk, vagy stagnálást, esetleg nagyon kis mértékű emelkedést. 89. A KIR-NEXON-MGR problémák miatt még ma sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy melyik szervezetnek mekkora a tényleges tárgyévi személyi kifizetése. Ezért, sajnálatos módon, évi, a személyi kifizetésre vonatkozó adatokat most nem tudunk bemutatni. A időszakot tekintve az egyetemen kifizetett összes személyi juttatás éves összege az átlag körüli +3%-os sávban mozgott, igaz a fizetések vásárlóértéke mindeközben jelentősen csökkent. A közalkalmazott átlagos statisztikai állományi létszáma mindeközben 5%-kal csökkent, bár a megbízással, munkaszerződéssel foglalkoztatottak száma kismértékben növekedett. A közalkalmazotti állomány csökkenése a nyugdíjazásoknak és a hatékonyságnövelésnek betudhatóan 2013-ban is folytatódik. 90. Mind a kari, mind a nem kari oldalon gyakran felmerül, hogy az összegyetemi személyi jellegű kiadások stagnálása mellett melyik oldal munkavállalói jártak jobban. A évi költségvetés készítésekor rögzítésre kerültek azok az elvi alapok, amelyek mentén a kari és nem kari jövedelmi adatok összevethetők. Ezek alapján kijelenthető, hogy 2008-ról 2012-re a kari legjobban fizetett 1200 munkatárs egyetemtől kapott havi egyenértékes jövedelme nominálisan 2%, míg a nem kari oldalon (120 fő) 4%-kal nőtt, miközben ugyanebben az időszakban az összesített infláció ~20% volt. Amennyiben szűkítjük a kört és a legjobban kereső 20 kari illetve 3 nem kari munkatárs adatát kivesszük, akkor lényegében azonos 3,6-3,8%-os növekedést számszerűsíthettünk. 10

13 II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA Támogatások, elvonások A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nftv) január 1-jén egyfajta kerettörvényként lépett hatályba azzal, hogy az érdemi rendelkezéseket tartalmazó paragrafusok szeptember 1-jén válnak hatályossá. A felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb jogszabályok még mindig nem születtek meg, többnyire még a korábbi szabályokat alkalmazzák, illetőleg az eseti pénzosztás a jellemző, főként a bajba jutott intézményeket segítik kiemelten. Az egyedi kormányzati költségvetési támogatásokból az egyetem rendszerint méltatlanul kis mértékben vagy egyáltalán nem részesül. A kiválósági (kutatóegyetemi) támogatás BME-nek megítélt összegét nem indokolták, nem tudni, hogy milyen paraméterek alapján döntöttek. A gazdálkodási stabilitás 1, a felvett hallgatók minősége, a fajlagos kutatási, forrásbevonási eredmények terén meglévő érdemeink 2 és a felsőoktatásban betöltött súlyunk 3 ellenére (vagy éppen azért), helyzetünkre a fenntartók nem kíváncsiak, a teljesítmények elismerése sokkal kisebb figyelmet kap, mint a színlelt- vagy valós gazdálkodási kudarc. A költségvetés készítésekor elmondható volt, hogy a BME más intézményekkel ellentétben százalékosan csak egy számjegyű támogatáscsökkentésben részesült, így az állami finanszírozást tekintve relatíve kedvezőbb helyzetben van, mint más intézmények. A BME évi eredeti költségvetési támogatása 12,1537 Mrd Ft, kutatóegyetemi támogatása további 569,886 M Ft volt. Év közben az alábbi nem tervezett, állami támogatások érkeztek az egyetemre: A évi normatív támogatás elszámoláshoz szükséges létszámadatokat a fenntartó ismételten bekérte, miután kiderült, hogy fejezetszinten nincsen meg a szükséges fedezet arra, hogy a 2012 szeptemberében belépett hallgatók létszámát, pontosabban az utánuk járó támogatást 100%-os finanszírozottsági szinten vegyék figyelembe és finanszírozzák. 4 Ezzel a BME nagyon jól járt volna, hiszen 2012-ben, amikor drasztikusan csökkent az új belépők körében a finanszírozottak létszáma, a BME megtartotta támogatott hallgatói számát, szemben több más intézménnyel. Végül a évi támogatás utólagos elszámolásával 637,052 M Ft érkezett az egyetemre, amelyből 418 M Ft a központi tartalékokat az azon felüli összeg pedig a hallgatói juttatásokat növelte. 1 A 27 állami felsőoktatási intézmény összesített adósságállománya szeptember 30-án 19,1 Mrd Ft volt. Összesen két intézménynek, a BME-nek és a hozzá hasonló működési modellt követő győri SZE-nek nem volt lejárt tartozása, a többi intézmény 5 M Ft - 5,1 Mrd Ft közötti lejárt adóssággal rendelkezett. 2 Tizenhárom, felsőoktatási intézményeket (nem karokat) tartalmazó nemzetközi rangsor kiértékelése kétféleképpen történt meg. Amennyiben azt vettük alapul, hogy melyik egyetem hányszor szerepel az első öt magyarban, akkor a BME a 3. helyet szerezte meg, amennyiben az öt legjobb magyar helyezést megszerző intézmény kapott pontot, a BME a 2 helyen szerepelt. 3 Miközben a BME összes bevétele a teljes állami felsőoktatás arányában a időszakban nem változott, mindhárom évben 7% volt, az adott év utolsó napján az egyetem pénzkészlet állománya a 2010-es 33%-ról december 31-re 42%-ra nőtt. 4 Az intézmények támogatása döntően normatívák és létszámok szorzataként adódik. A tárgyévre járó támogatást a tárgyévet megelőző év októberi létszáma alapján megbecsülik, majd a tárgyév októberi létszáma alapján korrigálják. Ekkor vagy visszafizetési kötelezettsége vagy további támogatásra való jogosultsága keletkezik. Ahhoz, hogy ez a rendszer fenntartható legyen az utólagos elszámolásnál ún. finanszírozottsági szintet definiálnak, amellyel a rendelkezésre álló (a túlfinanszírozott intézményektől visszaszedhető) források függvényében normálják az egyes intézményeket megillető támogatást. A 2012 őszén belépett létszámot eredendően 100%-os finanszírozottsági szinten szerették volna figyelembe venni. Később ezt a fenntartó korrigálta. 11

14 A fenntartó látva a hallgatói juttatások csökkenése által elért országos hallgatói elégedetlenkedést, lényegében újraterveztette a évi hallgatói juttatások iránti szükségletet, a októberi hallgatói létszámokra, azaz a normatív alapon alátámasztható jogosult létszámra vonatkozó becslés alapján. 5 A számítás eredményeképpen a BME-nek 572 M Ft póttámogatás járna, amelyből 511,5 M Ft-ot a Kincstár átutalt november 30-i elszámolási kötelezettséggel. Megjegyezzük, hogy októberre vonatkozó becsült létszámok várhatóan túlbecsülték a tényleges létszámokat, ami később visszafizetési kötelezettséget vonhat maga után. A 1103/2013. (III. 7.) Korm. határozat által nevesített Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap terhére az egyetem 300 M Ft póttámogatásban részesül. Jelenleg is folyik a felhasználással kapcsolatos koncepció megalkotása, melyet követhet a szerződéskötés, és az összeg folyósítása. Erre pénzforgalmilag még várhatóan ebben az évben sor kerül, ám biztonsági okokból ezzel a bevétellel csak a jövő évre tervezünk. 6 Míg más intézmények nagyon jelentős kormányzati támogatást kaptak, a BME-től a füredi Hotel Uni vagyonkezelői jogát mindenféle kártalanítás, kompenzáció nélkül elvették, mivel azzal az állam a vitorlássportot kívánja támogatni. Ezzel az egyetem jelenértéken, a következő 18 évre vetítve, mintegy nettó 500 M Ft saját bevételtől esett el. Nyilvántartás, adatszolgáltatás A szervezeti egységek gazdálkodását, a rendelkezésre álló keretek követését lényegében ellehetetlenítette a Központosított Illetményszámfejtési Rendszerre (KIR) való áttérés, pontosabban az áttéréssel jelentkező informatikai problémák nem megfelelő házon belüli kezelése és az ehhez kapcsolódó kifejezetten félrevezető tájékoztatás. Rektor úr szeptember 27-én elrendelte a KIR-ből átvett adatokkal kapcsolatosan keletkezett egyetemi problémák haladéktalan megoldását, megváltozott projektszervezet mellett, és nem később, mint idei évi lezárással. A valós helyzet feltárása megtörtént, folyik a KIR-Nexon adatkapcsolat felépítése. Október 11-én elkészült az új projektszervezet első jelentése. A októberi alkalmazotti és hallgatói létszámstatisztika már automatikusan a Felsőoktatási Információs Rendszerbe (FIR) feladott adatok alapján készült el, ugyanakkor a évi támogatás elszámolásához és a évi támogatás becsléséhez szükséges adatokat a fenntartató tájékoztatása alapján most utoljára még kézzel kellett megadnia a BME-nek. A nem megfelelő belső szabályozásnak és kommunikációnak köszönhetően, indokolatlanul hosszúra nyúlt előkészítés után rögzítették az alkalmazotti adatokat a Neptun rendszerbe és adták fel a FIR-be. E jelentés lezárásakor még nem volt kidolgozott, hogy miként fognak a végül csak a Neptunban rögzített alkalmazotti adatok az egyetem munkaügyi nyilvántartási rendszerébe, a Nexonba bekerülni január 1-től az államháztartás körébe tartozó szervezetek részére kötelezően új számviteli rendet vezetnek be (ÁHSZ2). Az új jogszabályi előírások következtében a költségvetési szervek által eddig alkalmazott módosított pénzforgalmi szemléletű könyvvezetést felváltja a más elgondoláson nyugvó költségvetési / pénzforgalmi szemléletű számvitel és ezt kiegészítve a pénzügyi / eredmény szemléletű számvitel. A felkészülés megkezdődött, a rendelkezésre álló idő nagyon rövid, a szabályozás még kiforratlan. Itt jegyezzük meg, hogy régóta napirenden van a felsőoktatási intézmények önköltségszámítása. Miközben jogszabály előírja az intézményi 5 A évi finanszírozása alapvetően a évi létszámok alapján történt meg, egy ágazati szinten drasztikusan lecsökkentett keretösszeget a létszámok alapján felosztva az intézmények között. 6 Megjegyezzük, hogy a Korm. határozat csak utal az Alapra és előírja az EMMI számára a konkrét jogszabályi környezet megalkotását, amely azóta sem született meg. 12

15 önköltségszámítási szabályzat meglétét, szigorúan véve a módosított pénzforgalmi számvitel pénzforgalmilag megvalósult kiadásai, nem költségek, a kiadások alapján önköltségszámítást nem lehet végrehajtani. 7 Az üzemgazdasági szemlélet megteremti az önköltségszámítás lehetőségét. Belső utasítások A gazdálkodás szempontjából lényeges belső rektori utasítások készültek el: A 10/2013. (VI. 21.) sz. Rektori Utasítás a hallgatókkal szembeni pénzügyi követelések kezeléséről, megteremtette a szervezett kereteit annak, hogy 280 M Ft-nyi, gazdaságosan behajtható hallgatói eredetű kintlévőséget a követelésgazdák realizálhassanak. A 13/2013. (VII. 18.) sz. Rektori Utasítás az aktív számlakezelésből származó pénzügyi előnyök kihasználására, az árfolyamkockázat, valamint a hallgatói költségtérítési díjból származó források kamatoztatásának a kereteit rögzíti. A 14/2013. (VIII. 28.) sz. Rektori Utasítás Science Without Borders program keretében a BME-re érkező brazil hallgatókkal kapcsolatos bevételek kezelését rendezi. A 15/2013. (IX.13.) sz. Rektori Utasítás a kutatóegyetemi támogatás felhasználását rendezi. A és évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedésekről szóló 1036/2012. (II. 21.) Korm. határozatban a Kormány az irányítása alá tartozó fejezeteknél elrendelt beszerzési tilalom továbbra is érvényben van. Gazdasági társaságokról A Szenátus január 28-án döntött a BME és a XI. kerületi Önkormányzat közös tulajdonában álló Innotech Kft. szétválással történő átalakításáról, azzal, hogy a szétválási folyamat lezárultát követően, célszerűen a márciusi szenátusi ülésre készüljön el jogutód 100%-ban egyetemi tulajdonú, 108 M Ft könyv szerinti értékű vagyonnal rendelkező BME Innotech Szolgáltató Kft. jövőjével kapcsolatos előterjesztés. Erre a kontrolling jelentés lezárásáig nem került sor. A Szenátus április 29-én döntött a BME ITS Közlekedési- és Járműrendszerek Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (BME ITS Zrt.) megalakításáról, amely 100%-ban a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar által rendelkezésre bocsátott forrásokból alakult hasznait és terheit kizárólagosan a kar viseli. Jelenleg a cég még a BME könyveiben nem szerepel. 7 A szakirodalom tartalmaz olyan módszereket, amelyek különféle kézi korrekciókkal megteremtik az alapját annak, hogy a pénzforgalmi szemléletben könyvelt beszámolóból kiindulva is meg lehessen teremteni az önköltségszámítás alapjait. 13

16 III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK III.1. TÁMOGATÁS VÁLTOZÁSA Ebben a fejezetben nem kívánjuk megismételni a évi belső költségvetésben közzétett, az egy évtizedet átívelő adatsorokat és a kapcsolódó megállapításainkat, amelyekből kiderült, hogy az állami támogatás összesen értékét, továbbá az egy államilag támogatott hallgatóra eső költségvetési támogatást tekintve a és évet jellemezték a legmagasabb reálértékű összegek, azóta a támogatás csökkenése töretlen. Miután a tárgyévet országosan és általánosan a szektorral kapcsolatos számháború jellemezte 8, célunk csupán annyi, hogy az alábbi, a BME teljes költségvetési támogatásának változását bemutató számsort közreadjunk. Év Teljesült állami támogatás mindösszesen Teljesült állami támogatás 2008-as árfolyamon * * Becsült adat. 1. táblázat: A teljesült állami támogatás reálértékének változása (E Ft-ban) A táblázat egyszerűen az állami támogatásként rendelkezésünkre bocsájtott összegeket tartalmazza, azaz szerepel benne minden, amit az állam állami támogatásként utalt, vagy akként visszavett. A 2013-ra vonatkozó összeg becsült adat. Tartalmazza az alaptámogatást (12,154 Mrd Ft), a kutatóegyetemi támogatást (569,886 M Ft), a évi normatíva elszámolás keretében kapott összeget (637,052 M Ft), a évi hallgatói pénzek újratervezése kapcsán az egyetem rendelkezésére bocsájtott összeget (511,5 M Ft), a PPP pénzeket (1,1 Mrd Ft), a bérkompenzáció összegét (242,835 M Ft), továbbá egyéb kisebb tételeket. A támogatás reálértékének csökkenése között 30% volt. III.2. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, BEFEKTETÉS, LIKVIDITÁS 9 Az egyetem összesített bankszámlaegyenlege 10 a félév óta eltelt időszakban jelentős mértékben megnövekedett, október utolsó napján 11,35 Mrd Ft volt. A növekedés legfőbb oka, hogy a 8 A költségvetési támogatás változásával kapcsolatos kommunikáció során nagyon pontosan kell fogalmazni, ugyanis nem mindegy, hogy a hallgatói támogatások nélkül vagy azzal számított támogatásról van szó. Egyáltalán a támogatások vagy a bevételek változásáról beszélünk. Miként tekintsünk a PPP támogatásra, vagy a kutatóegyetemi támogatásra, amelyek rendszerint külön, jellemzően a második félévben érkeznek? A kutatóegyetemi támogatást korábban saját bevételként, most pedig éppen költségvetési támogatásként kaptuk, előbbi esetben szigorúbb, utóbbi esetben lazább elszámolási feltételek mellett. Hogyan értsük a támogatás elszámolásaként utólag kapott összegeket, a bérkompenzációt vagy éppen a zárolás saját bevételből teljesített összegét. A fenntartó vagy éppen a sajtó részéről érkező kérdések ezeket a lényeges szempontokat (kiskapukat) rendszerint nyitva hagyták, megteremtve annak a lehetőségét, hogy a szereplők az adatokat saját érdekeik szerint tálalják. 9 Az alfejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Tóth Balázs (Rektori Kabinet). 14

17 második félévben az első féléves havi összegeknél magasabb havi támogatásban részesül az egyetem, továbbá voltak egy összegben beérkező póttámogatások is. 11 Támogatás érkezett a PPP konstrukció keretében épült épületek után fizetendő díjak fedezetére (1,1 Mrd Ft), a kutatóegyetemi projekt fedezetére (570 M Ft), a hallgatói juttatások fedezetére (511,5 M Ft) is, valamint a évi normatíva elszámolása után (637 M Ft). Nem szokásos saját bevételként befolyt a brazil hallgatók nyelvi képzésének a díja is (167 M Ft), ugyanakkor október végéig nem érkezett még meg az MRK-tól a brazil hallgatók képzése utáni elvárt, a szindikátusi szerződésben rögzített díj. Végül sikerült (más intézményeknél kedvezőbben) megállapodni az MRK-val ennek összegéről 12, amely várhatóan az intézményi önköltség számla egyenlegét fogja növelni. Az átmenetileg magasabb számlaegyenleg az év hátralévő részében minden bizonnyal csökkenni fog, hiszen a kiadások szempontjából az utolsó negyedév mindig is a legmagasabb összegű szokott lenni az egyes negyedévek között ábra: Az összes bevétel és az összes kiadás alakulása 10 Ez az egyetem összes adott napi záró pénzeszköze, függetlenül attól, hogy a részösszegek mely bankszámlákon vannak. Amikor a szervezetek kereteik terhére költenek (vagy kötelezettséget vállalnak), akkor a ~200 bankszámlánk valamelyikét terhelik meg. Bizonyos számlákon szereplő összegek közvetlenül nem terhelhetők meg, ezért ha a főszámláról elfogy a pénz, akkor valamely számláról fel kell szabadítani a szükséges összeget, és át kell helyezni a főszámlára. A likviditás menedzselése azt jelenti, hogy mindig biztosítjuk az egyetem fizetőképességét. A likvid pénznek ugyanakkor ára van. Ezzel foglalkozik az aktív számlakezelésből származó pénzügyi előnyök kihasználásáról szóló 13/2013. (VII.10.) számú Rektori Utasítás, amely megoldásokat nyújt egyes likvid pénzek tartásából származó költségek csökkentésére. 11 Az egyetemi a rendelkezésére bocsátott eredeti költségvetési támogatást havi ütemezésben kapja meg a számlájára. Amennyiben év közben, valamilyen póttámogatás érkezik az egyetemre, az a hátralévő hónapokban megnöveli az Államkincstár által havi bontásban rendelkezésre bocsátott források nagyságát. Az elmúlt néhány évet vizsgálva a tendencia jellemzően a következő: Miután az eredeti költségvetési támogatás az előző évihez képest mindig csökken, a szervezetek a költségvetés elfogadásáig, biztonsági okokból nagyon óvatosan költenek. Ugyanakkor a nem kari oldalon olyan tételek kifizetése történik, amelyek nem elodázhatóak. Ilyenek például a PPP díjak, amelyek költségvetési támogatását ebben az évben is 5 hónapon keresztül meg kellett előlegeznie az egyetemnek, mintegy 470 MFt összegben. Később, amikor ezek a tételek befolynak, a számlaegyenlegek szintje megemelkedik. A normatíva elszámolása rendszeresen, míg a hallgatói juttatásokra érkezett póttámogatás, a kutatóegyetemi póttámogatás, a követeléskezelés, vagy az brazil képzési bevételi ebben az évben szintén a II. félévben fejti ki átmeneti egyenlegnövelő hatását USD/hallgató juttatás USD biztosítás. 13 Ebben az időszakban fizetik ki a hallgatói juttatások (ösztöndíjak, szociális támogatások) jelentős részét, továbbá személyi jellegű kifizetések (kereset kiegészítések) mértéke is nagyobb. 15

18 DÁTUM Előirányzat felhasználási keretszámla Intézményi önköltség és adomány számla Fedezetbiztosítási számla Fedezetbiztosítási számla (Schönherz Koll.) Célelszámolási forintszámla Európai Uniós programok célelszámolási számlák Intézményi letéti számla Fedezetkezelői számlák Devizaszámlák ( kincstár ) Pénztárak Összesen Befektetett összeg Értékpapír számlán lévő, de be nem fektetett összeg Mindösszesen táblázat: Az egyetem összesített bankszámlaegyenlege adott napon ábra: Az előirányzat felhasználási keretszámla napi záró egyenlege és annak éves átlaga, Az előző ábra az egyetem előirányzat felhasználási számlájának napi záró egyenlegét mutatja, és bejelöltük az éves átlagos számlaegyenlegeket is a intervallumban. Ahogyan az ábrán látható, a kifutó értékpapírok állománya jelentősen megemelte a főszámla egyenlegét. Ez a magasabb szint állandósulhat, és tovább növekedhet az államkötvény állomány teljes lejártáig. A növekedés dinamikája csökkenthető a kamatozó forintszámla (intézményi önköltség és adomány számla) használatával, amelyről a fejezet elején nevesített rektori utasítás rendelkezik. A kamatozó forintszámla egyenlege napi kamatozású (a napi kamat a jegybanki alapkamat felének egy napra számított értéke). Ahhoz, hogy a Neptunban kiírt hallgatói befizetési kötelezettségek is a kamatozó számlára érkezhessenek, informatikai jellegű fejlesztésre volt szükség. 14 A hallgatói befizetési kötelezettségeket ezután írták ki, mintegy 518 M Ft összegben. Itt is megjegyezzük, hogy a hallgatók által befizetendő díjakból 20 M Ft alanyi jogon, 98 M Ft pedig a kar saját döntése alapján adott kedvezmény volt. Az egyetem deviza számláinak összevont egyenlege a féléves adatokhoz képest növekedett. A növekedést egyetlen tétel magyarázza, nevezetesen az egyetem által elnyert Erasmus támogatás 14 A kiadást, a költségvetési és kontrolling igazgatóval folytatott előzetes egyeztetést követően a KTH terven felüli saját bevétele fedezte mintegy 348 EFt + ÁFA összegben. 16

19 összege, amely július 2-án érkezett be. A növekedés természetesen csak átmeneti jellegű, hiszen a tanév során ezek részben ösztöndíjként kiutalásra kerülnek a külföldön tanuló hallgatók részére. A 2013-as évre 556,9 M Ft kamatot, illetve kamat jellegű bevételt terveztünk a költségvetésben. A tervezett bevétel 100%-ban teljesült, a részösszegek év közben négy értéknapon folytak be. 15 Mivel az egyetem tavaly szeptember óta nem folytathat értékpapír befektetést, ezért a birtokában lévő értékpapír állomány, a papírok lejáratával, folyamatosan csökken. A év végi 8,4 Mrd Ft-ról, 2013 évvégére 6,4 Mrd Ft-ra csökken. Értékpapír típus Diszkontkincstárjegy Kamatozó kincstárjegy Államkötvény Összesen táblázat: A Likviditás és tartalékalapot növelő hozam állampapír befektetésekből 3. ábra: A BME állampapír-portfoliójának alakulása, Véleményünk szerint az év végén várható záró számlaegyenleg 10,7-11,2 Mrd Ft között várható, ami kismértékben meghaladja az előző éves szintet! 16 Likviditási gondokra továbbra sem kell számítani, az egyetem gazdálkodása más hazai felsőoktatási intézményekkel szemben stabil, tartozásai nincsenek. 15 A május 29-én lejárt diszkontkincstárjegyen 23,4 M Ft hozamot realizáltunk, míg a 2014/C államkötvény 76,7 M Ft kamatot fizetett 2013 februárjában. További 339,2 M Ft kamatbevétel érkezett be a 2014/D államkötvény augusztusban esedékes kamatfizetéséből, valamint 108,7 M Ft a 2013/E államkötvények kamataiból október 24-én folyt be, névértékük 1 449,2 M Ft volt, így a kamatokkal együtt 1 557,9 M Ft került jóváírásra az egyetem főszámláján. Az államkötvények nettó árfolyamon (felhalmozott kamatok nélkül) kerülnek be és szerepelnek a könyveinkben, lejáratkor viszont a névértékük kerül jóváírásra az elszámolási számlán (főszámla). A két érték különbözetét a papírok értékesítésekor, illetve lejáratakor számoljuk el, árfolyamnyereségként, vagy veszteségként. (Értelemszerűen, ha névérték alatt történt a vásárlás árfolyamnyereséget, ha névérték felett, akkor árfolyamveszteséget realizálunk.) Az 556,9 M Ft hozam, a fent említett összegeken kívül, tartalmaz 9 M Ft ilyen jellegű bevételt is. 16 Miközben a felsőoktatási intézmények többségének napi likviditásai gondjai és adósságállománya van. 17

