A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM É V E S K O N T R O L L I N G J E L E N T É S E

Átírás

1 A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM É V E S K O N T R O L L I N G J E L E N T É S E Készítette: Fortuna Zoltán költségvetési és kontrolling igazgató BUDAPEST, DECEMBER 9.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK III.1. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA III.2. BEVÉTELEK, KIADÁSOK III.3. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, LIKVIDITÁS III.4. MEGELŐLEGEZÉSEK, IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK III.5. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI III.6. TÁRGYÉVI BELSŐ TARTOZÁSOK, KARI TAKARÉKSZÁMLA IV. SAJÁT BEVÉTELEK IV.1. RÉSZLETES SAJÁT BEVÉTELI ADATOK IV.2. KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYA V. NEM KARI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA V.1. NEM KARI ÁLTALÁNOS ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA V.1.A. AZ OMIKK KISKÖLTSÉGVETÉSE V.1.B. A KTH KISKÖLTSÉGVETÉSE V.2. NEM KARI LÉTESÍTMÉNY ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA V.2.A. AZ ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE V.2.A..1 KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA V.2.B. A BERUHÁZÁSI ÉS KARBANTARTÁSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE V.2.C. A TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE VI. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA VII. OKTATÁS VII.1. A FELVÉTELI ELJÁRÁS VÁLTOZÁSA, A FELVETT HALLGATÓK VII.2. FELVETT, DE BE NEM IRATKOZOTT HALLGATÓK VII.3. MESTERKÉPZÉS VII.4. HALLGATÓI ELŐREHALADÁS VII.5. AZ OKTATÁS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE VII.6. A DIPLOMÁT SZERZETT HALLGATÓK SZÁMA, A VÉGZETTEK JÖVEDELME VII.7. A HALLGATÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA VIII. K+F+I VIII.1. TEHETSÉGGONDOZÁS (TDK) VIII.2. DOKTORANDUSZOK VIII.3. K+F CÉLÚ FORRÁSBEVONÁS ÉS FELHASZNÁLÁS VIII.4. IPARI KAPCSOLATOK VIII.5. PÁLYÁZATI AKTIVITÁS VIII.6. SZABADALMAK VIII.7. A BME PUBLIKÁCIÓK IX. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TEVÉKENYSÉG IX.1. KÜLFÖLDI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA IX.2. MOBILITÁSI PROGRAMOK, KIUTAZÓ HALLGATÓK ÉS OKTATÓK IX.3. IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓ X KREDIT TELJESÍTMÉNY IX.4. ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK IX.5. NEMZETKÖZI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK IX.6. BME A RANGSOROKBAN X. HUMÁN KONTROLLING X.1. OKTATÓI-KUTATÓI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ X.2. A 10/5/1 SZABÁLYT NEM TELJESÍTŐ TANSZÉKEK X.3. NEM KARI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ X.4. SZEMÉLYI KIFIZETÉSEK VÁLTOZÁSA... 98

3 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az éves költségvetés elfogadását követően az egyetemi vezetők első írásos tájékoztatása a szokásos féléves kontrolling jelentés, amelyet a Vezetői Értekezlet és a Gazdasági Bizottság szeptember első hetében tárgyalt. Akkor kizárólag a költségvetés évközi alakulását tekintettük át. A hagyományosan november-december hónapban elkészülő éves jelentés fókusza és célrendszere a féléves jelentésnél jóval összetettebb, a kontrolling jelentések szokásos keretein jócskán túlnyúlik. Egyrészt terv-tény ellenőrzést végezve a költségvetés évközi alakulását vizsgáljuk, miközben a jövő évi tervezéshez szükséges irányokat és sarokszámokat rögzítünk vagy megbecslünk. Másrészt tények és adatok sokaságával bemutatjuk, áttekinthetővé tesszük az egyetem főtevékenységeit. Tesszük ezt olyan részletezettséggel és olyan mélységben, hogy az oktatási-kutatási tevékenységet irányító dékánok/tanszékvezetők is elengedhetetlen információkhoz jussanak az egyetem egészéről, a főtevékenységek irányairól, miközben cél, hogy láthatóvá váljon az is, hogy a karokat kiszolgáló szervezetek a tőlük elvárt módon segítették-e a tárgyévi költségvetésben rögzített tervek teljesülését. Ezzel az összetett célrendszerrel a kontrolling jelentés egyben az egyetem átfogó oktatási-kutatási döntésmegalapozó, helyzetértékelő anyaga is. A legfontosabb megállapításaink összefoglalóan: A működési környezet gazdálkodásra, költségvetésre kiható változásaival kapcsolatosan 1. Az Nftv január 1-jén egyfajta kerettörvényként lépett hatályba. Sajnos, a BME számára kifejezetten fontos normatív jellegű (képlet-alapú) felsőoktatás finanszírozási rendszer kialakításával kapcsolatos jogszabályok még mindig nem születtek meg, többnyire még a korábbi (2008-as!) szabályokat alkalmazzák, illetőleg az eseti pénzosztás a jellemző, a külön pénzek szerepe továbbra is lényeges, és főként a bajba jutott intézményeket segítik kiemelten. 2. Az idén eddig soha nem látott mennyiségű ellenőrzés, vizsgálat, látogatás zúdult az egyetemre. Az ellenőrzések során számottevő költségvetési kihatású határozatok nem születtek. 3. Újabb ingatlan, most a Gyorskocsi utcai ingatlan vagyonkezelői joga került elvételre az egyetemtől mindenféle kártalanítás, kompenzáció nélkül. Ezzel ismét mintegy nettó M Ft saját bevételtől esett el a BME. 4. Visszavonásra kerültek a BME V2 épületével (2 Mrd Ft), valamint a Fraunhofer kutatóhálózattal kapcsolatos támogatások (három évre 1,2 Mrd Ft). 5. A Science Without Borders program 2015-ben is várhatóan folytatódik, a 2015 őszén induló képzésekre Brazíliában most fejeződnek be a jelentkezések. Magyarország 350 fős keretet kapott, így jó eséllyel 2015-ben újabb nagyobb létszámú brazil hallgató érkezhet a BME-re. 6. A Szenátus szeptember 29-ei ülésén kiegészítette a Költségvetési Szabályzat kari, valamint a HDÖK költségvetésére vonatkozó részeit. A szabályzatban rögzített határidőig sem a VIK-nek sem a HDÖK-nek nem született jóváhagyható próba-költségvetése. 7. Az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet előírásai alapjaiban változtatták meg a költségvetési intézmények számviteli szabályait. Az új jogszabályi előírások következtében az eddig alkalmazott módosított pénzforgalmi szemléletű könyvvezetést felváltotta egy más elgondoláson nyugvó költségvetési/pénzforgalmi szemléletű számvitel, kiegészítve pénzügyi/eredmény szemléletű számvitellel. Ehhez a megváltozott jogszabályi környezethez nem alkalmazkodott a Központosított Illetményszámfejtési Rendszer, a Kincstár által átadott számfejtési, feladási állományok nem teljes körűen felelnek meg az új számviteli követelményeknek. A január 1-jével bevezetésre kerülő KIRA kincstári számfejtő program megoldásokat ígér a felmerült problémákra. 8. A Synergon október 2-án bejelentette, hogy rendes felmondással, december végével felmondja a BME-vel július 23-án, a gazdálkodási rendszer fejlesztése üzemeltetése tárgyában kötött szerződést. Az egyetem a Synergon által felmondott szerződés 1

4 kisebb, az eddigi tapasztalatok által indokolt mértékben pontosított, de lényegében változatlan feltételekkel történő ismételt megkötését tűzte ki célul, a folyamatos és zavartalan működés, a folyamatos és jelentős számban folyamatban lévő fejlesztések folytatása, a már elért eredmények megtartása, az integrált rendszer integrált működésének fenntartása érdekében. Mindezen körülmények ellenére a Számvitel 2014-gyel kapcsolatos fejlesztési feladatok egy része már elkészült, egy jelentős rész fejlesztése, tesztelése folyamatban van. Jelentős erőfeszítéssel a fejlesztés az év végéig várhatóan befejeződik. A központi tartalékok alakulásával kapcsolatosan 9. A Likviditási és tartalékalap év végi záró egyenlege várhatóan csak 100 M Ft-tal lesz magasabb a tervezett összegnél: Összességében 100 M Ft-tal kevesebb folyt be a évi normatíva elszámolásból és a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapból. A bérkompenzáció összege 50 M Ft-tal lett magasabb a tervezettnél. Az adományok jogcímen kapott támogatások 40 M Ft-tal haladták meg a tervezett összeget. A rezsiköteles bevételek után LTA-ba történő idei befizetések összege mintegy 80 M Fttal lesz magasabb a tervezettnél. Az egyéb befizetések tervezett összege a tanszéki kompenzációs díjak összegével nőtt. 10. A Nem kari alrendszernek várhatóan 190 M Ft összegű maradványa lesz az év végén, amely az alrendszer jövő évi kiadásainak részbeni fedezetéül kell majd szolgáljon. A pénzeszközállománnyal, likviditással kapcsolatosan ben az egyetem bevételei várhatóan 400 M Ft-tal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál: 31,2 Mrd Ft bevétel várható. A bevételeken belül az állami támogatás összege várhatóan 300 M Ft-tal, a saját bevételek összege pedig várhatóan 100 M Ft-tal haladja majd meg az egy évvel korábbi szintet. A saját bevételek aránya ezzel várhatóan 50%-ra mérséklődik, így elmarad a korábbi 55%-os maximumértéktől. 12. Az egyetem szeptember 30-i összesített bankszámlaegyenlege 12,9 Mrd Ft volt, ami 1,3 Mrd Ft-tal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az év végére előrebecsült pénzeszközállomány 12,6 Mrd Ft, ami 2,5 Mrd Ft-tal több, mint az év eleji nyitó érték. A növekedés a bevételek vizsgált időszak alatti növekedésének köszönhető, valamint annak, hogy mindeközben az intézmény kiadásai némileg csökkentek. (Minden bizonnyal jórészt csak időben elcsúsznak.) 13. A számlaegyenleg növekedésével a kari, tanszéki keretek növekedtek. A karok december 1-jei szabad kereteit tekintve 8-14-szeres különbséget tapasztalhatunk a legtöbb és legkevesebb szabad forrással rendelkező kar között. 14. Az egyetem júliusig mintegy 500 M Ft-ot volt kénytelen megelőlegezni az államnak, ugyanis a PPP támogatás ~1 Mrd Ft-os összegét csak júliustól kezdte el utalni az illetékes minisztérium. A korábbi évek nyári rendezésével ellentétben az előző évi normatíva elszámolás összegét csak november utolsó napjaiban kaptuk meg. Ebben az esetben az egy évvel korábban elvégzett oktatási szolgáltatás ellentételezéséhez jutott hozzá késve a BME. 15. Az egyetem részére utalt évi PPP támogatás 243 M Ft-tal kevesebb, mint a szerződésben rögzített összeg. A két kollégiumi épület és a Q épület esetében 2010 óta az állam mintegy 700 M Ft-tal kevesebb PPP támogatást fizetett ki a BME részére, mint a szerződésben rögzített összeg. 16. A pénzeszközállomány nyilvántartását tekintve a legjelentősebb változás, hogy az egyetem befektetési számláján lévő összes pénzeszköze átkerült a főszámlára, a hallgatói befizetéseket gyűjtő intézményi önköltségi számla egyenlege pedig augusztusi nyitása óta 2,9 Mrd Ftra nőtt. Utóbbira az Államkincstár folyószámla kamatot fizet. 2

5 17. Év közben terv szerint kifutott az egyetem által tartott utolsó államkötvény is, ezzel az egyetem befektetési tevékenységét a jogszabályi változásokhoz igazodva befejezte között a BME 5,2 Mrd Ft befektetésből származó bevételre tett szert, ami most lezárul. Belső hitelekkel kapcsolatosan 18. Az ideiglenes keretek december 1-jei állománya 7,8 M Ft volt, amelyet a bérfeladások rendszerben előre nem rögzített, számított tételei (például műszakpótlékok), valamint a KIR-be és a Nexonba történő számfejtés közötti eltérések (rögzítési hibák) okoznak. 19. A központi megelőlegezésként funkcionáló ún. technikai keretek kizárólag az ÜZO-nak álltak rendelkezésére forgótőkeként a raktári készletek kezeléséhez, mintegy 70 M Ft összegben. 20. A központi megelőlegezések állománya (a kutatóegyetemi előleg nélkül) 1,856 Mrd Ft volt, ami lényegében megegyezik az év eleji nyitó állománnyal. A megelőlegezések állományának összesített maximuma az elmúlt 90 nap pénzeszközállományának gördülő átlaggal számított értékének 30%-a lehet, ez jelenleg 3,3 Mrd Ft. 21. A teljes állományából 560 M Ft összeget jelentett a felszólító levelek eredményeképpen átütemezett megelőlegezés, azaz amelynek a visszatérítési határideje már lejárt. 22. Az összes kari megelőlegezés 38%-át a VIK igényelte, részaránya a féléves állapothoz képest csökkent. A KJK megelőlegezés állománya továbbra is meghaladja a szabályzatban rögzített maximumot. A kar számára már a tavasz folyamán jeleztük, hogy további egyetemi megelőlegezést az egyetemi szabályok értelmében nem kaphat. A belső tartozásokkal kapcsolatosan 23. Év közben a karok rendezték egymás közötti vagy nem kari egységek irányába történő tartozásaik többségét. Folyamatban vannak még: Az alfa.bme.hu weboldal kialakításáért és gondozásáért a TTK részére történő 1,9 M Ft összegű keretátadás. Az MGR Számvitel 2014 fejlesztéshez való 10 M Ft-os (már rendezett) kari hozzájárulás 5 M Ft-tal történő megemelése látszik szükségesnek. A GB a GMF erre vonatkozó előterjesztését még ebben az évben tárgyalni fogja. A október 31-ig befolyt saját bevételek után kirótt és december 1-ig nem rendezett rezsi tartozása kizárólag a TTK-nak volt 0,5 M Ft összegben. 24. A belső költségvetési szabályok értelmében érintett BME cégek bevételeihez köthető kari befizetési részletszabályokat a Szenátus szeptember 29-én módosította. A karok képviselőivel folytatott adategyeztetés alapján a KJK befizetési kötelezettsége 35 E Ft, a VBK-é 0 E Ft, míg a VIK-é E Ft. A KJK az összeget már befizette, a VIK még nem, így az összeg befizetési kötelezettségként került a Karhoz bejegyzésre (időközbeni rendezés hiányában legkésőbb a belső évi költségvetés során a VIK támogatásából kerül majd levonásra). 25. Az ÉMK, ÉPK, GTK, TTK együttműködéseképpen működő kari takarékszámla rendszer jól működik, 2014-ben további befizetések érkeztek. A KJK jelezte csatlakozási szándékát a rendszerhez, ami a Költségvetési Szabályzat soron következő módosításakor kerül beépítésre. A saját bevételek alakulásával kapcsolatosan 26. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 3%-os (~500 M Ft) növekedést prognosztizálunk. Megjegyezzük, hogy a decemberi bevételek jellemzően jelentős mértékben eltérnek az évközi havi átlagos bevételi szinttől, ezzel nehezítve az éves becslést. 27. A Nukleáris technikai, a Nyelvoktatási, a Sport és testnevelési valamint a Nem kari alrendszer saját bevételei várhatóan a terveket meghaladó, a Kari alrendszer bevételei a terveknek megfelelő, míg a Hallgatói alrendszer bevételei a tervektől elmaradó szinten teljesülnek. 28. Amennyiben az egyes tevékenységek kizárólag államszámviteli saját bevételeit vizsgáljuk, elmondható, hogy a pályázati bevételek, az innovációs kutatási bevételek és a vállalkozási jellegű tevékenységből származó bevételek időarányos szinttől való elmaradása jelentős, az 3

6 oktatási tevékenységből származó bevételek esetében pedig biztos a teljes évre tervezett összeg túlteljesítése. 29. A saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi költségvetéssel. A Likviditási és tartalékalapba beérkező rezsi, várhatóan mintegy 80 M Ft-tal lesz magasabb a tervezett összegnél. A követelések kezelésével kapcsolatosan 30. Az egyetem követelésállományának III. negyedévi korrigált adata 1,5 Mrd Ft, amely lényegében megegyezik az egy évvel korábbi állománnyal, ugyanakkor a követelések nyilvántartásában jelentős számviteli változások történtek. 31. A vevői követelésállomány a III. negyedév végéig jelentős összeggel a december végi 1,1 Mrd Ft-ról 844 M Ft-ra csökkent, ugyanakkor a féléves adathoz képest közel 80 M Ft-tal nőtt. A lejárt állomány összege lényegében stagnált, részaránya, a féléves 43%-ról, a III. negyedév végére 39%-ra csökkent. 32. A szeptember 30-i adatok alapján a lejárt határidejű vevői követelésállományból az ÉMK (23,8 M Ft), a GPK (28,8 M Ft), a VIK (42,6 M Ft), a GTK (114,2 M Ft) értékei kiemelkednek. Utóbbi összege a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozása miatt magas szeptember 30-án mintegy 37,3 M Ft volt annak az ÁFÁ-nak az összege, amelyet az adott gazdálkodó szervezetek már befizettek a 45 napon túl lejárt vevőköveteléseik után. A karok között az ÉMK-t (4,9 M Ft), a GPK-t (9,9 M Ft) és a VIK-et (6,1 M Ft), a nem kari szervezetek közül pedig az ÜZO-t (9,2 M Ft) terhelte a legtöbb ebből fakadó dologi kiadás. 34. A hallgatói eredetű követelésállományt 2013 júliusától aktívan kezeli az egyetem. Jelenleg a január 31-ig kiírt behajthatónak minősített állomány kezelése folyik. Ennek december 1-jén fennálló értéke 215 M Ft. Az állomány harmada esetében a GTK, harmada esetében a DIK, harmada esetében pedig a többi gazdálkodó egység a követelésgazda. Az állomány jelentős része ésszerű keretek között behajthatatlan. A nem kari gazdálkodással kapcsolatosan 35. Az egyetemi belső költségvetés elfogadását követően a terveknek megfelelően hosszabb időszakra visszanyúlóan áttekintésre kerültek a nem kari kiemelt kategóriákhoz tartozó, mintegy munkatárs személyi juttatásai, illetve ezek illeszkedése a BME nem kari dolgozóira érvényes bérpolitikai elvekhez. Rektori intézkedés alapján mintegy 30 fő esetében megtörtént a személyi juttatások utólagos rendezése, az érintettek kompenzációja. Továbbá mintegy 10 fő esetében elismerésre került az év végi, év eleji időszakban végzett kiemelkedő munkateljesítmény szintje. A két intézkedés 23 M Ft bér és járulék kifizetéssel járt. 36. Az OMIKK várhatóan bérbe tudja adni a törökbálinti szabad raktári kapacitását, amellyel 2016 végéig mintegy 20 M Ft-os saját bevételre tehet szert. 37. A kari folyóirat-beszerzés összege 15 M Ft-tal emelkedett a tervezetthez képest, amely mögött minden bizonnyal az új folyóirat támogatási modell ösztönző hatása áll. A karok 67 M Ft saját forrást fordítottak a beszerzésre, ezt egészítette ki 23 M Ft központi támogatás. Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program keretében létrejött országos konzorciumban résztvevő intézmények a piaci árnál olcsóbban jutnak hozzá elektronikus tudományos tartalmakhoz, adatbázisokhoz, folyóiratokhoz. Az OMIKK költségvetésében az EISZ-re tervezett 85,6 M Ft-nál végül 11,1 M Ft-tal kevesebbet kellett fizetnie az egyetemnek. Így összességében az egyetem az OMIKK közreműködésével mintegy 170 M Ft-ot fordított nyomtatott és elektronikus folyóiratok, tudományos tartalmak beszerzésére ben az EISZ várható kiadásai 80 M Ft-ot tesznek majd ki. 38. A KTH-n átfolyó összegek mintegy 150 M Ft-tal nőttek a mobilitási programok támogatására, valamint a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjra kapott állami támogatás miatt. 39. A TIO 2014-ben forrást kapott az évek óta halasztott másodlagos gépterem kialakításával kapcsolatos beruházások megkezdésére. Sajnálatos módon a beruházás csúszik, ezért a kiadások 2015-re tolódnak. 4

7 40. Készül és várhatóan a jövő évi költségvetésbe beépül az a koncepció, amely a HSZK-ra vonatkozó finanszírozási konstrukciónak a megváltoztatását tűzte ki célul. 41. Az ÜZO az Építőmérnöki Kar kérésére szeptember 1-i hatállyal visszavette a Balatonkenesei Mérőtelep üzemeltetését. A Mérőtelep további sorsával kapcsolatban még nem született döntés. 42. A Bay Zoltán Nonprofit Kft-nél kezelt volt IKMA pénzek terhére kerül elszámolásra az ÉL Sportközpont fejlesztés finanszírozása. A becsültnél magasabb kivitelezési költség miatt, a tervezett 150 M Ft helyett 184 M Ft átvételére került sor. A BME-t illető IKMA vagyon maradványértéke 304 M Ft. 43. Az egyetem az I és a Q épületek elektromos ellátó hálózatában rendelkezésre álló áramkapacitás többletét értékesítette az ELMŰ felé, mert erre a kvótára szüksége volt a megépülő Tüskecsarnok betáplálásához. A Tüskecsarnok megvalósítása érdekében értékesített energiakvóta ellenértéke bruttó 83,210 M Ft. A befolyt nettó összeget (65,520 M Ft) 9,8 M Ft összegű rezsitérítés terhelte. 44. Egy tervezési hiba miatt nem került beállításra a BKO keretátadásai közé a Létesítményalap még 2013-évből származó tartozása a VIK (5 M Ft) és a GTK (19 M Ft) felé. Ezen keretmozgások fedezetét a költségvetési területtel történt egyeztetést követően technikailag az áramkvóta értékesítéséből származó terven felüli bevétel teremtette meg. 45. A Q2 épület MTA általi túlépítése és BME telkére történő ráépítése miatt is kár érte az egyetemet. Ennek kompenzálása több tízmilliós saját bevételt jelenthet. A tárgyalások elhúzódtak. 46. A Kari létesítményprogram keretében a tervezett 150 M Ft-os keretnek várhatóan fele kerül lehívásra az idén. Megjegyezzük, hogy a VBK és a KJK már a évi keretének igénybevételét is jelezte. 47. A fogyatékos hallgatók beruházási keretének (17,940 M Ft) DIK-BKO között történő átadására-átvételére a tervezettel ellentétben nem kerül sor. 48. A nem kari alrendszerbe allokált 162,871 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik nehézségekbe. 49. November második felében megalakult a Kancellári Kabinet, amely 8 M Ft-nyi keretet kapott a Főigazgatói Titkárságtól és további 7 M Ft-ot a Rektori Kabinettől. 50. A nem kari alrendszer várhatóan mintegy 692 M Ft-nyi maradvánnyal fog rendelkezni év végén. Ugyanakkor a maradványok zöme kötelezettségvállalással terhelt, csak időben átütemezett vagy elcsúszó kifizetés. Az összes szabad maradvány várhatóan 190 M Ft lesz. Közüzemi költségekkel kapcsolatosan 51. A tárgyévi közüzemi kiadások várhatóan a terveknek megfelelően alakulnak. 52. Az összes, az adott évet érintő közüzemi költség között 300 M Ft-tal, azaz mintegy 20%-kal csökkent, amelyben közrejátszottak az épületállomány darabszám és funkció változásából eredő hatások, a naturáliák változása, valamint az egyes árhatások is ben tovább csökkent az egyetem által felhasznált távhő és gőz, valamint a földgáz mennyisége. A volumencsökkenést leginkább a magasabb átlaghőmérséklet magyarázza, de a 2011-től tartó csökkenésben épületeink korszerűsítése, gazdaságosabb üzemvitele is jelentős szerepet játszottak. A költségek csökkenését nemcsak a volumen, hanem az új közbeszerzési eljárásokon elért alacsonyabb árak is segítették. A 2014-ben a felhasznált villamos energia mennyisége alacsonyabb lesz, mint a tavalyi. A 2011-től megfigyelhető volumencsökkenést ben az I, és Q épületek elektromos hálózatához átmenetileg, vagy tartósan csatlakozott külső felhasználók (Jégcsarnok, MTA) többletfogyasztásai megtörték. Ezt a többletfogyasztást a bezárt épületek (Z, V2, Gyorskocsi utcai ingatlan) miatt kieső energia mennyisége sem kompenzálta. A közbeszerzési eljárásokon elért alacsonyab ár is kevés volt ahhoz, hogy a költségek csökkenjenek. 5

8 A víz- és csatornafogyasztás 2014-ben három év csökkenés után nőtt. A növekedésben minden bizonnyal szerepet játszottak a nagyobb vízigényű kutatási helyek megnövekedett felhasználásai. A kollégiumi alrendszer gazdálkodásával kapcsolatosan 53. A évi kollégiumi normatíva valamint a lakhatási támogatás utólagos elszámolása alapján mintegy 70 M Ft-nyi utólagos támogatást kapott a Kollégiumi alrendszer. 54. Kiemelt probléma a Vásárhelyi kollégium A épület Stoczek utcai szobák vizesblokkjainak állapota. A mintegy 240 férőhelyet érintő nyári kivitelezéssel kapcsolatban november hónapban több egyeztetés történt. A bruttó mintegy 260 M Ft értékű közbeszerzés december 1- ig nem került kiírásra. Ez veszélyeztetheti az érintett szobák szeptemberi birtokbavételét. Az oktatási tevékenységgel kapcsolatosan 55. Az idén az összes felvételi eljárásában a BME-re jelentkezők száma 9%-kal nőtt, miközben országosan 11%-os volt a növekedés. 56. Az általános felvételi eljárás során a legtöbb hallgatót felvett intézmények rangsorában a BME a 4., a karok között a GTK a 6. Nappali alap és osztatlan képzésre az ELTE után a BME vette fel a legtöbb hallgatót. 57. A műszaki képzési területen továbbra is egyedül a Műegyetem alapképzési szakjain van tényleges túljelentkezés. 58. Az összes, a BME valamelyik alapképzési-, vagy osztatlan szakára állami ösztöndíjas férőhelyre a évi általános felvételi eljárásban felvettek felvételi pontszámának átlaga 415 volt (2013-ban 412, 2012-ben 421). 59. A BME-re az általános és pótfelvételi eljárás keretében alap és osztatlan képzésre nappali tagozatra felvett hallgatók 14,2%-a önköltséges. Amennyiben a gazdaságtudományi terület nélkül tekintjük az önköltséges felvettek arányát, az csupán 3,2%. A műszaki, természettudományos területen 5% feletti az önköltséges új belépők aránya az építőmérnöki, mérnökinformatikus, fizika és matematika szakokon. Ezeken a képzéseken az előző évben is 5% feletti szintet mértünk. 60. Megvizsgálva a évi általános felvételi eljárás adatait, elmondható, hogy az állami ösztöndíjas alap és osztatlan képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók aránya folyamatosan nőtt, a 2014 őszi felvételi eljárás során 4,8% volt. Ösztöndíjas mesterképzésen az arány a tavalyihoz képest megfeleződött. Az állami ösztöndíjas képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók körében 1/3 azoknak az aránya, akik azonos képzési szinten már rendelkeznek BME-s előélettel. Esetükben feltételezhető, hogy azért felvételiztek (újra) a BME-re, hogy meglévő képzésükről történő elbocsájtás vagy önköltséges formába történő átsorolás esetén biztosítsák helyüket állami ösztöndíjas képzésben, és várhatóan ott folytassák tanulmányaikat, ahol abbahagyták. 61. A mesterképzésbe kereszt-, általános- és pótfelvételi eljárás keretében 2014-ben felvettek száma a tavalyihoz képest 250 fővel (11%-kal) nőtt. A mesterképzésben résztvevők 64%-a rendelkezik BME-s előélettel. A mesterképzésben résztvevők létszáma 2007 óta folyamatosan nő, október 15-én a hallgatók 20%-a, 4823 fő vett részt az e képzési szinten folyó oktatásban ben az ösztöndíjas mesterképzésre felvehetők keretszáma 2200-ról várhatóan 1900-ra csökken. 62. A február és február közötti időszakban alapképzésre beiratkozók körében átlagosan 22% azoknak az aránya, akik a mintatanterv szerinti idő alatt végeztek. Ez az érték az utolsó négy vizsgált félévben csak 1-2%-ot ingadozott. 63. A BME-n hallgatói jogviszonyából kikerülő (kilépett) hallgatóknak átlagosan csak 53%-a távozott diplomával az egyetemről a vizsgált három tanévben. A kilépő hallgatóknak átlagosan egyharmada eredménytelenül fejezte be tanulmányait, azonban jelentős részük újrafelvételizik az egyetemre. A többiek valamilyen köztes állapotban voltak, vagy abszolváltak (10,1%), vagy záróvizsgát tettek, de a diploma átvételéhez még hiányzott a nyelvvizsgájuk (4,2%). 6

9 64. Amíg a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) az egy évvel korábbi számbavételkor , addig október 15-én hallgatója volt a BME-nek, ugyanakkor az aktív hallgatói jogviszonyok száma mintegy 40-nel csökkent. 65. A FIR üzemszerű működésének is köszönhető, hogy jelentősen változott az ösztöndíjas (támogatott) hallgatók létszáma szeptember-októberében mintegy 1600 hallgató került átsorolásra támogatott képzésről önköltségesre. Összességében mintegy 1100 fővel kevesebb magyar, állami ösztöndíjas hallgatója volt az egyetemnek október 15-én, mint egy évvel korábban. A finanszírozási kormányrendeletben lévő normatívákkal számolva, mintegy M Ft-os támogatáscsökkenést okozhat az ösztöndíjas létszám csökkenése, továbbá a es év után az intézménynek jelentős visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet. 66. A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak KSH terminológia szerint számított április június havi nettó átlagkeresetét ( Ft) összevetve a BME-n végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetével ( Ft) megállapíthatjuk, hogy a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is. Ez a megállapítás szinte az összes karon végzett esetén is igaz. 67. Az Egyetemi Hallgatói Képviselet elvégezte az OHV Értékelje az alábbi oktató által tartott tanóra színvonalát (szempontok: logikus felépítésű, magával ragadó, követhető) kérdésére 2010/11 ősz és 2012/13 tavasz időszakban, azaz 6 félévben leadott válaszok trendszerű elemzését. Azon 627 oktatóra akik a hat vizsgált félév mindegyikében oktattak és oktatásukat legalább 4 félévben értékelték leadott értékelések korrelációs vizsgálata alapján kijelenthető, hogy a vizsgált oktatók 53%-ának folyamatosan javult a hallgatók általi megítélése. A K+F+I tevékenységgel kapcsolatosan 68. A TDK továbbra is népszerű: idén ősszel ~800 hallgató ~650 dolgozatot készített. A legjobb hallgatók közel 20 M Ft-nyi díjazásban részesültek. 69. A doktoranduszok létszáma (512 fő), valamint az összes hallgatón belüli aránya (2,1%) az előző évekhez hasonló. Összehasonlítva más nagy egyetemekkel a fokozatszerzési arány magas a BME-n, 50% körüli. 70. Az egyetem K+F célú összes bevétele és annak az intézmény összes bevételén belüli aránya 2009-től 2011-ig egyértelműen nőtt, majd azt követően drasztikusan csökkent. Az év végi számok várhatóan illeszkednek a trendbe. A évi 11,5 Mrd Ft-nyi K+F célú bevétel helyett idén ~6 Mrd Ft-nyi bevétel várható. Drasztikus csökkenésnek lehetünk tanúi mind a költségvetési támogatásból, mind a hazai pályázati támogatásból, mind a piacra végzett tevékenységből származó forrásokat tekintve. 71. A K+F célú saját bevételeken belül 2013-ben 40%-ot tett ki a gazdaságból érkező, míg 60%-ot a pályázatokból érkező források aránya. A pályázati támogatások erőteljesebb csökkenése miatt az idén várhatóan 45%/55% lesz ez az arány ben évente közötti vállalkozási szerződést kötöttek az egyetemi szervezeti egységek összesen 1,9-3,2 Mrd Ft közötti összegben. Az 1-11 havi adatok alapján az idén a tavalyinál 10%-kal (200 M Ft-tal) kisebb értékű, mintegy 2,6 Mrd Ft-nyi szerződésállomány valószínűsíthető. 73. Akár a partnerek számát, akár a szerződések számát, akár a szerződések összegét tekintjük, a BME-től az elmúlt években kutatási, szakértői munkákat megrendelő cégek székhelye 60-65%-ban a fővárosban és a Közép-magyarországi Régióban található. A külföldi címmel rendelkező vállalkozások súlya 3%, a Közép-dunántúli régióba tartozók aránya kétszerese a többi régiónak. 74. A KTIA esetében a időszakban (az intézményrendszer átszervezése miatt 2014-es adatok nem állnak rendelkezésünkre), az FP7 esetében pedig a időszakban az egy oktatóra-kutatóra jutó éves átlagos elnyert támogatást tekintve, a BME a nagy egyetemek között az első volt. 75. Mind a beadott pályázatok, mind a szerződött projektek száma, mind a befolyt pályázati támogatás összege 2012 óta esik. Reménykedésre adhat okot, hogy az idén induló H2020 7

