A harmonizált ITS szolgáltatások támogatása a TEN-T hálózaton

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A harmonizált ITS szolgáltatások támogatása a TEN-T hálózaton"

Átírás

1 EasyWay Alkalmazási Útmutatók A harmonizált ITS szolgáltatások támogatása a TEN-T hálózaton MUNKAPÉLDÁNY 2. verzió EasyWay is a trans-european project co-financed by the European Commission (DG MOVE)

2 Szójegyzék DG... DG Move... ESG... EU... HGV... ITS... LoS... PT... TEN-T EA... TEN-T Roads... TMC... TMP... VMS... Alkalmazási Útmutatók Európai Bizottság Mobilitásért és Közlekedésért Felelős Főigazgatósága Szakértői csoportok Európai Unió Nehéz tehergépjárművek Intelligens közlekedési rendszerek Szolgáltatás színvonala Közösségi közlekedés Transz-európai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hatósága Transz-európai Közlekedési Hálózat Forgalomirányító központ Forgalmi menedzsment terv Változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák

3 Az EasyWay egy többéves projekt a harmonizált intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Európán átívelő alkalmazása érdekében, olyan alkalmazási területeken, mint az utazási információs szolgáltatások, a forgalmi menedzsment, a teherforgalmi és logisztikai szolgáltatások, stb... Az EasyWay közel 30 országból mintegy 150 útüzemeltetőt fog össze, ezek a partnerek közösen dolgoznak a projekten, mely fokozatosan a tagállamok közötti együttműködési platformmá alakul. A projekt összhangban van az ITS Direktívával, melyet az Európai Bizottság évben fogadott el. Az EasyWay partnerek közösen dolgozták ki az Európán átívelő, harmonizált ITS szolgáltatásokhoz szükséges Alkalmazási Útmutatókat, melyeket a tagállamok útüzemeltetői már most is alkalmaznak. Miért dolgozta ki az EasyWay közösség az Alkalmazási Útmutatókat? Az EasyWay projektben résztvevő útüzemeltetők az alábbi célok megvalósítására dolgozták ki az EasyWay Alkalmazási Útmutatókat : ITS szolgáltatások folytonosságának támogatása a TEN-T úthálózaton; a harmonizált ITS szolgáltatások alkalmazásának támogatása a TEN-T úthálózaton; az úthasználó- központú szemlélet kialakítása; annak biztosítására, hogy az EasyWay alkalmazások valójában a legjobb megoldást adják az alábbi prioritások elérésére: > közúti közlekedésbiztonság javítása; > az úthálózat hatékonyságának javítása; > a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése. Mik is valójában az EasyWay Alkalmazási Útmutatók? Az Alkalmazási Útmutatók tartalma lehetővé teszi az alábbiakat: EasyWay ún. ITS alapszolgáltatások alkalmazásához megoldások nyújtása. Az úthálózat elemeire jellemző üzemeltetési könnyezettel összhangban az ITS alkalmazáshoz tartozó szolgáltatási szint meghatározása. A tagállamokban az ITS szolgáltatások legjobb gyakorlatainak elterjesztése (műszaki, szervezeti és egyéb jellemzőik). Az adott alkalmazási területen a vonatkozó szabványok elterjesztése. Az egyes nemzeti alkalmazások adatbázisának integrálása. Lehetőségek azonosítása, ha azok bármilyen mértékben lehetővé teszik hozzáadott európai értékek elérését: > úthasználói szempontból (közlekedésbiztonság, hatékonyság, elfogadás); > útüzemeltetői szempontból (biztonság, folytonosság, hatékonyság). (*) Az EasyWay projektben 22 tagállam és 8 megfigyelő ország vesz részt 3

4 Mi az Alkalmazási Útmutatók szerepe az EasyWay keretében? Az Alkalmazási Útmutatók útmutatást biztosítanak a tagállamoknak az ITS alapszolgáltatások megvalósításában. Az Útmutatók egységes szolgáltatási szinteket rögzítenek a 26 európai tagállam vonatkozásában. ITS direktíva EasyWay alkalmazási útmutatók ajánlások Európai dimenzió Alkalmazások jellemzői Létező szabványok EasyWay szolgáltatási szintek Üzemeltetési környezetek DATEX profil A szolgáltatási szinteknek megfelelő ITS alkalmazások nemzeti eredmények A szolgáltatási szinteknek megfelelő ITS alkalmazások EasyWay Alkalmazások Üzemeltetési környezetek 4 Mi a haszna az EasyWay Alkalmazási Útmutatóknak? Az Alkalmazási Útmutatók gyűjteménye egy megfelelő eszköz az ITS alap-szolgáltatások megvalósításához, az országok közötti tapasztalatcsere támogatására. Az EasyWay partnerek az ITS alap-szolgáltatásokat az Útmutatók alapján valósítják meg, így biztosítva a TEN-T úthálózaton az EasyWay projekt szolgáltatási szintjeinek használatát. Az EasyWay Alkalmazási Útmutatókat az útüzemeltetők az alábbiak vonatkozásában használják az ITS szolgáltatások megvalósításánál: > a figyelembe vett ITS alap-szolgáltatások egységes megközelítése; > az alkalmazni kívánt szolgáltatási szintek meghatározása; > ITS keretrendszerhez való kapcsolódás. Az EasyWay projekt keretében az Útmutatók referenciát jelentenek az ITS szolgáltatások monitoringjához és menedzsmentjéhez. Hogyan készülnek az Alkalmazási Útmutatók? Az Alkalmazási Útmutatók különböző ITS alkalmazásokra/szolgáltatásokra vonatkoznak (utazási információs szolgáltatások, forgalmi menedzsment, stb.). A különböző alkalmazásokra vonatkozóan egy-egy szakértői csoport keretében folyik a műszaki munka. A szakértői csoportok tagjai az EasyWay partnerek/tagországok szakértőiből állnak. A szakértői csoportokon belül minden egyes Útmutatónak van egy felelőse, aki a munkáért és annak megfelelő tartalmáért felelős, valamint az adatgyűjtést szervezi. Az Alkalmazási Útmutatók továbbfejlesztésére és bővítésére általában a szakértői csoport tesz javaslatot. Az EasyWay Steering Committee meghatároz olyan időszakokat, amikor a dokumentumok nem változhatnak tartalmilag (ebben az időszakban a szakértői csoportok elvégzik az Útmutatók bővítést, továbbfejlesztését); és olyan időszakokat is, mely alatt az EW partnereknek lehetőségük van módosítani és véleményezni az Útmutatók tartalmát. Végül, amennyiben mindenben megállapodás megszületik, az Útmutatók végső változatát az EasyWay projekt Steering Committee és Supervisory Programme Board grémiumai hagyják jóvá.