20 III.3. MEGELŐLEGEZÉSEK, IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK 17 A központi megelőlegezések október 31-i állománya 1,976 Mrd Ft volt. Ez 0,5 Mrd Ft-tal magasabb a félév végi záró állománynál és 180 M Ft-tal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi állomány összege. Részlet a évi költségvetési irányelvek anyagból: A megelőlegezések jelenlegi rendszerét és a megelőlegezések jelenlegi állományának nagyságrendjét a jelenlegi jelentősebb belső likviditási szint teszi lehetővé. Még 2013 elején úgy tűnt, hogy reális rövid távú forgatókönyv likviditási szintünk jelentős apadása, ami a megelőlegezések igénybevételi rendszerének felülvizsgálatát tette szükségessé. Felvetődött, hogy a megelőlegezéseknél a jövőben némi (évi pl. 1-5%-os) díjfizetési kötelezettség is jelentkezzen. 19 Tekintve a folyamatok alakulását, illetve a pillanatnyi kilátásokat, a megelőlegezések rendjének átalakítása elhalaszthatónak tűnik. A megelőlegezések teljes állományából 671,8 M Ft összeget jelentett a felszólító levelek eredményeképpen átütemezett megelőlegezés, azaz olyan megelőlegezés, amelynek a visszatérítési határideje már lejárt. Az összeg a teljes állomány 34%-át jelenti, amelyből 139,6 M Ft a III. negyedév végén volt esedékes. A évi kutatóegyetemi projekt témaszámának zárásához a karok már fél évvel ezelőtt átadták a szükséges fedezetet (10,772 M Ft) az EIT témaszámára. A kiadások átvezetésével kapcsolatban továbbra is az illetékes VIK munkatársnak vannak teendői, amelyek elvégzése után válik visszavehetővé a témaszámon lévő központi megelőlegezés. 17 Az alfejezet összeállításához szükséges adatokat Czigányné Danó Irma, a GMF ÜZO munkatársa szolgáltatta. A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Babinka Pálné és Drescher Angéla (GMF GO). 18 A piaci szervezetek esetén a beruházásokat, fejlesztéseket döntő részben hitelből finanszírozzák. Piaci hitel felvételére az Egyetemnek és azon belül a gazdálkodó egységeknek nincsen lehetősége, ugyanakkor a beruházási, fejlesztési programokhoz önerőre van szükség. Kifejezetten utófinanszírozású pályázati projektekhez (mivel itt a támogatási szerződés fizetési ígérvénye mögött maga az Állam áll) a gazdálkodó egységek belső hitelt kaphatnak a LTA-ból. Ez a központi megelőlegezés. A karok további karon belüli hitelezési (megelőlegezési) rendszert működtethetnek. A megelőlegezésekre egyrészt kintlévőségként (a támogató szervezetek tartozása az egyetemnek) tekinthetünk, éppen ezért a magas megelőlegezési állomány ebben a tekintetben kedvezőtlen. Másrészt a megelőlegezések szintje jelzi az aktív pályázati projektek volumenét is. Ezért a megelőlegezés alacsony szintje, kevesebb (kisebb értékű) futó projektre utal, ami kedvezőtlen. 19 A 2013-as anyag szerint egy ilyen szabályozás indoka kettős lehet: 1) Lényegében a megelőlegezésekkel elért saját bevételek általános költségekhez való hozzájárulását ( rezsijét ) emelné, tekintettel az ilyen ügyletek közösségi vagyont más módon is használó voltára. 2) Visszaszorítaná a felesleges megelőlegezés-igényléseket illetőleg azok késedelmes visszafizetését, ezzel lehetőséget nyitva mások előtt ezen esetleg jelentősebben beszűkülő lehetőség igénybevételére. 18

21 ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK NTI OMIKK KTH GMF Diákközpont EIT Összesen táblázat: Központi megelőlegezések állománya gazdálkodó egységenként (GMF adatszolgáltatás) Az összes kari megelőlegezés 43%-át a Villamosmérnöki és Informatikai Kar igényelte, ugyanakkor sem a VIK, sem a többi kar nem érte el a megelőlegezések állományának szabályzatban rögzített maximumát. A megelőlegezések állományának összesített maximuma az elmúlt 90 nap pénzeszközállományának gördülő átlaggal számított értékének 30%-a lehet (ez jelenleg 3,2 Mrd Ft), amit az összesített állomány (1,976 Mrd Ft) még nem ért el Építőmérnöki Kar 29% Gépészmérnöki Kar 42% Építészmérnöki Kar 17% Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 63% Villamosmérnöki és Informatikai Kar 67% Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 27% Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (TK-val, NYI-vel) 16% Természettudományi Kar (NTI-vel) 58% 5. táblázat: A karok által igényelhető megelőlegezések maximumának elért szintje A Költségvetési Szabályzat 66. értelmében az ideiglenes vagy technikai keret olyan speciális megelőlegezés, amely a belső költségvetési keretek év eleji rendelkezésre bocsátásáig, kizárólag olyan kiadási kötelezettségvállalások előzetes fedezeteként jegyezhető be, amely a tárgyévi várható belső költségvetési támogatással reálisan fedezhető lesz. Április 11-én, amikor elkészült a támogatás felosztásának tervezete, a karok 5,9 Mrd Ft, míg az egyéb szervezeti egységek 2,3 Mrd Ft ideiglenes kerettel rendelkeztek. A költségvetési támogatás kiosztásakor az a döntés született, hogy a kutatóegyetemi támogatás karra jutó összegével megegyező ideiglenes keret (398,870 M Ft) maradhat a karokon és az NTI-n. 20 A kutatóegyetemi támogatás augusztusi előirányzatosítása után megtörtént a források megelőlegezésként való rendelkezésre bocsátása a kutatóegyetemi témaszámon. Amint a teljes támogatás befolyik, a 20 Azzal a megkötéssel, hogy az ideiglenes keretet a kar részére történő rendelkezésre bocsájtásától számított 30 napon belül meg kell szűntetni. Amennyiben ez a határidő letelte után 20 további napon belül sem történik meg, úgy dékáni véleménykikérés mellett rektori/főigazgatói szinten meg kell indítani az adott kar korábbról átnyúló kötelezettségvállalásainak lehetőség szerinti megszüntetését (pl. kereset-kiegészítések visszavonását, munkavégzésre irányuló jogviszonyok felbontását stb.). Nem minden kar kívánt élni az átmenti IK tartás lehetőségével. 19

22 megelőlegezéseket a GMF visszaveszi. Október 31-én nem volt megállapítható az, hogy a rendszerben lévő ideiglenes keretek (196,7 M Ft) közül melyek szűnnének meg egy csapásra egyes kiadások kutatóegyetemi témaszámra való átterhelésével, melyek kapcsolódnak az első félév bérfeladásával kapcsolatos hibákhoz, valamint mekkora további IK állomány képződne a II. féléves jelenleg még hiányzó bérfeladás után. A technikai keretek október 31-én: Raktári készletek beszerzésére forgótőke (ÜZO) 70 M Ft, Az egyetemi telefonköltségek átmeneti fedezete (TIO) 10 M Ft. III.4. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI (SZABAD KERETEI) 21 Ha sommásan szeretnénk fogalmazni, akkor azt mondhatnánk, hogy sajnálatos módon az MGR-ből bizonyossággal nem állapítható meg az, hogy valamely szervezeti egységnek mennyi szabadon felhasználható pénze volt október 31-én. A bérfeladás rendezetlenségei miatt az alábbi táblázat részben tényadatokat, részben számított adatokat tartalmaz, részben pedig hiányos. A központi tartalékoknak az év végén várható alakulását a következő fejezetben részletezzük. Az alábbi táblázatot az előző évhez képest módosítanunk kellett, ugyanis a kifizetett juttatások az év I. felében hibásan és hiányosan, a II. felében pedig még nem kerültek feladásra az MGR-be. Ezért a maradványt (szabad keret + kötváll - megelőlegezések) és a szabad kereteket (kötváll nélkül) is tartalmazza a táblázat. Ugyanakkor a kötelezettségvállalási adat sem tartalmazza a II. féléves hóközi béreket. 21 A szervezeti egységek keretei részben kötelezettségvállalással terheltek, részben kötelezettségvállalással nem terheltek. Ezek összegére úgy tekintünk, mint a szervezeti egység döntése alapján költhető összegekre. A kereteket megelőlegezések (belső hitelek) terhelik. A megelőlegezések (és egyéb technikai keretek) feletti keretmaradvány az, amelynek összegét a szervezeti egységek az egyetem bankszámlaegyenlegének terhére jogosan kérhetik. A keretek egy része szerződéssel kötött felhasználású (például pályázati előfinanszírozás, célzott alapítványi támogatás, hallgatói ösztöndíj, kollégiumi támogatás stb.), egy része (például a költségvetési támogatási maradványok, a költségtérítési díjak, a vállalkozói tevékenység bevétele stb.) pedig tipikusan a szabad belső maradványhoz tartozik. Ahhoz, hogy az egyes karok egyes költségvetési intézkedésekre hozott reagáló képessége pontosan látható legyen, az adott karon belül szükséges a keretmaradványok aprólékos áttekintése, szegmentálása. 20

23 Szervezet Szabad keret Kötváll IK TK Megelőlegezés Maradvány IK, TK és megelőlegezés nélkül 6. táblázat: Maradványok október 31-én (GMF adatszolgáltatás és egyéni számítás) Szabad keret IK, TK és megelőlegezés nélkül 1. Kollégiumok Osztály Diákközpont (352) Hallgatói alrendszer összesen (1+2) Építőmérnöki Kar (01) Gépészmérnöki Kar (02) Építészmérnöki Kar (03) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (04) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (05) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (06) Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar (07) Természettudományi Kar (08) Egyesült Innovációs és Tudásközpont (09) Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság (22) Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság (28) Doktoranduszi ösztöndíj (felosztásra vár a karok között) Kari alrendszer összesen (4+ +15) Nukleáris technika alrendszer összesen 37) Nyelvoktatás alrendszer összesen (35) Testnevelési és sport alrendszer összesen (36) Rektori Kabinet (11) Belső Ellenőrzési Csoport (38) Központi Tanulmányi Hivatal (21) BME-OMIKK (13) GMF Főigazgatói Titkárság (410, 414) GMF Jogi Osztály (409, 413, 445) GMF Gazdasági Osztály (402) GMF Munkaügyi Osztály (444) Nem kari alrendszer (általános) ( ) GMF Beruházási és Karbantartási Osztály (405) GMF Telekommunikációs és Informatikai Osztály (561) GMF Üzemeltetési Osztály (406) Nem kari alrendszer (létesítmény) ( ) Likviditási és tartalékalap (takarékszámlával együtt) MINDÖSSZESEN III.5. BELSŐ TARTOZÁSOK A belső elszámolásokból eredő tartozásokat az egy évvel ezelőtti jelentésünkben foglaltuk először össze. Azért tartottuk ezt szükségesnek, mert az akkori zárolások korábban nem látott házon belüli körbetartozáshoz vezettek. A belső elszámolásokról az alábbiak mondhatók el: A év végi zárolásból a nem kari oldalra 151,687 M Ft esett. Ebből terv szerint 2013-ban az LTA-ba már átadásra került 17,015 M Ft. A Rektori Kabinet munkatársai körében ben még 284 E Ft-ot kell rendezni. A KJK-nak december 15-ig kell rendeznie létesítmény tartozását, 4,85 M Ft-ot. A karok az idegennyelvű képzést (beleértve a brazil képzést is) egymás között számolják el. Az alábbi táblázatban látható, hogy az I-III. negyedévben befolyt saját bevételek után mely szervezeti egységek nem rendezték november 10-ig rezsifizetési kötelezettségüket. Szervezeti egység: Tartozás összege Kollégiumok Osztály Testnevelési Központ Nyelvi Intézet Villamosmérnöki és Informatikai Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar Összesen táblázat: Az I-III. negyedévi bevételekből november 15-ig nem rendezett rezsi összege (Ft-ban) 21

24 A évi kutatóegyetemi projekt témaszámának zárásához a karok már fél évvel ezelőtt átadták a szükséges fedezetet (10,772 M Ft) az EIT témaszámára. A kiadások átvezetésével kapcsolatban továbbra is az illetékes VIK munkatársnak vannak teendői, amelyek elvégzése után válik visszavehetővé a témaszámon lévő központi megelőlegezés. 22 A 2012/2013. tanév költségtérítéses képzésének elszámolásához szükséges adatok (hallgató x kredit) már március végén rendelkezésre álltak, de ennek elszámolásra mindezidáig nem került sor. Az adatok december elején kiküldésre kerülnek a karok részére. A tárgyévi költségvetés elfogadásával egy időben a zárójelben található összegek egyes szervezeti egységek általi befizetésével az ÉMK (80 M Ft), ÉPK (20 M Ft) és a GTK (160 M Ft) létrehozta a kari takarékszámla rendszert, amelynek keretében az ÉPK egyes szervezeti egységei 40 M Ft belső finanszírozást igényeltek. III.6. SAJÁT BEVÉTELEK A saját bevételek részaránya az egyetem összes bevételében az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt, 2012-ben már 55%-ot tett ki. Ugyanakkor a saját bevételek 2011-ről 2012-re való jelentős csökkenése előre vetítette, hogy idén sem várható olyan kiugró saját bevétel, ami a csökkenő állami támogatást egyensúlyozni tudná, és segítene megtartani az összbevételeknek legalább a nominális értékét. 4. ábra: Saját bevételek változása Az alábbi két táblázatban a belső költségvetésben saját bevételként tervezett 23 adatok I-III. negyedéves alakulása és éves előrebecslése látható. Az egyes szervezeti egységek I-III. negyedéves tény adatai és az év végére vonatkozó becslése alapján elmondható, hogy a tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 13%-os (~1,8 Mrd Ft) növekedés várható. 22 A témaszám rendezését hátráltatja, hogy senki nem tudja pontosan megmondani, hogy milyen tételeket kellene elvezetni a témaszámról. 23 A táblázatban bemutatott saját bevételek nem csak az államszámvitel szempontjából saját bevételnek tekintett adatokat tartalmazzák, hanem minden a költségvetésben saját bevételként tervezett összeg alakulását. Például az ÜZO saját bevételeként terveztük a Q épület PPP állami támogatását, vagy LTA saját bevételeként a szintén póttámogatásként érkező bérkompenzáció összegét. 22

25 Összességében a Kari- és Hallgatói alrendszer esetében a várható saját bevételek a tervet 10%-kal, míg a Nukleáris technika alrendszer esetében 29%-kal haladják majd meg. Az év nyertese a Nyelvoktatás alrendszer, amelynek saját bevételei - a brazil hallgatók nyári nyelvoktatásának köszönhetően - várhatóan mintegy 80%-kal haladják majd meg a tervezett összeget. A Nem kari általános alrendszer esetén a brazil képzésből származó bevételek mellett jelentős hatása van még a mobilitási programokra beérkezett támogatás növekedésének is. A LTA saját bevételeinek jelentős növekedéséről a Központi tartalékok alakulása című fejezetben szóltunk. A évben saját bevételként könyvelt bevételek közül a III. negyedév végéig mindössze 36,2 M Ft volt az, ami már a korábbi években befolyt, de mindezidáig függő tételként szerepelt. Itt is megjegyezzük, hogy várhatóan az év végéig mintegy 12,925 M Ft összegben kerülnek majd átadásra ben befolyt, ám azóta is függő bevételként nyilvántartott tételek az LTA-ba. Saját bevétel pénzforgalmi szemléletben (EFt) tény terv módosított terv* 8. táblázat: Saját bevételek alakulása (E Ft-ban) várható terv Hallgatói alrendszer saját bevétele (nettó) Kari alrendszer saját bevétele (nettó) Nukleáris technika alrendszer saját bevétele (nettó) Nyelvoktatás alrendszer saját bevétele (nettó) Testnevelés és sport alrendszer saját bevétele (nettó) Nem kari általános alrendszer saját bevétele (nettó) Nem kari létesítmény alrendszer saját bevétele (nettó) Egyéb bevételek (+ ÁFA) ÁFA bevétel OEP bevétel (táppénz) Likviditási és Tartalékalap saját bevétele (nettó) Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele Befektetési tevékenység bevétele Ingatlanértékesítések bevétele Egyéb Likviditási és Tartalékalapba kerülő bevétel Saját bevétel összesen * A KTH esetében a brazil képzés miatt lett módosítva 258,845 M Ft-ról 304,415 M Ft-ra a saját bevétel, egyes karok esetében pedig a kari költségvetések keretében módosultak a saját bevételek. Saját bevétel (EFt) tény terv terv kari tanács után 9. táblázat: A karok saját bevételének alakulása (E Ft-ban) várható terv Építőmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Gépészmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Építészmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Természettudományi Kar (hallgatói pótdíj nélkül) Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság Egyetemi központi pályázatok Kari alrendszer saját bevétele összesen A szervezeti egységek 2014-re vonatkozó saját bevétel becslései alapján elmondható, hogy: A karok (központi pályázatok nélkül) a jövő évi saját bevételeiket mintegy 7%-kal tervezték alacsonyabbra a 2013-as ténylegesen várható bevételüknél. Ez alapján, a központi pályázatokból származó saját forrást is figyelembe véve, várhatón mintegy 14%-kal kevesebb saját forrás jut a karokra. A befektetési tevékenységgel kapcsolatban szeptember 1-jén az egyetemnek zárnia kellett a pozícióit, olyan értelemben, hogy akkor tudtuk utoljára megváltoztatni a portfolió szerkezetét, azóta állampapírt az egyetem nem vásárolhat. Ezért már akkor tudtuk, hogy az 23

26 idei tényszámnál 30%-kal alacsonyabb bevétel várható jövőre. Ráadásul befektetési tevékenységből 2015-től kezdve már nem számíthatunk bevételekre. 24 A kamatozó forintszámla, napi kamatozású folyószámla-egyenlege ugyanakkor éves szinten várhatóan M Ft-nyi bevételt hozhat. Az LTA-ba befolyó egyéb bevételek közül egyetlen jelentősebb tétel van, a Struktúraátalakítási alapból érkező 300 M Ft, amely elképzelhető, hogy még ebben az évben befolyik, de a biztonság kedvéért csak 2014-re tervezünk vele. Miután a saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi költségvetéssel, célszerű áttekinteni a Likviditási és tartalékalapba befolyó tervezett, kirótt és várható rezsi jellegű bevételeket. A beérkezett saját bevételek adatait látva minden alrendszerről elmondható, hogy a megnövekedett bevételek miatt a tervezettnél több rezsit fizet majd be az LTAba. A karok esetében a tervezett rezsibefizetés növekedése mintegy 25%-os, ami a saját bevétel 10%-os növekedésén túl, a rezsi jelentős alultervezésének is köszönhető, amelyet most korrigálunk. Rezsi befizetések az LTA-ba évi terv IV. negyedévi bevételek után 2013-ban megtérített rezsi I-III. negyedévi bevételek után 2013-ban megtérített rezsi Rezsi tartozás az I-III. negyedévben befolyt bevételek után évi összes rezsibefizetés várható értéke terv Hallgatói alrendszer Kari alrendszer Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Összesen táblázat: A rezsi befizetés alakulása (E Ft-ban) Amennyiben a saját bevételeket azok jellege szerint tekintjük, elmondható, hogy 2011-hez képest átalakult azok szerkezete. A pályázati bevételek, az oktatási bevételek és a vállalkozási bevételek sorrendje ugyan nem változott, de a 10%-nál kisebb részesedéssel bíró saját bevételeket tekintve jelentősek a mozgások. Itt jegyezzük meg, hogy természetesen mialatt az egyes tanszékek szintjén előfordulhat, hogy olyan módon változik meg a saját bevételek szerkezete, hogy a rezsitérítéssel szabadon terhelhető projektek részaránya csökken, ilyen jelenséget az egyetemi szinten összesített adatok nem mutatnak. 24 Megjegyezzük, hogy például 2010-ben még 1,1 Mrd Ft-tal járult hozzá a befektetési tevékenység az egyetem gazdasági stabilitásához. 24

27 A bevétel jellege I-III. név. Pályázati bevételek 35,5% 42,2% 32,3% Oktatási, képzési bevétel (hallgatói pótdíjakkal) 18,1% 23,4% 31,3% Vállalkozási jellegű tevékenység bevételei (innovációs kutatási bevételek nélkül) 14,6% 13,7% 19,9% Létesítmény-hasznosítási bevételek 4,1% 4,5% 5,9% Kollégiumi térítési díj és kollégiumok hasznosítása 3,3% 3,7% 4,0% Befektetések hozamai 3,7% 4,2% 4,6% INGATLANÉRTÉKESÍTÉSI BEVÉTELEK (vagyoni értékű jogokkal) 2,7% 2,5% 1,1% Innovációs kutatási bevételek 6,6% 4,0% 0,5% Szakképzési bevétel 6,6% 1,3% 0,0% Kártérítési bevételek 4,0% 0,3% 0,4% Könyvtárazás, könyv értékesítés bevételei 0,6% 0,1% 0,1% Egyéb saját bevételek 0,2% 0,0% 0,0% Összesen 100% 100% 100% 11. táblázat: Az egyes saját bevételi típusok megoszlása III.7. KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYA Az egyetem követelésállományának, negyedéves mérlegjelentésekből származó III. negyedévi korrigált adata 25 1,55 Mrd Ft. Ez 100 M Ft-tal (7%-kal) nagyobb az előző negyedéves értéknél, és ~20%-kal magasabb, mint a korábbi 3 év azonos időszaki értéke. 5. ábra: A követelésállomány mérlegértékének változása, (E Ft-ban) A III. negyedév elején jelentősen nőtt a követelésállomány, amelyet még nem tudtunk teljesen pénzügyileg realizálni a negyedév során, így az időszak végére a lejárt állományt növelte meg, ezért a lejárt állomány szinte megegyezett a le nem járt vevőállomány értékével. 25 A követelésállományt bemutató adatsorok most sem tartalmaznak a Q2 épülettel kapcsolatos terület, illetve vagyoni értékű jog értékesítéséből származó követelést, összesen 1,8 Mrd Ft értékben. 25

28 6. ábra: 4 hetes gördülő átlaggal számított követelésállomány változása (Mrd Ft-ban) A követelésállományból a legnagyobb részesedéssel (50%-kal) bíró le nem járt állomány mellett nagy arányt képvisel a teljes követelés értékéből, az új, kevesebb, mint 2 hónapja lejárt állomány (20%). Ezek mellett az állomány mintegy 17%-át adó, legalább egy éve lejárt állományi rész jelent nagyobb tételt. Le nem járt 1-60 nap nap nap 361- nap Összesen március % 31% 21% 3% 4% 100% június % 27% 25% 6% 4% 100% szeptember % 36% 21% 13% 5% 100% december % 17% 5% 5% 1% 100% március % 31% 14% 7% 7% 100% június % 9% 14% 7% 18% 100% szeptember % 13% 10% 11% 23% 100% december % 23% 4% 4% 14% 100% március % 21% 13% 3% 16% 100% június % 14% 5% 9% 19% 100% szeptember % 22% 8% 7% 15% 100% december % 12% 4% 4% 14% 100% március % 33% 2% 5% 19% 100% június % 13% 10% 2% 17% 100% szeptember % 20% 9% 4% 17% 100% 12. táblázat: A követelésállomány összetételének változása III. negyedév végén 502 M Ft volt a lejárt állomány értéke, ez 2012-ben ugyanekkor 436 M Ft volt, ami 15%-os növekedés. A tavalyi évhez hasonlóan idén is az éven túli és az egy hónapja lejárt követelések volumene volt a legnagyobb. 26

29 7. ábra: Lejárt követelésállomány megoszlása és napokon (%) A III. negyedév végére vonatkozó lejárt határidejű követelésállomány az elmúlt egy évben az ÉMK, a KJK, és a TTK esetében kis mértékben csökkent, míg a többi kar esetében nőtt ábra: A kari kintlévőségek alakulása III. negyedévben 27 Hallgatói eredetű követelésállomány A hallgatókkal szembeni követelések kezelésének szükségessége 2010 decemberében került a gazdasági dékánhelyettesek elé. Sajnálatos módon csak idén született meg e kintlévőségek kezelését szabályozó 10/2013 (VI.21.) számú rektori utasítás. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a közel két 26 Itt jegyezzük meg, hogy a hosszú távú kintlévőségek forráshiányhoz, likviditási problémákhoz vezethetnek egy-egy szervezeti egység esetén. Amennyiben a vevők a teljesítést követő 45 napon túl nem fizetnek, a számla összegének ÁFA tartalmát a szervezeti egységnek meg kell térítenie, hiszen ÁFA köteles tevékenységeink után akkor is meg kell fizetnünk az állam számára az ÁFA-t, ha a szolgáltatás nyújtás ellenértéke pénzügyileg még nem teljesült. Tehát, ha egy követelés tartós, akkor annak az ÁFA-ja a szervezet dologi kereteit tartósan terheli. Az ÁFA összegével megegyező keret a szervezetnek csak akkor került visszaadásra, amikor a számla értéke befolyik. 27 A GTK adatait az NYI (3,8 M Ft) és a TK (3 M Ft), míg a TTK adatait az NTI (0,3 M Ft) nélkül adtuk meg. Zárójelben a szervezetek lejárt követelésállománya látható. 27

