GYERMEKKORI BESZÉDÉSZLELÉSI ÉS BESZÉDMEGÉRTÉSI ZAVAROK NIKOL KKT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYERMEKKORI BESZÉDÉSZLELÉSI ÉS BESZÉDMEGÉRTÉSI ZAVAROK NIKOL KKT"

Átírás

1 1 GYERMEKKORI BESZÉDÉSZLELÉSI ÉS BESZÉDMEGÉRTÉSI ZAVAROK NIKOL KKT

2 2 Lektorálták: Dr. Torda Ágnes, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Várkonyi Ágnes, Johan Béla Országos Népegészségügyi Intézet, Gyermek- és Ifjúsághigiénés Osztály Dr. Lengyel Zsolt, Veszprémi Egyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Technikai szerkesztő: Szalai Enikő Nikol ISBN Felelős kiadó: Nikol Kkt

3 3 GYERMEKKORI BESZÉDÉSZLELÉSI ÉS BESZÉDMEGÉRTÉSI ZAVAROK Szerkesztette: Gósy Mária Budapest 1996

4 4 E bevezető gondolatok szervesen kapcsolódnak a tanulmánykötet egészéhez; segítve az olvasó tájékozódását a témakörben és magában a könyvben. A téma A gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok területe új a magyar szakirodalomban; olyan vizsgálatokról, kutatásokról, eredményekről ad számot, amelyek Európa-szerte is egyedülállóak. E könyv áttekintést nyújt a beszédfeldolgozás folyamatairól azok zavart, elmaradott működése esetén; kitekint a fejlesztési lehetőségekre és jelzi a várható következményeket. Mindehhez megadja az elméleti (pszicholingvisztikai, fiziológiai, gyermeknyelvi) hátteret; és behatóan foglalkozik az egyes részfolyamatokkal a különböző életkorokban. Valamennyi vizsgálati eredmény ugyanazon módszer alkalmazásával született (GMP-diagnosztika: a beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata); így a tanulmányok mint egy "monográfia" fejezetei követik egymást. Az egyes tanulmányok A kötet a hallásmechanizmus leírásával mint a beszédpercepciós folyamatrendszer kiinduló állomásával, valamint zavaraival és vizsgálati módozataival indul (Katona). A beszédpercepció neurológiai háttere azokról a fiziológiai tényekről és folyamatokról nyújt felvilágosítást, amelyek szerves együttműködésben biztosítják a beszédészlelést és a beszédmegértést (Beke). A fiziológiai működésmechanizmus tárgyalását a pszichopedagógiai megközelítés követi, amelyben elméleti modellek, a beszédpercepciós folyamat működésének bemutatása, valamint a zavarok tüneteinek rendszerezése történik meg (Gerebenné). E három tanulmányt tíz kísérleti, vizsgálati eredményeket taglaló dolgozat követi. Valamennyi munka a beszédészlelés és a beszédmegértés egy, több vagy csaknem összes részfolyamatát elemezi. Képet kapunk a szeriális észlelés ép fejlődéséről és a zavart folyamatokról (Gósy); az agyfélteke-dominancia alakulásáról nagyothalló gyermekeknél (Gósy Balázs); a mondatértés és a szövegértés összefüggéseiről kisiskolások-

5 5 nál (Schneider Simon); az agyfélteke-dominancia, a beszédészlelés és az olvasás viszonyáról (Gósy); a beszédészlelés és a helyesírás összefüggéseiről (Palotás); óvodás gyermekek (Kocsis) és olvasási nehézséggel küzdő kisiskolások (Herzogné) beszédészlelési és beszédmegértési zavarairól; tizenéves annak idején megkésett beszédfejlődésű gyermekek beszédpercepciós szintjéről (Vassné Kovácsné); értelmi fogyatékos (debilis) gyermekek beszédészlelésének és beszédmegértésének szintjéről (Skoflek). Egy tanulmány a fejlesztési lehetőségeket ismerteti (Csabay). A kötet befejező dolgozata az olvasás, írás elsajátításának és a beszédészlelési, beszédmegértési mechanizmusnak a kapcsolatrendszerét tárja fel (Adamikné). A szerzők A kötet szerzői különböző diszciplínákat képviselő szakemberek, a- kikben közös, hogy ugyanannak a folyamatrendszernek a vizsgálatán és fejlesztésén dolgoznak: főiskolai tanárok (a gyógypedagógia, a pedagógia, a pszichológia területéről), gyermekorvosok, logopédusok, gyógypedagógusok, fül-orr-gégész, gyermekneurológus, nyelvész (fonetikus) és pedoaudiológus. A feltételezett olvasó Tekintettel a gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok összetett voltára, e tanulmánykötet különböző tudományos és gyakorlati területek szakembereinek érdeklődésére tarthat számot. Az egyes tanulmányokban leírtak nemcsak hasznos, új ismereteket közölnek, de továbbgondolkodásra is sarkallhatnak. A feltételezett olvasók (betűrendben): általános, elméleti és alkalmazott nyelvészek, gyógypedagógusok, konduktorok, logopédusok, gyermek-fül-orr-gégészek, gyermekneurológusok, gyermekszakorvosok, óvónők, pedoaudiológusok, pszicholingvisták, pszichológusok, pszichopedagógusok, szurdopedagógusok, tanítók, tanárok, védőnők. Természetesen egyetemi és főiskolai hallgatóknak is ajánljuk a kötetet. A tanulmányok nyelvezete A szerzők igyekeztek szem előtt tartani az olvashatóság, a befogadhatóság szempontjait, hogy e szűkebb területen kevésbé jártas szakember, diák is megérthesse a leírtakat. A szerkesztés során ügyeltünk

6 6 arra, hogy a tanulmányok "egyéni színeit" megőrizzük. Ábrák, grafikonok, rajzok teszik szemléletessé a dolgozatokat. A tanulmányokat záró irodalomjegyzék a további tájékozódást segíti elő. A gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok felismerése, pontos diagnosztizálása és a terápia égetően szükségszerű. Mára már megszűntnek tekinthetjük az elmúlt évtizedek elméleti és módszertani hiányosságait; a mind szélesebb területen végzendő munkának tehát nincs akadálya. Valamennyi szerző bízik abban, hogy ez a kötet ennek a munkának az elindításához, illetőleg folytatásához nagymértékben hozzá fog járulni. Budapest, március 16-án. A szerkesztő

7 7 TARTALOM Dr. Katona Gábor: A hallás fejlődése és vizsgálati módszerei 8 Dr. Beke Anna: A beszédpercepció fejlődésének neurológiai háttere 30 Gerebenné dr. Várbíró Katalin: Auditív észlelési és beszédmegértési zavarok gyógypedagógiai pszichológiai megközelítésben 52 Dr. Gósy Mária: A szeriális észlelés fejlődése és zavarai 80 Kocsis Judit: Óvodáskorú gyermekek beszédészlelési és beszédmegértési teljesítményének alakulása 97 Herzogné Fürst Beáta: Kisiskolások beszédészlelési és beszédmegértési eredményeiről 119 Dr. Schneider Júlia Dr. Simon Ferenc: Iskolai kudarcok beszédpercepciós hátteréről 141 Dr. Gósy Mária: Agyfélteke-dominancia, beszédészlelés, olvasási nehézség 162 Dr. Gósy Mária Dr. Balázs Boglárka: Az agyfélteke-dominancia alakulása hallókészüléket viselő gyermekeknél 174 Palotás Márta: Beszédészlelési zavar tükröződése a helyesírásban beszédhibás tanulóknál 179 Skoflek Katalin: Értelmi fogyatékosok beszédészlelésének és beszédmegértésének vizsgálatáról 185 Vassné dr. Kovács Emőke Fehérné Kovács Zsuzsanna: Nyelvi fejlődésükben akadályozott gyermekek olvasási készségének szintje az utóvizsgálatok tükrében 196 Csabay Katalin: Beszédészlelés, beszédmegértés és fejlesztési lehetőségei a Lexi használatával 211 Adamikné dr. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában 222

