A VILÁGGAZDASASÁG KAPCSOLATRENDSZEREI

Átírás

1 A VILÁGGAZDASASÁG KAPCSOLATRENDSZEREI Nemzetközi kapcsolatok szükségessége Egymásra utaltság: természeti erıforrások hiánya, természeti adottságok országonkénti különbözısége Méretgazdaságosság (technikai-technológiai fejlıdés) Komparatív elınyök kihasználása 1 Mikro szintő (vállalati) hatékonyság emelése A termelés, a hatékonyság növelése, az önköltségcsökkentés, import révén az olcsóbb nyersanyag biztosítása Kereskedelmi vállalatok választékának bıvítése A nemzetgazdasági újratermelés egyensúlyzavarainak megoldása Fejlett technika beszerzése Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szintjei Vállalkozások közötti: konkrét gazdasági kapcsolatok megvalósítása Államok közötti: együttmőködés kereteinek kialakítása VÁLLALATOK NEMZETKÖZI KERESKEDELMI KAPCSOLATAI AI A vállalatközi nemzetközi gazdasági kapcsolatok formái Külkereskedelmi ügyletek Termelési és/vagy értékesítési közös vállalatok Nemzetközi vállalatok világmérető tevékenysége KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK EK Minden üzleti tranzakció, ha a résztvevık nem azonos ország magánszemélyei vagy vállalkozásai. A nemzetközi üzleti életet az ügylettípusok sokfélesége jellemzi.

2 DE: minden egyes külkereskedelmi ügylet unikum a maga módján. Rutin megoldások, sablonok nincsenek. Külkereskedelmi ügyletek rendszerezése Egyszerő áruügyletek Különleges áruügyletek Szellemi termékek adásvétele Franchise ügylet 2 Vállalkozási ügyletek Szolgáltatásra kötött ügyletek Lízing ügyletek Nemzetközi adásvétel Egyszerő áruügylet: export import Ügyletek az európai belsı piacon Korábbi export itt: közösségi eladás (közösségen belüli értékesítés) Korábbi import itt: közösségi vásárlás (közösségen belüli beszerzés) Reexport típusú ügyletek: klasszikus reexport tranzit ügylet switch ügylet Klasszikus reexport Tárgya: külföldi áru eladása külföldre. Célja: rendszerint profitszerzés. Reexportır: az ügylet fıszereplıje, kezdeményezıje, szervezıje és gyakran finanszírozója is,

3 külföldön vásárol árut és külföldön értékesíti azt, de mindig másutt veszi, mint ahol eladja, az árut rendszerint változatlan formában (kiszerelésben, csomagolásban) adja tovább. Reexportır kockázatai: árukockázat árkockázat fedezetlenség kockázata 3 Tranzit ügylet indiszkréció kockázata Egy harmadik országbeli kereskedı formális bekapcsolása egy nemzetközi adásvételi ügyletbe. Tárgya: egy export megvalósíthatósága érdekében harmadik országbeli kereskedı nevének és papírjainak megvétele. Valamilyen külsı ok rendszerint állami szabályozás teszi szükségessé. A tranzitügylet szükséges feltételei: Switch ügylet a tranzitkereskedı olyan ország kereskedıje legyen: o amely országba lehet árut importálni az eladó országából, o és ahonnan lehet ezt az árut exportálni a vevı országába. a tranzitkereskedı hajlandó legyen színlelni mindkét ügyletkötést, formálisan elıbb vevıként, majd eladóként fellépve, hajlandó legyen mindkét ügylethez nevét és papírjait adni, és jutalékfizetés ellenében akár a lebukás kockázatait és következményeit is vállalni. Tárgya: klíring deviza-diszponibilitás (klíringdeviza-követelés) adásvétele, áruügyletek közvetítésével. Célja: követelések vagy tartozások felszámolása.