10 konstrukcióban mindezidáig 90 pályázatot adtak be az egyetem szervezeti egységei, három esetben, 295 M Ft ( ) összegben pedig már döntés is született a projektek támogatásáról, a szerződéskötések folyamatban vannak. 76. A Scopus időszakra vonatkozó adatai szerint a BME mind az összes mind az 1 főre jutó évi átlagos 0,84 publikáció száma alapján első az állami felsőoktatási intézmények között. Ugyanakkor a WoS ugyanezen időszakra vonatkozó adatai alapján a BME ötödik az összes és negyedik az 1 főre jutó évi átlagos 0,593 publikáció száma alapján az állami felsőoktatási intézmények között. 77. Magyarországon jelenleg 35 darab impakt faktoros folyóiratot adnak ki, ebből a BME hármat. A mostani IF-számokkal a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék által kiadott Express Polymer Letters került az első helyre (IF 2.953). Az Építőmérnöki Kar Periodica Polytechnica Civil Engineering-je a 28. helyen áll a hazai folyóiratok között (IF 0.250), míg a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar folyóirata, a Periodica Polytechnica Chemical Engineering a 32. helyet érte el (IF 0.130). A nemzetközi tevékenységgel kapcsolatosan ről 2013-ra országos szinten mintegy háromezer fővel, 5,6%-ről 7,2%-ra nőtt a külföldi hallgatók létszáma és aránya. Ugyanezen időtávon a BME-n a külföldi hallgatók aránya 4%- ról 4,6%-ra nőtt, sőt október 15-én már 5,7%, 1381 fő volt. Ilyen magas létszámot és arányt még soha nem mértünk. 79. A teljes idejű angol nyelvű képzésben résztvevők száma az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent. Az ezen képzéseken résztvevők száma október 15-én 238 fő volt, arányuk az összes külföldi hallgató között mindössze 17%. 80. A hallgatói kör sokszínűsége az eddig mért legmagasabb, október 15-én 75 ország hallgatója tanult az egyetemen. Elmondható, hogy a határon túli magyarokat (is) nagy számban küldő országoktól eltekintve Brazília, Irán, Franciaország, Németország, Törökország, Amerikai Egyesült Államok, Vietnám, Spanyolország, Nigéria, Dél-Korea, Kína és Portugália és Ciprus azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 20 fő tanult évente a Műegyetemen az elmúlt négy évben. 81. Kijelenthető, hogy soha nem éltek még annyian az egyetem hallgatói közül azzal a lehetőséggel, hogy a mobilitási programok keretében külföldre utazzanak, mint a 2013/2014-es tanévben. Az előző tanévben a BME 1140 hallgatója vett részt külföldi csereprogramban. Ugyanebben a tanévben 60 oktató tartózkodott rövidebb-hosszabb ideig külföldön valamely KTH által menedzselt mobilitási program keretében. A hallgatói mobilitás felfutása egyrészt a Campus Hungary programnak köszönhető, amely keretében a mintegy 7000 támogatott diákból 600-an járnak vagy jártak a BME-re. Másrészt a BME évről-évre jobban teljesít az Erasmus Tanulmányi Mobilitási programban. Míg a 2007-ben hazánkba érkező forrás 6,3%-ára, addig 2014-ben már 8,5%-ára volt jogosult az egyetem, ezzel a 6. helyről a 3. helyre jött fel az intézmény az országos rangsorban. 82. Az egyetem angol nyelvű képzéseiben résztvevők által felvett kreditek száma a 2009/2010-es tanévtől kezdve 2012/2013-as tanévig lényegében nem változott. Jelentősebb változás értelemszerűen a hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan következett be, a 2013/2014- es tanévtől volt tapasztalható. Ekkor 60%-kal növekedett az előző tanévhez képest az angol nyelvű képzésben a hallgatók által felvett kreditek száma. A hallgatók által felvett kreditmennyiség az aktuális félévben további 15%-kal nőtt. Lényeges, hogy az angol nyelvű képzésekben felvett kreditek száma meredekebben növekedett, mint a külföldi hallgatók száma, aminek az oka az, hogy a különböző államközi szerződések keretében érkező részképzéses hallgatókra szigorúbb tanulmányi követelmények vonatkoznak, mint a teljes idejű graduális képzésben résztvevőkre. 83. Az angol nyelvű teljes idejű képzés bevételei 2007 óta (585 M Ft) folyamatosan csökkentek, 2014-ben várhatóan nem éri el az 500 M Ft-ot. 8

11 84. Köszönhetően a Science Without Borders programnak, október 15-én 434 brazil hallgató vett részt a BME képzési programjában. Egy évvel korábban 241 főt oktattunk ben beérkezett/várhatóan beérkező bevétel összege 1,6 Mrd Ft. 85. Az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeit most is négy csoportba sorolva vizsgáltuk. A tendencia egyértelmű, mind összegét, mind a bevételek közötti részarányát tekintve a nemzetközi forrásból származó bevételek 2009 óta folyamatosan nőnek ban 3,5 Mrd Ft és 13,8% volt a két mutató értéke, és a évi időarányos adatok alapján várhatóan a tárgyévi nemzetközi bevételek is a növekvő trendbe illeszkednek majd. 86. Nyolc, felsőoktatási intézményeket (nem karokat) tartalmazó nemzetközi rangsor kiértékelése most is kétféleképpen történt meg. Amennyiben azt vettük alapul, hogy melyik egyetem hányszor szerepel az első öt magyar intézmény között, akkor a BME a 4. helyet szerezte meg, amennyiben az öt legjobb magyar helyezést megszerző intézmény kapott pontot, a BME az 5. helyen szerepelt. A személyi állomány alakulásával kapcsolatosan 87. A korábbi jelentésekből jól ismert, hogy a teljes állású oktatók, kutatók között a minősítettek aránya 2007 óta dinamikusan nő, a növekedés 2013-ról 2014-re is kimutatható, a tudományos fokozattal rendelkezők aránya ebben a körben egy év alatt 65-ről 68%-a nőtt. Miközben a 174 órás minősített oktatók, kutatók száma 753 főről 771 főre nőtt, a teljes állású oktatók, kutatók száma 24 fővel 1157 főről 1133 főre csökkent október 15-én az akadémiai doktoraink száma csupán 2 fővel volt több, az MTA-MMA tagok száma pedig ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Október 15-én mindösszesen 113 teljes állású egyetemi tanár volt az egyetem 73 tanszékén. 89. A Nexon és a FIR október 15-re vonatkozó adatai mintegy 47 oktató, kutató esetében eltérnek egymástól. Sajnálatos módon az SDA Zrt. a Neptun verziófrissítése kapcsán olyan változásokat jelentett be, amelyek alapvetően érintik a Nexon és a Neptun között az alkalmazotti adatok feladásához használt, már elkészült interfészt, így rövidtávon továbbra sem látszik biztosítottnak, hogy az adatokat ne kampányszerűen kelljen feladni. 90. A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók koreloszlására továbbra is kettősség jellemző. Egyrészt, most már nem annyira élesen, mint korábban, de továbbra is látszik egy minimum a év közötti korosztályba tartozók létszámát tekintve. Másrészt látható a 40 évnél fiatalabb kollégák tömeges jelenléte. A 2010 és 2014 év alatt eltelt időszakban a teljes munkaidős oktatók, kutatók életkorának mediánja 41-ről 38 évre csökkent. 91. Különös gondot kellene fordítani arra a éves korosztályra, amely a megfelelő utánpótlását jelentheti a kiöregedő vezetői, oktatói, kutatói gárdának, ugyanakkor a fokozatszerzés küszöbén álló pályakezdő oktatók, kutatók segítése is kulcsfontosságú. Ezen problémák megoldására a költségvetési algoritmus ösztönző erőin, valamint az állami céltámogatásokon túl, további tanszéki, kari programokra van szükség. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a tudományos fokozattal nem rendelkező, teljes állású oktatók-kutatók fluktuációját vizsgálva elmondható, hogy körükben 2-szer, 3-szor gyakoribb a kilépés, mint a minősítettek körében. 92. A ban a teljes állású oktató, kutató munkakörbe be- és kilépők koreloszlásáról elmondható, hogy a fiatalok nagyszámú belépése után egy-másfél évvel szintén a legfiatalabb korosztály tagjai távoznak az egyetemről. Annak érdekében, hogy kisimítsuk a időszakban fellépő hatásokat érdemes összeadni az egyes években be- illetve kilépő teljes munkaidős oktatók és kutatók számát. A belépőknek átlagosan a 88%-a nem haladta meg a 35 éves kort, ugyanakkor a kilépők 58%-a is ebbe a korcsoportba tartozott. 93. A 73 tanszékből a szabályt teljesítő tanszékek aránya 79%, 15 tanszék a szabálynak nem felel meg. 94. A 2008-ban kezdődő rektori ciklus egyik fontos célkitűzése volt, hogy a nem kari alrendszerhez tartozó munkatársak személyi juttatásainak irányelveit rögzítse. A személyi keretekkel való éveken átívelő gazdálkodás lehetőségének megteremetése azt eredményezte, hogy az elmúlt hat évben a nem kari személyi állomány 80 fővel (11%-kal) 687 főre csökkent, jelentős mértékben 9

12 fiatalodott, a személyi ráfordítások pedig mindeközben 5%-kal csökkentek. Ez a folyamat úgy zajlott le, hogy miközben a személyi kifizetésre tervezett nem kari keretösszegek 2009 és 2014 között 9%-kal csökkentek, a rendelkezésre álló keretek felhasználásában csupán 5%-os csökkenés történt. Ez azt jelenti, hogy ebben a hatéves időszakban a tervezett és tényleges kifizetés közötti különbözetet, átlagosan mintegy M Ft-ot évente az egyetem megtakarított a nem kari oldal személyi kifizetésein ben a karokon legjobban fizetett 1200 fő jövedelmi szintje (ún. havi egyenértékes jövedelme) 12%-kal elmaradt a nem kari oldali 120 kiemelt munkatárs jövedelmi szintjétől. Ugyanakkor 2013-ban a kari és nem kari jövedelmi görbék már egymásra simulnak, a mögöttes adatok alapján pedig elmondható, hogy a kari személyi állomány 2013-ban mért átlagos nominális jövedelmi szintje megegyezett a évi jövedelmével, míg a nem kari oldali 120 kiemelt munkatárs átlagos jövedelmi szintje 9%-kal elmaradt a évitől. 96. Az egyetem éves szinten ~6000 ember részére teljesít valamilyen munkavégzéshez kötődő személyi jellegű kifizetést (ebben a céges kifizetések nincsenek benne), az érintett létszám fele részben közalkalmazott, fele részben külsős időszakot tekintve az egyetemen kifizetett személyi juttatások éves összege 12 Mrd Ft-ról először kissé növekedett, majd 11,5 Mrd Ft-ra csökkent. Miközben a közalkalmazottak részére kifizetett juttatások összege nem változott, a közalkalmazottak átlagos statisztikai állományi létszáma 5,5%-kal mérséklődött. A külsősök részére kifizetett juttatások mintegy 30%-kal csökkentek a vizsgált időszakban. A személyi jellegű kifizetések (juttatások és közterhek) összes a hallgatói juttatások nélkül számított kiadáson belüli részaránya 2009-ről 2014-re 56%-ról 52%-ra mérséklődött. 10

13 II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA Ebben a fejezetben rendszerint a BME működését, gazdálkodási kultúráját, költségvetését lényegesen befolyásoló belső és külső környezeti hatásokat mutatjuk be. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nftv) január 1-jén egyfajta kerettörvényként lépett hatályba azzal, hogy az érdemi rendelkezéseket tartalmazó paragrafusok szeptember 1-jén válnak hatályossá. A BME számára kifejezetten fontos lenne, hogy normatív jellegű (képlet-alapú) felsőoktatás finanszírozási rendszer kerüljön kialakításra. Sajnos, az ezzel kapcsolatos jogszabályok még mindig nem születtek meg, többnyire még a korábbi (2008-as!) szabályokat alkalmazzák, illetőleg az eseti pénzosztás a jellemző, a külön pénzek szerepe továbbra is lényeges, és főként a bajba jutott intézményeket segítik kiemelten. Ehhez kapcsolódik, a FIR üzemszerű működésének is köszönhető, hogy jelentősen változott az ösztöndíjas (támogatott) hallgatók létszáma szeptember-októberében mintegy 1600 hallgató került átsorolásra támogatott képzésről önköltségesre. Összességében mintegy 600 fővel kevesebb állami ösztöndíjas hallgatója volt az egyetemnek október 15-én, mint egy évvel korábban. Ha figyelembe vesszük, hogy a FIR-ben alkalmazott terminológia szerint az állami ösztöndíjasok között kerülnek kimutatásra a részképzésre érkező külföldi hallgatók is, a csökkenés mintegy 1100 fő. A rendeletben lévő normatívákkal számolva, ez mintegy M Ft-os támogatáscsökkenést okozhat az ösztöndíjas létszám csökkenése miatt, és a 2014-es év után az intézménynek jelentős visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet. A kormányzat által júliusban bejelentett 110 Mrd Ft zárolásból 4,2 Mrd Ft jutott a felsőoktatásra, amely összeget a fenntartó kizárólag a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapra terhelt, igaz annak nem teljes összege került zárolásra. A maradék keret terhére az EMMI részben vagy egészben átvállalta 12 egyetem és főiskola tartozását. 1 Az alapból a BME-nek ígért (és a belső költségvetésbe bevételként betervezett) 600 M Ft helyett, csak 150 M Ft érkezett be. A PPP épületek után járó állami támogatás összege ebben az évben is mintegy 243 M Ft-tal alacsonyabb a PPP szerződésben rögzített minisztériumi költségviselési szintnél. A két kollégiumi épület és a Q épület esetében 2010 óta az állam már mintegy 700 M Ft-tal kevesebb PPP támogatást fizetett ki a BME részére, mint a szerződésben szerinti összeg. Újabb ingatlan, most a Gyorskocsi utcai ingatlan vagyonkezelői joga került elvételre az egyetemtől mindenféle kártalanítás, kompenzáció nélkül. Ezzel ismét mintegy nettó M Ft saját bevételtől esett el a BME. Visszavonásra kerültek a BME V2 épületével (2 Mrd Ft), valamint a Fraunhofer kutatóhálózattal kapcsolatos támogatások (három évre 1,2 Mrd Ft). A Science Without Borders program idén is folytatódott. A program folytatódik, a 2015 őszén induló képzésekre Brazíliában most fejeződnek be a jelentkezések. Magyarország 350 fős keretet kapott, így jó eséllyel 2015-ben újabb nagyobb létszámú brazil hallgató érkezhet a BME-re. A brazil képzésből ben realizált és várt bevétel összesen 1,6 Mrd Ft. A brazil fél erősebb kontrollt szeretne annak érdekében, hogy a hallgatók felvett kreditjeiket minél magasabb arányban teljesítsék. Ebből fakadó szerződéskötési problémák miatt a III-IV. negyedévre várt mintegy 265 M Ft-nyi bevétel részben vagy egészben várhatóan I. negyedévre csúszik. 1 NYME (1,55 Mrd), NYF (1,2 Mrd), PTE (1,02 Mrd), KE (0,6 Mrd), EJF (0,5 Mrd), SZF (0,56 Mrd), TE (0,35 Mrd), ME (0,3 Mrd), KRF (0,25 Mrd), PAF (0,151 Mrd), MKE (0,150 Mrd), DF (0,130 Mrd) 11

14 Az államilag finanszírozott Stipendium Hungaricum program keretében érkező külföldi hallgatók létszáma várhatóan tovább növekszik. Az idén eddig soha nem látott mennyiségű ellenőrzés, vizsgálat, látogatás zúdult az egyetemre. Csak a jelentősebbeket említve: Az ÁSZ mintegy 2 hónap időtartamban, 10 ellenőr bevonásával a közötti időszakra kiterjedő átfogó ellenőrzést végzett. Megtörtént a régi kutatóegyetemi projekt EU általi ellenőrzése. Az EUTAF és a PRO Régió is ellenőrizte a labor-műszer projektet. Az ÁSZ, a NFM és a KEHI is vizsgálta a PPP programokat. Az ellenőrzések során számottevő költségvetési kihatású határozatok nem születtek. Kari és HDÖK költségvetések A Szenátus szeptember 29-ei ülésén kiegészítette a Költségvetési Szabályzat kari költségvetésekre vonatkozó 53. -át, valamint a HDÖK költségvetésére vonatkozó 23. -át. A kiegészítés értelmében a karoknak november 1-ig, a HDÖK-nek pedig november 7-ig el kellett készíteniük a évi költségvetésük fenti paragrafusok szerinti nagyvonalú, legalább nagyságrendileg helyes próbaköltségvetéseit. A szabályzatban rögzített határidőig sem a VIK-nek sem a HDÖK-nek nem született meg a Költségvetési és Kontrolling Csoport által jóváhagyott próba-költségvetése. A próba-költségvetések összeállítása során áttekintettem a tavasszal nekem megküldött kari költségvetési anyagokat, összevetetettem azokat a most születettekkel. Többször egyeztettem az érintett karok képviselőivel, korrigáltam, kiegészítettem az általuk megküldött anyagokat; javaslatokat adtam a évi tervezéshez. Megállapításaim: 1. A kari költségvetésekre a KSZ-ben foglaltaknak megfelelően vegyes megoldások születtek a tekintetben, hogy lesznek olyan karok, akik a költségvetési bevételt, míg mások az egyetemi költségvetési támogatást tüntetik fel a kari költségvetésben. Előbbi esetben természetesen az egyetemi központi általános és létesítmény költségekkel együtt. 2. Volt olyan kar, ahol valójában nem készült éves költségvetési terv. Ugyanakkor a kar központi kiadásait és bevételeit a kari tanács havi rendszerességgel monitorozta. 3. Több esetben előfordult, hogy: a. A kari képviselők nem tudták, hogy: a kar központi maradványai (dékán, dékáni hivatal stb.) mekkora összegben terheltek kötelezettségvállalással; mekkora összeg a kötelezettségvállalással nem terhelt, de mégis valamilyen központi projekt kötöttnek tekinthető átforduló maradványa; mely központi pályázatok milyen mértékben megelőlegezettek; mekkora összeget tesznek ki a teljesen szabad, likviditási vagy tartalékolási célú maradványok. A maradványokat ezért számos esetben témaszám szinten néztük át és csoportosítottuk. b. Összefüggésben az előzővel, vagy attól teljesen függetlenül, a kari költségvetés tervezése során a központi (dékán, dékáni hivatal stb.) maradványokat nem, vagy nem teljes összegben vették figyelembe, mutatták be. c. A központi tartalékok szintjét kifejezetten magas szinten, állították be. (Egyes esetekben a kar képviselői segítséget kértek a helyes likviditási és tartalék szint megállapításához.) d. Nem voltak az egyetemi rezsire és a kari rezsire vonatkozó számítások, kimutatások, vagy azok hibásak, a kar által márciusban leadott saját bevételi tervhez nem illeszkedőek voltak. 12

15 4. Egyes esetekben a központi kiadások nem voltak kellően részletezettek, túlbecsültek voltak, nem voltak megindokolva, ezért ezekben az esetekben vélhetően a szükséges szintnél nagyobb mértékű központosítás (és újraelosztás) történt. 5. Volt olyan kar, ahol az is elhangzott, hogy a karon belüli nem transzparens kézi kompenzációk miatt fontos elem, hogy az egyik tanszék (praktikusan a kari tanács) ne láthassa, hogy mennyit kap a másik. Ez a jövőre nézve elfogadhatatlan. 6. Mindenképpen új elem lesz a kari tervezők számára, hogy a megelőlegezések állományváltozását, valamint az egyes, egyetemen belüli és kívüli kiadásokat az eddiginél sokkal részletesebben meg kell majd tervezni. 7. A kari cégekkel kapcsolatos előírásokat a KJK teljesítette, a VIK nem teljesítette. 8. A költségvetés terv-tény összehasonlítása számos karon nem volt része a költségvetés készítésének. Az ezt előíró új szabályok itt mindenképpen előrelépést jelentenek majd évi számviteli változások - MGR 2 Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) számú kormányrendelet előírásai alapjaiban változtatták meg a költségvetési intézmények számviteli szabályait. A számvitellel kapcsolatos jogszabályok többször változtak a év során is, az utolsó módosítás november 20-án történt. A év folyamán az államháztartási számvitel teljes reformon ment keresztül, az alapvető logikájának megváltozása mellett. Ez önmagában is jelentős változtatást eredményezett, de ha figyelembe vesszük a BME-nél kialakított átlagost meghaladó részletezettségű gazdálkodási rendszert, akkor érthető, hogy ennek a rendszernek a jogszabályi változásokkal történő megfeleltetése rendkívüli nagyságrendű fejlesztést jelentett, jelent ebben az évben. Az új jogszabályi előírások következtében az eddig alkalmazott módosított pénzforgalmi szemléletű könyvvezetést felváltotta egy más elgondoláson nyugvó költségvetési/pénzforgalmi szemléletű számvitel, kiegészítve pénzügyi/eredmény szemléletű számvitellel. A költségvetési számvitel az előirányzatok, a követelések, a kötelezettségvállalások, és ezek teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérését, mérését szolgálja. A pénzügyi számvitel a vagyon változásának, valamint a tevékenység eredményességének folyamatos mérését, figyelését biztosítja. A jogszabály kötelező egyezőségeket ír elő a két számviteli rendszer között, melyeket havi, negyedéves gyakorisággal ellenőrizni köteles az intézmény. A kötelezettségvállalások nyilvántartási kötelezettsége is jelentős mértékben megváltozott. A kötelezettségvállalással (megrendelés, szerződéskötés stb.) egy időben kell azt az MGR nyilvántartási rendszerében (előzetes kötelezettségvállalásként) rögzíteni, majd a teljesítést követően, a számla alapján a végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének, könyvelésének is meg kell történnie rovatrendi bontásban. A vevői szerződések rögzítését továbbra is elvégezzük a rendszerben, azonban a főkönyvi könyvelésben csak a teljesítést követően kibocsátott vevői számla jelenik meg követelésként. A követeléseket és a kötelezettségvállalásokat éven belüli és éven túli bontásban is be kell mutatni. További módosítás az Egységes Rovatrend (ERA) bevezetése, az eddigi Kincstári Tranzakciós Kód (KTK) helyett. Az ERA kód leköveti a kötelezően előírt főkönyvi könyvelés mélységét, ami azt jelenti, hogy a Magyar Államkincstárban vezetett nyilvántartás az Egyetem költségvetési számviteli nyilvántartásával egyező részletezettségű. A költségek és bevételek szakfeladatrendi besorolása mellett a kiadások és bevételek teljesítési adatainak kormányzati funkciók COFOG szerinti besorolása is kötelezővé vált. A számviteli előírásoknak megfelelően az új ERA és COFOG kódokat meg kell jeleníteni a szerződéseken, 2 Dr. Csőke Rita, Flamichné Koleszár Beáta, Nagy Ilona és Dr. Nagy Zoltánné összefoglalója. 13

16 utalványozó lapokon, és egyéb számviteli bizonylatokon. Mindezen jogszabályi változások megkívánták a kódrendszerek jelentős átalakítását is. Megváltozott a fentiek mellett, illetve azzal összefüggésben a külső adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségünk is. Ehhez a megváltozott jogszabályi környezethez évben nem alkalmazkodott a Központosított Illetményszámfejtési Rendszer (KIR), a Kincstár által átadott számfejtési, feladási állományok nem teljes körűen felelnek meg az új számviteli követelményeknek. A január 1-jével bevezetésre kerülő KIRA kincstári számfejtő program megoldásokat ígér a felmerült problémákra. Az új rendszer még tesztelés alatt áll, annak csak részeredményei ismertek számunkra. Az MGR gazdálkodási rendszerhez illesztését azonban meg kell kezdenünk a BME és a NEXON munkatársai által ismertté vált információk alapján. A Synergon október 2-án bejelentette, hogy rendes felmondással, december végével felmondja a BME-vel július 23-án, a gazdálkodási rendszer fejlesztése, üzemeltetése tárgyában kötött szerződést. Az egyetem a Synergon által felmondott szerződés kisebb, az eddigi tapasztalatok által indokolt mértékben pontosított, de lényegében változatlan feltételekkel történő ismételt megkötését tűzte ki célul, a folyamatos és zavartalan működés, a folyamatos és jelentős számban folyamatban lévő fejlesztések folytatása, a már elért eredmények megtartása, az integrált rendszer integrált működésének fenntartása érdekében. Valamennyi körülményt figyelembe véve, a szerződés műszaki-technikai sajátosságaira és kizárólagos jogokra alapozva november 13-án hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás került elindításra, amelyben részvételre a jelenlegi szerződés teljesítésében már régóta közreműködő alvállalkozó cég a First Line Kft. került meghívásra, akinek alvállalkozója lenne a Nexon Kft. és a SDA Informatika Zrt. A fejlesztésekben az egyetem oldaláról eddig is részt vett szakértők véleménye szerint együttesen képesek, a fentebb, illetve a közbeszerzési eljárásban megfogalmazott feladatoknak, a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött indokok alapján megfelelni. Mindezen körülmények ellenére a Számvitel 2014-gyel kapcsolatos fejlesztési feladatok egy része már elkészült, egy jelentős része a 0-s számlaosztállyal (előirányzat, előzetes és végleges kötváll, teljesítés adatok könyvelése) tesztelése a végéhez közeledik, éles telepítése rövidesen megtörténik. Az éves adatok újrakönyvelése az új fejlesztett programrésszel egy hétvége alatt tud majd megtörténni. Az üzemgazdasági könyvelés és a riportok fejlesztése, tesztelése folyamatban van. Jelentős erőfeszítéssel a fejlesztés az év végéig várhatóan befejeződik. 14

17 III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK III.1. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA A költségvetés egyes alrendszereinek tárgyévi maradványai az alábbiak szerint vehetők figyelembe a következő évi költségvetés tervezésekor: a Hallgatói-, a Kari-, a Nukleáris technika-, a Testnevelési és sport-, valamint a Nyelvoktatás alrendszer maradványa a zárt alrendszeren belül kerül felhasználásra; a költségcenterként működő nem kari alrendszerek 3, valamint a Likviditási és tartalékalap 4 (LTA) maradványa, mint központi általános forrás/tartalék tekinthető. Likviditási és tartalékalap éves mozgása (takarékszámla nélkül) évi terv évi várható Likviditási és tartalékalap az év elején Saját bevétel Likviditási és tartalékalapba való szervezeti egység befizetés (rezsi és egyéb) Likviditási és tartalékalapba való ÁFA befizetés Likviditási és tartalékalapba való egyéb adó és járulék befizetés Belső költségvetés finanszírozása a LTA-ból Likviditási és tartalékalap az év végén táblázat: A Likviditási és tartalékalap alakulása (E Ft-ban) LTA saját bevétele évi terv évi várható Likviditási és tartalékalap saját bevétele (nettó) Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele Befektetési tevékenység bevétele Ingatlanértékesítések bevétele Egyéb LTA-ba kerülő bevétel Bérkompenzáció Pályázati önerő támogatása Függő bevétel Normatíva elszámolás (hallgatói nélkül) Struktúraátalakítása alap WECO travel Adomány Nyelvi kurzusok díja Lejárt visszautalásra kerülő SZÉP kártya utalványok ellenértéke PÉP EMMI zárolt álláshelyhez kapcsolódó megtakarítások befizetése IBUSZ KFT I. félévi 1% táblázat: A Likviditási és tartalékalap saját bevétele (E Ft-ban) 3 A nem kari alrendszerek rendelkezhetnek el nem vonható személyi maradvánnyal is. 4 A Likviditási és tartalékalap funkciója az, hogy átmeneti jelleggel többletforrást biztosítson a költségvetés számára ben az egyetem eredeti állami támogatása a kutatóegyetemi támogatással együtt 13,861 Mrd Ft. Ahhoz, hogy a költségvetésben terv szerint kiosztott 16,555 Mrd Ft a szervezeti egységek részére biztosítható legyen, az LTA terhére év közben 2,694 Mrd Ft-nyi keret kerül kiosztásra. Ennek fedezete az LTA-ba befolyó saját bevételek, a befizetett rezsi és egyéb keretátadások. 15

18 Ahogyan a fenti táblázatokban látható, a Likviditási és tartalékalap év végi záró egyenlege várhatóan 100 M Ft-tal lesz magasabb a tervezett összegnél (ami az elmúlt évek tapasztalata alapján kifejezetten szerény többletnek számít): Az LTA-ba a képzési normatíva elszámolásából érkezett a legnagyobb tétel, amely megegyezett az elszámolás során számított összeggel. 5 Ugyanakkor a belső költségvetés tervezése során ennek a számított összegben csak kicsivel több, mint felét 350 M Ft-ot terveztünk be. Ennek az volt az oka, hogy a fenntartót semmi nem kötelezi arra, hogy az egyetemnek pontosan a normatíva elszámolás során számított összeget fizesse ki. (Lényeges szempont volt továbbá, hogy inkább itt, és nem a Felsőoktatási Struktúraváltási Alap támogatásnál kívántunk óvatosan tervezni, azaz ide egyszerre több tétel bizonytalanságát is beépítettük.) A kormányzat által júliusban bejelentett 110 Mrd Ft zárolásból 4,2 Mrd Ft jutott a felsőoktatásra, amely összeget a fenntartó kizárólag a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapra terhelt, igaz annak nem teljes összege került zárolásra. A maradék keret terhére az EMMI részben vagy egészben átvállalta 12 egyetem és főiskola tartozását. Az alapból a BME-nek ígért (és a belső költségvetésbe bevételként betervezett) 600 M Ft helyett, csak 150 M Ft érkezett be. A bérkompenzáció összege közel 50 M Ft-tal lesz több a tervezett 100 M Ft-nál. 6 (Itt szintén tudatos volt az óvatos tervezés.) A laborműszer pályázat önerő támogatása várhatóan elmarad a tervezett összegtől. Az egyetem 2014-ben közel 85 M Ft értékben kapott adományokat, amely az ezen a jogcímen tervezett összeg kétszerese. 7 A rezsiköteles bevételek utáni LTA-ba még az idén várható befizetések összege mintegy 80 M Ft-tal lesz magasabb a tervezettnél. Rezsi befizetések az LTA-ba évi terv évi várható Hallgatói alrendszer Kari alrendszer Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Rezsi befizetések összesen táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó rezsi alakulása (E Ft-ban) A LTA-ba érkező egyéb befizetések csak kis mértékben haladják meg a tervezett összeget. A karok esetében a tanszéki kompenzáció évek óta nem teljesen rendezett összegeivel, míg a Hallgatói alrendszer esetében annak évi létesítményköltségeivel kalkuláltunk. 5 Az éves elemi költségvetési beszámoló során történik meg a normatívákkal való elszámolás. Az elszámolás eredménye az volt, hogy az egyetemet különböző tételek eredőjeként 717 M Ft illetné meg. Az LTA-n keresztül a karokhoz kerülő képzési normatíva jogosultság 730 M Ft. 6 Az év eleji tervezéskor 0 Ft és 200 M Ft átlagával terveztünk, ezért lett 100 M Ft a beállított összeg. 7 A két adomány ( E Ft, E Ft) jövőbeni felhasználásakor tekintettel kell lenni az adományozók akaratára. Ezt a évi belső költségvetésben fogjuk rendezni. 16

19 Egyéb befizetések az LTA-ba évi terv évi várható Hallgatói alrendszer Kari alrendszer (tanszéki kompenzáció) Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Egyéb befizetések összesen táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó egyéb befizetések alakulása (E Ft-ban) A Likviditási- és tartalékalapból fedezett belső költségvetési támogatás év közben változott: póttámogatásként 15,513+5,099 M Ft került kiadásra a BKO részére a VBK, illetve a KJK évi központi létesítménytámogatási kerete terhére. A nem kari alrendszer várhatóan a szokásoknak megfelelően első pillantásra jelentős, mintegy 712 M Ft-nyi maradvánnyal fog rendelkezni év végén. Ugyanakkor e maradványok zöme kötelezettségvállalással terhelt, legtöbbször csak az egyes projektek pénzügyi teljesítésének a következő évre csúszását jelenti. Az összes valós, szabad maradvány várhatóan csupán ~190 M Ft. 17

20 III.2. BEVÉTELEK, KIADÁSOK Az ebben a fejezetben látható ábrák többsége más-más (rész) időtávra vonatkozóan már megjelent korábbi költségvetési és kontrolling anyagokban, jelentésekben, ezért részletes, a mögöttes folyamatokat is feltáró, elemzésüktől eltekintünk ben az egyetem bevételei várhatóan 400 M Ft-tal magasabbak lesznek az egy évvel korábbinál, 31,2 Mrd Ft bevétel várható. A bevételeken belül az állami támogatás összege várhatóan 300 M Fttal, a saját bevételek összege pedig várhatóan 100 M Ft-tal haladja majd meg az egy évvel korábbi szintet. A saját bevételek aránya ezzel várhatóan 50%-ra mérséklődik, és elmarad a korábbi 55%-os maximum értéktől. Az egy állami ösztöndíjas hallgatóra eső tárgyévi állami támogatás reálértéke várhatóan négy százalékponttal fog nőni a 2013-as értékhez képest. 8 Meg kell jegyezni, hogy az állami támogatás eredeti előirányzatként rendelkezésre bocsájtott összege, év közben rendszerint számos állami támogatásként rendelkezésre bocsájtott támogatás és saját bevétel összegével módosul. 1. ábra: Bevételek és kiadások alakulása, (Mrd Ft-ban) 8 A becsléshez a tavalyival azonos mértékű fogyasztói árváltozást tételeztünk fel idénre is, továbbá figyelembe vettük, hogy az állami ösztöndíjas hallgatói létszám 4%-kal csökkent az elmúlt egy év során. 18