5 Hogyan kapcsolódnak az Alkalmazási Útmutatók az európai ITS Direktívához? Az Európai Bizottság Mobilitásért és Közlekedésért Felelős Főigazgatósága (EC DG MOVE) felelős az ITS Direktíva (2010/40/EC) végrehajtásának folyamatáért, azzal a céllal, hogy megkönnyítse az európai harmonizált közúti ITS szolgáltatásokra vonatkozó specifikációk és szabványok elfogadását. Az EasyWay partnerek a négy kiemelt jelentőségű alkalmazási terület különböző szintjein vesznek részt a munkákban. A négy kiemelt jelentőségű terület a következő: I. a közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása; II. a forgalmi- és teherszállítási menedzsment szolgáltatások folyamatossága; III. a közúti közlekedésbiztonsággal és a szállítás biztonságával kapcsolatos ITS-alkalmazások; IV. a járműveknek a közlekedési infrastruktúrával való összekapcsolása. Meg kell jegyezni, hogy az EasyWay szakértői csoportok foglalkoznak ezen kiemelt jelentőségű alkalmazások legnagyobb részével. Ezek a témák a szolgáltatások nyújtása, illetve a funkcionális kialakítás témakörök keretében szerepelnek az Útmutatókban. A teljes EasyWay közösség elkötelezett az Alkalmazási Útmutatókra vonatkozó munkaprogram megvalósításában, amely tartalmazza az Alkalmazási Útmutatók évi változatainak alkalmazását és továbbfejlesztését, amely továbbra is kulcsfontosságú. Az Alkalmazási Útmutatók a DG MOVE szemében az elérhető információk adatbázisa, legjobb megoldások és ajánlások gyűjteménye az ITS Direktíva megvalósításának támogatására. Hogyan épül fel ez a kézikönyv? Az EasyWay projektek megvalósításához összesen 16 db Alkalmazási Útmutató, és 3 db, az ún. Támogató Tevékenység keretében elkészült dokumentum tartozik. Az Alkalmazási Útmutatók az EasyWay projekt során megvalósított ITS szolgáltatásoknak felelnek meg. Az Útmutatók az EW három alkalmazási területének és az alapszolgáltatásoknak megfelelően csoportosíthatóak. A Támogató tevékenységek képezik az EasyWay projekten belül az ITS szolgáltatások gerincét. Ezek a Támogató tevékenységek segítik a partnereket a harmonizált és folytonos szolgáltatások kialakításában a TEN-T hálózaton, támogatva az úthasználó-barát megközelítést az európai ITS szolgáltatások megvalósítása során. FORGALMI MENEDZSMENT SZOLGÁLTATÁSOK 6 Alkalmazás Útmutató UTAZÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK 8 Alkalmazás Útmutató TEHERFORGALMI ÉS LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK 2 Alkalmazás Útmutató ITS SZOLGÁLTATÁSOK ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓI VJT-n megjelenő harmonizált információk végfelhasználói megközelítés VJT HARMONIZÁCIÓ Határokon átívelő és folytonos szolgáltatást támogató adatcsere protokoll DATEX II Harmonizált hálózati jellemzés és referenciák EASYWAY ÜZEMELTETÉSI KÖRNYEZET HARMONIZÁLT ÉS FOLYTONOS its SZOLGÁLTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGEK 5

6 Alkalmazási Útmutatók összefoglalója Utazási Információs Szolgáltatások P 7 P 8 P 9 P 10 P 11 P 12 Alkalmazási Útmutatók összefoglalója Forgalmi Menedzsment Szolgáltatások P 13 P 14 P 15 P 16 P 17 P 18 P 19 P 20 dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek TMS-DG01 Sebességszabályozó rendszerek TMS-DG02 felhajtás-szabályozás TMS-DG03 Leállósáv-használatot szabályozó rendszerek TMS-DG04 veszélyre figyelmeztető rendszerek TMS-DG05 Nehéz tehergépjárművek előzési tilalmát szabályozó rendszerek TMS-DG06 közlekedési folyosók és hálózatok stratégiai forgalmi menedzsmentjes TMS-DG07 vészhelyzet menedzsment TMS-DG08 Alkalmazási Útmutatók összefoglalója Teherforgalmi és Logisztikai Szolgáltatások P 21 P 22 Intelligens tehergépjármű-parkolás FLS-DG01 Túlméretes- és veszélyes szállítmányok szabályozása FLS-DG02 Támogató Tevékenységek összefoglalója MARE NOSTRUM P 23 Eseményekre vonatkozó információs szolgáltatás (előrejelzés és valós idejű) TIS-DG02 forgalmi információs szolgáltatás TIS-DG03 Sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatások TIS-DG04 Várható utazási idő információs szolgáltatások TIS-DG05 Időjárási információs szolgáltatások TIS-DG06 ko-modális utazási információs szolgáltatások TIS-DG07 változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák harmonizációja SA-DG01 Támogató Tevékenységek összefoglalója Adatcserére vonatkozó protokoll P 24 datex II SA-DG02 Támogató Tevékenységek összefoglalója Összekapcsolt ICT infrastruktúra P 25 P 26 P 27 EasyWay szolgáltatások technológiai (üzemeltetési) környezete SA-DG03 Alapvető szolgáltatások Európa-szerte (térkép) Szójegyzék 6

