TERVEZET. a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet módosításáról

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/473/2008. TERVEZET a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest, április

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló Magyarország tagállami kötelezettségeit, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) szerinti megfelelő települési szennyvízgyűjtő és tisztító rendszerek kiépítésére vonatkozóan, a Csatlakozási Szerződésben előírt határidőkre kell teljesítenie. Az Európai Bizottság előírásának megfelelően februárjában elfogadásra került Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program (a továbbiakban: Program) a december 31-i állapot szerint. A Programot 2004-ben aktualizáltuk a december 31-i állapotnak megfelelően, majd az Európai Unióba történő belépésünk időpontjára, május 1-i állapotra vonatkozóan rögzítettük. Az Irányelv előírásainak megfelelően a tagállami programokat kétévente felül kell vizsgálni és az aktuális állapot szerint átdolgozni. A jelen előterjesztés a december 31-i Program-állapot tartalmazza. II. A kormányprogramhoz való viszony A települések életminőségének javítása, a gazdaság fejlesztése, a környezet védelme szempontjából a települési szennyvízelvezetés és -tisztítás olyan kiemelt önkormányzati feladat, amelyből az állam a szakmai irányítással, továbbá a támogatási rendszerek működtetésével jelentős szerepet vállal. A Kormányprogramot általánosságban a Tisztább és egészségesebb környezet fejezet vonatkozásában érintjük, míg a Budapest fővárost érintő fejlesztések Fejlődő Budapest fejezet hatálya alá is tartoznak. III. Előzmények Az Európai Közösségek Tanácsa a települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos tagállami feladatokat a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK számú irányelvben szabályozza. Magyarországnak a megfelelő települési szennyvízgyűjtő és tisztító rendszerek kiépítésére vonatkozó tagállami kötelezettségeit - az Irányelv előírásai szerint a 2000 lakosegyenérték (LE) feletti szennyvízelvezetési agglomerációkban - a Csatlakozási Szerződésben előírt határidőkre kell teljesítenie. Az Irányelv 17. cikke (1) bekezdése szerint a tagállamoknak december 31-ig programot kellett kidolgozniuk az Irányelvben előírt feladatok megvalósítására. A csatlakozási tárgyalásokat követően februárjában készült el a Kormány által is jóváhagyott 25/2002.(II.27.) Kormányrendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról, amely a Csatlakozási Szerződésben engedményezett határidők 2

3 figyelembe vételével, a december 31-i kiinduló állapotra rögzítette az ország Irányelv szerinti feladatait i mentességi határidőig. A kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb a) december 31-ig a lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogén- és foszforeltávolítás egyidejű biztosításával; b) december 31-ig a lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén c) december 31-ig a lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén, a külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken lévő lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén valamint a normál területeken lévő lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén. Az Irányelv 17. cikke 3. bekezdése szerint a tagállamok kétévente felülvizsgálják Programjaikat és erről minden második év június 30-ig tájékoztatják a Bizottságot. A Program kétéves felülvizsgálata és a feladatterv az aktualizálása történt meg májusában a december 31-i állapotra vonatkozóan, a 163/2004.(V. 21.) számú Kormányrendelettel. A év októberében közölt új bizottsági előírásnak megfelelően a május 1-jén belépett tagállamoknak az Irányelv 17. cikke szerinti programjaikat a belépés időpontjára kellett aktualizálniuk, ez történt meg a 30/2006 (II.8.) Kormányrendelettel. Magyarország esetében ez a Program az alapja azoknak az Irányelv hatálya alá tartozó települési szennyvízelvezetési és tisztítási fejlesztéseknek, melyeket az európai jogrend Magyarország számára kötelezővé tesz. A jelenlegi joggyakorlat szerint ez azt is jelenti, hogy a Programban foglalt fejlesztések elmaradása kényszerítő intézkedésekkel, a tagállam elleni bírósági eljárást követően pénzbírsággal jár. Tekintettel arra, hogy az ország hatályos Programja a május. 1-i állapotot tükrözi, az Irányelv előírása szerinti kétéves Program felülvizsgálatot a december 31-i állapot szerint kell elvégezni jelen előterjesztés szerint és az aktualizált Programot június 30-ig hivatalosan meg kell küldeni az Európai Bizottságnak. 3