30 és fél év alatt több tíz millió forintnyi reálisan behajtható (korábbi) hallgatókkal szemben fennálló követelés évült el, vált behajthatatlanná. Az informatikai témájú egyeztetések, a Neptunban kiírt és az MGR-be bekerült tételek összepontozása viszonylag gyorsan megtörtént, a szabályozás megszületése mégis akadozott. Az utasítás a GMF és a KTH együttes feladatkörévé tette azt, hogy negyedévente jelentést készítsenek a hallgatói eredetű követelések alakulásáról. A követelésgazdáknak (karok, DIK, KTH, Testnevelési Központ, Kollégiumok Osztály, Jogi Osztály) a május 17-én a lekérdezett és a két alaprendszerben összepontozott adatokat küldtük meg. A lejárt követeléseket az utasítás hat kategóriába sorolta 28, amelyből csak kettővel kell a követelésgazdáknak foglalkozniuk. Karok DIK JMO KTH TK KO Összesen Bizonytalan, a konverzióval átkerült, nem kirovó rendszer volt, egyébként is több, mint 5 éves. ELÉVÜLT Az első kategóriában nincs, és a befizetési határidő június előtti. ELÉVÜLT Utolsó félév, még ne foglalkozzunk vele Kisebb, mint 1200 Ft, ha nincs jogviszonyban a (volt) hallgató, behajthatatlan követelés Az első négy kategóriában nincs, és több, mint Ft a tartozás, ha lejárt, szólítsuk fel. Az első négy kategóriában nincs, és legfeljebb Ft a tartozás, ha lejárt, 2. ütemben szólítsuk fel. Összesen: táblázat: Hallgatókkal szembeni pénzügyi követelések (2013. május 17-ei adatok alapján kategóriánként és követelésgazdánként) A Gazdasági Osztály tájékoztatása alapján a május 17. óta eltelt intézkedések az alábbiak voltak: Az elévült tételek Neptunból való kivezetésével kapcsolatos feljegyzések elkészültek, a törléssel kapcsolatos intézkedések folyamatban vannak. Az 1200 Ft-nál kisebb tételek közül november 7-ig Ft befizetés érkezett. Ebből Ft befizetés a Neptunon keresztül történt, ez az összeg témaszámra került Ft Felszólító alapján folyt be. A befolyt tételek még függőn vannak, rendezésük - mind a Neptunban, mind az MGR-ben még nem történt meg. A Ft-nál nagyobb behajtandó tételek közül a 14. táblázatban foglaltaknak megfelelően 46 M Ft befizetés érkezett. Ebből Ft befizetés a Neptunon keresztül történt, ez az összeg témaszámra került. Ahhoz, hogy a többi, nem Neptunon keresztül befolyt tétel is a helyére kerüljön további intézkedések szükségesek, amelyek folyamatban vannak. 28 Hat követeléskategóriát alakítottunk ki, amelyekből az 1-2. kategória az elévült, a 3. kategória pedig az utolsó félévhez kapcsolódó, még le nem járt követeléseket tartalmazza. Az 1200 Ft-nál kisebb követeléseket behajthatatlannak minősítette az egyetem, míg az 5-6. kategóriába sorolt követelések az Ft, valamint a Ft feletti tételeket jelentik. 28

31 A Ft-nál kisebb, de 1200 Ft-nál nagyobb behajtandó tételek közül a 15. táblázatban foglaltaknak megfelelően 4,8 M Ft befizetés érkezett. Ebből Ft befizetés a Neptunon keresztül történt, ez az összeg témaszámra került. Ahhoz, hogy a többi, nem Neptunon keresztül befolyt tétel is a helyére kerüljön további intézkedések szükségesek, amelyek folyamatban vannak. Szervezeti egység Május 17-ei állomány November 7-ig befolyt November 7-i állomány ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Karok DIK JMO KTH TK KO Összesen táblázat: Ft-nál nagyobb összegű hallgatói eredetű követelésállomány alakulása (Forrás: GO) Szervezeti egység Május 17-ei állomány November 7-ig befolyt November 7-i állomány ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Karok DIK JMO KTH TK KO Összesen táblázat: Ft-nál kisebb, de 1200 Ft-nál nagyobb összegű hallgatói eredetű követelésállomány alakulása (Forrás: GO) 29

32 III.8. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA A költségvetés egyes alrendszereinek tárgyévi maradványai az alábbiak szerint vehetők figyelembe a következő évi költségvetés tervezésekor: a Hallgatói-, a Kari-, a Nukleáris technika-, a Testnevelési és sport-, valamint a Nyelvoktatás alrendszer maradványát az alrendszeren belül használják fel; a költségcenterként működő nem kari alrendszerek 29, valamint a Likviditási és tartalékalap 30 (LTA) maradványa, mint központi általános tartalék használható fel. Likviditási és tartalékalap éves mozgása (takarékszámla nélkül) évi terv évi várható Likviditási és tartalékalap az év elején Saját bevétel Likviditási és tartalékalapba való szervezeti egység befizetés (rezsi és egyéb) Likviditási és tartalékalapba való ÁFA befizetés Likviditási és tartalékalapba való egyéb adó és járulék befizetés Belső költségvetés finanszírozása a LTA-ból Likviditási és tartalékalap az év végén (takarékszámla nélkül) táblázat: A Likviditási és tartalékalap alakulása (E Ft-ban) Likviditási és tartalékalap saját bevétele (takarékszámla nélkül) évi terv évi várható Likviditási és tartalékalap saját bevétele (nettó) Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele Befektetési tevékenység bevétele Ingatlanértékesítések bevétele Egyéb LTA-ba kerülő bevétel = Bérkompenzáció = Laborműszer pályázat önerő = Függő bevétel = évi normatíva elszámolás = WECO travel = szakképzési (75127/21816) = PÉP táblázat: A Likviditási és tartalékalap saját bevétele (E Ft-ban) Ahogyan a fenti táblázatokban látható, a LTA év végi záró egyenlege várhatóan két és félszerese lesz a tervezett összegnek. Ennek főbb okai: A évi normatíva elszámolásából nem tervezett módon 417 M Ft érkezett az alapba. A bérkompenzáció összege várhatóan két és félszerese lesz a tervezett 100 M Ft-nak. A laborműszer pályázat önerő támogatása mintegy 10 M Ft-tal meghaladja a tervezettet. Jelentősen, mintegy 20%-kal nőnek a rezsi- és egyéb befizetések, aminek részint oka, hogy a karok mintegy 10%-kal alultervezték saját bevételeiket, valamint a rezsit eredendően is óvatosan terveztük, tekintettel a turbulens környezetből adódó kockázatokra. 29 A nem kari alrendszerek rendelkezhetnek el nem vonható személyi maradvánnyal is. 30 A Likviditási és tartalékalap funkciója az, hogy átmeneti jelleggel többletforrást biztosítson a költségvetés számára ban az egyetem állami támogatása a kutatóegyetemi támogatással együtt 12,724 Mrd Ft. Ahhoz a költségvetésben kiosztott 14,757 Mrd Ft a szervezeti egységek részére biztosítható legyen az LTA terhére év közben 2,034 Mrd Ft-nyi keretet osztottunk ki. Ennek fedezete az LTA-ba befolyó saját bevételek, a befizetett rezsi és egyéb keretátadások. 30

33 Itt jegyezzük meg, hogy várhatóan még ebben az évben befolyik az LTA-ba a Struktúraátalakítási Alapból a BME részére megítélt 300 M Ft, ugyanakkor biztonsági okokból csak 2014-re tervezünk vele, ezért itt az LTA záró összegében nem szerepel. Rezsi befizetések az LTA-ba évi terv évi várható Hallgatói alrendszer Kari alrendszer Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Rezsi befizetések összesen táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó rezsi alakulása (E Ft-ban) A LTA-ba érkező egyéb befizetések csak kis mértékben haladják meg a tervezett összeget. Itt döntően, már a költségvetésben nevesített tartozások rendezéséről van szó. Ezek a évi különeljárási és vizsgaismétlési díj rendezése, a központi pályázatok utáni rezsi tartozás rendezése, a létesítmény tartozás rendezése, vagy éppen a hallgatóknál a évi létesítményköltségek rendezése. Egyéb befizetések az LTA-ba évi terv évi várható Hallgatói alrendszer Kari alrendszer Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Egyéb befizetések összesen táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó egyéb befizetések alakulása (E Ft-ban) A tartozások rendezésével függ össze a Likviditási- és tartalékalapból fedezett belső költségvetési támogatás változása is. A kisköltségvetéssel rendelkező nem kari egységek munkatársainak feladatellátását könnyíti, hogy augusztus 31-ig minden szervezet megkapta a költségvetési támogatást (erre tavaly csak a III. negyedév végével került sor). Az ÉMK, a TTK és az NTI a költségvetési támogatásának csökkentésével kívánta rendezni a tartozásait, amely csökkentette a költségvetés LTA-ból való finanszírozásának összegét 40,561 M Ft-tal. Ugyanakkor a nem kari létesítmény oldalon az árvízvédelemmel összefüggő tételek póttámogatási igényként jelentkeztek (4,929 M Ft 31 ). Az OMIKK kisköltségvetésének áttekintése után elmondható, hogy annak érdekében, hogy az egység kisköltségvetése egyensúlyban maradjon 2 M Ft költségvetési póttámogatásra van szükség. Ennek oka egy szabad felhasználású pályázati bevétel kiesése. Előzetes számítások alapján az ÁFA forgalmából keletkező maradványok címén ez év végéig várhatóan 55 M Ft kerülhet átadásra az LTA-ba a tervezett 100 M Ft-tal szemben. A 2013-as tervtől való elmaradást döntő részben az ingatlan beruházások/felújítások drasztikus csökkenése okozza, amelyek az arányosítást megalapozhatják. Ennek az arányosítás elszámolásának következő évre történő áthúzódása miatt a évre vonatkozóan is érződni fog a negatív hatása. 31 ÜZO 1,177 M Ft, BKO 3,334 M Ft, TIO 0,419 M Ft. 31

34 Áttekintve az egyes nem kari szervezetek kisköltségvetéseit a központi tartalékokat növelő szabad maradvány 108 M Ft, az alábbiak szerint: KTH ~40 M Ft, ÜZO ~55 M Ft, BKO ~9 M Ft. IV. NEM KARI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA Ebben a fejezetben áttekintjük, hogy a kisköltségvetéssel rendelkező nem kari szervezeti egységek kisköltségvetéseit érte-e, éri-e az év hátralévő részében olyan változás, amely különleges intézkedést igényel. A nem kari szervezetek személyi kiadásainak tervezésekor tartalékolásra vonatkozó szabály született, amely szerint a szervezeti egységen belül a személyi kifizetések tárgyévi rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ~6%-nyi keretösszeg erejéig, november 10-e utáni döntésű, differenciált jutalomkeretet kell képezni. A szervezeti egységek számára jeleztük, hogy elkezdődhet a keretösszeg kifizetése. Ugyanakkor a KIR-MGR problémák miatt, még ma sem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy melyik szervezetnek mekkora a tényleges tárgyévi személyi kifizetése. Ezért minden vezetőnek felhívtuk a figyelmét arra, hogy amennyiben az egység túlkölti a Szenátus által a évre meghatározott személyi kereteit, abban az esetben a túlköltés összegével a jövő évi személyi keretek automatikusan csökkennek. IV.1. NEM KARI ÁLTALÁNOS ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA Az alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul. E (Ft) évi terv NK ÁLT. összesen évi, brazil képzéssel módosított terv évi várható GMF Általános évi terv 20. táblázat: A Nem kari általános alrendszer kisköltségvetése (E Ft-ban) A Gazdasági Osztály, a Jogi és Munkaügyi Osztály, valamint a Főigazgatói Titkárság együtteseként GMF Általános alrendszernek nevezett egység tárgyévi kisköltségvetés nagyjából a tervek szerint alakul. Annyit azonban megjegyzünk, hogy az aktuálisan szükségessé vált 5,64 M Ft+ÁFA évi várható évi terv évi várható évi terv évi, brazil évi évi évi évi évi képzéssel várható terv várható terv várható módosított terv Bevételek mindösszesen Belső költségvetési támogatás Saját bevétel (nettó) Maradvány (megelőlegezés állománya felett) Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) Megelőlegezés maradványa Megelőlegezés-állomány (az év elején) Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) Átvett keret (más alrendszerből) Kiadások mindösszesen Személyi juttatások (járulékkal) Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba Rezsi Egyéb a L&T-ba Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) Megelőlegezés-állomány az év végén Bevétel-kiadás OMIKK KTH RK BECS 32

35 (mindösszesen 7,2 M Ft 32 ) összegű KIR-Nexon fejlesztés fedezetét részben a JMO egyéb dologi és külön kezelt kiadásokra tervezett, azonban kifizetésre nem került szabad maradványai adják mintegy legfeljebb 2,2 M Ft összegben. A maradék 4,953 M Ft-ot pedig - korábban a karok és HDÖK-DIK által CR-ekre - a TIO rendelkezésére bocsájtott keret fedezi átmenetileg. 33 A Rektori Kabinet kisköltségvetése a terveknek megfelelően alakul, szabad maradvány nem várható. Az előzetes tervekkel ellentétben az egység nem a rendelkezésére álló kutatóegyetemi támogatásból fedezi egyes kiadásait, hanem a kereteket az OMIKK-kal elcserélte (ezért csökkent a támogatás sor 2,4 M Ft-tal és nőtt az átvett keret ugyanennyivel). Az átvett kereteket növeli további 2,5 M Ft, amely azoknak a járulékköteles kitüntetéseknek a fedezete, amelyeket a szervezeti egységek megbízásából a Rektori Kabinet rendelt meg. Itt jegyezzük meg, hogy a szervezeti egységek által megrendelt rektori dicséretek drasztikusan megszaporodtak az év első felében. Miután az ezekhez kapcsolódó kiadásoknak elfogyott a fedezete az RK kisköltségvetésében, a II. félévben az oklevelek költsége a megrendelő szervezeti egységet terheli. A Belső Ellenőrzési Csoport kisköltségvetése a tervek szerint alakul, szabad maradvány nem várható. IV.1.a. AZ OMIKK KISKÖLTSÉGVETÉSE A technológiai változások (e-journal, e-book, távoli hozzáférés ) miatt a könyvtárhasználati szokások is jelentősen átalakultak, a csökkenő helyben használat mellett folyamatosan nő a távhasználat. 9. ábra: Klasszikus könyvtár használati adatok, Ebből 2,04 M Ft+ÁFA a KIR-NEXON interfész nem jól specifikált verziójának a költségei, amelyek 2013 szeptemberéig merültek fel. Ez még nem került kifizetésre, miközben a Nexon a számára specifikált feladatot teljesítette. További 1,2 M Ft+ÁFA az interfész javítása, továbbfejlesztése, 2,4 M Ft+ÁFA pedig opcionálisan december 31-ig lehívható 20 tanácsadói konzultációs nap költsége. 33 A kiadások - az egyszerűség kedvéért - az anyagban két helyen: a JMO-nál és a TIO-nál jelennek meg. 33

36 A helyben használat csökkenése nem jelenti automatikusan a feladatok csökkenését is, sokkal inkább átalakulását a változó igények kiszolgálása érdekében. A távhasználat hátterét jelentő adatbázisok karbantartása, a szolgáltatások egyik alapját jelentő elektronikus katalógus fejlesztése (elektronikus kérőlap, rekatalogizálás), a digitalizálás 34, az olvasókkal való kommunikáció egy részének áthelyeződése elektronikus csatornákra mind folyamatos feladat. Szintén új feladatok a megújult omikk.bme.hu honlap működtetése, a bme.hu szerkesztése, a Periodica Polytechnica teljes üzemeltetésének átvétele OJS rendszerben, a BME PA - MTMT migrálással kapcsolatos feladatok. Mindezek már nem klasszikus könyvtárosi, hanem egyre inkább informatikusi feladatok megváltozott kompetenciával rendelkező emberi erőforrást igényelnek, amely szükségessé tett a szervezeten belüli jelentős munkaerő átcsoportosítást is. Érdekességképpen megemlítjük, hogy a évi költségvetés tervezésekor még 214 fő dolgozott az OMIKK személyi állományában, a évet pedig ez az egység már csak ~100 fővel kezdi. Csak a 2013-ban megkezdett vagy megkezdett és befejezett nyugdíjazás következtében 22 munkatárs távozik vagy távozott az egységtől. A könyvtáron keresztül elérhető kurrens folyóiratcímek száma ~1100, a könyvek száma 920 ezer. Az OMIKK kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az egység költségvetési támogatása 2,4 M Ft-tal nőtt a Rektori Kabinettől kapott, ott fel nem használt kutatóegyetemi támogatással, amiért cserébe 2,4 M Ft szabad felhasználású keret adott cserébe. A KTH-val, hasonló okból és módon lebonyolított keretcsere 3,313 M Ft-tal növeli az egység támogatását és az átadott kereteket is. Az egység saját bevételei több bevételi soron alulmulták a tervezett összeget. Az olvasószolgálati beiratkozási díj, a késedelemi kamat, bírság valamint a nyomdai bérmunka kisebb összegben, míg a várt pályázati bevételek 20,1 M Ft-tal csökkennek. Az utóbbi annak köszönhető, hogy a munkatársak képzését célzó TÁMOP pályázat összege a támogató és az egyetem között kialakult vita miatt csak jövő évben folyik be, ahogyan egy szabad felhasználású támogatást nyújtó MTMT TÁMOP pályázat is csak 2014-ben realizálódik. Míg előbbi esetben a dologi kiadások között tervezett igénybevett szolgáltatások is csökkentek, addig az utóbbi esetben a forrás hiányzik az egység kisköltségvetéséből. Némileg javít a helyzeten, hogy az egység ÁFA befizetési kötelezettségét rosszul tervezték meg, 10 M Ft helyett végül csak 3 M Ft bevételi ÁFA-t vontak le. A bevételek csökkenése érinti a rezsifizetési kötelezettséget is. A saját bevételek kiesését kisebb nem tervezett tételek korrigálják mintegy 1,5 M Ft összegben. A BME 2013 júniusában elfogadta a Hallgatók Fegyelmi, Kártérítési és Jogorvoslati Szabályzatának módosítását. A szabályzat módosítása érinti a könyvtár késedelmi díjak (olvasókkal szembeni követelések) behajtására és a dokumentum elvesztések esetére vonatkozó kártérítési gyakorlatát is. Az új szabályzatban, amely alapján a továbbiakban ezeket a GMF és a KTH közösen kezeli, tisztázni kell a könyvtár speciális helyzetét. El kellene érni azt, hogy az OMIKK könyvtárhasználatból származó követeléseit az egyetem szokásos hallgatói eredetű követelésállományához hasonlóan lehessen kezelni. Az átvett keretek mintegy 1/3-ával nőnek azért, mert a karok növelték folyóirat beszerzéshez való hozzájárulásukat. A személyi kiadások csökkenése csak látszólagos, a csökkenés összegével megegyezően nőtt a Likviditási és tartalékalapba átadott, a évi zárolásból még nem rendezett összeg. A külön kezelt keretek növekedésének oka kettős. Egyrészt már említettük, hogy nőttek a kari folyóirat hozzájárulások, másrészt a kutatóegyetemi támogatással való elszámolás céljából, 34 A Műegyetemi Digitális Archívummal (MDA) kapcsolatos tervek, az elmúlt időszakban prioritást élvező, vagy újonnan belépő feladatok mellett, átmenetileg háttérbe szorultak. Az MDA-ba kerülő adatállomány rendszerezése, összegyűjtése, a szerkezet kialakítása megtörtént. Jelenleg folyamatban van az adatállomány feltöltése és az állandó munkafolyamatba való beépítése februárjára várható az MDA elindítása. 34

37 előre hoznánk a könyvtári alapinformatikai rendszer ~5 M Ft értékű évi kiadását ez év decemberére. Ez az összeg értelemszerűen a évi költségvetést tehermentesíti. Az egységhez allokált 134,5 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik nehézségekbe. Annak érdekében, hogy az egység kisköltségvetése a fentiekben leírtak következtében egyensúlyban maradjon 2 M Ft költségvetési póttámogatásra van szükség. Határozat: 1. Az OMIKK költségvetési problémáinak áthidalása érdekében a Likviditási és tartalékalap terhére 2 M Ft póttámogatásban részesül. IV.1.b. A KTH KISKÖLTSÉGVETÉSE A Központi Tanulmányi Hivatal kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az előzetes tervekkel ellentétben az egység nem tudja teljes mértékben felhasználni a rendelkezésére bocsájtott 5,702 M Ft-nyi kutatóegyetemi támogatást. Szerencsére a kutatóegyetemi szerződés vonatkozási dátumainál korábban kifizetett 3,313 M Ft-nyi keret az OMIKK-kal elcserélésre került, ugyanis az OMIKK azt (szintén a kutatóegyetemi projektben nevesített) folyóirat beszerzésre fordítja. Ekkora összeggel nőtt a nem kari alrendszerből átvett keret összege. Az egység költségvetési támogatása az OMIKK-nak átadott összeggel lecsökkent, ugyanakkor 19,5 M Ft-tal növekedett, amely tételt a belső költségvetés összeállításakor a Hallgatói alrendszer forrásaként, mint ún. miniszteri ösztöndíj terveztünk meg. A tétel növeli a külön kezelt kereteket is. Az egység saját bevételei az alábbiak miatt jelentősen meghaladják a tervezetett: o A brazil hallgatók oktatásáról szóló 14/2013. (VIII.28.) számú Rektori Utasítás 35 az egység kisköltségvetését módosította. Ugyanakkor október közepén az MRK újratárgyalta a korábban megkötött megállapodást, és az egyetem 9000 USD/fő helyett csak 8700 USD-t kap, viszont nem az egyetemnek kell kifizetnie a hallgatók 600 USD/fő értékű biztosítását. Emiatt a KTH-ra eső maradványösszeg hallgatónként 300 USD-vel csökkent. Emiatt az előző táblázatban látható, a KTH esetében már a féléves kontrolling jelentésben is szerepeltetett külön oszlop tartalmát módosítanunk kellett. A saját bevételek soron a növekmény emiatt a korábbi 62,156 M Ft-tal szemben csak 45,57 M Ft. o A mobilitási pályázatokból tervezett 229 M Ft helyett várhatóan 286 M Ft saját bevétele lesz az egységnek, ez 25%-os növekedés. Ez a növekmény a kiadási oldalon megjelenik egyrészt a külön kezelt keretek között, ami emiatt 50 M Ft-tal nőtt, másrészt az egység következő évre átviendő maradványát is növeli. (A maradványok összege az egyetemen átfolyó tétel, abból az egyetem következő évi általános működési költségei nem fedezhetők.) o 6 M Ft helyett várhatóan 9,9 M Ft lesz az angol nyelvű képzés jelentkezési díjából befolyó bevétel. o 6 M Ft helyett várhatóan 9,2 M Ft lesz a hallgatók által befizetett okmánydíjakból és szolgáltatási díjakból befolyó bevétel. o Az Oktatási Hivatal fizet a felvételi eljárásokban való közreműködésért az egyetemnek. Az OH korábbi gyakorlatát megváltoztatva egy összegben fizette ki a tavaszi és az őszi felvételi eljárás díját, így e soron a tervezett saját bevétel 9 M Ft helyett 19,1 M Ft lesz. 35 A Science Without Borders" program keretében a BME-re érkező brazil hallgatókkal kapcsolatos feladatokról. 35