7 Utazási Információs Szolgáltatások Eseményekre vonatkozó információs szolgáltatás (előrejelzés és valós idejű) _ TIS-DG02 Eseményekre vonatkozó információs szolgáltatás Hogyan lehet hatékonyan alkalmazni az eseményekre vonatkozó információs szolgáltatásokat Az előrejelzésen és a valós idejű tájékoztatáson alapuló információszolgáltatások figyelmeztetéseket biztosítanak az utazás előtt a járművezetőknek az úthálózaton fennálló és bekövetkező veszélyes helyzetekről/jelenségekről (úton folyó munkák, rendkívüli események/rendezvények), valamint az úthálózat valós idejű eseményeiről (balesetek, útlezárások, kapcsolódó közlekedési eszközök menetrendjéről, stb.). Ezek az információk segítik a járművezetőket a megfelelőbb útvonalválasztásban és az utazási időpont megválasztásában. Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez A hatékonyabb útvonalválasztás és a biztonságosabb utazás érdekében Jelen Útmutató elsősorban azon ITS szereplőknek szól, akik érdekeltek a forgalmi előrejelző szolgáltatások, és a valós idejű információs szolgáltatások nyújtásában. Az előrejelző szolgáltatások és a valós idejű információs szolgáltatások hozzájárulnak az útüzemeltetők általános céljainak megvalósításához. Az Útmutató részletesen foglalkozik az előrejelzéshez és a valós idejű eseményekről szóló üzenetekhez szükséges információkkal. A váratlan események általában veszélyes helyzetekhez kapcsolódnak; az ezekre vonatkozó információadás célja a balesetek megelőzése, az útvonalválasztás befolyásolása, és ezáltal az úthálózat biztonságosabbá és hatékonyabbá tétele. Fontos, hogy a veszélyre figyelmeztető információk minél gyorsabban eljussanak az úthasználókhoz. A várható eseményekről szóló információk lehetővé teszik az utazás előtt mind az útvonal, mind pedig az utazási mód megválasztását. Követelmény 0 szint 1 szint 2 szint 3 szint Felhasználói felület (nyelv, megjelenés) Szomszédos rendszerek közötti információáramlás A helyi és az alsóbbrendű úthálózat információi Információ részletessége egyetlen nyelven érhető el az információ (minden hivatalos nyelven) nincsen információcsere csak a TEN-T hálózatra vonatkozó információk nincs angolul + még egy meghatározott nyelven elérhető az információ (minden hivatalos nyelven) információcsere csak a közvetlenül szomszédos részek között a nagyobb és fontosabb, nem TEN-T hálózati elemekre vonatkozóan adott útvonalra (2 csomópont között) amennyiben lehetséges (felhasználói eszközök segítségével) az információk nyelv-függetlenül is elérhetők információcsere a szomszédos rendszereken túl is szükség esetén a helyi úthálózat információi, amennyiben ezeknek hatásuk van a TEN T hálózatra adott útszakaszokra (kb. 1 km-re) Információ szintje esemény (pl. torlódás) esemény + időtartama esemény + időtartama + következménye pontos helyre vonatkozóan (koordináták) esemény + időtartama + következménye + alternatív útvonal Az Útmutatóban szereplő, az eseményekre vonatkozó információs szolgáltatás szolgáltatási szintjeinek meghatározásakor az úthasználói szempontok kerültek figyelembe vételre, mint pl. nyelv-független átfogó információk, valamint a határokon átnyúló szolgáltatások (helyi és az alsóbbrendű úthálózat információi). A szolgáltatás kialakításának folyamatait a vonatkozó Alkalmazási Útmutató részletesen tárgyalja. Az Útmutató követelményeket tartalmaz az adatminőségre vonatkozóan, mely fontos a szolgáltatási szintek meghatározásakor. Hogyan érhető el az eseményekre vonatkozó információs szolgáltatások magasabb szolgáltatási színvonala és nagyobb fokú harmonizációja Európa-szerte A jelenleg működő alkalmazások és információs rendszerek követelményei igen különbözőek, az egyes országok nemzeti stratégiái és megvalósítási stratégiái miatt. Így minimális szolgáltatási szintek kikötése nem célszerű. Azonban a szolgáltatási szintek és kritériumok meghatározása igen lényeges az információszolgáltatás szempontjából; a jövőbeli fejlesztések ezzel a folyamattal párhuzamosan haladhatnak a szolgáltatási szintek nagyobb európai harmonizációja érdekében. Az ajánlások által a szolgáltatásokat egyre inkább európai kontextusban lehet kezelni; például a szolgáltatóknak meg kell próbálniuk többnyelvű (amennyiben ez lehetséges) vagy nyelv független (szimbólumok és piktogramok segítségével) információszolgáltatást biztosítaniuk. Az Útmutató tartalmaz szabványokat, előírásokat, ajánlásokat és már működő európai projekteket, hogy az információátvitelt és információszolgáltatást szabványosítani lehessen, mivel ezek közvetlenül érintik az előrejelzéseket és a valós idejű eseményekre vonatkozó információs szolgáltatásokat. Az Útmutatók későbbiekben kidolgozandó változatainak az a célja, hogy ezek az Útmutatók több leírást tartalmazzanak, és a harmonizáció érdekében még szigorúbban határozzák meg a szolgáltatási és az adatminőségi szinteket, úgy, hogy a követelmények összekapcsolhatók legyenek az ún. útüzemeltetési környezettel. Mivel több EasyWay kutatás befejeződött, így egyre több műszaki jellegű útmutatás is lehetővé válik, pl. az interaktív útvonalajánlás területén. 7