4 Magyarországon az EU települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelve 15. cikke által előírt kötelező adatszolgáltatások kielégítése érdekében kialakításra került a Települési Szennyvíz Információs Rendszer (továbbiakban TESZIR). A TESZIR-t megelőzően nem állt rendelkezésre olyan egységes adatbázis, mely a meglévő rendszerek vonatkozásában előírt információkat a megadott határidőn belül teljesíteni tudta volna. A Program-felülvizsgálatot a korábbi gyakorlat szerint eseti szakértői megbízások alapján készítette el Magyarország. Most első alkalommal a TESZIR keretei között végeztük el, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban szereplő, a közműves vízellátási és csatornázási tevékenységek főbb műszaki-gazdasági adatai, című, 1376/06 adatlap évi adatai alapján, illetve a TESZIR rendszer olyan továbbfejlesztése segítségével, mellyel a meglévő állapot mellett a fejlesztési célkitűzéseket is fel lehetett dolgozni. A központi adatbetöltést követően a területi szervek KÖVIZIG-ek és a Felügyelőségek működési területük és a TESZIR-ben meghatározott felelősségi körük függvényében az adatokat érvényesítették, a szennyvízelvezetési agglomerációkhoz kötődő további fejlesztések tekintetében pedig a meglévő tervek, a támogatást nyert, illetve folyamatban lévő beruházások, vagy becsült adatok alapján kiegészítették. A Program táblázatok és agglomerációs listák TESZIR-ből történő leválogatását, az adatok szakmai ellenőrzését a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság végezte. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságtól kapott december 31. állapotnak megfelelően aktualizált Programot terjesztjük most a Kormány elé, a 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet módosítása céljából. A módosítás lényegében a jogszabály mellékletében szereplő táblázatok aktualizálását jelenti. A Program-felülvizsgálatról szóló jelentés táblázatai, tartalma és formája kötött, melyről a Bizottság rendelkezett, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK tanácsi irányelv 17. cikke szerinti nemzeti programok bemutatásának formátumáról szóló 93/481/EGK (1993. július 28.) határozatában. A 25/2002. (II. 27) Korm. rendelet felülvizsgálata, valamint a jelen előterjesztés mellékletét képező táblázatok ennek megfelelően készültek el. IV. Várható szakmai hatások A jelen előterjesztésben szereplő Program elfogadásával a Kormány vállalja a Csatlakozási Szerződésben előírt határidőkre az Irányelv szerinti települési szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszerek kiépítésére vonatkozó tagállami kötelezettségeinek ütemezett, programszerű megvalósítását, illetve egyúttal az EU-határidő tekintetében jogosult fejlesztések körét. Az Irányelv szerint a megfelelő szennyvízgyűjtő hálózat és szennyvíztisztító telep létesítése csak a 2000 LE szennyvízkibocsátás felett kötelező. Az országban a év végi állapot szerint a fejlesztési célkitűzéseket is figyelembe véve 648 db 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomeráció Irányelv szerinti megfelelő szennyvízelvezetésének és tisztításának megvalósítására ad teljesítési határidőket a Csatlakozási Szerződés. 4

5 A szennyvizek befogadására érzékeny felszíni vizek vízgyűjtőterületein lévő 2000 LE szennyvízkibocsátás alatti települések (mintegy 85 db) is különleges figyelmet igényelnek a települési szennyvizek kezelése tekintetében. Ezekre vonatkozóan kötelezettség nem vezethető le az Irányelvből, de a magyar környezetvédelmi érdekek érvényesülése szempontjából jelentős a megfelelő szennyvízgyűjtés és szennyvízkezelés környezetkímélő és költség-hatékony formáinak keresése és megvalósítása. Az Irányelv hatálya alatti, valamint az azon kívüli területeken a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet vonatkozik. A jelen előterjesztés csak az Irányelvben határidőhöz kötött 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk 2015-ös végső határidőig történő kiépítésének adatait tartalmazza. Szakterületi kapcsolódásai miatt az egyéb okból időszerű szabályozási javaslatunk is a tervezett Kormány rendelet 4. -a szerint részét képezi az alábbiak szerint: A hatályos szabályozás nem köti vízjogi létesítési engedélyhez a megfelelő minőségtanúsítvánnyal rendelkező szennyvízkezelő berendezéseket. A rendelkezés értelmében olyan jelentős létesítmények is előzetes hatósági kontroll nélkül létesülhetnek, melyek nem megfelelő megvalósítása vízgazdálkodási elsősorban vízminőségi problémákat vethet fel. Fentiek okán a rendelkezés pontosítása vált szükségessé, melynek eredményeképpen csak azon szennyvíz-, illetve csapadékvíz-előtisztító berendezések telepítéséhez nem szükséges vízjogi engedély, amelyek a 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szerint a megfelelőség igazolási eljárás alapjául szolgáló műszaki specifikációval rendelkeznek. V. Várható gazdasági hatások A Programba foglalt kötelezettség jelentős finanszírozási igényt jelent az ország számára. A Kormánynak a jogszabállyal rögzített beruházási feladatok forrásainak ütemezett biztosításáról gondoskodnia kell. Az előterjesztés szándéka a Program pénzügyi teljesíthetőségére tekintettel az is, hogy az előírt végső határidőig a Programot a lehetséges mértékben stabilizálja, azaz rögzítse a Programban felvállalt szennyvízgyűjtő hálózattal és szennyvíztisztító teleppel kötelezően, határidőre ellátandó agglomerációk körét, a beruházási kötelezettségek műszaki tartalmát. A rész- és végleges határidőket a Magyar Köztársaság és az Európai Bizottság közötti Csatlakozási Szerződés X. számú melléklete tartalmazza. A Program kormányzati ciklusokon átívelő feladatot jelent, egyben Magyarország legnagyobb olyan infrastrukturális programja, melyhez teljesítési kötelezettség tartozik. A 2002-ben első változatként jóváhagyott jei Program főösszege 847 milliárd Ft volt. Az előző változatként jóváhagyott, május 1-jei Program-állapot főösszege nettó 783 milliárd Ft volt, melyhez képest az új települések bekerülését 2015-ig korlátozó évi rendelkezés időpontjáig időközben jóváhagyott, illetve az ezen időpontban még folyamatban 5

