Szakács Tamás. 1. A modern pártok kialakulása és történeti típusai
|
|
- Tamás Lukács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. A modern pártok kialakulása és történeti típusai 1.A modern pártok kialakulása - a modern politikai pártok a XIX. és a XX. században alakultak ki, s megjelenésük után pár évtized alatt átalakították a politikai rendszer szerkezetét, a politikai életet és a hatalomért folytatott versengés mechanizmusát - a politikai tudományok jeles művelőinek egész sora nagyon negatívan fogadta és értékelte a pártok megjelenését - Hume korának pártjait két nagy csoportba sorolta: 1. személyes pártok csoportja 2. valódi pártok (ezeken belül elkülönítette) a. szimpátián alapuló pártok b. közös elveken alapuló világnézeti pártok c. közös érdekeken alapuló érdekpártok - Hume mindegyik párt szerepét negatívan ítélte meg, kivéve az érdekpártokét - Moisei Ostrogorski az állandóan működő szervezett pártok betiltását javasolta az alábbi okok miatt: a szervezett pártokat a pártoligarchia uralja a szervezett pártok a választókat manipulálják a párgépezet bürokratizálódik a döntéshozatal egy szűk csoport kezébe kerül a pártba való belépéssel az egyén elveszíti individualitását - Ostrogorski szerint ezek a negatív hatások veszélyeztetik a demokráciát, és korlátozzák az egyén szabadságát javasolta, hogy ad hoc jellegű választási pártok vagy egy-egy meghatározott célra szerveződött pártok működhessenek, amelyek a választások, illetve céljuk elérése után feloszlanának - A. Bluntschli a vallási-politikai pártokat, az etnikai pártokat, a regionális-területi pártokat és a rendi pártokat nem tekinti szerencsés képződményeknek, mert a társadalom integrációjával szemben a társadalomban és a politikában meglévő szakadékokat mélyítik el 1
2 - az olasz Antonio Gramsci nem a pártokat általában, hanem a totalitárius pártot és pártfejlődést tartotta a demokrácia legfőbb veszélyének a totalitárius párt monopolizálja a hatalmat, kiiktatja az ellenfeleket a politikai életből, így megszűnnek a párt politikai funkciói - Gramsci hangsúlyozza, hogy a párt pozitív szerepet csak akkor tölthet be, ha az ún. szerves centralizmus alapján működik, vagyis ha nyitott az alulról és oldalról jövő nyomások iránt - a kezdeti negatív elméleti értékelések ellenére a pártok néhány évtized alatt a politikai élet főszereplőivé váltak ennek egyik legjelentősebb oka az általános választójog fokozatos kiszélesedése volt a választójog kiszélesedésével mindaddig politikai képviselettel nem rendelkező tömegek váltak a politikai élet alanyaivá - a gyülekezési és az egyesülési szabadság szélesedése révén a párt- és érdekszervezetek alakítása vált a leghatékonyabb politikai eszközzé, az érdekek érvényesítésének esélyét leginkább növelő politikai harci eszközzé - Max Weber pártoknak az olyan szabad csatlakozáson alapuló társulásokat nevezte, amelyekben a társulásnak az a célja, hogy a vezetőket egy szervezeten belül hatalomhoz juttassa, és ezáltal az aktív tagoknak kedvező lehetőségeket biztosítson. - a pártok lehetnek időleges vagy tartós társulások, mindenféle szervezetben előfordulhatnak, s bármilyen formájú szervezetként kialakulhatnak - a pártok követhetnek elsősorban személyes érdekeket, vagy igazodhatnak dologi célokhoz - a politika irányítása a pártvezetők és a pártvezérkar kezében van, melléjük sorakoznak fel az aktív párttagok, akiknek szerepe többnyire csak a helyeslésre korlátozódik, de adott esetben ellenőrzést gyakorolhatnak, vitafórumként működhetnek, kifogást emelhetnek - azok a választók és szavazók, akik nem csatlakoznak aktívan a párthoz, csupán a választási időszakok vagy szavazatgyűjtő körutak propagandájának alanyai 2.A modern pártok történeti típusai Történeti kialakulásuk szerint öt nagy átfogó csoportba sorolhatjuk be a modern politikai pártokat. 2
3 1. PROTOPÁRTOK - a protopártok a modern pártok korai formái - idetartoznak a honorácior pártok, a rendi pártok, a szektásodott vallási-politikai pártok, az értelmiségi szellemi elitpártok - protopártnak tekinthetők a gyakorlatban ritkán előfordult, Ostrogorski által ajánlott ad hoc választási pártok 2. SZERVEZETT PÁRTOK - a modern pártok első igazi formája - a párt szervezete, tagsága és tevékenysége stabil és állandó - Gramsci a modern szervezett pártot egyenesen a modern politikai élet új fejedelmének nevezte (utalva Machiavelli: A fejedelem c. művére) 3. TÖMEGPÁRTOK - részben a szervezett pártokkal együtt alakultak ki - a választójog kiszélesedése teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a párt az addig politikai képviselettel nem rendelkező politikai névtelenek tömegét megszervezze, s