21 2. ábra: Az állami támogatás és a saját bevétel változása, (Mrd Ft-ban) 3. ábra: Az állami támogatás változása, (Mrd Ft-ban) 4. ábra: Saját bevételek változása, (Mrd Ft-ban) 5. ábra Egy állami ösztödíjas hallgatóra eső reálértékű támogatás változása,

22 III.3. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, LIKVIDITÁS 9 Ez az alfejezet kifejezetten rövid a korábbi kontrolling jelentésekben megszokotthoz képest. Ennek oka, hogy arra a feszített likviditásmenedzsmentre, amely az egyetemet a korábbi években jellemezte, ma már nincsen szükség a BME-n. Az egyetem likviditása továbbra is kitűnő, szándékos fizetési késedelem nincsen, tartozások nincsenek szeptember 1-jén megszűnt a befektetési tevékenység lehetősége. A befektetésekből származó hozamok maximalizálása megkívánta, hogy az egyetem főszámláján a napi szintű likviditást biztosító, de minimális pénzeszközt tartsunk, míg a befektetési számlán a lehető legtöbbet. A szabad forrásoknak a gördülő tervezés módszertanával végzett likviditásmenedzsmentjével sikerült elérni azt, hogy az egyetem jelentős szabad pénzeszközeit fialtatva 2006 és 2014 között mintegy 5,2 Mrd Ft hozam jellegű bevételre tett szert. 10 Az egyetem szeptember 30-i összesített bankszámlaegyenlege 12,9 Mrd Ft 11 volt, ami 1,3 Mrd Ft-tal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. A decemberi főbér kifizetése után, az év végére előrebecsült pénzeszközállomány 12,6 Mrd Ft, ami 2,5 Mrd Ft-tal több, mint az év eleji nyitó érték. Az összesített pénzeszközállomány előző év azonos időpontjaihoz mért növekedése a bevételek vizsgált időszak alatti növekedésének köszönhető, valamint annak, hogy mindeközben az intézmény kiadásai csökkentek. A szintén költségvetési támogatásként nyilvántartott kutatóegyetemi támogatás (542,9 M Ft) szeptembertől már havi ütemezésben érkezik. A PPP épületek után a tárgyévben fizetendő díjak állami részének fedezetére a fenntartóval folytatott egyeztetést követően 1,069 Mrd Ft fenntartói támogatást terveztünk (Q épületre 604,624 M Ft, Schönherz és Kármán kollégiumokra 464,419 M Ft). Ezzel szemben július-december hónapban havi ütemezésben mindösszesen 1,051 Mrd Ft folyt be az egyetem számlájára. 12 A évi normatíva elszámolása alapján október-november hónapban az egyetemre érkezett az előzetesen kalkulált 717 M Ft összeg. 13 A pénzeszközállomány szintje másodsorban a klasszikus saját bevételek és a belső költségvetésben a saját bevétel között nyilvántartott összegek 2013 második félévétől tapasztalt növekedése miatt emelkedett. A számlaegyenleg növekedésével a kari, tanszéki keretek növekedtek. A saját bevételek közül a legjelentősebb egység a Science Without Borders program keretében ittlévő brazil 9 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Tóth Balázs (RK Költségvetési és Kontrolling Csoport). 10 A Likviditás és tartalékalapot növelő nettó hozamok állampapír befektetésekből : Értékpapír típus Diszkontkincstárjegy Kamatozó kincstárjegy Államkötvény Összesen Ez az egyetem összes adott napi záró pénzeszköze, függetlenül attól, hogy a részösszegek mely bankszámlákon vannak. Amikor a szervezetek kereteik terhére költenek (vagy kötelezettséget vállalnak), akkor a ~150 bankszámlánk valamelyikét terhelik meg. 12 A befolyó összegek, a korábbi évek tapasztalatai alapján, várhatóan most sem fogják fedezni a szerződésekben rögzített 50%-os állami költségviselési arányt (lásd az Üzemeltetési Osztály, illetve a Kollégiumok kisköltségvetései). 13 Az összeg a költségvetés több alrendszerét érinti, valamint befizetési és visszaigénylési műveletek eredője. Fontos továbbá, hogy a normatíva elszámolás rendezése sem egyszerre történik meg, mivel bizonyos intézmények befizetnek, mások pedig visszakapnak a közös kalapból, így a befizetések teljesítése ütemében történhet meg a BME részére történő pénzügyi teljesítés. 20

23 hallgatók után fizetett támogatás, amit a brazil fél jellemzően előre fizet. Idén a képzés pénzforgalmilag várhatóan 1 Mrd Ft-nyi bevételt jelent a BME számára (a projekt részletei a nemzetközi fejezetben találhatók). DÁTUM Előirányzat felhasználási keretszámla Intézményi önköltség és adomány számla* Fedezetbiztosítási számla (Kármán kollégium) Fedezetbiztosítási számla (Schönherz kollégium) Célelszámolási forintszámla Európai Uniós programok célelszámolási számlák Intézményi letéti számla Fedezetkezelői számla (Q épület) Devizaszámlák** Pénztárak Összesen Befektetett összeg Mindösszesen*** * Az intézményi önköltség számlára 2013 augusztusa óta érkeznek bevételek. A számla létrehozását az indokolta, hogy egyenlege után az Államkincstár folyószámla kamatot fizet, mely az aktuális jegybanki alapkamat fele. A számlán mára jelentős, 2,9 Mrd Ft-nyi összeg halmozódott fel. A bevételek megközelítőleg 42%-a származott a brazil hallgatók képzéséért kapott összegből, és 58%-a az egyéb önköltséges hallgatók képzéséért, vagy adományként kapott összegekből. Kifizetés csak három esetben (visszautalás és bankköltség) történt a számláról. Az intézményi önköltség számlán elhelyezett összegek után október elejéig 17,2 M Ft kamat került jóváírásra. A január elején jóváírt kamat üzemgazdaságilag nem teljesen az idei évet illeti meg, hiszen az a 2013 decemberében a számlán lévő összegek után került megállapításra, csak pénzfogalmilag ebben az évben került jóváírásra. ** A Gazdasági Osztály 2014-ben kezdeményezte a már nem használt devizaszámlák megszüntetését. A tanszéki kollégák közreműködésével 61 számla megszüntetése történt meg októberig. Ez a szám jelentős, hiszen a korábbi években évente 8-16 volt a megszüntetett számlák száma. A számlákon nyilvántartott összegek forintosításra és áthelyezésre kerültek az egyetem főszámlájára. A megszüntetett devizaszámlák döntő többségén kisebb összegű számlaegyenleg volt, ezek jobbára olyan projektekhez kapcsolódtak, amelyek jellemzően kifutottak már, de akadt olyan számla is, amelyen nyilvántartott devizakövetelés nagyobb összegű volt, és még nem lejárt projekthez kötődött. Utóbbi esetre, a projekt várható forint kiadásainak kedvező árfolyam mellett történő átváltása, és a szükséges fedezet biztosítása szolgálhat magyarázatul. 5. táblázat: Az egyetem összesített bankszámlaegyenlege megadott napokon, Az ERSTE Bank Zrt.-nél vezetett ún. Hallgatói gyűjtőszámlán lévő összegek, november 14-én átkerültek az egyetem Államkincstárnál megnyitott azonos nevű és funkcionalitású számlájára. Ezt a tranzakciót az ÁSZ írta elő mind az egyetem, mind a bank részére. A számlán lévő 168,4 M Ft idegen pénzeszköznek számít, az egyetem összesített bankszámlaegyenlegére vonatkozó kimutatásokban ezért nem fog szerepelni. 21

24 III.4. MEGELŐLEGEZÉSEK, IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK 15 A Költségvetési Szabályzat 67. értelmében az ideiglenes vagy technikai keret olyan speciális megelőlegezés, amely a belső költségvetési keretek év eleji rendelkezésre bocsátásáig, kizárólag olyan kiadási kötelezettségvállalások előzetes fedezeteként jegyezhető be, amely a tárgyévi várható belső költségvetési támogatással reálisan fedezhető lesz. Május 5-én, amikor elkészült a támogatás felosztásának tervezete, a karok 6 Mrd Ft, míg az egyéb szervezeti egységek 2,5 Mrd Ft ideiglenes kerettel rendelkeztek. December 1-jén az IK keretek nyitó állománya 7,8 M Ft volt, amelyet a bérfeladások rendszerben előre nem rögzített, számított tételei (például műszakpótlékok), valamint a KIR-be és a Nexonba történő számfejtés közötti eltérések (rögzítési hibák) okoznak. Központi megelőlegezésként funkcionáló ún. technikai keretek december 1-jén nyitáskor kizárólag az ÜZO-nak álltak rendelkezésére 70 M Ft összegben a raktári készletek beszerzésének forgótőkéjére. A központi megelőlegezések december 1-jei nyitó állománya (a kutatóegyetemi előleg nélkül 17 ) 1,856 Mrd Ft volt, ami lényegében megegyezik az év eleji nyitó állománnyal. A megelőlegezések teljes állományából 560 M Ft összeget jelentett a felszólító levelek eredményeképpen átütemezett megelőlegezés, azaz olyan megelőlegezés, amelynek a visszatérítési határideje már lejárt. A legnagyobb összegű átütemezett megelőlegezéssel a VIK és a KJK, míg a legnagyobb arányban átütemezett megelőlegezéssel a TTK és az ÉMK rendelkezett december 1-jén. Az összes kari megelőlegezés 38%-át a Villamosmérnöki és Informatikai Kar igényelte, ugyanakkor a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar megelőlegezés állománya továbbra is meghaladja a szabályzatban rögzített maximumot. A kar számára már a tavasz folyamán jeleztük, hogy további egyetemi megelőlegezést a kar az egyetemi szabályok értelmében nem kaphat. A megelőlegezések állományának összesített maximuma az elmúlt 90 nap pénzeszközállományának 18 gördülő átlaggal számított értékének 30%-a lehet (ez jelenleg 3,3 Mrd Ft), amit a kutatóegyetemi előleg nélkül számított összesített állomány (1,856 Mrd Ft) még nem ért el. 15 A fejezet elkészítéséhez szükséges alapadatokat Drescher Angéla (GMF GO) szolgáltatta. 16 A piaci szervezetek esetén a beruházások, fejlesztések döntő részben hitelből kerülnek finanszírozásra. Piaci hitel felvételére az Egyetemnek és azon belül a gazdálkodó egységeknek nincsen lehetősége, ugyanakkor a beruházási, fejlesztési programokhoz önerőre és likviditásra van szükség. Kifejezetten utófinanszírozású pályázati projektekhez (mivel itt a támogatási szerződés fizetési ígérvénye mögött maga az Állam áll) a gazdálkodó egységek belső hitelt kaphatnak a LTA-ból. Ez a központi megelőlegezés. A karok további karon belüli hitelezési (megelőlegezési) rendszert működtethetnek. A megelőlegezésekre egyrészt kintlévőségként (a támogató szervezetek tartozása az egyetem felé) tekinthetünk, éppen ezért a magas megelőlegezési állomány ebben a tekintetben kedvezőtlen. Másrészt a megelőlegezések szintje jelzi az aktív pályázati projektek volumenét is. Ezért a megelőlegezés alacsony szintje, kevesebb (kisebb értékű) futó projektre utal, amely kedvezőtlen folyamat. 17 A kutatóegyetemi támogatásra a Költségvetési Szabályzat értelmében idén egyetemi megelőlegezés került kiadásra (míg tavaly IK maradhatott). Amint a teljes kutatóegyetemi támogatás befolyik, a megelőlegezéseket a GMF visszaveszi, a keretet a kutatóegyetemi témaszámon biztosítja. 18 Főszámla + hallgatói önköltségszámla. 22

25 Gazdálkodó egység ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK NTI Testnevelési Központ OMIKK KTH Diákközpont Megelőlegezés EIT nélkül EIT Összesen táblázat: Központi megelőlegezések állománya gazdálkodó egységenként (kutatóegyetemi megelőlgezés nélkül), Eredeti ütem szerinti Felszólító levél eredményeképpen átütemezett III.n.év IV.név év Összesen Összes megelőlegezés Átütemezett megelőlegezések aránya ÉMK ,3% GPK ,5% ÉPK VBK ,0% VIK ,6% KJK ,4% GTK ,7% TTK ,3% NTI ,0% Testnevelési Központ ,0% OMIKK ,0% KTH ,0% Összesen ,2% 7. táblázat: Átütemezett megelőlegezési kérelmek összege és aránya, december 1. Gazdálkodó egység Részesedés az összes megelőlegezésből A karra számított maximális megelőlegezés arányában ÉMK 1,4% 5,9% GPK 7,7% 26,6% ÉPK 0,0% 0,0% VBK 20,5% 81,8% VIK 38,0% 62,8% KJK 19,6% 103,2% GTK (TK-val, NYI-vel) 2,6% 5,1% TTK (NTI-vel) 10,1% 37,2% 8. táblázat: A karok által igényelt megelőlegezések eloszlása, december 1. 23

26 III.5. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI Jelen fejezet célja kettős: 1. Egyrészt, a 9. táblázat az évzáráskor/évnyitáskor szokásos módon, a keret-bank egyezőség levezetésekor használt séma segítségével kívánja bemutatni, hogy a belső tartozások (ideiglenes keretek, megelőlegezett keretek, technikai keret) levonása után, melyik gazdálkodó egység mekkora bankszámla egyenleg szeletre volt jogosult december 1-jei nyitáskor. Ezen a napon a decemberi főbér még nem került feladásra (sőt még kifizetésre sem) az MGR-be, ez csak később várható. A táblázat nem tartalmazza a belső költségvetés Egyéb alrendszerének (ÁFA és Egyéb adók, járulékok témaszámok) kereteit. Ugyanakkor a terület szakértői kijelentették, hogy az alrendszer tervezett pénzmozgásai várhatóan a terveknek megfelelően fognak alakulni. 2. Másrészt, most először, a táblázat a karok maradványait aszerint is be kívánja mutatni, hogy az MGR-ben szabad keretként nyilvántartott (azaz kötelezettségvállalással nem terhelt) keretek milyen mértékben tekinthetők kötöttségek nélkül felhasználhatónak. Ehhez forráskódonként csoportosítva elkülönítjük az egyes maradványokat. (A szabad keret nem tartalmazza a decemberi főbért, hiszen az is a kötelezettségvállalással terhelt keret része.) Ha a költségvetési támogatási keretekre adott megelőlegezések levonása után kapott szabad kereteket tekintjük (12. táblázat I. és II. sorának összege), akkor 8-14-szeres különbséget tapasztalhatunk a legtöbb és legkevesebb szabad forrással rendelkező kar között. A vetítési alap a kari tudományos pontok illetve a 60 kredit/hallgató alapon számított kari normázott oktatott hallgatók száma volt. Szervezet Terv Tény Kötváll Szabad keret IK TK Maradvány Maradvány Megelőlegezés megelőlegezés nélkül Kollégiumok Osztály ( ) Diákközpont (352) Hallgatói alrendszer összesen (1+2) Építőmérnöki Kar (01) Gépészmérnöki Kar (02) Építészmérnöki Kar (03) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (04) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (05) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (06) Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar (07) Természettudományi Kar (08) Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság (22) Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság (28) Kari alrendszer összesen (4+ +14) Nukleáris technika alrendszer összesen 37) Nyelvoktatás alrendszer összesen (35) Testnevelési és sport alrendszer összesen (36) Rektori Kabinet (11) Belső Ellenőrzési Csoport (38) Központi Tanulmányi Hivatal (21) BME-OMIKK (13) GMF Főigazgatói Titkárság (410, 414) GMF Jogi és Munkaügyi Osztály (409, 413, 444, 445) GMF Gazdasági Osztály (402) Nem kari alrendszer (általános) ( ) GMF Beruházási és Karbantartási Osztály (405) GMF Telekommunikációs és Informatikai Osztály (561) GMF Üzemeltetési Osztály (406) Nem kari alrendszer (létesítmény) ( ) Likviditási és Tartalék Alap (411) MINDÖSSZESEN Pénzeszközök állománya A keretmaradvány és a bankszámlapénz különbözete táblázat: Maradványok belső hitelek nélkül, december A kari takarékszámlán lévő összegeket az adott karnál vettük figyelembe. A takarékszámláról a TTK által igénybevett 20 M Ft-nyi forrással a GTK keretét csökkentettük. 24

27 Forrás, témaszám ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK NTI NYI TK Összesen I. Szabad költségvetési támogatás (11,61) Források: 20,55,70,76,78,79,80,86,90, as forráson 20101, 20102, 20103, témaszámok témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94, témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94, II. Szabad egyéb forrás III. Nem szabad forrás (43, 46, 49, 69, előzőek "maradékai") IV. Maradvány táblázat: Szabad keretek megelőlegezéssel, IK nélkül, december FORRÁSOK ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK NTI NYI TK Összesen 11 (Kutatóegyetemi megelőlegezés) Összes megelőlegezés táblázat: Megelőlegezések állománya, december 1. Forrás, témaszám ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK NTI NYI TK Összesen I. Szabad költségvetési támogatás (11,61) Források: 20,55,70,76,78,79,80,86,90, as forráson 20101, 20102, 20103, témaszámok témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94, témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94, II. Szabad egyéb forrás III. Nem szabad forrás (43, 46, 49, 69, előzőek "maradékai") IV. Maradvány táblázat: Szabad keretek megelőlegezés és IK nélkül, december A kötvállal nem terhelt keretek szabadságával összefüggésben számtalan dolog megjegyzendő: A novemberi saját bevételek után a kar rezsifizetési kötelezettsége csak december közepén kerül meghatározásra és akkor egyszerre tetemes befizetési kötelezettsége keletkezik a karnak, amit szabad kereteiből teljesíthet. A hallgatói költségtérítések befizetése is előzetes, aminek a felhasználása ezt követően folyamatos. Felmerülhet az is, hogy a szabad keret szükséges további saját bevételes munkák előzetes megfinanszírozásához. Ugyanakkor itt merőben más okokról van szó. Míg a rezsifizetési kötelezettség rendezését belső szabályaink előbb-utóbb kikényszerítik, addig a vállalkozási munkák folytatása kívánatos, ugyanakkor a kisközösségek döntésétől függő tevékenység. Az adott tanszéki munkatársak dönthetnének úgy is, hogy további saját bevételes tevékenységbe történő beruházás helyett a szabad kereteket a korábbi sikerek jutalmaként bérként kifizetik. 25

28 III.6. TÁRGYÉVI BELSŐ TARTOZÁSOK, KARI TAKARÉKSZÁMLA A nem rendezett belső tartozásokról az alábbiak mondhatók el: Minden szervezeti egység megkapta a költségvetésben számára megítélt költségvetési támogatási keretet. 21 Az alfa.bme.hu weboldal kialakításáért és gondozásáért a karoknak 1,9 M Ft-ot kell átadni a TTK részére, mely folyamatban van. Minden, az egyes karokat terhelő, TIO által várt tétel teljesült, ugyanakkor az MGR Számvitel 2014 fejlesztéshez való 10 M Ft-os kari hozzájárulás 5 M Ft-tal történő megemelése látszik szükségesnek. A GB a GMF erre vonatkozó előterjesztését még ebben az évben tárgyalni fogja. A december október 31. időszakban befolyt saját bevételek után kirótt és november 30-ig nem rendezett rezsi tartozása kizárólag a TTK-nak volt Ft összegben. A belső költségvetési szabályok értelmében érintett BME cégek bevételeihez köthető kari befizetési részletszabályokat a Szenátus szeptember 29-én módosította. A karok képviselőivel folytatott adategyeztetés alapján a KJK befizetési kötelezettsége 35 E Ft, a VBK-é 0 E Ft, míg a VIK-é E Ft. A KJK az összeget már befizette, a VIK még nem, így az összeg befizetési kötelezettségként került a Karhoz bejegyzésre (időközbeni rendezés hiányában legkésőbb a belső évi költségvetés során a VIK támogatásából kerül majd levonásra). Egy adott karhoz kapcsolódónak tekintett, de más egyetemi szervezetet érintő bevételek utáni befizetési kötelezettségekkel, az érintett szervezetek külön megállapodás szerint, egymás között keretátadással számolnak el. A kari takarékszámlával kapcsolatban az alábbiak mondhatók el: A 2013-ban az ÉMK-ÉPK-GTK-TTK által létrehozott kari takarékszámlára az ÉMK 80 M Ft, az ÉPK 60 M Ft továbbá a GTK 160 M Ft-ot fizetett be. A TTK egyes szervezeti egységei az Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatban felmerült átmeneti likviditási problémák kezeléséhez 20 M Ft belső finanszírozást igényeltek. A KJK csatlakozni fog a kari takarékszámla rendszerhez, ami a Költségvetési Szabályzat soron következő módosításakor kerül beépítésre. Ennek előzetes lépéseként a GTK 18 M Ft kölcsönt adott a KJK-nak májusban, amelyet a KJK novemberben visszaadott. 21 Ez azért lényeges, mert a támogatás kiosztásakor 519,241 M Ft-ot az LTA egyszeri csökkentésével tudtunk a szervezetek rendelkezésére bocsátani, továbbá 2,175 Mrd Ft-ot pedig a LTA ütemezett, évközi csökkentésével (az LTAba befolyó rezsi és egyéb bevételek alapján) tervezetünk kiosztani. 26

29 IV. SAJÁT BEVÉTELEK IV.1. RÉSZLETES SAJÁT BEVÉTELI ADATOK Az alábbi két táblázatban a belső költségvetésben saját bevételként tervezett 22 adatok féléves alakulása és éves előrebecslése látható. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 3%-os (~500 M Ft) növekedést prognosztizálunk. 23 Megjegyezzük, hogy a decemberi bevételek jellemzően jelentős mértékben eltérnek az évközi havi átlagos bevételi szinttől, ezzel nehezítve az éves becslést. A Nukleáris technikai, a Nyelvoktatási, a Sport és testnevelési valamint a nem kari alrendszer saját bevételei várhatóan a terveket meghaladó, a Kari alrendszer bevételei a terveknek megfelelően, míg a Hallgatói alrendszer bevételei a tervektől elmaradó szinten teljesülnek tény terv évi várható Saját bevételek ("intézményi bevétel") Hallgatói alrendszer nettó saját bevétele Kari alrendszer nettó saját bevétele Nukleáris technika alrendszer nettó saját bevétele Nyelvoktatás alrendszer nettó saját bevétele Testnevelés és sport alrendszer nettó saját bevétele Nem kari általános alrendszer nettó saját bevétele Nem kari létesítmény alrendszer nettó saját bevétele Egyéb bevételek ÁFA bevétel OEP bevétel (táppénz) Likviditási és tartalékalap nettó saját bevétele Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele Befektetési tevékenység bevétele Ingatlanértékesítések bevétele Egyéb Likviditási és Tartalékalapba kerülő bevétel táblázat: Belső költségvetésben tervezett saját bevételek alakulása (E Ft-ban) 22 A táblázatban bemutatott saját bevételek nem csak az államszámvitel szempontjából saját bevételnek tekintett adatokat tartalmazzák, hanem minden a belső költségvetésben saját bevételként tervezett összeg alakulását. Például az ÜZO saját bevételeként került megtervezésre a Q épület PPP állami támogatása. 23 A becslés alapja a november 30-ig beérkezett saját bevételek, valamint az egyes gazdálkodó egységek év végére vonatkozó becslése alapján született. 27

30 Saját bevétel (hallgatói pótdíj nélkül) tény terv évi várható Építőmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság Egyetemi Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság Egyetemi központi pályázatok Kutatóegyetemi pályázat ( ) Tehetséggondozás pályázat ( ) Laborműszer pályázat (43308-DH témaszám) Tudástranszfer pályázat ( ) Kari alrendszer saját bevétele összesen táblázat: A karok BME-re befolyó saját bevételének alakulása (E Ft-ban) Amennyiben az egyes tevékenységek kizárólag államszámviteli saját bevételeit vizsgáljuk, elmondható, hogy a pályázati bevételek, az innovációs kutatási bevételek és a vállalkozási jellegű tevékenységből származó bevételek időarányos szinttől való elmaradása jelentős, míg a befektetési és az ingatlanértékesítési bevételek a tervezettnek megfelelően alakulnak, az oktatási, a könyvtári tevékenységgel összefüggő továbbá a kártérítési bevételek esetében pedig várható a teljes évre tervezett összegek túlteljesítése. A bevétel jellege terv Éves terv arányában Oktatási, képzési bevétel (angol nyelvű képzésből származó bevétellel együtt, hallgatói pótdíjakkal) % Pályázati bevételek % Vállalkozási jellegű tevékenység bevételei (innovációs kutatási bevételek nélkül) % Létesítmény-hasznosítási bevételek % Kollégiumi térítési díj és kollégiumok hasznosítása % Befektetések hozamai % Ingatlanértékesítési bevételek (vagyoni értékű jogokkal) % Kártérítési bevételek % Könyvtárazás, könyv értékesítés bevételei % Innovációs kutatási bevételek % Egyéb saját bevételek % 15. táblázat: Az egyes saját bevételi típusok egyetemi szintű terv-tény értéke (E Ft-ban) A függő saját bevételek év végi azonosítása az új számviteli szabályok értelmében kiemelt feladat. Ennek köszönhetően az idén saját bevételként könyvelt tételek közül már mindössze csak 1,027 M Ft volt az, ami már a korábbi években befolyt, de mindezidáig függő tételként szerepelt. Miután a saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi költségvetéssel, célszerű áttekinteni a Likviditási és tartalékalapba várható rezsi jellegű bevételeket. A december 1-ig teljesített rezsibefizetések, a első 11 hónapjában beérkező saját bevételek alapján kerültek kalkulálásra. Ezek alapján az LTA-ba beérkező rezsi, várhatóan mintegy 80 M Fttal lesz magasabb a tervezett összegnél. 28

31 Rezsi befizetések az LTA-ba évi terv évi várható Hallgatói alrendszer Kari alrendszer Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Rezsi befizetések összesen táblázat: A rezsi befizetés alakulása alrendszerenként (E Ft-ban) IV.2. KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYA 24 A követelések kezelése alapvetően a követelésgazdák érdeke. Az egyetem központi tartalékainak szintjét csak a nem realizált rezsibefizetésen keresztül érintik az egyetem kintlévőségei. Az egyetem követelésállományának III. negyedéves mérlegjelentésből származó korrigált értéke 25 1,5 Mrd Ft, amely lényegében megegyezik az egy évvel korábbi állomány értékével (a féléves értéket pedig 90 M Ft-tal haladja meg). A számok mögött viszont a jelentős elméleti változások húzódnak meg ábra: A követelésállomány változása a negyedéves mérlegjelentések alapján, (E Ft-ban) 24 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Tóth Balázs (Rektori Kabinet). 25 A követelésállományt bemutató adatsorok most sem tartalmazzák a Q2 épülettel kapcsolatos terület illetve vagyoni értékű jog értékesítéséből származó követelést, összesen 1,8 Mrd Ft értékben. Mivel utóbbi követelés devizában áll fenn, ezért ennél az egy tételnél 2013-as év végi átértékelésből adódó árfolyam-különbözetet (nyereséget) sem szerepeltetjük a kimutatások során. 26 Idén megváltozott a költségvetési intézmények gazdasági tevékenységeinek számviteli elszámolását szabályozó joganyag, amelynek hatására módosult a mérlegjelentések struktúrája, és így a követelésállomány szerkezete is. A jogalkotóknak elsődleges célja az volt a változtatásokkal, hogy az egyetemi könyvvezetésben és beszámolóban is érvényre jusson az eredményszemlélet, azaz egy adott időszaki bevétellel szemben valóban annak megszerzése érdekében felmerült költségek, ráfordítások kerüljenek kimutatásra. Így az eddigi költségvetési (pénzforgalmi szemléletű) számvitel, jobban közelíti a vállalkozások eredményszemléletű (kettős könyvvitelen alapuló) pénzügyi számvitelét. A követelések mérlegben szereplő vevők, adósok, rövid lejáratú adott kölcsönök és egyéb megbontása helyett a költségvetési évben esedékes, a költségvetési évet követően esedékes és követelés jellegű sajátos elszámolások (amely jobbára az előlegeket jelentik) főbb kategóriák kerültek meghatározásra. Az egyes követelés tételeket pedig as gazdasági év zárásától kezdve egyedileg kell értékelni és szerepeltetni a könyveinkben. Ez magába foglalja a devizás tételek árfolyam-különbözetének, a behajthatatlan követelések utáni hitelezési veszteségnek, illetve a 90 napon túl lejárt tételek után elszámolt értékvesztésnek az év végén történő elszámolását. 29

32 A követeléseknek a legnagyobb részét a vevői követelések állománya teszi ki. Ennek az értéke 2013 végén 1,253 Mrd Ft 27 volt. Ezt az állományt a jogszabályoknak megfelelően az egyetem átértékelte, és erre összesítve mintegy 10-11%-nyi értékvesztést 28, hitelezési 29 - és árfolyamveszteséget 30 számolt el. 31 (A gazdálkodó egységenkénti adatokat a féléves kontrolling jelentés tartalmazta.) Az átértékelést követően az alábbiak szerint alakult vevői követelésállomány szervezeti egységenként és negyedéves bontásban KO ,6% ,4% ,5% ,8% DIK ,7% ,5% ,8% ,3% Hallgatói alrendszer összesen: ,3% ,9% ,3% ,1% ÉMK ,2% ,8% ,1% ,0% GPK ,5% ,1% ,0% ,9% ÉPK ,9% ,8% ,6% ,4% VBK ,8% ,5% ,4% ,8% VIK ,7% ,0% ,5% ,1% KJK ,2% ,0% ,3% ,8% GTK ,8% ,9% ,2% ,7% TTK ,0% ,3% ,3% ,9% Kari alrendszer összesen: ,1% ,5% ,3% ,6% Nyelvoktatási alrendszer ,4% ,9% ,3% ,6% Sport és testnevelési alrendszer ,8% ,7% ,8% ,5% Nukleáristechnikai alrendszer ,5% ,5% ,1% ,5% GO 800 0,0% 800 0,0% 800 0,0% 800 0,0% JMO ,0% ,0% 77 0,0% 77 0,0% OMIKK ,2% ,3% ,1% ,4% KTH ,4% ,2% ,1% ,5% Nem kari általános alrendszer összesen: ,6% ,5% ,2% ,9% BKO ,1% 0 0,0% 0 0,0% ,0% ÜZO ,1% ,6% ,8% ,6% TIO ,1% ,4% ,2% ,2% Nem kari létesítmény alrendszer összesen: ,3% ,1% ,0% ,7% Mindösszesen táblázat: A vevői követelésállomány változás, A féléves adatokhoz képest a kari alrendszer és a Nukleáris Technikai Intézet követelésállománya nőtt, a Testnevelési Központ és az Idegen Nyelvi Központ követelésállománya csökkent, valamint ugyancsak csökkent a nem kari oldal vevői állomány értéke is, mivel a KTH állományában szereplő, a Magyar Rektori Konferenciával szemben álló tétel pénzügyileg teljesült. 27 A féléves kontrolling jelentésben a szervezetenkénti átértékelés előtti állományi adatok és azok összesítője rosszul szerepelt. Itt a helyes összeget tüntettük fel. 28 Követelések értékvesztésének elszámolására akkor kerülhet sor, amikor a követelés realizálása bizonytalan, kétséges. Mértékét az adós megbízhatósága határozza meg. Az erre vonatkozó szabályokat a számviteli politikában kell rögzíteni. A 90 napon túli követelések a számlaérték 20%-kal csökkentett, a napon túli követelések a számlaérték 40%-kal csökkentett, az éven túli követelések pedig a számlaérték 80%-kal csökkentett összegén szerepelnek a mérlegben. Az értékelési különbözet kiszámítása tehát segít megbecsülni, hogy a kibocsájtott számlák bruttó értékénél várhatóan mennyivel kevesebb összeg fog befolyni a szervezet vevőitől. Az átértékelésre évente egyszer, az év végén kerül sor. 29 A behajthatatlan követeléseket hitelezési veszteségként kell elszámolni a zárlati munkák során. A behajthatatlan követelés fogalmát a Számviteli Törvény külön definiálja. 30 A Q2 épülettel kapcsolatos követelés árfolyam-különbözete nélkül. (Ez Ft volt én.) 31 Amennyiben az értékvesztéssel terhelt tételek nem kerültek megfizetésre, azok a évi adatokban is a csökkentett összegen szerepelnek. 30