6 lévő ügyek lezárása eredményeként a tervezett főösszeg megemelkedett. Köszönhető ez annak is, hogy a vizsgált időszakban befejezett projekt-érték a korábbi kétéves időszakokhoz képest igeny alacsony volt, hiszen novembere és szeptembere között új EU-pályázatok benyújtására nem volt lehetőség, így a korábban jóváhagyott ISPA projektek, a KIOP projektek, valamint a kifutó cél és címzett projektek lezárását tudtuk érvényesíteni, mint megvalósult feladatokat. Fentieken túlmenően a 28/2004. (XII. 25.) KVVM rendelet hatályba lépésével többlet-tisztítási követelményeket írt elő a hatóság, melyből adódó fejlesztési kötelezettségeket jelen főösszeg már tartalmazza. Mivel további települések csatlakozására a továbbiakban nincs lehetőség, ezért a most bemutatott főösszeg felső keretnek tekinthető. A 2015-ig tartó Program EU kötelezettséget érintő hátralévő feladatai mintegy 828 milliárd Ft-ot tesznek ki. Az EU-s támogatást elnyert beruházások összköltsége (ISPA, Kohéziós Alap, KIOP) mintegy 223 milliárd Ft., amelyből december 31-ig 5,21 milliárd Ft. összköltségű beruházás került átadásra, míg 2007 folyamán további 14,13 milliárd Ft összköltségű beruházás zárult. A tisztán hazai támogatású beruházások körében 2005 és 2006 folyamán a helyi önkormányzatok céltámogatásával kb. 21 milliárd Ft. összköltségű beruházás indult, míg címzett támogatással folyamán kb. 17 milliárd, folyamán pedig mintegy 8,5 milliárd Ft. összköltségű további beruházás indult. A Programhoz kapcsolódó beruházások jellemzően jelenleg is, és a jövőben is társfinanszírozásúak, EU támogatásokból, az önkormányzati saját erőből és a központi költségvetési forrásból tevődnek össze. A Program a tervek szerint minden fejlesztési projekt esetében EU és hazai költségvetési támogatással fog megvalósulni évtől kezdődően megjelent a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretén belül az Egészséges, tiszta települések prioritási tengely Akcióterve. Az Akcióterv célja többek között a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program határidős feladatainak teljesítése. A KEOP-on belül és évre a Programmal összefüggő, rögzített támogatási keret 44,160 milliárd Ft. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) ismertetése A KEOP 1. Egészséges, tiszta települések prioritási tengely célja a települési környezet állapotjellemzőinek és a fenntartható településfejlesztés környezeti feltételeinek javítása. A prioritás keretében megvalósuló szennyvízelvezetési és tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvíz-minőség javító projektekkel az Európai Uniós csatlakozásból Magyarországra háruló derogációs feladatok határidőre teljesülnek. A prioritások ütemezése kötelezettségvállalás Indikatív forrásfelosztás (mrd Ft) Össz: 0 70, , ,475 53,031 6,347 4, ,009 A prioritások ütemezése kifizetés 6

7 Indikatív forrásallokáció (mrd Ft) Össz: 0 7,009 48, , , ,673 39,865 7,548 4, ,009 Fenti forráselosztás az Operatív Program (OP) keretösszegeinek jóváhagyása és a Kohéziós Alap közlekedési és környezetvédelmi forráslehatárolása során lett véglegesítve. A jóváhagyási folyamat részeként az NFÜ felmérte a szakterületi derogációs kötelezettségek mértékét és az összegző számításokat az Európai Bizottság részére benyújtotta. A derogációs kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez az OP-n kívüli hazai forrásbevonás is szükségessé válik, melyről szóló nyilatkozat birtokában hagyta jóvá az Európai Bizottság az OP-t. Itt szükséges megjegyezni, hogy a jelenleg folyó kétfordulós KEOP pályázatoknál nagy önkormányzati érdeklődés tapasztalható. A projekt-szinten becsült főösszegi adatok a közbeszerzési eljárások kedvező versenyfeltétel környezetében vélhetően a tervezett bekerülési összeg alatt lesznek vállalkozásba adhatóak, így a hatékonysági követelmény teljesül. Eddigi EU-s projekt-tapasztalataink is erre utalnak. A megvalósuló projekt adatok alapján a következő felülvizsgálatok minden esetben a hátralévő feladatok főösszegének egyre pontosabb meghatározását teszik lehetővé. Jelen Program-felülvizsgálat projekt alapú, míg ezt megelőzően alapvetően országos fajlagos mutatók alapján kerültek meghatározásra a Programban szereplő adatok. A KÖVIZIG-ek KEOP értékelő szerepe nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a TESZIR adattartalma folyamatosan bővül, adatminősége pedig javul. A becsült értékek helyét a további felülvizsgálatoknál a valós tervekben szereplő, illetve jóváhagyott adatok alapján korrigált értékek veszik át. A KEOP előrehaladásának köszönhetően kiemelkedő minőségi javulás várható a következő program-felülvizsgálatra. Részben ebből, részben pedig az agglomerációs lista változásából, valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a szigorúbb kibocsátási határérték megköveteléséből adódik, hogy a Program költségigénye a vizsgált időszakban nem csökken. Lényeges momentum még, hogy az EU előírásai szerint csak az üzemelő telepek számítanak befejezett beruházásnak így a folyamatban lévő és támogatást elnyert beruházások adatai is a programösszesítésben jelennek meg. A március végéig jóváhagyott 17 KEOP-pályázat sem mutatható be így az adatok között, de a következő, december 31-i állapotra esedékes felülvizsgálatnál már ez is érvényesíthető lesz. A Program végrehajtása egy folyamatosan bővülő építőipari és gyártó-kapacitási hátteret igényel, amely hozzájárul a foglalkoztatottság növeléséhez és az ország gazdasági fejlődéséhez egyaránt. A Program a jelenlegi szolgáltatási díjszerkezetet nem érinti, ugyanakkor 2010-től a 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírásai szerint elvégzendő részletes gazdasági elemzésen alapuló, a költség-visszatérülés elvét alkalmazó új vízszolgáltatási díjszerkezetet kell kialakítani. 7