új politizálási eszközöket vigyen be a politikai életbe - a tömegpártok tipikus megjelenési formái az osztálypártok, a világnézeti vagy ideológiai pártok 4. VERSENGŐ NÉPPÁRTOK, CATCH ALL PÁRTOK - ez a pártalakzat az as évtizedek terméke - a versengő párt olyan heterogén párt, amely minden társadalmi réteg szavazóiért verseng, és minden réteg érdekeinek a képviseletét felvállalja - politikai programja rendkívül általános, tartózkodik az ideológiára, világnézeti elvekre hivatkozástól 5. TOTALITÁRIUS PÁRTOK - ezeken belül elkülönülnek a fasiszta és a bolsevik típusú pártok - a totalitárius párt erős kényszerítő hatalmi szervezet, az ideokrácia szerepe erős benne, minden külső és belső politikai csoportosulást elfojt, a rendszer központi eleme a diktátor, akinek hatalma korlátlan és kiszámíthatatlan 3
4 2. A pars pro toto elve - a párt elnevezés a latin pars, vagyis rész szóból ered, s arra utal, hogy minden párt csak a társadalom egy részét képviseli, soha nem az egészet - a pars pro toto elve azt jelenti, hogy a párt ugyan a részt képviseli, de az egészre kíván hatni a párt alakító, szervező tevékenysége a társadalom egészére irányul - a párt csak más párthoz való viszonyában értelmes kategória a párt mint pars, mint rész eleve feltételezi más parsok, részek létét és működését, csak együtt jeleníthetik meg a társadalom és a politikai élet egészét persze minden pártban megvan az egyetemessé válás igénye, az, hogy saját magát a társadalom egészét reprezentáló szervezetként és politikai erőként fogja fel - a pars pro toto elve utal arra is, hogy a pártok nem egyetlen politikai részterület befolyásolására vagy feladat és cél megvalósítására kapnak felhatalmazást a választóiktól, hanem átfogó, minden fontos társadalmi szférára kiterjedő politika megvalósítására kaptak felhatalmazást - a pars pro toto elvéből kifolyólag a pártoknak a társadalom minden fontos területére vonatkozóan kell, hogy legyenek programszerű célkitűzései - a pártok programjai az ún. részpolitikák teljes körét átfogják ez különbözteti meg például a politikai pártokat a csak egy-egy terület érdekkonfliktusainak megvívására felkészült érdekszervezetektől, korporációktól 4
5 3. A bolsevik típusú kommunista pártok. Az állampárt és az állampárt szociológiai karaktere 1.A bolsevik típusú kommunista pártok A bolsevik típusú kommunista pártok a modern politikai rendszerek intézményei. Funkciójuk, szervezeti rendszerük, működési mechanizmusuk, hatalmai pozíciójuk és hatáskörük oly mértékben különbözik az összes többi politikai párttól, hogy kétséges: vajon szociológiai értelemben egyáltalán pártnak tekinthetők-e? A bolsevik típusú kommunista pártok szociológiai jellemzői: 1. a bolsevik típusú kommunista pártok megkülönböztető jegye s minden párttól elkülönítő jellemzője, hogy nem egyszerűen az azonos ideológiát elfogadó emberek összessége, hanem élcsapat (a párthoz tartozás különös érdem, kitüntetés) Lenin szerint a párt a munkásosztály élcsapata, a munkásosztály legjobbjait tömöríti magában 2. a bolsevik típusú kommunista pártok élcsapat és ideológiai elitpárt önképe lényegileg háromirányú kizárólagossági igényen alapszik: a. kizárólag a bolsevik típusú kommunista pártoknak van tudományosan megalapozott és adekvát ideológiájuk b. kizárólag a bolsevik típusú kommunista pártoknak van tudományosan megalapozott és egyedül helyes társadalom-, ember- és természetfilozófiája c. bolsevik típusú kommunista párt az egyedül igazán hivatott politikai szervezet a hatalom birtoklására és gyakorlására 3. az ideológiai elitpárt felsőbbrendűségi tudata és a messianisztikus küldetés és elhivatottság vállalása a többséggel szemben történelmi hősiesség pátoszát kölcsönözte minden párttagnak 4. a magában való munkásosztály magáért való osztállyá szerveződése csak a párt közvetítésével történhet meg 5. a bolsevik típusú kommunista pártok ideológiája és politikai gyakorlata tartalmaz egyfajta omnipotens (mindenható) és omnikompetens (mindenre jogosult) önképet 5