8 Utazási Információs Szolgáltatások Forgalmi információs szolgáltatás _ TIS-DG03 Forgalmi információs szolgáltatás Hogyan biztosít hatékony tájékoztatást a forgalmi információs szolgáltatás a multimédiás hálózaton keresztül A forgalmi információs szolgáltatások a TEN-T úthálózat meghatározott részein nyújtanak forgalmi információkat az úthasználóknak. Az előrejelzett, vagy a valós idejű információk mind utazás előtt, mind pedig utazás közben elérhetőek. Az információk továbbításához különböző információs csatornák használhatók (pl. VJT-k, weboldalak, rádió/tv, mobiltelefonok, navigációs berendezések, stb.). A szolgáltatás mind általános, mind pedig személyre szabott forgalmi információkat is továbbíthat az úthasználók felé. Forgalmi információk a hatékony útvonalválasztáshoz és a fenntartható utazáshoz hasznosak utazás előtt és utazás közben; hasznosak az utazás megtervezéséhez, hogy az mikor és hogyan történjen; segítségével minimalizálhatóak a forgalmi torlódásokból eredő káros hatások. Így az úthasználók információval rendelkeznek a forgalmi körülményekről, melyek jelentősen hozzájárulnak a közúti közlekedés környezeti hatásainak mérsékléséhez, az energiahatékonysághoz és a közlekedésbiztonságához. Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Követelmény 0 szint 1 szint 2 szint Felhasználói felület egyetlen meghatározott nyelven érhető el Szomszédos rendszerek közötti információáramlás Helyi és alsóbbrendű úthálózat információi Információ részletezettsége nincsen információcsere nincs nincs a rendelkezésre álló adatok/ információk egy közös, meghatározott nyelven (angolul) érhetők el csak a közvetlenül szomszédos területek között forgalmi információk a fő útvonalakra adott útvonalra (2 csomópont között) a rendelkezésre álló adatok/ információk nyelvtől függetlenül elérhetők szomszédos rendszereken túl is forgalmi információk a fő útvonalakon kívül is elérhetők információk adott útszakaszokra (kb. 1 km-re) Hogyan érhető el a forgalmi információs szolgáltatások magasabb szolgáltatási szintje és folytonossága Európa-szerte Ideális esetben a forgalmi körülményekről szóló információknak elérhetőnek kellene lenniük egész Európa-szerte, a szomszédos régiókon, és tagállamokon átnyúló módon. Az Útmutató célja a jelenleg működő szolgáltatások továbbfejlesztése egy valódi pán-európai szolgáltatássá, továbbá a megfelelő szolgáltatási színvonal biztosítása. A szolgáltatás folytonosságának szempontjai: a lefedettség (földrajzi és időbeli rendelkezésre állás); a folytonosság a közlekedési folyósokra, illetve a TEN-T hálózatra vonatkozóan; a nyelv-függetlenségre vonatkozó jellemzők. 8

9 Utazási Információs Szolgáltatások Sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatások _ TIS-DG04 Sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatások Hogyan lehet statikus vagy dinamikus sebességszabályozásra vonatkozó információkat megjeleníteni A sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatás az adott útszakaszon maximálisan megengedett sebességértéknek a járművezető felé különböző módokon való továbbítását jelenti. Ez olyan statikus és dinamikus információk továbbítását jelenti, melyeket az útüzemeltetők a forgalmi menedzsment keretében használnak (nehéz tehergépjárművekre vonatkozó sebességek, úton folyó munkavégzés miatti korlátozás, kedvezőtlen időjárás, szennyezés, stb.). A sebességkorlátok folyamatos ismerete és a biztonságos vezetés a TEN-T hálózaton a következőket jelenti: közúti közlekedésbiztonság növelése: a balesetek számának csökkentése; járművezetők bizonytalanságának csökkentése (érvényes sebességkorlátozások továbbítása üzemeltetési határon átnyúló szakaszokon); forgalmi menedzsment intézkedések támogatása. Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Követelmény 0 szint 1 szint 2 szint 3 szint Felhasználói felület egyetlen meghatározott nyelven érhető el Szomszédos rendszerek közötti információáramlás Helyi és alsóbbrendű úthálózat információi nincsen információ-csere a rendelkezésre álló adatok/ információk különböző, vagy egy közös, meghatározott nyelven érhetők el információcsere csak a közvetlenül szomszédos részek között az információ rendelkezésre állása nyelv-független információcsere szomszédos rendszereken túl is nem értelmezhető: nem szükséges tájékoztatás a helyi és az alsóbbrendű úthálózat sebességkorlátozásairól Információ részletessége Infrastrukturális megjelenítés Navigációs rendszer (lefedettség) adott földrajzi területre nem teljes, sok lefedetlen terület adott útvonalra (2 csomópont között) adott útszakaszokra (kb. 10 km-es szakaszok) néhány lefedetlen terület kevés lefedetlen terület teljes lefedettség Statikus/dinamikus adatok csak statikus adatok statikus és részben dinamikus/ időszakos adatok statikus és teljesen dinamikus adatok Hogyan érhető el a harmonizált sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatások magasabb szolgáltatási szintje Európa szerte Az európai kihívást az adatgyűjtés, az adattárolás, az adatfrissítés harmonizált módszerei jelentik, valamint az útüzemeltetők és a térképkészítők közötti szoros és egyszerű együttműködés. Ezek az egyes országokban különbözőek lehetnek a szabályozások különbözősége miatt. 9

10 Utazási Információs Szolgáltatások Várható utazási időkre vonatkozó információs szolgáltatások _ TIS-DG05 Várható utazási időkre vonatkozó információs szolgáltatások Hogyan lehet hatékony módon tájékoztatást nyújtatni a várható utazási időkre vonatkozóan multimédiás hálózaton keresztül A várható utazási időkre vonatkozó információs szolgáltatások a TEN-T hálózat meghatározott részeire vonatkozóan szolgáltatnak információt az úthasználóknak az utazási időkről. Ezek a valós idejű, pontos és folyamatosan frissített információk utazás közben és utazás előtt is elérhetőek. Különböző kommunikációs csatornák használhatók: VJT-k, internetes weboldalak, rádió, TV, mobiltelefon, okostelefon, navigációs berendezések, stb. A hatékony forgalmi menedzsment, a biztonságos, idő-hatékony és fenntartható utazások érdekében A várható utazási idő előrejelzése jelentősen hozzájárul a forgalomlefolyás hatékonyságának növeléséhez, azáltal, hogy a közlekedők a költségek és az időmegtakarítás szempontjából legkedvezőbb útvonalat választják, így a szolgáltatás széleskörű alkalmazása csökkenheti a torlódások kialakulását. A szolgáltatás hozzájárul továbbá a közlekedésbiztonság javításához, és a környezetszennyezés csökkentéséhez is. A hatékonyság összefüggésben van az utazási idővel (rövidebb utazások) és az utazási móddal, melyek mindegyike az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkenéséhez vezet. Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Követelmény 0 szint 1 szint 2 szint Kapcsolat a szomszédos rendszerekkel Helyi és az alsóbbrendű úthálózatok információi Információ részletessége (helyszínre vonatkozóan) nincsen információcsere nincs nincs utazási időre vonatkozó információ cseréje csak a közvetlenül szomszédos területek között utazási idők információi a főútvonalakra adott útvonalra vonatkozóan (2 csomópont között) Statikus / dinamikus statikus / múltbeli adatok statikus / múltbeli adatok + részben dinamikus adatok szomszédos rendszereken túl is információcsere utazási idők információi a főútvonalakon kívül is elérhetőek adott útszakaszra (kb. 1 km-es szakaszok) statikus / múltbeli adatok + teljesen dinamikus adatok Hogyan érhető el a várható utazási időkre vonatkozó információk rendelkezésre állásának és megjelenítésének magasabb szolgáltatási színvonala és folytonossága A szolgáltatással kapcsolatos európai kihívás a szolgáltatás lefedettsége (a földrajzi és időbeli lefedettség), a szolgáltatásnak a közlekedési folyósokon és TEN-T hálózaton való folytonosságára, valamint nyelv-függetlensége. 10