8 A Program központi költségvetési forrásigénye az EU támogatási források maximális kihasználása esetén évi bázis áron a következő: Év Beruházás összesen (nettó) Támogatás összesen (max. 85%) EU forrás Állami társfinanszírozás ,3 13,94 2,46 2, ,2 333,94 58,93 69, ,4 250,27 44,17 51,96 Összesen 827,9 598,16 105,56 124,19 Önkormányzati önrész (min. 15%) A fejlesztések során a következő kockázatokkal kell számolni: - a Közösség évi költségvetésében Magyarország részére rögzített kereteken belül, illetve KEOP-on belül a szakterület céljaira fordítható összegek mértéke csökken; - KEOP on belül egyéb fejlesztési célok kapnak prioritást; - a fejlesztésbe bevonható állami források mértéke csökken; - Az önkormányzatok részéről szükséges min. 15 % önerő biztosítása A kockázatok enyhítése céljából: - Növelni kell a KEOP-on belül a program végrehajtására fordítható kereteket; - Növelni kell, a ROP-on belül a kistelepülések szennyvízkezelésének megoldására fordítható kereteket, tehermentesítve így a Programot azon kistelepülésekkel, amelyek a regionális elképzelések helyett az önálló megoldásra térnek át.; - Állami források további bevonása a derogációs kötelezettségek szennyvízkezelési tárgyú fejlesztési céljaira, - A hiányzó önkormányzati önerő (önhibájukon kívül hátrányos helyzetű kistelepülések) biztosításához további források keresése; A kockázatokból adódó következmények: Az Európai Unió eddigi gyakorlata szerint az irányelvek határidőre történő teljesítését ellenőrzi, és szükséges esetben bírsággal sújtja a vétkes tagállamot. A kivetett bírság nem mentesít az előírt fejlesztések elvégzése alól. Az egyik leggyakoribb bírságolási ügyfajta az EU bírósági gyakorlatában eddig a Települési Szennyvíz Irányelv előírásainak megszegésével volt kapcsolatos. Amennyiben az erőforrások szűkössége a Program teljesítését alapjaiban kérdőjelezi meg, és ez esetben a bírságfizetést el kívánjuk kerülni, azt további hazai források programozási időszakon belüli hozzárendelésével tehetjük meg. 8

9 Kellően egyenletes mértékű fejlődéssel felfuttatott Program-megvalósítás esetében a hazai kis és középvállalkozások számára is fejlődési lehetőséget, piacot és munkahelyeket kínál az e téren bővülő piac. A magyar vállalkozások sikere számottevő foglalkoztatási hatást is jelent. Ezért célszerű a Program mentén szervezni egy olyan gazdaságfejlesztési programot, mely egyben a szükséges háttéripari bővülésre is kitekint. Az érintett térségek, települések fejlődését a megépült rendszerek elősegítik. A lakossági igény a rendszerek kiépítésére egyre jelentősebb, sőt a Program kötelezettséggel járó részein is túlmutatóan, a 2000 LE alatti rendszerek esetében is óriási. VI. Várható társadalmi hatások A csatornázási, szennyvíztisztítási fejlesztések munkahelyteremtő és környezetbarát beruházások. A fejlesztések eredményeként nőnek az érintett térség gazdasági, idegenforgalmi stb. lehetőségei. A kedvezményezett térségeknél a program hatása közegészségügyi szempontból is kedvező. Feszültség az igények és a korlátozott forráslehetőségek között jelentkezik, továbbá azokon a településeken, amelyek nem kerültek be a programba. Kiszámíthatóvá, tervezhetővé válnak ugyanakkor a 2000 LE szennyvízterhelést meghaladó szennyvízelvezetési agglomerációk Irányelv, Csatlakozási Szerződés szerinti - fejlesztési kötelezettségei és ezzel együtt a szükséges hazai és nemzetközi források is. Jelenleg a határidős kötelezettségeket tekintve a KEOP-pályázati konstrukcióban benyújtási korlátozás nincs érvényben, a határidős kötelezettségek szerinti előnyt a szakmai pontozás keretében adjuk meg. Így minden, a Programban fejlesztéssel érintett agglomeráció benyújthatja pályázatát. A korszerű szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszerek kiépítését követően a rendszerek kiépítésébe beleértve a keletkező szennyvíziszap megfelelő kezelésének költségeit is - az üzemeltetési költségek viselése sok esetben fokozott terhet fog róni a lakosságra. A Program megvalósulásával előreláthatóan megnövekszik a szennyvíziszap mennyisége is, melynek megfelelő kezelése esetén lehetőség lesz a kezelt szennyvíziszap megújuló energiatermelésbe vonására, segítve ezzel is Magyarország 2020-ig fennálló rész-arány kötelezettségeit. A korszerű, költség-visszatérülés elvén alapuló szolgáltatási díjszerkezet, a tervezett Víziközmű törvényhez kötődő bevezetésével egyidejűleg készül el a nehéz szociális helyzetben lévő lakossági rétegek teherbíró képességét is figyelembe vevő szociális alapokon nyugvó díjtámogatási terve, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium gondozásában. VII. Kapcsolódások Az előterjesztés folyamatban lévő más előterjesztéshez, döntéshez nem kapcsolódik. 9

10 VIII. Fennmaradt vitás kérdések: IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására: Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő kommunikáció Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: X X X X X További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belül nyilatkozók szintje: X. Megjegyzések: A tervezet nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, valamint a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá, tehát mentes a bejelentési kötelezettség alól. Nem állapít meg a tervezet a termékekre és szolgáltatásokra olyan tartalmú műszaki leírást (terméktől elvárt jellemzőket, előállítási módszert és eljárást), illetve egyéb olyan követelményt, amely befolyásolná a termék forgalomba hozatal utáni életciklusát. 10

11 A Kormány... /2008. ( ) Korm. rendelete a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. (1) A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (1) A kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb a) december 31-ig a lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogénés foszforeltávolítás egyidejű biztosításával (2. számú melléklet 1. táblázat); b) december 31-ig a lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén (2. számú melléklet 2. táblázat); c) december 31-ig a lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén (2. számú melléklet 3. táblázat); d) december 31-ig a külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken lévő lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén (2. számú melléklet 4. táblázat); e) december 31-ig - a d) pontban foglalt területek kivételével a lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén (2. számú melléklet 5. táblázat). 11