6 6. a bolsevik típusú kommunista pártok egyik legfontosabb megkülönböztető jegye a demokratikus centralizmus a demokratikus centralizmus a deklarált működési alapelve a kommunista pártoknak, illetve a kommunista országok egész politikai intézményrendszerének főbb elemei: a vezető testületek tagjait demokratikusan és titkosan, alulról felfelé választják meg a testületek tagjai választóik által visszahívhatók tisztségükből a felsőbb testület döntései kötelezőek az alsóbb szervekre és a tagokra a meghozott döntéseket a kisebbség is köteles képviselni és végrehajtani, esetleges további ellenvélemény pedig csak a döntést hozó vagy a felsőbb fórumokon képviselhet 7. a hatalom koncentrálása egycentrumúvá változtatta a politikai rendszert a pártközpontú hatalomkoncentráció rendszerében egyetlen párt kezében összpontosult minden hatalom 8. a bolsevik típusú kommunista pártok jellemzője volt egyfajta szervezeti karizmatikus hit és meggyőződés, amely azután a konkrét vezetők személyében perszonifikálódott 9. a politikai gyakorlatot hosszú időn át a cél szentesíti az eszközt elve hatotta át 10. a párt uralja az alkotmányos jogi rendszert azáltal, hogy valóságos, bár informális törvény- és jogszabályalkotó szerepet játszik 11. a pártok belső centralizáltsága nemzetközi relációban is érvényesült, egy erősen centralizált nemzetközi pártrendszert alkotva 2. Az állampárt kialakulása a szocialista országokban - az állampárt a kelet-közép-európai diktatórikus szocializmusok hatalmi rendszere (történelmileg először az ázsiai államszocializmusban alakult ki 1917 után) - az 1917 utáni történelmi fejlődés eredményeként, a marxi egységes, koncentrált államhatalom összecsúszott a lenini elképzeléseken alapuló bolsevik típusú párttal az így kialakult állampárt példátlanul sikeresnek bizonyult a hatalom megtartása, a politikai ellenfelek háttérbe szorítása, majd kiiktatása során - a másfél évtized alatt kialakult és intézményesült állampárt szerkezetéből és belső mentalitásából fakadt a személyi kultusz igénye 6
7 - a koncentrált állampárti hatalmi rendszert és diktatúrát, valamint annak személyi kultuszos formáját kényszerítették rá 1945 után a szovjet csapatok által megszállt kelet-közép-európai országokra és 1992 között, a lezajlott társadalmi rendszerváltások következtében ezek a pártok szétestek, megszűntek vagy átalakultak 3. Az állampárt karaktere - az állampárt az államigazgatási és katonai bürokráciát, valamint a pártbürokráciát és az ideokráciát ötvözte - az állampárt etatizált párthatalmat és pártosodott állami hatalomkoncentrációt valósított meg - az állampárt közvetlenül birtokolja azokat a redisztribútori, bürokratikus tulajdonosi jogosítványokat, amelyekkel meghatározza a gazdasági újratermelési folyamatokat - az egymásba csúszott párt- és állami bürokrácia sajátos rekrutációs (toborzási) és mobilitási csatornákat és mechanizmusokat alakított ki az állami vezetők kétharmada a pártapparátusból került ki és került oda vissza egy idő után - az állampárt vezetői, szervei közvetlenül birtokolják a közhatalmi jogosítványokat, az állami tisztségeket - az állampárt szervezeti karizmáját a mindenkori diktátor személyesítette és jelenítette meg 7
8 4. A modern pártok általános jellemzői és funkciói 1.A modern pártok általános jellemzői, fogalmi ismérvei - a pártok nem állami szervezetek, az állami szervezeti rendszeren kívül jönnek létre, a parlamentben és az önkormányzati képviseleti szervezetekben működnek - a pártok nem rendelkeznek közhatalmi jogosítványokkal nem hozhatnak az állampolgárokra általánosan kötelező vagy egyedi kötelező határozatokat, jogi normákat, döntéseket; nem rendelkeznek állami kényszerítő erővel és szervezettel - a pártoknak önkéntes alapon szervezett és nyilvántartott tagságuk van (a pártba bevagy kilépés szabad egyéni akaratelhatározáson alapul - a pártok tevékenysége, belső felépítése és szervezete, működésének jellege és területe jogilag nem szabályozott - a pártoknak saját programjuk, ideológiájuk, értékrendjük van - a pártoknak jelölt- és listaállítási joguk van az országos és a helyi állami-képviseleti választásokon - a modern pártok szervezett pártok a párt racionálisan megszervezett és hierarchizált gépezet, amelyben érvényesítik a munkamegosztás s a koordinálás szervezési elveit, valamilyen módon ötvözik az egyszemélyi és testületi vezetést, a pártalkalmazottak és a vezetők szigorú alá-fölé rendeltségi viszonyban működnek - a modern pártokra a stabilitás jellemző a stabilitás követelménye időbeli, szervezeti és a tagság stabilitását jelenti - a pártok fő célja a politikai hatalmi pozíciók megszerzése és megtartása - a modern pártok ma már többfunkciós szervezetek 2. A modern pártok funkciói 1. szabályozott és nyilvános versengés a szavazatokért, a képviselői mandátumokért és ezen keresztül a kormányzati hatalomért 2. tagok, támogatók és politikai vezetők toborozása, a vezető pozíciókra való felkészítés és kiválasztás 8