11 TRAVEL Utazási INFORMATION Információs SERVICES Szolgáltatások TIS-DG01 Időjárási _ Deployment információs guideline szolgáltatások synthesis _ TIS-DG06 Időjárási információs szolgáltatások Hogyan biztosítanak hatékony tájékoztatást az időjárási információs szolgáltatások egy multimédiás hálózaton keresztül Az időjárási információs rendszerek általános meteorológiai adatokat szolgáltatnak az adott régióról (hőmérséklet, szél iránya és nagysága), az úthálózat egyes elemein tapasztaltható időjárási eseményekre figyelmeztetnek és küldenek üzeneteket (köd, jegesedés, erős zápor, stb.), valamint az úthálózat egyes speciális elemeire vonatkozó információkat szolgáltatnak (pl. hidak, melyek erős szélben lezárásra kerülhetnek). Az információkat (pl. útburkolat állapota, látótávolság, csapadék, erős szél) akkor kell az úthasználók rendelkezésére bocsátani, ha kedvezőtlen időjárási körülményekre kell számítaniuk a későbbi útszakaszokon, vagy azok egy részén. A járművek típusának (közösségi közlekedés, nehézteher-gépjárművek) vagy pedig az általuk szállított áru jellegének megfelelően az időjárási információk teljes köre, vagy egy része lehet hasznos. A hatékony forgalmi menedzsment és a biztonságos közlekedés érdekében Jelen Útmutató azon szereplők számára nyújt információkat, akik érintettek a közlekedésmeteorológiai információk szolgáltatásaiban. Az úthasználóknak a kedvezőtlen időjárási körülményekről, az előttük lévő szakaszról, vagy egy adott útszakaszokról szükséges információkat szolgáltatni. Így ez az információszolgáltatás nagymértékben hozzájárul az útüzemeltetők általános célkitűzéseinek megvalósításához. Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Követelmény 0 szint 1 szint 2 szint Felhasználói felület, nyelv Kapcsolat a szomszédos rendszerekkel Helyi és az alsóbbrendű hálózatok információi Az információk szintje/ minősége egyetlen rögzített nyelven érhető el (minden hivatalos nyelven) nincsen információcsere csak TEN-T hálózaton áll rendelkezésre információ csak időjárási információk angol nyelven + egy rögzített nyelven elérhető információk (minden hivatalos nyelv) csak a közvetlenül szomszédos területek közötti információcsere információcsere és információ a stratégia úthálózaton, mely nem része a TEN-T hálózatnak + időjárási körülményekre vonatkozó figyelmeztetések lehetőség esetén (végfelhasználói felülettől függően): a rendelkezésre álló információk több nyelven / nyelvtől függetlenül elérhetők szomszédos rendszereken túl is van információcsere igény esetén további információ a TEN-T-ra hatással bíró helyi utakról + aktuális körülmények elemzése és előrejelzés Hogyan érhető el az időjárási információs szolgáltatások elérhetőségének és megjelenítésnek magasabb szolgáltatási színvonala a folytonosság és a megbízhatóság tekintetében Minden helyi időjárási információs szolgáltatás megvalósítása hozzájárul az EasyWay projekt céljaihoz. Tisztán műszaki alapon kijelenthető, hogy minden újabb alkalmazás további hozzájárulást jelent ezekhez a célokhoz. Szolgáltatói és úthasználói szempontból azonban további követelmények is felmerülnek. Az úthasználók/végfelhasználók csak akkor fogadják el a szolgáltatást (és lesznek hajlandók fizetni érte), ha az valóban nagy kiterjedésű területeket fed le megfelelő előrejelzési időtávval. A nemzetközi szolgáltatások megvalósításának lehetősége érdekében (több országot lefedő szolgáltatás) az utazási információs szolgáltatások műszaki és szervezeti szempontjainak harmonizációja szükséges. 11