12 (2) A 2. számú melléklet 6. táblázata tartalmazza a megfelelő szennyvízelvezető és tisztító rendszerrel ellátott szennyvízelvezetési agglomerációkat. 2. Az R melléklete helyébe e rendelet 1-3. melléklete lép. 3. (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: HR.) 3. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) e rendeletben meghatározott kivétellel - szükséges vízjogi létesítési engedélyt (hatósági hozzájárulást) az építtető (tulajdonos) köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket - ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) - kell csatolni. (2) A HR. 3. -a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2)-(11) bekezdés számozása (3) (12)-re változik: (2) Nem kell vízjogi létesítési, üzemeltetési engedély a külön jogszabály szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező szennyvíz illetve csapadékvíz előtisztításához szükséges berendezés telepítéséhez, üzemeltetéséhez. E berendezés üzemeltetéséhez a kibocsátási határértékek meghatározása céljából az üzemeltetőnek külön jogszabály szerinti kibocsátási engedélyt kell kérnie 4. (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a HR. 3. -ának (12)-(13) bekezdése. 12

13 I. ELŐTERJESZTÉS Az Európai Közösség a települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos tagállami feladatokat a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK számú irányelvben (a továbbiakban Irányelv) szabályozza. Magyarországnak a megfelelő települési szennyvízgyűjtő és tisztító rendszerek kiépítésére vonatkozó tagállami kötelezettségeit - az Irányelv előírásai szerint a 2000 lakosegyenérték (LE) feletti szennyvízelvezetési agglomerációkban - a Csatlakozási Szerződésben előírt határidőkre kell teljesítenie. Az Irányelv 17. cikke szerint a tagállamoknak december 31-ig programot kellett kidolgozniuk az Irányelvben előírt feladatok megvalósítására. Magyarország a csatlakozási tárgyalásokra való felkészülés kapcsán készítette el a program alap-változatát, amelynek alapján az december 31-i referenciaállapot szerint meghatározásra kerültek az Irányelvre kért teljesítési mentességi határidők februárjában készült el a Kormány által is jóváhagyott hivatalos első Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program (Program) a 25/2002.(II. 27.) Kormányrendelet, amely a Csatlakozási Szerződésben kapott teljesítési mentességi határidők figyelembe vételével rögzítette az ország Irányelv szerinti feladatait december 31-ig, a december 31-i állapotból kiindulva. Ennek a feladattervnek a kétéves aktualizálása történt meg a májusában a december 31-ei állapotra vonatkoztatva, amikor a 163/2004.(V. 21.) Korm. rendelettel módosítottuk a Programról szóló jogszabályt. A év októberében írásban közölt új európai bizottsági előírásnak megfelelően a május 1-jén belépett új tagállamoknak az Irányelv 17. cikke szerinti programjait a belépés időpontjára kellett aktualizálniuk, ez történt meg a 30/2006. (II.28.) Kormányrendelettel. Magyarország esetében ez az immár tagállami Program az alapja azoknak - az Irányelv hatálya alá tartozó települési szennyvízelvezetési és tisztítási fejlesztéseknek, - melyek Magyarország számára kötelezőek. A jelenlegi joggyakorlat szerint ez azt is jelenti, hogy a Programban foglalt fejlesztések elmaradása kényszerítő intézkedésekkel, a tagállam elleni bírósági eljárást követően pénzbírsággal jár. Az Irányelv 17. cikke kétévenkénti program-felülvizsgálatot ír elő. A jelen Programfelülvizsgálat folyamán a december 31. állapotnak megfelelően aktualizált Programot terjesztjük most a Kormány elé. A módosítás lényegében a jogszabály mellékletében szereplő táblázatok aktualizálását jelenti. A Program-felülvizsgálatról szóló jelentés tartalma és formája kötött, melyről a Bizottság rendelkezett a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK tanácsi irányelv 17. cikke szerinti nemzeti programok bemutatásának formátumáról szóló 93/481/EGK (1993. július 28.) határozatában. 13

14 A 25/2002. (II.27.) Kormány rendelet, valamint jelen előterjesztés mellékletét képező táblázatok ennek megfelelően készültek el. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet módosítása A 25/2002.(II.27.) Kormányrendelet szerkezete változatlan marad, a tartalom aktualizálását végezzük el. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a Programot az Irányelvben határidőhöz kötött teljesítési kötelezettséggel terhelt területek és agglomerációk vonatkozásában, azaz: Magyarország szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetének összesített adatait december 31-ei állapotban; az Irányelv előírásainak megfelelő gyűjtőhálózatok és tisztítótelepek tervezett, Csatlakozási Szerződésben előírt határidőkre történő, ütemezett kiépítésének összesített adatait; a szennyvíztisztítás során keletkezett iszap elhelyezésével és hasznosításával kapcsolatos összesített adatokat; a fejlesztések becsült, összesített költségeit. A rendelet 2. számú melléklete a Program részét képező agglomerációk listáját mutatja be a Csatlakozási Szerződésben előírt teljesítési határidők szerinti csoportosításban. A listák tartalmazzák az egyes agglomerációk szennyvízterhelését, továbbá jelzést arra vonatkozóan, hogy az adott szennyvízelvezetési agglomeráió, település, fejlesztéssel érintett-e. Ilyen jellegű jelzést az eddigi jogszabály mellékletek nem tartalmaztak, a felmerült igények szerint került beépítésre, a jogszabály célszerű használatának megkönnyítése érdekében. A rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a szennyvízkibocsátásra érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő-területein elhelyezkedő 2000 LE terhelés alatti kistelepülések szennyvízterhelési adatait. A 3. mellékletben szereplő településekre határidős megvalósítási kötelezettség az Irányelvből nem vezethető le, de a Bizottság az előző jelentésnél előírta felsorolásukat, tekintettel arra, hogy szakmai hangsúlyt a évi határidőhöz kötött feladatok teljesítése után ezek a települések kapnak. 14