8 8 A HALLÁS FEJLŐDÉSE ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREI Dr. Katona Gábor Heim Pál Gyermekkórház, Fül-Orr-Gégészeti Osztály, Budapest 1. A hallószerv fejlődése (embriológia) Az emberi beszéd kialakulásának alapfeltétele a megfelelő hallás. Hallás alapján azonosítja a csecsemő az édesanyja hangját, a hallás jelenti a kommunikáció első lépését. Az egyes hangok, hangcsoportok forrásának azonosításával, gyakori ismétlődés után az utánzás kezdő lépéseivel indul meg az a bonyolult, az idegrendszer által szervezett folyamat, amelynek végterméke az értelmes emberi beszéd, és az anyanyelv elsajátítása. Leegyszerűsítve, a beszéd kialakulásának feltételei: normális hallás, ép működésű perifériás beszédszervek (légcső, gége, orr- és szájüregi képletek), ép központi idegrendszer, normális pszichés és mentális fejlődés, valamint a gyermeket tanító, beszélő környezet. Az elsődleges inger, ami a gyermeket éri, ami alapján felkeltődik a figyelme a környezete iránt, a látáson kívül a hangok világa, a hallás. Kimutatott tény, hogy a magzat már az intrauterin életben észleli a külvilág hangjait, előbb, mintsem látná a forrásukat. Tehát, amint azt egy híres francia logopédus mondta: "a gyermek számára a világ zörej, mielőtt látvánnyá válna". Hogy a hallószerv normális működését és betegségeit megérthessük, nélkülözhetetlen a fül és a centrális hallópálya anatómiájának, illetve fejlődésének ismerete. A nemritkán előforduló fejlődési rendellenességek szintén csak fejlődéstani alapokról kiindulva érthetők meg. A hallószerv fejlődése két szempontból is eltér az emberi test egyéb részeitől fejlődéstani szempontból : 1. A belsőfül az egyetlen szervünk, amely már igen kis koraszülöttben eléri a felnőttkori méretét; 2. a csontos labyrinthus és a hallócsontok őrzik meg egyedül az egész élet folyamán az emberi csontrendszeren belül a primitív enchondrális csontszerkezetet. A hallórendszer két különböző telepből fejlődik. A hangfelfogó, neuro-szenzoros apparátus az ectodermális eredetű otocystából, míg a hangvezető rendszer a kopoltyúívekből és barázdákból származik.

9 9 A hangok érzékelését és mechano-elektromos transductioját végző belsőfül kezdeménye a harmadik embrionális héten, tehát már igen korán megjelenik. Ekkor egy megvastagodás észlelhető kétoldalt, az embrió feji végének ectodermáján. Ez az oticus placod néhány nap alatt invaginálódik, majd a negyedik hétre kialakul belőle a primitív hallóhólyag (otocysta). Ez a lefűződött, primitív ectodemális határú, belül folyadékot tartalmazó hólyag a későbbi endolymphaticus labyrinthus kezdeménye, mely a 4. hetes embrióban már kialakult. Később a cysta fokozatosan megnyúlik, kialakul belőle a tömlőcske, a zsákocska és a félkörös ívjáratok (az egyensúlyérző szerv), majd végül a 11. embrionális hét végére a teljes, 2 és fél csavarulatú csiga. A kezdetben igen kicsi endolymphatikus labyrinthus egyre növekszik, mintegy belenő a környező porcos otocapsulába, amely a 25. hétre elcsontosodik és megakadályozza a további növekedést. Érdekes adat, hogy a ductus és saccus endolymphaticus, amelyek az elsők között fejlődnek ki, változtatják alakjukat és növekednek a csecsemőkor és a kisdedkor folyamán egészen a pubertásig, míg a hártyás (endolymphatikus) labyrinthus többi részének méretbeli fejlődése a terhességi terminus középidejére befejeződik. A belsőfül folyadékterének differenciálódásával parallel folyik az érzékhám kialakulása. Először az egyensúlyszerv (tömlőcske, zsákocska, ívjáratok) érzéksejtjei különülnek el, majd a cochleában is differenciálódik két hámsejttípus, a ciliumokkal rendelkező érzéksejt (szőrsejt) és a támasztósejt. Ezen sejttípusok kialakulása is befejeződik a gestatiós hétre. A cochlea érzéksejtjei nem csupán ontogenetikailag fiatalabbak, mint a vestibuláris érzékhám sejtjei, de sérülékenyebbek is. A külső- és a középfül a branchiális (kopoltyú) ív, illetve barázda endodermájából és mesenchymájából differenciálódik. Itt is négyhetes korban indul meg a fejlődés, melynek során branchiális dudor, közöttük két barázda jelenik meg a humán embrió fejének két oldalán. A harmadik ív és a második barázda rövidesen eltűnik, kivéve azon ritka eseteket, amikor mint branchiogen cysta, illetve fistula visszamarad és a későbbi élet során gennyedéseket okozva műtéti megoldást igényel. A középfül nyálkahártyája az első barázda endodermájából fejlődik, mely barázdának garattal összeköttetésben maradó, beszűkülő része lesz a későbbi tuba auditiva. Az embrionális bélcső craniális szakaszának kiöblösödésével párhuzamosan a fej oldalán lévő ectoderma behú-

10 10 zódik, csőszerű képletté alakulva a külső hallójárat telepét képezi. A két cső a fejlődés folyamán egymás felé halad, közöttük a mesoderma egyre inkább elvékonyodik. Az első kopoltyúív mesenchymájából (Meckel porc) fejlődik a kalapács és az üllő, a kengyel pedig külön telepből, a második kopoltyúív porcából. A külső hallójárat és a középfül nyálkahártyája végül már csak egy igen vékony körkörös és radier irányú rostokat tartalmazó réteget zár közre. Ily módon érthető a dobhártya külső hám, középső rostos és belső nyálkahártyából álló rétegződése. A rostos réteg - e fejlődés miatt - magában foglalja a kalapács nyelét is. A dobhártya e hármas rétegezettsége igen jelentős funkcionális szempontból. A külső hám véd, a rostos réteg kölcsönzi neki a rugalmasságot, a belső nyálkahártyabélés pedig középfül miliő állandóságát biztosítja. Az újszülött hallása szempontjából lényeges kérdés a dobüreg és a hozzá csatlakozó antrum, illetve mastoid sejtrendszer pneumatizációja, vagyis levegőtartalmának kialakulása. Ez a születést követő első légvételek nyomán azonnal megindul. A dobüregben lévő kocsonyás kötőszövet fokozatosan, néhány nap, ill. hét alatt elvékonyodik, de ritkán még felnőtteken is találunk középfül műtétek kapcsán egy kevés gelatinosus anyagot a kerek vagy az ovális ablak fészkében. A topográfiai közelség miatt fontos megemlíteni, hogy a nervus faciális kilépési pontja, a foramen stylomastoideum újszülöttben és csecsemőben igen közel fekszik a felszínhez, a dobgyűrű magasságában. Csecsemőkön végzett mastoidectomia kapcsán erre feltétlenül ügyelni kell. Hasonlóképpen műtéttani szempontból lényeges, hogy a mastoid sejtrendszer két telepből, a pars petrosaból medialisan, valamint a pars squamosaból laterálisan fejlődik. A két sejtrendszert a későbbi élet folyamán különböző mértékben megmaradó Körner septum választja el egymástól. Ha e sövény túlságosan kifejezett, a belső, mediális cellák esetleg rejtve maradhatnak a nem eléggé gondos operatőr előtt. A külsőfül, a kagyló az első (részben a második) kopoltyúbarázda hat dombocskájának ectodermájából kezd el fejlődni a 4. gestatios héten, majd a harmadik méhen belüli hónap végére a kagyló teljes fejlődése be is fejeződik. A fülkagyló felnőttkori méretét 4-5 éves korra megközelíti, teljesen kb. 9 éves korra éri el. Mivel mind az első, mind a második kopoltyúbarázda érintett a fülkagyló fejlődésében, a kagyló esetleges rendellenességeiből (melyek jól láthatók!) következtethetünk