38 Az egység külön kezelt keretei is jelentősen nőttek leginkább az alábbiak miatt: o Ahogyan a bevételeknél említettük a mobilitási programok bevételeivel együtt a kiadások is nőttek 50 M Ft-tal. o A miniszteri ösztöndíj kifizetésének lebonyolítása (korábban a DIK végezte) 19,5 M Fttal növelte a bevételek mellett a külön kezelt kereteket is. o A brazil képzéshez kapcsolódóan az említett rektori utasítás 2013-ra vonatkozóan 14,888 M Ft kiadás többletet hagyott jóvá a KKK soron, valamint 4,675 M Ft-ot a keretátadás soron (ez a DIK által szervezett mentori program díjazásának rezsivel csökkentett része). Előbbiből 12 M Ft kiadás valósul meg idén, a többi átcsúszik re. Fontos megjegyezni, hogy a Gazdasági Bizottság július 12-ei ülésén tárgyalta a KTH évre tervezett egyes IT beruházásainak 36 bérleti formában történő lebonyolításáról szóló előterjesztést. Erre azért volt szükség, mert a jellemzően három évre szóló bérleti konstrukció éven túli kötelezettségvállalást keletkeztet, amely felett így teremthető meg a megfelelő egyetemi kontroll. A bizottság áttekintette a konstrukció előnyeit, hátrányait 37 továbbá pénzügyi kihatásait, és döntött az egyes eszközök bérléséről. BME Központi Tanulmányi Hivatal nagyteljesítményű lemeztároló rendszerének bővítése valamint a BME Központi Tanulmányi Hivatal szerverparkjának és mentőrendszerének bővítésére a közbeszerzési eljárásokat megindították. A 36 hónapra szóló bérleti konstrukció miatt, a két soron összesen tervezett 26,8 M Ft helyett tárgyévben csak 1,735 M Ft-ot fizettek ki. Ugyanakkor az egység évi költségvetésének tervezésekor a bérleti konstrukcióból eredő kötelezettségeket figyelembe kell majd venni. Az egység alultervezte azokat a hardver és szoftver support díjakat, amelyek egyfajta operációs rendszerként a Neptunt kiszolgáló gépeken találhatók. Emiatt a KTH-nak 3,3 M Ft-os többlet kiadása jelentkezik, amelyet a nem tervezett bevételei fedeznek. A többlet okai: A 2013-as költségek tervezésénél a KTH nem szerepeltette a 2012-ben lejárt 3 éves frissítési jogok miatt 2013-tól évente fizetendő gyártói frissítési díjat; továbbá a 2012 első felében 1 éves frissítési joggal újonnan vásárolt szoftverek 2013-as gyártói frissítési díját. A nyár elején lejárt gyártói frissítés jogok késedelmes meghosszabbítása miatt emelt díjat kellett fizetnie. A késedelmes meghosszabbítást közbeszerzési problémák okozták. Ebben az évben a jogi szakértők megtalálták a lehetőségét annak, hogy a Neptun.Net programrendszer supportálására, üzemeltetésének elősegítésére, szoftver verziókövetésére és jogszabálykövetésére ne egy, hanem három éves futamidejű közbeszerzési szerződést lehessen kötni. A közbeszerzési eljárást megindították. 36 Az érintett beszerzések: gyors lemeztároló bővítése, Neptun szerverpark fejlesztése, szerver memória (RAM) bővítés, mentőrendszer továbbfejlesztése. A GB felkérte a KTH, a TIO és az OMIKK vezetőjét, hogy a évi költségvetés készítése során az informatikai célú fejlesztési igényeik, javaslataik kidolgozása során egyeztessenek. Kulcsszavak: másodlagos gépterem, alternatív hálózati (internet) kijáró, adat mentés és archiválás, virtualizáció, felhő. 37 Előny: Nem kell egyszerre, nagy összegű vételárat fizetni. Így kevesebb lesz az évi IT kiadás. Vagy pedig egy évben akár több fontos (halaszthatatlan) beruházás is megvalósítható. Nem kell költenünk az eszközök karbantartására, javítására. Az eszközök elavulása esetén a korszerűsítés (eszközcsere) a bérbeadó feladata. A KTH részére nem jelentkezik újabb beruházási igény. Rugalmas, skálázható megoldás: ha plusz teljesítményre, tárhelyre, stb. van szükségünk, a bérleti díj emelése árán rövid úton rendelkezésünkre állhat a további eszköz. A hardver eszközökön futtatott szoftverek (egyszeri) licenc és (évente ismétlődő) upgrade díja benne van a bérleti díjban. Hátrány: Folyamatosan, minden évben biztosítani kell a bérleti díjat a KTH költségvetésében. Az eszközökre kárbiztosítást kell kötni vagy felmutatni, ami a költségeket emeli. 36

39 Az aktív számlakezelésből származó pénzügyi előnyök kihasználásáról szóló 13/2013. (VII.10.) számú Rektori Utasítás kiadásakor megjegyeztük, hogy annak érdekében, hogy a hallgatók bizonyos gyűjtőszámlás befizetései az elkülönített számlára tudjanak befolyni szükséges a Neptun fejlesztése. A ~350 ezer Ft + ÁFA összegű egyedi fejlesztés megrendelése, a költségvetési terület tájékoztatását követően, a KTH terven felüli saját bevételének terhére megtörtént. A fejlesztés befejeztével történhet meg az ilyenkor aktuális hallgatói befizetések kirovása. A KTH év végén várható maradványa 92 M Ft, amelyből 40 M Ft szabad. IV.2. NEM KARI LÉTESÍTMÉNY ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA Az alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul. E (Ft) NK LÉT. összesen évi terv évi várható évi terv ÜZO BKO TIO évi várható évi terv évi várható 21. táblázat: A Nem kari létesítmény alrendszer kisköltségvetése (E Ft-ban) évi terv évi várható Bevételek mindösszesen Belső költségvetési támogatás Saját bevétel (nettó) Maradvány (megelőlegezés állománya felett) Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) Megelőlegezés maradványa Megelőlegezés-állomány (az év elején) Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) Átvett keret (más alrendszerből) Kiadások mindösszesen Személyi juttatások (járulékkal) Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba Rezsi Egyéb a L&T-ba Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) Megelőlegezés-állomány az év végén Bevétel-kiadás IV.2.a. AZ ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE Az Üzemeltetési Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az egyetem központi tartalékainak alacsony szintje miatt ebben az évben is az ÜZO volt az az egység, amely legutoljára, csak augusztus 29-én kapta meg maradéktalanul a részére megítélt belső költségvetési támogatást, addig csak megelőlegezés (technikai keretek 38 ) segítségével tudta az egység a kiadásainak egy részét fedezni. Az ÜZO költségvetési támogatása az árvízi védekezés miatt 1,177 M Ft-tal nőtt, továbbá a Szenátus döntésétől függően - a gyermekintézmények támogatásával az év végéig további 2,7 M Ft-tal nő. Ez előbbi összeg növelte a személyi kiadásokra felhasználható keretösszeget. Az egység saját bevétele döntően az ÜZO-n átfolyó továbbszámlázott közüzemi költségek növekedése miatt nőtt meg. Az egység által felhasználható létesítményhasznosítási bevételek 38 A technikai keretek az egység raktári forgóeszköz keretén van 70 M Ft. 37

40 15,8 M Ft-tal maradnak el a tervezettől. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a DM Kftvel és az OMKT Kft-vel megszűntek a bérleti szerződések. A Q épülettel összefüggő tényleges PPP bevételek ( M Ft) kis mértékben meghaladják a költségvetésben tervezett összeget ( M Ft). Az ÜZO kintlévősége közel 66 M Ft-ot, amelyből 36 M Ft 90 napon túl lejárt. Itt is megemlítjük, hogy a füredi Hotel Uni és vitorláskikötő vagyonkezelői joga mindenféle kártalanítás nélkül elvételre került az egyetemtől. Ezzel az egyetem jelenértéken, a következő 18 évet tekintve, mintegy 500 M Ft saját bevételtől esett el. Ez eddig az ÜZO saját bevételei között szerepelt. Az egység működési, dologi kiadásai várhatóan 10%-kal (mintegy 2 M Ft-tal) maradnak el a tervezettől. A külön kezelt keretek összességében kis mértékben (mintegy 13 M Ft-tal) haladják meg a tervezett összeget, amelyet a megnövekedett saját bevételek fedeznek; az egyes sorokon azonban már jelentősebb mértékű változások is kimutathatók. Az alábbi tételek növekedtek: o A Q épület üzemeltetési költségei az árfolyamváltozás miatt váratóan 1,425 Mrd Ft-ról 1,435 Mrd Ft-ra nőnek. o A szemétszállítás díja 10%-kal, azaz mintegy 3,8 M Ft-tal nő a tervezetthez képest. o A Bogdánffy Sporttelep üzemeltetési költségei a tervezett 14 M Ft-ról 17,9 M Ft-ra nőnek. o A Szenátus döntésétől függően a gyermekintézmények támogatása az év elején I-VIII. hónapra jóváhagyott 8 M Ft felett további 2,7 M Ft-tal nő (lásd a következő fejezetben. o A tűzvédelmi eszközök cseréjére a tervezett 6 M Ft-nál 2,4 M Ft-tal többet fordított az ÜZO, ugyanis a 1989-ben telepített központ cseréje szükségessé vált. o Előre láthatólag az Érdekképviseletek a számukra jóváhagyott 9 M Ft működési költségek fedezetére szolgáló támogatását túl fogják költeni. A működőképesség fenntartása érdekében az a megoldás született, hogy a túlköltést átmenetileg a tárgyévben ki nem merített segély keret fedezi, valamint a túlköltés összege az Érdekképviseletek jövő évi működési támogatásából vonják le Az alábbi tételek várhatóan csökkennek: o Az energia, közüzem jellegű kiadások 1,2%-kal mintegy 13,5 M Ft-tal lesznek alacsonyabbak a tervezettnél. o Az egyetemi központi rendezvényszervezés területén bevezetett takarékoskodási intézkedéseknek köszönhetően erre a célra tervezett kiadások 25%-kal, azaz mintegy 2 M Ft-tal csökkennek. o A vagyonbiztosítási célú kiadások is mintegy 5 M Ft-tal alulmúlják a tervezettet. Összességében az ÜZO év végén várható pénzforgalmi maradványa 155 M Ft, amelyből ~55 M Ft szabad. IV.2.a..1 A MÉG TÖBB MESÉT ALAPÍTVÁNY SZOLGÁLTATÁSÁNAK IGÉNYBEVÉTELE 1. A Még Több Mesét Alapítvány január 1. napjával átvette a Diószegi Úti Bölcsőde fenntartói jogát, valamint szeptember 1. napjával átvette a Diószegi Úti Óvoda fenntartói jogát az Egyetemtől. Tekintettel arra, hogy a Diószegi Úti Gyermekintézményekben az Egyetem közalkalmazottjainak gyermekei jelentős arányban részesülnek bölcsődei, óvodai ellátásban, az Egyetem az Alapítványt szeptember augusztus 31. közötti időszakban támogatta. 38

41 2. Az Alapítvánnyal új szerződés a szolgáltatása által nyújtott szociális juttatásra a Szenátus döntését követően kerülhet aláírása. A Szenátus jóváhagyó döntése esetén az Alapítvány a szeptember 1-től július 31-ig tartó időszakban elhelyezésre kerülő gyermekek után részesülhet a jóváhagyott összegben. Ennek éves összege a Szenátus mindenkori költségvetési döntéséhez kötött, évente legfeljebb 15 M Ft, amely a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megadott szolgáltatási árindex mértékével változik. 3. Az új szerződés kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy csökkenjen az egyéni támogatás mértéke, de kis mértékben nőjön az egyetemi összesített támogatás, valamint a támogatottak köre. A szolgáltatás ismertségét növelő akciókkal várhatóan változik, a belső személyi arányokat jobban követi majd az egyes kari gyerekek részaránya. 4. Az összeg átutalása a továbbiakban is a havi elszámolás keretében, az elszámolást követően történik, kivéve a szeptember november 30. közötti időszakot, amikor az átutalás már a kimunkált új szabályrendszerének megfelelően, de egy összegben történik. 5. Miután az egyetem évi belső költségvetésében a Még Több Mesét Alapítvány részére, az Üzemeltetési Osztály külön kezelt keretei között, csak a január 1. és augusztus 31. közötti időszakra kalkulált összeg szerepelt (8M Ft), a szerződés aláírását meg kell előzze az Üzemeltetési Osztály kisköltségvetésének módosítása. Ennek keretében az Üzemeltetési Osztály ún. belső költségvetési támogatása Ft-tal nő a Likviditási és tartalékalap terhére. Az összeg kizárólag a Még Több Mesét Alapítvány tárgyévi pénzforgalmi juttatására fordítható. Határozat: 2. A BME a szeptember július 31. közötti időszakban a Diószegi Úti Gyermekintézményekben elhelyezett gyermekek ellátása után a Még Több Mesét Alapítvány részére a szolgáltatása által nyújtott szociális juttatásra a BME éves belső költségvetésében elfogadásra kerülő, de legfeljebb Ft erejéig (amely összeg évente, de legkorábban szeptember 1-jén indexálásra kerül) szerződésben rögzített szabályrendszer szerint, térít. 3. Az Üzemeltetési Osztály évre a Likviditási és tartalékalap terhére 2,7 M Ft póttámogatásban részesül, amelyet kizárólag a Még Több Mesét Alapítványnak a szeptember 1.-december 31. közötti időszakra vonatkozó szolgáltatása által nyújtott szociális juttatásra fordíthat. IV.2.a..2 KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA őszén végeztük el legelőször a közüzemi költségek trendjellegű elemzését az őszi kontrolling jelentés keretében. Akkor a időszakot vizsgáltuk, a évet pedig az I-III negyedév tény adatai alapján becsültük. Akkor az egyetem éppen a létesítményprogramjának közepén járt, azt mondtuk, hogy az energiaracionalizálási jellegű beruházások hozadékainak középtávon a közüzemi naturáliákban mért fogyasztásban is meg kell jelenniük. A fejezet ábrái a és a év tényleges fogyasztását és közüzemi költségeit mutatják (függetlenül attól, hogy mikor történt a kifizetés), a évi adatai becsült adatok. Itt jegyezzük meg, hogy valamennyi közüzem (kivétel távhő szolgáltatás) ÁFA tartalma január 1-től 25%- ról 27%-ra emelkedett. 39 Az alfejezet összeállításához szükséges adatokat Czigányné Danó Irma, a GMF ÜZO munkatársa szolgáltatta. Az ismertetett adatok nem tartalmazzák a kenesi és gödi mérőtelep (ÉMK kezelésű) valamint a balatonlellei ifjúsági tábor (DIK kezelésű) fogyasztási adatait. Ezen telephelyek csak a nyári időszakban működnek rendeltetésszerűen, az ott jelentkező fogyasztások nem befolyásolják az fejezetben bemutatott trendeket. 39

42 A távhő és gőz fogyasztását együtt mutatjuk be, mert az elmúlt években számos épület fűtése és/vagy használati melegvíz szolgáltatása, részben vagy egészben levált a gőzrendszerről és távhőre került átállításra. Az egyetem számára elérhető hődíj egységára 2011-ről 2013-ra ~10%-kal csökkent, a FŐTÁV Zrt-vel történt ártárgyalásoknak megfelelően. A hőenergia felhasználás változásában több tényező együttes hatása jelentkezett. Több épület esetében hőhordozóváltás történt. Például a Hő épület gőzös rendszeréről leválva kapott önálló hőközpontot 2012-ben a DCS épület. A hőfelhasználás változásának jelentős befolyásoló tényezője a külső léghőmérséklet. Például a év kisebb hőenergia felhasználása jelentős mértékben a külső léghőmérséklet emelkedéséből adódott. A év első felében fogyasztott energia csökkenésben benne van az a tény, hogy a külső léghőmérséklet magasabb volt a korábbi évekhez képest, ezért kisebb volt a hőfelhasználás. A jelenlegi ismereteink alapján, a szeptemberi hideg idő miatt (korábban kellett elindítani a fűtést) a második félévben a tervezetthez képest a fogyasztás növekedése várható. Ennek eredményeként, a évre tervezett éves hőfelhasználástól várhatóan nem fogunk eltérni, sem mennyiségben, sem költségben. Jelentősebb megtakarítás egyértelműen az E épület hőfelhasználásában jelentkezett. Az épület nyílászáróinak cseréje, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésének eredményeként, az épület hőfelhasználása a évi felhasználás mintegy 45%-ára csökkent. A Z épület és a V2 épület bezárása mintegy GJ hőenergia megtakarítást eredményezett. A víz-csatorna használatnál ezen épületek esetében az előző évhez képest mintegy m 3 megtakarítást eredményezett. Lényeges korszerűsítés történt két kollégiumban. A Bercsényi Kollégiumban a nyílászárókat cserélték korszerűbbekre. A Wigner Jenő Kollégium esetében szintén nyílászáró csere történt, valamint megtörtént a homlokzatok és a födémek (lapostető és pince) hőszigetelése. A BKO a fogyasztási adatokat felülvizsgálva leszabályoztatta évben a Kármán Tódor Kollégium fűtési rendszerét (bár ez a megtakarítás a kollégiumi alrendszer PPP költségvetésében realizálódott ban). Hasonlóképpen leszabályoztatta 2013 szeptemberétől a Bercsényi Kollégium és a Wigner Jenő Kollégium fűtési rendszerét, ami ezen két épületben legalább 10%-os újabb azonnali energia megtakarítást eredményez. Várhatóan januártól 3-4%-kal csökken a távhő felhasználása a CH épületnek a folyamatban lévő födém hőszigetelés miatt, és csökkenthetjük majd 1-2%-kal az egyetemre lekötött hőmennyiséget is ben, várhatóan naturáliában ugyanannyi hőenergiát használunk, mint 2013-ban. A jelenlegi hőenergia költsége várhatóan 1,5%-kal csökken, annak következtében, hogy az ártárgyalások eredményeként alapdíj kedvezményt sikerült elérnünk 2013 júliusától. 40

43 10. ábra: Távhő és gőz fogyasztás változása, Megemlítjük, hogy a Könyvtár hőellátását segítő hőszivattyús rendszer júliusban elkészült, üzembe vétele folyamatban van. A jelentés lezárásáig nem volt szükség még fűtésre, ezért gyakorlati tapasztalat annak üzemviteléről nincs. A földgáz egyetem által elérhető ára között közel állandó volt, jelentős áremelkedés 2010-ről 2011-re történt. Az idei közbeszerzésnek köszönhetően sikerült mintegy 20%-kal csökkenteni a földgáz beszerzési árát. A évi időarányos adatok alapján az idei várható gázfogyasztás (m 3 -ben mérve) lényegében meg fog egyezni a 2012-ben mért értékkel. Az első félévben kisebb volt a fogyasztás a tervezettnél (a magasabb külső léghőmérséklet miatt), de a szeptemberi hideg időjárás miatt, a második félévben a tervezettnél nagyobb földgáz felhasználás várható re a évi mennyiség felhasználását tervezzük, mivel jelenleg nincs olyan beruházás vagy felújítás, amely energia megtakarítást eredményezne. Kismértékű csökkenés elképzelhető, a felhasználói rendszerek és berendezések beszabályozása, valamint a gondosabb üzemeltetés eredményeként. A évi költsége a évihez képest a földgáznak várhatóan 5%-kal csökkenhet. Ebben biztonsági tényezőként figyelembe vettük, hogy 2014-ben újból közbeszerzést kell lefolytatni a földgázbeszerzésre, ezért a második féléves ár bizonytalan. 41

44 11. ábra: Gázfogyasztás változása, A as időszakban a villamos energia felhasználásának csökkenése az alábbi okokra vezethető vissza: 2012-ben fokozatosan, az év végére teljesen megszűnt a Z épület rendeltetésszerű használata. Működése alatt évi 460 MWh fogyasztása volt decemberében végleg lezártuk a V2 épületet. Éves fogyasztása 550 MWh volt. A Gyorskocsi utca 5. sz. alatti ingatlan áram fogyasztását minimalizáltuk. Ez éves szinten 2013-ban 1 MWh. Csökkent az AE épület fogyasztása is mintegy 25%-kal, 2013-ban a várható fogyasztás 86 MWh. A 2011-es évhez képest az egész egyetemre vonatkozóan összesen 2013-ban mintegy 6-8% fogyasztáscsökkenés várható. A 2014-es áram kiadások várhatóan azonosak lesznek a évivel május 1-től a korábbi ELMŰ helyett a kedvezőbb árat ajánló az E.ON Energiaszolgáltató Kft. lett az áramkereskedő szolgáltató. Kivétel a Q épület és az Informatika épület, melyekben továbbra is az ELMŰ Nyrt. a szolgáltató. Az ELMŰ Nyrt január 1-től emelte árát. Az ÁFA növekedés és az egységárcsökkenés egymással ellentétesen hatott, így a villamos energia árának változása (az ÁFA változás évében) mintegy bruttó 1 Ft/kWh növekedést eredményezett. Villamos energia felhasználásból 2014-re is a 2013-as mennyiség várható. Költségében nem várható változás. A rezsicsökkentés itt is csak a lakossági területre vonatkozik, ugyanakkor a rendszerhasználati díjak növekedtek. 42

45 12. ábra: Villamosenergia fogyasztás változása, ban a közmű költségek döntő részét kitevő víz és csatornadíj éves költsége közel azonos volt az előző évivel, úgy hogy bár a felhasználás mennyisége csökkent, de az egységár növekedett. A 2012-ben bekövetkezett fogyasztáscsökkenés valószínűsíthető okai között meg kell említeni az oktatástechnikai változásokat (csökkent a vízigényű laboratóriumi felhasználás), és a nagy kiterjedésű egyetemi hálózatok részbeni felújításának köszönhető veszteség csökkenéseket. A évi időarányos adatok alapján az idei várható vízfogyasztás (m3-ben mérve) azonos lesz a 2012-ben mért értékkel évben is hasonló felhasználás várható. A költségekben 2013-ban és 2014-ben változás nem várható, a jelenlegi ismereteink szerint a víz és csatorna árak nem fognak növekedni a következő évben. 13. ábra: Víz- és csatornadíj változása,

46 14. ábra: A tárgyévet terhelő közüzemi kiadások alakulása, (E Ft-ban) IV.2.b. A BERUHÁZÁSI ÉS KARBANTARTÁSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE A BME között mintegy 6 Mrd Ft-nyi összeget fordított létesítményeire a szokásos éves szint felett. Ezt kiegészítve a kollégiumi felújításokkal és az éves, szokásos létesítmény beruházás, felújítás, karbantartási célú kiadásokkal elmondható, hogy mindösszesen közel 11 Mrd Ft-ot költött az egyetem négy év alatt területeinek megújítására. A program keretében, jelentős kari források bevonása mellett, a szervezeti egységek területeinek mintegy 30%-a újult meg (~40 ezer m 2 ). Tantermeink jelentős részét is felújítottuk. Új orvosi rendelőt építettünk, a sportlétesítmények teljesen megújultak, energiaracionalizálási beruházásokat hajtottunk végre. Ezáltal gyarapítottuk az állami vagyont. Erőfeszítéseinket jól mutatja, hogy az összes kiadáson belül a felhalmozásai kiadások aránya másfélszeresére nőtt, energia és közmű fogyasztásaink csökkennek. Cél, program, terület Összeg Létesítményprogramhoz való központi hozzájárulás Létesítményprogramhoz való kari hozzájárulás Új BME Sportközpont és Sporttelep program Létesítmény program összesen Kollégiumi felújítások, beruházások Éves, szokásos létesítmény beruházás, felújítás, karbantartás Mindösszesen táblázat: BME létesítmény jellegű beruházási, felújítási, karbantartási kiadásai (M Ft-ban, kerekítve) 44

47 15. ábra: A felhalmozási kiadások változása A Beruházási és Karbantartási Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az egység költségvetési támogatása az évi árvízi védekezés miatt 3,334 M Ft-tal nőtt. Ezt az összeget a Likviditási és tartalékalapból biztosítottuk. Ez az összeg növelte a személyi kiadásokra felhasználható keretet. A dunai árhullám közvetlenül 9 M Ft-ba került, amelyet az egyetem többlettámogatásként megigényelt az illetékes minisztériumtól. A támogatási szerződés az egyetem részéről már aláírásra került, várható, hogy az év során az összeg befolyik és megemeli az egység költségvetési támogatását. Az egység saját bevétele két nem tervezett tétel miatt emelkedett meg jelentősen. Ezek az MTA-tól a Q2 épülethez kapcsolódó energiakvóta átadásáért fizetett összeg, valamint egy csőtöréssel kapcsolatos kártérítési bevétel (3,5-3,5 M Ft). A más alrendszerből átvett keretek tervezett tételei közül a Sportközpont bővítéséhez várt 20 M Ft átadása csak 2014-ben valósul meg, amelynek oka, hogy a kiadás is csak akkor realizálódik. Ugyanakkor a karok várhatóan 60 M Ft-tal járulnak hozzá 2013-ban a felújítási programokhoz. 40 A BKO beruházásra, felújításra, karbantartásra a KKK soron a korábbi éveknél jelentősen alacsonyabb összeget 1,343 Mrd Ft-ot, valamint az átadott keretek más alrendszerbe soron, a kari létesítményprogramokhoz való hozzájárulásra 130 M Ft-ot 41 tervezett, tervezhetett. (Az így rendelkezésre álló forrásokból mindösszesen 350 M Ft volt tárgyévi forrás.) A tervezett kiadásokat az év végén várható tény adatok 228 M Ft-tal alulmúlják. Ennek oka, hogy egyes folyamatban lévő munkák kifizetései áthúzódnak a következő évre. Folyamatban lévő jelentősebb munkák: K épület gömb búrák cseréje L épület tervezése (TTK) Bodgánfy úti jégpálya (külső kivitelező) Északi terület öntözőrendszer kivitelezés Ch szinti elosztók K északi homlokzat Ch homlokzat 40 ÉMK 23,5 M Ft K folyosó, K épületi terem nyílászáró, ÉL épület tetőablak, GPK 23,186 M Ft K Aud-max, VBK 5 M Ft CH épület, GTK 10,332 M Ft E közlekedő. 41 GTK 79 M Ft, ÉMK 20+5 M Ft, GPK 6 M Ft, VIK 20M Ft. 45