15 A Program főbb adatai, finanszírozása A jelenleg hatályos Program szerint az országban az Irányelv hatálya alá 660 db 2000 lakosegyenérték feletti szennyvízelvezetési agglomeráció tartozik, összesen 1927 település. A jelen előterjesztésben szereplő felülvizsgált Program 648 db 2000 lakos-egyenérték feletti szennyvízelvezetési agglomerációra terjed ki (2001 település). Ezeken a szennyvízgyűjtő hálózat kiépítését és a szennyvizek teljes biológiai tisztítását az Irányelv előírásai szerint, meghatározott határidőre meg kell oldani. A szennyvízkibocsátásra érzékeny befogadók (Balaton, Velencei tó és Fertő tó) vízgyűjtőterületén a 10 ezer LE szennyvízterhelés feletti agglomerációk esetében, ezen túlmenően a nitrogén- és foszforvegyületek szennyvízből történő eltávolításáról harmadfokú tisztítással is gondoskodni kell. Az érintett települések számának növekedése abból adódik, hogy 19 meglévő agglomeráció további településekkel bővült, ezen felül 13 új létesült valamint 3 db agglomeráció döntési javaslat nélkül megépült, így maradt a követő listázása. Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos agglomerációs szabályozás 2015-ig átmenetileg felfüggesztette a további 2000 LE alatti települések Programba kerülését, így a fentieken kívül (melyek a már folyamatban lévő ügyekből adódnak) a következő Program-felülvizsgálatoknál bővülés nem lehetséges. A területi szerveknél folyamatban vannak kiválási ügyek is, de döntési javaslat az előterjesztés készítéséig nem történt. Az Irányelv előírása szerint megfelelő 55 agglomeráció. Jelen előterjesztés akkor tekintette az agglomerációt megfelelőnek, ha mind az agglomerációhoz tartozó szennyvíztisztító telep, mind az agglomerációhoz tartozó településrészek csatornázottsága - elérte a célállapoti kiépítettséget, illetve egyéb szakmai kritériumok alapján - megfelelő. Számos esetben a csatornahálózat már kiépült és a rákötések is folyamatban vannak, de még nem érték el a célállapoti 10%-os rákötési hiánnyal már megfelelőnek tekintett - százalékos arányt így az agglomeráció ugyan nem minősül megfelelőnek, de anyagi forrásigény már nem jelenik meg mellette. A korábbi programváltozatok csatornázottságra vonatkozóan nem vizsgáltak megfelelőségi feltételt, azonban az időközben született EU-s ajánlások ezt a kötelezettséget is tartalmazzák. Az országban a szennyvizek befogadására érzékeny felszíni vizek vízgyűjtőterületén, elhelyezkedő 2000 LE alatti szennyvízterhelésű települések is (85 ilyen van) különleges figyelmet igényelnek a települési szennyvizek kezelése tekintetében bár teljesítési határidő, s így bírságolási fenyegetettség rájuk nem vonatkozik. Ezek a rendelet 3. sz. mellékletében szerepelnek. A Program teljesítésén túlmutatva, a jövő feladata a 2000 LE napi szennyvízterhelést el nem érő kistelepülések megfelelő szennyvízkezelésének környezetkímélő és költség-hatékony formáinak keresése és megvalósítása. Erre megoldás lehet a szennyvíz szakszerű egyedi kezelése és ártalommentes elhelyezése is egy ingatlanon belül, de megalapozott esetben a 15

16 gyűjtőrendszerek, valamint vegyes kialakítású megoldások is szóba jöhetnek. A közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. Rendelet vonatkozik. E települési kör fejlesztései a komplex megoldásokat is lehetővé téve a Régiók Operatív Programjaiban kaphatnak támogatást. A jelen előterjesztés az Irányelvben határidőhöz kötött 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk 2015-ös végső határidőig történő kiépítésének adatait tartalmazza, december 31-i állapot szerint aktualizálva. A Programban szereplő feladatok megvalósításához évi árszinten - mintegy 828 milliárd Ft. szükséges és között. A Programhoz kapcsolódó beruházások társfinanszírozásúak, EU-s, központi költségvetési és önkormányzati forrásból tevődnek össze. A Program eddigi finanszírozása is hasonlóan történt. Az Európai Uniós források korábban az ISPA-ban, majd a KIOP-ban jelentek meg óta vannak folyamatban EU-s támogatással szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos beruházások. A fejlesztések elsőként a nagyvárosokat érintették, mint Győr, Szeged, Pécs, Sopron, Debrecen, Kecskemét, Szombathely. A korábbi ISPA megszűnése után Kohéziós Alapból, illetve KEOP-ból történik a Budapest Központi Szennyvíztisztító Telep, Veszprém és Zalaegerszeg beruházásának támogatása. Az ilyen módon támogatott beruházások összköltsége mintegy 207, 642 milliárd Ft év folyamán a beruházásokra 22, 997 milliárd Ft. állami támogatás lett folyósítva. A közötti Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programban (KIOP) 5 db projekt kapott támogatást. A beruházások összege mintegy 15, 653 milliárd Ft., melynek 95%-a EU és hazai támogatásból áll. KIOP támogatásból valósult meg Elek, Cegléd, Hatvan, Velence, Gyula szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos beruházása. A Gyulával kapcsolatos fejlesztések folyamán átadásra kerültek. A többi KIOP-os támogatású projektek 2006-ban lezárás előtti helyzetben voltak, további költségvonzatuk nincs. Időközben a beruházások folyamán befejeződtek, de a referencia-időpontban folyamatban voltak. A helyi önkormányzatok címzett és cél támogatási rendszeréről az évi LXXXIX. Törvény rendelkezik. A céltámogatási rendszerhez kötődő források 2005-től kezdődően átkerültek a régiókhoz. A helyi önkormányzatok céltámogatásával és 2006 ban induló beruházások összköltsége mintegy 21,482 milliárd Ft., amelyekhez mintegy 16,176 milliárd Ft. támogatás kapcsolódik. Az önkormányzatok címzett támogatással induló beruházásai összértéke évben mintegy 17, 160 milliárdot tett ki, ebből 9,921 milliárd Ft. az igényelt támogatás, évben pedig 8,553 milliárd Ft. összértékű beruházás támogatási igénye 5,028 milliárd Ft. 16