9 3. az érdekek integrálása és képviselete 4. közvetítés a társadalom rétegei és érdekcsoportjai, valamint a társadalom között 5. felkészülés a kormányzati feladatok ellátására; kormányzati pozícióba kerülés esetén kormányzati politika kidolgozása és az ország kormányzása 6. politikai döntések kidolgozása, előkészítése és meghozatala 7. a választási rendszer meghatározása, a választási versengésben jelöltek állítása és részvétel a választási versenyben, a szavazatok maximalizálása 8. a politikailag releváns információk beszerzése, gyűjtése, feldolgozása és továbbítása a politikai közvélemény felé, ezzel a politikai közvélemény alakítása, befolyásolása 9. a politikai kultúra kialakítása, befolyásolása politikai viselkedési, gondolkodási mintákon keresztül, politikai értékek és szerepek megjelenítése, mindezekkel a politikai szocializációs folyamatok meghatározása 10. részvétel a nemzetközi politikai életben, nemzetközi pártszervezetekben, a nemzetközi politika befolyásolása 5. A pártrendszert meghatározó tényezők A pártrendszer jellegét, struktúráját, működését legerősebben a következő tényezők határozzák meg: 1. a társadalom politikai és kulturális tradíciói 2. a társadalom struktúrája 3. a választási rendszer 4. a politikai kultúra és a politikai tagoltság 5. a politikai rendszer hatalmi szerkezete (egy-, két- vagy többcentrumú-e?) 6. regionális és etnoregionális viszonyok 7. államforma és államszerkezet 9
10 6. Pártrendszer-típusok, a pártrendszerek csoportosítása 1.A pártok száma alapján 1. Egypártrendszerek 2. Kétpártrendszerek 3. Többpártrendszerek (általában 3-5 versengő párt) 4. Sokpártrendszerek (5-8 vagy több párt esetén) 2.A párt és az állami szervek egymáshoz való viszonya alapján kialakított tipológia 1. Államközpontú politikai rendszerek pártrendszerei (a kezdeti pártosodás ideje, a honorácior és egyéb protopártok időszakában) 2. A modern pártelvű politikai rendszerekben működő pártrendszerek (modern versengő pártok, amelyek az állami pozíciók bizonyos körét zsákmányolják, de az állami szervek viszonylag erős autonómiája és elszigetelése a pártoktól megmarad) 3. A pártközpontú politikai rendszerek pártrendszerei (általában egypártrendszerek vagy áltöbbpártrendszerek, amelyekben egyetlen párt birtokolja ténylegesen a hatalmat, az állami szervezetek autonómiája nem érvényesül, a hatalomért folytatott versengés tilos) 3.A hatalom birtoklásának módja alapján 1. Monopolisztikus vagy totalitárius pártrendszerek (egyetlen párt kizárólagos hatalma érvényesül, zárt pártrendszer, mert új pártok nem alakulhatnak, a politikai versengés kizárt) 2. Hegemonisztikus pártrendszerek (az egypártrendszerek pragmatikus és fellazult rendszere, amelyben versengő pártok ugyan nem működhetnek, de bizonyos nyomásgyakorló csoportok, szervezetek működnek, egyfajta latens pluralizmus és érdekbeszámítás érvényesül) 10
11 3. Pluralista-versengő pártrendszerek (nyílt és szabályozott politikai versengés folyik a hatalomért, a pártrendszer nyitott, tehát új pártok alakulhatnak, a kormányzati hatalomban a váltás lehetősége reális) 4.A többpártrendszerek koncentráltsága alapján (Maurice Duverger) 1. Dekoncentrált, versengő többpártrendszerek 2. Koncentrált, versengő kétpártrendszerek a. merev kétpártrendszerek (szigorú elválasztottság és szavazási fegyelem érvényesül a pártokban, pl.: Anglia kétpártrendszere) b. rugalmas kétpártrendszerek (az elválasztottság kevésbé éles, nincs szigorú szavazási fegyelem, pl.: az USA pártrendszere) 3. Koncentrált egypártrendszerek (volt szocialista országok) 5.A pártok versengése és a pártrendszer polarizáltsága alapján (Giovanni Sartori) 1. Nem versengő pártrendszerek a. Egypártrendszerek, amelyek belső hatalmi szervezetük alapján lehetnek: totális autoriter pragmatikus egypártrendszerek b. Hegemón pártrendszerek, amelyek lehetnek ideologikus pragmatikus pártrendszerek 2. Versengő pártrendszerek a. predomináns pártrendszerek b. kétpárti rendszerek c. mérsékelten pluralista pártrendszerek d. szélsőségesen pluralista pártrendszerek 3. Atomizált pártrendszerek 11
12 GIOVANNI SARTORI EGYPÁRTRENDSZEREK TOTÁLIS AUTORITER PRAGMATIKUS IDEOLÓGIAILAG erősen kényszerítő, erősen ideologizáltan működik, megköveteli a feszített politizálást kisebb ideológiai intenzitású, a kényszerítés lazább, de még ez is kizár minden más jellegű politikát az előzőekre jellemzők gyengesége jellemzi, ugyanakkor együttműködő jellegű is BELSŐ ÉS KÜLSŐ CSOPORTOKKAL VALÓ VISZONYAIK ALAJÁN minden belső és külső csoportautonómiát megszüntet minden elismer, de korlátozó csoportautonómiát nyitott az alcsoportok tekintetében és a periférián bizonyos autonómiát is enged számukra A DIKTÁTOR JELLEMZŐJE korlátlan és előre kiszámíthatatlan hatalom korlátlan, bár részben előre kiszámítható hatalom a korlátozó erőkkel folyamatosan alkudozik, a megkötött alkuk korlátozzák hatalmát ÉRDEKBECSATORNÁZÁS TEKINTETÉBEN minden érdektörekvést és pluralistást elfojt, jellemzője az elnyomás az érdekkifejezés funkcióját kizárólagosan kisajátítja, a kizárás eszközével él beszámításos módszerrel figyelembe vesz bizonyos érdekeket, felszívja azokat 12