11 11 a megfelelő (rejtett) branchiális képletek esetlegesen társuló rendellenességeire. 2. A hallószerv anatómiája A hallószerv anatómiailag perifériás és centrális részből áll. A perifériát a fül jelenti, melyet külsőfülre, középfülre és belsőfülre osztunk fel. A centrális szakasz a hallóideggel - a VIII. agyideggel - kezdődik, és a durva egyszerűsítéssel 5 neuronosnak nevezett hallópályából, az agytörzsi és magasabb központokból, illetve az elsődleges és másodlagos hallókéregből áll. A felosztás a korábban leírt fejlődéstani okokra vezethető vissza, ezenkívül igen hasznos funkcionális, élettani és kórtani szempontból is. A hallás zavarainak diagnosztizálásakor az első lépés annak meghatározása, hogy hol kell a baj okát keresnünk. Ez ugyanis eleve meghatározza későbbi teendőinket. A kiváltó oknak, a keletkezett eltérés fokának vizsgálata csak ezután következik. A hallószerv részletes anatómiáját illetően utalunk a megfelelő tankönyvekre, itt csupán a beszéd szempontjából leglényegesebb, funkcionális szempontokat tárgyaljuk. A külsőfül a fülkagylóból, a porcos és csontos hallójáratból áll, mediális határa a dobhártya. Igen dús érző beidegzéssel rendelkezik (V., VII. agyideg, ill. II. és III. nyaki érzőidegek) gyulladásos elváltozásai, ezért igen fájdalmasak lehetnek. A hallójáratba vezetett fültölcséres vizsgálatkor sokszor észlelhető köhögést e terület X. agyidegi ellátottsága magyarázza. Az állatvilágban nagy a fülkagyló jelentősége az irányhallásban és a hangerősítésben, ez a funkció emberben csökevényes. Mindazonáltal kb. 6-8 db zörejmentes erősítést tesz lehetővé, ami hangnyomásban számolva kb. 2,5-szeres erősítést jelent. A középfül a dobhártyától mediálisan a kengyel talpáig (a belsőfül perilymphájáig) tart. Részei: a dobüreg, ezen üreget az orrgarattal öszszekötő fülkürt (Euschtach-féle kürt, tuba auditiva), valamint a dobüreggel az aditus ad antrumon keresztül ugyancsak összefüggő mastoid sejtrendszer. A hangvezetésben a dobhártya kiemelt jelentőségű. Ez a kb. 0,7 cm 2 felszínű, három rétegű membrán transzformálja a levegőmolekulák rezgéseit mechanikai rezgésekké, és e rezgést átadja a középső rétegébe beágyazott első hallócsont, a kalapács markolatára. A mechanikai rezgést az egymáshoz kis izületekkel csatlakozó hallócsontocskák, a kalapács, az üllő és végül a kengyel juttatják el az ovális

12 12 ablakon át a perilymphára, ahol a mechanikai rezgés folyadékrezgéssé alakulva halad tovább. A dobüreg szerepe tehát a hangtovábbítás, melynek egy impedancia-illesztő rendszerként tesz eleget. Erre az illesztésre szükség van, mivel a levegő és a folyadék impedanciája olyan nagymértékben eltér egymástól, hogy a hang csak nagy energiaveszteség árán lenne átvihető a folyadékra. (Illesztés nélkül a veszteség 99,9%-os, tehát az absorptio csak egy ezrelék, ami 1000-szeres, azaz 30 db-es veszteséget jelent.) A dobüregnek tehát a hangátvitel mellett erősítő feladata is van. Ennek részben a dobhártya és a kengyeltalp felszíne közti különbség, részben a hallócsontláncolat szerkezetéből adódó emelő-rendszer segítségével tesz eleget. A normális hangvezető rendszer (középfül) pontosan 26,7 db (jó közelítéssel 30 db) erősítést tesz lehetővé, ami a fent leírt veszteséget éppen kompenzálja. A középfül további fontos funkciója a belsőfül védelme az erőteljes hangbehatásoktól. A dobhártya igen tág határok között képes elmozdulni. Az éppen meghallható hang hatására csak lézer-interferometriával kimutatható Angström nagyságú a kitérés, míg a légnyomás változásait szabad szemmel megfigyelhető mm-es elmozdulásokkal követi. A másik védő mechanizmus a dobüregben található igen kicsiny harántcsíkolt izmok funkciójából adódik. Ezen izmok - elsősorban a m. stapedius - erős hang hatására megfeszülnek, megnövelik a rendszer impedanciáját és nem viszik át közvetlenül a túl nagy energiát a belsőfülre. E nagyfokú alkalmazkodóképesség segíti a középfület abban, hogy a belsőfül integritását szélsőséges külső körülmények esetén is megőrizze. A belsőfülben helyezkedik el a hallás és az egyensúlyozás érzékszerve. A csontos labyrinthusban levő perilymphában úszik a hártyás labyrinthus, amelyet a perilymphától különböző ionösszetételű endolympha tölt ki. Emberben a hallószerv a hártyás labyrinthus két és fél fordulatú csigájában, a cochleában foglal helyet. Felfedezőjéről Cortiszervnek nevezik. Ez a szerv tulajdonképpen sejtek csoportját jelenti, amelyek a csiga csavarulataiban, az alapjától a csúcsáig megtalálhatók. Azokat a sejteket, amelyek képesek a folyadékrezgést észlelni, azt elektromos impulzussá átalakítani és a hallóidegre mint ingerületet továbbítani, ézéksejteknek nevezzük. Másik elnevezésük a morfológiájukra utal, ti. a sejtek felszínén kis nyúlványok, ún. szőrök láthatók, amelyek elhajlása jelenti az ingert a sejt számára, ennek alapján hívjuk őket szőrsejteknek. A szőrsejtek két típusa különíthető el a

13 13 cochleában. A csiga középvonalához közelebb eső, ún. belső szőrsejtek bazalis részéről indulnak a hallóideg rostjai, ezek a sejtek adják át a információt. Az utóbbi években derült fény a másik sejttípus, a külső szőrsejtrendszer működésére. Ezek a sejtek a különböző magasságú hangokra mintegy rá vannak hangolva. A perilympha hangok okozta rezgését saját mechanikai mozgásukkal, az ingerlő hang frekvenciájának megfelelő helyen felerősítik, és így pontos információt szolgáltatnak a belső szőrsejtek számára. A külső szőrsejtek e funkciójának felfedezése előtt nem tudtuk magyarázni azt a hihetetlenül nagy energia és hangmagasság átfogó-érzékelő képességet, amivel fülünk rendelkezik. A mérések szerint a normális működésű emberi fül Hz frekvenciájú hangokat képes meghallani, az egyes frekvenciákon belül pedig 3-5 db intenzitás-különbségek érzékelésére képes. A külső szőrsejtek által feldolgozott, részben dekódolt rezgésinformáció a belső szőrsejtek depolarizációja révén jut el az e sejtek bazalis részéről induló hallóidegen át az agytörzsbe, ahol a másodlagos információ feldolgozás zajlik le (az elsődleges feldolgozás helyszíne a cochlea!). A keresztezett pályák miatt innen mindkét oldali hallópálya mindkét csigából kap impulzusokat. Jellemző a hallópályára a divergencia elve: ez azt jelenti, hogy minden egyes cochleáris rost legalább 5 agytörzsi sejttel van kapcsolatban, és ez az elv végig a magasabb központok felé haladva megfigyelhető. Az akusztikus információ kérgi feldolgozása egy speciális agykéreg-területen, a Herschl-féle tekervényben történik, de tudnunk kell, hogy a hallás komplex élettani jelenség, melyhez hozzátartozik a hangfelismerés, azonosítás, felidézés, a beszédértés és a motoros működés egyaránt. 3. Történeti és irodalmi áttekintés A hallásra vonatkozó ismeretek fejlődése végigkísérhető az emberiség történetén. Az írott emlékek közül talán a sumér ékírásos feljegyzések a legrégibbek, melyek szerint a fül az akarat szerve. Az egyiptomi Ebers papirus (i.e.1500-ból) ma is igaz megállapításokat tartalmaz: a fül a hallás szerve, megbetegedésekor nagyothallás keletkezik, azonkívül a légzőapparátusnak is része, a pneuma áramlik rajta. A korszerű orvostudomány ősatyja, Hippokratesz (i. e. V. sz.) volt az első, aki leírta a dobhártyát és mint a hallószerv részét említi. Szinte