33 Le nem járt 1-60 nap nap nap 361-nap Összesen december % 21% 3% 3% 3% 100% március % 30% 6% 2% 7% 100% június % 28% 6% 2% 7% 100% szeptember % 23% 6% 3% 7% 100% 18. táblázat: A vevői követelésállomány összetételének változása, A lejárt állomány összege az elmúlt kilenc hónap során szinte stagnált. (2013 IV. negyedév: 344 M Ft; I. negyedév: 375,6 M Ft; II. negyedév: 337,3 M Ft; III. negyedév: 327,7 M Ft), ugyanakkor tovább folytatódott a hosszabb ideje lejárt állomány részesedésének emelkedése a teljes lejárt állományon belül. 7. ábra: Lejárt vevői követelésállomány lejárat szerinti megoszlása, A szeptember 30-i adatok alapján az átértékelt, lejárt határidejű vevői követelésállományból a GTK (114,2 M Ft) az ÉMK (23,8 M Ft), a GPK (28,8 M Ft), a VIK (42,6 M Ft) értékei emelkednek ki. Utóbbi összege a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozása miatt magas. 8. ábra: Kari szervezeti egységek lejárt vevői követelésállománya, 2014.szeptember Az adatok a 2013 év végén elszámolt árfolyam-különbözettel korrigált, értékvesztéssel csökkentett adatok. A GTK adatait az NYI és a TK, míg a TTK adatait az NTI követelésállománya nélkül adtuk meg. 31

34 A lejárt vevői követelésállomány nem csak azért problémás, mert a szervezeti egységek nem jutnak időben hozzá a nyújtott szolgáltatás ellenértékéhez, amely nagyobb volumenben akár likviditási nehézséget is okozhat, hanem azért is, mert a szolgáltatás ÁFÁ-ját (hacsak nem ÁFA mentes a tevékenység) 45 napon belül mindenképpen be kell fizetni az államkasszába, amely további terhet ró a követelésgazdára. Az alábbi táblázat alapján megállapítható, hogy szeptember 30-án mintegy 37,3 M Ft volt annak az ÁFÁ-nak az összege, amelyet az adott gazdálkodó szervezetek már befizettek a 45 napon túl lejárt vevőköveteléseik után. A karok között az ÉMK-t (4,9 M Ft), a GPK-t (9,9 M Ft) és a VIKet (6,1 M Ft), a nem kari szervezetek közül pedig az ÜZO-t (9,2 M Ft) terhelte a legtöbb ebből fakadó dologi kiadás. Gazdálkodó szervezet Összeg Kollégiumok Osztály Diákközpont Hallgatói alrendszer összesen Építőmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar Kari alrendszer összesen Nyelvoktatási alrendszer 0 Sport és testnevelési alrendszer Nukleáristechnika alrendszer Gazdasági Osztály 213 BME - OMIKK Központi Tanulmányi Hivatal Nem kari általános alrendszer összesen Üzemeltetési Osztály Telekommunikációs és Informatikai Osztály Beruházási és Karbantartási Osztály Nem kari létesítmény alrendszer összesen Mindösszesen táblázat: A lejárt vevőkövetelések után befizetett ÁFA összege szeptember 30-án 32

35 Hallgatói eredetű követelésállomány 33 Az egyetem legfőbb vevői a hallgatók, akik a klasszikus számviteli értelemben vett vevőkhöz képest speciális kezelést igényelnek, amelyet a 10/2013 (VI.21.) számú rektori utasítás szabályoz. A szabályzat kiadása óta a követelésgazdák az alábbi három részállományt kezelték: 1. A követelésgazdák tavaly májusban megkapták a május 17-re vonatkozó hallgatói eredetű kintlévőségeik állományát. Aktivitásuknak köszönhetően az ún. 5. és 6. kategóriába 34 sorolt mintegy 278,6 M Ft-nyi lejárt hallgatói tartozás 30%-a, 83,6 M Ft folyt be június végéig. 2. A követelésgazdák idén szeptemberben megkapták azt a mintegy 27,2 M Ft összegű állományt, amely a tavaly májusi akció során a 3. kategóriába tartozott végül mégsem érkezett be. 3. A követelésgazdák idén szeptemberben megkapták azt a mintegy 35,3 M Ft összegű állományt is, amely május 17. és január 31. között került kiírásra és június 30-ig nem került befizetésre. A 256,1 M Ft összegű három részállomány szeptember-november hónapban történő aktív kezelése során mintegy 41 M Ft folyt be az egyetemre, a december 1-jén fennálló, le nem járt tartozások összege követelésgazdánként és kategóriánként az alábbiak szerint alakult. Kategória Összesen Építőmérnöki Kar ,0% Gépészmérnöki Kar ,2% Építészmérnöki Kar ,6% Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar ,3% Villamosmérnöki és Informatikai Kar ,3% Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar ,8% Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar ,5% Természettudományi Kar ,1% Diákközpont ,3% Jogi és Munkaügyi Osztály ,1% Kollégiumok Osztály ,4% Központi Tanulmányi Hivatal ,2% Testnevelési Központ ,0% Összesen % 20. táblázat: január 31-ig kiírt behajthatónak minősített hallgatói eredetű követelésállomány december 1-jén fennálló értéke 33 A hallgatói követelésállományra vonatkozó adatok Szabó Ágnes (GFM GO) közreműködésével kerültek előállításra. 34 Hat követeléskategória került kialakításra, amelyekből az alábbiakkal a követelésgazdáknak nem kellett foglalkozniuk: Az 1. kategóriába sorolt állomány a Neptun.Net előtt alkalmazott rendszerből konverzióval átkerült, bizonytalan tételeket tartalmazta. Ezek törlésre kerültek a Neptunból. A 2. kategória az elévült tételeket tartalmazta. Ezek törlésre kerültek a Neptunból. A 3. kategória az utolsó félévhez kapcsolódó, még le nem járt követeléseket tartalmazta. A 4. kategóriába tartózó 1200 Ft-nál kisebb követeléseket központilag behajthatatlannak minősítette az egyetem. Az 5-6. kategóriába sorolt követelések a Ft feletti tételeket és a Ft közötti tételek voltak. 33

36 V. NEM KARI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA Ebben a fejezetben áttekintjük a kisköltségvetéssel rendelkező nem kari szervezeti egységek kisköltségvetéseinek év végi várható állapotát. A nem kari alrendszer várhatóan mintegy 692 M Ft-nyi maradvánnyal fog rendelkezni év végén. Ugyanakkor a maradványok zöme kötelezettségvállalással terhelt, csak időbeli csúszást takar. Az összes szabad maradvány várhatóan csupán az alábbi egységeknél lesz, mindösszesen ~190 M Ft összegben: JMO 6 M Ft OMIKK 20 M Ft KTH 80 M Ft RK 71 M Ft ÜZO 13 M Ft V.1. NEM KARI ÁLTALÁNOS ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA Az alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul. E (Ft) terv Általános RK KK BECS OMIKK KTH várható terv várható terv várható terv Bevételek mindösszesen Belső költségvetési támogatás Saját bevétel (nettó) Saját bevétel (ÁFÁ-val) Saját bevétel ÁFA-jának befizetése Maradvány (megelőlegezés állománya felett) Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) Megelőlegezés maradaványa Megelőlegezés-állomány (az év elején) Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) Átvett keret (más alrendszerből) Kiadások mindösszesen Személyi juttatások (járulékkal) Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba Rezsi Egyéb a L&T-ba Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) Megelőlegezés-állomány az év végén Bevétel-kiadás táblázat: A Nem kari általános alrendszer kisköltségvetése (E Ft-ban) November második felében megalakult a Kancellári Kabinet (KK), amely 8 M Ft-nyi keretet kapott a Főigazgatói Titkárságtól és további 7 M Ft-ot a Rektori Kabinettől. A táblázatban feltüntetett kiadásai egy átlagos kiadási szerkezetet tükröznek, nem tervezettek. A Jogi és Munkaügyi Osztály (JMO) kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: A nem kari alrendszerből átvett mintegy 8 M Ft-nyi keret döntően az RK-tól átvett keresetkiegészítés és kompenzáció (5,652 M Ft), valamint a Gazdasági Osztálytól (GO) átvett kolléga (2,3 M Ft) bérének fedezetét tartalmazza. Ezek a tételek az egység személyi keretét növelték, utóbbi esetben a GO kerete az adott összeggel csökkent. Az egységnek várhatóan mintegy 6 M Ft-nyi szabad maradványa lesz. Gazdasági Osztály, valamint a Főigazgatói Titkárság tárgyévi kisköltségvetése várhatóan a tervek szerint alakul a GO és JMO, valamint a FT és KK közötti előzőekben leírt keretmozgások figyelembevételével várható terv várható terv várható terv FT várható terv GO várható terv JMO várható 34

37 A Rektori Kabinet kisköltségvetése közel a terveknek megfelelően alakul: Egyes, eredetileg a külön kezelt keretek soron tervezett kiadások az átadott keretek között jelennek meg. Például ide került át a rektor úr által egyes nem kari munkatársaknak adott keresetkiegészítés és kompenzáció összege 35 (ez egyébként 1,5 M Ft-tal növelte az egység személyi kereteit is), továbbá a kutatóegyetemi rendezvény OMIKK-nak átadott tételei, valamint a karokhoz diákolimpiai felkészítésre és az ODOO projekt támogatására tervezett tételek is. Az átvett keretek növekedését (~2,5 M Ft) leginkább azoknak a járulékköteles kitüntetéseknek a fedezete okozza, amelyeket a szervezeti egységek megbízásából a Rektori Kabinet rendelt meg. Az átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) sor 7 M Ft összegben tartalmaz a Kancellári Kabinet részére átadott keretet. A kiemelkedő teljesítmények rektor úr általi elismerésére még 30 M Ft áll rendelkezésre. Az egység maradványa várhatóan 71 M Ft lesz. A Belső Ellenőrzési Csoport kisköltségvetése várhatóan a tervek szerint alakul. V.1.a. AZ OMIKK KISKÖLTSÉGVETÉSE A technológiai változások (e-journal, e-book, távoli hozzáférés ) miatt a könyvtárhasználati szokások is jelentősen átalakultak, a csökkenő helyben használat mellett folyamatosan nő a távhasználat. 9. ábra: Klasszikus könyvtár használati adatok, A helyben használat csökkenése nem jelenti automatikusan a feladatok csökkenését is, sokkal inkább az átalakulását a változó igények kiszolgálása érdekében. A távhasználat hátterét jelentő adatbázisok karbantartása, a szolgáltatások egyik alapját jelentő elektronikus katalógus fejlesztése (elektronikus 35 Az egyetemi belső költségvetés elfogadását követően a terveknek megfelelően hosszabb időszakra visszanyúlóan áttekintésre kerültek a nem kari kiemelt kategóriákhoz tartozó mintegy munkatárs személyi juttatásai, illetve ezek illeszkedése a BME nem kari dolgozóira érvényes bérpolitikai elvekhez. Rektor úr döntése alapján mintegy 30 fő esetében megtörtént a személyi juttatások utólagos rendezése, az érintettek kompenzációja. Továbbá mintegy 10 fő esetében elismerésre került az év végi, év eleji időszakban végzett kiemelkedő munkateljesítmény szintje. A két intézkedés a nyár folyamán lezárult, és mintegy 23 M Ft bér és járulék kifizetéssel járt. A szeptemberi jelentésben erről már beszámoltunk. 35

38 kérőlap, rekatalogizálás), a digitalizálás 36, az olvasókkal való kommunikáció egy részének áthelyeződése elektronikus csatornákra mind folyamatos feladat. Szintén ide sorolandó a megújult omikk.bme.hu honlap működtetése, a bme.hu szerkesztése, tartalomszolgáltatása, a Periodica Polytechnica technikai szerkesztése, az open access hozzáférést biztosító OJS rendszer üzemeltetése, fejlesztése, a BME PA - MTMT migrálásával kapcsolatos munkák, az egyetemi publikációk, hivatkozások MTMT-s nyilvántartásával kapcsolatos adatszolgáltatás, az adatfeltöltés egyetemi szintű koordinálása. Mindezek már nem hagyományos könyvtári, könyvtárosi, hanem egyre inkább informatikai, tudásmenedzsment feladatok, melyek megváltozott kompetenciával rendelkező emberi erőforrást igényelnek. Ezzel szorosan összefüggően, a minőségbiztosítás keretében, 2013-tól bevezetésre került a teljesítményen alapuló értékelési rendszer. Érdekességképpen megemlítjük, hogy a évi költségvetés tervezésekor még 214 fő dolgozott az OMIKK személyi állományában, a évet pedig ez az egység várhatóan ~119 fővel zárja ben megkezdődött a hagyományos leltári, betűrendes és szak-katalógusok teljes körű digitalizálása. Az arra alkalmas felszabaduló terület az olvasóik számára konzultációs célra kerül átalakításra. A könyvtáron keresztül elérhető kurrens nyomtatott és elektronikus folyóiratcímek száma ~20 ezer, a könyvek száma 920 ezer. Az OMIKK kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Költségvetési támogatása az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer működtetésére kapott állami támogatás összegével, 2,75 M Ft-tal nőtt meg. Ugyanekkora összeggel csökkent a várható saját bevétel, ugyanis a tétel eredendően ott került betervezésre. Az egység nettó saját bevételei várhatóan 2-3 M Ft-tal maradnak el a tervezett összegtől, a csökkenés alapvető oka, hogy kiírásra sem kerültek azon egyes NKA pályázatok, amelyekből az egység bevételre számított, továbbá elmaradt egy várt TEMPUS 37 támogatás is. A saját bevételek csökkenését mérsékelték a Kiállítótér fejlesztése című NKA pályázaton elnyert, továbbá a CAMPUS album külső értékesítéséből befolyt összegek. A törökbálinti szabad raktári kapacitás kihasználása érdekében az egység előszerződést kötött a Magyarországi Evangélikus Egyházzal. Az Egyház előre láthatóan 2 évre bérelne polcfolyómétert az OMIKK raktári részében és bérbe venne az ÜZO kezelésében lévő 415 m2 üres raktári területet. A bérbeadás még idén 0,7 M Ft többletbevételt eredményezhet, jövőre pedig éves szinten várhatóan 8 M Ft-ot. A nem kari alrendszerből átvett keret növekedését a HORIZONT 2020 konferencia megrendezésével kapcsolatos kiadások fedezetére az RK-tól átvett 3 M Ft, valamint egyes munkatársak kompenzációjára az RK-ból átvett 1,524 M Ft okozta. Ez utóbbi összeggel megemelkednek a személyi kiadások a tervezetthez képest. Külön kezelt keret tervezett és várható kiadásainak végösszege közel azonos, ugyanakkor a kari folyóirat beszerzési keret összege 15 M Ft-tal emelkedett a tervezetthez képest. Az emelkedés mögött minden bizonnyal az új folyóirat támogatási modell ösztönző hatása áll. A karok 67,2 M Ft saját forrást fordítottak beszerzésre, ezt egészítette ki 22,9 M Ft központi támogatás. (Itt jegyezzük meg, hogy mivel 30 M Ft-ot terveztünk központi támogatásként, azért itt 7 M Ft szabad maradvány várható.) A központi támogatást a rendelési volumen nagysága alapján a TTK, VBK és a VIK vette igénybe. A TTK összehangolta az NTI-vel a rendeléseit, ezért a tanszéki folyóirat beszerzés összege a tervezett 6,7 M Ft-hoz képest 2,2 M Ft-ra csökkent. (A 36 A Műegyetemi Digitális Archívummal (MDA) kapcsolatos tervek, az elmúlt időszakban prioritást élvező, vagy újonnan belépő feladatok mellett, átmenetileg háttérbe szorultak. Az MDA-ba kerülő adatállomány rendszerezése, összegyűjtése, a szerkezet kialakítása megtörtént. Jelenleg folyamatban van az adatállomány feltöltése és az állandó munkafolyamatba való beépítése az egyéni azonosítás összekapcsolása a BME Címtárral februárjára várható az MDA elindítása. 37 A Kutatók Éjszakája programra várt támogatás a résztvevő tanszékekhez került volna. 36

39 folyóirat rendelés önrészének fedezetére összesen 14,9 M Ft OTKA forrást biztosítottak a karok.) 38 A költségvetés tervezésekor az MTA KIK hivatalos értesítése alapján meg kellett emelni az EISZ költségvetési összegét 85,6 M Ft-ra, mivel a ScienceDirect beszerzési árát az Elsevier közel 10 M Ft-tal megemelte. A MTA KIK az Elsevierrel folytatott tárgyalások során elérte, hogy a kiadó végül a 2013-as áron értékesítette az adatbázist. Így a tervezettnél olcsóbban beszerzett Cambridge University Press csomaggal együtt 11,1 M Ft-tal kevesebb EISZ önrész befizetési kötelezettsége keletkezett az egyetemnek Az egységhez allokált 141,7 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik nehézségekbe. Az egységnek várhatóan 20 M Ft-nyi szabad maradványa lesz. Folyóirat kifizetések terv várható Kari forrás Támogatás Külföldi folyóirat kari rendelés (nyomtatott) ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Magyar folyóirat rendelés Külföldi folyóirat tanszéki rendelés MTA EISZ önrész (~8000 elektronikus folyóirat) Összesen táblázat: Az OMIKK évi folyóirat kifizetései (E Ft-ban) 38 A karok ebben az évben tudomásunk szerint olyan OTKA pályázatok terhére rendeltek folyóiratot, melyeknél még az 5%-os keretet teljes egészében dokumentum beszerzésre lehetett felhasználni. Az OTKA keret 2,5%-os Open Access publikálásra való felhasználásának módjáról az egység egyeztetést kezdeményez a karokkal. 39 A Scopus adatbázis ingyenes hozzáférési lehetősége 2014 augusztusában megszűnt. 40 Liszkay Béla tájékoztatása alapján: A 2001-ben indult Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program pénzügyi hátterét a 1079/2012. (III. 28.) Kormányrendelet rendezte. A rendelet szerint az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) állami támogatásból biztosítja, hogy az EISZ keretében létrejött országos konzorciumban résztvevő intézmények a piaci árnál olcsóbban jussanak hozzá elektronikus tudományos tartalmakhoz, adatbázisokhoz, folyóiratokhoz. Az EISZ program keretében elérhető kiadói folyóirat csomagok, adatbázis szolgáltatások beszerzése minden esetben az MTA KIK által lebonyolított közbeszerzési eljárás keretében történik. Az intézményeknek nyújtott EISZ támogatás mértéke a beszerzési ár 25-75% között mozog, összértéke a BME esetében eléri a 110 M Ft-ot. A legköltségesebb tétel a ScienceDirect on-line folyóirat csomag, amelynél a támogatás mértéke több mint 80 M Ft, ez megegyezik a teljes BME önrész összegével. A konzorciumi előfizetés keretében 2014-ben négy szakirodalmi adatbázist és kilenc folyóirat csomagot szereztünk be. A kiadói csomagok beszerzésével több mint online folyóirat elérése biztosított az egyetemünk teljes IP tartományából. A évre is előfizetett szolgáltatások esetében 2013-ban összesen 1,46 millió bibliográfia adat és PDF letöltést végeztek az egyetemről. Csaknem minden adatbázis tekintetében az első 5 legaktívabb felhasználó között szerepelünk, amennyiben az egy FTE-re eső használatot tekintjük, még kedvezőbb helyet foglalunk el. Az EISZ Iroda tájékoztatása szerint a kiadói árak emelkedése miatt a évi önrészekhez viszonyítva 5%-os emeléssel kalkuláltak a évre. A BME évi várható EISZ költsége változatlan rendelésállomány esetén várhatóan bruttó 80 M Ft-ot tesz majd ki, mely nem tartalmazza a Scopus adatbázis 8,3 M Ft-os költségét. A Scopus 8,3 M Ft-os évi előfizetése nem biztosít jogosultságot az adatok automatikus áttöltésére és megjelenítésére az MTMT rendszerében, ennek a verziónak a beszerzése előnytelen és felesleges lenne a BME számára. Az áttöltési és megjelenítési jogosultságot biztosító konstrukció árával kapcsolatban tárgyalások folynak az MTMT, EISZ és az Elsevier között. A közbeszerzési eljárások időben történő lebonyolítása és az adatbázisok folyamatos használata érdekében a BME, mint EISZ tagintézmény december 19-ig nyilatkozik arról, hogy változatlan rendelésállomány mellett, annak önrészét vállalva kíván részt venni az EISZ programban. 37

40 V.1.b. A KTH KISKÖLTSÉGVETÉSE A Központi Tanulmányi Hivatal kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az egység tervezett költségvetési támogatása várhatóan két jogcímen: Sportcsillagok Ösztöndíjra (3,06 M Ft) illetve a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjra (71,678 M Ft) 41 kapott támogatással bővül. Mindkét tétel növeli az egység kiadásait is. Az egység saját bevételei az alábbi esetekben tértek el jelentősen a tervezettől: o A mobilitási pályázatokból (Erasmus, Ewent, Ceepus) tervezett 237 M Ft helyett várhatóan 268 M Ft saját bevétele lesz az egységnek. Továbbá ősszel beindul az ACTIVE mobilitási program is, amely várhatóan 15 M Ft-tal növeli a saját bevételeket. A saját bevételek növekedésével nő a külön kezelt keretek és a kötelező maradvány összege is. o Nem tervezett bevételként jelentkezik az egyetemen tanuló afgán hallgatók támogatására az EMMI-től kapott összeg (3,3 M Ft), amely szintén növeli a külön kezelt kereteket. o Az Oktatási Hivatal (OH) fizet a felvételi eljárásokban való közreműködésért az egyetemnek. Év közben kiderült, hogy nem csak a tervezett évi felvételi eljárás díja, hanem a 2014K (2,2 M Ft) és 2014Á (17,3 M Ft) felvételi eljárások díjai is kifizetésre kerülnek ebben az évben. 42 A nem kari alrendszerből átvett ~7 M Ft-nyi keret a RK-ből kapott keresetkiegészítés és kompenzáció volt, amely tételek az egység személyi keretét növelték. A karoktól átvett keretek várhatóan a terveknek megfelelően alakulnak. Az egység külön kezelt keretei az előzőekben említetteken túl az alábbiak szerint alakulnak: o Az informatikai beruházásoknál megtakarítások jelentkeznek, amelynek oka, hogy a beszerzéseket tartós bérleti konstrukció váltja fel, 3 évre vonatkozó kötelezettségvállalás mellett. 43 o A Neptun fejlesztés opcionális elemei közül a GB engedélyével az alábbiak kerültek, illetve kerülnek az év végéig megvalósításra, összesen 1,53 M Ft értékben: A BME-n alkalmazott, az MGR igényei alapján kialakított pénzügyi kódrendszer és a többi intézményben használt pénzügyi kódrendszerrel történő homogenizálása. 44 A FIR feladások érdekében a Nexonból az oktatói adatok átadása a Neptunba. A tanszéki-kari adminisztrátorok számára szervezett Neptun oktatás. 41 A Stipendium Hungaricum ösztöndíj program kialakulásával együtt formálódik, a működés problémákkal terhelt, ráadásul a program utófinanszírozási jellegű (tavaly december 31-én fizetett a Miniszterelnöki Hivatal.) A meglévő 5 hallgatót 33 (angol nyelvű képzésre) + 12 (magyar nyelvű képzésre) további hallgató követi, augusztusi döntéssel további hallgatók várhatóak. A vonatkozó rendelet (285/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet A Stipendium Hungaricumról) értelmében az egyetem az alábbi támogatást kapja: MSc, BSc PhD Tandíj egy félévre (angol képzés) 3200 EUR 4500 EUR Tandíj egy félévre (magyar képzés) normatíva Ösztöndíj (havi) Ft Ft Lakhatási támogatás vagy kollégiumi férőhely (havi) Ft Ft Egészségbiztosítás (év) Ft Ft Adminisztrációs és egyéb díjakra Ft Ft 42 A korábbi években jelentős elcsúszás volt a felvételi eljárás lebonyolítása és a közreműködési díj OH-nak való kiszámlázása között. 43 Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban bekövetkezett leállások, összeomlások tapasztalatai alapján újra meg kell majd vizsgálni az idei költségvetés készítésekor forrás hiányában elhalasztott KTH IP telefonközpont felújítását, fejlesztését. 44 A Neptun szabványos pénzügyi kód előnye, hogy számos automatizmus és funkció épül rá a Neptunban. Ilyen például a díjköteles kérvény, amelyek kitöltésekor automatikusan kiírásra kerül egy fizetési tétel a hallgató számára, és csak annak teljesítése után kerül intézésre a hallgató kérvénye. E fejlesztésnek volt köszönhető, hogy a hallgatók csak akkor tudtak regisztrálni a szintrehozó matematika tanfolyamra, ha annak díját előzetesen befizették. Ezen kívül (szabályozott módon) a hallgatók ki tudnak írni maguknak különeljárási díjat, ismétlővizsga-díjat stb. 38

41 A BME gyűjtőszámlának a kincstárba történő átviteléhez szükséges fejlesztés. o A GB június 27-ei ülésén elfogadta a KTH évre tervezett egyes IT beruházásainak 45 bérleti formában történő lebonyolításáról szóló előterjesztést, amely az egy évvel korábban jóváhagyott fejlesztési konstrukció folytatásáról szólt. o A nemzetközi kapcsolatokra szánt 11 M Ft 114 E Ft-tal lesz magasabb a tervezettnél, amelynek oka, hogy az Adde Salem projekt költségei az egyetemet terhelték, amelyet azonban a szervezet az egyetemnek megtérített. Az egységhez allokált, nemzetközi tagdíjakra fordítandó 2,85 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik nehézségekbe. o Az idén a KTH-t számos felújítási munka érinti. Az R épületi homlokzat felújítási munkák keretében az utcai fronton a földszinten, valamint az I. emelet korábban kimaradt részén kicseréltettük az ablakokat. 46 A korábban tervezett munkákat emiatt némileg módosítani kellett. Az R épület aulájában található hallgatói kiszolgáló helyiség felújítása (0,9 M Ft) és az R épület KTH földszinti irodák karbantartási munkái (3,6 M Ft) is befejeződtek. Az R épület földszinti folyosóra elkészült tervek az egység számára nem voltak elfogadhatóak, a tervmódosítás a megmaradt keretek függvényében folyamatban van. A KTH nemzetközi programokhoz és informatikai bérleti konstrukcióhoz kapcsolódó év végi kötelezettségvállalással terhelt maradványa mintegy 90 M Ft, szabad felhasználású maradványa mintegy 80 M Ft lesz. Ez döntően a KTH-hoz irányított brazil bevételekből, az Erasmus program szabadon felhasználható támogatási részének évközi növekedéséből, az OH által fizetett felvételi eljárási díjak terven felüli összegéből keletkezett. 45 Az érintett beszerzések: normál és gyors lemeztároló bővítése, Neptun szerverpark fejlesztése, szerver memória (RAM) bővítés, mentőrendszer továbbfejlesztése, hálózati eszközök fejlesztése, Neptun standby konfiguráció kialakítása. 46 A munkák fedezetéhez a KTH a nem várt többletbevételeiből, a költségvetési terület kontrollja mellett, 2 M Ft-tal hozzájárult. 39

42 V.2. NEM KARI LÉTESÍTMÉNY ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA Az alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul. E (Ft) Létesítmény terv várható terv várható terv 23. táblázat: A Nem kari létesítmény alrendszer kisköltségvetése (E Ft-ban) várható terv várható Bevételek mindösszesen Belső költségvetési támogatás Saját bevétel (nettó) Saját bevétel (ÁFÁ-val) Saját bevétel ÁFA-jának befizetése Maradvány (megelőlegezés állománya felett) Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) Megelőlegezés maradaványa Megelőlegezés-állomány (az év elején) Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) Átvett keret (más alrendszerből) Kiadások mindösszesen Személyi juttatások (járulékkal) Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba Rezsi Egyéb a L&T-ba Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) Megelőlegezés-állomány az év végén Bevétel-kiadás BKO ÜZO TIO V.2.a. AZ ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE Az Üzemeltetési Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az egység saját bevételei mintegy 12 M Ft-tal lesznek magasabbak a tervezett összegnél, amely döntően a továbbszámlázott energiadíj (fogyasztásnövekedés miatt bekövetkezett, tehát a költségszintet is növelő) 10%-os (25 M Ft) növekedésének köszönhető. Ezt a növekedést mérsékli az, hogy az EMMI által a Q épületre biztosított támogatás alacsonyabb lett, mint a tervezett: o A Q épülettel összefüggő tényleges PPP bevételek (590,229 M Ft) 14,395 M Ft-tal lesznek alacsonyabbak a költségvetésben tervezett összegnél (604,624 M Ft) A Q épülettel kapcsolatosan a időszakban elmaradt PPP támogatások összege mintegy 391 M Ft. Év Tényleges kifizetés A teljes kötelezettség Minisztériumi Teljes Ebből állami Ebből egyetemi 50 %-a a szerződés támogatás és a kötelezettség Teljes összeg hozzájárulás hozzájárulás szerint szerződés különbözete terv Összesen

43 o A várható bérleti díj bevételek mintegy 1%-kal, azaz nettó ~2 M Ft-tal alulmúlják a tervezett értéket. Az egység 90 napon túl lejárt kintlévőségei ~37 M Ft, amelyek behajtására a szükséges intézkedéseket megtették. A személyi kiadások várhatóan kizárólag a mintegy 4,648 M Ft RK-ból átvett kompenzáció és keresetkiegészítés összegével haladják majd meg a tervezettet, mely összeg az átvett keretek sort is növelte. A külön kezelt sorokon várható éves összesített kiadások a terveknek megfelelően alakulnak, az egyes sorokon kisebb mértékű változások kimutathatók. o A HUF EUR-hoz mért gyengülése a Q épületért fizetett létesítési díjrészletet érintően árfolyamkockázatot jelenthet. o Az ÜZO az Építőmérnöki Kar kérésére szeptember 1-i hatállyal visszavette a Balatonkenesei Mérőtelep üzemeltetését. Ez csekély kiadásnövekedést jelent. A Mérőtelep hasznosításával kapcsolatban még nem született döntés. o Az összesített közüzemi kiadások várhatóan a terveknek megfelelően fognak alakulni. Az ÜZO-nak terv szerint az év végén 120 M Ft-nyi maradvánnyal kell rendelkeznie, amelynek oka, hogy a Q épület fedezetbiztosítási számláján ekkora összeget kell tartani. Ezen felül mintegy 13 M Ftnyi szabad maradvány várható. V.2.a..1 KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA őszén végeztük el legelőször a közüzemi költségek trendjellegű elemzését. Akkor a es időszakot vizsgáltuk, a évet pedig az I-III. negyedév tény adatai alapján becsültük. Az egyetem éppen a létesítményprogramjának közepén járt, azt mondtuk, hogy az energia-racionalizálási jellegű beruházások hozadékainak középtávon a közüzemi naturáliákban mért fogyasztásban is meg kell jelenniük. A fejezet ábrái a évek tényleges fogyasztását és közüzemi költségeit mutatják (függetlenül attól, hogy mikor történt a kifizetés). A év adatai szeptember végéig tényleges fogyasztási és költség adatok, de a IV. negyedévre a tervezett jellemzően az előző évben felhasznált mennyiségeket vettük figyelembe. A távhőszolgáltatás kivételével valamennyi közüzem ÁFA tartalma január 1-től 25%-ról 27%-ra emelkedett. A távhő és gőz fogyasztását együtt mutatjuk be, mert az elmúlt években számos épület fűtése és/vagy használati melegvíz szolgáltatása, részben vagy egészben leválasztásra került a gőzrendszerről és távhőre került átállításra. Például a Hő épület gőzös rendszeréről leválva kapott önálló hőközpontot 2012-ben a DCS épület. Az egyetem számára elérhető hődíj egységára 2011-ről 2013-ra ~10%-kal csökkent, a FŐTÁV Zrt.- vel történt ártárgyalásoknak megfelelően. 49 A távhő esetében, az ártárgyalások eredményeként alapdíj kedvezményt sikerült elérnünk 2013 júliusától. Az idei év az első olyan év, melyben mindegyik hónapban szerepel már a kedvezmény, amely éves szinten a távhő költségében mintegy 1-1,5%-os csökkenést eredményez Az alfejezet összeállításában Czigányné Danó Irma (GMF ÜZO), Jászay Pál (GMF ÜZO) és Tóth Balázs (RK Költségvetési és Kontrolling Csoport) működött közre. 49 A melegebb időjárásnak, valamint a gazdaságosabb üzemvitelnek köszönhetően, a hőfelhasználás csökkent, viszont a teljesítménydíj nem változott, ezért a Ft/GJ érték nem csökkent, hanem kis mértékben nőtt az előző évhez képest. 50 Megemlítjük, hogy a Könyvtár hőellátását segítő hőszivattyús rendszer 2 darab, egyenként 33,4 kw teljesítményű REHAU GEO 30B típusú, egységből áll. Ellátja a Könyvtár előcsarnokát és folyosóját padlófűtéssel, a szellőzésre dolgozik mintegy 40 kw maximális teljesítménnyel, valamint 4 db 1 kw-os, saját termosztáttal szabályozható helyi fűtést 41