12 TRAVEL Utazási INFORMATION Információs SERVICES Szolgáltatások Ko-modális TIS-DG01 _ Deployment utazási információs guideline synthesis szolgáltatások _ TIS-DG07 Ko-modális utazási információs szolgáltatások Hogyan lehet a ko-modális utazásra vonatkozón átfogó információkat biztosítani A ko-modális utazás információs szolgáltatások egyidejűleg kínálnak információkat a különböző utazási módokról/eszközökről (multimodális információ) és/ vagy ugyanarra az útvonalra vonatkozó különböző utazási módokról/eszközökről adnak információkat (intermodális információ). Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez A magas szintű mobilitás, közlekedési módváltás és a kisebb környezeti terhelés érdekében A ko-modális utazási információs szolgáltatások a közlekedési módok közötti váltást támogatják a környezetbarát közlekedési módok/eszközök előnyben részesítésével, használatuk a közlekedési infrastruktúra hatékonyabb üzemeltetéséhez, valamint kedvezőbb kihasználtságához vezethet. Az úthasználóknak lehetőségük van választani a különböző utazási módok/ eszközök között, vagy választhatják az inter-modális utazási lehetőségek kombinációját. Az útfelhasználók átfogó információkat kapnak az alternatív lehetőségekről, így a szolgáltatás a közösségi mobilitást támogatja. Kritérium 0 szint 1 szint 2 szint 3 szint 4 szint Kapcsolat a szomszédos nincs két különböző három különböző négy különböző négynél több rendszerekkel adatforrás adatforrás adatforrás különböző adatforrás Helyi és alsóbbrendű úthálózatok információi nincs TEN-T úthálózat TEN-T úthálózat és főbb nem TEN-T elemek Statikus/ dinamikus nincs egyéni és közösségi közlekedésről is csak statikus információ egyik típusú közlekedésre vonatkozóan valós idejű szolgáltatás (egyéni vagy közösségi közlekedés) TEN-T és másodlagos úthálózat valós idejű információk mind az egyéni, mind pedig a közösségi közlekedésre teljes úthálózat minden korábbi szint információi + repülőtéri valós idejű információk Földrajzi kiterjedés nincs helyi regionális nemzeti nemzetközi Közlekedési módok nincs egy közlekedési mód információi Közösségi közlekedés üzemeltetőinek részvétele Ko-modalitás (multi-modalitás, inter-modalitás) nincs nincs egy közösségi közlekedési üzemeltető két közlekedési mód/ eszköz összehasonlítása két közlekedési mód / eszköz információi nagyobb városok közösségi közlekedésének üzemeltetői minden közlekedési mód/eszköz összehasonlítása Útvonal-megjelenítés nincs listásan listásan + csomópontok statikus térképei Mobileszközök használatának támogatása Szolgáltatási tulajdonságok három közlekedési mód /eszköz információi minden jelentősebb közösségi közlekedés üzemeltető minden közlekedési mód/eszközmód öszszehasonlítása plusz két mód összekötése listásan + útvonalak statikus térképei több mint három közlekedési mód / eszköz információi 3 szint + kisebb magán vállalatok is minden közlekedési mód/eszköz összehasonlítva és összekapcsolva listásan + interaktív térképek nincs igen nincs adat nincs adat nincs adat nincs menetrendek személyre szabott menetrendek személyre szabott menetrend + költségek jelzése előzőek + utazás környezeti hatásának megjelenítése Hogyan érhető el a ko-modális utazási információs szolgáltatások magasabb szolgáltatási színvonala a jobb lefedettség és az információk megjelenítésének tekintetében A ko-modális rendszerek esetében az európai kihívások: a szolgáltatás lefedettsége (földrajzi és időbeli rendelkezésre állás), a fő közlekedési folyósokon és a TEN-T hálózaton való folytonosságuk, valamint nyelv-függetlenségük. A szolgáltatások alapja a jól definiált közös geo-referencia rendszer, az integrált adat-modell, a megfelelő adat-formátumok, valamint az adatcserére vonatkozó protokollok megfelelő definiálása, mely a ko-modális alkalmazások érdekében lehetővé teszi a különböző forrásokból származó adatok integrálását. A magas szintű szolgáltatások érdekében elengedhetetlen az átfogó minőségbiztosítás, amely kielégíti az úthasználók igényeit, elsősorban azért, mivel a ko-modális utazási információs szolgáltatások különböző adatforrásokat használnak. 12

13 Forgalmi Menedzsment Szolgáltatások Dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek _ TMS-DG01 Dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Hogyan biztosítható az úthasználók számára a forgalmi sávoknak a forgalmi igényekhez - megfelelő eszközökkel - történő hozzárendelése A dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek a forgalmi sávoknak időszakonként változó felosztását teszik lehetővé az aktuális forgalmi igényeknek megfelelően. Ezt a változó forgalmi sáv felosztást különböző forgalomirányító berendezések, VJT-k, útburkolatba süllyesztett LED markerek, útirányt jelző táblák, stb. segítik. Több alapvető forgalomszabályozó rendszert lehet megkülönböztetni: váltakozó irányú sávhasználatot biztosító rendszer, csomópontok sávkiosztását szabályozó rendszer, alagutak és környezetük sávfelosztását szabályozó rendszer, a leállósáv használatát biztosító rendszer. A hatékony forgalmi menedzsment és biztonságos közlekedés érdekében A dinamikus sávkiosztást lehetővé tevő rendszerek alapvető célkitűzései: a kapacitás növelése a rendelkezésre álló közlekedési felület jobb kihasználásával; a forgalmi sávok időszakos lezárásának biztosítása balesetek, fenntartási munkák, és úton folyó munkák esetében (a forgalmi sávok megfelelő biztosítása). automatikus kamerás megfigyeléssel Információ megjelenítés Megfigyelés Szolgáltatás szintje A szint B szint C szint hagyományos közlekedési jelzőtáblákkal dinamikus prizma VJT manuálisan, rendőrök és/vagy útellenőrök által félautomata, rendőrök és/vagy útellenőrök által, valamint kamerákkal automatikusan kamerák, detektorok és érzékelők által Be- és kikapcsolás manuálisan a helyszínen manuálisan és távvezérléssel manuálisan és döntéstámogató rendszerrel Sávok felszabadítása fizikai elkorlátozással (rendőrség vagy útellenőrök által) fizikai elkorlátozás és kamerás megfigyelés Ellenőrzés rendőri/útellenőri jelenléttel automatikus kamerás megfigyeléssel fizikai elkorlátozás és kamerás megfigyelés + automatikus észlelés automatikus kamerás megfigyeléssel Az ellenőrzést, mint kiegészítő követelményt kell figyelembe venni a szolgáltatási szint kialakításakor, a nemzeti vagy a regionális politikáktól és a szolgáltatás alkalmazásának helyi sajátosságaitól függően. Az ellenőrzési követelmény nem tekinthető kritikusnak vagy kötelezőnek a szolgáltatási szint elérési folyamatában. Ennek következtében a kötelezettségek, melyek az ellenőrzés alkalmazására vonatkoznak nem terhelhetők az EW partnerekre. Az «A», «B» és «C» jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az Alkalmazási Útmutató jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel. Hogyan érhető el a dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek magasabb szolgáltatási színvonala és harmonizált alkalmazása Figyelembe véve a dinamikus sávhasználatot támogató rendszerek európai szintű alkalmazását szükséges a biztonsági követelmények összehangolása és az egyértelmű utasítások alkalmazása a megfelelő járművezetői viselkedés biztosítására. Ezt figyelembe véve a VJT-n megjelenő információk harmonizációját támogatja és koordinálja az EGS4 szakértői csoport ún. Mare Nostrum tanulmánya. A kommunikációs eszközök interoperabilitását és együttműködését kell biztosítani a különböző üzemeltetésű területek/szakaszok forgalomirányító központjai között. 13