14 14 valamennyi görög bölcselő és természetfilozófus kifejtette nézetét az érzékelésről, ezen belül a hallásról, de talán Platón (i. e. V. sz.) járt legközelebb az igazsághoz: szerinte a hang rezgés, melyet a levegőből a fül juttat az agyba, ahol a lélek lakik. Kis beleérzéssel úgy értelmezhetjük, hogy nemcsak a percepciót, hanem az appercepciót is leírta. I.e. 300 körül Erasistratos, görög orvos az első, aki a hallóideget említi. A római Galenus az i.sz. II. században már a belsőfülbe helyezi a hallás székhelyét, ismerte az ingerlékenység jelentőségét is. A középkorban Galenus után Európában hanyatlás következett be, és csak a XVI. század tudósai, élükön Vesaliussal lendítik újra mozgásba a tudományt. Vesalius ( ) anatómiai preparátumokon mutatja be a hallócsontocskákat (a kalapácsot és az üllőt), melyeknek ő a névadója is. A kengyelt és a csiga két ablakát 1546-ban Ingrassas írta le. Nagyot ugorva az időben, 1851-ben Alfonso Corti, olasz histológus felfedezi és leírja a később róla elnevezett Corti-szervet. A ductus cochlearisról készített eredeti metszetein az idegvégződések is láthatók, iskolapéldáját szolgáltatva a precíz anatómiai leírásnak. Az első, valóban tudományos halláselmélet Hermann Ludvig Ferdinand Helmholtz (1870) nevéhez fűződik. Lefektette az ismert rezonancia-elméletét, mely szerint a hangmagasság érzékelése a csiga membrana basilarisa egyes pontjainak szelektív rezgésein múlik és bizonyos hang csak a megfelelően hangolt szőrsejteket aktiválja. Hipotézise új értelmet nyerhet a cochlearis mikromechanikának és az otoakusztikus emisszió felfedezésének tükrében. Békésy György, Nobel-díjas magyar tudós századunk elején-közepén végzett munkásságának köszönhető a haladóhullám elmélet, mely a hangmagasság érzékelést jól magyarázta. Észleleteit nem cáfolja, hanem kiegészíti és pontosítja Kemp (1978), Dallos (1982) és mások a külső szőrsejtek myogen aktivitásán és a két szőrsejt-rendszer kapcsolatán alapuló cochleáris erősítő elmélete. Az elektrofiziológiai módszerek és a komputeres átlagoló technika alkalmazása a kísérleti és klinikai munkában valódi áttörést jelentett. Galvani és Volta (1790 körül) megfigyelései, majd Caton (1875) az agy elektromos aktivitásának felfedezése által indította meg a folyamatot. Leírta és a brit orvostársaság előtt demonstrálta (nyúlon) az agy kiváltott potenciáljait, ezenkívül bemutatta azt az akkoriban nagy megütközést keltett spontán basalis oscillációt, amely később mint

15 15 elektrocorticogram vált ismertté. Wever és Bray (1930) fedezte fel a cochlea mikrofon-szerű működését, ezt követte a corticalis kiváltott potenciálok (CERA) (Galambos és Davis 1943), az elektrocochleográfia (ECoCHG), végül az agytörzsi kiváltott potenciál audiometria (BERA) megjelenése (Jewett 1970). A hazai szakirodalom mintegy ötéves késéssel követte a nemzetközi kutatási eredményeket. Az első ismertetés (Bauer Rejtő 1977) után számos közlemény tartalmaz utalásokat az akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatokra. Kemp 1978-ban közölte az otoakusztikus emisszióra vonatkozó felfedezését. A tudomány és a mindennapi gyakorlat kapcsolatát jól példázza ez a módszer. Miközben a halláselméletben és a kutatásban új dimenziót jelent, egyúttal mint objektív audiometriai eszköz, pontosabbá teszi a klinikai gyakorlati munkát. Az objektív audiometria módszereit Hecox és Galambos (1974) alkalmazta először újszülöttek és csecsemők szűrővizsgálatában. Később több munkacsoport számolt be jó eredményekről a rizikó-újszülöttek BERA-vizsgálatával kapcsolatban. A hazai szakirodalom is bőségesen foglalkozik a veleszületett, illetve a szerzett nagyothallások és beszédfejlődési zavarok etiológiájával, diagnosztikájával és a kezelésének, megelőzésének lehetőségeivel (Hirschberg 1970; 1984; Götze és mtsai 1979). Külön kiemelendő e téren Bárczi Gusztáv munkássága, aki a század elején tett megfigyeléseivel, módszerével megalapozta a hallásrehabilitáció hazai és nemzetközi gyakorlatát. Az objektív audiometria megjelenése megújította és pontosabbá tette a gyermekkori hallásvizsgálatok rendszerét is. Miriszlai és mtsai (1979) a csecsemőkori elektrocochleográfiával szerzett, Pytel és mtsai (1982), Pap és mtsai (1987) a BERA-val nyert csecsemőkori tapasztalatokról számoltak be, újszülötteken végzett BERA-vizsgálatokról munkacsoportunk közölt először hazai adatokat (Katona és mtsai 1990; 1991). 4. Hallásvizsgálat szubjektív módszerekkel A hallásvizsgálat az anamnézis felvételével kezdődik. Ennek során nemcsak a beteg esetleges korábbi fül- és hallásproblémáira kérdezünk rá, hanem a családban előfordult - öröklődő - betegségekre, állapotokra is. A jó anamnézis gyakran önmagában eldönti a diagnózist.

16 16 A szubjektív audiometria a hallásvizsgálat klasszikus módszere. Ilyenkor a vizsgáló orvos a beteg jelzése alapján állapítja meg a hallóképességet, tehát a vizsgálat a beteg részéről aktív közreműködést igényel. Felnőttek esetében ez a közreműködés egyszerű, a feladatot még bonyolult vizsgálat esetén is gyorsan megértik, és végrehajtják. Más a helyzet a kisgyermek, és különösen más a kooperációra nem hajlandó vagy életkora miatt képtelen újszülött és csecsemő esetében. Általában óvodáskortól kezdve a tisztahang audiometria is elvégezhető, bár sokszor nem az első próbálkozás alkalmával. Ha a gyermek szüleivel együtt ismételten jelenik meg a hallásvizsgálaton, a környezet számára ismertté válik, hasonlóképpen az asszisztensnők is barátságos miliőt biztosítanak, és játékos formában "megtanítják" az audiometriás vizsgálatot a gyermeknek. Nagyon fontos, hogy mindig a gyermek korának és értelmi fejlettségének megfelelő "játékaudiometriai" módszert válasszunk. Ilyen lehet például az a játék, amely során a gyermek fejhallgatón át vagy szabad hangtéren keresztül adott hang meghallásakor bizonyos - általa érdekesnek tartott - "feladatot" végez el. Lehet ez egy kirakós játék egy-egy újabb darabjának a helyére illesztése, kockákból álló torony építése stb. A lényeg, hogy a gyermek megértse, csak akkor játszhatja tovább a játékot, ha meghallotta a hangot. Ha sikerült őt bevonni ebbe a különös szabályú játékba, fokozott figyelemmel fogja hallgatni a hangokat azért, hogy játszhasson tovább. A hangmagasságot és az intenzitást az audiométeren beállítva íly módon meglehetősen pontos hallásküszöb-görbe vehető fel akár 2-3 éves kortól kezdve. Természetesen ez sokszor csak ismételt vizsgálattal, kondicionálás után sikerül. Az ismételt vizsgálat azért is fontos, mert kontrollként szolgál, ti. kétszer-háromszor ugyanolyan hangmagasságnál, ugyanúgy nem valószínű a tévedés a gyermek részéről. Újszülöttön, illetve csecsemőn a szubjektív módszerek nem alkalmazhatók. Itt a később tárgyalandó objektív audiometria metodikák mellett a mindennapi életben legegyszerűbben használható reflexaudiometria alapján tájékozódhatunk. A gyakorlatban a fehér zajt adó, db intenzitáson megszólaló baby-screen szűrőaudiométer terjedt el. Ezzel végzik az újszülöttosztályokon a miniszteri rendeletben előírt hallásszűrést a születést követő 3-6. napon. A vizsgálat alapja, hogy az újszülött erős hanghatásra reflextevékenységgel válaszol, például átkaroló reflex (Moro), aureo-palpebrális reflex, pupillareflex stb.