44 A hőfelhasználás változásának jelentős befolyásoló tényezője a külső léghőmérséklet. A év kisebb hőenergia felhasználása jelentős mértékben a külső léghőmérséklet emelkedéséből adódott. A év első felében fogyasztott energia csökkenést (hasonlóan a évihez) ugyancsak a külső léghőmérsékletnek a tavalyihoz képest is magasabb átlagértékével magyarázzuk. A év első négy hónapjánál is melegebb volt az idei első négy hónap külső átlagos léghőmérséklete, ezért kisebb volt a hőfelhasználás mind a földgáz-, mind a távhőfelhasználás esetében (mintegy 20%-kal). A szeptemberi hideg időjárás miatt (az előző évhez hasonlóan) néhány létesítményben már abban a hónapban el kellett indítani a fűtést, de ennek ellenére egész évre a évi fogyasztási szintnél is alacsonyabb hőfelhasználást prognosztizálunk, a csökkenés nagysága várhatóan ezer GJ lesz. A kedvező időjárási tényezőn túl jelentősebb megtakarítás egyértelműen az E épület hőfelhasználásában jelentkezett. Az épület nyílászáróinak cseréje, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésének eredményeként, az épület hőfelhasználása a évi felhasználás mintegy 45%- ára csökkent. Az épület fűtési rendszerének pontosabb beszabályozása 2013-hoz képest további 10%- os energiafelhasználás csökkenést eredményezett. 10. ábra: Távhő és gőz fogyasztás változása, A földgáz egyetem által elérhető ára között közel állandó volt. A évi közbeszerzésnek köszönhetően sikerült mintegy 20%-kal csökkenteni a földgáz beszerzési árát, amely a évi közbeszerzés során tovább csökkent. A teljesítmény díja, amely független a fogyasztástól, mindeközben nem változott. 51 A gázfelhasználás jelentős részét a Wigner kollégium (8%), a Bercsényi kollégium (9%), valamint a HŐ épületben levő, gőzt előállító kazán (68%) adják. A évi adatok 35%-os mennyiségi csökkenést mutatnak a 2012-es év fogyasztásához képest, míg a évi fogyasztásban további 15-16%-os csökkenés várható a tavalyi évhez viszonyítva. Ennek elsődleges oka, hogy az idei első félévben a magasabb külső átlagos léghőmérséklet miatt biztosít. A berendezés 2013 júliusában elkészült, üzembe vettük. Az üzemviteli tapasztalatokat legkorábban 2015-ben, a fűtési szezon végén tudjuk értékelni, akkorra lesznek méréssel is alátámasztható eredményeink. 51 A gáz egységárának változását befolyásolja a teljesítménydíj és a felhasznált mennyiség ára. Ezek együttesen adják meg a számítás alapját. 42

45 kisebb volt a fogyasztás a tavalyi év azonos időszakához képest. Az idei év szeptemberi hideg időjárása miatt bekövetkezett többletfogyasztást is figyelembe véve, a felhasználás volumenének csökkenésére számítunk. A csökkenés további oka a kollégiumok korszerűsítése, és ennek eredményeként jelentkező gazdaságosabb üzemvitel. A kollégiumok közül gázfelhasználók a Bercsényi , a Wigner és a Kármán kollégiumok. 52 Ezek közül két kollégiumban történt lényeges korszerűsítés: A Bercsényi Kollégiumban a nyílászárók cseréje történt meg korszerűbbekre, ami mintegy évi 10%-nyi földgáz csökkenést eredményezett. A Wigner Jenő Kollégium esetében szintén nyílászáró csere történt, valamint megtörtént a homlokzatok és a födémek (lapostető és pince) hőszigetelése. Ennek a kollégiumnak a földgázfelhasználása is mintegy 10%-kal csökkent az előző évekhez képest. 11. ábra: Gázfogyasztás változása, A as időszakban az egyetem összes villamos energia felhasználásának növekedése leginkább annak tudható be, hogy egyes tanulmányi épületekben (I, Q épületek) nagy mértékben megnőtt a fogyasztás, amely nem a saját (oktatási, kutatási) tevékenység fogyasztásnövekedéséből fakad, mint inkább a két épület elektromos hálózatához átmenetileg, vagy tartósan csatlakozott külsős felhasználók többletfogyasztásainak tudtható be. A 2014-es év január-augusztus közötti időszakát vizsgálva az I épület fogyasztása 20%-kal, a Q épületé 29%-kal haladta meg a év azonos időszaki értékeit. (Mindkét épület önálló fogyasztóként szerepelt.) Az I épület esetében a fogyasztás növekedését az okozta, hogy 2012 áprilisában rácsatlakozott a Jégpálya, majd ennek megszűnését követően 2013 szeptemberében a Jégcsarnok. Ez utóbbival az év hátra lévő részében is számolnunk kell. A Q épület fogyasztását az épülő MTA épület fogyasztása növelte meg. Az év második felére normalizálódott a fogyasztás, az MTA épülete levált a Q épületről. A BME a külső érintettek fogyasztását részükre továbbszámlázza. A külsős vállalkozások által üzemeltett konyhák, büfék, valamint az egyéb bérlők növekvő felhasználásai is jelentősen emelkedtek, így növelve az egyes épületek villamos energia felhasználását. E tételeket ugyancsak továbbszámlázta az egyetem az érintetteknek. 52 Bár a Kármán kollégium PPP konstrukcióban üzemel, de az üzemeltetőtől utólag kapott fogyasztási és költség tény adataival, valamint a hiányzó időszak becsült adataival kiegészítve adjuk meg adatainkat. 43

46 Az elmúlt három évben az alábbi fogyasztáscsökkenéseket tapasztaltuk, amelyek viszont nem kompenzálták a növekedést ben fokozatosan, és az év végére teljesen megszűnt a Z épület használata, amely évente átlagosan 460 MWh fogyasztást jelentett decemberében végleg lezártuk a V2 épületet, amelynek éves fogyasztása 550 MWh volt. A két épület fogyasztását folyamatosan figyelemmel követve sikerült minimalizálni a fogyasztásukat: a két épület együttes villamos energia felhasználása 90%-kal csökkent a évihez képest 53. A Gyorskocsi utca 5. sz. alatti ingatlan villamos energia fogyasztása minimalizálásra került. Ez éves szinten 2013-ban 1 MWh. Az épület 2014 áprilisában visszaadásra került, az addig mért fogyasztás 136 kwh volt. A 2014-es villamos energia felhasználás kicsivel a 2013-as mennyiségi szint alatt várható, és annak költségeit a tavalyi költségszint közelében becsüljük április 30-ig a korábbi közbeszerzésen nyertes E.ON Energiaszolgáltató Kft. szolgáltatta a villamos energiát nettó 16,13 Ft/kWh egységáron. Ezt követően a közbeszerzési eljárás eredményeképpen a Magyar Áramszolgáltató Kft. az új szolgáltató, az általa nyújtott egységár még kedvezőbb: nettó 14,62 Ft/kWh. 54 A rendszerhasználati díj bruttó egységára 1,29 Ft/kWh-val nőtt 2013-hoz képest. Tehát a közbeszerzési eljárás költségcsökkenést eredményezett, ugyanakkor az I és Q épületek esetében nem változott az ELMŰ Nyrt. által biztosított villamos energia ára, így csúcsideji felhasználásért még mindig nettó 26,86 Ft-ot kell fizetni kilowattóránként, míg a csúcsidőn kívüli egységár nettó 16,13 Ft/kWh. Célunk, hogy a következő közbeszerzési eljárásba bevonjuk ezeket az épületeket is ben az ÁFA növekedés és az egységárcsökkenés egymással ellentétesen hatott, így a villamos energia árának változása mintegy bruttó 1 Ft/kWh növekedést eredményezett. 12. ábra: Villamos energia fogyasztás változása, A Z épület tetején átjátszó állomás üzemel, amelynek folyamatos működéséhez, és a lifttel történő megközelíthetőségéhez szükséges biztosítanunk a villamos energiát, a V2 épület homlokzata reklám felület, így annak megvilágításához ugyancsak szükséges villamos energia. 54 A rezsicsökkentés itt is csak a lakossági fogyasztókra vonatkozik. 55 Az ÜZO tájékoztatása szerint az érvényes szerződés szerint az I és a Q épületek villamos energia felhasználója az ELTE, a villamos energia vevője a BME. Jelenleg folyamatban van, hogy a felhasználó is a BME legyen, ez kell ahhoz, hogy az épületek a közbeszerzési körbe bevonhatók legyenek. 44

47 A villamos energia költségének további csökkentése érdekében rendszeresen ellenőrizzük a lekötött és a valóságos teljesítmény alakulását, szükség esetén azonnal beavatkozunk, illetve az éves fordulónapon módosítjuk a lekötéseket. Az I és a Q épületek lekötésének módosításával várhatóan évi bruttó 10 MFt megtakarításra van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy ha nincs teljesítmény-túllépés, akkor június 30-ig biztosan tart a megtakarítási időszak, akkor, a fordulónapon lehet a lekötések esetleges további csökkentésével további megtakarításokat elérni. Az északi területi 10 kv-os hálózat lekötésének módosításával várhatóan egy év alatt bruttó 1,5 MFt takarítható meg. (Ebben az esetben a fordulónap minden év március elseje.) időszakban a közműfelhasználás (víz, csatorna) mértéke csökkent, míg 2013-ról re nőtt az elhasznált mennyiség, amely fogyasztásnövekedés jobbára az oktatástechnikai változások (nagyobb vízigényű laboratóriumi felhasználás) számlájára írható. 13. ábra: Víz- és csatornadíj változása, A szippantás költségét azok a fogyasztók (konyhák) közvetlenül fizetik, akik igénybe veszik e szolgáltatást, így ennek költsége nem jelenik meg az egyetemi gazdálkodási rendszerben. A kéményseprési díj éves szinten félmillió forint, amelyet ugyancsak nem tartalmaz az előző ábra. Az adott év fogyasztásához kapcsolódó összes közüzemi költség 2011 és 2014 között 300 M Ft-tal, azaz mintegy 20%-kal csökkent. Ebben közrejátszottak az épületállomány darabszám- valamint funkció változásából eredő hatások, a naturáliák változása, valamint az egyes árhatások. 56 Az ELMŰ Hálózati Kft.-vel kötött szerződések értelmében a lekötött teljesítmény növelésére bármikor, míg csökkentésére csak fordulónapon van lehetőség. Ez indokolja a rendszeres ellenőrzést, illetve az, hogy a lekötött teljesítmény egységárának háromszorosa a büntetési egységár. 45

48 14. ábra: A tárgyévet terhelő közüzemi kiadások alakulása (kéményseprés nélkül), (E Ft-ban) V.2.b. A BERUHÁZÁSI ÉS KARBANTARTÁSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE Egy évvel korábban főbb területenként, programonként mutattuk be a közötti időszak közel 11 Mrd Ft összegű létesítmény jellegű beruházási, felújítási, karbantartási kiadásait. Ennek kiemelkedő voltát jól szemlélteti az alábbi ábra, amelyen látható, hogy 2013-ban a felhalmozási kiadások aránya, hogyan tért vissza a létesítményprogramot megelőző szintre. 15. ábra: A felhalmozási kiadások változása, A Beruházási és Karbantartási Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az egység az összes költségvetési támogatási keretét megkapta. A költségvetési támogatása 20,612 M Ft-tal nőtt, amely összeg a Likviditási és tartalékalapból került biztosításra. Ebből 15,513 M Ft a VBK évi létesítménytámogatásának teljes összege, amelyet a kar az idén 46

49 a CH épület homlokzati felújításaihoz használt fel, 5,099 M Ft pedig a KJK évi létesítmény támogatásának 38%-a, mely különböző kari programokra került felhasználásra. Az egység saját bevételei két tétel miatt emelkedtek meg jelentősen: o A Bay Zoltán Nonprofit Kft-nél kezelt volt IKMA pénzek terhére került elszámolásra az ÉL Sportközpont fejlesztés finanszírozása. A becsültnél magasabb kivitelezési költség miatt, a tervezett 150 M Ft helyett 184 M Ft átvételére került sor. 57 o Az I és Q épületek elektromos ellátó hálózatában rendelkezésünkre álló áramkapacitás többletünket értékesítettük az ELMŰ felé, mert erre a kvótára szüksége volt a megépülő Tüskecsarnok betáplálásához. A Tüskecsarnok megvalósítása érdekében értékesített energiakvóta ellenértéke bruttó 83,210 M Ft. A befolyt nettó összeget (65,520 M Ft) 9,8 M Ft összegű rezsitérítés terhelte. Itt jegyezzük meg, hogy: o Idén sem történt energiaracionalizálásra vonatkozó EU-s pályázati kiírás. o A Q2 épület MTA általi túlépítése miatt a BME-t kár érte. Ennek kompenzálása több tízmilliós saját bevételt jelenthet. Sajnálatos módon a tárgyalások elhúzódtak, így október hónapban a BKO ellenőrző területmérést készíttetett melyből kiderült, hogy az MTA nemcsak a jóváhagyottnál nagyobb épületet épített az értékesített területre, de az értékesített földterületnél jelentősen nagyobb részt épített be, azaz ráépített BME telekrészére is. A bizonytalanság miatt a évi tervezéskor sem számoltunk a kártérítés beérkezésével. o A nyár folyamán a BKO benyújtott két műemlék rekonstrukciós pályázatot is (CH főbejárat előtti kerítés, illetve, R előtti kőoroszlánok), amelyekhez a BME együttesen ~6 M Ft önerő mellett M Ft pályázati támogatást igényelt. A pályázatok elbírálása folyamatban van, néhány millió Ft-os támogatás várható. o A Pro Progressio alapítvány közvetlen támogatást nem nyújtott a Díszterem évi részleges felújítási programjához, ugyanakkor a BKO kezdeményezésre az alapítvány és az ÉMK megállapodott kb. 300 szék ütemezett felújítására, vagy cseréjére, mintegy 7 M Ft-os támogatási keretösszegből. Az elképzelések tisztázása és az egyeztetések még folyamatban vannak. A fogyatékos hallgatók beruházási keretének (17,940 M Ft) DIK-BKO által történő átadásáraátvételére a tervezettel ellentétben nem kerül sor. November végével vehetik birtokba a hallgatók a közös BME-ELTE tornatermet és öltözőt a Tüskecsarnok épületegyüttesben. Elkészült a Jendrassik Labor vízfogyasztás kiváltása (részben a létesítményalap terhére), és folynak az ellenőrző mérések az F épület rendkívül magas vízfogyasztása okának feltárása érdekében. Várhatóan nem csak a Fermentációs Labor, hanem több épületszárny laborjai is érintettek. A mérési adatok kiértékelését követően kerülhet sor a műszaki megoldások kialakítására. A személyi kiadások várhatóan kizárólag a mintegy 2,5 M Ft-os RK-tól átvett kompenzáció és keresetkiegészítés összegével haladják majd meg a tervezettet. Egy tervezési hiba miatt nem került beállításra a keretátadások közé a Létesítményalap még 2013-évből származó tartozása a VIK (5 M Ft) és a GTK (19 M Ft) felé. Ezeket a keretátadásokat az egység az év során teljesítette, a keretmozgás fedezetét a költségvetési területtel történt egyeztetést követően technikailag az áramkvóta értékesítéséből származó terven felüli bevétel teremtette meg. A szabályozási lehetőséggel élve a TTK az előzetes tervektől elérően nem járult hozzá 2 M Fttal az L épületi laborja felújításhoz. Az összeg a kari létesítményalap terhére került 57 A lehívás ütemezése a részszámlákhoz igazodott, mert a fedezetül szolgáló állampapírok hozama a lehívásig a BME-t illeti. A BME-t illető IKMA vagyon értéke a lehívásokat megelőzően első félév végén 465 M Ft-ot tett ki, a jelenlegi maradványérték 304 M Ft. 47

50 elszámolásra, és az önerő hiánya miatt a Kar rendelkezésére álló keret ennek kétszeresével, 4 M Ft-tal csökkent. A külön kezelt keretek tárgyévi kiadásai várhatóan jelentősen elmaradnak a tervezettől: o A Kari létesítményprogram keretében tervezett 150 M Ft-os keretnek várhatóan a fele kerül lehívásra az idén. Megjegyezzük, hogy a VBK teljesen, a KJK pedig részben a évi keretét is igénybe vette. o Az előzetesen tervezetthez képest megtakarítást sikerült elérni az alábbi programokon: a középső kampusz csőalagút (45 M Ft/32,6 M Ft), a tetőfelújítási programok (200 M Ft/177,3 M Ft), a középső kampusz öntözőhálózat kialakítás (10 M Ft/5,7 M Ft), a Hő épület hőcserélő csere (10 M Ft/8,4 M Ft), egyes tervezési tételeken, és maradvány várható az egyéb (tartalék) tételsoron is. o Egyes folyamatban lévő munkákról: Az előzetesen becsültnél jelentősen magasabb költségvonzat miatt (20 M Ft helyett több mint 30 M Ft), eredménytelen lett a Hő épület dunai homlokzat rekonstrukciójára kiírt eljárás. A tervek felülvizsgálatát követően a közbeszerzés ismételt kiírása folyamatban van évi megvalósítással és pénzügyi teljesítéssel. Hasonlóan közbeszerzési szakaszban vannak még a gőzrendszer kiváltás további ütemei is, valamint az MM-Mg épület tetőfelújítás folytatása, évi megvalósítással és kifizetéssel. A V2 épület korszerűsítésére vonatkozó engedélyezési tervek alapján kiadásra került a jogerős építési engedély. Az állami különtámogatási összegek befagyasztása/törlése miatt a kiviteli tervek elkészítése még nem került megrendelésre. Hasonlóan nem került megrendelésre a Z épület felújításának engedélyezési terveztetése is. Tekintettel arra, hogy a Z épületi program kihatással lehet az R épület előtti parkoló felújítására is, ezen program megvalósítása évről elhalasztásra került. A következő évre várható külön kezelt maradvány 258 M Ft, melyből o a karok kötelezettségvállalással terheltnek tekintett létesítmény maradványa ~73 M Ft, o kötelezettségvállalással terhelt felújítási-beruházási maradványa ~155 M Ft, o kötelezettségvállalással terhelt karbantartási maradványa ~30 M Ft. 48

51 E Ft-ban terv várható Épületbejáratok és kapcsolódó belső terek felújítása K épület É-i oldal külső csatorna alapvezeték felújítása F épület csatorna alapvezetékek cseréje K épület III. emeleti fűtés Csőalagút középső kampusz Sportközpont bővítés I. ütem (sporttermek) I épület csőcsere K folyosó és folyosóvilágítás felújítás (gyorsabb ütemben halad, folytatódik) Tetőfelújítások (K, Kö, MM-Mg, Mt, T) Gőzrendszer kiváltás Felvonó felújítások Központi területek nyílászárócserék (kiegészítve keretátvétellel) Árvízvédelmi munkák (csatorna, gépészet és AE ép. elektromos tartalék betáp) (folytatódik) ÉL épület Aszfalt labor áttelepítése Tájékoztató táblák K ép aula hangosítás R épület bejáró (homlokzat, világítás, szobrok, parkolórész stb.) (parkolórész nélkül) Hő épület dunai homlokzat (új köz beszerzés) K épület Díszterem (bővebb program valósult meg, vannak még további feladatok) A épület alagsor gépészeti korszerűsítés és irattár bővítés Hő épület hőcserélő csere K épület belső "udvarok" vízelvezetés Középső kampusz öntözőhálózat záró ütem Egyéb Ch épület tervezések Ch épület födém hőszigetelés Ch épület rakparti homlokzat, többi összeg VBK létesítmény 2014, Kari vállalás Kari létesítményprogram (kb. 50% kari önerő) Tervezések, tervellenőrzések, engedélyeztetések, közbeszerzési díjak Karbantartás Összesen táblázat: A BKO külön kezelt kereteinek várható alakulása év végéig (E Ft-ban) 49

52 V.2.c. A TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE A Telekommunikációs és Informatikai Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az egység bevételeit érintő tételek közül a más alrendszerből átvett kereteket érdemes kiemelni. A tervezett 127 M Ft-nyi keretátvétel teljesült. Ennek része volt az MGR Számvitel 2014 fejlesztéshez való kari hozzájárulás (10 M Ft) is, amely megtörtént, ugyanakkor várhatóan az összeg 5 M Ft-tal történő megemelése látszik szükségesnek. Ez a tétel még a Gazdasági Bizottság döntésére vár. 58 A kiadásokat érintően az alábbiakat érdemes kiemelni: o A személyi kiadások várhatóan kizárólag a mintegy fél millió forintos RK-tól átvett kompenzáció összegével haladják majd meg a tervezettet. o Az egység külön kezelt kereteinek (mintegy 470 M Ft) felhasználására jellemző, hogy azok az év utolsó két hónapjában meglódulnak, de így is lesznek pénzforgalmilag a következő évre átcsúszó tételek. Egészen biztos, hogy a másodlagos gépterem kialakításával kapcsolatos beruházás kiadásai pénzforgalmilag 2015-re csúsznak át. Ez mintegy 15 M Ft-tal növeli a kötelezettségvállalással terhelt, az egyetemi mobiltelefon költségekre biztosított 10 M Ft-nyi forgótőkéből származó maradvány várható összegét. o Az egység legjelentősebb kiadási tételei (összesítve mintegy 250 M Ft) az MGR projekthez köthetők. Az előző kontrolling jelentés óta eltelt időszakban a Synergon Integrator Kft. már nem csak szóban, hanem írásban is jelezte, hogy fel kívánja bontani az MGR szerződést. Meghívásos közbeszerzési eljárás keretében kíván az egyetem partnert találni, aki folytatná a Synergon feladatait, lehetőleg a jelenlegi feltételekkel. A belső költségvetésben foglaltaknak megfelelően folyamatban van (és várhatóan év végéig lezárul) a HSZK működésének áttekintése. Ez adhatja majd az alapot a HSZK finanszírozási konstrukciójának jövő évtől történő megváltoztatásához. Az egységhez allokált 18,313 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik nehézségekbe. 58 Ennek oka, hogy tárgyévi államszámviteli változásokkal kapcsolatos fejlesztések költsége a tervezett 40 M Ft helyett várhatóan 50 M Ft-ba fog kerülni, amelynek a kapcsolódó megállapodásnak megfelelően a felét vállalja a BME. Idézet a költségvetésből: Azaz a MGR Számvitel fejlesztés költségeihez az egyetem központilag biztosít 10 M Ftot, amelyet a karok és a HDÖK-DIK (a GB hatáskörébe utalt döntéssel) további 10 M Ft-tal emelhetnek meg a GMF által előkészített javaslat alapján. A költségeket az MGR alapinfrastruktúra fejlesztéshez való hozzájárulással azonos arányban kell fedeznie a karoknak és a HDÖK-DIK-nek. Ennek megfelelően az ügy a Gazdasági Bizottság elé fog kerülni. 50

53 VI. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA 59 A Kollégiumi alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul. E (Ft) KO terv várható Bevételek mindösszesen Belső költségvetési támogatás Saját bevétel (nettó) Saját bevétel (ÁFÁ-val) Saját bevétel ÁFA-jának befizetése Maradvány (megelőlegezés állománya felett) Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) Megelőlegezés maradaványa 0 0 -Megelőlegezés-állomány (az év elején) 0 0 Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) Átvett keret (más alrendszerből) Kiadások mindösszesen Személyi juttatások (járulékkal) Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba Rezsi Egyéb a L&T-ba 0 0 Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) -Megelőlegezés-állomány az év végén Bevétel-kiadás táblázat: A Kollégiumi alrendszer kisköltségvetése (E Ft-ban) A Kollégiumi alrendszer működésének évre tervezett forrásai A belső költségvetési támogatás a kollégiumi normatív támogatás, a PPP támogatás valamint a lakhatási támogatás 70%-ának összegeként az alábbiak szerint került meghatározásra: o A tervezettnek megfelelően az alrendszer 460,175 M Ft kollégiumi normatív támogatást és 327,600 M Ft lakhatási támogatást kapott. Ezt az összeget növeli a évi normatíva elszámolás keretében kapott 8,213 M Ft kollégiumi normatív támogatás valamint 62,391 M Ft lakhatási támogatás 60. o A Kármán és a Schönherz kollégiumok esetében PPP támogatásként, az előzetes információk alapján tervezett 464,419 M Ft helyett 460,616 M Ft került jóváhagyásra, amely 3,803 M Ft-tal csökkenti az egység költségvetési támogatását. A PPP támogatás összege sajnálatos módon most is elmaradt a várható PPP kiadások 50%-ának értékétől (41,4%) A fejezet összeállításában a Kollégiumok Osztály munkatársai tevékenyen részt vettek. 60 A normatíva elszámolás keretében várt lakhatási támogatás teljes összege 89,130 M Ft. 61 A időszakban elmaradt PPP támogatások összege mintegy 308,5 M Ft. 51

54 A nem kari alrendszerből átvett keretek döntően a nemzetközi hallgatók kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos ráfordításokat fedező KTH által átadott összegeket tartalmazzák, míg a más alrendszerből átvett keretek egyetemi polgárok nyári kollégiumi elhelyezésének díjait tartalmazzák. Több éves tapasztalat alapján alig van érdeklődés a kollégiumi férőhelyek július és augusztus hónapokban történő hasznosítási célú igénybevételére. A évben ajánlattételi felhívást tettünk közzé 3 kollégium meghatározott kontingensének (Bercsényi Kollégium, Kármán Tódor Kollégium, Vásárhelyi Pál Kollégium) július-augusztus hónapokra szóló kereskedelmi szálláshelyként történő hasznosítására. Érdeklődés egy pályázó részéről, a Vásárhelyi Kollégiumra vonatkozóan jelentkezett. A kapcsolódó szerződés, illetve a nem hallgatói jellegű nyári egyéb elhelyezés bérleti díjaiból együttesen a saját bevétel nagysága mintegy 5,4 M Ft lett. A Baross, Wigner és Schönherz Kollégiumokban történő nyári felújítási munkálatok nem tették lehetővé a hasznosítást, valamit az ezen kollégiumokból kiszoruló hallgatók nyári férőhely igényét más kollégiumokban kellett kielégíteni. A Martos Kollégium esetében az automatikus füst, illetve tűzjelző rendszer hiánya miatt a nyári hasznosításra szakhatósági engedély nem kapható, a Kármán Kollégium esetében a kvázi koedukált közösségi vizesblokkok illetve a kapcsolódó üzemeltetői árak (ágyneműdíj, takarítás, kaució) jelentik a hasznosítási problémát. A rendelkezésre álló tapasztalatok alapján a Vásárhelyi és Schönherz Kollégiumok lennének alkalmasak nagyobb összegű nyári idegenforgalmi bevétel realizálására, előbbi esetében ezt a szobai vizesblokkok állapota nem teszi lehetővé, utóbbi esetében az ütemezett felújítások, nyomóvezeték cserék valamint a Kármánnál már említett üzemeltetői árak jelentik a problémát. A kollégiumok, férőhelyekhez kapcsolódó, nyári időszakra (július, augusztus) vonatkozó összes bevétele mintegy 56 M Ft. A Kollégiumi alrendszer évre tervezett kiadásai A bevételek kismértékű növekedésével szemben a tárgyévi kiadások jelentős csökkenése várható, amelynek oka döntően a felújítási, beruházási, kisebb mértékben a saját üzemeltetésű kollégiumok közüzemi díjainak és dologi kiadásainak csökkenése. Az így jelentkező szabad maradvány fedezetet biztosít további létesítmény felújítási feladatok elvégzésére. Az eredetileg tervbe vett és nagyobb összeget felemésztő Vásárhelyi vizesblokk felújítás üteme helyett a nagyobb szükségszerűséget jelentő Baross ablakcsere befejező üteme (valamennyi külső nyílászáró immár cserére került), valamint a Wigner kollégium B és C szárnyak közösségi vizesblokk felújítása került megvalósításra (jóval szerényebb összeggel). Tárgyévi kiadások* tény tény tény tény terv Kármán Schönherz Kármán Schönherz Kármán Schönherz Kármán Schönherz Kármán Schönherz Közüzem Iparűzési adó Üzemeltetés Rekonstrukció Összesen Mindösszesen Fenntartói támogatás a teljes kiadás 50%-a Fenntartói támogatás tényleges értéke Tényleges és tervezett támogatás különbözete * Nem tartalmazza azokat a személyi és egyéb kiadásokat (mindösszesen millió Ft /év), amelyek "nem számolhatók el" a fenntartói támogatás terhére. 62 Kiemelt probléma a Vásárhelyi kollégium szobai vizesblokkjainak állapota (mintegy évesek), amely rövidtávon a szobák egy részének használhatatlanságát idézheti elő (közösségi zuhanyzók a kollégiumban nem állnak rendelkezésre), ez mintegy férőhelyet érinthet már 3-5 éven belül. A felújítás várható költsége 700 M Ft. November folyamán több egyeztetés történt a nyári kivitelezésű A épület Stoczek utcai szobai vizesblokkokat érintő felújítási munka kapcsán (77 szobát, 240 férőhelyet érint, bruttó mintegy 260 M Ft), mely közbeszerzés december 1-ig nem került kiírásra. Ez veszélyeztetheti az érintett szobák szeptemberi birtokbavételét. 52

55 Külön kezelt keret felhasználása terv várható Felújítás, beruházás Dologi (jellemzően: üzemeltetés, karbantartás) Bérleményi bérleti díj ELTE Bérleményi bérleti díj PPP Közüzem PPP Közüzem saját kollégiumok Összesen táblázat: A Kollégiumi alrendszer külön kezelt kereteinek tervezett és várható felhasználása (E Ft-ban) VII. OKTATÁS 63 Az oktatással kapcsolatban a kontrolling terület legfontosabb feladata az oktatás mennyiségi változásának és minőségi jellemzőinek bemutatása, a feladatellátás változásának előrejelzése különös tekintettel a hallgatók és az oktatók létszámának az intézmény finanszírozására gyakorolt hatására. Az egyetemi központi kontrolling tevékenységnek most sem célja a hallgatói létszám alakulására vonatkozó szakonkénti összefüggések feltárása, hiszen ebben a kari szint a kompetens. Úgy gondoljuk, hogy leginkább kari szinten kell, hogy ismertek legyenek azok a folyamatok, amelyek elvezetnek újabb szakok akkreditációjához, a képzések átalakításához, népszerűbbé tételéhez, vagy éppen az egyes képzési programokra fordítandó erőforrások karon belüli allokálásához. Az általunk bemutatott adatsorok a főfolyamatokra vonatkozóan jelzésértékűek, a mélyebb okokat kari szinten kell feltárni ban a költségvetés vonatkozó szabályai lényegesen átalakultak. A bevételeken belül megnőtt a súlya az oktatási támogatásnak (67%-ről 82,5%-ra), a kar által végzett oktatási tevékenység kiszámításánál módosultak a normaarányok és a beoktatás elszámolásának a szabályai. A kari saját hallgatók figyelembevétele is új megközelítésű, lényeges, hogy a 70% (350 pont) feletti felvételi pontszámú hallgatók után többlettámogatás jár, ahogyan a végzett hallgatók után is ben a karok közötti forráselosztásban az oktatási támogatás súlya 77,5%-ra mérséklődött. A szabályok változása miatt a hosszabb időszakot áttekintő trendek bemutatására csak későbbi években lesz lehetőség. VII.1. A FELVÉTELI ELJÁRÁS VÁLTOZÁSA, A FELVETT HALLGATÓK 64 Míg 2012-ben és 2013-ban a felsőoktatási felvételi eljárásban lényeges változások történtek, addig 2014-ben alig változott a felvételi eljárás: alapképzésre és osztatlan képzésre csak azt a jelentkezőt lehetett felvenni, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma elérte vagy meghaladta a 260 pontot. Ez a minimum pontszám 2015-ben 280-ra, 2016-ban 300-ra fog növekedni. Hogyan érintette ez a Műegyetemet? A BME-re jelentkezők száma 9%-kal nőtt, miközben országosan 11%-os növekedést mérhettünk, ezért a BME-re jelentkezők országos részaránya az előző két évhez képest 0,3 százalékponttal csökkent. 63 Az alfejezet összeállításában tevékenyen részt vett Szebeny Ádám és Dr. Szabó Mihály a KTH munkatársai. 64 A fejezet összeállításában Dr. Jobbágy Ákos oktatási rektorhelyettes tevékenyen részt vett. 53

56 Az általános felvételi eljárás során minden képzési szintet, munkarendet és finanszírozási formát tekintve a felvett hallgatók száma szerinti sorrendben az ELTE (8495), a DE (6290), a SZE (6076) után a BME (5316) negyedik lett. A legtöbb hallgatót felvett kar a BME-ről a GTK (1387), amely az országos rangsorban a hatodik. Amennyiben csak a nappali munkarendet, minden finanszírozási formát, valamint az alap és osztatlan képzésre felvett hallgatók számát tekintjük, az ELTE (5508) után a BME-re (3865) vették fel a legtöbb hallgatót. Év Jelentkező országosan Jelentkezők a BME-re BME/országos ,5% ,5% ,0% ,0% ,7% 27. táblázat: Jelentkezők az adott évben (keresztfélév, normál, pótfelvételi együtt) Ahogyan az alábbiakból kiderül a műszaki képzési területen továbbra is egyedül a Műegyetem alapképzési szakjain van tényleges túljelentkezés. A minőség megőrzése érdekében a BME az elmúlt években nem töltötte be a rendelkezésére álló kereteket, minimumpontszámot alkalmazott ig ez az elérhető maximális pontszám 70%-a volt (alapképzésen 336, majd 350 pont, mesterképzésen 70 pont) ban is alkalmaztuk ezt az elvet, 300-ban határozva meg a minimum határt ben a határt 320-ra emeltük. 65 A BME valamelyik alapképzési, vagy osztatlan szakára állami ösztöndíjas férőhelyre 2014-ben felvettek felvételi pontszámának átlaga 415 volt (2013-ban 412, 2012-ben 421). 16. ábra: Túljelentkezés az alapszakokra 2014-ben a normál felvételi eljárás keretében, minden finanszírozási formában ban a 22 alap- és osztatlan képzésünkből mindössze 3 esetében volt a minimum 320 pont alatt ben 4 szak esetében volt a minimum pont között, 2 esetében pont között. A többi 16 minimum pontja között volt. A felvételi minimum pontszám kijelölése nem érinteti a vonatkozó költségvetési szabályt, amely a 350 feletti ponttal felvett hallgatók esetében juttat többlettámogatást a hallgató karára. 54