13 A hegemón pártrendszerekben másodosztályú pártok is működhetnek, melyek csak létükben engedélyezettek, az ellentmondás, a hatalmi harc nem engedélyezett számukra. Sem hatalmi váltás, sem verseny nincs. GIOVANNI SARTORI - VERSENGŐ PÁRTRENDSZEREK Predomináns pártrendszer kialakulásáról akkor beszélünk, amikor: PREDOMINÁNS PÁRTRENDSZEREK 1. stabil választási rendszer fenntartása mellett, 2. legalább három egymást követő választás alkalmával, 3. tisztán abszolút többséget tud egy párt megszerezni, 4. és/vagy a győztes és a második legtöbb szavazatot elnyert párt eredménye között 10% vagy ennél is jelentősebb az eltérés Például: India, Japán, Uruguay KÉTPÁRTI RENDSZEREK Kétpártrendszerről akkor beszélünk, ha: 1. két párt van versenyben a megszerezhető parlamenti helyek abszolút többségéért 2. a két párt közül a nyeréskor az egyik elnyeri az elégséges parlamenti többséget 3. a győztes párt egyedül kormányoz 4. a hatalmi váltásra a két párt között reális remény van Például: Anglia, USA, Új-Zéland MÉRSÉKELTEN PLURALISTA PÁRTRENDSZEREK 1. nem kétpárti (3-5), de kétpólusú koalíciós forma 2. centripetális verseny van 3. relatíve kis ideológiai különbség van a releváns pártok között Például: Belgium 13
14 SZÉLSŐSÉGESEN PLURALISTA PÁRTRENDSZEREK 1. rendszerellenes pártok jelenléte 2. kétoldalú ellenzék léte 3. egy párt vagy pártok egy csoportjának a centrumban történő elhelyezkedése 4. eredendő ideológiai mintázat megléte 5. ideológiai polarizáció 6. a centrifugális erők uralkodnak el a centripetális erők felett 7. nem felelős ellenzék léte 8. jellemző a túllicitálás politikája 6.A pártok Robert Dahl általi csoportosítása 1. szigorúan versenyző pártrendszerek 2. együttműködő-versenyző pártrendszerek 3. szövetkező-versenyző pártrendszerek 4. szigorúan szövetkező pártrendszerek 7. A pártok Jean Blondel általi csoportosítása 1. kétpártrendszerek 2. két és fél pártrendszerek (átmenet a tiszta kétpártrendszer és a sokpártrendszer között) 3. többpártrendszerek domináns párttal 4. többpártrendszerek domináns párt nélkül 8. A pártok Stein Rokkan általi csoportosítása 1. brit-német típusú pártrendszer (két nagy versengő párt erős dominanciával, egy vagy több kispárt mellett 2. skandináv típusú pártrendszer (egy nagy párt és vele versengő több kispárt) 3. még éppen többpártrendszer (három vagy több párt egyforma arányú részvétele a parlamentben) 14
15 7. A magyar pártrendszerek történeti periodizációja, általános és egyedi vonásai 1.A magyar pártrendszerek történeti periodizációja 1. AZ ELSŐ KORSZAK: A PREMODERN PÁRTRENDSZER (az 1867-től 1918-ig tartó, premodern, honorácior pártokból álló, lényegileg kétpólusú versengő pártrendszer) 2. A MÁSODIK KORSZAK: PARLAMENTEN KÍVÜLI ÁTMENETI SOKPÁRTRENDSZER (az 1918 őszétől március 21-ig tartó, parlamenten kívüli időszak zűrzavaros pártrendszere) 3. A HARMADIK KORSZAK: KOMMUNISTA TOTALITÁRIUS EGYPÁRTRENDSZER (az március 21-től 1919 augusztusáig tartó kommunista diktatúra pártrendszere) 4. A NEGYEDIK KORSZAK: PREDOMINÁNS VERSENGŐ PÁRTRENDSZER (1919 ősze március 19.) 5. AZ ÖTÖDIK KORSZAK: TOTALITÁRIUS NEMZETISZOCIALISTA EGYPÁRTRENDSZER (az október 16-tól működő fasiszta-nemzetiszocialista diktatúra totalitárius egypártrendszere) 6. A HATODIK KORSZAK: KORLÁTOZOTT, DE VERSENGŐ, MÉRSÉKELTEN PLURALISTA TÖBBPÁRTRENDSZER (1944 decemberétől 1949-ig szinte folyamatosan átalakuló többpártrendszer) 7. A HETEDIK KORSZAK: KOMMUNISTA EGYPÁRTRENDSZER (1949-től 1953-ig totalitárius, 1953-tól monopolisztikus, majd a 80-as évtizedben hegemonisztikus-pragmatikus egypártrendszer működött) 8. A NYOLCADIK KORSZAK: AZ 1990-TŐL MŰKÖDŐ VALÓDI VERSENGŐ, MÉRSÉKELTEN PLURALISTA DEMOKRATIKUS TÖBBPÁRTRENDSZER 15
16 2.A magyar pártrendszerek általános vonásai A magyarországi pártok és pártrendszerek fejlődésében megfigyelhetők azok az általános vonások, amelyek Európa többi polgári országában is jellemezték a pártok és pártrendszerek kialakulását és korai fejlődését: - a honorácior pártok tömeges kialakulása a XIX. század közepétől - a kezdeti pártok lényegében képviselői pártok voltak - a pártok professzionalizálódása és a hivatásos politikusok megjelenése a pártfejlődés XX. századi időszakára volt jellemző - tömegesen alakultak parlamenten kívüli pártok, politikai egyesületek, amelyek közül kevés lett parlamenti párt - a pártok professzionalizációja leginkább az első világháború után válik jellemzővé 3.A magyar pártrendszerek egyedi vonásai A magyarországi pártrendszer történeti egyediségét meghatározó tényezők: - az es forradalom és szabadságharc leverése - felirati és határozati pártok kialakulása - a közjogi viták állandósulása és dominanciája 1867-től a századfordulóig - a kapitalista gazdasági rendszer és társadalmi berendezkedés új politikai törésvonalainak a pártpolitikai leképeződése A magyar pártrendszer alakulását meghatározó további tényezők: - a szociáldemokrata párt megjelenése, az agrárszocialista pártok megalakulása, a magyar szabadelvű konzervatív pártok, majd a radikális polgári-liberális pártok létrejötte - az első világháború és lezárásának hatása a magyarországi pártrendszerre - a második világháború és annak hatása a magyarországi pártrendszerre - a kommunista és a nemzetiszocialista egypárti pártrendszerek hosszú idejű működése, továbbá a többszöri rendszerváltás hatása a magyarországi pártrendszerek alakulására 16
17 8. A magyarországi pártrendszerek történetének első szakasza premodern pártrendszer ( ) - a magyarországi pártrendszerek történetének első szakasza 1867-től 1918 őszéig, a kiegyezéstől a parlament feloszlatásáig és a monarchia összeomlásáig, a Kormányzótanács kinevezéséig tartott - az 1865-ben összehívott Országgyűlésben honosodott meg a Felirati Párt és a Határozati Párt e két nagy párt átalakulások, kiválások, egyesülések és névváltoztatások után és közben a dualista korszak két meghatározó pártja maradt: Felirati Párt Deák-párt Szabadelvű Párt Nemzeti Munkapárt Határozati Párt Negyvennyolcas Párt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Függetlenségi Párt Egyesült Független és Negyvennyolcas Párt A magyarországi dualista korszak premodern pártrendszerének jellemző vonásai: - olyan parlamenti pártok alkotják, amelyek megválasztott képviselőkből állnak össze - a pártok jogilag nem léteznek, nem jegyzik be őket, s nincs szervezeti-működési szabályzatuk - a pártoknak nincs még írott és hosszabb távra szóló programjuk, egy-egy közjogi, gazdasági, nemzetiségi, jogállási kérdésben aktuálisan alakítják ki álláspontjaikat és szavaznak aszerint, hogy melyik vezető politikus vagy álláspont pártján állnak - az Országgyűlésben képviselőcsoport mint szervezet és ezekhez kötődő jogosítványok nem léteztek - a pártoknak nincs parlamenten kívüli szervezeti érhálózata, állandósult szervezeti háttere és tagsága - a párt érdemi működése a parlamentre és a sajtónyilvánosságra szorítkozik - a pártálláspontok kialakításának, a politikai egyeztetéseknek a színterei: az Országház; a pártklub vagy pártkör; a helyi választások idejére összehívott, a jelöltállítást, támogatást, álláspontokat egyeztető vacsorák, megbeszélések - a pártpolitizálás szélesebb integráló eszköze a pártsajtó 17
18 - a pártoknak nyilvántartott tagságuk, szabályzatuk nem volt - a képviselők nagy része földbirtokos, ügyvéd, értelmiségi foglalkozású volt - az egyéni választókerületek jelöltjeit a helyi választókerületi gyűléseken választották ki és szervezték meg a jelölt megválasztását - a kezdeti közjogi viták miatt kétpólusú, egymással élesen versengő többpártrendszer jött létre, amelyben élesen szemben állt egymással a kormánypárt és az ellenzék - a dualizmus politikai szervezeti rendszerében keveredtek az országos, a megyei pártszervezetek és politikai egyesületek, egyletek és politikai körök - a pártrendszerbe fokozatosan léptek be az ideológiai-világnézeti és az osztály- és rétegpártok (szervezett és nyilvántartott tagsággal működő párt az MSZDP és az Országos Antiszemita Párt volt csupán) - a premodern magyarországi pártrendszerben a XX. század elejére már egy sokpárti parlamenti és aktívan politizáló parlamenten kívüli pártrendszer alakult ki az egymással versengő pártcsaládok: a konzervatív, majd újkonzervatív pártok, a szabadelvű konzervatív pártok, a hazafias-patrióta ártok és politikai egyletek, a szocialista-marxista munkáspártok, agrárszocialista pártok, továbbá radikális gazdasági pártok, a liberális, majd radikális liberális pártok voltak 18
19 9. A magyarországi pártrendszer 1918 októbere és 1919 márciusa, valamint 1919 márciusa és 1919 augusztusa között 1.A magyarországi pártrendszer 1918 októbere és 1919 márciusa között őszén, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása, a dualista államrendszer megszűnése után a pártok közötti közjogi politikai törésvonal és megosztottság megszűnt októbere és március 21-e között egy viharos gyorsasággal átalakuló és átmeneti sokpártrendszer alakult ki Magyarországon - az átalakuló és átmeneti pártrendszer jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze: a dualizmus időszakának meghatározó pártjai szétesnek, szétválnak, átalakulnak tömeges számban jönnek létre új és újabb