17 17 Jellemző, hogy a gyermek a hang hatására sírni kezd, vagy a korábbi sírását hirtelen abbahagyja. Sajnos, német statisztikák szerint az így végzett hallásszűrés hatékonysága igen alacsony, a 10%-ot is alig éri el. 2-4 hónapos kortól kezdve elvégezhető az ún. BOEL-teszt. Kivitelezése úgy történik, hogy az egyik személy a gyermek előtt állva egy piros ceruzát felmutatva fixálja a gyermek tekintetét, míg a másik vizsgáló a gyermek látóterén kívül egy üvegpohárban kiskanalat csörget. Jó hallású csecsemő a fixálást megszünteti és a hang irányába fordul. Minden hasonló vizsgálat során fontos, hogy csak egyedül a hanginger legyen érzékelhető inger a gyermek számára. Gyakori hiba, hogy a hangforrást a gyermek is látja, és az odafordulás a vizuális élmény, nem pedig a hang meghallása miatt történik. Ugyanezen okból nem jó a tapsolás, ajtó becsapása és más, légmozgással vagy egyéb rezgéssel adott inger alkalmazása. A szubjektív módszerek csúcsát a nagyobb gyermekek esetében használható gyermek beszédaudiometria jelenti. Ilyenkor a hallórendszer egészét "egyben" vizsgáljuk, tehát nemcsak a perifériát, hanem a nyelv ismeretét, a szenzoros és a motoros működéseket is. Ez a vizsgálat hasonló a felnőtteknél alkalmazott szó, illetve számpróbákhoz, vagyis ismert szavakat különböző intenzitással adva, azok visszamondása, megismétlése, az ismétlés pontossága alapján vonunk le következtetést, mindezt olyan szókészlet alapján, amely a gyermek korának megfelelő. A beszédaudiometriás görbe eltoltságából, alakjából megállapítható a hallásküszöb, a vezetéses, a percepciós, az utóbbin belül a recruitmenttel járó cochleáris és retrocochleáris nagyothallás típusa és mértéke is. A vizsgálatnak számos előnye mellett hátránya, hogy a beteg részéről komoly együttműködést igényel, és eléggé hosszadalmas. 5. Hallásvizsgálat az objektív audiometria módszereivel Objektívnek azokat az audiológiai eljárásokat nevezzük, amelyek alkalmazásával a beteg aktív közreműködése nélkül tudjuk mérni vagy megbecsülni a hallást. Az egyes módszerek egymást kiegészíthetik és párhuzamos alkalmazásukkal pontos képet alkothatunk a hallószerv egyes szakaszainak funkcionális állapotáról. A módszerek legtöbbje bonyolult és drága berendezéseket, a vizsgáló részéről komoly tapasztalatot igényel. A kiértékelésben szubjektív faktorok is szerepelhetnek,

18 18 a legújabb, komputeres kiértékelő és leletező rendszerek ezen a problémán próbálnak segíteni. Az objektív audiometria különösen fontos újszülöttkorban, illetve csecsemő- és kisgyermekkorban, mivel a gyermekek kooperációjának hiánya miatt a szubjektív módszerek bizonytalanabbak, a hallásveszteség korai, pontos megítélése viszont döntő jelentőségű. Az objektív audiometria eszköztárába az akusztikus impedancia vizsgálatok (tympanometria, stapedius reflex-vizsgálat), az akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatok, valamint újabban az otoakusztikus emiszsziós vizsgálatok tartoznak Impedancia vizsgálat A dobhártyát elérő akusztikus energia egy része a dobhártyahallócsont láncolati rendszeren keresztül a perilymphára kerül át, más része a hallójárat felé visszaverődik. A visszaverődés mértéke a rendszer akusztikus impedanciája, mely az ingerlő hang frekvenciájától, a rezgő rendszer mechanikai tulajdonságaitól (csontok, izületek, szalagok, izmok) és a súrlódástól függ. Az impedancia vizsgálatok ma a rutin objektív audiometriai vizsgálatok részét képezik annak ellenére, hogy nem a hallást mérik, hanem a középfül működésére vonatkozóan adnak indirekt információt. A klinikumban az impedancia vizsgálatok két formája terjedt el: a tympanometria és a stapedius reflex vizsgálat. A tympanometria esetén abból a tényből indulunk ki, hogy jó tubafunkció mellett a nyomás a dobhártya két oldalán azonos, és az impedancia akkor a legkisebb, amikor nincs nyomáskülönbség a hallójárat és a dobüreg között. Tehát, ha az azonos nyomást az atmoszférás nyomástól eltérő értéken találjuk, akkor zavart középfül működéssel állunk szemben. A kapott görbe ordinátáján az impedancia reciproka, a compliance, abszcisszáján a hallójáratban alkalmazott légnyomás szerepel. A görbe alakjából, csúcsának helyéből, nagyságából viszonylag jól következtethetünk a dobüreg állapotára, illetve a tuba funkciójára. Az újabb tympanométerek több mérőfrekvencián dolgozva, computerhez csatlakoztatva jóval finomabb eltérések (dobhártya hegesedés, kezdődő atrophia stb.) kimutatására is alkalmasak. Gyermekkorban a tympanometria igen fontos eszköz a gyakori serosus otitis media diag-

19 19 nosztikájában, szerepet kap az adenotomia indikációjában, a tuba dysfunkció felderítésében szájpadhasadékos csecsemőkön. A stapedius reflex vizsgálat az objektív audiometria fontos eszköze gyermekkorban is. Lényege, hogy erős hang hatására ép akusztikofaciális reflexív esetén a dobüregi impedancia hirtelen megnő, ez a változás megfelelő eszközzel mérhető. A stapedius reflex igen érzékeny indikátor, csak teljesen ép fül esetén váltható ki. Draskovits (1989) mutatott rá idült középfül-hurutos gyermekek hosszú távú megfigyelése kapcsán, hogy a reflex a gyógyulás után is csak hónapokkal tér vissza. Megállapítható, hogy a reflex megléte kielégítő hallást bizonyít, hiányának nincs diagnosztikus értéke. Fő alkalmazási területei: - hallásküszöb-meghatározás, - recruitment objektív kimutatása, - a n. faciális paresis topikus diagnosztikája, - stapes-fixatio vagy láncolati megszakadás kimutatása, - generalizált izom- illetve neuromuszkuláris betegségek diagnosztikája, - az akusztikus tumor korai diagnózisa a reflex decay segítségével (gyermekkorban neuro-fibromatosis esetén) Kiváltott potenciál audiometria A kiváltott potenciál audiometria (evoked response audiometry - ERA) arra a jelenségre épül, hogy a hangingerek a hallórendszerben bioelektromos potenciálváltozásokat okoznak, ezek a változások megfelelő módszerekkel detektálhatók, és ezáltal a hallórendszer működésére vonatkozóan következtetéseket lehet levonni. A hanginger által kiváltott potenciálok a regisztráló elektródák elhelyezése szerint elektrocochleogramra és vertex potenciálokra oszthatók. Utóbbiak a latencia (vagyis az egyes változások megjelenési ideje az ingerlés kezdetétől számítva) szerint gyors (cochleáris és agytörzsi), közepes (subcorticalis - primer corticalis), lassú és késői (corticalis) potenciál-csoportra oszthatók. Megkülönböztetünk ezen kívül folyamatos választ, mely az inger tartamával függ össze (pl. cochlearis microfonia, summatios potenciál, frekvencia követő válasz, CNV) és ún. on-effektuson alapuló választ. Utóbbi lényege, hogy az inger hirtelen kezdete hatására keletkezik.