57 Szak neve BME Ponthatár más intézményekben Alkalmazott közgazdaságtan 465 BCE, ELTE (mindenhol 465 volt a ponthatár) Gazdálkodási és menedzsment 460 BCE, BGF, NYME, PTE, SZIE (mindenhol 460 volt a ponthatár) Nemzetközi gazdálkodás 460 BCE, DE, NYME, PE (mindenhol 460 volt a ponthatár) Mechatronikai mérnöki 441 ME 280 OE 257 DE 247 SZE 246 PE 246 Vegyészmérnöki 424 DE 301 PE 274 Energetikai mérnöki 414 ME 278 Biomérnöki 396 BCE 329 DE 302 PE 255 SZTE 248 Ipari termék- és formatervező mérnöki 389 OE 281 PTE 252 NYME 241 Gépészmérnöki 385 OE 275 ME 250 PTE 244 DE 242 SZE 240 Mérnök informatikus 370 PE 352 PPKE 312 OE 310 DE 262 ME 250 Villamosmérnöki 365 PE 274 ME 251 PTE 246 SZE 242 OE 240 Fizika 364 ELTE 345 DE 269 SZTE 258 PTE 249 Építész 347 PTE 255 SZE 245 Környezetmérnöki 337 NYME 273 ME 256 PE 248 DE 244 SZIE 242 Járműmérnöki 337 SZE 244 KF 240 Matematika 336 ELTE 331 EKF 294 PTE 256 NYME2 49 DE 240 Építészmérnöki 324 DE 270 PTE 262 SZE 240 SZIE 241 Logisztikai mérnöki 320 Közlekedésmérnöki 303 NYF 250 SZE 240 Építőmérnöki 302 PTE 250 EJF 245 SZE 240 SZIE 240 DE 240 Műszaki menedzser 300 NYME 259 SZIE 253 ME 250 PE 248 SZTE 245 Alapképzési szak neve BME Ponthatár más intézményekben Nemzetközi gazdálkodás 460 BCE 463 BGF 460 DE 460 PE 460 NYME 460, ME 460 Kommunikáció és médiatudomány 455 BCE 455 ELTE 455 BGF 455 DE 455 további 5, 455 Mechatronikai mérnöki 452 ME 270 OE 270 NYME 268 SZE 262 PE 260, DE 260, SZIE 260 Vegyészmérnöki 430 DE 321 PE 300 Energetikai mérnöki 423 ME n.i. Fizika 400 ELTE 336 DE 305 SZTE 265 PTE 260 NYME 260 Biomérnöki 397 BCE 350 DE 330 SZTE 261 PE 260 Gépészmérnöki 392 OE 275 ME 270 PE 260 PTE 260 további 6, 260-ig Ipari termék- és formatervező mérnöki 391 OE 292 PTE 289 NYME 262 Építész 380 SZE 365 PTE 304 Mérnök informatikus 370 PE 371 PPKE 326 OE 326 SZTE 278 további 8, 260-ig Villamosmérnöki 365 ME 270 PE 266 SZE 262 DE 261 PTE 260, OE 260 Matematika 365 ELTE 338 DE 291 SZTE 274 PTE 260 EKF 260 Építészmérnöki 358 SZE 278 PTE 278 SZIE 276 DE 260 Logisztikai mérnöki 349 ME 270 SZE 260 Járműmérnök 344 SZE 260 KF 260 Környezetmérnöki 326 SZE 266 NYME 265 SZTE 262 ME 260 további 6, 260-ig Műszaki menedzser 320 NYME 260 SZIE 260 DE 260 ME 260 további 6, 260-ig Építőmérnöki 320 SZE 272 PTE 262 SZIE 260 DE 260 EJF 260 Közlekedésmérnöki 320 NYF 260 SZE táblázat: Államilag támogatott alap-, osztatlan képzések ponthatárai 2013-ben és 2014-ben (jelölve a legmagasabb ponthatárt meghatározó intézményt, amennyiben az nem a BME) 55

58 17. ábra: Államilag támogatott alap-, osztatlan képzések ponthatárai és átlagpontjai, Az ábra azokat a képzéseket tartalmazza, amelyeken mindkét évben volt lehetőség államilag támogatottak (ösztöndíjasak) felvételére. 56

59 A BME-re az általános és a pótfelvételi eljárás keretében alap- és osztatlan képzésre nappali tagozatra felvett hallgatók 14,2%-a önköltséges képzésben kezdte meg tanulmányait. Amennyiben a gazdaságtudományi terület nélkül tekintjük arányukat, az csupán 3,2%. A műszaki, természettudományos területen 5% feletti az önköltséges új belépők aránya az építőmérnöki, mérnökinformatikus, fizika és matematika szakokon. Ezeken a képzéseken az előző évben is 5% feletti szintet mértünk. Kar Szak Támogatott Önköltséges Összesen ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Önköltséges hallgatók aránya Építőmérnöki ,1% Összesen ,1% Energetikai mérnöki ,8% Gépészmérnöki ,1% Ipari termék- és formatervező mérnöki ,7% Mechatronikai mérnöki ,5% Összesen ,9% Építész ,6% Építészmérnöki ,7% Összesen ,8% Biomérnöki ,6% Környezetmérnöki ,3% Vegyészmérnöki ,7% Összesen ,5% Mérnökinformatikus ,0% Villamosmérnöki ,8% Összesen ,5% Járműmérnöki ,4% Közlekedésmérnöki ,9% Logisztikai mérnöki ,0% Összesen ,6% Gazdálkodási és menedzsment ,5% Kommunikáció és médiatudomány ,2% Műszaki menedzser ,3% Nemzetközi gazdálkodás ,6% Összesen ,0% Fizika ,8% Matematika ,9% Összesen ,8% BME (gazdaságtudományi terület nélkül) ,2% BME mindösszesen ,2% 29. táblázat: Állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók megoszlása a 2014 őszén alap és osztatlan képzésre, nappali tagozatra felvettek körében (pótfelvételi eljárással együtt) 57

60 VII.2. FELVETT, DE BE NEM IRATKOZOTT HALLGATÓK A BME-re felvett hallgatók egy része már a jelentkezés pillanatában tudja, hogy ha felveszik, akkor sem biztos, hogy beiratkozik az egyetemre. Például vannak olyanok, akik külföldi intézménybe is beadták a jelentkezésüket, és vannak olyanok is, akik, már valamely felsőoktatási intézmény hallgatói (beleértve a BME-t is), és arra az esetre keresnek biztonsági megoldást, ha az intézményből elbocsájtják vagy átsorolják őket térítéses képzésre. Az általános felvételi eljárás során állami ösztöndíjas képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók körében 33% azoknak az aránya, akik azonos képzési szinten már rendelkeznek BME-s előélettel. Esetükben feltételezhető, hogy azért felvételiztek (újra) a BME-re, hogy meglévő képzésükről történő elbocsájtás vagy önköltséges formába történő átsorolás esetén biztosítsák helyüket állami ösztöndíjas képzésben, és várhatóan ott folytassák tanulmányaikat, ahol abbahagyták. 67 Felvett Állami ösztöndíjas Önköltséges Minden felvett Felvett, Felvett, Felvett, Felvett, Felvett, Felvett, nem Felvett nem Felvett nem beiratkozott beiratkozott beiratkozott iratkozott iratkozott iratkozott Alapképzés 10% 9% 39% 19% 18% 27% 12% 10% 36% Osztatlan képzés 3% 2% 50% 0% 0% - 3% 2% 50% Mesterképzés 3% 3% 11% 18% 18% 10% 6% 6% 11% Összesen 8% 7% 33% 18% 18% 21% 10% 9% 30% 30. táblázat: A évi általános és pótfelvételi eljárás során felvettek körében a BME-s előélettel rendelkező aránya Megvizsgálva a évi általános felvételi eljárás adatait elmondható, hogy az állami ösztöndíjas alap és osztatlan képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók aránya folyamatosan nőtt, a 2014 őszi felvételi eljárás során 4,8% volt. Ösztöníjas mesterképzésen az arány a tavalyihoz képest megfeleződött. Amíg a BME szigorú felvételi korlátot állít azzal, hogy habár kapacitása engedné, bizonyos pontszám alatti hallgatókat nem vesz fel, addig e ponthatár kijelölésével az intézmény lemond mindenkiről, attól függetlenül, hogy tudná, hogy hány olyan hallgató lesz, aki nem fog beiratkozni. Így a távolmaradók helyére nem tudnak alacsonyabb pontszámú felvételizők belépni, ezért a forráskiesés nem értelmezhető. 67 A tavalyihoz hasonlóan, most is javasoljuk, hogy a felvételt nyert, de be nem iratkozott hallgatók motivációit telefonos felmérésen keresztül ismerje meg az egyetem. Itt jegyezzük meg, hogy folyamatban van a felsőoktatási törvény végrehajtási rendeletének (79/2006 (IV. 5.) sz. Korm. rendelet) a módosítása, amely során a BME javasolta, hogy akit egy szakról elbocsátanak, az ugyanannak az intézménynek ugyanarra a szakára egy éven belül ne legyen felvehető. (Ez a vitára bocsátott anyagba nem került bele.) A BME a TVSZ-ben elő fogja írni (az erre vonatkozó módosító javaslatról december 22-én dönt a Szenátus), hogy egy hallgatónak egy képzésen egy időben csak egy hallgatói jogviszonya lehessen. 58

61 Év Támogatott hallgatók Arány Költségtérítéses hallgatók Arány ANA, ONA 4,8% ANK, ONK 8,9% MNA 3,8% MNK 9,9% ANA, ONA 3,8% ANK, ONK 18,4% MNA 2,6% MNK 1,4% ANA, ONA 3,8% ANK, ONK 14,5% MNA 5,6% MNK 2,0% ANA, ONA 2,7% ANK, ONK 10,0% MNA 3,3% MNK 5,9% 31. táblázat: Az őszi felvételi eljárás során felvett, de be nem iratkozó hallgatók aránya, VII.3. MESTERKÉPZÉS A mesterképzésben résztvevők létszáma 2007 óta folyamatosan nő, október 15-én a hallgatóink 20%-a, 4823 fő vett részt az e képzési szinten folyó oktatásban. A mesterképzésbe 2014-ben felvettek száma (összeszámítva minden felvételi eljárásban) a tavalyihoz képest 250 fővel (11%-kal) nőtt. 68 A mesterképzésben résztvevők 64%-a rendelkezik BME-s előélettel Kar tavasz ősz tavasz ősz Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Építő Gépész Építész Vegyész Villamos Közlekedés Gazdaság Természet Összesen 1: Összesen 2: Mindösszesen: táblázat: Mesterképzésbe felvettek száma minden felvételi eljárás keretében, Kar Hallgatók száma tavasz ősz BME oklevéllel rendelkezők száma tavasz ősz BME-s mester hallgatók aránya ÉMK ,5% GPK ,6% ÉPK ,0% VBK ,0% VIK ,6% KJK ,1% GTK ,9% TTK ,7% Összesen ,4% tavasz ősz táblázat: Az aktív, magyar nyelvű mester hallgatók hány %-a rendelkezik a BME által kiállított alapképzési/főiskolai szintű oklevéllel, október A fenntartó tájékoztatása alapján a 2015/2016-os tanévben az idei férőhely helyett állami ösztöndíjas mesterképzési férőhely áll a BME rendelkezésére, amely a teljes felsőoktatásba történő jelentkezések ismeretében még változhat. 59

62 VII.4. HALLGATÓI ELŐREHALADÁS A február és február közötti időszakban alapképzésre beiratkozók körében átlagosan 22% azoknak az aránya, akik a mintatanterv szerinti idő alatt végeztek. A mintatanterv szerinti képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók aránya képzési szintenként jelentősen eltér, október 15-én alapképzésen 13%, mesterképzésen 10%, osztatlan képzésen pedig 19% volt. A kezdés féléve február szeptember február szeptember február szeptember február Beiratkozott (fő) Mintatanterv szerint végzett (fő) Mintatanterv szerint végzett (%) 8% 20% 13% 22% 23% 23% 21% 34. táblázat: Az alapképzésre beiratkozott és a mintatanterv szerint végzett hallgatók száma, február február Egyetemi képzés 97% 93% 83% 64% Osztatlan képzés 13% 18% 23% 19% Alapképzés 16% 14% 13% 13% Mesterképzés 8% 8% 10% 10% 35. táblázat: A képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók arányának változása, (október 15.) A BME-n hallgatói jogviszonyából kikerülő (kilépett) hallgatóknak átlagosan csak 53,1%-a távozott diplomával az egyetemről a vizsgált négy tanévben. A kilépő hallgatóknak átlagosan egyharmada eredménytelenül hagyta abba tanulmányait, bár ez az arány az újabb tanév figyelembevételével az egy évvel korábban mért szinthez képest csökkent. 69 A kilépő jelentős része újrafelvételizik az egyetemre. A többiek valamilyen köztes állapotban voltak, vagy abszolváltak (10,1%), vagy záróvizsgát tettek, de a diploma átvételéhez még hiányzott a nyelvvizsgájuk (4,2%). Karonként jelentős eltérések mutathatók ki, a VBK, GPK, VIK, TTK esetében nagyobb arányban távoztak a hallgatók diplomával, míg a többi karon az egyetemi átlagos aránynál kisebb arányban szereztek diplomát a hallgatók. Az eredmény nélkül távozott hallgatók legmagasabb arányban a KJKn voltak a vizsgált négy tanévben, míg a legkisebb arányban eredménytelenül kilépő hallgatóval a VBK és a GPK rendelkezik. A nyelvvizsga hiánya a magasabb nyelvi követelmények miatt leginkább a GTK-nál okoz problémát, míg az abszolvált kategória kiugró értéke az ÉPK-nál figyelhető meg. 69 Az Intézményfejlesztési Terv idei értékelésekor a fenntartó magasnak találta a lemorzsolódók arányát, és várja a lemorzsolódás csökkentésére vonatkozó intézkedéseket. 60

63 Kar EMK EPK GPK GTK KJK TTK VBK VIK Összesen Státusz a jogviszony 2010/2011. tanév 2011/2012. tanév 2012/2013. tanév 2013/2014. tanév Összesen megszűnésekor Fő % Fő % Fő % Fő % Fő % Abszolvált ,7% 59 9,4% 85 13,8% 73 12,1% ,2% Diplomát szerzett ,2% ,0% ,4% ,2% ,2% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 32 5,3% 31 5,0% 43 7,0% 29 4,8% 135 5,5% Eredménytelenül távozott ,8% ,6% ,8% ,0% ,1% Abszolvált ,5% 62 17,3% 48 15,0% 54 13,5% ,3% Diplomát szerzett ,5% ,6% ,8% ,1% ,0% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 9 2,3% 12 3,4% 8 2,5% 1 0,2% 30 2,0% Eredménytelenül távozott ,8% ,7% ,7% ,2% ,6% Abszolvált ,2% 55 5,4% 79 7,8% 65 5,7% 326 8,0% Diplomát szerzett ,1% ,1% ,8% ,4% ,7% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 49 5,5% 52 5,1% 33 3,2% 21 1,8% 155 3,8% Eredménytelenül távozott ,2% ,5% ,2% ,0% ,5% Abszolvált ,9% ,7% ,5% ,4% ,2% Diplomát szerzett ,3% ,5% ,9% ,9% ,4% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 94 7,6% 125 8,8% 118 8,4% 145 9,7% 482 8,7% Eredménytelenül távozott ,2% ,0% ,3% ,1% ,8% Abszolvált 13 2,7% 14 3,1% 11 2,9% 13 3,4% 51 3,0% Diplomát szerzett ,0% ,5% ,1% ,5% ,4% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 22 4,5% 4 0,9% 25 6,5% 12 3,2% 63 3,7% Eredménytelenül távozott ,8% ,6% ,5% ,8% ,9% Abszolvált 4 1,9% 12 5,3% 26 15,1% 14 7,3% 56 7,0% Diplomát szerzett ,9% ,9% 99 57,6% ,5% ,6% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 4 1,9% 2 0,9% 4 2,3% 3 1,6% 13 1,6% Eredménytelenül távozott 93 44,3% 83 36,9% 43 25,0% 67 34,7% ,8% Abszolvált 64 13,9% 30 5,4% 35 6,4% 59 9,5% 188 8,6% Diplomát szerzett ,3% ,3% ,9% ,8% ,9% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 17 3,7% 19 3,4% 6 1,1% 3 0,5% 45 2,1% Eredménytelenül távozott ,2% ,8% ,6% ,3% ,4% Abszolvált 82 5,4% 91 5,4% 88 6,4% 84 5,5% 345 5,7% Diplomát szerzett ,3% ,2% ,5% ,5% ,8% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 25 1,7% 34 2,0% 16 1,2% 15 1,0% 90 1,5% Eredménytelenül távozott ,6% ,4% ,9% ,0% ,1% Abszolvált ,7% 504 7,9% ,6% 607 9,5% ,1% Diplomát szerzett ,0% ,1% ,4% ,7% ,1% Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 252 4,3% 279 4,4% 253 4,3% 229 3,6% ,2% Eredménytelenül távozott ,0% ,6% ,6% ,2% ,6% Összesen ,0% ,0% ,0% ,0% ,0% 36. táblázat: A hallgatói jogviszonyból kilépő hallgatók megoszlása karonként, 2010/ /2014. tanévekben Az elemzésbe csak a magyar graduális képzésben szereplő, egyetemi, főiskolai, alap, osztatlan, illetve mesterképzésben résztvevő hallgatókat vontuk be. A speciális, néhány esetszámban jelentkező indokok (haláleset, képzés váltás, hallgatói kérésre történő törlés) mind az eredménytelenül távozott kategóriába kerültek. 61

64 VII.5. AZ OKTATÁS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE 71 Az előző fejezetben ismertetett adatok alapján elmondható, hogy a BME nem diplomagyár, ugyanakkor az adófizetők részéről joggal merülhet fel az a kérdés, hogy megtesz-e az egyetem mindent annak érdekében, hogy a felvett hallgatók a társadalom által elvárt színvonalon és lehetőleg minél magasabb arányban jussanak diplomához. Tavaly év végén az egyetem vezető testületei tárgyalták A BME-re belépő hallgatók számának és minőségének emelése című programot. Természetesen a hallgatók minőségére fókuszáló programok mellett az oktatók, az oktatás színvonalának megítélése, hatékonyságának növelése is felmerülhet. Az Oktatás Hallgatói Véleményezésében jellemzően a hallgatóknak átlagosan 40%-a vesz részt 72, ők a kérdőívek átlagosan 40%-át töltik ki. Az egyes karokon eltérő módon veszik figyelembe az OHV eredményeit. ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Intézkedések Van személyre szabott díjazás összesen évi 5 M Ft értékben a legjobb oktatóknak és tanszéki díjazás szintén összesen évi 5 M Ft értékben a legjobban teljesítő tanszékeknek. A kari költségvetésben is beszámításra kerülnek az OHV adatok. A tanszéki oktatási terhelés alapján allokált forrásokat többek között a tanszéki OHV eredményekkel korrigálják. ÉMK összesítés, azaz 0,5*jegyzet+0,3*tárgy+0,2*oktató, de ezt a költségvetési módosítást 5%-ig csillapítják. Az elmúlt évek alacsony kitöltési aránya miatt a dékán ideiglenesen berekesztette a pénzbeli jutalmak adományozását. Kari szinten minden tanévben a legjobb 5 helyezett dékáni dicséretet és ezzel együtt pénzjutalmat is kap. Az előmeneteli szempontok között is szerepelnek az OHV adatok. A tanszékvezetői értekezlet rendszeresen értékeli a felmérés eredményeit és kiemeli a legjobb és a leggyengébb átlagértékkel rendelkező személyeket. Ezen felül a Kari Hallgatói Képviselet minden évben a Gépészkar Kiváló Oktatója díjjal elismerésben részesíti a rangsor 5 legjobb helyezettjét. Kari szintű elismerés nincsen, a Kari Hallgatói Képviselet minden évben az Ünnepi Kari Tanácson átadja a Kari OHV díjat. Az ÉPK esetében az OHV eredményeknek nincs anyagi vonzata a tanszékekre nézve. Az oktatókra vonatkozóan persze vannak, ill. lehetnek következmények: egyrészt az előmenetel (pl. docensi kinevezések) kapcsán vizsgálják, másrészt a nem megfelelő minősítésnek lehet (néhány esetben már volt is) olyan következménye, hogy az oktatótól a tanszék megvonja az adott előadás tartásának a jogát. A 2011-ben kialakult gyakorlatot követve az OHV egyetemi első 100 helyezette közé kerülő kari oktatók a kari OHV keret terhére ezer forint dologi keretet kapnak. A tanszékvezetők hatásköre, hogy a tanszékükön további jó eredménnyel oktató kollégákat dologi kerettel premizálják, de erre sem konkrét kari szabály, sem kialakult egységes gyakorlat nem létezik. A Neptunos OHV-nak nincsenek különösebb következményei, szankció vagy jutalom nem kapcsolódik hozzá automatikusan. A VIK tanszékek költségvetésére az OHV eredményeknek semmilyen befolyásuk sincsen. Az OHV eredményeket a Kar értékeli, a problémás tárgyakat a tanszékvezetői értekezlet, az oktatási bizottság, illetve a szakbizottságok is felülvizsgálják. A problémák kezelésére minden esetben intézkedési terv készül. A Kari Hallgatói Képviselet minden évben odaítéli a Kar Kiváló Oktatója és a Kar Fiatal Oktatója díjat, amelynél fontos szempont az OHV eredménye. Az oktatói előmenetelnél minőségi paraméterként kerül figyelembe vételre. Kari szintű elismerés nincsen, a Hallgatói Képviselet próbálkozott és próbálkozik a legjobbak elismerésével (újságcikk, díjak). Az OHV eredmények direkt módon befolyásolják a tanszékek bevételét, mivel a kari költségvetésben a tanszékek között oktatási teljesítmény alapján felosztott támogatás a hallgató x kredit x OHV arányoknak megfelelően történik. Az OHV eredményt az előző évi tanszéki OHV átlag jelenti, azon tárgyak 7. (Értékelje a tárgyat összességében!) OHV kérdésre adott válaszok hallgató x kredittel súlyozott átlagaként, ahol legalább 10 hallgató és a kurzust felvett hallgatók legalább 20%-a adott le minősítést, ellenkező esetben a kari átlagérték szerepel a tárgynál. A fentieket a Kari Tanács 2009-ben fogadta el, a es költségvetés óta alkalmazzák. Az oktatói OHV eredmények a Kar Kiváló Oktatója kitüntetés odaítélésekor, illetve a docensi pályázatoknál is figyelembe vétetnek. Az OHV eredmények alapján legjobban teljesítő oktató (de nem csak ő) megkapja a kar kiváló oktatója díjat. Azzal a kikötéssel, hogy 2 éven belül nem kaphatja meg ugyanaz a személy. 37. táblázat: Az OHV eredményeinek karonkénti figyelembevétele A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Szipka Károly az Egyetemi Hallgatói Képviselet tagja. 72 A legalább 1 kérdőívet kitöltő hallgatók. 73 A táblázat a kari gazdasági dékánhelyettesek és az EHK-ba delegált kari hallgatói képviselők körében készített megkérdezés alapján került összeállításra. 62

65 Az OHV keretében feltett kérdések 1999 óta sokat változtak, legutoljára egy évvel ezelőtt. Akkor az Egyetemi Hallgatói Képviselet elvégezte az OHV Értékelje az alábbi oktató által tartott tanóra színvonalát (szempontok: logikus felépítésű, magával ragadó, követhető) kérdésére 2010/11 ősz és 2012/13 tavasz időszakban, azaz 6 félévben leadott válaszok trendszerű elemzését. Azon 627 oktatóra akik a hat vizsgált félév mindegyikében oktattak és oktatásukat legalább 4 félévben értékelték leadott értékelések korrelációs vizsgálata alapján kijelenthető, hogy: A vizsgált oktatók 53%-ának folyamatosan javult a hallgatók általi megítélése (ezt a szintet az alábbi ábrán vízszintes egyenes jelöli). Átlagon felüli javulást értek el a KJK, az ÉPK, a GTK és a TTK oktatói. A VBK és a VIK esetében átlagon aluli volt azon oktatók aránya, akik által tartott tanóra színvonalát félévről-félévre egyre jobbnak ítélték meg a hallgatók. 18. ábra: Az előző 6 félév OHV eredményeiben javuló tendenciát elért oktatók aránya (az egyetemi átlagothoz képest) 63

66 VII.6. A DIPLOMÁT SZERZETT HALLGATÓK SZÁMA, A VÉGZETTEK JÖVEDELME Kizárólag tájékozató jelleggel, kommentár nélkül adjuk közre a BME-n egyes képzési szinteken diplomát szerzett hallgatók számát ábra: A kiadott diplomák száma egyes képzési szinteken, Főiskolai BSc/BA Egyetemi MSc/MA Osztatlan Szakirányú továbbképzés Összesen ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Összesen november 1-ig. ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Összesen táblázat: Kiadott diplomák száma 2013-ban és november 1-ig 74 Az ábráról hiányzik a kifutó főiskolai képzésen és a hektikusan változó szakirányú továbbképzésen kiadott oklevelek száma. 64

67 Ahhoz, hogy a kiadott diplomák értékéről, a képzések sikerességéről képet kaphassunk, a végzettek kereseti adatait mutatjuk be. A Műegyetem 12 éve vizsgálja a képzések munkaerő-piaci megfelelősségét. 75 Eleinte a végzettek bruttó jövedelmére kérdeztünk rá, de 2010 óta (az országos Központi Diplomás Pályakövetési Rendszerhez kapcsolódva) áttértünk a végzettek nettó kereseti adatainak gyűjtésére óta a 0,5 illetve a 2,5 évvel korábban végzettek június havi a főállásból, valamint a másodállásból származó nettó keresetére kérdezünk rá, amit 2012 óta kiegészítünk a 4,5 évvel korábban végzettek adataival. A végzettek nettó átlagkeresetét a főállásból, valamint a másodállásból származó nettó keresetének összegéből számítjuk. Az adatfelvétel éve ,5 éve végzettek 176,8 220,5 236,7 247,1 2,5 éve végzettek 237,3 276,8 311,1 320,0 4,5 éve végzettek ,0 348,1 39. táblázat: A végzettek II. negyedévi nettó átlagkeresete (E Ft-ban), (Forrás: DIK) A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak KSH terminológia szerint számított április június havi nettó átlagkeresetét ( Ft) 76 összevetve a BME-n végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetével ( Ft) megállapíthatjuk, hogy a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is. Ez a megállapítás szinte az összes karon diplomát szerezett esetén is igaz. 0,5 éve végzettek 2,5 éve végzettek 4,5 éve végzettek Kar ÉMK ÉPK GPK GTK KSK TTK VBK VIK Együtt átlag 237,1 178,1 255,0 232,7 227,9 259,4 246,1 275,3 247,1 szórás 170,4 113,2 169,3 178,5 117,3 93,3 144,8 164,0 162,6 átlag 280,2 436,3 266,7 296,8 342,9 265,9 260,3 378,3 320,0 szórás 230,3 313,3 151,4 194,3 247,4 151,5 157,1 229,2 219,4 átlag 317,4 237,7 334,1 355,8 343,7 330,0 264,2 416,5 348,1 szórás 267,4 220,1 222,1 169,2 228,0 178,7 211,1 215,1 222,1 40. táblázat: A végzettek II. negyedévi nettó átlagkeresete karonként (E Ft-ban), (Forrás: DIK) 75 További elemzések a oldalon találhatók. 76 A számítás módszertana és az adatok a Központi Statisztikai Hivatal oldalán találhatóak meg: 65

68 VII.7. A HALLGATÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA Amíg a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) az egy évvel korábbi számbavételkor , addig október 15-én hallgatója (fő) volt a BME-nek. A kontrolling jelentésekben évek óta a hallgatók aktív hallgatói jogviszonyának számát közöljük (hiszen a finanszírozás során az állam is ezt veszi figyelembe), amely volt, azaz miközben 60 fővel több hallgatója lett az egyetemnek, mint egy évvel korábban, addig az aktív hallgatói jogviszonyok száma mintegy 40-nel csökkent. Ezzel a BME hallgatói létszáma immár negyedik éve a fő közötti tartományban van. Az intézmény állami támogatását alapvetően az állami ösztöndíjas (államilag támogatott) hallgatók száma határozza meg. A FIR üzemszerű működésének is köszönhető, hogy jelentősen változott az ösztöndíjas (támogatott) hallgatók létszáma szeptember-októberében mintegy 1600 hallgató került átsorolásra támogatott képzésről önköltségesre az alábbi okok valamelyike miatt: A hallgató 2 félévvel átlépte a KKK-ban rögzített tanulmányi időt. A hallgató utolsó két félévében 30 kreditnél kevesebbet teljesített. A hallgató tanulmányai során elfogyasztotta az állam által mindenki számára biztosított 12 támogatott félévet. Itt jegyezzük meg, hogy a fenntartóval folytatott jogértelmezési problémák miatt a BME közel 240 hallgatót csak most sorolt át önköltséges képzésre, holott a fenntartó szerint ezt már korábban meg kellett volna tenni. Egyéb okból. Összességében mintegy 600 fővel kevesebb állami ösztöndíjas hallgatója volt az egyetemnek október 15-én, mint egy évvel korábban. Ha figyelembe vesszük, hogy a FIR-ben alkalmazott terminológia szerint az állami ösztöndíjasok között kerülnek kimutatásra különféle technikai képzéseken nyilvántartott hallgatók (például a részképzésre érkező külföldi hallgatók) is, akkor az ő számukkal korrigálva, a magyar állami ösztöndíjasok számának csökkenése 1100 fő. Különböző fórumokon már többször elmondtunk, hogy nem tudjuk pontosan, hogy mi az az algoritmus, amely alapján a felsőoktatási intézményeket finanszírozzák. A finanszírozási rendelet még érvényben van, de az abban szereplő tudományos normatívát már 2014-re sem kapott az intézmény. A rendeletben lévő normatívákkal számolva, mintegy M Ft-os támogatáscsökkenést okozhat az ösztöndíjas létszám csökkenése, továbbá a 2014-es év után az intézménynek jelentős visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet. Sajnálatos módon a FIR nincs összekötve a felvételi rendszerrel, így annak ellenére, hogy a felvételiző nyilatkozott arról, hogy elfogyasztotta a támogatott féléveit, az Oktatási Hivatal (OH) besorolta támogatott képzésre, majd az októberi státuszvizsgálatkor megtörtént a hallgatók önköltséges státuszúvá történő átsorolása. Ezzel az OH mintegy 40 ösztöndíjas férőhelyű hallgatótól fosztotta meg az egyetemet. A nők aránya 34,3% (9,7% VIK-en, 62,9% GTK-n). A költségtérítéses (önköltséges) hallgatók létszáma és aránya is nőtt az egy évvel korábban mérthez képest. A szakirányú továbbképzések nélkül az önköltséges (költségtérítéses) hallgatók átlagos aránya 22%. 66

69 20. ábra: Hallgatói létszámadatok változása (október 15.) 21. ábra: Hallgatói létszámadatok változása szakirányú továbbképzések és doktori képzés nélkül, BSC MSC Egyetemi Doktori Osztatlan Szakirányú továbbképzés Összesen Összesen szakirányú továbbképzés nélkül 20,6% 23,5% 63,6% 31,4% 20,4% 100,0% 31,8% 21,8% 41. táblázat: Költségtérítéses vagy önköltséges képzésben résztvevők aránya, október

70 VIII. K+F+I Intézményfejlesztési Tervünkben kinyilvánítottuk, hogy a K+F+I tevékenységnek az alaptevékenységeken belüli súlyát növelni kívánjuk olyan módon, hogy az önállóan is színvonalas K+F+I tevékenységet folytató tanszékeink (intézeteink) hálózatára támaszkodva kiemelt kutatási területeket átfogóan szervezetten művelünk, fókuszálva a tudományi és a piaci kutatási aktivitás kiegyensúlyozottságára, minél inkább nemzetközi környezetbe helyezésére. Ebben a fejezetben a tehetségek gondozását, az egyetem forrásbevonó képességét és tudományos aktivitásának eredményeit próbáljuk meg hazai környezetbe helyezni. A nemzetközi forrásokról a következő fejezetben szólunk. A fejezet statisztikáiban alapvetően az elérhető pénzügyi adatokra támaszkodtunk. Az esetek többségében ezeket egészítettük ki a tudományos kutatásra jellemző naturális adatokkal. Ezt annak feltételezésével tettük, hogy a pénzforgalmi adatok ebben az esetben is döntő információ-hordozók, azaz az adott felsőoktatási intézmény K+F+I teljesítménye erősen összefügg kutatási bevételeinek (kiadásainak) volumenével, illetve belső eloszlásával. VIII.1. TEHETSÉGGONDOZÁS (TDK) 77 Most első alkalommal előzi meg a kontrolling jelentés az évi hallgatót (hallgatók 3-3,5%-a) megmozgató őszi TDK-ról készülő beszámolót. Itt a szokásos módon csak a legfontosabb megállapításokat rögzítjük. Az idei TDK-n résztvevők száma csak néhány fővel maradt el az eddig mért maximumtól. Ahogyan tavaly, úgy az idén is, a hallgatók között azonos arányban találhatók alap és mester képzésben résztvevők, az osztatlan képzésben résztvevő TDK-zó hallgatók aránya 13% volt óta a támogatók számának csökkenése mellett mintegy 10%-kal csökkent a hallgatók díjazására fordított összeg, amely az idén 19,2 M Ft volt. A lista még most sem teljes körű (például nehezen forintosítható az egyes ösztöndíjakba beszámított TDK-aktivitás), de nagy biztonsággal kijelenthető, hogy karonként akár 3-szoros különbség is lehet az átlagos díj összegében (24 E Ft). 22. ábra: A TDK népszerűsége, A fejezet összeállításához szükséges adatok összegyűjtésében Dr. Veress Árpád a BME TDK Bizottság elnöke tevékenyen részt vett. 68