4 Melegágya és éltetıje mindig egy államközi bilaterális klíringkapcsolat. Formálisan reexportként jelenik meg. Switch kereskedı: országának a bilaterális klíringkapcsolatban keletkezett devizakövetelését (klíringdeviza - diszponibilitását) értékesíti, vagy államának klíringdevizában fennálló tartozását törleszti áru reexportja révén. 4 Nemzetközi csereügylet (barter) Nemzetközi csereügylet minden olyan nemzetközi adásvétel, ahol az exportáru ellenértékét az áru vevıje áruval fizeti meg, azaz árut árura cserélnek. Az összefoglalóan barternek nevezett tevékenység igen sokrétő tevékenységhalmazt. A cserekereskedelem szintjei: államok közötti bilaterális árucsere-forgalmi és klíring megállapodások, bankok közötti barter megállapodások, vállalatok közötti csereügyletek. Tipikus csereügyletek: barter: a cserélendı árukat egyetlen szerzıdésben, természetes mértékegységben állítják szembe. Nem kedvelt változat. kompenzáció: kétirányú áruszállítások értékét valutában is kifejezik. Mindig egyetlen szerzıdést kötnek. Rövid idıkülönbség van a kétirányú áruszállítás között. Nem kedvelt változat. viszontvásárlás (ellenügylet): a szerzıdı felek mindig két adásvételi szerzıdést kötnek, az eredeti vásárlásra vonatkozik az egyik, a viszontvásárlásra a másik. A két szerzıdés egymást feltételezi ( ellenügylet ). visszavásárlás (buy back): hosszú lejáratú csereügylet. Igen nagy értékő ügyletkötés. A rendszerint fejlett országbeli vállalat gyárakat, bányaberendezéseket stb. exportál. Vevıje (rendszerint fejlıdı ország vállalata) a nagyberendezés értékét

5 a berendezéssel elıállított termékkel (eredménytermékkel) fizeti meg. offset ügylet: egyik oldalon csúcstechnológia exportja. Az exportált termékek ellenértékének egy részét a vevı saját országának termékeivel fizeti meg, az ellenérték másik részét hazai valutában téríti. Ezt az összeget az eredeti exportır a cserepartner országában esetleg közös vállalat keretében beruházza, rendszerint infrastruktúra fejlesztésére fordítja. Az ilyen ügyletkötések rendkívül nagy értékőek és bizalmasan kezeltek. 5 Az árucsere mértéke: teljes kompenzáció részleges kompenzáció túl kompenzáció Résztvevık száma: ketten cserélnek árut: önkompenzáció többen vesznek részt az árucserében: többlábú kompenzáció Szellemi termékek nemzetközi kereskedelme A jogvédelem lehet: szerzıi jogvédelem (irodalmi, mővészeti, tudományos alkotások) iparjogvédelem (találmányok, újítások, ipari minták, védjegyek, eredet megjelölések, szoftverek, stb.). A szellemi termékekre vonatkozó adásvételi ügylet: Franchise ügylet licencia ügylet: az iparjogvédelem alá tartozó szabadalom adásvételére vonatkozik. know-how ügylet: tárgya olyan mőszaki tudás, tapasztalat, módszer ( tudni hogyan ), amely adott szakmai körben ismeretes. Ez a tudás mások számára nem hozzáférhetı, nem publikált és iparjogvédelem alá sem vont. A franchising áruk és/vagy szolgáltatások értékesítését megvalósító tartós kapcsolatrendszer.

6 A franchise adó értékesítési know-how használati jogát engedi át a franchise vevınek, annak tevékenysége felett folyamatos ellenırzést gyakorolva. Típusai: termelési (termék- és védjegyhasználati): a termékre és a védjegyhasználatra. értékesítési franchise üzleti szolgáltatásokra vonatkozó franchise: teljes körő knowhow használati megállapodás, ahol az üzleti stratégia sikerességét biztosító marketing, minıségbiztosítási know-how stb. használatára is jogot kap a franchise vevı. 6 Vállalkozási ügylet Tevékenységkifejtı ügylet, a hangsúly a dolog elıállításának folyamatán van. Az exportır valamely dolog megtervezésére, annak elkészítésére, üzembe helyezésére stb. vállalkozik, azaz valamilyen eredmény, valamilyen új dolog létrehozására vagy valamilyen szükséglet kielégítésére. Az ügylet másik szereplıje a szolgáltatás átvételére és az ellenérték kifizetésére kötelezi magát a vállalkozási szerzıdésben. Fıvállalkozás A vállalkozó tevékenysége kifejtése során igénybe vehet más vállalkozókat hazai vagy külföldi alvállalkozókat. Ilyenkor a vállalkozó fıvállalkozó. A vonatkozó külkereskedelmi ügyletet a hazai szóhasználat exportfıvállalkozásnak nevezi. Bérmunka-ügylet Lényege megbízás: az egyik ország termelıje vagy kereskedıje megbízza a másik ország termelıjét, hogy az általa rendelkezésére bocsátott alapanyagot félkész- vagy késztermékké dolgozza fel. A bérmunkát vállaló szerzıdésszerő teljesítésként eredmény megvalósítására (késztermék elkészítésére) vállalkozik. Változatai:

7 bérmunkaexport: a külföldi tulajdonú alapanyagot feldolgozó fél hozzáadott munkáját exportálja a visszaszállítandó késztermékben. Az ilyen bérmunkát aktív bérmunkának nevezzük. bérmunkaimport: az alapanyag tulajdonosa külföldi munkát importál a visszaérkezı késztermékben (passzív bérmunka). A bérmunkáltató az elvégzett munkáért bérmunka díjat fizet. Szolgáltatásra kötött ügyletek A nemzetközi adásvételi ügyletek tárgya lehet valamilyen értékkel bíró szolgáltatás is. 7 Ilyen szolgáltatás az ügynöki, illetve a képviseleti tevékenység, amelynek ellátására a megbízó és a megbízott képviseleti szerzıdést köt. Megbízási szerzıdés a bizományosi tevékenység vagy a tızsdei brókerekkel kötött szerzıdés is. A szolgáltatási szerzıdések jellemzıi Lízingügylet A szolgáltatást nyújtó szerzıdéses partnere érdekében fejti ki tevékenységét. Célja a megbízó által megkívánt eredmény elérése, de ennek megvalósulását szerzıdésszerő teljesítésként nem vállalja. A megbízó a megbízott tevékenységéért díjat fizet. A megbízottnak a megbízó érdekeit kell képviselnie a jó kereskedı gondosságával. A birtokába jutott információkat továbbítania kell megbízójának. A szakszerő és gondos munkavégzés mellett rendszerint titoktartási kötelezettség terheli. A szerzıdés gyakran szabályozza az összeférhetetlenségi eseteket is. A lízing (leasing) kifejezés az angol to lease szóból származik, Magyarországon gépbérlet, haszonbérlet néven vált ismertté. A kölcsön, a letét, a bizomány, a bérlet és az adásvétel bizonyos elemeit egyesíti.

8 A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM ÜGYLETEK EK RÉSZTVEVİI Megoldások a termelı számára Az egykori magyar állami külkereskedelmi vállalatok - visszapillantás direkt exportimport a termelı maga külkeresedik elınyök - hátrányok mind erıteljesebb jelenség a világkereskedelemben indirekt export-import a termelı az árut saját országában lévı exportkereskedınek adja el, az importárut saját országbeli importkereskedıtıl vásárolja meg. elınyök - hátrányok 8 Kereskedık csoportosítási szempontjai Kinek a nevében köti meg üzleteit? Kinek a számlájára és kockázatára dolgozik? Mibıl származik az üzleti bevétele? Saját név, saját kockázat: viszonteladók Jellemzıjük: árut vásárolnak, többnyire raktározzák, esetleg átcsomagolják (adjusztálják), majd eladják. Céljuk: az árut drágábban eladni, mint ahogyan megvették. Viszonteladók nyeresége: eladási ár mínusz vételár = árrés mínusz közvetlen költségek mínusz rezsiköltség = nyereség Tipikus viszonteladók export importkereskedık: a külkereskedelem tradicionális szereplıi, jelentıségük csökken. Meghatározó szerepük van Japán külkereskedelmében (trading company traderház ). Jelen vannak a Brit Nemzetközösségen belüli kereskedelemben. Egykori magyar állami külkereskedelmi vállalatok. nagykereskedık: vevıik a kiskereskedık. Tradicionálisan hitelben adják el az árut és azt házhoz is szállítják. Második generáció: cash and carry, harmadik generáció: rack jobber kiskereskedık: rendkívül színes a kép, függıen a különbözı kultúrák fogyasztói vásárlási szokásaitól is: áruház- konszernek, bevásárló