48 St épület ablakcsere K III. ÉMK ablakcsere F épület alapvezeték kiváltás ÉL Sportközpont továbbtervezése Előkészítés alatt lévő, ill. induló munkák: TTK F épület (2.) (kari kötvállra vár) K északi külső csatorna Csatornarendszer árvizet követő felülvizsgálata I épület műszaki és gondnoki üzemeltetés közbeszerzés Ch padlásfödém hőszigetelés (a közbeszerzési eljárás októberben indul) Közműalagút kiváltások, déli terület (tervezés alatt) Ch épület dunai homlokzat felújítás (tervezés kezdődik) K épület veszélyeztetett tetőrész felújítás V2 épület átalakítás engedélyezési tervei A BKO-nál meg kell jegyezni, hogy a korábbi IKMA alapítvány megszűnése miatt, a Bay Zoltán nonprofit Kft-től jelentősebb támogatásra számíthatunk. Aláírásra került a két szervezet közötti szerződés, ugyanakkor a támogatás lehívására csak jövőre kerül sor. IV.2.c. A TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE A Telekommunikációs és Informatikai Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az egység költségvetési támogatása az árvízi védekezés miatt 419,1 E Ft-tal nőtt. Ez az összeg növelte a személyi kiadásokra felhasználható összeget. Az egységhez allokált 30,814 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik nehézségekbe. A saját bevételek várhatóan csökkeni fognak 2,5 M Ft-tal, amelynek legfőbb oka, hogy az egyetem kívüli partnerek több esetben lemondták a TIO által biztosított vezetékes telefonszolgáltatást. A belső költségvetés feladatul rótta a TIO-ra a hosztolással kapcsolatos díjszabás rendszerének kidolgozását, amely munkát a TIO munkatársai elkezdtek. Várhatóan december elején a Gazdasági Bizottság elé kerülhet az ezzel kapcsolatos javaslat. A más alrendszerből átvett keretek a tervezetthez képest lényegesen megnövekedtek. A tervezett 120 M Ft két tételből állt össze: MGR alapinfrastruktúrához való kari hozzájárulás (40 M Ft), valamint a telefonköltségekhez való hozzájárulás 80 M Ft. Utóbbi összeg teljes átvétele 42 a mobiltelefon kiadások belső térítményezésével kapcsolatos problémák miatt jelenetős elmaradásban van, jelenleg csak június végéig kifizetett mobiltelefon kiadásokat rendezték a szervezeti egységek a TIO-nak. Ezért várható, hogy év végéig a tervezett 80 M Ft átvétele helyett csak 60 M Ft realizálódik. Megjegyezzük, hogy a térítményezés problémái miatt, a kifizetések fenntarthatósága érdekében az egységnek technikai keretre volt szüksége. A karok és a HDÖK-DIK a költségvetésben foglaltaknak megfelelően az MGR CR-ekre 53,950 M Ft-ot adott át, amely tétel a TIO kisköltségvetésében sem a bevételek sem a kiadások között nem szerepelt eredetileg 43. Ezzel az összeggel nőttek az egység külön kezelt keretei is. 42 Valójában nem keretátvétel, hanem a kiadások egységek általi megtérítése történik. 43 A Gazdasági Bizottság erről való döntése csak a kézirat zárását követően született meg. 46

49 Az MGR-rel kapcsolatos kiadások az elmúlt 1,5 évben nagy figyelmet kaptak. A Szenátus a májusi ülésén fogadta el az MGR rendszer készültségének megállapítására és átvételére vonatkozó szenátusi javaslatot június végén a Gazdasági Bizottság foglalkozott az MGR alapinfrastruktúra kiadásaival, az idén pedig a költségvetés készítésekor került a GB elé az MGR CR-ek 44 ügye. Ezért most e jelentés kereti között is számot adunk ezen tételek várható felhasználásáról, amelyek az alábbiak szerint alakulnak: Az MGR alap kiadás blokkba tartoznak az MGR rendszer fejlesztési és üzemeltetési költségei, valamint az alap infrastruktúra üzemeltetésének és az üzemeltetés kiterjesztésének a költségei. A tárgyévre tervezett 83,4 M Ft-nyi kifizetésből ~23 M Ft áthúzódik a jövő évre. Az MGR extra kiadás blokkba tartozik az alapinfrastruktúra megújításához szükséges tételek, mindösszesen 55,6 M Ft összegben, amelyből 15,6 M Ft a kifizetése 2012-ről húzódott át idénre. Mind az átjövő, mind az idénre tervezett összegeket, teljes mértékben kifizetik ban. Az MGR CR blokkba tartoznak az időközben felmerült egyetemi igények fejlesztésével kapcsolatos tételek, mindösszesen 53,95 M Ft összegben, amelyből 33,1 M Ft áthúzódik 2014-re. A Jogi és Munkaügyi Osztálynál már utaltunk rá (a részleteket ott olvashatóak), hogy aktuálisan szükségessé vált 5,64 M Ft+ÁFA (mindösszesen 7,2 M Ft) a KIR-Nexon fejlesztés kiadásaira, amiből legfeljebb 2,2 M Ft fedezetét a JMO egyéb dologi és külön kezelt kiadásokra tervezett, azonban kifizetésre nem került szabad maradványai adják. A maradék 5 M Ft-ot pedig a CR-ekre rendelkezésre bocsájtott keret fedezné. A TIO várható pénzforgalmi maradványa 61 M Ft, amely mind kötelezettségvállalással terhelt. 44 Change request = változtatási kérelem 47

50 V. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA 45 A Kollégiumi alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul. E (Ft) 23. táblázat: A Kollégiumi alrendszer kisköltségvetése A Kollégiumi alrendszer működésének évre tervezett forrásai évi terv évi várható Bevételek mindösszesen Belső költségvetési támogatás Saját bevétel (nettó) Maradvány (megelőlegezés állománya felett) Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) Megelőlegezés maradványa 0 0 -Megelőlegezés-állomány (az év elején) 0 0 Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) Átvett keret (más alrendszerből) Kiadások mindösszesen Személyi juttatások (járulékkal) Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) 0 0 Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba Rezsi Egyéb a L&T-ba 0 0 Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) 0 -Megelőlegezés-állomány az év végén 0 Bevétel-kiadás 0 0 KO A belső költségvetési támogatás a kollégiumi normatív támogatás, a PPP támogatás, valamint a lakhatási támogatás 70%-ának összegeként az alábbiak szerint került meghatározásra: o A tervezettnek megfelelően az alrendszer 454,350 M Ft kollégiumi normatív támogatást kapott. Ezt az összeget növeli még a évi normatíva elszámolás keretében kapott 0,350 M Ft. o A lakhatási támogatás összegét (285,6 M Ft) a korábbi elveknek megfelelően (a lakhatási támogatás normatíva 70%-a) tervezték, és szintén a terveknek megfelelően alakult. Ezt az összeget növeli még a évi normatíva elszámolás keretében kapott 45,906 M Ft. o A Kármán és a Schönherz kollégiumok után járó tervezett PPP támogatás 473,727 M Ft. A Kincstár a PPP támogatás összegét ( E Ft) már előirányzatosította, amely 45 A fejezet összeállításában a Kollégiumok Osztály munkatársai tevékenyen részt vettek. 48

51 szokás szerint elmaradt a várható PPP kiadások 50%-ának értékétől. A támogatás folyósítása VIII-XII. hónapban havi egyenlő összegben (65,5 M Ft) történik. Több éves tapasztalat alapján mérsékelt az érdeklődés a kollégiumi férőhelyek július és augusztus hónapokban történő hasznosítási célú igénybevételére. A évben ajánlattételi felhívást tettünk 5 kollégiumnak (Bercsényi Kollégium, Kármán Tódor Kollégium, Martos Flóra Kollégium, Schönherz Zoltán Kollégium, Vásárhelyi Pál Kollégium) a július-augusztus hónapokra szóló kereskedelmi szálláshelyként történő hasznosítására. A Bercsényi és a Martos kollégiumok esetében történt szerződéskötés a rendelkezésre álló férőhelyek egy részének hasznosításáról, amely 9 M Ft-tal növeli a tervezett saját bevételeket. Az egység saját bevételeit szintén növeli a brazil hallgatók képzéséhez kapcsolódó nyári időszaki kollégiumi elhelyezés összege (34,172 M Ft), amelyet 8% rezsitérítés terhel. A Kollégiumi alrendszer évre tervezett kiadásai A külön kezelt keretek, mint legjelentősebb tétel a Kollégiumi alrendszer kiadási oldalán, jelentősen elmarad a tervezettől. Ahogyan az alábbi táblázatban látszik, a közüzemi költségek (hibás alultervezésből származó) növekedése mellett a felújítási, beruházási kiadások jelentősen elmaradnak a tervezett összegtől. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy még a tervezett beruházási volumen mellett sem állítható meg, a kollégiumok állagromlásának gyorsulása. Külön kezelt keret felhasználása évi terv évi várható Felújítás, beruházás Bérleményi bérleti díj ELTE Bérleményi bérleti díj PPP Közüzem PPP Közüzem saját kollégiumok Összes külön kezelt keret táblázat: A Kollégiumi alrendszer külön kezelt kereteinek tervezett és várható felhasználása (E Ft-ban) Kiemelt probléma a Vásárhelyi Kollégium szobai vizesblokkjainak állapota (mintegy évesek), amely rövidtávon a szobák jelentős részének használhatatlanságát idézik elő (közösségi zuhanyzók a kollégiumban nem állnak rendelkezésre), amely mintegy férőhelyet érinthet már középtávon, 3-5 éven belül. Erre hozzávetőlegesen mintegy 600 M Ft-ot kellene fordítani. Szükséges lehet a biztonságos működéshez és a beruházási volumen (éves szinten a legkevesebb M Ft) szinten tartásához a hallgatói kollégiumi térítési díjak felülvizsgálata és lehetőség szerinti jelentős (20-30%-os) emelése, mert más rendelkezésre álló és felhasználható forrás nem látszik. Az alrendszer bevételi oldalának 85-90%-a jogszabályokban rögzített összeg, így a mozgástér rendkívüli mértékben szűk. A PPP támogatások csökkenése eddig 200 M Ft bevételkiesést okozott és miután nem várható a finanszírozásban tendenciaváltás, 2014-ben várhatóan újabb ~80 M Ft támogatás kiesés prognosztizálható. A középtávon felmerülő üzemeltetési problémák elkerülése érdekében a felújítások volumenét a rendelkezésre álló források erejéig meg kell emelni a lehetséges maximális szintre. Felmerült, hogy bevonásra kerülhetne a két PPP-s kollégiummal kapcsolatos egy-egy fedezetbiztosítási számlán fekvő összesen 85 M Ft, ami egyébként kb. egy havi díjnak felel meg. A Kincstár által kiállított fedezetigazolások szerint a két kollégium üzemeltetéséhez köthető fedezetlekötést korábban december 31-ig meghosszabbították. Ezen per pillanat csak a projekttársaságokkal való közös megegyezéssel lehetne változtatni, ők viszont erről a biztosítékról kétséges, hogy lemondanának. 49

52 Kifejezetten a Vásárhelyi Kollégium vizesblokk felújítási projekt céljára be kell vonni esetlegesen olyan, a hallgatói (háttér)szervezetekből származó forrást is, amely nem kerül a KO költségvetésébe, praktikusan a KO felújításra fordítható keretét kiegészítve célzottan felgyorsítja a projektet. VI. OKTATÁS Az oktatással kapcsolatban a kontrolling terület legfontosabb feladata az oktatás mennyiségének (a hallgatók létszámának) és minőségének korrekt bemutatása, a feladatellátás mennyiségi változásának nyomonkövetése, előrejelzése különös tekintettel a hallgatók és oktatók létszámának az intézmény finanszírozására gyakorolt hatására. Az egyetemi központi kontrolling tevékenységnek most sem célja a hallgatói létszám alakulására vonatkozó szakonkénti összefüggések feltárása, hiszen ebben a kari szint a kompetens. Úgy gondoljuk, hogy leginkább kari szinten kell, hogy ismertek legyenek azok a folyamatok, amelyek elvezetnek újabb szakok akkreditációjához, a képzések átalakításához, népszerűbbé tételéhez, vagy éppen az egyes képzési programokra fordítandó erőforrások karon belüli allokálásához. Az általunk bemutatott adatsorok a főfolyamatokra vonatkozóan jelzésértékűek, a mélyebb okokat kari szinten kell feltárni ben részletesen elemeztük az egyetemi belső költségvetésben az oktatási teljesítménytől függő bevételek alakulását a időszakra vonatkozóan. Az idén a költségvetés vonatkozó szabályai lényegesen átalakultak. A bevételeken belül megnőtt a súlya az oktatási támogatásnak (67%-ről 82,5%-ra), a kar által végzett oktatási tevékenység kiszámításánál módosultak a normaarányok és a beoktatás elszámolásának a szabályai. A kari saját hallgatók figyelembevétele is új megközelítésű, lényeges, hogy a 70% (350 pont) feletti felvételi pontszámú hallgatók után többlettámogatás jár, ahogyan a végzett hallgatók után is. A szabályok változása miatt a hosszabb időszakot áttekintő trendek bemutatására csak későbbi években lesz lehetőség. VI.1. A FELVÉTELI ELJÁRÁS VÁLTOZÁSA, A FELVETT HALLGATÓK ben és 2013-ban a felsőoktatási felvételi eljárásban az alábbi lényeges változások történtek: 2012-ben a felsőoktatási felvételi eljárásban maximálisan elérhető pontszám 480-ról 500-ra emelkedett. Ugyancsak 2012 óta az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpontot lehet kapni, tól ehhez legalább 45%-os eredményt kell elérni. Csökkent a nyelvvizsgáért adható többletpontok száma (felsőfok: 50-ről 40-re, középfok 35- ről 28-ra) és limitált a nyelvtudásért összesen kapható többletpont (max. 40). A sportteljesítményért adható többletpontokat 2012-től nagyon részletesen szabályozza a vonatkozó kormányrendelet. A felvétel feltételéül meghatározott, érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyak körében képzési területenként kisebb változások történtek. A tanulmányi pontok számításakor egy természettudományos tárgyat kötelező figyelembe venni kivéve, ha ilyet a felvételiző nem tanult. Az osztatlan építész, az osztatlan erdőmérnök és az energetikai mérnök szakon kötelezővé vált legalább egy emelt szintű érettségi. 240-re emelkedett az alapképzésre és osztatlan képzésre való bekerüléshez szükséges minimális pontszám. A felsőoktatási szakképzésben ez 200. Mesterképzésre (2013 óta) csak 46 A fejezet összeállításában Dr. Jobbágy Ákos oktatási rektorhelyettes tevékenyen részt vett. 50

53 az vehető fel, aki legalább 50 pontot elért a maximális 100-ból. A kormányrendelet szerint a következő években a minimális pontszám tovább emelkedik. Többször módosult, hogy milyen módon történik a hallgatók tanulmányainak finanszírozása, mik az állami támogatás igénybevételének feltételei: 2012-ben bevezették az állami részösztöndíjat, ami 2013-ban lényegében megszűnt ben több képzési területen jelentősen csökkent az állami támogatásban részesíthetők száma. Például gazdaságtudományi képzési területen a 2011-es keret 95%-kal csökkent, 4900-ról 250-re ban tizenhat alapképzési szakon (bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási továbbá társadalomtudomány képzési területen) a kormány átmeneti rendelkezésként magas minimumpontszámot írt elő az állami ösztöndíjhoz ( pont között). Itt jegyezzük meg, hogy több esetben a fejezetben tett kijelentéseinket csak a műszaki, informatikai és természettudományi képzési területre felvett hallgatókra vonatkoztatjuk, éppen a gazdaságtudományi képzési terület hektikus változása miatt. Hogyan érintette ez a Műegyetemet? A BME valamelyik alapképzési szakára jelentkezők aránya 2012-ben jelentősen megnőtt. Az alábbi táblázat mutatja között a keresztféléves, a normál és a pótfelvételi eljárásban beadott jelentkezéseket összesen országosan és a BME-re. Év Jelentkező országosan Jelentkezők a BME-re BME/országos ,5% ,5% ,0% ,0% 25. táblázat: Jelentkezők az adott évben (keresztfélév, normál, pótfelvételi) Ahogyan az alábbi táblázatokból és ábrákból kiderül a műszaki képzési területen továbbra is egyedül a Műegyetem alapképzési szakjain van tényleges túljelentkezés. A minőség megőrzése érdekében a BME az elmúlt években nem töltötte be a rendelkezésére álló kereteket, minimumpontszámot alkalmazott ig ez az elérhető maximális pontszám 70%-a volt (alapképzésen 336, majd 350 pont, mesterképzésen 70 pont) ban is alkalmaztuk ezt az elvet, 300-ban határozva meg a minimum határt. 47 Az összes, a BME valamelyik alapképzési vagy osztatlan szakára 2013-ban felvettek felvételi pontszámának átlaga 412 volt ben a pontok átlaga 421 volt. Megjegyezzük, hogy ugyanezeket az átlagos értékeket kapjuk, ha az átlagolást csak a műszaki, természettudományos és informatikai képzési területre felvett hallgatók pontszámaira végezzük el. 47 Ez nem érinteti a vonatkozó költségvetési szabályt, amely a 350 feletti ponttal felvett hallgatók esetében többlettámogatást juttat a hallgató karára. 51

54 Szak neve Hányan jelentkeztek első helyen a BME-re ANA-ra, ONA Felvételt nyert a BME-re Túljelentkezés a BME-n (első helyen jelentkezők / felvettek száma) Nemzetközi gazdálkodás ,44 6,84 6,88 Gazdálkodási és menedzsment* ,58 6,64 Ipari termék- és formatervező mérnöki ,96 2,27 2,21 Mechatronikai mérnöki ,03 2,40 2,20 Építészmérnöki ,65 2,00 2,09 Alkalmazott közgazdaságtan ,65 9,00 2,00 Vegyészmérnöki ,81 1,93 1,79 Energetikai mérnöki ,65 1,48 1,57 Gépészmérnöki ,39 1,52 1,43 Mérnök informatikus ,34 1,38 1,36 Építész ,62 1,86 1,34 Biomérnöki ,03 1,41 1,34 Logisztikai mérnöki** ,61 1,24 Villamosmérnöki ,16 1,13 1,19 Matematika ,94 1,03 1,10 Környezetmérnöki ,16 1,00 1,06 Járműmérnök ,14 1,16 1,05 Építőmérnöki ,01 1,26 1,04 Fizika ,08 1,00 0,97 Közlekedésmérnöki ,08 1,26 0,89 Műszaki menedzser ,10 1,02 0,86 Kommunikáció és médiatudomány* ,91 9,78 Összesen ,29 1,48 1,34 Összesen (gazdaságtudományi képzési terület kivételével) ,30 1,44 1,35 * Az adott szak az adott évben csak költségtérítéses formában létezett. ** Az adott szak az adott évben még nem indult. 26. táblázat: Túljelentkezés a BME államilag támogatott nappali képzésein ban Alapadatok forrása: felvi.hu. 52

55 Szak neve BME Ponthatár más intézményekben Alkalmazott közgazdaságtan 471 BCE 479 ELTE 464 PTE 440 PE 432 Nemzetközi gazdálkodás 470 BCE 482 BGF 465 DE 464 PE 461 Mechatronikai mérnöki 451 OE 305 PE 270 ME 240 DE 240 további 3, 240-ig Kommunikáció és médiatudomány 449 BCE 454 ELTE 449 BGF 441 SZTE 435 további 4, 428-ig Vegyészmérnöki 427 PE 301 DE 300 Energetikai mérnöki 424 ME 240 Biomérnöki 407 DE 350 BCE 347 SZTE 317 PE 260 Építész 400 PTE 386 Gépészmérnöki 391 OE 311 SZTE 280 SZE 269 ME 240 további 6, 240-ig Mérnök informatikus 370 PE 388 OE 318 PPKE 311 SZTE 273 további 5, 240-ig Matematika 370 ELTE 340 NYME 240 DE 240 PTE 240 további 3, 240-ig Környezetmérnöki 367 ME 298 NYME 280 SZTE 276 PE 248 további 5, 240-ig Fizika 366 ELTE 337 SZTE 249 NYME 240 DE 240 PTE 240, NYF 240 Villamosmérnöki 364 ME 255 OE 254 PE 240 DE 235 további 3, 226-ig Műszaki menedzser 362 SZTE 279 SZIE 277 SZE 252 OE 244 további 4, 240-ig Építészmérnöki 358 SZIE 281 DE 240 PTE 240 SZE 240 Ipari termék- és formatervező mérnöki 355 OE 316 ME 240 NYME 240 PTE 240 Logisztikai mérnöki 351 Építőmérnöki 350 SZIE 280 DE 240 PTE 240 SZE 240 EJK 240 Közlekedésmérnöki 350 SZE 240 NYF 240 Járműmérnök 350 KF 315 SZE 277 Szak neve BME Ponthatár más intézményekben Alkalmazott közgazdaságtan 465 BCE, ELTE (mindenhol 465 volt a ponthatár) Gazdálkodási és menedzsment 460 BCE, BGF, NYME, PTE, SZIE (mindenhol 460 volt a ponthatár) Nemzetközi gazdálkodás 460 BCE, DE, NYME, PE (mindenhol 460 volt a ponthatár) Mechatronikai mérnöki 441 ME 280 OE 257 DE 247 SZE 246 PE 246 Vegyészmérnöki 424 DE 301 PE 274 Energetikai mérnöki 414 ME 278 Biomérnöki 396 BCE 329 DE 302 PE 255 SZTE 248 Ipari termék- és formatervező mérnöki 389 OE 281 PTE 252 NYME 241 Gépészmérnöki 385 OE 275 ME 250 PTE 244 DE 242 SZE 240 Mérnök informatikus 370 PE 352 PPKE 312 OE 310 DE 262 ME 250 Villamosmérnöki 365 PE 274 ME 251 PTE 246 SZE 242 OE 240 Fizika 364 ELTE 345 DE 269 SZTE 258 PTE 249 Építész 347 PTE 255 SZE 245 Környezetmérnöki 337 NYME 273 ME 256 PE 248 DE 244 SZIE 242 Járműmérnöki 337 SZE 244 KF 240 Matematika 336 ELTE 331 EKF 294 PTE 256 NYME2 49 DE 240 Építészmérnöki 324 DE 270 PTE 262 SZE 240 SZIE 241 Logisztikai mérnöki 320 Közlekedésmérnöki 303 NYF 250 SZE 240 Építőmérnöki 302 PTE 250 EJF 245 SZE 240 SZIE 240 DE 240 Műszaki menedzser 300 NYME 259 SZIE 253 ME 250 PE 248 SZTE táblázat: Államilag támogatott alap- osztatlan képzések ponthatárai 2012-ben és 2013-ban (jelölve a legmagasabb ponthatárt meghatározó intézményt, amennyiben az nem a BME) Alapadatok forrása: felvi.hu. 53

56 16. ábra: Államilag támogatott alap- osztatlan képzések ponthatárai és átlagpontjai, ábra: A műszaki, informatikai és természettudományos képzési területre államilag támogatott alap- osztatlan képzések re felvettek pontszáma, Az ábra azokat a képzéseket tartalmazza, amelyeken mindkét évben volt lehetőség államilag támogatottak (ösztöndíjasak) felvételére. 54

57 Az alábbi ábrákon karonként és szakonként ismertetjük a 2012-ben és 2013-ben felvett hallgatók felvételi pontszámainak eloszlását bemutató görbéket. Költségvetési kihatásai miatt ezeken az ábrákon megadtuk azt is, hogy 2012-ről 2013-ra szakonként hogyan változott a 350 pontot meghaladó hallgatók száma. 18. ábra: Az ÉMK ANA képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, ábra: A GPK ANA képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása,

58 20. ábra: Az ÉPK ONA és ANA képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, ábra: A VBK ANA képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása,

59 22. ábra: A VIK ANA képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, ábra: A KJK ANA képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása,

60 24. ábra: A GTK ANA műszaki képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, ábra: A TTK ANA képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása,

61 Ahogyan az alábbi táblázatban látható, a BME-re alap és osztatlan képzésre felvett hallgatók 12%-a volt önköltséges. Amennyiben a gazdaságtudományi terület nélkül tekintjük az önköltséges felvettek arányát, az csupán 4%. 5% feletti az önköltséges új belépők aránya az építőmérnöki, környezetmérnöki, vegyészmérnöki, mérnökinformatikus, fizika és matematika szakokon, valamint az ezen képzéseket gondozó egyes karokon. Kar Szak Támogatott Önköltséges Összesen ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Önköltséges hallgatók aránya Építőmérnöki % Összesen % Energetikai mérnöki % Gépészmérnöki % Ipari termék- és formatervező mérnöki % Mechatronikai mérnöki % Összesen % Építész % Építészmérnöki % Összesen % Biomérnöki % Környezetmérnöki % Vegyészmérnöki % Összesen % Mérnökinformatikus % Villamosmérnöki % Összesen % Járműmérnöki % Közlekedésmérnöki % Logisztikai mérnöki % Összesen % Alkalmazott közgazdaságtan % Gazdálkodási és menedzsment % Kommunikáció és médiatudomány % Műszaki menedzser % Műszaki szakoktató % Nemzetközi gazdálkodás % Összesen % Fizika % Matematika % Összesen % BME (gazdaságtudományi terület nélkül) % BME mindösszesen % 28. táblázat: Támogatott és önköltséges hallgatók megoszlása alap és osztatlan képzésen a 2013 őszén felvettek körében 59