20 20 A klinikai munkában leginkább használt, három legfontosabb ERA módszer a következő: a) elektrocochleográfia (ECoCHG), b) agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál audiometria (BERA) c) kérgi kiváltott potenciál vizsgálatok (CERA) Elektrocochleográfia (ECochG) Elektrocochleográfián a csigában és a hallóidegben hangstimulus hatására keletkező biopotenciál-változások regisztrálását értjük. E potenciálváltozások három, egymástól technikailag jól elkülöníthető feszültség-komponensből erednek. Ezek a következők: 1. a cochleáris microfonia, 2. a csiga szummációs potenciálja (SP), 3. a teljes hallóideg jól szinkronizált akciós potenciálja (AP). A BERA megjelenése némileg háttérbe szorította az ECoCHG-t annak néhány hátránya (invazív, narcosist igényel, csak a perifériáról tájékoztat) miatt. Újabban ismét felfedezik hasznát, például a Méniere betegség műtéti kezelése (saccotomia) során az intraoperatív monitorizálásban. További előrelépést jelentenek a különféle hallójárati elektródák, melyek használatával a módszer non-invazívvá válik. Saját gyakorlatunkban csak néhány alkalommal alkalmaztuk a transtympanalis elvezetést, az ECoCHG rutinszerű végzésétől eltekintettünk, mivel pedaudiológiai célra a BERA általában alkalmasabb volt Agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál audiometria (Brainstem Evoked Response Audiometry - BERA) A kiváltott potenciál vizsgálatok sorában döntő lépést jelentett a BERA megjelenése. Az addig alkalmazott lassú kortikális kiváltott válasz vizsgálatok nem bizonyultak elég megbízhatóknak, különösen a nehezen tesztelhető, nem kooperábilis gyermekek esetében. Sohmer és Feinmesser (1967) használták először a "far field" technikát ECoCHG kimutatására, vagyis az aktív elektróda már nem a dobhártyát átszúrva a promontoriumra, hanem a hallójáratba került. E technika alkalmazását az a megfigyelés tette lehetővé, hogy a mélyen az agytörzsben keletkező potenciálváltozások nemcsak idegi úton vezetődve, hanem közegvezetés útján, gyakorlatilag latencia nélkül regisztrálhatók a fejbőrön megfelelő műszerek segítségével.

AUDIOMETRIA. Szubjektív Objektív. Cél: hallásküszöb és a lézió helyének megállapítása

AUDIOMETRIA. Szubjektív Objektív. Cél: hallásküszöb és a lézió helyének megállapítása AUDIOMETRIA Szubjektív Objektív Cél: hallásküszöb és a lézió helyének megállapítása Súgott, társalgó, kiáltó beszéd Hangvillavizsgálatok Weber (256 Hz) Rinné (1024 Hz) Szubjektív audiometria 1. Tisztahang

Részletesebben

2018/19 II. félév, ÁOK IV. évf. Audiológia. Dr. Gáborján Anita. Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika

2018/19 II. félév, ÁOK IV. évf. Audiológia. Dr. Gáborján Anita. Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika 2018/19 II. félév, ÁOK IV. évf. Audiológia Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika Audiológia feladata megállapítani a hallás (halláscsökkenés) mértékét

Részletesebben

Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek

Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek Matievics Vera, Arany Tünde SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged AUDIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKA -szubjektív

Részletesebben

Audiológia. Dr. Gáborján Anita

Audiológia. Dr. Gáborján Anita Audiológia Dr. Gáborján Anita Audiológia feladata megállapítani a hallás (halláscsökkenés) mértékét meghatározni a halláscsökkenés okát, a laesio helyét meghatározni a szükséges terápiát, rehabilitációt,

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Dr. Subicz Imre; Dr. Borkó Rezső Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti Osztály, Audiológia

Részletesebben

III./2. OBJEKTÍV VIZSGÁLATOK

III./2. OBJEKTÍV VIZSGÁLATOK III./2. OBJEKTÍV VIZSGÁLATOK Definíció: Objektívnek azokat az audiológiai eljárásokat nevezzük, amelyek alkalmazásával a beteg aktív közreműködése nélkül nyerünk információt. Az objektív hallásvizsgálat

Részletesebben

2. Az emberi hallásról

2. Az emberi hallásról 2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.

Részletesebben

III./3. Hallásszűrés

III./3. Hallásszűrés III./3. Hallásszűrés Miért szükséges az újszülöttkori hallásszűrés? Hallásszűrésről beszélünk, ha egy-egy kiválasztott célcsoportnál, tünetektől függetlenül, panaszmentesség esetén is hallásvizsgálatot

Részletesebben

A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei

A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei Dr. Gáborján Anita 2016. november 10. Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Gyermekeknek szóló rendezvények

Részletesebben

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására

Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2015. április

Részletesebben

Akusztikai eseményhez kötött agyi válaszok, objektív audiometria (ERA, Otoakusztikus emisszió)

Akusztikai eseményhez kötött agyi válaszok, objektív audiometria (ERA, Otoakusztikus emisszió) Akusztikai eseményhez kötött agyi válaszok, objektív audiometria (ERA, Otoakusztikus emisszió) Akusztikus Kiváltott Potenciál (AKP) Hanginger hatására létrejövő diszkrét, rövid idejű elektromos agyi válaszok

Részletesebben

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK Dr. Nagy Ferenc Kaposi Mór M r Oktató Kórház, Neurológiai Osztály Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika Klinikai Neurofiziológiai továbbk bbképzés, PécsP 2011

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

A belsőfül szövettana. Dobó Endre

A belsőfül szövettana. Dobó Endre A belsőfül szövettana Dobó Endre Hallás és egyensúlyozás szerve organum vestibulocochleare (hallás és egyensúlyozás szerve) > részei > apparatus cochlearis (hallószerv) > ductus cochlearis > apparatus

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

Fedezze fel a hallását. Amit a hallásveszteségről tudni kell

Fedezze fel a hallását. Amit a hallásveszteségről tudni kell Fedezze fel a hallását Amit a hallásveszteségről tudni kell Megértés A hang hatalma Gondoljon a beszélgetés és a hallgatás egyszerű folyamatára. A hang képes informálni, tanítani, vezetni, irányítani,

Részletesebben

Népegészségügyi Kar. Fül-orr-gégészet

Népegészségügyi Kar. Fül-orr-gégészet Népegészségügyi Kar Fül-orr-gégészet Halláscsökkenések fajtái, diagnózisa Hallásrehabilitáció szempontjai Zajártalom A hallószerv felépítése Külsőfül fülkagyló, hallójárat és dobhártya Középfül hallócsontláncolat

Részletesebben

Érzékszervek gyakorlat. Dr. Puskár Zita (2018)

Érzékszervek gyakorlat. Dr. Puskár Zita (2018) Érzékszervek gyakorlat Dr. Puskár Zita (2018) Receptor készülékek idegvégződéses receptorok Az érző dúcsejt perifériás nyúlványának vége az az elem, amelyben adott ingerre az ingerület keletkezik. 59#

Részletesebben

ÓRATERV AUDIOLÓGIAI ASSZISZTENS ÉS HALLÁSAKUSZTIKUS NAPPALI SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

ÓRATERV AUDIOLÓGIAI ASSZISZTENS ÉS HALLÁSAKUSZTIKUS NAPPALI SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma ÓRATERV AUDIOLÓGIAI ASSZISZTENS ÉS HALLÁSAKUSZTIKUS NAPPALI SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és