9 központok, szaküzletek, katalógus házak, Tante Emma Laden, automata kereskedelem, karosszék bevásárlás : internet, utcai árusok fogyasztók bevásárló és értékesítı szövetkezetei Egyedárusító: olyan külföldi viszonteladó vevı, aki adott termékre adott földrajzi területen kizárólagos vásárlási és értékesítési jogot kap. Rosszul kiválasztva befagyaszthatja a piacot. Saját név, más kockázata: bizományos. Bizományi ügylet 9 A bizományos az általa közvetített ügyletet a saját nevében köti meg (azaz az áru eladójaként vagy vevıjeként lép fel), de megbízója számlájára és kockázatára teszi azt. Egy bizományi ügylet mögött mindig három szereplı van: a megbízó, a bizományos és üzleti partnere. Az áru ellenértékét a megbízó csak akkor kapja meg, ha a bizományos külföldi vevıje azt kifizette. A bizományi szerzıdés rendelkezései: limitár bizományos díjazása bizományos felelıssége bizományi raktár (konszignációs raktár) önszerzıdés Delkledere felelısség: Delkredere kockázat: a megbízó kockázata, ha a bizományos áruját hitelben értékesíti az általa nem ismert vevınek. Delkredere felelısségvállalás: hitelben eladott áruk esetében a bizományos a vevı nem fizetése esetén köteles a megbízó számára az áru ellenértékét megfizetni. Delkredere jutalék: a delkredere felelısség vállalásáért a bizományos külön jutalékot kap. Bizományi díj %-ban meghatározott, alku kérdése, vetítési alapja lehet:

10 a tényleges eladási ár a limitár. Exportnál a legalacsonyabb ár, amelyen a megbízó hozzájárulása nélkül a bizományos eladhatja az árut, importnál a lehetséges legmagasabb vételár Bizományos díjazása: csak bizományi díj, mértéke állandó differenciált bizományi díj az eladott mennyiség függvényében 10 bizományi díj + nyereségérdekeltség Más neve más számlája (kockázata): jutalékos kereskedık Az ügynök és a képviselı Ügynök: eseti megbízás alapján dolgozik, az eladó árujára vevıt, esetleg a vevı részére eladót keres. A feleket összehozza, és ezzel tevékenysége lezárult. Képviselı olyan ügynök, akit megbízójához tartós (határidı nélküli vagy többéves lejáratú) megbízási szerzıdés köt. Feladata, tevékenysége igen sokrétő lehet. Kereskedelmi képviselı Az exportırt külföldi piacán a másik ország üzletembere képviseli, számára üzleti partnereket, termékeire vevıket talál. Jutalékos közvetítı kereskedı: közvetítıi tevékenységét megbízója nevében és számlájára (kockázatára) végzi. Kereskedelmi képviselı feladatai: az exportır számára új üzleti partnereket, termékeire vevıket talál. a vevıkört gondozza, ápolja. mindkét irányban információkat továbbít importáló ország hatóságaival jó kapcsolatokat épít ki részt vesz a reklamációk rendezésében mintaraktárakat tart fenn

11 vevıszolgálati tevékenységet lát el, stb. Kizárólagos képviselı: meghatározott földrajzi területen területvédelmet élvez. Célszerő a kizárólagos képviseleti jogot éves forgalomhoz is kötni. Jutalékot akkor is kap, ha a vevı közvetlenül jelentkezik az eladónál. Az alkusz és a bróker A pusztán közvetítı jellegő ügynököt szokás alkusznak is nevezni (az árverések kulcsfigurája). 11 A képviseleti jogú ügynök jogosítványt kaphat ügyletkötésre is. Ilyen ügyletkötési joggal felruházott képviselı például a bróker, aki lehetıséget kaphat arra is, hogy saját nevében kössön ügyleteket ekkor már képviselıbıl bizományossá válik. 1949: magyar külkereskedelem államosítása szakosított állami külkereskedelmi vállalatok: egy termék csak egyetlen vállalatnál, a termelı nem vesz részt az üzleti tárgyaláson, nem utazik külföldre, nem tudja, ki az áru külföldi vevıje 1956: néhány nagy termelı önálló külkereskedelmi joga 1968 után a külkereskedelmi vállalatok jórészt bizományosok, az export-import a belföldi megbízó kockázata a megbízó már nem tájékozatlan, de még nem külkereskedelmi szakértı egyre több önálló külkereskedelmi jogú termelı 1980 körül: párhuzamos külkereskedelmi jog, a külkereskedelmi vállalatok egymással versenyezhetnek 1990 után: jórészt megszőnnek, illetve magáncégekké alakulnak át A vállalati transznacionalizálódási folyamat Mind jobban összefonódik a bel-, a belsı piaci és a külkereskedelmi tevékenység. A külgazdasági kapcsolatok mind inkább túllépnek a külkereskedelmen (a technológiai és kommunikációs kapcsolatok fejlıdése, a liberalizáció okán). A vállalati transznacionalizálódás szakaszai indirekt áruexport (exportkereskedı, export bizományos, stb.)