62 VI.2. FELVETT, DE BE NEM IRATKOZOTT HALLGATÓK A felvett, de be nem iratkozott hallgatók motivációja eltérő. Mindenesetre a felvételt nyert, de be nem iratkozott hallgatók nemcsak másoktól veszik el a helyet, hanem jelentős forráskiesést okoznak az egyetemnek. Megvizsgálva a évi általános felvételi eljárás adatait elmondható, hogy a felvett, de be nem iratkozott hallgatók aránya folyamatosan nőtt ban ANA, ONA képzésekre felvételt nyert, de be nem iratkozott hallgatók aránya 3,8% volt, míg ugyanezen a képzési szinten a költségtérítésesek körében 18,4%. A mesterképzésesek körében a be nem iratkozók arányának változása hektikusabb, eddig 2013-ban mértünk a legalacsonyabb értéket ban államilag támogatott képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók a belső költségvetésben használt normatívákkal számolva évi ~105 M Ft-os normatív költségvetési támogatás kiesést okoznak, míg ugyanígy kalkulálva a költségtérítéses képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók miatt az egyetem saját bevétele évi ~45 M Ft-tal alacsonyabb lesz. Amennyiben a képesítési követelményekben előírt képzési idővel kalkulálunk akkor elmondható, hogy az idén felvett, de be nem iratkozott hallgatók a teljes képzési időre vetítve mintegy 0,5 Mrd Ft-os bevételkiesést okoznak. 51 Év Támogatott hallgatók Arány Költségtérítéses hallgatók Arány ANA, ONA 3,8% ANK, ONK 18,4% MNA 2,6% MNK 1,4% ANA, ONA 3,8% ANK, ONK 14,5% MNA 5,6% MNK 2,0% ANA, ONA 2,7% ANK, ONK 10,0% MNA 3,3% MNK 5,9% 29. táblázat: Az őszi felvételi eljárás során felvett, de be nem iratkozó hallgatók aránya, Egyes szakokon jellemzően magasabb a felvett de be nem iratkozott hallgatók aránya. A fizika szak, a matematika szak, az építőmérnöki szak, a műszaki menedzser szak az elmúlt években az átlagnál jellemzően magasabb arányokat produkált, az építészeknél pedig ebben az évben mérhettünk először az átlagot jelentősen meghaladó felvett, de be nem iratkozott arányt. 51 Mivel a kiesett bevételek jelentősek, viszont viszonylag szűk körről van szó, akik ráadásul magasabb átlagos felvételi pontszámmal rendelkeznek, mint ugyanarra a szakra felvett és beiratkozott hallgatók. Javasoljuk, hogy a felvételt nyert, de be nem iratkozott hallgatók motivációit telefonos felmérésen keresztül ismerje meg az egyetem. 60

63 VI.3. MESTERKÉPZÉS A mesterképzésben részt vevők létszáma 2008 óta folyamatosan nő, október 15-én a hallgatóink 19%-a, 4661 fő vett részt az e képzési szinten folyó oktatásban. A mesterképzésbe az állami felvételi eljárás keretében belépők száma idén nem növekedett először, 2012-höz képest stagnált. A mesterképzésbe belépők 2/3-a rendelkezik BME-s előélettel Kar tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Építő Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet Összesen 1: Összesen 2: Mindösszesen: táblázat: Mesterképzésbe belépők száma, Kar Hallgatók száma ( ) BME oklevéllel rendelkezők száma BME-s mester hallgatók aránya ÉMK ,8% GPK ,2% ÉPK ,3% VBK ,5% VIK ,6% KJK ,7% GTK ,4% TTK ,9% Összesen ,3% táblázat: Az aktív, magyar nyelvű mester hallgatók hány %-a rendelkezik a BME által kiállított alapképzési/főiskolai szintű oklevéllel VI.4. KILÉPŐ HALLGATÓK 52 A BME-n hallgatói jogviszonyából kikerülő (kilépett) hallgatóknak átlagosan csak a fele távozott diplomával az egyetemről a vizsgált három tanévben. A kilépő hallgatóknak átlagosan egyharmada eredménytelenül fejezte be tanulmányait. A többiek valamilyen köztes állapotban voltak, vagy abszolváltak (10,3%), vagy záróvizsgát tettek, de a diploma átvételéhez még hiányzik a nyelvvizsgájuk (4,4%). Karonként jelentős eltérések mutathatók ki, a VBK, GPK, VIK, TTK esetében nagyobb arányban távoztak a hallgatók diplomával, míg a többi karon az egyetemi átlagos aránynál kisebb arányban szereztek diplomát a hallgatók. Az eredmény nélkül távozott hallgatók legmagasabb arányban a KJK-n voltak a vizsgált három tanévben, míg a legkisebb arányban eredménytelenül kilépő hallgatóval a VBK és a GPK rendelkezik. A nyelvvizsga hiánya a magasabb nyelvi 52 Az alfejezet összeállításában tevékenyen részt vett Szebeny Ádám és Dr. Szabó Mihály, a KTH munkatársa és vezetője. 61

64 Összesen követelmények miatt leginkább a GTK-nál okoz problémát, míg az abszolvált kategória kiugró értéke az ÉPK-nál figyelhető meg. Kar EMK EPK GPK GTK KJK TTK VBK VIK Sorcímkék 2010/2011. tanév 2011/2012. tanév 2012/2013. tanév Összesen Fő % Fő % Fő % Fő % Abszolvált ,7% 59 9,4% 85 13,8% ,6% Diplomát szerzett ,2% ,0% ,4% ,6% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 32 5,3% 31 5,0% 43 7,0% 106 5,7% Eredménytelenül távozott ,8% ,6% ,8% ,1% Abszolvált ,5% 62 17,3% 48 15,0% ,6% Diplomát szerzett ,5% ,6% ,8% ,3% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 9 2,3% 12 3,4% 8 2,5% 29 2,7% Eredménytelenül távozott ,8% ,7% ,7% ,3% Abszolvált ,2% 55 5,4% 79 7,8% 261 8,9% Diplomát szerzett ,1% ,1% ,8% ,6% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 49 5,5% 52 5,1% 33 3,2% 134 4,6% Eredménytelenül távozott ,2% ,5% ,2% ,0% Abszolvált ,9% ,7% ,5% ,7% Diplomát szerzett ,3% ,5% ,9% ,8% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 94 7,6% 125 8,8% 118 8,4% 337 8,3% Eredménytelenül távozott ,2% ,0% ,3% ,2% Abszolvált 13 2,7% 14 3,1% 11 2,9% 38 2,9% Diplomát szerzett ,0% ,5% ,1% ,4% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 22 4,5% 4 0,9% 25 6,5% 51 3,9% Eredménytelenül távozott ,8% ,6% ,5% ,8% Abszolvált 4 1,9% 12 5,3% 26 15,1% 42 6,9% Diplomát szerzett ,9% ,9% 99 57,6% ,4% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 4 1,9% 2 0,9% 4 2,3% 10 1,6% Eredménytelenül távozott 93 44,3% 83 36,9% 43 25,0% ,1% Abszolvált 64 13,9% 30 5,4% 35 6,4% 129 8,3% Diplomát szerzett ,3% ,3% ,9% ,4% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 17 3,7% 19 3,4% 6 1,1% 42 2,7% Eredménytelenül távozott ,2% ,8% ,6% ,6% Abszolvált 82 5,4% 91 5,4% 88 6,4% 261 5,7% Diplomát szerzett ,3% ,2% ,5% ,9% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 25 1,7% 34 2,0% 16 1,2% 75 1,6% Eredménytelenül távozott ,6% ,4% ,9% ,8% Abszolvált ,7% 504 7,9% ,6% ,3% Diplomát szerzett ,0% ,1% ,4% ,2% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 252 4,3% 279 4,4% 253 4,3% 784 4,4% Eredménytelenül távozott ,0% ,6% ,6% ,1% Összesen ,0% ,0% ,0% ,0% 32. táblázat: A hallgatói jogviszonyból kilépő hallgatók megoszlása, 2010/ /2013. tanév Az elemzésbe csak a magyar graduális képzésben szereplő, egyetemi, főiskolai, alap, osztatlan illetve mesterképzésben résztvevő hallgatókat vontuk be. A speciális, néhány esetszámban jelentkező indokok (haláleset, képzés váltás, hallgatói kérésre történő törlés) mind az eredménytelenül távozott kategóriába kerültek. 62

65 VI.5. DIPLOMÁT SZERZETT HALLGATÓK, VÉGZETTEK JÖVEDELME Kizárólag tájékozató jelleggel adjuk közre az egyetem diplomás kibocsátási adatait, kommentárt nem fűzünk hozzá. A szakirányú továbbképzésen kiadott diplomák számát az ábrán szándékosan nem tüntettük fel. A Neptun adatok alapján, amíg 2005-ben még közel 2000 fő, addig 2012-ben mindössze 121 fő szerzett szakirányú továbbképzésen diplomát. A jelentős eltérés oka az, hogy a karok nem könyvelik a Neptunban az adatokat. 26. ábra: A kiadott diplomák száma, Főiskolai BSc/BA Egyetemi (osztatlan) MSc/MA Összesen ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK TTK GTK Összesen táblázat: Kiadott diplomák száma 2012-ben Ahhoz, hogy a kiadott diplomák értékéről, a képzések sikerességéről képet kaphassunk, a végzettek kereseteit mutatjuk be. 54 A Műegyetem 12 éve vizsgálja a képzések munkaerő-piaci megfelelősségét ben, 2011-ben és 2012-ben a 0,5 illetve a 2,5 évvel korábban végzettek június havi a főállásból, valamint a másodállásból származó nettó keresetére kérdeztek rá, amit 2012-ben kiegészítettek a 4,5 évvel korábban végzettek adatai. Annak érdekében, hogy a korábbi adatokkal valamelyest összevethetőek legyenek a évi adatfelvételek eredményei, a 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben megállapított nettó összegeket bruttósítottuk. Most is csak és kizárólag a főállásban szerzett kereseteket vettük figyelembe, a konzisztencia megőrzése érdekében. A bruttósítás során nem vettük figyelembe az adóalapot csökkentő esetleges családi 54 További elemzések a oldalon találhatók. 63

66 adókedvezmény(eke)t, illetve semmilyen más egyéb kedvezménnyel (pl. fogyatékossági kedvezmény) nem számoltunk. Az adatfelvétel éve ,5 éve végzettek ,5 éve végzettek ,5 éve végzettek táblázat: A végzettek II. negyedévi bruttó átlagkeresete, (Forrás: DIK) A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak KSH terminológia szerint számított január június havi bruttó átlagkeresetét ( Ft) 55 összevetve a BME-n végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetével ( Ft) megállapíthatjuk, hogy a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is. VI.6. A HALLGATÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA Az egyetem összesített hallgatói létszámának növekedése 2007 óta törtetlen, és egyben folyamatosan nőtt a nappali tagozatos; az államilag támogatott (ösztöndíjas); a BSc, valamint az MSc hallgatók létszáma is. A nők aránya 34,5% (8,5% VIK-en, 63,2% GTK-n). A költségtérítéses (önköltséges) hallgatók létszáma az elmúlt években 7000 fő körül mozgott, arányuk az egyes képzési szinteken eltérő, a szakirányú továbbképzések nélkül átlagosan 17,4%. 27. ábra: Hallgatói létszámadatok változása (október 15.) 55 A számítás módszertana és a tényleges adatok megtalálhatók a Központi Statisztikai Hivatal oldalán: 64

67 28. ábra: Hallgatói létszámadatok változása szakirányú továbbképzések és doktori képzés nélkül, BSC MSC Egyetemi Doktori Osztatlan Szakirányú továbbképzés Összesen Összesen szakirányú továbbképzés nélkül 19,3% 12,3% 86,0% 33,1% 12,1% 100,0% 29,5% 17,4% 35. táblázat: Költségtérítéses vagy önköltséges képzésben részt vevők aránya, A hallgatói létszám növekedéséhez a felvett hallgatók létszámának növekedése mellett hozzájárulhat az is, ha valami miatt megnő a képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók aránya és között a képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók arányának 11%- ról 18%-ra való növekedését figyelhettük meg. A mutató értéke 2013-ra visszaállt az évek óta szokásos átlagos 12-13% körüli szintre % 13% 13% 13% 18% 13% 12% 36. táblázat: A képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók arányának változása, Hallgatók létszáma A képzési időn túl tanulmányokat folytatók száma A képzési időn túl tanulmányokat folytatók aránya Egyetemi képzés ,4% Osztatlan képzés ,5% Szakirányú továbbképzés ,2% BSc ,8% MSc ,1% PhD, DLA ,3% Hallgatók száma összesen ,9% 37. táblázat: A képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók képzési szintenként,

68 VI.7. AZ OKTATÁS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE Az oktatás színvonalának megítélése az egyetemen belül az Oktatás Hallgatói Véleményezésének keretén belül történik. Ebben jellemzően a hallgatók 1/3-a, fele vesz részt, akik a kérdőívek 31-46%-át kitöltik. Akár a kitöltött kérdőívek arányát, akár a válaszadó hallgatók 56 arányát tekintve az OHV népszerűsége az elmúlt két évben csökkent. Annak ellenére, hogy az Intézményfejlesztési Tervben szerepel, hogy az oktatási minőség egyik faktoraként megjelenik az OHV rendszerbe építése is, igaz, nem egyetemi, hanem kari szinteken, el kell mondanunk, hogy a karok közül továbbra is csak az ÉMK és a GTK fordít kiemelt figyelmet az OHV eredményeire a kari költségvetések készítésénél. A többi kar más módon veszi figyelembe az OHV eredményeit. ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Intézkedések Van személyre szabott díjazás összesen évi 5 MFt értékben a legjobb oktatóknak és tanszéki díjazás szintén összesen évi 5 MFt értékben a legjobban teljesítő tanszékeknek. A kari költségvetésben is beszámításra kerülnek az OHV adatok. A tanszéki oktatási terhelés alapján allokált forrásokat többek között a tanszéki OHV eredményekkel korrigálják. ÉMK összesítés, azaz 0,5*jegyzet+0,3*tárgy+0,2*oktató, de ezt a költségvetési módosítást 5%-ig csillapítják. Kari szinten minden tanévben a legjobb 5 helyezett dékáni dicséretet és ezzel együtt pénzjutalmat is kap. Az előmeneteli szempontok között is szerepelnek az OHV adatok. A tanszékvezetői értekezlet rendszeresen értékeli a felmérés eredményeit és kiemeli a legjobb és a leggyengébb átlagértékkel rendelkező személyeket. Ezen felül a Kari Hallgatói Képviselet minden évben a Gépészkar Kiváló Oktatója díjjal elismerésben részesíti a rangsor 5 legjobb helyezettjét. Kari szintű elismerés nincsen, a Kari Hallgatói Képviselet minden évben az Ünnepi Kari Tanácson átadja a Kari OHV díjat. Az ÉPK esetében az OHV eredményeknek nincs anyagi vonzata a tanszékekre nézve. Az oktatókra vonatkozóan persze vannak, ill. lehetnek következmények: egyrészt az előmenetel (pl. docensi kinevezések) kapcsán vizsgálják, másrészt a nem megfelelő minősítésnek lehet (néhány esetben már volt is) olyan következménye, hogy az oktatótól a tanszék megvonja az adott előadás tartásának a jogát. A 2011-ben kialakult, és tervek szerint hagyománnyá váló gyakorlat során az OHV egyetemi első 100 helyezette közé kerülő kari oktatók a kari tartalék keret terhére ezer forint dologi költségvetési keretet kaptak. A tanszékvezetők hatásköre, hogy a tanszékükön jó eredménnyel oktató kollégákat dologi kerettel premizálják, de erre sem konkrét kari szabály, sem kialakult egységes gyakorlat nem létezik. A Neptunos OHV-nak nincsenek különösebb következményei, szankció vagy jutalom nem kapcsolódik hozzá automatikusan. A VIK tanszékek költségvetésére az OHV eredményeknek semmilyen befolyásuk sincsen. Az OHV eredményeket a Kar értékeli, a problémás tárgyakat a tanszékvezetői értekezlet, az oktatási bizottság, illetve a szakbizottságok is felülvizsgálják. A problémák kezelésére minden esetben intézkedési terv készül. A Kari Hallgatói Képviselet minden évben odaítéli a Kar Kiváló Oktatója és a Kar Fiatal Oktatója díjat, amelynél fontos szempont az OHV eredménye. Az oktatói előmenetelnél minőségi paraméterként kerül figyelembe vételre. Kari szintű elismerés nincsen, a hallgatói képviselet próbálkozott és próbálkozik a legjobbak elismerésével (vándorkupa, újságcikk). Az OHV eredmények direkt módon befolyásolják a tanszékek bevételét, mivel a kari költségvetésben a tanszékek között oktatási teljesítmény alapján felosztott támogatás a hallgató x kredit x OHV arányoknak megfelelően történik. Az OHV eredményt az előző évi tanszéki OHV átlag jelenti, azon tárgyak 7. (Értékelje a tárgyat összességében!) OHV kérdésre adott válaszok hallgató x kredittel súlyozott átlagaként, ahol legalább 10 hallgató és a kurzust felvett hallgatók legalább 20%-a adott le minősítést, ellenkező esetben a kari átlagérték szerepel a tárgynál. A fentieket a Kari Tanács 2009-ben fogadta el, a 2010-es költségvetés óta alkalmazzák. Az oktatói OHV eredmények a Kar Kiváló Oktatója kitüntetés odaítélésekor, illetve a docensi pályázatoknál is figyelembe vétetnek. Az OHV eredmények alapján legjobban teljesítő oktató (de nem csak ő) megkapja a kar kiváló oktatója díjat. Azzal a kikötéssel, hogy 2 éven belül nem kaphatja meg ugyanaz a személy. 38. táblázat: Az OHV eredményeinek karonkénti figyelembevétele A legalább 1 kérdőívet kitöltő hallgatók. 57 A táblázat a kari gazdasági dékánhelyettesek és az EHK-ba delegált kari hallgatói képviselők körében készített megkérdezés alapján került összeállításra. 66

69 VI.8. KÖZPONTI KEZELÉSŰ TANTERMEK KIHASZNÁLTSÁGA A központi kezelésű tantermekben történő foglalásokat 2009-től szabályozza rektori utasítás, amely előírja, hogy át kell tekinteni a termek foglaltságát annak érdekében, hogy a kari prioritások mindenkor a lehető legjobban jelenjenek meg a karok között. Ennek megfelelően a közös tantermek foglalási prioritási elosztásában, a kari igényeknek megfelelően, kisebb mértékű változások történtek, történnek. Így például 2013-tól a 150 főnél nagyobb kapacitású termek esetében VIK az E1C teremet foglalhatja prioritással, valamint változott a Q épület két nagy előadójának GTK és VIK közötti prioritás megosztása. Az elmúlt két tanév adatai azt mutatják, hogy a 150 fő feletti befogadási kapacitású termek foglalási szabályok figyelembevételével 58 kalkulált kihasználtsága 51-76% közötti alakult. 59 A tavaszi félév foglalásai, ahogy korábban is, jelentősen elmaradnak az őszi félév adataitól. Terem Kapacitás Prioritás Foglaltság a rendelkezésre álló óra kapacitás szerint 2012/ félévben 2011/2012/1 2011/2012/2 2012/2013/1 2012/2013/2 CHFMAX 540 ÜZO 25,9% 20,2% 39,6% 17,6% E1A 221 GTK 58,6% 59,2% 87,8% 60,1% E1B 408 VIK 69,3% 52,4% 91,7% 49,4% E1C 221 VIK 62,5% 45,2% 69,9% 51,2% F TTK 57,1% 75,0% 59,2% 60,7% F2E 244 KSK 66,7% 48,8% 67,6% 44,0% IB VIK 75,0% 64,9% 76,2% 55,1% IB VIK 53,3% 61,8% 74,4% 51,5% IB VIK 66,7% 62,8% 83,6% 50,9% IB VIK 98,2% 101,6% 101,5% 79,8% IE VIK 59,5% 81,0% 81,3% 64,9% K VBK 65,2% 37,5% 71,4% 44,0% K GPK 68,8% 64,6% 91,7% 62,5% K GPK 53,3% 58,3% 54,5% 44,9% K ÉMK 83,3% 52,1% 106,5% 57,7% K ÉMK 80,7% 70,8% 83,0% 63,7% K ÉPK 81,4% 62,5% 67,0% 46,1% K ÉPK 48,5% 3,3% 44,0% 11,0% KF GPK 63,7% 29,5% 61,0% 47,9% KF76* 392 ÜZO 13,7% 8,0% 34,8% 6,5% KF GPK 84,8% 62,8% 94,3% 54,8% KM GPK 60,4% 63,4% 70,8% 48,8% Q-I 456 GTK, VIK 99,7% 97,0% 104,8% 84,4% Q-II 383 GTK, VIK 91,7% 98,8% 110,7% 71,1% STFNAGY 374 KSK 87,2% 76,9% 64,9% 63,4% Összesen: 67,0% 58,3% 75,7% 51,7% * A KF76 teremben leginkább egyéb és vizsgafoglalások történnek. 39. táblázat: 150 fő feletti központi tantermek kihasználtsága az adott félévben, a 14 hetes időszakra tett foglalások alapján 58 Ez azt jelenti, hogy a tényleges igény alapján kalkulálható használtsági szintet mesterségesen megemeljük a foglalásra vonatkozó szabályok figyelembe vételével. Ennek hatása a 1-2% lehet, amely azt jelenti, hogy egyre inkább a szabályoknak megfelelően történnek a foglalások, azokat a foglalást végző személyek figyelembe veszik. 59 A 14 hetes időszak kapacitását 672 órának vettük. Hétfőtől csütörtökig 8-tól 18 óráig, illetve pénteken 8-16 óráig tekintettük az egy hetes kapacitásnak. Ezért fordulhatott elő, hogy egyes termekben 100% feletti kihasználtság látszik, ugyanis ettől az időponttól eltérő időpontokban is történtek foglalások. 67

70 A kisebb kapacitású termek kihasználtsága általában alacsonyabb a nagyobb kapacitásúakénál, egyben gyakrabban is változik az ilyen méretű termek állománya, illetve foglalási prioritása is. A karok részéről az alig használt kari kezelésben lévő termeket átadják az Üzemeltetési Osztálynak, foglalást, már csak az Osztály engedélyével lehet tenni. A most feltüntetett két tanévben több ilyen helyiséggel is bővült a központi kistermek listája, amelyet az alábbi táblázatban mutatunk be. E termek döntő többségét általában bezárják.. Terem Kapacitás Prioritás Foglaltság a rendelkezésre álló óra kapacitás szerint 2012/2013/ 2. félévben 2011/2012/1 2011/2012/2 2012/2013/1 2012/2013/2 R GPK 84,8% 73,2% 81,0% 56,3% R VIK 96,6% 79,2% 79,5% 50,0% R VIK 77,8% 72,9% 87,5% 45,8% R VIK 64,6% 60,7% 68,5% 39,6% R VIK 73,5% 50,0% 91,2% 29,2% R VIK 70,8% 66,7% 72,9% 45,8% R VIK 75,0% 30,1% 63,2% 33,3% R GPK 101,5% 75,0% 79,9% 52,1% R GPK 100,7% 66,7% 75,7% 62,5% R GPK 97,9% 60,4% 87,5% 70,8% R GPK 102,8% 54,2% 84,1% 54,2% R GPK 102,8% 66,7% 86,2% 54,2% R GPK 98,1% 54,2% 82,0% 37,5% R GPK 98,1% 47,9% 79,2% 35,4% R GPK 77,8% 66,7% 87,5% 35,4% K380* 24 ÜZO 0,0% 0,0% 0,0% K387* 25 ÜZO 12,5% 16,7% 0,0% K388* 25 ÜZO 0,3% 16,7% 0,0% KF GPK 60,4% 29,2% 50,4% 47,9% KF82 80 GPK 82,7% 52,1% 60,4% 50,0% KF83 48 GPK 64,6% 68,8% 73,8% 66,4% KF84* 32 ÜZO 64,6% 8,3% 0,0% KF85 32 ÜZO 75,0% KF87 80 GPK 66,7% 58,3% 60,4% 52,1% KF72* 32 ÜZO 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% KF73* 32 ÜZO 8,3% 12,5% 4,2% 0,0% KF75* 32 ÜZO 8,3% 12,5% 6,8% 0,0% KF77* 32 ÜZO 4,2% 12,5% 0,0% 0,0% KF79* 32 ÜZO 29,2% 17,0% 0,0% 0,0% Összesen: 71,6% 48,6% 53,7% 45,2% *A KF72-79, KF84, K380, K termek ÜZO kezelésű központi termek, többségük használaton kívüli terem 40. táblázat: 150 fő alatti központi tantermek kihasználtság az adott félévben, a 14 hetes időszakra tett foglalások alapján A karok saját (kari) termeikben történő foglalásainak elszámolása az egyetemi költségvetéstől (ahol a központi termek elszámolása történik meg) elkülönítve történik. Az alábbi ábra mutatja az elmúlt öt tanév elszámolásának eredményeit. Elmondható, hogy azok a karok, amelyek pozitív eredményt produkáltak az elszámolások során az öt éves időszak első éveiben, a ban is pozitív eredményre tettek szert. A be illetve kifizető státusz megfordulására két kar (ÉPK, VIK) esetében történt meg, előbbi kar most már rendre pozitív, utóbbi kar negatív eredményt mutat. A két tartósan befizető státuszú kar (TTK, VIK) is változtat az eddig foglalási gyakorlatán, igyekszik saját termeit jobban kihasználni, a tanórák létszámaihoz jobban illeszkedő helyiségeket foglalni. 68