71 2014. ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Összesen I. Egyetemi szervezetek, személyek által adott díjak EHK Rektor Gábor Dénes díj (egyetemi részre) Dékáni Hivatal Pénzügyek Tanszék Kari Hallgatói Képviselet Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (Trón Tibor Emlékdíj) Atomfizika Tanszék Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék Építészettörténet Tanszék Matematika és Számítástudományok Doktori Iskola Geotechnika Tanszék Üzleti Jog Tanszék Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék II. Alapítványok által adott díjak Gábor Dénes díj (Novofer alapítávny által adott része) Pro Progressio Alapítvány Varga József Alapítvány Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítvány Scientia et Coscientia Alapítvány Heller Farkas Alapítvány Iparfejlesztési Közalapítvány Járműgépészeti Mérnökképzésért Alapítvány III. Társadalmi szervezetek által adott díjak Energetikai Szakkolégium Egyesület MMK Geotechnika Tagozat Neumann János Számítsátechnikai Társaság IV. Gazdasági társaságok által adott díjak Ericsson Magzarország Morgan Stanley Morgan Stanley Női Egyenjogúsági és Együttműködési díj Siemens Richter Gedeon Nyrt (Chinoin Zrt) SANOFI AVENTIS Magyarország Zrt októbertől Artifex kiadó (Metszet folyóirat) MÉSZ (Magyar Építőművészet folyóirat) ÉTE (Magyar Építőipar folyóirat) EGIS Gyógyszergyár Nyrt Bay Zoltán Alkalmazott Közhasznú Nonprofit Kft CEOS Kft Rubin Informatikai Zrt V. Egyéb díjak Pungor Ernő TDK díj (magánszemély) Veit Stürmer Különdíj (magánszemély) SZTAKI különdíj BKK-MLE-KTE-KTI könyvcsomagok közelítő értéke Összesen * Amennyiben a támogató/támogatás: - egy kerek összeget ajánlott fel és abból kell a járulékok összegét levonva kifizetni a hallgatók díjazását, akkor a bruttó összeget kell szerepeltetni; - díj összegét nevesítette, de ahhoz még "csendben" hozzá adta a járulék összegét is, akkor is járulékkal növelt bruttó összeget kell szerepeltetni; - tárgyjutalmat ajánlott fel, akkor annak a forintosított bruttó értékét kell szerepeltetni; - pályázati jellegű támogatás, akkor az azon elnyert összeget kell szerepelteni. A számított összegeket ezer forintra kell kerekíteni. 42. táblázat: Az adott kari TDK szekcióban résztvevő hallgatókat támogatók és díjaik összege 2014-ben (E Ft-ban) 69

72 VIII.2. DOKTORANDUSZOK A jelentésnek, ahogyan korábban, úgy most sem célja a doktori képzések mélyreható értékelése, ezzel ugyanis a Szenátus minden évben külön foglalkozik. A doktoranduszok létszáma (512), valamint az összes hallgatón belüli aránya (2,1%) az előző évekhez hasonló. A fokozatszerzési arány összehasonlítva más nagy egyetemekkel magas a BME-n, 50% körüli, többek között annak köszönhetően, hogy fokozatosan csökken a levelező doktoranduszok aránya. A doktori képzések már csak nappali munkarendben indulnak, a levelező képzések kivezetésre kerülnek. A költségvetési algoritmus egyik legstabilabb eleme az Államilag támogatott doktorandusz hallgatók létszáma szerinti forrás allokáció. Elmondható, hogy az elmúlt hat évben köszönhetően az államilag támogatott doktoranduszok összegyetemi szintű létszámnövekedésének a doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma a karok többségén nőtt. Kivétel ez alól az ÉPK, ahol 2014-ben a korábbi évek felfutását követően visszalépés tapasztalható, a VIK-en pedig folyamatos a csökkenés Államilag támogatottak aránya 41% 48% 49% 47% 50% 54% 62% 65% 67% 69% Nappali tagozatosok aránya 69% 76% 80% 80% 89% 89% 90% 93% 92% 96% Doktoranduszok létszáma Megítélt fokozatok száma * * November 30-ig 43. táblázat: Államilag támogatott doktoranduszok létszámának alakulása, Allokációs súly 3,0% 3,0% 2,0% 2,0% 2,5% 2,5% 2,5% 2,5% 2,5% 2,5% ÉMK 29,0 29,0 29,0 28,0 27,0 28,0 28,0 45,0 41,0 45,0 GPK 43,0 44,0 44,0 38,0 35,0 34,0 33,0 39,0 39,0 44,0 ÉPK 26,0 27,0 27,0 28,0 27,0 28,0 27,0 31,0 33,0 28,0 VBK 55,0 54,0 54,0 49,0 46,0 44,0 35,0 47,0 47,0 57,0 VIK 81,0 80,0 80,0 74,0 72,0 71,0 73,0 77,0 68,0 65,0 KJK 25,0 25,0 25,0 21,0 21,0 21,0 22,0 26,0 26,0 25,0 GTK 14,3 16,1 16,1 18,3 15,0 13,3 15,3 18,7 20,0 20,0 TTK 40,0 41,0 41,0 34,0 36,0 36,9 38,7 44,1 45,9 48,0 Összesen táblázat: Államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma,

73 23. ábra: Államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel számított létszámának változása, ábra: Fokozatszerzési arányok a nagy egyetemeken, június Vida Mária és Dr. Mihály György adatai alapján. 71

74 VIII.3. K+F CÉLÚ FORRÁSBEVONÁS ÉS FELHASZNÁLÁS Amennyiben az egyetem K+F tevékenységre felhasználható forrásait tekintjük, világos trendeket láthatunk. A K+F célú összes bevétel és annak az intézmény összes bevételén belüli aránya 2009-től 2011-ig egyértelműen nőtt, majd azóta drasztikusan csökken. Az év végi számok várhatóan illeszkednek a trendbe. A évi 11,5 Mrd Ft-nyi K+F célú bevétel helyett idén ~6 Mrd Ft-nyi bevétel várható. Drasztikus csökkenésnek lehetünk tanúi mind a költségvetési támogatásból, mind a hazai pályázati támogatásból, mind a piacra végzett tevékenységből származó forrásokat tekintve. Tehát kijelenthető, hogy az állami forrásokra vonatkozóan nincsen változás abban a tekintetben sem, hogy a kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos állami támogatásnál továbbra sem az egyetemek jelentik az elosztás fő csatornáját, hanem inkább az MTA és a különböző pályázati alapok az egyetemek csak ezeken keresztül közvetve részesülhetnek belőle várható I. Költségvetési támogatás Intézményi költségvetésben megtervezett = doktorandusz képzés támogatása = tudományos célú támogatás Fejezeti kezelésű előirányzatból biztosított Más fejezetből biztosított (OTKA) II. K+F feladatra átvett pénzeszközök Kutatási és Technológiai Innovációs Alap OTKA Egyéb (hazai és EU-s forrás) III. Külső megrendelésre végzett vállalkozási tevékenység Összesen táblázat: K+F tevékenységre rendelkezésre álló források, (EFt-ban) 25. ábra: K+F tevékenységre rendelkezésre álló saját bevételek, (Mrd Ft-ban) 72

75 VIII.4. IPARI KAPCSOLATOK Az alábbi ábrán jól látható, hogy amennyiben kifejezetten csak a K+F-re rendelkezésre álló saját bevételi forrásokat tekintjük, 2013-ban 40%-ot tett ki a gazdaságból érkező bevételek aránya. Ez 4 százalékpontos növekedést jelent a évhez viszonyítva, amikor sokkszerűen érte az egyetemet az innovációs járulék terhére az egyetemtől megrendelt munkák megszűnése. A pályázati támogatások erőteljesebb csökkenése miatt az idén várhatóan 45% lesz a gazdaságból érkező bevételek aránya. 26. ábra: K+F tevékenységre rendelkezésre álló forrás nem normatív költségvetési támogatásból időszakban évente közötti vállalkozási szerződést kötöttek az egyetemi szervezeti egységek összesen 1,9-3,2 Mrd Ft közötti összegben. Az 1-11 havi adatok alapján az idén a tavalyinál 10%-kal (200 M Ft-tal) kisebb értékű, mintegy 2,6 Mrd Ft-nyi szerződésállomány valószínűsíthető. A megkötött vállalkozási szerződések a szerződés összegét tekintve döntően az 1 M Ft-nál kisebb vagy az 1-5 M Ft értékhatár közé esnek. Ugyanakkor az egyetem legtöbb vállalkozási bevétele jellemzően a 10-25, illetve a M Ft közötti összegű szerződésekből származik. 27. ábra: I-III. negyedévben kötött külső megrendelések megoszlása Akár a partnerek számát, akár a szerződések számát, akár a szerződések összegét tekintjük, a BMEtől az elmúlt években kutatási, szakértői munkákat megrendelő cégek székhelye 60-65%-ban a fővárosban és a Közép-magyarországi Régióban található. A külföldi címmel rendelkező vállalkozások súlya 3%, a Közép-dunántúli régióba tartozók aránya kétszerese a többi régiónak. 73

76 VIII.5. PÁLYÁZATI AKTIVITÁS 79 Egy évvel korábban rögzítettük, hogy a pályázati forrásokat 80 érintően a BME különösen a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) terhére finanszírozott projektekben, valamint az Európai Unióból közvetlenül finanszírozott FP7 konstrukció keretében volt sikeres. A KTIA esetében a időszakban 81, az FP7 esetében pedig a időszakban az egy oktatóra-kutatóra jutó éves átlagos elnyert támogatást tekintve a BME a nagy egyetemek között az első volt. Tekintve immár a évi számokat is, elmondható, hogy a kifutó FP7 programban a nagy egyetemek között továbbra is a BME a legsikeresebb mind az elnyert összes, mind az egy oktatórakutatóra eső fajlagos támogatási összeget alapul véve. Mind a beadott pályázatok, mind a szerződött projektek száma, mind a befolyt pályázati támogatás összege 2012 óta esik. Reménykedésre adhat okot, hogy az idén induló H2020 konstrukcióban mindezidáig 90 pályázatot adtak be az egyetem szervezeti egységei, három esetben, 295 M Ft ( ) összegben pedig már döntés is született a projektek támogatásáról, a szerződéskötések folyamatban vannak. A bevétel forrása Kutatási és Technológiai Innovációs Alap OTKA Egyéb hazai pályázat Hazai forrásból összesen Hazai forrásból származó pályázati bevételek aránya 36% 48% 47% 46% 40% Strukturális alapok EU 6-7. keretprogram Egyéb külföldi pályázat Külföldi forrásból összesen Külföldi forrásból származó pályázati bevételek aránya 64% 52% 53% 54% 60% Összesen táblázat: Befolyt pályázati bevételek a forrást biztosító szerint bontva, (EFt-ban) 79 A fejezet összeállításában a GMF Pályázati és Tudástranszfer Csoport munkatársai tevékenyen részt vettek. 80 Annak ellenére, hogy az egyetem nem minden pályázata irányul az oktatási és/vagy a kutatási tevékenység fejlesztésre, mivel a pályázatok döntő része valószínűsíthetően ezt a célt szolgálja, itt, a tudományos teljesítményt taglaló főfejezetben tekintjük át az egyetem pályázati aktivitását. 81 A NKTH, a NFM, a NGM után június 6-tól a Miniszterelnökség tölti be a KTIA források tekintetében az irányítóhatóság szerepét. Sajnálatos módon, a támogatott projektekre vonatkozó adatok az nfu.hu oldalon már nem a ktia.kormany.hu oldalon még nem érhetőek el, ezért intézményi szintű összevetéseket most nem tudunk tenni. 74

77 Forrás Strukturális Alap terhére kiírt pályázatok Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére kiírt pályázatok Egyéb hazai forrás terhére kiírt pályázatok HAZAI ÖSSZESEN: Nemzetközi NEMZETKÖZI ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN Pályázattípusok Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött db db db db db db db db db db TÁMOP KMOP KEOP ÖSSZESEN Jedlik Ányos- NKFP, TECH 25 0 Déry Miksa- EUREKA Baross Gábor* 0 3 TÉT K+F Munkaerő 0 1 BONUS-HU helios Űrkutatás ERC HU 1 1 MEC (Apponyi Albert) 5 2 EITKIC_ EU_KP_ NEMZ_ ED (Egyedi döntés) KMR_ VKSZ_ AIK_ IPARJOG_ PIAC_ AGR_ ÖSSZESEN OKM 3 3 OKA EMET (Nemzeti Tehetség P) MTA Nemzeti Kiválóság Program (Magyary Z.) OTKA NKA Egyéb hazai ÖSSZESEN EU 7. KTF H Egyéb EU-s/nemzetközi EGT Norvég táblázat: A BME pályázati aktivitása,

78 Intézménynév Támogatott projektek száma Elnyert támogatási összeg ( ) FTE* (oktató + kutató) 1 évben 1 fő által átlagosan elnyert összeg ( ) Közép-európai Egyetem Wesley János Lelkészképző Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pannon Egyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Szent István Egyetem Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Budapesti Corvinus Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Egyetem Károly Róbert Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Óbudai Egyetem Kaposvári Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Összesen * október 15-ei és október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás Forrás: ecorda adatbázis, október táblázat: FP7 programban támogatott projektek száma és elnyert pályázati támogatás (EUR-ban) (Forrás: NIH) 76

79 VIII.6. SZABADALMAK A szabadalmi bejelentések, szabadalmak számát tekintve lényegében lehetetlen összemérni az egyes felsőoktatási intézmények eredményességét. A szabadalmi kérvény benyújtásától, a szabadalmi bejelentés közzétételén keresztül a szabadalomig hosszú idő telik el, a folyamat meg is akadhat, leállhat. Elképzelhető, hogy egyes pályázatokban tett vállalások miatt a szabadalmi bejelentés ugyan megtörténik, ezzel az indikátor a pályázatban készre jelenthető, majd az eljárás leáll. Ezt támasztja alá, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 82 oldaláról különböző időpontokban lekérdezett információk rendkívül vegyes képet mutatnak. Felsőoktatási intézmény Szabadalom, oltalom fennáll Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalom, bejelentés, Szabadalom, bejelentés, Szabadalom, bejelentés, bejelentés, bejelentés, bejelentés, bejelentés, bejelentés, oltalom nem oltalom oltalom oltalom oltalom oltalom oltalom eljárás oltalom eljárás oltalom áll fenn nem áll fennáll nem áll fennáll nem áll fennáll megszűnt fennáll megszűnt fennáll fenn fenn fenn Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pannon Egyetem Miskolci Egyetem Semmelweis Egyetem n.a. Nyugat-magyarországi Egyetem Károly Róbert Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Széchenyi István Egyetem Kecskeméti Főiskola Szent István Egyetem Dunaújvárosi Főiskola 3 3 Budapesti Corvinus Egyetem Összesen Szabadalom, oltalom fennáll Szabadalmi bejelentés, oltalom fennáll 49. táblázat: A felsőoktatási intézmények szabadalmi aktivitása (adatok lekérdezése november 1.) Szabadalmi bejelentés, oltalom fennáll Összesen Felsőoktatási intézmény Szabadalmi Szabadalom, bejelentés, oltalom fennáll oltalom fennáll Szabadalmi bejelentés, oltalom nem áll fenn Szabadalmi bejelentés, oltalom fennáll Szabadalmi bejelentés, oltalom nem áll fenn Szabadalmi bejelentés, oltalom fennáll Szabadalmi bejelentés, oltalom nem áll fenn 50. táblázat: A felsőoktatási intézmények szabadalmi aktivitás (adatok lekérdezése november 23.) Szabadalmi bejelentés, oltalom fennáll Debreceni Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 1 Pannon Egyetem n.a. 5 Miskolci Egyetem 2 2 Nyugat-magyarországi Egyetem 1 1 Szent István Egyetem Összesen Összesen 82 A hivatal honlapjának elektronikus keresőrendszerében egyéni szűrés az egyes intézményekre, mint kulcsszavakra szabadalmi oltalmi formában a bejelentés napjára. Azok a szabadalmi bejelentések szerepelnek benne, amelyek a szükséges szabadalmi hivatali ügymenetben eljutottak a közzétételig, így publikussá váltak. 77

80 VIII.7. A BME PUBLIKÁCIÓK 83 Ebben a fejezetben szokás szerint a legtöbb publikációval rendelkező felsőoktatási intézmények összesített és fajlagos adatait mutatjuk be annak érdekében, hogy reális képet kaphassunk a BME más felsőoktatási intézményekhez mért tudományos teljesítményéről. Látható, hogy a Scopus időszakra vonatkozó adatai szerint a BME mind az összes mind az 1 főre jutó évi átlagos 0,84 publikáció száma 84 alapján első az állami felsőoktatási intézmények között. Ugyanakkor a WoS ugyanezen időszakra vonatkozó adatai alapján a BME ötödik az összes és negyedik az 1 főre jutó évi átlagos 0,593 publikáció száma alapján az állami felsőoktatási intézmények között. 1 főre jutó I-III összesen FTE* átlagos publikáció negyedévben felvitt (oktató+kutató) Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás ( ) Publikáció Hivatkozás BME , PE , SE , ELTE , SZTE , DE , OE , PTE , BCE , SZIE , NYME , SZE , ME , * október 15-ei és október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás 51. táblázat: Publikációk a Scopus adatbázisban, összesen FTE* (oktató+kutató) 52. táblázat: Publikációk a WoS adatbázisban, főre jutó átlagos publikáció I-III. negyedévben felvitt Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás ( ) SE , PE , DE , BME , ELTE , SZTE , PTE , SZIE , BCE , OE , NYME , SZE , ME , * október 15-ei és október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás 83 A fejezet összeállításában Sövény Emese, Szmolyán Mária és Liszkay Béla, az OMIKK munkatársai tevékenyen részt vettek. 84 Az MTMT-ben tudományos művek az alábbiak lehetnek: folyóiratcikk, könyvrészlet, könyv, egyéb konferenciaközlemény, egyéb konferenciakötet, oltalmi formák, disszertáció, egyéb (pl. adatbázis, alkotás, kutatási jelentés, segédlet stb.) Az előzőekből a Scopusban is szereplő publikációtípusok: folyóiratcikk, könyvrészlet, könyv, egyéb konferenciaközlemény. Az előzőekből a WoS-ban is szereplő publikációtípusok: folyóiratcikk, könyvrészlet. 78

81 Miután a BME az országban elsők között építette ki a nagyon részletes adattartalmú publikációs adatbázisát (BME PA) visszalépésként értékelhető a publikációs adatoknak a Magyar Tudományos Művek Tárába történő áttöltési kötelezettsége, mivel a statisztikai adatok szűrési lehetőségei az utóbbiban korlátozottabbak; miközben az MTMT fenntartási költségeihez a BME is hozzájárul. 85 Magyarországon jelenleg 35 darab impakt faktoros folyóiratot adnak ki, ebből a BME hármat. A mostani IF-számokkal a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék által kiadott Express Polymer Letters került az első helyre (IF 2.953). Az Építőmérnöki Kar Periodica Polytechnica Civil Engineering-je a 28. helyen áll a hazai folyóiratok között (IF 0.250), míg a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar folyóirata, a Periodica Polytechnica Chemical Engineering a 32. helyet érte el (IF 0.130) A hozzájárulás kiszámításának szabálya: Főállás kutatók + részmunkaidős kutatók FTE-re számolva + főállású oktatók + részmunkaidős oktatók + nappali PhD hallgatók száma x 0,5. A levelező doktoranduszok száma nem számít bele az intézmény így súlyozott létszámába. Az 1400 fő feletti súlyozott létszámmal rendelkező intézmények, így a BME is 3,2 M Ft-ot fizet hozzájárulásként az MTMT fenntartási költségeihez. 86 Ötven éve mérik a tudományos folyóiratok idézettségi mutatóját. BME.hu, augusztus 1., URL: 79

82 Év Intézmény Tudományos mű (összesen) Folyóiratban megjelent művek Ebből Ebből idegen Könyv, magyarul nyelven könyvfejezet FTE (oktató + kutató)* Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem összesen Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem 2,582 1,088 0,588 0,500 1,008 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2,719 1,076 0,347 0,729 0,775 Eötvös Loránd Tudományegyetem 2,879 1,326 0,566 0,760 1,166 Miskolci Egyetem 3,543 1,487 0,903 0,584 1,289 Nyugat-magyarországi Egyetem 2,544 0,826 0,491 0,336 1,145 1 főre jutó Óbudai Egyetem 2,716 0,794 0,356 0,438 1,494 átlagos Pannon Egyetem 3,451 1,428 0,422 1,006 1,061 (2011- Pécsi Tudományegyetem 3,173 1,434 0,654 0,780 1, ) Széchenyi István Egyetem 2,213 0,661 0,408 0,253 1,052 Szegedi Tudományegyetem 2,730 1,343 0,485 0,858 0,869 Debreceni Egyetem 2,284 1,260 0,502 0,758 0,744 Semmelweis Egyetem 2,595 1,778 0,704 1,074 0,266 Szent István Egyetem 2,465 1,167 0,507 0,660 0,808 Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem I-III. Pannon Egyetem negyedév Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem * október 15-ei és október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás 53. táblázat: Publikációk az MTMT adatbázisban, (adatlekérdezés ideje: október) 80

83 IX. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TEVÉKENYSÉG 87 Az BME Intézményfejlesztési Terv alapján nemzetközi területen egyetemi szinten a hallgatócserék támogatása a legfőbb prioritás. Fő cél a hallgatói ki- és beutazások kiegyensúlyozott növelése mellett azok minőségének és hatékonyságának javítása. Ebben a fejezetben a mobilitási adatok mellett számba vesszük az idegen nyelvű képzés mennyiségének változását és a nemzetközi forrásból származó bevételeket is. IX.1. KÜLFÖLDI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA 2011-ről 2013-ra országos szinten mintegy háromezer fővel, 5,6%-ről 7,2%-ra nőtt a külföldi hallgatók létszáma és aránya. 88 Ugyanezen időtávon a BME-n a külföldi hallgatók aránya 4%-ról 4,6%-ra nőtt, sőt 2014, október 15-én már 5,7% volt. Ilyen magas értéket még soha nem mértünk korábban ábra: Külföldi hallgatók létszáma és aránya október 15-én 87 A fejezet összeállításában tevékenyen részt vett a KTH részéről Dvorszki László, Megyei Krisztina, Dr. Moson Péter, Dr. Szabó Mihály, Szebeny Ádám, továbbá a Nemzetközi-Tudományos Csoport és az Erasmus és Csereprogramok Irodája munkatársai, a GMF GO részéről Lakatos Irma, a Hallgatói Külügyi Testület részéről pedig Szepessy Zsófia. 88 Az EMMI évi adatai alapján a Magyarországon tanuló külföldiek mintegy 10%-a folytatott műszaki tudományterületen tanulmányokat. Bölcsészet, művész-, pedagógusképzés 12,5 Egészségügyi, jóléti tudományok 38,8 Társadalomtudományok, üzleti és jogtudomány 21,4 Szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanulmányok 2,7 Műszaki tudományok 9,7 Természettudományok 5,6 Agrártudományok 9,3 89 A FIR bevezetésével pontosodott a külföldi hallgatók definíciója is. Külföldi hallgatónak számít, akinek nincsen magyar állampolgársága, vagy ha van, akkor a születési helye nem Magyarország, továbbá az adatfelvétel időpontjában a BMEvel aktív hallgatói jogviszonya volt. 81

84 intézmény neve október október október Összes Összes Összes Ebből Ebből Ebből hallgató Arány hallgató Arány hallgató Arány külföldi külföldi külföldi száma száma száma Alapítványi intézmények összesen ,2% ,6% ,2% Semmelweis Egyetem ,2% ,3% ,8% Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ,8% ,2% ,0% Budapesti Corvinus Egyetem ,8% ,6% ,8% Debreceni Egyetem ,3% ,2% ,6% Színház-és Filmművészeti Egyetem ,6% ,4% ,1% Szegedi Tudományegyetem ,4% ,3% ,0% Pécsi Tudományegyetem ,6% ,7% ,6% Szent István Egyetem ,7% ,4% ,7% Magyar Képzőművészeti Egyetem ,6% ,4% ,0% Nyíregyházi Főiskola ,3% ,3% ,9% Eötvös Loránd Tudományegyetem ,8% ,0% ,5% Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ,0% ,9% ,8% Széchenyi István Egyetem ,9% ,8% ,7% Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ,9% ,7% ,6% Dunaújvárosi Főiskola ,6% ,7% ,6% Nyugat-magyarországi Egyetem ,3% ,5% ,7% Magyar Táncművészeti Főiskola ,9% ,5% ,7% Budapesti Gazdasági Főiskola ,9% ,4% ,1% Pannon Egyetem ,5% ,4% ,0% Óbudai Egyetem ,3% ,3% ,1% Miskolci Egyetem ,4% ,3% ,5% Eötvös József Főiskola ,9% ,2% ,3% Kecskeméti Főiskola ,4% ,2% ,4% Kaposvári Egyetem ,2% ,0% ,8% Eszterházy Károly Főiskola ,3% ,8% ,0% Szolnoki Főiskola ,2% ,7% ,1% Károly Róbert Főiskola ,8% ,7% ,7% Nemzeti Közszolgálati Egyetem ,0% ,3% ,2% Állami intézmények összesen ,6% ,1% ,2% Egyházi intézmények összesen ,0% ,6% ,7% Mindösszesen ,6% ,1% ,2% 54. táblázat: Külföldi hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz viszonyítva, (Forrás: EMMI) 82

85 A hallgatói kör sokszínűsége az eddig mért legmagasabb, október 15-én 75 ország hallgatója tanult az egyetemen. Az alábbi táblázatban a 2014-ben legalább 10 hallgatót küldő országokat soroltuk fel, korábbi évi teljesítményükkel együtt. Elmondható, hogy a határon túli magyarokat (is) nagy számban küldő országoktól eltekintve Brazília, Irán, Franciaország, Németország, Törökország, Amerikai Egyesült Államok, Vietnám, Spanyolország, Nigéria, Dél-Korea, Kína és Portugália és Ciprus azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 20 fő tanult évente a Műegyetemen az elmúlt négy évet tekintve. Küldő ország Brazília Szlovákia Irán Franciaország Németország Törökország Amerikai Egyesült Államok Románia Vietnám Spanyolország Ukrajna Nigéria Dél-Korea Kína Portugália Ciprus Finnország Szíria Mexikó Jemen Lengyelország Mongólia Irak táblázat: A legtöbb külföldi hallgatót küldő országok a időszakban A külföldiek közül sokan határon túli magyarok, akik magyar nyelvű képzésekben vesznek részt. A hallgatók jelentős része csupán rövidebb-hosszabb részképzésben vesz részt, és éppen a létszámstatisztika vonatkoztatási időpontjában az egyetem hallgatója, de előtte, vagy utána már nem. Éppen ezért érdemes szétválasztani a külföldieket aszerint, hogy milyen képzésben vesznek részt. A teljes idejű angol nyelvű képzésben résztvevők száma az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent. Az ezen képzéseken résztvevők száma október 15-én 238 fő volt, arányuk az összes külföldi hallgató között mindössze 17%. Karonként megbontva az látható, hogy az ÉPK és a VIK rendelkezik a teljes idejű képzésben résztvevő hallgatók 58%-ával, míg a csereprogramokban résztvevők már magasabb arányban vannak jelen az ÉMK-n és a GPK-n is. Összességében megállapítható, hogy a kari hallgatók létszámához képest az ÉMK, az ÉPK és a TTK jelentősen túlreprezentált, míg a GTK, a KJK és a VBK jelentősen alulreprezentált. 83

86 A képzés intenzitása szerint Teljes idejű graduális képzés (angol) Csereprogramok, részképzés (angol) Teljes idejű graduális képzés (magyar) Csereprogramok, részképzés (magyar) Összesen táblázat: Külföldi hallgatók a képzés nyelve szerint, (október 15-én) Teljes idejű graduális Csereprogram, részképzés Angol nyelvű képzés együtt Fő Arány Fő Arány Fő Arány ÉMK 31 13,0% ,5% ,4% GPK 49 20,6% ,6% ,8% ÉPK 73 30,7% ,7% ,4% VBK 15 6,3% 27 3,2% 42 3,8% VIK 65 27,3% ,6% ,0% KJK 4 1,7% 22 2,6% 26 2,4% GTK 0 0,0% 46 5,4% 46 4,2% TTK 1 0,4% 64 7,5% 65 6,0% Összesen % % % 57. táblázat: Angol nyelvű képzésben résztvevő hallgatók karonként, október 15. IX.2. MOBILITÁSI PROGRAMOK, KIUTAZÓ HALLGATÓK ÉS OKTATÓK A 2007/2008-as tanévtől rendelkezésre álló adatokat áttekintve elmondható, hogy soha nem éltek még annyian az egyetem hallgatói közül azzal a lehetőséggel, hogy a mobilitási programok keretében külföldre utazzanak, mint a 2013/2014-es tanévben. Az előző tanévben a BME 1140 hallgatója vett részt külföldi csereprogramban, ez a szakirányú továbbképzés nélkül és külföldi hallgatók nélkül számított hallgatói létszámnak közel 6%-a. Ugyanebben a tanévben 60 oktató tartózkodott rövidebbhosszabb ideig külföldön valamely KTH által menedzselt mobilitási program keretében, zömében ERASMUS-szal. A hallgatói létszám még jelentősebb, ha a évet tekintjük, amikor is 1222 hallgató vett részt nemzetközi csereprogramban. A hallgatói mobilitás felfutása egyrészt a Campus Hungary programnak köszönhető, amely harmadik 90 fordulójában 348 fő nyert el kiutazási lehetőséget. A CH program mintegy 7000 országosan támogatott diákjából 600-an járnak, vagy jártak a BME-re. A legnépszerűbb célországok Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, USA és az Egyesült Királyság voltak. Másrészt a BME évről-évre jobban teljesít az Erasmus Tanulmányi Mobilitási programban. Míg a 2007-ben hazánkba érkező forrás 6,3%-ára, addig 2014-ben már 8,5%-ára volt jogosult a BME, ezzel a 6. helyről a 3. helyre jött fel az intézmény az országos rangsorban. A BME 2014/2015. tanévre támogatást kapott hallgatói, oktatói/személyzeti mobilitásra. Az intézmény súlyát meghatározó mutatók az 59. táblázatban találhatók. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy hány olyan hallgató van, aki ösztöndíjat nyert és valamilyen anyagi természetű probléma miatt nem tudott kiutazni. Az okok feltárása segíthet abban, hogy a legnagyobb súlyú megvalósult hónapok száma mutatószámban a BME tovább tudjon javulni. 90 Összesen öt forduló volt. 84

87 Kiutazó hallgatók 2011/2012. ősz 2011/2012. tavasz 2012/2013. ősz 2012/2013. tavasz 2013/2014. ősz 2013/2014. tavasz Központi Tanulmányi Hivatal által koordinált programok Erasmus Tanulmányi Mobilitás CEEPUS II Részképzés ( TU Wien ) Campus Hungary ATHENS (Advanced Technology Higher Education Network Socrates) EWENT (East-West European Network on Higher Technical Education) ITESM (Instituto Technológico y de Estudios Superiores de Monterrey) UTS (University of Technology Sydney) UNH (University of New Hampshire) NUS (National University of Singapore) Erasmus szakmai gyakorlat Hallgatói Külügyi Testület által koordinált programok Estiem Budapest BME egy- két hetes rövid csereprogramjai Iaeste féléves- éves szakmai gyakorlat külföldön Iaeste egy hetes programok Aiesec féléves- éves szakmai gyakorlat Aiesec féléves- éves önkéntes gyakorlati program (6-10 hetes) Aiesec egy hetes program HKT egy hetes csere Összes kiutazó hallgató táblázat: Kiutazó hallgatók száma a KTH és a HKT által menedzselt programokban, 2011/ /2014. tanév BME részesedés az Pályázó hallgatók Megvalósult hónapok Hallgatói létszám Jóváhagyott hónapok Év országos Erasmus (SZUM 20%) (SZUM 40%) (SZUM 10%) (SZUM 30%) keretösszegből ,8% 2,8% 0,6% 1,1% 6,3% ,1% 2,7% 0,6% 1,7% 6,1% ,9% 2,3% 0,6% 1,6% 5,5% ,8% 2,2% 0,6% 1,8% 5,5% ,1% 2,5% 0,6% 2,0% 6,3% ,8% 2,2% 0,5% 1,6% 5,1% ,5% 2,8% 0,7% 2,3% 7,3% ,7% 3,4% 0,8% 2,6% 8,5% 59. táblázat: BME részesedésének alakulása az országos Erasmus Tanulmányi Mobilitási Program keretösszegéből,