12 direkt áruexport licencia és know how kereskedelem (áruexporttal vagy nélküle) külföldiekkel értékesítési közös vállalat létrehozása termelési és értékesítési közös vállalat létesítése külföldön mőködı-tıke befektetés saját tulajdonú vállalatba. Vállalattípusok nemzetközi tevékenységük alapján Hazai cég: 12 nemzeti piacra termel, stratégiájában az országon belüli piaci szegmentumok a hangsúlyosak, homogén gazdasági, politikai, társadalmi környezet Nemzetközi cég: külföldi piacokra is termel, nemzetközi ügyfelei is vannak, külföldi szervezeti egysége is lehet, de kizárólag otthon termel Multinacionális vállalat: egyes termelési fázisok nem az anyaországban. Elıbb munkaintenzív, kisebb szakértelmet igénylı részfeladatok külföldön, majd a termelés egészét és/vagy egyéb vállalati funkciókat is kihelyezi különbözı országokba, külföldön helyi vállalatokkal stratégiai szövetségek, közös vállalatok létrehozása, a külföldi vezetık rendszerint expatrióták, centralizált irányítás az anyaországbeli központból, Globális cég/transznacionális cég: sok országban tevékenykedik, rugalmas, az egyes vállalati funkciók különbözı országokban, a döntések nagy része decentralizált, a munkavállalók különbözı országokból, eltérı kultúrákból érkeznek.

13 JOGEGYSÉGESÍTÉSEK ÉS NEMZETKÖZI SZOKVÁNYOK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN Példák jogegységesítésre Bécsi Vételi Egyezmény Genfi Nemzetközi Váltóegyezmények 13 Genfi nemzetközi Csekkegyezmények Nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezmények (COTF/CIM) Nemzetközi közúti fuvarozási egyezmény (CMR) Nemzetközi légi-fuvarozási egyezmény (IATA) Dunai fuvarozási egyezmények Tengeri árufuvarozásra vonatkozó egyezmények JOGEGYSÉGESÍTÉS: BÉCSI VÉTELI EGYEZMÉNY Az ENSZ szakosított szerveként létrehozott UNCITRAL (United Nations Commission on International Trade Law) munkálta ki. Az egyezményt 1980-ban a Bécsi Konferencián 42 állam fogadta el, Az Egyesült Nemzetek Egyezménye az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerzıdéseirıl címmel. A Bécsi Egyezmény 1988-ban lépett hatályba, azóta mintegy 70 állam ratifikálta, Magyarország 1988-ban. Az Egyezmény négy részbıl áll: az I. rész az alkalmazási kört szabályozza, valamint az általános rendelkezéseket tartalmazza, a II. rész a szerzıdés megkötésével foglalkozik, a III. rész az adásvétel tartalmi kérdéseit szabályozza, a IV. rész a nemzetközi jogi kereteket mutatja be. Nem szabályozza az adásvételi szerzıdés érvényességét és a tulajdonjog átszállás kérdését.

14 A termékfelelısség kérdésénél is teret enged az irányadó nemzeti jog termékfelelısségi szabályainak. Az egyezmény hatálya nem terjed ki az értékpapírok, a fizetıeszközök, a hajók és az elektromos energia adásvételére, a személyes vagy családi háztartási célokra vásárolt árukra, az árveréseken megvalósuló ügyletkötésekre. Nem alkalmazható az egyetlen szerzıdésben szabályozott csereügyletre sem (alkalmazható viszont a két szerzıdésben megvalósuló csereügyletekre). 14 Lásd részletesen: SZOKÁSOK ÉS SZOKVÁNYOK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN Szokások a Bécsi Vételi Egyezményben: (1) A feleket köti minden szokás, amelynek alkalmazásában megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. (2) Ellenkezı megállapodás hiányában a feleket úgy kell tekinteni, mint akik szerzıdésükre, vagy annak megkötésére hallgatólagosan alkalmazni rendeltek minden olyan szokást, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, továbbá amely a nemzetközi kereskedelemben széles körben ismert, és amelyet a kereskedelem szóban forgó ágában használatos szerzıdéstípus körében rendszeresen alkalmaznak. Szokványok Írásban rögzített szokások, helyi és nemzetközi szokványokra határolhatók el. Helyi szokványok: tradicionális kereskedıházak, piacvezetı cégek általános üzleti feltételei, kikötıi szokványok, tızsdei szokványok, bankok, biztosító társaságok üzleti szabályzatai stb. Nemzetközi szokványok Az ICC (International Chamber of Commerce), a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara dolgozta ki, adta közzé és gondozza.