71 29. ábra: Kari teremelszámolások eredménye VII. K+F+I Intézményfejlesztési Tervünkben kinyilvánítottuk, hogy a K+F+I tevékenységnek az alaptevékenységeken belüli súlyát növelni kívánjuk olyan módon, hogy az önállóan is színvonalas K+F+I tevékenységet folytató tanszékeink (intézeteink) hálózatára támaszkodva kiemelt kutatási területeket átfogóan szervezetten művelünk, fókuszálva a tudományi és a piaci kutatási aktivitás kiegyensúlyozottságára, minél inkább nemzetközi környezetbe helyezésére. Ebben a fejezetben a tehetségek gondozását, az egyetem forrásbevonó képességét és tudományos aktivitásának eredményeit próbáljuk meg hazai környezetbe helyezni. A nemzetközi forrásokról a következő fejezetben szólunk. A fejezet statisztikáiban alapvetően az elérhető pénzügyi adatokra támaszkodtunk. Az esetek többségében ezeket egészítettük ki a tudományos kutatásra jellemző naturális adatokkal. Ezt annak feltételezésével tettük, hogy a pénzforgalmi adatok ebben az esetben is döntő információ-hordozók, azaz az adott felsőoktatási intézmény K+F+I teljesítménye erősen összefügg kutatási bevételeinek (kiadásainak) volumenével, illetve belső eloszlásával. VII.1. TEHETSÉGGONDOZÁS 60 Az évi hallgatót (hallgatók 3-3,5%-a) megmozgató őszi TDK eredményéről minden évben beszámoló készül. Ezek legfontosabb megállapításait itt nem ismételjük. A Vezetői Értekezlet március elején foglalkozott részletesen a TDK helyzetével. Akkor felmerült, hogy teljes képet kellene mutatni a TDK díjazásról, ugyanis több fórumon, valójában a tényleges adatok ismerete nélkül, vita alakult ki a TDK finanszírozottsági szintjéről. A nyár folyamán, most első 60 A fejezet összeállításához szükséges adatok összegyűjtésében Dr. Veress Árpád a BME TDK Bizottság elnöke tevékenyen részt vett. 69

72 ízben, összegyűjtöttük a hallgatók díjazására fordított összegekről szóló adatokat. Eszerint összesen 22 M Ft-ot tett ki a évi TDK-n a díjazásra fordított összeg. A lista még most sem teljes körű (például nehezen forintosítható az egyes ösztöndíjakba beszámított TDK-aktivitás), de nagy biztonsággal kijelenthető, hogy karonként akár 3-szoros különbség is lehet az átlagos díj összegében. A probléma megoldásához a kari legjobb gyakorlatokat célszerű tanulmányozni ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Összesen I. Egyetemi szervezetek, személyek által adott díjak EHK Rektor Gábor Dénes díj (egyetemi részre) Dékáni Hivatal Műszaki Pedagógiai Tanszék Pénzügyek Tanszék Kari Hallgatói Képviselet Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (Trón Tibor Emlékdíj) Atomfizika Tanszék Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék Építészettörténet Tanszék Közlekedésmérnöki Szakkollégium Matematika és Számítástudományok Doktori Iskola II. Alapítványok által adott díjak Gábor Dénes díj (Novofer alapítávny által adott része) Pro Progressio Alapítvány Gépészmérnök Képzésért Alapítvány Energetikus Képzést Támogató Alapítvány Varga József Alapítvány BME Mélyépítő alapítvány Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítvány III. Társadalmi szervezetek által adott díjak Energetikai Szakkolégium Egyesület Közlekedésmérnöki Szakkollégium IV. Gazdasági társaságok által adott díjak Ericsson Magzarország LogMeIn Morgan Stanley Morgan Stanley Női Egyenjogúsági és Együttműködési díj Siemens Silicon Labs Richter Gedeon Nyrt Chinoin Zrt Volán Egyesülés Közlekedéstudományi Egyesület BKV Zrt BKK Közút Zrt MÁV Zrt MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kut. Int Sanoma Budapest Zrt (Atrium folyóirat) Artifex kiadó (Metszet folyóirat) MÉSZ (Magyar Építőművészet folyóirat) ÉTE (Magyar Építőipar folyóirat) Forster Központ (Műemlékvédelem folyóirat) V. Pályázatokból biztosított hallgatói támogatás BME Tudományos Műhelyek II. (TÁMOP B-10/1) VI. Egyéb díjak Füzy Ferenc különdíj (magánszemély) Összesen Résztvevő hallgatók száma Egy résztvevőre jutó átlagos díj (E Ft) * Amennyiben a támogató/támogatás: - egy kerek összeget ajánlott fel és abból kell a járulékok összegét levonva kifizetni a hallgatók díjazását, akkor a bruttó összeget kell szerepeltetni; - díj összegét nevesítette, de ahhoz még "csendben" hozzá adta a járulék összegét is, akkor is járulékkal növelt bruttó összeget kell szerepeltetni; - tárgyjutalmat ajánlott fel, akkor annak a forintosított bruttó értékét kell szerepeltetni; - pályázati jellegű támogatás, akkor az azon elnyert összeget kell szerepelteni. A számított összegeket ezer forintra kell kerekíteni. 41. táblázat: Az adott kari TDK szekcióban résztvevő hallgatókat támogatók és díjaik összege (EFt-ban) 70

73 Az áprilisban megrendezésre került XXXI. OTDK-n a legtöbb első helyet, szám szerint 60-at a Műegyetem diákjai szereztek. A 373 hallgatónk által bemutatott dolgozatok közül 170 I-II-III. helyezést érő pályamű született. Ugyanakkor az intézmény egy hallgatójára jutó pályamunkák számát tekintve a BME évi 9. helyről előrelépett a 7. helyre, míg I-III. helyezések számát tekintve a BME a évi 5. helyről visszacsúszott a 17. helyre. 30. ábra: A XXXI. OTDK fajlagos mutatói 71

74 VII.2. DOKTORANDUSZOK A jelentésnek, ahogyan korábban, úgy most sem célja a doktori képzések mélyreható értékelése, ezzel ugyanis a Szenátus minden évben külön foglalkozik. Az elmúlt években a levelező tagozatos doktoranduszok aránya tovább csökkent, a doktoranduszok összlétszáma viszont kismértékben nőtt. A doktoranduszok összes hallgatón belüli részaránya tavaly és az idén is 2,2%. A évi adatokon alapuló hazai összehasonlításban elmarad a tudományegyetemek, és kisebb, speciális művészeti, egyházi vagy rendvédelmi képzést nyújtó intézmények esetén mért arányoktól, de pontosan megegyezik az országos átlaggal. A költségvetési algoritmus egyik legstabilabb eleme az Államilag támogatott doktorandusz hallgatók létszáma szerinti forrás allokáció. Elmondható, hogy az elmúlt három évben - köszönhetően az államilag támogatott doktoranduszok összegyetemi szintű létszámnövekedésének a doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma a VIK kivételével minden karon nőtt Államilag támogatottak aránya 41% 48% 49% 47% 50% 54% 62% 65% 67% Nappali tagozatosok aránya 69% 76% 80% 80% 89% 89% 90% 93% 92% Doktoranduszok létszáma Megítélt fokozatok száma táblázat: Államilag támogatott doktoranduszok létszámának alakulása, Allokációs súly 3,0% 3,0% 2,0% 2,0% 2,5% 2,5% 2,5% 2,5% 2,5% ÉMK 29,0 29,0 29,0 28,0 27,0 28,0 28,0 45,0 41,0 GPK 43,0 44,0 44,0 38,0 35,0 34,0 33,0 39,0 39,0 ÉPK 26,0 27,0 27,0 28,0 27,0 28,0 27,0 31,0 33,0 VBK 55,0 54,0 54,0 49,0 46,0 44,0 35,0 47,0 47,0 VIK 81,0 80,0 80,0 74,0 72,0 71,0 73,0 77,0 68,0 KSK 25,0 25,0 25,0 21,0 21,0 21,0 22,0 26,0 26,0 GTK 14,3 16,1 16,1 18,3 15,0 13,3 15,3 18,7 20,0 TTK 40,0 41,0 41,0 34,0 36,0 36,9 38,7 44,1 45,9 Összesen táblázat: Államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma,

75 31. ábra: Államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel számított létszámának változása 32. ábra: A doktoranduszok összes hallgatón belüli részaránya,

76 VII.3. K+F CÉLÚ FORRÁSBEVONÁS ÉS FELHASZNÁLÁS Ahogyan az alábbi táblázatokban látszik, az egyetem K+F tevékenységre felhasználható forrásai között a költségvetési forrás aránya az elmúlt 4 évben fokozatosan csökkent, míg 2009-ben 41%, addig 2012-ben már csak 26% volt. A forintban erősen ingadozó állami forrásokat némiképpen ellensúlyozta a zömében állami forrásból, vagy állami közvetítéssel célba juttatott, az intézmény által átvett pénzeszközök növekedése. Az intézmény K+F célú saját bevételei a hallgatói juttatások nélkül számított költségvetési támogatáshoz viszonyítva között folyamatosan nőttek, 2012-ben elérték a 66%-os arányt. Tehát kijelenthető, hogy az állami forrásokra vonatkozóan nincsen változás abban a tekintetben sem, hogy a kutatással kapcsolatos állami támogatásnál továbbra sem az egyetemek jelentik az elosztás fő csatornáját, hanem inkább az MTA és a különböző pályázati alapok az egyetemek csak ezeken keresztül közvetve részesülhetnek belőle I. Költségvetési támogatás Intézményi ktgvetésben megtervezett támogatásból = doktorandusz képzés támogatása = tudományos célú támogatás OKM fejezeti kezelésű előirányzatból biztosított K+F feladatra adott támogatásból = FKFP doktori iskola = Könyvtártámogatás Más fejezetből fejeztek közötti átcsoportosítás útján K+F feladatra biztosított támogatásból = OTKA II. K+F feladatra átvett pénzeszközök Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Egyéb (GVOP, EU6, IHM stb.) EU OTKA-NKTH Közös (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap) OTKA III. Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrás (vállalkozási tevékenység) Összesen táblázat: K+F tevékenységre rendelkezésre álló forrás forráscsoportonként, (EFt-ban) 61 Megnevezés Összes költségvetési támogatás Ebből hallgatói juttatások Költségvetési támogatás hallgatói juttatások nélkül K+F+I célú saját bevételek K+F+I célú saját bevétel / Költségvetési támogatás hallgatói juttatások nélkül 37% 52% 64% 66% 45. táblázat: A BME K+F+I tevékenységre rendelkezésre álló költségvetési támogatás és saját bevétel, (EFt-ban) 61 Az éves költségvetési beszámoló 7. melléklete alapján. 74

77 VII.4. IPARI KAPCSOLATOK Az alábbi ábrán jól látható, hogy amennyiben kifejezetten csak a K+F-re rendelkezésre álló saját bevételi forrásokat tekintjük, 2012-ben már csak 36%-ot (míg 2010-ben még 44%-ot) tett ki a gazdaságból érkező források aránya, köszönhetően az innovációs járulék terhére az egyetemtől megrendelt munkák megszűnésének. 33. ábra: K+F tevékenységre rendelkezésre álló forrás nem normatív költségvetési támogatásból A vállalkozási (korábban kiegészítve az innovációs és a szakképzési) szerződések elemzése segíthet az egyetem és az ipar kapcsolatának bemutatásában ben még összesen 171 szerződést (kicsit több mint 1 Mrd Ft értékben) kötöttek az egyetem szervezeti egységei ipari szereplőkkel az innovációs járulék terhére megrendelt munkákra, ez az együttműködési forma a jogszabályi változásoknak köszönhetően 2012-re lényegében megszűnt ben évente közötti vállalkozási szerződést kötöttek az egyetemi szervezeti egységek összesen 2 Mrd ± 100 M Ft körüli összegben. A 2013-as év a szerződött összeg tekintetében rekord évnek ígérkezik, ugyanis már az első 9 hónapban elérte a 2,1 Mrd Ft-ot a megkötött vállalkozási szerződések összege. A megkötött vállalkozási szerződések a szerződés összegét tekintve döntően az 1 M Ft-nál kisebb vagy az 1-5 M Ft értékhatár közé esnek. Ugyanakkor az egyetem a legtöbb vállalkozási bevétele jellemzően a illetve a M Ft közötti összegű szerződésekből származik. Az BME-től - az elmúlt években kutatási, szakértői munkákat megrendelő cégek székhelye fele részben a fővárosban, 2/3 részben a Közép-magyarországi Régióban található. A további régiók és a külföldi cégek súlya 5-5% körül szóródik. Megjegyezzük, hogy ugyanezt az eloszlást találtuk akkor is, amikor az azonos időszakban beérkező vállalkozási bevételeket vizsgáltuk. 75

78 34. ábra: I-III. negyedévben kötött vállalkozási szerződések megoszlása A partnerek száma alapján A szerződések darabszámával súlyozva Szerződések összege szerint súlyozva Budapest 51% 54% 53% Közép-Magyarország (a főváros nélkül) 14% 12% 9% Dél-Alföld 4% 4% 9% Dél-Dunántúl 4% 4% 5% Észak-Alföld 5% 4% 4% Észak-Magyarország 5% 5% 3% Közép-Dunántúl 8% 8% 5% Nyugat-Dunántúl 6% 5% 4% Külföldi 4% 4% 7% Összesen 100% 100% 100% 46. táblázat: I-III. negyedévben kötött vállalkozási szerződések regionális megoszlása VII.5. PÁLYÁZATI AKTIVITÁS 62 Annak ellenére, hogy az egyetem nem minden pályázata irányul az oktatási és/vagy a kutatási tevékenység fejlesztésre, mivel a pályázatok döntő része valószínűsíthetően ezt a célt szolgálja, itt, a tudományos teljesítményt taglaló főfejezetben tekintjük át az egyetem pályázati aktivitását. A gazdaság gyenge teljesítőképessége miatt, egyre kevesebb hazai ipari forrás áll rendelkezésre K+F+I tevékenységre. Ebben a helyzetben felértékelődnek a pályázati lehetőségek. Az új kiírásoknak köszönhetően a év igazán sikeresnek nevezhető, utoljára 2009-ben volt ilyen magas mind a beadott mind a szerződött pályázatok darabszáma ben és 2012-ben 5-5 Mrd Ft felett volt az egyetem pályázati tevékenységből származó bevétele. Elmondható, hogy a 62 A fejezet összeállításában a GMF Pályázati és Tudástranszfer Csoport munkatársai és Batalka Krisztina (OMIKK) tevékenyen részt vettek. 63 Megjegyezzük, hogy a beadott pályázatok száma csak azokat a pályázatokat tartalmazza, amelyekről a GMF munkatársainak tudomást szereztek. 76

79 külföldi, vagy külföldi forrást tartalmazó pályázatok az elnyert támogatás összegét tekintve továbbra is dominánsabbak a hazai forrásoknál. Az elmúlt években meghatározó Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) terhére kiírt korábbi pályázatok nem jelentek meg, viszont 2012-ben a korábbihoz képest más struktúrában újra indultak a pályázatok. A KTIA azért fontos az egyetem számára, mert ebben a pályázati körben a BME jellemzően jól szerepel. A ban elnyert összes, valamint az 1 oktatóra-kutatóra 64 jutó KTIA forrást tekintve a BME első volt az országban. Szintén a BME az első a nagy egyetemek között, a ban az FP7 konstrukció keretében elnyert pályázati támogatási összeget tekintve. Az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét előre Közép-magyarországi régióba tartozó intézményként a BME mérsékelten tudott pályázni az operatív programokban rendelkezésre álló forrásokra, ahogyan az 51. számú táblázatból látható, a konvergencia régióban található intézmények forrásbősége szinte már nyomasztó. Miután az intézményfejlesztési tervben rögzített módon az egyetem a korábbi kutatóegyetemi pályázatban életre hívott öt kiemelt kutatási területre (KKT) koncentrálja energiáit, megvizsgáltuk a ban megkötött pályázati támogatási szerződéseket aszerint, hogy melyik KKT-ba tartoznak (a besorolást a karok végezték). Sajnálatos módon az egyéb kategória 20%-os aránya némiképpen torzítja a képet, ugyanakkor megállapítható, hogy az Intelligens környezetek és e- technológiák kiemelt kutatási terület szerződte le a legtöbb pályázati támogatást (27,9%) a 2012 január 1. és szeptember 30. közötti időszakban. Őket a Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem terület követi, részarányuk 16,5%. A bevétel forrása I-III. név. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap OTKA Egyéb hazai pályázat Hazai forrásból összesen Hazai forrásból származó pályázati bevételek aránya 36% 48% 47% 33% Strukturális alapok EU 6-7. keretprogram Egyéb külföldi pályázat Külföldi forrásból összesen Külföldi forrásból származó pályázati bevételek aránya 64% 52% 53% 67% Összesen táblázat: Befolyt pályázati bevételek a forrást biztosító szerint bontva, (EFt-ban) 64 FTE, a október 15-ei hivatalos statisztikai adatok alapján (Forrás: EMMI) 77

80 Forrás Strukturális Alap terhére kiírt pályázatok Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére kiírt pályázatok Egyéb hazai forrás terhére kiírt pályázatok HAZAI ÖSSZESEN: Nemzetközi NEMZETKÖZI ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN Pályázattípusok Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött db db db db db db db db db db TÁMOP KMOP KEOP ÖSSZESEN Jedlik Ányos- NKFP, TECH Déry Miksa- EUREKA Baross Gábor* Nemzeti Technológiai Program TÉT K+F Munkaerő BONUS-HU NKTH-ANR 2 0 helios Űrkutatás ERC HU 1 1 MEC (Apponyi Albert) EITKIC_ EU_KP_ NEMZ_ ED (Egyedi döntés) KMR_ VKSZ_ AIK_ IPARJOG_ AGR_ ÖSSZESEN OKM OKA EMET (Nemzeti Tehetség P) MTA Nemzeti Kiválóság Program (Magyary Z.) NSZFI 1 0 OTKA NKÖM NKA Egyéb hazai ÖSSZESEN EU 7. KTF Egyéb EU-s/nemzetközi táblázat: A BME pályázati aktivitása, Kiemelt kutatási terület Összeg Arány Intelligens környezetek és e-technológiák ,9% Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem ,5% Járműtechnika, közlekedés és logisztika ,3% Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány ,6% Fenntartható energetika ,5% Egyéb ,2% Végösszeg ,0% 49. táblázat: Megkötött pályázati támogatási szerződések kiemelt kutatási területenként,

81 Intézménynév Támogatott projektek száma Elnyert támogatási összeg ( ) Támogatott projektek száma Elnyert támogatási összeg ( ) Támogatott projektek száma Elnyert támogatási összeg ( ) 50. táblázat: FP7 programban támogatott projektek száma és elnyert pályázati támogatás, I. félév (EUR-ban) (Forrás: NIH) Támogatott projektek száma Elnyert támogatási összeg ( ) Támogatott projektek száma Elnyert támogatási összeg ( ) Támogatott projektek száma Elnyert támogatási összeg ( ) FTE (oktató + kutató) évben 1 fő által átlagosan elnyert összeg ( ) Közép-európai Egyetem Wesley János Lelkészképző Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pannon Egyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Szent István Egyetem Összesen Semmelweis Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesti Corvinus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Károly Róbert Főiskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Egyetem Nyíregyházi Főiskola Óbudai Egyetem Kaposvári Egyetem Miskolci Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem * Semmelweis Pályázati és Innovációsközpont Kft.-vel együtt ** CEU Üzleti Kar Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együtt I. félév Összesen EU (I-III név.) Összesen 51. táblázat: EU-s forrásból elnyert pályázati támogatás, (I-III. név.) (Ft-ban) FTE Átlagos (oktató + támogatás/fő kutató) (M Ft) Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ,1 Dunaújvárosi Főiskola ,6 Széchenyi István Egyetem ,2 Kecskeméti Főiskola ,5 Károly Róbert Főiskola ,2 Szolnoki Főiskola ,1 Eszterházy Károly Főiskola ,1 Pannon Egyetem ,3 Debreceni Egyetem ,3 Miskolci Egyetem ,6 Kaposvári Egyetem ,4 Nyugat-magyarországi Egyetem ,9 Szegedi Tudományegyetem ,9 Pécsi Tudományegyetem ,3 Szent István Egyetem ,0 Semmelweis Egyetem ,6 Nemzeti Közszolgálati Egyetem ,0 Nyíregyházi Főiskola ,5 Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola ,1 Budapesti Corvinus Egyetem ,0 Óbudai Egyetem ,9 Budapesti Gazdasági Főiskola ,6 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ,4 Pázmány Péter Katolikus Egyetem ,3 Magyar Képzőművészeti Egyetem ,0 Eötvös Loránd Tudományegyetem ,8 Eötvös József Főiskola ,2 Magyar Táncművészeti Főiskola ,6 Színház-és Filmművészeti Egyetem ,5 Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ,7 Összesen ,6 KTIA (I-III név.) Összesen 52. táblázat: KTIA forrásból elnyert pályázati támogatás, I-III. név. (Ft-ban) FTE Átlagos (oktató + támogatás/fő kutató) (M Ft) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ,93 Károly Róbert Főiskola ,58 Pannon Egyetem ,23 Budapesti Corvinus Egyetem ,16 Eötvös Loránd Tudományegyetem ,07 Szent István Egyetem ,50 Semmelweis Egyetem ,45 Debreceni Egyetem ,42 Szegedi Tudományegyetem ,99 Miskolci Egyetem ,68 Nyíregyházi Főiskola ,67 Kecskeméti Főiskola ,64 Pécsi Tudományegyetem ,62 Kaposvári Egyetem ,59 Nyugat-magyarországi Egyetem ,53 Eszterházy Károly Főiskola ,49 Dunaújvárosi Főiskola ,49 Pázmány Péter Katolikus Egyetem ,27 Óbudai Egyetem ,24 Széchenyi István Egyetem ,15 Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ,06 Szolnoki Főiskola ,01 Budapesti Gazdasági Főiskola ,00 Összesen ,31 79

82 VII.6. SZABADALMAK 65 Nem egyszerű feladat korrekt módon bemutatni az egyes felsőoktatási intézmények szabadalmak számában mérhető eredményességét. A szabadalmi kérvény benyújtásától, a szabadalmi bejelentés közzétételén keresztül a szabadalomig hosszú idő telik el, a folyamat meg is akadhat, leállhat. Felmerülhet kérdésként, hogy a társintézmények, felsőoktatási-vállalati együttműködés keretében benyújtott kérvényeit, szabadalmait hogyan kell értékelni. Az alábbi két táblázat a szabadalmak számát valamint a szabadalmi bejelentések számát tartalmazza. Míg a időszakban bejegyezett szabadalmakban az egyetem csupán a hatodik volt a hazai felsőoktatási intézmények között, addig a időszakban elindított bejelentések számát tekintve az első. Felsőoktatási intézmény Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Közép-európai Egyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Széchenyi István Egyetem Összesen táblázat: A felsőoktatási intézmények bejegyzett szabadalmainak száma (Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 66 ) 65 A fejezet összeállításában Batalka Krisztina, az OMIKK munkatársa tevékenyen részt vett. 66 A hivatal honlapjának elektronikus keresőrendszerében egyéni szűrés az egyes intézményekre, mint kulcsszavakra szabadalmi oltalmi formában a bejelentés napjára. Azok a szabadalmi bejelentések szerepelnek benne, amelyek a szükséges szabadalmi hivatali ügymenetben eljutottak a közzétételig, így publikussá váltak. 80

83 Intézmény Benyújtója Részbeni Részbeni Benyújtója benyújtó benyújtó Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Debreceni Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pannon Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Eötvös Lóránd Tudományegyetem Budapesti Corvinus Egyetem Széchenyi István Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Kecskeméti Főiskola Károly Róbert Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Miskolci Egyetem Összesen táblázat: A felsőoktatási intézmények szabadalmi bejelentéseinek száma (Forrás: SZTNH) VII.7. A BME PUBLIKÁCIÓK 67 A évi jelentésünkben azonosítottuk a 2009-ben és 2010-ben összesített számában és fajlagosan, az egy oktatóra, kutatóra számítva legtöbbet publikáló felsőoktatási intézményeket (a WoS szerint). Most kizárólag a legtöbb publikációval rendelkező felsőoktatási intézmények összesített és fajlagos adatait mutatjuk be annak érdekében, hogy reális képet kaphassunk a BME más felsőoktatási intézményekhez mért tudományos teljesítményéről. Látható, hogy a Scopus időszakra vonatkozó adatai szerint a BME mind az összes mind az 1 főre jutó átlagos évi 0,91 publikáció száma alapján első az állami felsőoktatási intézmények között. Ugyanakkor a WoS ugyanezen időszakra vonatkozó adatai alapján a BME 5. az összes és 4. az 1 főre jutó átlagos évi 0,598 publikáció száma alapján az állami felsőoktatási intézmények között összesen 1 főre jutó I-III. negyedévben FTE* átlagos felvitt (oktató+kutató) publikáció Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás ( ) Publikáció Hivatkozás BME , PE , SE , ELTE , SZTE , DE , OE , PTE , BCE , SZIE , ME , * október 15-ei létszám alapján, Forrás: EMMI 55. táblázat: Publikációk a Scopus adatbázisban, A fejezet összeállításában Sövény Emese, Szmolyán Mária és Liszkay Béla, az OMIKK munkatársai tevékenyen részt vettek. 81