88 IX.3. IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓ X KREDIT TELJESÍTMÉNY Az egyetem angol nyelvű képzéseiben résztvevők által felvett kreditek száma a 2009/2010-es tanévtől kezdve 2012/2013-as tanévig lényegében nem változott. Jelentősebb változás értelemszerűen a hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan következett be, a 2013/2014-es tanévtől volt tapasztalható. Ekkor 60%-kal növekedett az előző tanévhez képest az angol nyelvű képzésben a hallgatók által felvett kreditek száma. A hallgatók által felvett kreditmennyiség az aktuális félévben további 15%-kal nőtt. Lényeges, hogy az angol nyelvű képzésekben felvett kreditek száma meredekebben növekedett, mint a külföldi hallgatók száma, aminek az oka az, hogy a különböző államközi szerződések keretében érkező részképzéses hallgatókra szigorúbb tanulmányi követelmények vonatkoznak, mint a teljes idejű graduális képzésben résztvevőkre. A magyar nyelvű képzésekben évről-évre egyre több olyan kreditet vesznek fel a hallgatók, ahol idegen nyelven folyik az oktatás. A tantárgyi kínálat nőtt, az aktuális félévben magyar nyelvű képzésben 255 kurzus folyik angol nyelven. Az idegen nyelven folyó tantárgyat felvenni kívánó hallgatók száma stagnál, viszont átlagos aktivitási szintjük nő. 2009/ / / / / /2015/1. Angol nyelvű képzésben felvett kreditek száma Angol nyelvű képzésben résztvevő hallgatók átlagos száma Egy hallgató által átlagosan felvett kreditek száma 26,3 26,2 24,0 22,6 22,9 22,9 Magyar nyelvű képzésben felvett kreditek száma* Magyar nyelvű képzésben résztvevő hallgatók száma** Egy hallgató által átlagosan felvett kreditek száma 7,5 8,5 8,0 10,8 10,5 11,4 * Kiszűrésre kerültek a nyelvi tárgyak ** Legalább egy idegen nyelven oktatott tárgyat hallgatott a félévben a hallgató. 60. táblázat: Idegen nyelvű hallgató x kredit teljesítmény az adott tanév egy félévében átlagosan, 2009/ /

89 IX.4. ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK Ahogyan a IX.1. alfejezetben jeleztük, célszerű a képzés intenzitása szerint megkülönböztetni a külföldi hallgatókat. A teljes idejű angol nyelvű képzésben résztvevők száma az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent, október 15-én már alig több, mint 230 fő vett részt úgy képzéseinken, hogy nem valamilyen kormányzati vagy államközi aktivitás eredményeképpen érkezett hozzánk. Ennek megfelelően az angol nyelvű térítéses képzés bevételei 2007 óta (585 M Ft) csökkenő trendet mutatnak, 2014-ben várhatóan nem éri el az 500 M Ft-ot. Kar I-IX ÉMK ÉPK GPK VBK KJK VIK TTK GTK Összesen Jelentkezési díj (KTH)* Rendezetlen** * A jelentkezési díj nem a KTH szabad pénze, hanem a KTH költségvetésében megtervezett kiadások egyik forrása. ** Minden év végén vannak olyan tételek, amelyekről csak azt tudni, hogy angol nyelvű képzés díja, de nem tudni, hogy melyik karra fizették be. Ezek a KTH keretein rendezetlen tételként fordulnak át a következő évre, amikor tisztázásuk után keretátadással kerülnek a hallgató karára. Ezek a tételek a kar következő évi saját bevételei között nem szerepelnek. 61. táblázat: Az angol nyelvű képzés KTH által gondozott bevételei a rezsitérítés megfizetése, valamint az átoktatások elszámolása előtt,

90 IX.5. NEMZETKÖZI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK Ahogyan a pályázati aktivitás című fejezetben bemutattuk, a külföldi vagy külföldi forrást tartalmazó hazai pályázatok az elnyert támogatás összegét tekintve továbbra is dominánsabbak a hazai forrásoknál (60%/40%). Az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeit most is négy csoportba sorolva vizsgáltuk. A tendencia egyértelmű, mind összegét, mind a bevételek közötti részarányát tekintve a nemzetközi forrásból származó bevételek 2009 óta folyamatosan nőnek ban 3,5 Mrd Ft és 13,8% volt a két mutató értéke, és a évi időarányos adatok alapján várhatóan a tárgyévi nemzetközi bevételek is a növekvő trendbe illeszkednek majd. (Megjegyezzük, hogy az idegen nyelven folyó képzés alábbi táblázatban található évi tandíjbevételét összevetve az előző táblázatból kiolvasható adatokkal, eltérést találunk. 91 A különbséget döntően a brazil hallgatók nyelvi képzési díja okozza. 92 ) Idegen nyelven folyó képzés tandíjbevétele K+F és vállalkozási tevékenység bevétele Nemzetközi szervezetekhez beadott pályázatokból származó bevételek Nemzetközi forrást tartalmazó hazai pályázatokból származó bevételek (strukturális alapok, operatív programok) Összes nemzetközi bevétel Összes támogatás és saját bevétel csökkentve a hallgatói előirányzattal Nemzetközi forrásból származó bevételek aránya 9,0% 10,4% 11,0% 12,6% 13,8% 62. táblázat: Nemzetközi forrásból származó bevételek (E Ft-ban) 91 Sajnos az idegen nyelvű képzésből befolyó saját bevételek könyvelése nem egyértelmű, egységesítésre szorul. Ugyanis a használandó Idegen nyelvű képzés tandíjbevétele elnevezésű 91/226-os tételkód lekérdezése, csak közelítőleg ad jó megoldást. Azon angol nyelvű képzés bevételei, amelyek a KTH-n keresztül folynak a 41790, és es témaszámon, nem minden esetben a 91/226-os tételkóddal könyvelték (T91/229). Ráadásul a témaszámok a 011-es feladatkód alatt futnak, amelynek megnevezése Első diploma magyar nyelven, ugyanakkor voltak olyan bevételek a fenti témaszámokon, amelyeket a 021-es feladatkódon ( Első diploma idegen nyelven ) rögzítettek. 92 A teljesség kedvéért közöljük a brazil képzés keretében beérkezett/várhatóan beérkező bevételeket. A bevétel befolyásának időpontja / számla Hallgatók száma, igénybevett szolgáltatás Bevétel augusztus / önköltségi számla Képzését 2013 szeptemberében kezdő hallgatók közül a nyelvi képzésen résztvevő 160 fő nyelvi képzési díja és kollégiumi díja november / önköltségi számla Képzését 2013 szeptemberében kezdő 241 fő éves képzési díja június / önköltségi számla Képzését 2014 februárjában kezdő 222 fő éves képzési díja. Képzését 2014 szeptemberében kezdő 78 fő éves képzési díja július / devizaszámla A februárban kezdő hallgató közül a januárban nyelvi képzésen résztvett 51 fő nyelvi képzési díja. A szeptemberben kezdők közül a 6 hónapos (68 fő), valamint 3 hónapos (10 fő) nyelvtanfolyamon résztvevők nyelvi képzési díja III-IV. negyedév / önköltségi számla Képzését 2014 szeptemberében kezdő, 2014 tavaszán nyelvtanfolyamon részt nem vettek éves (129 fő) valamint féléves (7 fő) képzési díja. (Az összeg az átváltáskori árfolyam függvényében változhat.) A brazil fél erősebb kontrollt szeretne annak érdekében, hogy a hallgatók felvett kreditjeiket minél magasabb arányban teljesítsék. Ebből fakadó szerződéskötési problémák miatt ez az összeg részben vagy egészben várhatóan I. negyedévre csúszik. Összesen

91 Karonként vizsgálva a nemzetközi bevételeket elmondható, hogy a VIK az összes saját bevételben mért részarányához képest a nemzetközi bevételekből való részesedését tekintve jelentősen felülreprezentált. Megjegyezzük, hogy több kar is jelentősen növelte részesedését a nemzetközi bevételekből 2012-ről 2013-ra. 29. ábra: A karok részesedése a saját bevételekből és a nemzetközi bevételekből, IX.6. BME A RANGSOROKBAN 93 Az egyetem rangsorokban elfoglalt helyével a tavalyi kontrolling jelentésben foglalkoztunk első alkalommal. Akkor részletesen írtunk arról, hogy van-e, lehet-e hozadéka az egyetem számára annak, hogy törekszik a rangsorokban való megjelenésre. 94 A BME a 2014-es évben is számos intézményi rangsorban szerepelt, ugyanakkor mivel nem minden rangsor jelenik meg minden évben, ezért az alábbiakban feltüntetett pontszámok a tavaly számítottakkal nem hasonlíthatók össze. Az idén figyelembevett rangsorok: 93 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Barton Dávid a BME-OMIKK munkatársa. 94 Idézet a évi Kontrolling Jelentésből: Látszatra ezek a rangsorok fontosak, hiszen a kormányzati kommunikáció elsősorban a rangsorokban sikeres szereplést jelöli meg a nemzetközi elitbe tartozás kritériumának. Alaposabban elemezve azonban aligha van így: A kiemelt egyetemekhez tartozás feltételei nem nyilvánosak. Olyan intézmények is ide kerülnek, melyek első látásra a hallgatók, és/vagy a kutatási megrendelők szempontjai szerint sem kiemelten sikeresek, hanem valamilyen kormányzati cél érdekében támogatottak, azaz kompenzáltak. Ezzel szemben akár a hallgatói támogatásoktól megtisztított a BME költségvetése harmadát is eléri az egy egyetemnek erre nyújtott kormányzati céltámogatás. A kutatóegyetemi státushoz kapcsolt kritériumok nem egyértelműek, nem feltétlenül a minőséggel hozhatók párhuzamba. Ráadásul a vonatkozó rendelet kifejezetten kerüli a fajlagosok használatát. Ennek egyetlen magyarázata lehet: nem az előre eldöntötten legkiválóbbak végeznének a rangsorok élén. Összességében a rangsorokhoz kapcsolt kiemelt támogatás inkább tűnik a saját bevételeket szervezetükben nem gyűjtő nagy tudományegyetemek kompenzálásával összefüggő PR akciónak, mint a valóban kiugró teljesítmények elismerésének. 89

92 Academic Ranking of World Universities (ARWU, Shanghai), Center for World University Rankings (CWUR), Leiden Ranking, QS World University Rankings, SCImago Institutions Rankings (SIR), Times Higher Education (THE) - BRICS & Emerging Economies, University Ranking by Academic Performance (URAP), Webometrics Ranking of World Universities. Az egyetemi rangsorok kiértékelése (a szakterületieket kizárva) kétféleképpen történt. Intézmény neve SZTE 6 pont 4 pont 8 pont ELTE 6 pont 5 pont 7 pont DE 3 pont 3 pont 7 pont BME 3 pont 3 pont 5 pont SOTE 2 pont 2 pont 5 pont BCE 1 pont 1 pont 1 pont CEU 0 pont 0 pont 1 pont 63. táblázat: Melyik egyetem hányszor szerepel a vizsgált rangsorokban az első öt helyen rangsorolt magyar intézmény között (1-1 pont)? Intézmény neve ELTE 27 pont 22 pont 32 pont SZTE 20 pont 14 pont 23 pont DE 6 pont 6 pont 19 pont SOTE 8 pont 8 pont 18 pont BME 11 pont 10 pont 14 pont BCE 4 pont 4 pont 4 pont CEU 0 pont 0 pont 1 pont 64. táblázat: Az öt legjobb magyar helyezést megszerző intézmény kapott pontot úgy, hogy a legjobb 5 pont, majd A fentiek alapján kijelenthető, hogy a vizsgált nemzetközi rangsorokban a BME a magyar intézmények között általában a 3-5. helyen rangsorolt intézmény. Az európai uniós U-Multirank rangsor idén jelent meg először (és már folyik a következő felmérés), a BME profilja is felkerült a több mint 850 intézményt tartalmazó adatbázisba. 95 A szolgáltatás nem hagyományos lineáris rangsort hoz létre, hanem 5 kategóriába sorolják be az egyes mutatók szerint az intézményeket (átlagos, átlag alatti egy-egy kategória, átlag feletti egy-egy kategória). A U- Multirank rendszerében elért alacsony pontszám oka a BME publikációira vonatkozó Web of Science (WoS) adatok pontatlan feldolgozása a rangsort készítő Centre for Higher Education részéről. Ebből adódóan a publikációs adatok pontszáma hiányzik a BME-től Budapest University of Technology and Economics. URL: 96 Ez ügyben felvettük a kapcsolatot a készítőkkel, akik az idei adatokon már nem tudtak utólagosan javítani, ugyanakkor ígéretet tettek, hogy az általunk elküldött helyes WoS keresőkifejezés alapján dolgoznak a jövőben. 90

93 X. HUMÁN KONTROLLING Intézményfejlesztési Tervünkben a humánerőforrással kapcsolatosan a hangsúlyt a döntően főállású oktatók-kutatók alkalmazására, a kapacitások szinten tartására valamint az oktatói-kutatói utánpótlás jobbára belső erőforrásokon alapuló biztosítására helyeztük. Emellett a nem kari oldalra vonatkozóan kinyilvánított célunk, hogy a feladatok mennyiségéhez illeszkedő, lehetőleg középtávon előre látható jövedelmi pályát ígérő, a fluktuációt minimális szinten tartó, a tudásátadást előtérbe helyező személyi politikát alakítunk ki. (A fenntartó 2013 óta nem veszi figyelembe az intézmény finanszírozásakor a személyi állományt, annak ellenére, hogy ezeket az adatokat FIR-be jelenteni kell.) Ebben a fejezetben arra próbálkozunk, hogy bemutassuk a személyi állomány összetételét, jövedelmi helyzetét. Mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az átlagos értékek mögött rendkívül szélsőséges helyzetek is előfordulnak az egyes karokon, amelyek kari szintű programok hiányában csak súlyosbodnak. X.1. OKTATÓI-KUTATÓI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ Ebben a fejezetben különböző vonatkozási időpontokban mutatjuk be az egyetem teljes állású, minősített oktatóinak és kutatóinak létszámát 97, koreloszlását. A korábbi jelentésekből jól ismert, hogy a teljes állású oktatók, kutatók között a minősítettek aránya 2007 óta dinamikusan nő, a növekedés 2013-ról 2014-re is kimutatható, a tudományos fokozattal rendelkezők aránya ebben a körben egy év alatt 65%-ról 68%-ra nőtt. Miközben a 174 órás minősített oktatók, kutatók száma 753 főről 771 főre nőtt, a teljes állású oktatók, kutatók száma 24 fővel (2%) 1157 főről 1133 főre csökkent október 15-én az akadémiai doktoraink száma csupán 2 fővel volt több, az MTA-MMA tagok száma pedig ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Október 15-én mindösszesen 113 teljes állású egyetemi tanár volt az egyetem 73 tanszékén. 97 A január 1. és a február 1. közötti időpontok a belső költségvetési algoritmus vonatkozási időpontjai voltak. A október 15-re vonatkozó létszámadatok a évi állami támogatás elszámolásához és a évi támogatás kalkulációjához, a fenntartó részére leadott adatszolgáltatásból származnak. Ezek a FIR-be november 10-én véglegesen beadott adatoktól eltérhetnek a FIR-be történt berögzítési hibák miatt. A október 15-ei adatok az egyetem elsődleges munkaügyi adatbázisából, a Nexonból származnak. Az oktató-kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak Nexon-ban, illetve FIR-ben nyilvántartott adatainak eltéréséről az alábbiak mondhatók el október 15-ei állapot szerint: 12 fő hiányzott a FIR-ből. 11 fő a FIR-ben hibásan részmunkaidősként, a Nexonban pedig a valóságnak megfelelően teljes munkaidősként szerepelt. 8 főnek a FIR-ben nem volt fokozata, miközben a valóságban (és a Nexonban) igen. 16 főnek a FIR-ben rosszul szerepelt a tudományos fokozata (ebből 5 főnek a Nexon szerint nincsen tudományos fokozata). Például PhD helyett kandidátusi fokozat szerepelt, vagy valójában az illetőnek nincsen fokozata, de a FIR-ben mégis tudományos fokozattal szerepelt. Ezzel összefüggésben itt közöljük Dr. Csőke Rita igazgató asszony vezetői összefoglalójának egy részletét az SDA Zrt. a Neptun verziófrissítése kapcsán olyan változásokat jelentett be, amelyek alapvetően érintik a Nexon és a Neptun között az alkalmazotti adatok feladásához használt, már elkészült interfészt. Ez újabb programfejlesztést, tesztelést, feladásokat jelent, ugyanakkor magát az adategyeztetések eljárásrendjét és folyamatosságát ez nem fogja érinteni. Továbbra is cél, hogy a szervezeti egységek a FIR2 feladásból a jövőben szinte semmit se vegyenek észre a folyamatos adategyeztetés miatt, de a folyamatos adatfeladás a FIR2 irányába, ami kizárta volna a kampányszerű FIR2 feladatokat emiatt a JMO-n kívül álló okokból akadályozottnak látszik. 91

94 (1) (2) (3) PhD + DLA CSc DSc MTA-MMA Összesen Átlag (év) 47,5 46,9 46,4 45,8 44,5 44,9 44,4 Szórás (év) 11,7 11,8 11,8 11,4 10,9 11,5 10,9 Módusz (év) Medián (év) (1) 3 minősített oktató és 2 minősített kutató nem ide nyilatkozott (2) 1 minősített oktató és 2 kutató nem ide nyilatkozott (3) 2 minősített oktató és 1 minősített kutató nem ide nyilatkozott 65. táblázat: A teljes állású minősített oktatók, kutatók létszámának változása, PHD + DLA CSc DSc MTA-MMA Minősített oktató (1) Nincs fokozata (2) Oktató összesen Minősítettek aránya ÉMK ,3% GPK ,8% ÉPK ,0% VBK ,3% VIK ,8% KJK ,1% GTK ,7% TTK ,5% Összesen ,9% (1) 2 minősített oktató nem ide nyilatkozott (2) 2 fokozat nélküli oktató nem ide nyilatkozott 66. táblázat: Teljes állású oktatók száma és aránya karonként, október ábra: A teljes állású minősített oktatók, kutatók életkor szerinti eloszlása, N=771 fő, október 15. A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók koreloszlására továbbra is kettősség jellemző. Egyrészt, most már nem annyira élesen, mint korábban, de továbbra is látszik egy minimum a év közötti korosztályba tartozók létszámát tekintve. Másrészt látható a 40 évnél fiatalabb 92

95 kollégák tömeges jelenléte. A között eltelt időszakban a teljes munkaidős oktatók, kutatók életkorának mediánja 41-ről 38 évre csökkent. Különös gondot kellene fordítani arra a éves korosztályra, amely a megfelelő utánpótlását jelentheti a kiöregedő vezetői oktatói, kutatói gárdának, ugyanakkor a fokozatszerzés küszöbén álló pályakezdő oktatók, kutatók segítése is kulcsfontosságú. Ezen problémák megoldására a költségvetési algoritmus ösztönző erőin, valamint az állami céltámogatásokon túl, további tanszéki, kari programokra van szükség. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a tudományos fokozattal nem rendelkező, teljes állású oktatók-kutatók fluktuációját 98 vizsgálva elmondható, hogy körükben 2-szer, 3-szor gyakoribb a kilépés, mint a minősítettek körében. 31. ábra: A teljes állású oktatók, kutatók életkor szerinti eloszlása, N=1133 fő, október táblázat: Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók fluktuációs mutatói A ban a teljes állású oktató, kutató munkakörbe be- és kilépők koreloszlásáról elmondható, hogy a fiatalok nagyszámú belépése után egy-másfél évvel szintén a legfiatalabb korosztály tagjai távoznak az egyetemről. A közszférára érvényes évi nyugdíjazási szabályozás eredményeképpen a kilépő teljes állású oktatók, kutatók körében tavaly megduplázódott (32,4%-ra nőtt) a nyugdíjazás miatt távozók aránya. 98 A kari fluktuációs adatok számbavétele a rendkívül sok jogviszony-változás miatt, meglehetősen nehézkes. Amennyiben egy kilépett személy a következő évi költségvetés személyi tábláiban szerepelt, és a kihagyás időtartama kevesebb, mint 3 hónap volt, akkor nem tekintettük kilépőnek. Egy adott évben új belépőnek tekintettük azt a személyt, akinek legalább 3 hónap eltelt a korábbi jogviszonyának végdátuma óta. 93

96 32. ábra: A BME-re belépett teljes állású oktatók, kutatók koreloszlása, ábra: BME-ről kilépett teljes állású oktatók, kutatók koreloszlása, Annak érdekében, hogy kisimítsuk a időszakban fellépő hatásokat érdemes összeadni az egyes években be-, illetve kilépő teljes munkaidős oktatók és kutatók számát. A belépőknek átlagosan a 88%-a nem haladta meg a 35 éves kort, ugyanakkor a kilépők 58%-a is ebbe a korcsoportba tartozott. 94

97 Belépők életkora Minősítés nélküli Minősített Összesen X<= <X<= <X<= <X<= <X<= <X Belépők életkora Minősítés nélküli Minősített Összesen X<=25 7% 0% 6% 25<X<=35 87% 60% 82% 35<X<=45 4% 26% 8% 45<X<=55 1% 8% 2% 55<X<=65 1% 6% 2% 65<X 0% 0% 0% Kilépők életkora Minősítés nélküli Minősített Összesen X<= <X<= <X<= <X<= <X<= <X Kilépők életkora Minősítés nélküli Minősített Összesen X<=25 5% 0% 3% 25<X<=35 68% 31% 55% 35<X<=45 5% 13% 7% 45<X<=55 4% 6% 5% 55<X<=65 17% 22% 19% 65<X 3% 28% 12% 68. táblázat: ban be-, illetve kilépő teljes állású oktatók, kutatók korcsoportok szerinti megoszlása 95

98 X.2. A 10/5/1 SZABÁLYT NEM TELJESÍTŐ TANSZÉKEK A szervezeti hatékonyság érdekében, az SZFMR 6. (4) pontja szerint, tanszék akkor működhet, jöhet létre, illetve bármely szervezeti átalakulás tanszéket csak akkor eredményezhet, ha az oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkatársak számított létszáma legalább 10, a tudományos fokozattal rendelkezők számított létszáma legalább 5, valamint legalább egy teljes állású egyetemi tanárt foglalkoztat a tanszék. A 73 tanszékből október 15-én a szabályt teljesítő tanszékek aránya 79%, 15 tanszék a szabálynak nem felelt meg. Megjegyezzük, hogy 2008-ban még a tanszékek 87%-a megfelelt a szabálynak, az arány, azóta fokozatosan csökkent. Kar ÉMK GPK ÉPK KJK GTK TTK Tanszék Oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkatársak számított létszáma legalább 10 fő A doktori fokozattal rendelkezők számított létszáma legalább 5 fő Főállású egyetemi tanár legalább 1 fő Geotechnikai Tanszék x x Magasépítési Tanszék Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék x x x Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék Lakóépülettervezési Tanszék Építészeti Ábrázolás Tanszék x x x Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz x x Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Anyagmozgató- és Logisztikai Rendszerek Tanszék x x Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Környezetgazdaságtan Tanszék Műszaki Pedagógia Tanszék Üzleti Jog Tanszék x x Nukleáris Technikai Tanszék x x Atomenergetikai Tanszék x x x x x x x x x x 69. táblázat: A 10/5/1 szabályt nem teljesítő tanszékek, jelölve a nem teljesített feltételt, október A Szenátus november 24-ei ülésén tárgyalta az Építőmérnöki Kar szervezeti átalakítását, amelynek egyik oka az volt, hogy a kar két tanszéke a hivatkozott egyetemi szabályoknak hosszú évek óta nem tesz eleget. Az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, a Geotechnikai Tanszék és a Magasépítési Tanszék átszervezésével jött létre az Építőanyagok és Magasépítés Tanszék valamint a Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék. Az egyetemi tanszékek száma ezzel 72-re csökkent. A tanszékek számába a Nukleáristechnikai Intézetet (308-as szervezeti egység) is beleszámítottuk. 96

99 X.3. NEM KARI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ A 2008-ban kezdődő rektori ciklus egyik fontos célkitűzése volt, hogy a nem kari alrendszerhez tartozó munkatársak személyi juttatásainak irányelveit rögzítse. Ezeket az irányelveket a évi költségvetés tartalmazta. A személyi keretekkel való éveken átívelő gazdálkodás lehetőségének megteremetése azt eredményezte, hogy az elmúlt hat évben a nem kari személyi állomány 80 fővel (11%-kal) csökkent, jelentős mértékben fiatalodott, a személyi ráfordítások pedig mindeközben 5%- kal csökkentek október 15-én 687 fő (174 órásra számított létszám 669 fő) dolgozott a GMF, az OMIKK, a KTH, a Rektori Kabinet és a Belső Ellenőrzési Csoport szervezeti egységeiben. Ez öt fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az állomány átlagéletkora január 30. óta eltelt közel hat év alatt 2 évvel csökkent. Életkor Összesen Legalább 62 éves ,5% 5,8% 4,7% 3,9% 0,4% 0,1% 0,3% Átlag 47,2 47,4 46,7 46,4 44,6 45,4 45,0 Medián Módusz táblázat: A nem kari személyi állomány változása, A kötelező nyugdíjazási szabályozás eredményeképpen a nem kari oldalon még nagyobb mozgásokat láthatunk 100, mint a kari oktató-kutató állományban. Bizonyos szervezeti egységeknél, a be- és kilépők együttes forgalma az átlagos állományi létszám közel 60%-át is elérte. Szervezeti egység Átlagos állományi létszám (fő) Belépők száma (fő) Kilépők száma (fő) Belépési forgalom (%) Rektori Kabinet 11,4 10,6 9, Belső Ellenőrzési Csoport 3,1 2,5 3, BME-OMIKK 121,7 119,2 112, Központi Tanulmányi Hivatal 55,5 55,7 54, Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (kollégiumi 491,1 491,9 475, , , mentortanárokkal) GO 55,3 62,4 58, Főigazgatói Titkárság és JMO 44,6 37,5 34, ÜZO 175,6 176,9 170, BKO 105,5 102,8 102, TIO 38,2 39,0 36, Kollégiumok Osztály (mentortanárokkal) 71,9 73,4 74, táblázat: Nem kari munkaerő-mozgás, Kilépési forgalom (%) Munkaerő forgalom (%) (1) (2) (3) (4)=(2)/(1) x 100 (5)=(3)/(1) x 100 (6)=(2+3)/(1) x Itt jegyezzük meg, hogy a magas létszám fluktuáció mindenképpen árt a szervezetnek, hiszen meghatározó kompetenciájú, szaktudású emberek is távoznak, távozhatnak ilyenkor, akik pótlása, helyettesítése, valamint az ezzel kapcsolatban felmerülő feladatok (toborzás, kiválasztás, betanítás) komoly többlet költséget, ráfordítást jelenthet a szervezet számára. A magas fluktuáció utalhat a szervezeten belüli egészségtelen mértékű konfliktusok meglétére, a feladatok alacsony megtartó-képességére, esetleg nem megfelelő munkakör kialakításokra. 101 A jobb összehasonlíthatóság és a 2013-ban történt szervezeti egység összevonások miatt, a Jogi Csoport, a Főigazgatói Titkárság és a Munkaügyi Osztály statisztikáit együttesen tüntetjük fel es évekre is. 97

100 34. ábra: Nem kari alrendszerben foglalkoztatott közalkalmazottak korfája, október 15. X.4. SZEMÉLYI KIFIZETÉSEK VÁLTOZÁSA Az egyetem éves szinten ~6000 ember részére teljesít valamilyen munkavégzéshez kötődő személyi jellegű kifizetést (ebben a céges kifizetések nincsenek benne), az érintett létszám fele részben közalkalmazott, fele részben külsős időszakot tekintve az egyetemen kifizetett személyi juttatások éves összege 12 Mrd Ft-ról 11,5 Mrd Ft-ra csökkent. Miközben a közalkalmazottak részére kifizetett juttatások összege nem változott, a közalkalmazottak átlagos statisztikai állományi létszáma 102 5,5%-kal mérséklődött. 103 A külsősök részére kifizetett juttatások mintegy 30%-kal csökkentek a vizsgált időszakban. A személyi jellegű kifizetések (juttatások és közterhek) összes a hallgatói juttatások nélkül számított kiadáson belüli részaránya 2009-ről 2014-re 56%-ról 52%-ra mérséklődött. 102 Az átlagos statisztikai állományi létszámban a teljes évben, havi 174 órában foglalkoztatott személy számít 1 főnek. 103 A kari és nem kari oldali létszámváltozásról lásd az előző alfejezetben leírtakat. 98

101 35. ábra: Az egyetem összes személy jellegű kifizetésének változása Rendszerint a kari oldalon megfogalmazva időről-időre felmerül, hogy a nem kari oldali munkatársak - úgy mindenféle konkrétum nélkül - sokat keresnek. Az ezzel kapcsolatos tisztánlátást segítendő, az alábbiakban részben ismételjük, részben kiegészítjük a korábbi költségvetésekben és kontrolling jelentésekben megjelent kijelentéseket. 104 A nem kari oldal személyi állománya időszakban 11%-kal csökkent (lásd az előző alfejezetben), miközben a személyi kifizetések csak 5%-kal csökkentek (pontosabban év végével várhatóan ekkora lesz a csökkenés mértéke). Az alábbi táblázat szerint ez a folyamat úgy zajlott le, hogy miközben a személyi kifizetésre tervezett nem kari keretösszegek 2009 és 2014 között 9%-kal csökkentek, a rendelkezésre álló keretek felhasználásában csupán 5%-os csökkenés történt. Ez azt jelenti, hogy ebben a hatéves időszakban a tervezett és tényleges kifizetés közötti különbözetet, átlagosan mintegy M Ft-ot évente az egyetem megtakarított a nem kari oldal személyi kifizetésein. Személyi kifizetések Tervezett összeg Kifizetett összeg* * 2014-re becsült adat 72. táblázat: Nem kari személyi kifizetések (bér és közterhek) alakulása (KO-val együtt) A 36. ábra jól érzékelteti, hogy 2009-ben a karokon legjobban fizetett 1200 fő jövedelmi szintje (ún. havi egyenértékes jövedelme 105 ) 12%-kal elmaradt a nem kari oldali 120 kiemelt munkatárs jövedelmi szintjétől. Ugyanakkor 2013-ban a kari és nem kari görbék már egymásra simulnak, a 104 A évi költségvetés készítésekor rögzítésre kerültek azok az elvi alapok, amelyek mentén a kari és nem kari jövedelmi adatok összevethetők. Minden évben a kari és nem kari egyetemtől kapott - havi egyenértékes jövedelmi adatokat vetjük össze úgy, hogy az első 120 nem kari kollégát mindig tízszer szerepeltetjük (azaz így 1200 nem kari adattal dolgozunk) azért, hogy így összehasonlítható legyen az 1200 kari munkatárs adataival. (Az ábrákon a kari adatok közül a legfelső húsz, míg a nem kariból a legfelső két kolléga adatait töröltük.) 105 Havi egyenértékes jövedelem = (az éves összes jövedelem mínusz a felmentésre jutó juttatások mínusz a jubileumi jutalom)/15 99

102 mögöttes adatok alapján pedig elmondható, hogy a kari személyi állomány 2013-ban mért átlagos nominális jövedelmi szintje megegyezett a évi jövedelmével, míg a nem kari oldali 120 kiemelt munkatárs átlagos jövedelmi szintje 9%-kal elmaradt a évitől. A 37. ábrán a kari munkatársak egyenértékes jövedelmére vonatkozó adatokat tovább bontjuk karonként, annak érdekében, hogy ez egyes karok munkatársai közötti jövedelmi különbségek jól láthatóvá váljanak. (Ismételten megjegyezzük, hogy ez az ábra csak a BME által kifizetett juttatásokat tartalmazza.) A ábrákon munkakör kategóriánként ismertetjük azon oktatók-kutatók havi egyenértékes jövedelmeit, akik december 31-én határozatlan időre szóló, havi 174 órás közalkalmazotti jogviszonyban voltak foglalkoztatva, legkésőbb március 31-ig léptek be az egyetemre, továbbá havi egyenértékes jövedelmük meghaladta az 50 E Ft-ot. Az ábrákon az így előállt 1027 főből munkakör csoportonként az adott munkakör csoportban találhatók alsó és felső 5-5%-ának jövedelmét töröltük, annak érdekében, hogy a törzsállomány adatai jobban kihangsúlyozásra kerüljenek. 36. ábra: Havi egyenértékes jövedelmek együttes változása ban (Ft-ban) 37. ábra: évi havi egyenértékes jövedelmek a nyolc karon (Ft-ban) 100

103 38. ábra: Oktató, kutató évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 925 fő) 39. ábra: Tanársegédek, tud. segédmunkatársak évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 231 fő) 40. ábra: Adjunktusok, tud. munkatársak évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 253 fő) 41. ábra: Docensek, tud. főmunkatársak, tud. tanácsadók évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 346 fő) Budapest, december ábra: Egyetemi tanárok, kutatóprofesszorok évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 95 fő) (Fortuna Zoltán) 101