14 TRAFFIC Forgalmi MANAGEMENT Menedzsment SERVICES Szolgáltatások TMS-DG02 Sebességszabályozó _ Deployment rendszerek guideline synthesis _ TMS-DG02 Sebességszabályozó rendszerek Hogyan lehet a sebességszabályozó rendszerek által nyújtott megoldásokat alkalmazni Sebességszabályozás/sebesség menedzsment alatt a maximális megengedett sebesség rugalmas változtatását értjük, melynek célja a járművezetők támogatása az aktuális forgalmi és időjárási körülményeknek megfelelő mindenkori sebességérték megválasztásában. A rendszer VJT-ken keresztül jelzi ki a kötelező, vagy pedig a javasolt maximális sebességet, igazodva az aktuális forgalmi- és/vagy útviszonyokhoz. A hatékony és fenntartható forgalmi menedzsment, valamint a biztonságos közlekedés érdekében A változó sebességszabályozó rendszerek legfontosabb célkitűzései a járművezetők támogatása a biztonságos utazási sebesség megválasztásában, és/vagy a forgalomlefolyás folyamatosságának fenntartása. Ezzel egyes esetekben a sebességszabályozó rendszerek alkalmazása hozzájárul a környezeti károk csökkentéséhez (pl.: levegőszennyezés, zajterhelés, stb.). A kijelzett sebességhatároknak összhangban kell lenniük a mindenkori forgalmi- és útkörnyezeti körülményekkel, ebben az esetben a járművezetők elfogadják és betartják azokat. Ezáltal javul a közlekedésbiztonság, nő a mobilitás, egyenletesebb a forgalomlefolyás, növekszik az utazási komfort, továbbá csökken a környezetterhelés. Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Szabályozás részei Jelzőtáblák (VJT) Jelzések életbeléptetése és ellenőrzése Szolgáltatási szint A szint B szint C szint mozgó jelzésképek (lapozható, dinamikus prizma LED technológia forgatható, stb.) manuálisan, a helyszínen manuálisan, táv-ellenőrzéssel automatikus Érzékelés nincs időterv alapú a célnak megfelelő szenzorokkal felszerelt rendszer Forgalomirányító központtal való kommunikáció nincs, pontszerű alkalmazás időszakos kapcsolódás (GPRS vagy telefon kapcsolat) szélessávú, folyamatos kapcsolat Az «A», «B» és «C» jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az Alkalmazási Útmutató jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel. A magasabb szolgáltatási szintek elérése érdekében Európa-szerte támogatni kell a koordinált alkalmazásokat Koordinált megvalósítási tervekre van szükség azokon az európai útszakaszokon, ahol bizonyított módon a legnagyobbak az elérhető haszonértékek (pl. ahol az EasyWay célkitűzéseinek vonatkozásában teljesen egyértelműek a hatások, továbbá azokon a szakaszokon, ahol a haszonértékek meghaladják a költségeket). Kiemelt figyelmet kell fordítani a nagyvárosok környékére és a fővárosi régiókra, valamint azokra a szakaszokra, ahol jelentős a forgalmi terhelés, csúcsidőszakban jelentősen visszaesik a sebesség vagy a kedvezőtlen időjárás miatt forgalmi torlódás alakul ki. Járművezetői szemszögből nézve fontos harmonizált jelzésképek definiálása. 14

15 TRAFFIC Forgalmi MANAGEMENT Menedzsment SERVICES Szolgáltatások TMS-DG01 Felhajtás-szabályozás _ Deployment guideline _ TMS-DG03 synthesis Felhajtás-szabályozás Hogyan lehet a TEN-T úthálózaton a felhajtást szabályozni A felhajtás szabályozás olyan szabályozási megoldás, amely az autópályák és az autóutak felhajtóágain elhelyezett jelzőlámpák segítségével csúcsidőszakban, vagy torlódás esetén előre meghatározott ciklus szerint, időben váltakozva engedi a felhajtó forgalmat az aktuális főpályán és felhajtón tapasztalható forgalmi körülményeknek megfelelően. Ezáltal a főpályán a forgalomlefolyás folyamatos marad és a fonódó szakaszon (besorolásnál) csökken a forgalmi zavar mértéke. A jelzőlámpák működése a mindenkori forgalomnak megfelelő mind a főpályán, mind pedig a csatlakozó felhajtóágon. A hatékony monitoring, szabályozás és forgalmi torlódások csökkentése érdekében A ramp metering célkitűzése, hogy a főpályán elkerülhető vagy késleltethető legyen a forgalom összeomlása, biztosítható legyen a maximális átbocsátó-képesség, az alsóbbrendű/városi úthálózat túlterhelése nélkül. Az említett célok elérhetők az alábbiakkal: A főpályába becsatlakozni kívánó forgalom szabályozása abban az esetben, ha szabályozás nélkül a forgalom összeomlása vagy pedig kritikus mértékű torlódások következnének be. A felhajtó forgalom folyamatos megfigyelése és szabályozása által elkerülhető, hogy a főpályára egyszerre beérkező nagyobb járműcsoportok akadályozzák a már ott közlekedőket. A csatlakozó, alacsonyabb rendű úthálózaton a felhajtás-szabályozás hatására kialakuló visszaduzzasztó hatás mérséklése. A felhajtás-szabályozás egyik járulékos lehetősége, hogy az autópályát csak rövidtávú utazásra használó járművezetőket visszatartsa az autópályára való felhajtástól. A felhajtásra való várakozással eltöltött idő ugyanis kedvezőtlen hatásként jelentkezik (bár a becsatlakozás után a folyópálya zavartalan forgalma ellensúlyozza ezt). Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Felhajtás-szabályozás részei Előjelzés Program Járművezetők ellenőrzése Szolgáltatás szintje A szint B szint C szint statikus: hagyományos dinamikus prizmák VJT jelzőtáblákkal előre betáplált, órarend alapú helyi vezérlés központi, rendszer-alapú vezérlés vezérlés nincs, vagy csak időszakos rendőri jelenlét folyamatos, automatikus kamerás megfigyelés folyamatos kamerás megfigyelés Az ellenőrzést, mint kiegészítő követelményt kell figyelembe venni a szolgáltatási szint kialakításakor, a nemzeti vagy a regionális politikáktól és a szolgáltatás alkalmazásának helyi sajátosságaitól függően. Az ellenőrzési követelmény nem tekinthető kritikusnak vagy kötelezőnek a szolgáltatási szint elérési folyamatában. Ennek következtében a kötelezettségek, melyek az ellenőrzés alkalmazására vonatkoznak nem terhelhetők az EW partnerekre. Az «A», «B» és «C» jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az Alkalmazási Útmutató jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel. A magasabb szolgáltatási szintek elérése és a harmonizált felhajtás-szabályozás megjelenítése Európa-szerte A jelenleg működő alkalmazások és forgalmi menedzsment intézkedések, valamint a műszaki szempontok heterogenitása mint pl. speciális algoritmusok és a monitoring eljárások nem képezik a harmonizáció területét. A felhajtás-szabályozás harmonizációjának a végfelhasználók szempontjait kell figyelembe venni (járművezetők és útüzemeltetők), biztosítva a járművezetők számára azt, hogy Európa-szerte hasonló kialakítású környezettel találkozzanak a felhajtás-szabályozással érintett területeken. Ennek részei: előrejelzés a felhajtóágakon; a felhajtás jelzőlámpája jelzőfeji kialakítása; a jelzőrendszerek elhelyezkedése; az úthasználók tájékoztatásának módja. 15