15 Legismertebb nemzetközi szokványok INCOTERMS (International Commercial Terms) Az okmányos meghitelezésre vonatkozó szokvány (UCP = Uniform Customs and Practice for Documentary Credits) Az okmányos beszedvényre vonatkozó szokvány (URC = Uniform Rules for Collections) Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerepe a világkereskedelemben Nemzetközi szokványalkotó és gondozó tevékenysége igen nagy jelentıségő. 15 Nemzetközi döntıbíróságának szerepe a vitás kérdések rendezésében meghatározó ben alapították, központja Párizsban van. Nemzeti bizottságai mintegy 70 országban mőködnek, tagjai mintegy 140 ország vállalkozásai és szakmai szervezetei. Magyar tagszervezete a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága. Elérhetısége: ICC néhány szervezete: Nemzetközi Döntıbíróság (ICC s International Court of Arbitration), Kereskedelmi bőnözés megelızését segítı irodák (Commercial Crime Bureau, International Maritime Bureau, Counterfeiting Intelligence Bureau) BASCAP - Business Action to Stop Counterfeiting and Piracy bascap/id1127/index.html Könyvkiadója: INCOTERMS 2000 A LEGISMERTEBB NEMZETKÖZI SZOKVÁNY Jelentısége: Klauzulái az adásvételi szerzıdés fuvarparitás feltételének kialakításában segítik a világ üzletembereit. Fuvarparitás: az a földrajzi pont, ameddig egy áru szállításával kapcsolatos költségek és kockázatok az eladót terhelik, és ahol ezek a költségek és kockázatok átszállnak a vevıre. A fuvarparitás elnevezés

16 a külkereskedelmi szerzıdésben a költség és a kockázat átszállásának földrajzi helyét egyaránt jelöli. Az ICC elıször 1936-ban tette közzé fuvarparitás-értelmezéseit INCOTERMS elnevezéssel (International Commercial Terms Nemzetközi Kereskedelmi Kifejezések, Nemzetközi irányelvek kereskedelmi szakkifejezések értelmezésére). Tartalmát 1953-ban, 1967-ben, 1976-ban, 1980-ban, 1990-ben, legutóbb 2000-ben módosították. INCOTERMS klauzulák: egyértelmően szabályozzák az áruszállítással kapcsolatos költségek megosztását eladó és vevı között, 16 szabályozzák a kockázatmegosztás földrajzi pontját is. INCOTERMS kapcsolata az adásvételi szerzıdéssel: Az INCOTERMS nem jogszabály, alkalmazása egyetlen külkereskedelmi szerzıdésben sem kötelezı. A jelenlegi 13 klauzulában felsorolt jogok és kötelezettségek az eladót és a vevıt csak akkor kötelezik, ha szerzıdésükben kifejezetten hivatkoznak magára a konkrét INCOTERMS záradékra. Az INCOTERMS 2000 klauzuláinak szerkezete: A 1-10-ig, illetve B 1-10-ig részletezésben tárgyalják külön az eladó (A) és külön a vevı (B) kötelezettségeit. Az INCOTERMS klauzulák csoportosítása: költségek és kockázatok megosztása szerint: o o azonos földrajzi helyen: egypontos eltérı földrajzi helyen: kétpontos : valamennyi C záradék fuvarozási módok szerint: o o csak tengeri fuvarozásnál alkalmazható záradékok: FOB? CFR? CIF, DES, DEQ multi modális záradékok: vasúton, közúton, légi fuvarozásnál, kombinált fuvarozásnál egyaránt kötelezettségek terjedelme szerint: o o o o E csoport: EXW F csoport: FCA, FAS, FOB C csoport: CFR, CIF, CPT, CIP D csoport: DAF, DES, DEQ, DDU, DDP