17 A Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény 34. kimondja, hogy és években az Országgyűlés nem nyújt címzett támogatást új induló beruházásokhoz, valamint felkéri a Kormányt, hogy a címzett támogatási céloknak megfelelő önkormányzati fejlesztési elképzeléseknek az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban minél teljesebb körben történő szerepeltetését segítse elő IV. negyedévében elkészült és meghirdetésre került az NFÜ internetes honlapján a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretén belül az Egészséges, tiszta települések prioritási tengely Akcióterve. Az Akcióterv célja többek között Program határidős feladatainak teljesítése. Prioritást élvez a Programban korábbi határidővel kötelezett feladatok megoldása. A pályázatokat október 24-től folyamatosan lehet benyújtani. Az értékelés és a bírálat folyamatosan történik. A Bíráló Bizottságban tárcánk a 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelete alapján képviseli a szakmai célokat és érdekeket. A fejlesztések kétfordulós pályázati konstrukcióban indulhatnak. A kétfordulós pályázati konstrukció az önkormányzatok érdekeit védi, ugyanis a megalapozott, jól előkészített beruházás biztonságot jelent mind a megvalósítási-, mind későbbiekben, az üzemeltetési időszakban. Az első fordulóban a szakmai célok kerülnek felülvizsgálatra, ennek teljesülése esetén a pályázók tervezési előkészítési támogatásban részesülnek. Az előkészítési támogatási forrásból elkészülnek a végleges pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok, pl. megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzések, engedélyes tervek, stb., majd ezt követi a második forduló, melynek során a döntés születik a támogatás mértékéről. Kiemeljük, hogy a tervezéskor a korábbi gyakorlathoz képest lényegesen megnő a gazdaságosan építhető és üzemeltethető rendszerek létesítésének követelménye. Az első félév tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a pályázat iránt óriási az érdeklődés. Meg kell azonban jegyezni, hogy a számos 2015-ös határidő kötelezettségű jó pályázat ellenére is késlekednek a 2008-as határidőhöz köthető pályázatok. A helyzetet közvetlen kapcsolatfelvétellel kívánjuk megváltoztatni, de a pályázataikkal késlekedő önkormányzatok szankcionálásra ma nincs alkotmányos lehetőség. Folytatódik a Kohéziós Alap támogatás megszerzésére előkészítés alatt álló ún. nagyprojektek EU-s pályázati anyagainak megalapozása. Cél az, hogy 2008-ban minél több pályázati anyag Brüsszelbe kerüljön, és a pozitív döntést követően minél előbb megkezdődhessen a megvalósítás és a támogatási források lehívása. A múlt évi változások következtében minden pályázónak új gazdasági-, költség-haszon elemzést kell készítenie, illetve ennek alapján a támogatás mértékét meghatároznia. Az előterjesztés készítéséig az érintett projektek egyike sem nyújtotta még be pályázatát. A KEOP által támogatott projektek is társfinanszírozásúak, EU-s központi költségvetési és önkormányzati forrásból tevődnek össze. A támogatás vissza nem térítendő, összegét egyedileg a költséghatékonyság elvén állapítják meg, de legfeljebb 85%-ot érhet el. A támogatás kerete évre 44,160 milliárd Ft. A támogatási konstrukció megvalósításával kapcsolatos kockázat az önerő biztosításának bizonytalansága, illetve a gazdaságosabb megoldások létesítésével szembeni önkormányzati igény. 17