84 1 főre jutó I-III. negyedévben összesen FTE* átlagos felvitt (oktató+kutató) Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás publikáció Publikáció Hivatkozás SE (2010-0, PE , DE , BME , ELTE , SZTE , PTE , SZIE , BCE , OE , ME , * október 15-ei létszám alapján, Forrás: EMMI 56. táblázat: Publikációk a WoS adatbázisban, Miután a BME az országban elsők között építette ki a nagyon részletes adattartalmú publikációs adatbázisát (BME PA) visszalépésként értékelhető a publikációs adatoknak a szűkebb adatkört nyilvántartó Magyar Tudományos Művek Tárába történő MTA elnöki határozaton 68 alapuló áttöltési kötelezettsége, miközben az MTMT fenntartási költségeihez a BME is hozzájárul. 69 Ahogyan az alábbi táblázatból is látható az MTMT feltöltöttsége egyelőre még nem teljes (például hiányoznak a DE adatai). 68 A Magyar Tudományos Akadémia elnökének 27/2012. (IX. 24.) számú határozata a Tudományos művek nyílt hozzáférésű közzétételének irányelveiről A hozzájárulás kiszámításának szabálya: Főállás kutatók + részmunkaidős kutatók FTE-re számolva + főállású oktatók + részmunkaidős oktatók + nappali PhD hallgatók száma x 0,5. A levelező doktoranduszok száma nem számít bele az intézmény így súlyozott létszámába. A létszámadatok vonatkoztatási időpontja október 15. Az 1400 fő feletti súlyozott létszámmal rendelkező intézmények, így a BME is (1510) 3,6 M Ft-ot fizet hozzájárulásként az MTMT fenntartási költségeihez. 82

85 Év átlagos 1 főre jutó Intézmény Tudományos mű (összesen) Folyóiratban megjelent művek Ebből magyarul Ebből idegen nyelven Könyv, könyvfejezet FTE (oktató + kutató) Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem 1,224 0,737 0,351 0,386 0,299 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1,621 0,771 0,248 0,524 0,136 Eötvös Loránd Tudományegyetem 1,658 0,738 0,289 0,449 0,660 Miskolci Egyetem 3,106 1,238 0,752 0,486 1,110 Nyugat-magyarországi Egyetem 2,690 0,874 0,522 0,352 1,198 Óbudai Egyetem 2,171 0,581 0,327 0,254 1,051 Pannon Egyetem 2,312 1,014 0,282 0,733 0,649 Pécsi Tudományegyetem 1,668 0,803 0,000 0,803 0,522 Széchenyi István Egyetem 1,532 0,480 0,283 0,197 0,675 Szegedi Tudományegyetem 2,409 1,238 0,442 0,796 0,719 Szent István Egyetem 2,060 0,931 0,375 0,556 0, táblázat: Publikációk az MTMT adatbázisban, (Forrás: MTMT, június 18.) 83

86 VIII. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TEVÉKENYSÉG 70 Ahogyan két évvel korábban, úgy az idén is áttekintjük az egyetem nemzetközi tevékenységének legfontosabb mutatóit. A külföldi hallgatók, a küldő országok, a hallgatói és oktatói mobilitás mellett, számba vesszük az idegen nyelvű képzés mennyiségének változását és a nemzetközi forrásból származó bevételeket is. VIII.1. KÜLFÖLDI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA A külföldi hallgatók aránya az elmúlt tíz évben mért legmagasabb szintre kúszott fel az idén, október 15-én 4,6% 71 volt, a külföldi hallgatók létszáma pedig 2005 után ismét az 1100-as határ felé emelkedett. A nagymértékű növekedés egyértelműen a brazil képzés beindulásának tudható be, ugyanakkor Dél-Koreából is most először, 21 fő érkezett az egyetemre. Országos összehasonlításban csak 2012-es adatok állnak rendelkezésünkre, a BME-n a külföldiek aránya akkor az országos átlag (6,1%) alatti volt. 35. ábra: Külföldi hallgatók létszáma és aránya október 15-én 70 A fejezet összeállításában tevékenyen részt vett a KTH részéről Dr. Szabó Mihály, Kissné Terczy Beáta, Tóthné Varga Ágnes, Szebeny Ádám, továbbá a Nemzetközi-Tudományos Csoport és az Erasmus és Csereprogramok Irodája munkatársai, a GMF GO részéről pedig Tóth Péter és Lakatos Irma. 71 A FIR bevezetésével pontosodott a külföldi hallgatók definíciója is. Külföldi, akinek nincsen magyar állampolgársága (is), és az adatfelvétel időpontjában a BME-vel aktív hallgatói jogviszonya volt. 84

87 intézmény neve Összes hallgató száma október október Ebből külföldi 58. táblázat: Külföldi hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz viszonyítva, (Forrás: EMMI) A külföldiek közül sokan határon túli magyarok, akik magyar nyelvű képzésekben vesznek részt. A hallgatók jelentős része csupán rövidebb-hosszabb részképzésben vesz részt, és éppen a létszámstatisztika vonatkoztatási időpontjában az egyetem hallgatója, de előtte, vagy utána már nem. Éppen ezért érdemes szétválasztani a külföldieket aszerint, hogy milyen képzésben vesznek részt. A teljes idejű angol nyelvű képzésben résztvevők száma 18%-kal esett az elmúlt négy évben. Az ezen képzéseken résztvevők száma október 15-én 275 fő volt, arányuk az összes külföldi hallgató között mindössze egynegyed, és lényegében megegyezik a magyar anyanyelvű külföldi hallgatók arányával. Karonként megbontva az látható, hogy az ÉPK és a VIK rendelkezik a teljes idejű képzésben részt vevő hallgatók 60%-ával, míg a csereprogramokban résztvevők eloszlása már jóval egyenletesebb. Összességében megállapítható, hogy a költségvetésben szereplő kari hallgatók létszámához képest az ÉMK és az ÉPK jelentősen túlreprezentált, míg a GTK, a KJK és a TTK jelentősen alulreprezentált. Arány Összes hallgató száma Ebből külföldi Alapítványi intézmények összesen ,2% ,6% Semmelweis Egyetem ,2% ,3% Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ,8% ,2% Budapesti Corvinus Egyetem ,8% ,6% Debreceni Egyetem ,3% ,2% Színház-és Filmművészeti Egyetem ,6% ,4% Szegedi Tudományegyetem ,4% ,3% Pécsi Tudományegyetem ,6% ,7% Szent István Egyetem ,7% ,4% Magyar Képzőművészeti Egyetem ,6% ,4% Nyíregyházi Főiskola ,3% ,3% Eötvös Loránd Tudományegyetem ,8% ,0% Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ,0% ,9% Széchenyi István Egyetem ,9% ,8% Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ,9% ,7% Dunaújvárosi Főiskola ,6% ,7% Nyugat-magyarországi Egyetem ,3% ,5% Magyar Táncművészeti Főiskola ,9% ,5% Budapesti Gazdasági Főiskola ,9% ,4% Pannon Egyetem ,5% ,4% Óbudai Egyetem ,3% ,3% Miskolci Egyetem ,4% ,3% Eötvös József Főiskola ,9% ,2% Kecskeméti Főiskola ,4% ,2% Kaposvári Egyetem ,2% ,0% Eszterházy Károly Főiskola ,3% ,8% Szolnoki Főiskola ,2% ,7% Károly Róbert Főiskola ,8% ,7% Nemzeti Közszolgálati Egyetem ,0% ,3% Állami intézmények összesen ,6% ,1% Egyházi intézmények összesen ,0% ,6% Mindösszesen ,6% ,1% Arány 85

88 A képzés intenzitása szerint Teljes idejű graduális képzés (angol) Csereprogramok, részképzés (angol) Teljes idejű graduális képzés (magyar) Csereprogramok, részképzés (magyar táblázat: Külföldi hallgatók a képzés nyelve szerint, október 15. Teljes idejű graduális Csereprogram, részképzés Angol nyelvű képzés együtt Fő Arány Fő Arány Fő Arány ÉMK 38 13,8% 80 14,5% ,3% GPK 54 19,6% 91 16,5% ,6% ÉPK ,7% ,9% ,8% VBK 17 6,2% 40 7,3% 57 6,9% VIK 64 23,3% ,5% ,1% KJK 1 0,4% 23 4,2% 24 2,9% GTK 0,0% 56 10,2% 56 6,8% TTK 0,0% 5 0,9% 5 0,6% Összesen ,0% ,0% ,0% 60. táblázat: Angol nyelvű képzésben részt vevő hallgatók karonként, október 15-én 68 ország hallgatója tanult az egyetemen. Az alábbi táblázatban a 2013-ban legalább 10 hallgatót küldő országokat soroltuk fel, korábbi évi teljesítményükkel együtt. Elmondható, hogy a határon túli magyarokat (is) nagy számban küldő országoktól eltekintve Brazília, Irán, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Törökország, Spanyolország, Nigéria, Németország, Ciprus, Vietnám és Görögország azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 20 fő tanult évente a Műegyetemen az elmúlt négy évet tekintve Brazília Szlovákia Irán Franciaország Románia Amerikai Egyesült Államok Törökország Spanyolország Nigéria Ukrajna Németország Ciprus Vietnám Dél-Korea Mexikó Szerbia Portugália Görögország Finnország Olaszország Lengyelország Kína Mongólia Szíria táblázat: A legtöbb külföldi hallgatót küldő országok a időszakban 86

89 VIII.2. MOBILITÁSI PROGRAMOK, KIUTAZÓ HALLGATÓK ÉS OKTATÓK A 2007/2008. tavasztól rendelkezésre álló adatokat áttekintve elmondható, hogy soha nem éltek még annyian az egyetem hallgatói közül azzal a lehetőséggel, hogy a mobilitási programok keretében külföldre utazzanak, mint a 2012/2013-as tanévben. 2012/2013. tavaszi félévben a BME 369 hallgatója vett részt külföldi csereprogramban, ez a szakirányú továbbképzés nélkül számított hallgatói létszámnak közel 2%-a. Ugyanebben a félévben 47 oktató tartózkodott rövidebb-hosszabb ideig külföldön valamely KTH által menedzselt mobilitási program keretében, zömében ERASMUS-szal. Kiutazó hallgatók 2011/2012. ősz 2011/2012. tavasz 2012/2013. ősz 2012/2013. tavasz Erasmus Tanulmányi Mobilitás CEEPUS II Részképzés ( TU Wien ) Campus Hungary ATHENS EWENT Összes kiutazó hallgató Ebből karonként (Campus Hungary nélkül*) ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK *: Sajnálatos módon a Campus Hungary program kari bontása nem áll a KTH rendelkezésére. 62. táblázat: Kiutazó hallgatók száma a KTH által menedzselt programokban VIII.3. IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓ X KREDIT TELJESÍTMÉNY Az egyetem angol nyelvű képzéseiben részt vevők által felvett kreditek száma 2009/2010-es tanévtől kezdve lényegében nem változott. Jelentősebb változás csak az aktuális félévtől látható, amikor is 40%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest az angol nyelvű képzésben a hallgatók által felvett kreditek száma. A magyar nyelvű képzésekben az elmúlt négy évben egyre több olyan kreditet vettek fel a hallgatók, ahol idegen nyelven folyik az oktatás. A tantárgyi kínálat nőtt, ugyanakkor az idegen nyelven folyó tantárgyat felvenni kívánó hallgatók száma stagnált, viszont átlagos aktivitási szintjük nőtt. 87

90 2009/ / / / /14/1 Angol nyelvű képzésben felvett kreditek száma Angol nyelvű képzésben részt vevő hallgatók átlagos száma Egy hallgató által átlagosan felvett kreditek száma egy félévben Magyar nyelvű képzésben felvett kreditek száma* Magyar nyelvű képzésben részt vevő hallgatók száma** Egy hallgató által átlagosan felvett kreditek száma egy félévben * Kiszűrésre kerültek a nyelvi tárgyak ** Legalább egy idegen nyelven oktatott tárgyat hallgatott a félévben a hallgató. 63. táblázat: Idegen nyelvű hallgató x kredit teljesítmény az adott tanév egy félévében átlagosan VIII.4. ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK Az angol nyelvű képzés bevételeinek kezelése 2011-ben megváltozott, a karok saját bevételeiket közvetlenül kari témaszámokra 72 kapják, a rezsitérítésről egyénileg rendelkeznek, a beoktatásokat egymás között számolják el. Az angol nyelvű képzés bevételei 2007 óta (585 M Ft) folyamatosan csökkentek, 2012-ben már csak 471 M Ft-ot tettek ki ban, köszönhetően a Science Without Borders program keretében egyetemünkre érkező 241 brazil hallgatóknak az angol nyelvű képzéséből származó bevételek jelentősen megemelkednek. Torzíthatja majd az adatokat, hogy a brazil küldő szervezet, a CAPES várhatóan egy összegben, előre fogja ideutalni az egy éves képzés teljes díját. A projekt teljes bevétele (amely tartalmaz már beérkezett szállásköltséget és nyelvi képzési díjat is mindösszesen 167 M Ft összegben) árfolyamtól függően ~640 M Ft körül várható, amelyből a graduális képzés díja mintegy ~480 M Ft. 73 Megjegyezzük, hogy az alábbi táblázat a évi bevételek között nem tartalmazza a brazil hallgatók nyelvi képzésének a díját től keresztfélév keretében várhatóan további ~300 brazil hallgató bevonásával folytatódik a Science Without Borders program, majd ősztől újabb hallgatók érkezhetnek. Elmondható, hogy az érdeklődés, elsősorban a BME irányában, az ez évinek a többszöröse. 72 Karonként kettő-kettő témaszám került kialakításra, az egyik az alapképzés, a másik a mester és Phd képzésben résztvevők képzési díjának fogadására szolgál. 73 A brazil projekt belső elszámolásával kapcsolatos részleteket a 14/2013. (VIII. 28.) sz. Rektori Utasítás rendezi. 88

91 Kar I-III. név. ÉMK ÉPK GPK VBK KJK VIK TTK GTK Összesen: Jelentkezési díj (KTH) Rendezetlen * * Minden év végén vannak olyan tételek, amelyekről csak azt tudni, hogy angol nyelvű képzés díja, de nem tudni, hogy melyik karra fizették be. Ezek a KTH keretein rendezetlen tételként fordulnak át a következő évre, amikor tisztázásuk után keretátadással kerülnek a hallgató karára. Ezek a tételek a kar következő évi saját bevételei között nem szerepelnek. 64. táblázat: Az angol nyelvű képzés KTH által gondozott bevételei a rezsitérítés megfizetése, valamint az átoktatások elszámolása előtt (Forrás: KTH) VIII.5. NEMZETKÖZI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK Ahogyan a pályázati aktivitás című fejezetben bemutattuk, a külföldi vagy külföldi forrást tartalmazó hazai pályázatok az elnyert támogatás összegét tekintve továbbra is dominánsabbak a hazai forrásoknál (53%/47%). Az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeit most is négy csoportba sorolva vizsgáltuk. A tendencia egyértelmű, mind összegét, mind a bevételek közötti részarányát tekintve a nemzetközi forrásból származó bevételek 2009 óta folyamatosan nőnek, 2012-ben 3,4 Mrd Ft és 12,4% volt a két mutató értéke. (Megjegyezzük, hogy az idegen nyelven folyó képzés alábbi táblázatban található évi tandíjbevételét összevetve az előző táblázatból kiolvasható adatokkal eltérést találunk. A különbséget döntően a brazil hallgatók nyelvi képzési díja okozza. 74 ) I-III. név. Idegen nyelven folyó képzés tandíjbevétele K+F és vállalkozási tevékenység bevétele Nemzetközi szervezetekhez beadott pályázatokból származó bevételek Nemzetközi forrást tartalmazó hazai pályázatokból származó bevételek Összes nemzetközi bevétel Összes támogatás és saját bevétel csökkentve a hallgatói előirányzattal Nemzetközi forrásból származó bevételek aránya 9,0% 10,4% 11,0% 12,4% 65. táblázat: Nemzetközi forrásból származó bevételek (E Ft-ban) Karonként vizsgálva a nemzetközi bevételeket elmondható, hogy a VIK az összes saját bevételben mért részarányához képest a nemzetközi bevételekből való részesedését tekintve jelentősen az ÉPK 74 Sajnos az idegen nyelvű képzésből befolyó saját bevételek könyvelése nem egyértelmű, egységesítésre szorul. Ugyanis a használandó Idegen nyelvű képzés tandíjbevétele elnevezésű 91/226-os tételkód lekérdezése, csak közelítőleg ad jó megoldást. Azon angol nyelvű képzés bevételei, amelyek a KTH-n keresztül folynak a 41790, és es témaszámon, nem minden esetben a 91/226-os tételkóddal könyvelték (T91/229). Ráadásul a témaszámok a 011-es feladatkód alatt futnak, amelynek megnevezése Első diploma magyar nyelven, ugyanakkor voltak olyan bevételek a fenti témaszámokon, amelyeket a 021-es feladatkódon ( Első diploma idegen nyelven ) rögzítettek. 89

92 pedig kis mértékben felülreprezentált, míg a többi kar alulreprezentált. Az alábbi ábrán a kari adatokat növeltük a központi pályázatok keretében karra eső összegekkel. 36. ábra: A karok részesedése a saját bevételekből és a nemzetközi bevételekből, VIII.6. BME A RANGSOROKBAN Az egyetem - közel 700 európai felsőoktatási intézmény társaságban 2013 márciusában kapcsolódott az U-Multiranking projekthez. A rangsor összeállításához szükséges összegyetemi és szakterület-specifikus 75 adatok szolgáltatása jelenleg is folyik. A projekttől függetlenül az idén többször felmerült, hogy milyen aktívan kell részt vennie az egyetemnek az egyes rangsorokkal kapcsolatos nemzetközi team-munkában. Van-e, lehet-e ennek hozadéka az egyetem számára? Képesek-e ezek a rangsorok visszaadni az egyetemi polgárok mindennapi fáradozásának eredményét, vagy teljesen más célt szolgálnak? Látszatra ezek a rangsorok fontosak, hiszen a kormányzati kommunikáció elsősorban a rangsorokban sikeres szereplést jelöli meg a nemzetközi elitbe tartozás kritériumának. Alaposabban elemezve azonban aligha van így: A kiemelt egyetemekhez tartozás feltételei nem nyilvánosak. Olyan intézmények is ide kerülnek, melyek első látásra a hallgatók, és/vagy a kutatási megrendelők szempontjai szerint sem kiemelten sikeresek, hanem valamilyen kormányzati cél érdekében támogatottak, azaz kompenzáltak. Ezzel szemben akár a hallgatói támogatásoktól megtisztított a BME költségvetése harmadát is eléri az egy egyetemnek erre nyújtott kormányzati céltámogatás. A kutatóegyetemi státushoz kapcsolt kritériumok nem egyértelműek, nem feltétlenül a minőséggel hozhatók párhuzamba. Ráadásul a vonatkozó rendelet kifejezetten kerüli a fajlagosok használatát. Ennek egyetlen magyarázata lehet: nem az előre eldöntötten legkiválóbbak végeznének a rangsorok élén ben pilot projekt keretében indult az U-Multiranking, a BME már akkor is a résztvevők között volt. Idén központilag és négy szakterülettel (fizikus képzés, üzleti képzések, gépészmérnöki szakterület, villamosmérnöki szakterület) volt lehetőség kapcsolódni az adatfelvételhez. November második felétől hallgatói adatfelvétel indul. A projekt célja, egy európai központú többdimenziós rangsor megalkotása. 90

93 Összességében a rangsorokhoz kapcsolt kiemelt támogatás inkább tűnik a saját bevételeket szervezetükben nem gyűjtő nagy tudományegyetemek kompenzálásával összefüggő PR akciónak, mint a valóban kiugró teljesítmények elismerésének. Több hazai nagy múltú egyetem esetenként aktív sajtókampányt folytat egy-egy rangsorban elfoglalt helyezése kapcsán. A BME eddig nem volt aktív ezen a téren, most viszont megtörtént az alábbi leggyakrabban hivatkozott - rangsorok objektív áttekintése: 76 Academic Ranking of World Universities (ARWU) SCImago Institutions Rankings (SIR) Webometrics Ranking of World Universities-Ranking University Ranking by Academic Performance (URAP) National Taiwan University (NTU) Ranking (régi nevén: HEEACT) QS World University Rankings Top Eastern Europe Universities Subkorea Top Study Links Times Higher Education World University Rankings (THE) Leiden Ranking Professional Ranking of World Universities Wuhan University U-Multirank (adatfelvétel jelenleg folyik, első ízben 2014-ben adják ki) Az egyetemi (szakterületi rangsorok kizárva) rangsorok kiértékelése kétféleképpen történt: I. Melyik egyetem hányszor szerepel az első öt magyarban (1-1 pont) 1. ELTE 10 pont 2. SZTE 7 pont 3. BME 6 pont 3. DE 6 pont 5. CEU 4 pont 6. SE 2 pont 7. BCE 1 pont II. Az öt legjobb magyar helyezést megszerző intézmény kapott pontot úgy, hogy a legjobb 5 pont, majd ELTE 44 pont 2. BME 25 pont 3. SZTE 23 pont 4. DE 10 pont 5. CEU 8 pont 5. SE 8 pont 7. BCE 2 pont A fentiek alapján kijelenthető, hogy a mértékadó nemzetközi rangsorokban a BME a magyar intézmények között általában a 2-3. helyen rangsorolt intézmény. 76 Dr. Czigány Tibor Vezetői Értekezletnek megküldött összefoglalása letölthető a oldalról. 91

94 IX. HUMÁN KONTROLLING Intézményfejlesztési Tervünkben a humánerőforrással kapcsolatosan a hangsúlyt a döntően főállású oktatók-kutatók alkalmazására, a kapacitások szinten tartására valamint az oktatói-kutatói utánpótlásnak döntően belső erőforrásokon alapuló biztosítására helyeztük. Emellett a nem kari oldalra vonatkozóan kinyilvánított célunk, hogy a feladatok mennyiségéhez illeszkedő, lehetőleg középtávon előre látható jövedelmi pályát ígérő, a fluktuációt minimális szinten tartó, a tudásátadást előtérbe helyező személyi politikát kell alakítunk ki. Mindeközben 2012-ben drasztikus (725 M Ft) nagyságú összeget zároltak, amely a nem kari oldalon differenciált, de általános és jelentős egyszeri jövedelemcsökkenést okozott. A kari oldalon a zárolás kezelésére vegyes megoldások születtek. A források szűkülésének, ha nem is azonnal, de a kari tartalékok felélésével középtávon mindenképpen hatása lehet a kari munkavállalók jövedelmi lehetőségeire, az egyetem személyi állományt megtartó erejére is. Idén a forráscsökkenés folytatódott. A 2013-ban életbe lépő nyugdíjazással összefüggő jogszabályok szintén jelentős változásokat hoztak a BME életében. A nem kari oldalon fennálló tömeges kilépés, az oktatói-kutatói állomány utánpótlása, a magasabb tudományos minősítések megszerzésének ösztönzése újabb és újabb problémák megoldását követeli az egyetem különféle vezetői szintjein egy olyan felsőoktatási környezetben, amikor az állam 2013-ban az intézmény finanszírozásakor már nem vette figyelembe a meglévő személyi állományt. Ebben a fejezetben arra próbálkozunk, hogy tényszámokon alapulóan bemutassuk a személyi állomány összetételét, jövedelmi helyzetét. Mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az átlagos értékek mögött rendkívül szélsőséges helyzetek is előfordulnak az egyes karokon, amelyek kari szintű programok hiányában csak súlyosbodnak. IX.1. OKTATÓI-KUTATÓI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ Ebben a fejezetben különböző vonatkozási időpontokban mutatjuk be az egyetem teljes állású, minősített oktatóinak és kutatóinak létszámát 77, koreloszlását. Korábbi jelentésekből jól ismert, hogy változatlan oktatói és kutatói létszám mellett a minősített oktatók és kutatók aránya között 22%-kal nőtt, köszönhetően a belső költségvetés ösztönző mechanizmusainak. Amennyiben továbbra is a költségvetés vonatkoztatási időpontjait tekintjük, a növekedés még a as időszakban is mintegy 10%-os volt. Idén február 1-et követően mindösszesen 13 fő lépett be teljes állású oktató, kutató munkakörbe az egyetemre, ugyanakkor a változó körülményeknek köszönhetően mindösszesen 13 fővel volt alacsonyabb a teljes állású minősített oktatók és kutatók létszáma október 15-én. Akadémiai doktoraink száma 13 fővel, MTA tagok száma pedig 4 fővel csökkent év közben. Október 15-én mindösszesen 110 teljes állású egyetemi tanár volt az egyetem 74 tanszékén. 77 A január 1. és a február 1. közötti időpontok a belső költségvetési algoritmus vonatkozási időpontjai voltak. A október 15-re vonatkozó létszámadatok a évi állami támogatás elszámolásához és a évi támogatás kalkulációjához, a fenntartó részére leadott adatszolgáltatásból származnak. Ezek a FIR-be november 10-én véglegesen beadott adatoktól eltérhetnek a FIR-be történt berögzítési hibák miatt. 92

95 PhD + DLA CSc DSc MTA Összesen Átlag (év) 47,5 46,9 46,4 45,8 44,5 Szórás (év) 11,7 11,8 11,8 11,4 10,9 Módusz (év) 34,0 34,0 35,0 36,0 36,0 Medián (év) 48,0 46,0 45,0 43,5 42,0 66. táblázat: A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók létszámának változása 67. táblázat: Teljes állású minősített oktatók száma és aránya karonként,