17 AZ INCOTERMS 2000 klauzulái: EXW (ex works named place: költség- és a kockázatátszállás földrajzi helye az eladó telephelye. FCA (free carrier...named place): költség-és kockázat - megosztás: megnevezett indulási helyen a vevı által megnevezett fuvarozónak átadva. Ez lehet vasúti, közúti és légi fuvarozó is. FAS (free alongside ship named port of shipment): az eladó az árut saját költségére és kockázatára eljuttatja az elhajózási kikötıbe, a vevı által megnevezett hajó oldala mellé helyezve (a kikötıi szokásoknak megfelelıen), és errıl a vevıt értesíti. 17 FOB (free on board named port of shipment): a költségek és a kockázatok átszállásának helye azonos: az elhajózási kikötıben a hajón, illetve a hajó korlátja felett az eladó köteles tiszta okmánnyal (bill of lading-gel) igazolni, hogy teljesített a vevı köteles saját költségére hajót bérelni vagy hajótérrıl gondoskodni CFR (cost and freight named port of destination): az eladó köteles hajót bérelni, illetve hajóteret foglalni, megkötni a fuvarozási szerzıdést és fizetni a rendeltetési kikötıig a fuvardíjat a kockázat a FOB klauzulával megegyezıen az elhajózási kikötıben a hajó korlátja felett száll át az eladóról a vevıre CIF (cost, insurance, freight named port of destination:) a CFR klauzulától a biztosítási szerzıdés megkötésében tér el, a tengeri fuvarozás kockázatai ellen a szállítmánybiztosítási szerzıdést az eladó köteles megkötni a vevı javára, a szerzıdésben rögzített feltételek mellett - de legalább FPA ( C ) feltétellel - az áru CIF értékének 110%-ára. CPT (carriage paid to named place of destination) az eladó a költségeket a szerzıdésben meghatározott helyig viseli, a kockázatok akkor szállnak át a vevıre, amikor az eladó az elsı fuvarozónak átadja az árut. CIP (carriage and insurance paid to named place of destination) az eladó a költségeket a szerzıdésben meghatározott helyig viseli, a kockázatok akkor szállnak át a vevıre, amikor az eladó az elsı fuvarozónak átadja az árut, az eladó köteles a vevı javára szállítmánybiztosítási szerzıdést kötni. DAF (delivered at frontier named place)

18 az eladó köteles az árut saját kockázatára és költségére a megnevezett határállomáson a szerzıdésszerő szállítást igazoló és a bevitelhez szükséges bizonylatokkal együtt a vevı rendelkezésére bocsátani. DES (delivered ex ship named port of destination) mind a költségviselés, mind a kárveszély a megnevezett érkezési kikötıben a hajó fedélzetén száll át a vevıre. DEQ (delivered ex quay named port of destination) mind a költség, mind a kockázat átszállásának földrajzi helye az érkezési kikötı rakpartja. 18 DDU (delivered duty unpaid named place of destination) az eladó kötelessége, hogy az árut saját kockázatára és költségére vámolatlanul átadja a vevınek a megnevezett rendeltetési helyen. DDP (delivered duty paid named place of destination) A DDU-tól abban tér el, hogy itt az eladó feladata a beviteli vámkezeltetés is, a beviteli vám mellett az importtal összefüggı egyéb illetékeket is fizeti. További információk például: A fuvarparitás és az exportár kapcsolata szárazföldi fuvarozás esetén (csak a költségek viselését összehasonlítva!) EX WORKS ár (eladási ár eladó telephelyén) + kiviteli vámkezelés és a kiviteli okmányok beszerzési költségei + elıfuvarozás az elsı fuvarozóig = FCA eladási ár meghatározott indulási helyen + fuvarozási okmányok beszerzése + fuvarköltség megnevezett határállomásig = DAF ár meghatározott határállomáson + fuvarköltség az érkezési helyig = DDU eladási ár meghatározott érkezési helyen + beviteli vámkezeltetés költségei + beviteli vám = DDP eladási ár meghatározott érkezési helyen

19 A fuvarparitás és az exportár kapcsolata tengeri fuvarozás esetén (csak a költségek viselését összehasonlítva!) EX WORKS ár (eladási ár az eladó telephelyén) + kiviteli vámkezelés és a kiviteli okmányok beszerzési költségei + fuvarköltség indulási kikötıig, hajó oldala mellé helyezve = FAS ár meghatározott indulási kikötıben + raktározási költségek, kikötıi árumozgatási költségek, hajóba rakás költségei = FOB ár meghatározott indulási kikötıben + tengeri fuvarköltség meghatározott érkezési kikötıig 19 + fuvarozási okmányok beszerzésének költségei = CFR ár meghatározott érkezési kikötıben + szállítmánybiztosítási díj = CIF ár meghatározott érkezési kikötıben + kirakás költségei = CIF landed ár meghatározott érkezési kikötıben Amerikai Külkereskedelmi Kifejezések Az amerikai földrészen kialakított, és ott alkalmazott American Foreign Trade Definitions (1941) és annak módosított változata (RAFTD) alkalmazása az INCOTERMS 1990-es módosítását követıen háttérbe szorult. Az egyes záradékok azonos rövidítéseinek esetén is jelentıs azok tartalmi eltérése az INCOTERMS-tıl. AZ AKKREDITÍV (OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS) VILÁGSZERTE ISMERT NEMZETKÖZI SZOKVÁNYA Háttér információk: fizetési feltétel a szerzıdésben Fizetés mikéntje Fizetés valutája Fizetendı összeg Fizetés idıpontja Fizetés módja Konkrét fizetési mód jellemzıi a szerzıdésben