Részletesebben

Halláskárosodások szakértői véleményezése. dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017

Halláskárosodások szakértői véleményezése. dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017 Halláskárosodások szakértői véleményezése dr. Ékes Erika egészségbiztosítás kötelező szintentartó tanfolyam 2017 MI A HALLÁS? A környezetünkből származó hanghullámok érzékelése és feldolgozása. A hanghullámok

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés Audiológia modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés Audiológia modul. 1. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Katona Gábor dr. Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály

Katona Gábor dr. Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály Katona Gábor dr. Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály Bilaterális hallás Stereo hallás - binaurális hallás Hangerő és időkülönbség a két fül között Jelentősége: Irányhallás Nincs

Részletesebben

A KORAI HALLÁSSZŰRÉS. Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

A KORAI HALLÁSSZŰRÉS. Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika A KORAI HALLÁSSZŰRÉS Dr. Gáborján Anita 2014. Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Ép hallás feltétele a megfelelő beszédfejlődésnek, kommunikáció kialakulásának, ép

Részletesebben

Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása

Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Készítette: Szabó Ágnes logopédus hallgató; ELTE Bárczi

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

Az emberi hallás. A fül felépítése

Az emberi hallás. A fül felépítése Az emberi hallás A fül felépítése Külső fül: Hangösszegyűjtés, ami a dobhártyán rezgéssé alakul át. Középfül: mechanikai csatolás a dobhártya és a belső fül folyadékkal töltött részei között. Kb. 2 cm

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

Küszöb és küszöb feletti audiometriai vizsgálatok azaz a cochlearis-retrocochlearis laesio differenciál diagnosztikája Dr.

Küszöb és küszöb feletti audiometriai vizsgálatok azaz a cochlearis-retrocochlearis laesio differenciál diagnosztikája Dr. Küszöb és küszöb feletti audiometriai vizsgálatok azaz a cochlearis-retrocochlearis laesio differenciál diagnosztikája Dr. Küstel Marianna 1 Hallásvizsgálatok Küszöb: halláscsökkenés foka? helye? Küszöb

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés. 2372-06 Audiológia modul. 1. vizsgafeladat. 2011. február 04.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Audiológiai szakasszisztens szakképesítés. 2372-06 Audiológia modul. 1. vizsgafeladat. 2011. február 04. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet

Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet A szenzoros transzdukció celluláris alapjai: a szenzoros inger neurális aktivitás összefüggés általános törvényszerűségei, a szenzoros (generátor) potenciál keletkezése különböző szenzoros modalitásokban,

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb

Részletesebben

1. A hang, mint akusztikus jel

1. A hang, mint akusztikus jel 1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem

Részletesebben

A belső fül. A belső fül érzékszervei

A belső fül. A belső fül érzékszervei A belső fül A belső fül érzékszervei 2/14 belsőfül: egyensúlyozás és hallás érzékszerve a sziklacsontban lévő labirintusban találhatók az első proprioceptor, a második exteroceptor mindkettőben szőrsejtek:

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás

Részletesebben

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás

ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Hallás MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI SZAKÉRTŐ

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

HALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS. Szerkesztette Vizkievicz András

HALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS. Szerkesztette Vizkievicz András HALLÁS ÉS EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS Szerkesztette Vizkievicz András 1 Vizsgakövetelmények Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

NOE Egészségközpont Katona Erzsébet dr 2015-03-21

NOE Egészségközpont Katona Erzsébet dr 2015-03-21 NOE Egészségközpont Katona Erzsébet dr 2015-03-21 Korai detekció, korai ellátás kritikus a beszéd, nyelv és kognitív fejlődés szempontjából Klasszifikáció Típus Mérték Konfiguráció Keletkezés időpontja

Részletesebben

Cochlea-Implantat Versorgung und zentral-audiotorische Implantate. Irányelv Német Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Társaság

Cochlea-Implantat Versorgung und zentral-audiotorische Implantate. Irányelv Német Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Társaság Cochlea-Implantat Versorgung und zentral-audiotorische Implantate Irányelv Német Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Társaság Célja: veleszületett vagy szerzett nagyfokú/ süketséggel határos halláscsökkentek

Részletesebben

Újszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután

Újszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután Újszülöttkori görcsök Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens 2016. Április 7. Bókay délután BNO-kód : P90H0 Hivatalos név: Újszülöttkori görcsök Csoport: Újszülöttkori görcsök, A perinatális szakban keletkező

Részletesebben

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG ERG, VEP vizsgálatok. Elektrofiziológiai eto oógamódszerek e a látópálya funkcionális állapotának vizsgálatára Janáky Márta Jelentőségük nem invazív módszerek minimális kooperációt igényelnek objektív

Részletesebben

2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály

2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály 2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai

Részletesebben

Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata

Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának

Részletesebben

A cochlearis implantáció napjainkban

A cochlearis implantáció napjainkban A cochlearis implantáció napjainkban Dr.Küstel Marianna SE Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyaksebészeti Klinika Cochlearis implantátum A közép- és belsőfülbe beépített elektronikus eszköz, melynek célja a belsőfül

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

A HALLÁS ÉLETTANA. Dr. Kékesi Gabriella SZTE ÁOK Élettani Intézet. 74. Hallás: a külső-, közép és belsőfül működése. Hallásvizsgálatok.

A HALLÁS ÉLETTANA. Dr. Kékesi Gabriella SZTE ÁOK Élettani Intézet. 74. Hallás: a külső-, közép és belsőfül működése. Hallásvizsgálatok. A HALLÁS ÉLETTANA Dr. Kékesi Gabriella SZTE ÁOK Élettani Intézet 74. Hallás: a külső-, közép és belsőfül működése. Hallásvizsgálatok. Hallópálya Ismertesse az alábbi fogalmakat: alaphang, zenei hang, zaj,

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

NAGYOTHALLÁS GYERMEKKORBAN. Dr. Ablonczy Mária SE. II. Sz. Gyermekklinika

NAGYOTHALLÁS GYERMEKKORBAN. Dr. Ablonczy Mária SE. II. Sz. Gyermekklinika NAGYOTHALLÁS GYERMEKKORBAN Dr. Ablonczy Mária SE. II. Sz. Gyermekklinika A VELESZÜLETETT LETETT ÉS S A KORA GYERMEKKORI NAGYOTHALLÁS S EREDMÉNYES KEZELÉSÉNEK ALAPFELTÉTELE TELE A MIELİBBI DIAGNÓZIS ÉS

Részletesebben

Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3,

Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3, Sarkadi Margit1, Mezősi Emese2, Bajnok László2, Schmidt Erzsébet1, Szabó Zsuzsanna1, Szekeres Sarolta1, Dérczy Katalin3, Molnár Krisztián3, Rostás Tamás3, Ritter Zsombor4, Zámbó Katalin1 Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)

Részletesebben

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis

Részletesebben

KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK

KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK Karosi Tamás B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály, Miskolc Anatómia Dobhártya Dobhártya sérülések Általános jellemzők:

Részletesebben

Hullámok, hanghullámok

Hullámok, hanghullámok Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a nem tudás, vagy inkább: annak

Részletesebben

Objektív elektrofiziológiai módszerek kidolgozása, alkalmazása a cochlearis implantátumok optimális működtetéséhez

Objektív elektrofiziológiai módszerek kidolgozása, alkalmazása a cochlearis implantátumok optimális működtetéséhez Objektív elektrofiziológiai módszerek kidolgozása, alkalmazása a cochlearis implantátumok optimális működtetéséhez BEVEZETÉS: A modern több csatornás cochlearis implantátumok megfelelő működtetéséhez,

Részletesebben

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető

Hallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető Hallás időállandói Fizikai terjedési idők Dobhártya: végtelenül gyors Hallócsontok: 0.08ms késés Csiga: 20Hz: 3ms késés 100Hz: 1.5 ms késés 1000Hz: 0.3ms késés >3000Hz: késés nélkül Ideg-impulzus időtartam:

Részletesebben

I./3. fejezet: A fül anatómiája

I./3. fejezet: A fül anatómiája I./3. fejezet: A fül anatómiája dr. Szőnyi Magdolna A fül részei a külső a közép és a belső fül. Az előbbi kettő a környezeti hangok felfogásában és átvitelében játszik szerepet, míg az utóbbi a hangingereket

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1I.félév. Prevenció és módszertan Tantárgy kódja FP1111L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 5 Félévi óraszám (elm.+gyak.