pártok a pártrendszeren belül egymástól élesen elkülönülő pártcsaládok és politikai szervezetek, mozgalmak és a pártok hátterét jelentő civil háttérszervezetek alakulnak ki nemcsak sokpárti pártrendszer, hanem sokféle ideológia centrumot felmutató, ideológiailag is erősen tagolt, fragmentált, szélsőségében pluralista pártrendszer alakult ki jellemzően a parlamenten kívüli gyűjtőpártok, néppártok uralták a politikai életet a közjogi viták alapján kialakult politikai törésvonalak okafogyottá és értelmezhetetlenné váltak a monarchia szétesése, a dualista államszervezet megszűnése után - a pártrendszeren belül kialakuló releváns pártok és pártcsaládok ben: baloldali szocialista és kommunista pártok (MSZDP, KMP) katolikus-keresztény-nemzeti pártok agrárius és agrárszocialista pártok (Országos Kisgazda- és Földmíves Párt) nemzeti és szabadelvű konzervatív pártok (Nemzeti Egyesülés Pártja) 19
20 - a fő politikai törésvonalak, amelyek alapján a pártok, pártcsaládok elváltak egymástól: a konzervatív-liberális értékrendet valló pártok és szemben velük a radikális, sőt forradalmi változásokat követelő pártok közötti törésvonal a régi és a reformista konzervatívok szembenállása a zsidókérdés kapcsán kialakult ellentétek a konzervatív-liberális és a szociáldemokrata, majd a kommunista pártok közötti elvi ellentéten alapuló törésvonal az agrárérdekek képviselete kapcsán szerveződő agrárszocialista és kisgazdapártok fellépése által előidézett politikai ellentétek a politikai katolicizmus és a szocialista, továbbá a polgári radikális pártok közötti törésvonal a nemzetiségi kérdés megoldása és kezelése kapcsán kialakult politikai törésvonal a pártok között a rendszerreformokat hirdető és elfogadó pártok és a forradalmi jellegű rendszerváltást követelő pártok közötti törésvonal a baloldali és jobboldali szocialista mozgalmak és pártok szembenállása 2. A magyarországi pártrendszer 1919 márciusa és 1919 augusztusa között - a zűrzavaros magyarországi átmeneti pártrendszerből március 21-én létrejött a magyar történelem első egypártrendszere (Magyarországi Szocialista Párt) - közvetlen előzménye a Kommunisták Magyarországi Pártjának és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak az egyesülése volt - a Magyarországi Szocialista Párt létrehozta a Forradalmi Kormányzótanácsot a Kormányzótanács alkotta és testesítette meg a pártállam legfelső hatalmi szervezetét - a Kormányzótanács március 22-én hozta nyilvánosságra a Mindenkihez! című kiáltványát, mely leszögezi: Magyarország proletársága a kezébe vesz minden hatalmat az országot az összeomlástól csak a szocializmus és a kommunizmus mentheti meg a párt megbízásából a kormányhatalmat a Forradalmi Kormányzótanács veszi át 20
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenSzakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról
1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenPARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT
A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenSzakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenKözigazgatási alapfogalmak
ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében
RészletesebbenTÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3
1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés
RészletesebbenÍrásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
Részletesebbenjavítóvizsga tételek tanév
javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenSzakács Tamás. 32.A hivatásos politikusok típusai
32.A hivatásos politikusok típusai 1.A politikai szféra különböző kapcsolódásai szerint megkülönböztethető politikustípusok a. dogmatikus politikus 1. az ideológusok absztrakt elveken nyugvó gondolkodását
RészletesebbenBal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenA magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány
A kormány 1 A kormányokról általában az egész politikai intézményrendszer és az állami döntéshozatal központi szereplője több mint végrehajtás nehéz lenne az állami tevékenységnek olyan területét kiragadni,
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenINTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP
INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP Az interjú feltöltése során kérjük, pontosan töltse ki az alábbi űrlapot és figyelmesen válaszolja meg az interjúra vonatkozó kérdéseket. Az interjú feltöltésének állapotát folyamatosan
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenSzakács Tamás. 16.A politikai rendszer elemei
16.A politikai rendszer elemei A politikai rendszer elemei: a politikai szervezetek, a politikai normák, a politikai magatartások, a politikai érdektörekvések rendszere, a politikai döntések mechanizmusa,
RészletesebbenEURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév)
EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) A. Meghatározások, értelmezések 1. A politikai párt definíciói: a minimáldefiníció
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenA rendszerváltás. vetíthető oktatási segédanyag. Keglevich Kristóf. Budapest, 2016
A rendszerváltás vetíthető oktatási segédanyag Keglevich Kristóf Budapest, 2016 1. Előzmények a Kádár-korszak válságba jutott a) gazdasági válság tervgazdálkodás nem termel hasznot külpolitikai ok: olajárrobbanás
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenTAGOZATI ALAPSZABÁLY
TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Magasépítési Tagozat, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) egyesületi formában működő civil szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány,
Részletesebben100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
RészletesebbenOrszágos történelem szaktárgyi verseny 2012.
HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KLAUZÁL GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA Országos történelem szaktárgyi verseny 2012. Erőszakszervezetek, rendfenntartó szervezetek a XIX-XX. századi Magyarországon
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
Részletesebben8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak
RészletesebbenA megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
RészletesebbenA magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988 2010)
MŰHELY Tábori Ferenc A magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988 2010) A dolgozatom azon célokkal jött létre, hogy a legutóbbi rendszerváltás
RészletesebbenTÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenÉrettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenA választási rendszer és választások
A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenKongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt
Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.
RészletesebbenInternet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.
ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai
RészletesebbenA civilek szerepe a szociális innovációban
A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének
RészletesebbenBIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco
Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
Részletesebben1. Az alkotmány fogalma
1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető
RészletesebbenKOZOSS~GI ~LET A FELNOTTKORBAN. 1. Az emberi közösségek a közös világnézet, közös célok és tevékenységek alapján jönnek létre.
KOZOSS~GI ~LET A FELNOTTKORBAN 1. Az emberi közösségek a közös világnézet, közös célok és tevékenységek alapján jönnek létre. 2. A mai alkalommal azokkal a társadalmi és politikai közösségekkel foglalkozunk,
RészletesebbenDr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)
Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az
RészletesebbenA magyar közigazgatás szerkezete
A magyar közigazgatás szerkezete (Óraszám: 2+0) (Kreditszám: 3) Tantárgyfelelős: Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus Meghirdető tanszék: Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Debrecen, 2005 A tárgy
Részletesebbena magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;
Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 14.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 14. Áttekintés I. Az állam és a jog eredete II. A modern állam kialakulása III. Államok tipológiája elsődleges másodlagos harmadlagos, stb. folyamatok elsődleges, ún. ázsiai
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenA hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban
A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
RészletesebbenA magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.
A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás
RészletesebbenI. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
I. Országgyűlés Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény (a
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenTémakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?
Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
RészletesebbenTörténelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban
Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,
RészletesebbenTörténelem osztályozóvizsga követelményei
Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól
RészletesebbenVI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
Részletesebben