20 Fizetés mikéntje: csereáru szállítása (barter) valuta átadása: nem jellemzı devizafizetés: váltó, csekk, átutalás Fizetés valutája: euró övezetben euró bilaterális klíring-megállapodás esetén: a megjelölt klíringdeviza 20 Fizetés idıpontja: egyébként alku kérdése, bármely konvertibilis valuta. Eladó érdeke: erısödı valuta, vevı érdeke: gyengülı valuta elıre fizetés egyidejő fizetés áruszállítás utáni fizetés (hitelben történı értékesítés) A megválasztás szempontjai: esetleges állami elıírás az eladó vagy a vevı országában eladó tıkeereje vevı bonitása (fizetıkészsége és fizetıképessége) áru jellege piaci szokások az ügylet értéke versenytársak tevékenysége refinanszírozási lehetıségek OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS (AKKREDITÍV) Lényege: az eladó és a vevı szerzıdéses megállapodása alapján a vevı megbízásából egy bank ígér kötelezı fizetést az eladónak, amennyiben az eladó az elıírt határidıben az elıírt és hibátlan (az

21 akkreditív elıírásaival mindenben megegyezı tartalmú, külsejő és példányszámú) okmányokat bemutatja. a bank a vevı pénzébıl ígéri a fizetést, ezért a vevınek az akkreditív nyitási megbízással egyidejőleg az akkreditív fedezetét (az áru ellenértékét) a bank rendelkezésére kell bocsátania a vonatkozó nemzetközi szokvány: ICC Uniform Customs and Practice for Documentary Credits, ICC UCP július 1. óta hatályos Az eladó elınyei - hátrányai 21 Elınyök: Hátrányok: Vevı elınyei - hátrányai Elınyök: Hátrányok: Az akkreditív jellemzıi nagy biztonságot kínál, a nemzetközi szokvány világszerte ismert és alkalmazott az akkreditív lényege: a vevı megbízásából és pénzébıl bank tesz kötelezı fizetési ígéretet az eladónak saját nevében a követelmények teljesítése sok adminisztrációval jár, okmányhiba vagy késedelmes okmánybemutatás miatt nem juthat hozzá a pénzéhez ennél a fizetési módnál a legalacsonyabb a vételár, nem kerülhet birtokon kívül. jóval az áruszállítás elıtt fedezetet kell adnia a banknak, elıfordulhat, hogy hónapokig hiába kötötte le a pénzét, mert csak az akkreditív lejáratakor derül ki, ha az eladó nem teljesíti szerzıdéses kötelezettségét, valamennyi bankköltséget a vevı fizeti.

22 Résztvevık Önálló jogügylet: résztvevıi kizárólag az akkreditív szövege szerint járnak el. A közremőködı bankokat az adásvételi szerzıdés nem érdekelheti. Erısen formai ügylet. vevı: aki akkreditív nyitási megbízást és fedezetet ad egy banknak nyitó bank: elfogadja a megbízást és a maga nevében kötelezı fizetést ígér az eladónak 22 esetleges második bank(ok) eladó: kedvezményezett Mit ígér a nyitó bank? vevınek: gondosan megvizsgálja az okmányokat, ha azok rendben vannak, teljesíti a megbízást és honorálja az okmányokat, eladónak: az idıben benyújtott és kifogástalan (akkreditívkonform) okmányok honorálását Okmányok honorálása azonnali fizetés elıre meghatározott késıbbi idıpontban való fizetés bankra címzett (idegen) váltó elfogadása vagy másik bankkal elfogadtatása okmányok megvásároltatása másik bankkal: negociálás Második bank (rendszerint az eladó bankja) lehetséges szerepkörei Az eladó és a vevı magállapodása alapján a nyitó bank kéri fel közremőködésre a vevı költségére. Lehet: avizáló (értesítı): postás megerısítı (igazoló): saját nevében is ugyanolyan honorálást ígér, mint a nyitóbank