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1I.félév. Prevenció és módszertan Tantárgy kódja FP1111L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 5 Félévi óraszám (elm.+gyak. Tanulási nehézségek szűrése, fejlesztő eljárások Prevenció és módszertan FP1111L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 5 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 15 Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné Dr. Figula Erika

Részletesebben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............

Részletesebben

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül Dr. Miklós Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A laboratóriumba vendég érkezik. Tájékoztassa a rákmegelőzés lehetőségeiről! Ismertesse a citológiai előszűrő vizsgálatok lényegét! - a primer és szekunder prevenció fogalma, eszközei - a citológia

Részletesebben

Anyagvizsgálati módszerek

Anyagvizsgálati módszerek Anyagvizsgáló és Állapotellenőrző Laboratórium Atomerőművi anyagvizsgálatok Az akusztikus emisszió vizsgálata a műszaki diagnosztikában Anyagvizsgálati módszerek Roncsolásos metallográfia, kémia, szakító,

Részletesebben

Az érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai

Az érzékszervek feladata: A környezet ingereinek felvétele Továbbítása a központi idegrendszerhez. fény hő mechanikai kémiai ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

Timpanoplasztika. Dr. Polony Gábor. Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti, Fej-, Nyaksebészeti Klinika

Timpanoplasztika. Dr. Polony Gábor. Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti, Fej-, Nyaksebészeti Klinika Timpanoplasztika Dr. Polony Gábor Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti, Fej-, Nyaksebészeti Klinika Anatomiai viszonyok dr. Polony Gábor 2 Meghatározás Krónikus középfülgyulladások esetén alkalmazott műtéti

Részletesebben

Hallás Bódis Emőke november 19.

Hallás Bódis Emőke november 19. Néhány szó a hangról A nyomás oszcillálása A hang egy 3D-s longitudinális hullám, amely rugalmas közegben terjed! Hallás Bódis Emőke 2014. november 19. 1. Időbeli periodicitás: Periódusidő (T, s) Frekvencia

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ CSISZÁR ORSOLYA A NYELVI ZAVAROK MEGJELENÉSI FORMÁINAK ÉS KÖVETKEZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA (A DISZLEXIA MINT SZINDRÓMA ELEMZÉSE) Nyelvtudományi

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb szintű kódolás

Részletesebben

A gyermekek hallása. Útmutató szülőknek

A gyermekek hallása. Útmutató szülőknek A gyermekek hallása Útmutató szülőknek A jövő megteremtése 3 4 6 9 10 12 16 19 Tartalom A jövő megteremtése Hogyan működik a hallás? A hallás és a hallási figyelem tanulása A hallási nehézségek jelei A

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A fül és a hallás Azoknak az személyeknek, akiknek genetikai okokból hiányzik az egyik X kromoszómájuk, nulla vagy nagyon alacsony az ösztrogénszintjük

Részletesebben

Beszédhiba és beszédfeldolgozás

Beszédhiba és beszédfeldolgozás Beszédhiba és beszédfeldolgozás Gósy Mária MTA - ELTE Mi a beszéd? A gondolat kifejeződése, informáci ció,, verbális gesztus, artikuláci ciós s mozgássorozat, akusztikai hullámforma, mechanikus rezgés,

Részletesebben

Impulzív zaj eredetű halláskárosodás. RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka

Impulzív zaj eredetű halláskárosodás. RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka Impulzív zaj eredetű halláskárosodás RPG-7 lövészet által okozott halláskárosodás oka Előzmény 2013. nyarán az MH 5. Bocskai István Lövészdandár kiképzési foglalkozás keretében lövészetet hajtott végre

Részletesebben

Zaj és rezgésvédelem Hallás

Zaj és rezgésvédelem Hallás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Hallás Márkus Péter zaj és rezgésvédelmi szakértő

Részletesebben

A GYAKORLAT MÛHELYÉBÕL. Cochleáris implantáció lehetõsége hallássérült gyermekeknél

A GYAKORLAT MÛHELYÉBÕL. Cochleáris implantáció lehetõsége hallássérült gyermekeknél A GYAKORLAT MÛHELYÉBÕL ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztõ Módszertani Központ (Budapest) Cochleáris implantáció lehetõsége hallássérült gyermekeknél FAZEKAS ANDREA Magyarországon 1985 óta

Részletesebben

Tanfolyam adatlap. Szemeszter 2012.I.félév Jelleg. Dr. Küstel Marianna egyetemi docens

Tanfolyam adatlap. Szemeszter 2012.I.félév Jelleg. Dr. Küstel Marianna egyetemi docens Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner Célcsoport SE- TK/2012.I./00073 Szemeszter 2012.I.félév Jelleg Kötelezően választható Négyhetes kötelező fül-orr-gégészeti szakvizsga

Részletesebben

Családban mozdul a szó

Családban mozdul a szó Családban mozdul a szó Készítette: Ácsné Gergely Katalin okl. gyógyped.- logopédus Budapest XVIII. Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat 2013. november 6. Kettős értelmezés Családban mozdul a szó A beszédfejlődés

Részletesebben

FEJLŐDÉSNEUROLÓGIAI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM FOGJUNK ÖSSZE!

FEJLŐDÉSNEUROLÓGIAI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM FOGJUNK ÖSSZE! FEJLŐDÉSNEUROLÓGIAI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Konszenzus konferencia a fejlődésneurológiával, a korai fejlesztéssel és a rehabilitációval foglalkozók részére BUDAPEST, MERCURE BUDAPEST BUDA 2016. MÁRCIUS 31

Részletesebben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre.

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. Állati Struktúra és Funkció II. gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............ Gyakorlatvezető:...

Részletesebben

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.

Mechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki. Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben

Részletesebben

A hang mint mechanikai hullám

A hang mint mechanikai hullám A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak

Részletesebben

Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok

Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok Név: Születési hely, idő: TAJ szám: Lakcím: Pontos diagnózis, oldaliság: Hasadék Centrumba kerülés időpontja: A hasadék felismerésének időpontja: Gyermeksebészeti

Részletesebben

A beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában

A beszédhang felfedezése. A hangok jelölése a fonetikában 2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes

Részletesebben

A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982.

A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 2. témat A hangtan irányai, fajai Olvasnivaló: Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13 23. A beszédhang felfedezése a hang nem természetes

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

28. fejezet. A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai. Lampé István Bögi Imre Ékes Erika Juhász Ferenc

28. fejezet. A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai. Lampé István Bögi Imre Ékes Erika Juhász Ferenc 28. fejezet A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai Lampé István Bögi Imre Ékes Erika Juhász Ferenc A fül-orr-gége betegségek és funkciókárosodások a nagyothallás, az egyensúlyzavarok,

Részletesebben

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés Beliv2009-04 09/11/30 10:15 AM Page 49 OLVASÁSPEDAGÓGIA GÓSY MÁRIA Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról Bevezetés Több évtizede ismeretes, hogy az olvasás tanulásában a nyelvnek, a nyelvi folyamatoknak

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika

Környezetvédelem műszaki alapjai. alapjai, akusztika Department of Fluid Mechanics Budapest University of Technology and Economics Környezetvédelem műszaki alapjai, akusztika Nagy László nagy@ara.bme.hu 2010. Március 31. Környezetvédelem műszaki alapjai

Részletesebben

Az érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Az érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Az érzékelés biofizikájának alapjai Hol érzi a fájdalmat kérdezte fogorvosa A. J. P. filozófustól Micsoda kérdés! felelte Ő Természetesen agyamban! külső, belső környezet ei specifikus transzducer Érzékelési

Részletesebben