18 A KEOP-ból nem támogatható szennyvizes fejlesztések a regionális operatív programok (ROP) keretében támogathatók (a Programban határidős teljesítéssel nem szereplő 2000 LE alatti települések). A régiókat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint Irányító Hatóság fogja össze. A pályázati kiírások előkészítése, illetve pályázati útmutatók összeállítása a regionális fejlesztési ügynökségek feladata, melyekhez a szennyvíz szakterületen a KvVM Vízgazdálkodási Főosztálya nyújtott szakmai támogatást. A pályázati kiírások megjelentek. Az útmutatók tartalmazzák a pályázatokkal kapcsolatos követelményeket, a támogatási feltételeket, az értékelési szempontokat, a benyújtással és a döntéssel kapcsolatos határidőket. A pályázati útmutatók részben az egész országra vonatkozó egységes követelményeket, részben az egyes régiókra érvényes sajátos követelményeket és preferenciákat tartalmazzák. Megállapítható, hogy a kiírt pályázatok iránt is jelentős az érdeklődés, és a keretösszegek a megjelenő beruházási szándékhoz képest alacsonyak. Szakterületi kapcsolódásai miatt az egyéb okból időszerű szabályozási javaslatunk is a tervezett Kormány rendelet 4. -a szerint részét képezi az alábbiak szerint: A hatályos szabályozás nem köti vízjogi létesítési engedélyhez a megfelelő minőségtanúsítvánnyal rendelkező szennyvízkezelő berendezéseket. A rendelkezés értelmében olyan jelentős létesítmények is előzetes hatósági kontroll nélkül létesülhetnek, melyek nem megfelelő megvalósítása vízgazdálkodási elsősorban vízminőségi problémákat vethet fel. Fentiek okán a rendelkezés pontosítása vált szükségessé, melynek eredményeképpen csak azon szennyvíz-, illetve csapadékvíz-előtisztító berendezések telepítéséhez nem szükséges vízjogi engedély, amelyek a 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szerint a megfelelőség igazolási eljárás alapjául szolgáló műszaki specifikációval rendelkeznek. A 2015-ig tartó Program EU kötelezettséget érintő hátralévő feladatai mintegy 828 milliárd Ft-ot tesznek ki, Az EU-s támogatást elnyert beruházások összköltsége (ISPA, Kohéziós Alap, KIOP) mintegy 223 milliárd Ft., amelyből december 31-ig 5,21 milliárd Ft. összköltségű beruházás kerül átadásra, míg 2007 folyamán további 14,13 milliárd Ft összköltségű beruházás került átadásra. A tisztán hazai beruházások körében 2005 és 2006 folyamán a helyi önkormányzatok céltámogatásával kb. 21 milliárd Ft. összköltségű beruházás indult, míg címzett támogatással folyamán kb. 17 milliárd, folyamán pedig 8,5 milliárd Ft. összköltségű további beruházás indult. A következő Programfelülvizsgálat során a fentiekben jelzett beruházások befejezése után a Program költség igénye csökkenthető. 18

19 Ha azt feltételezzük, hogy a Programban szereplő szennyvízberuházások teljes egészében EU társfinanszírozású uniós pályázatok keretében valósulnak meg, akkor a Program finanszírozási szerkezete a következő 9 évben az alábbi becsült évi számokkal jellemezhető évi, nettó bázis áron: Év Beruházás összesen (nettó) Támogatás összesen (max. 85%) EU forrás Állami társfinanszírozás ,3 13,94 2,46 2, ,2 333,94 58,93 69, ,4 250,27 44,17 51,96 Összesen 827,9 598,16 105,56 124,19 Önkormányzati önrész (min. 15%) A Programot és között a Csatlakozási Szerződés szerinti határidős kötelezettségekhez igazítva három szakaszban kell megvalósítani. Az egyes határidőkhöz tartozó fejlesztések jelenleg és a jövőben is egymással párhuzamosan folyhatnak. I. szakasz: a január december 31. Ebben a szakaszban szennyvízbefogadásra érzékeny befogadókon és vízgyűjtő területükön elhelyezkedő 10 ezer LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációkban kell teljes mértékben kiépíteni a szennyvízgyűjtő rendszereket, és LE szennyezőanyag III. tisztítási fokozatú lebontásához szükséges tisztítókapacitást. Az erre a szakaszra eső fejlesztések költségigénye mintegy 19,3 milliárd Ft. Ezzel a határidővel 9 agglomeráció érintett a jogszabály tervezet 2. mellékletében szereplő 1. számú táblázat fejlesztéssel jelölt településein. II. szakasz: december 31. határidős feladatok Ebben a fejlesztési szakaszban a 15 ezer LE-nél nagyobb szennyvízelvezetési agglomerációk kiépítését kell teljesen befejezni. Ezen időszakban az Irányelv szerinti szennyvízgyűjtő hálózat és LE szennyezőanyag lebontásához szükséges II. fokozatú szennyvíztisztító-kapacitás megvalósítása esedékes. Az erre a szakaszra eső költségigény mintegy 462,2 milliárd Ft. Ezzel a határidővel jelenleg 135 agglomeráció érintett a jogszabály tervezet 2. mellékletében szereplő 2. számú táblázat fejlesztéssel jelölt településein. III. szakasz: december 31. határidős feladatok E fejlesztési szakasz során a 2 ezer és 15 ezer LE közötti szennyvízelvezetési agglomerációk szennyvízelvezetésének teljes kiépítését is be kell fejezni. Ezeknél jellemző az 1 LE- re jutó nagyobb csatornahossz (alacsonyabb laksűrűség) és a szennyvíztisztító telepek viszonylag magasabb fajlagos létesítési költsége. Ebben a szakaszban a terhelésnek megfelelő kapacitású gyűjtőhálózat és LE szennyezőanyag lebontására szolgáló II. fokozatú 19

20 szennyvíztisztító-kapacitás bővülés történik meg az országban, mintegy 346,4 milliárd Ft. költségvonzattal. A települési struktúra miatt e szakaszban a szükséges projektek száma lényegesen magasabb, mint a korábbi időszakban. Ezzel a határidővel jelenleg 449 agglomeráció érintett a jogszabály tervezet 2. mellékletében szereplő 3., 4., 5. számú táblázat fejlesztéssel jelölt településein. Nem hanyagolhatók el azok hazai érdekből szükséges beruházások sem, amelyek nem részei a kötelező programnak, teljesítés tekintetében túlmutat utánra. A hazai településhálózat egyenletes fejlesztése érdekében szükséges az is, hogy az EU határidős kötelezettséggel nem terhelt, 2000 LE szennyvízterhelés alatti településeken is, továbbá a 2000 LE feletti agglomerációk településeinek ritkán lakott, nem kellően koncentrált szélső területein - különösen a környezetvédelmi indokból érzékenynek minősülő területeken - mielőbb kiépülhessen a környezetkímélő és költség-hatékony szennyvízkezelési infrastruktúra. Budapest, április Dr. Erdey György Kóthay László 20