16 TRAFFIC Forgalmi MANAGEMENT Menedzsment SERVICES Szolgáltatások TMS-DG02 A leállósáv-használatot _ Deployment guideline szabályozó synthesis rendszerek _ TMS-DG04 A leállósáv-használatot szabályozó rendszerek Hogyan lehet időszakosan szabályozni a leállósáv használatát A forgalomszabályozás ezen lehetősége jelentős forgalmi igény esetén időszakosan lehetővé teszi a leállósáv forgalom által történő használatát az út kapacitásának növelése érdekében. A leállósáv használata úgy tekinthető, hogy a beavatkozás hatására egy külön forgalmi sáv áll a közlekedők rendelkezésére. A leállósáv forgalom számára történő rendelkezésre bocsátását vagy a forgalmi igények aktiválják, vagy pedig adott, rögzített időpontokban nyitják meg a forgalom előtt, megoldást kínálva a rendszeresen pl. csúcsidőszakban ismétlődő kapacitáshiányra. Az intelligens módon megnövelt útkapacitás elérése érdekében A leállósáv használatát biztosító forgalomszabályozás célja az úthálózat adott szakaszán a kapacitás növelése a nagyobb forgalomtorlódások elkerülése és a közúti balesetek bekövetkezési valószínűségének csökkentése érdekében. Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez Leállósáv-használat elemei Információ megjelenítés, információ-szolgáltatás Megfigyelés A közlekedésbiztonság szavatolása Az intézkedés aktiválása és megszüntetése A szolgáltatás szintjei A szint B szint C szint fix (statikus) jelzőtáblák dinamikus prizma VJT manuálisan, rendőri és/vagy útellenőri jelenléttel fizikális ellenőrzés manuális beavatkozás, vagy manuálisan a helyszínen félig automatikusan, rendőri és/vagy útellenőri jelenléttel + kamerák fizikálisan és kamerákon keresztül manuálisan, távellenőrzéssel Ellenőrzés fizikai jelenléttel, időszakosan automatikusan kamerák, radarok és egyéb berendezések segítségével automatikusan, kamerák, hurokdetektorok, szenzorok által fizikálisan és kamerákon keresztül + automatikus érzékelés manuálisan, döntéstámogató rendszerek segítségével és távellenőrzéssel automatikusan Az ellenőrzést, mint kiegészítő követelményt kell figyelembe venni a szolgáltatási szint kialakításakor, a nemzeti vagy a regionális politikáktól és a szolgáltatás alkalmazásának helyi sajátosságaitól függően. Az ellenőrzési követelmény nem tekinthető kritikusnak vagy kötelezőnek a szolgáltatási szint elérési folyamatában. Ennek következtében a kötelezettségek, melyek az ellenőrzés alkalmazására vonatkoznak nem terhelhetők az EW partnerekre. Az A, B és C jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az Alkalmazási Útmutató jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel. A magasabb szolgáltatási szintek elérése és a leállósáv-használat Európa-szerte harmonizált szabályozása érdekében A leállósáv használatát lehetővé tevő rendszerek alkalmazásának fő célja, hogy egyértelmű és biztonságos módon adjon utasításokat a járművezetők számára. A további fejlesztések közös megközelítésének a következőkön kell alapulnia: egyértelmű, harmonizált utasítások továbbítása a járművezetők felé; a leállósáv használatát biztosító berendezések alkalmazásához biztonsági protokollok készítése a különböző forgatókönyvek esetére. 16

17 TRAFFIC Forgalmi MANAGEMENT Menedzsment SERVICES Szolgáltatások TMS-DG01 Veszélyre _ figyelmeztető Deployment guideline rendszerek synthesis _ TMS-DG05 Veszélyre figyelmeztető rendszerek Hogyan lehet az úthálózaton felmerülő veszélyes helyzetekről hatékonyan tájékoztatni az úthasználókat A veszélyre figyelmeztető rendszerek használata lehetőséget kínál a váratlan veszély-helyzetek korai felismerésére (veszélyes helyszínek, forgalmi vagy időjárási eseménnyel kapcsolatos körülmények, és/ vagy balesetek, úton folyó munkavégzés vagy akadály az útfelületen). A figyelmeztető üzenetek a felhasználókhoz/úthasználókhoz az infrastruktúra-jármű vagy jármű-jármű kommunikáció során juthatnak el vizuális és szóbeli üzenetek formájában. Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez A biztonságosabb utazás és fokozottabb kényelem érdekében Az eseményekre való figyelmeztetés a forgalomszabályozáshoz tartozó egyik legfontosabb feladat, célja a balesetek és azok következményeinek megelőzése és elkerülése (pl. ráfutásos, másodlagos balesetek elkerülése a baleseti helyszínen). A veszélyre figyelmeztető rendszerek az úthálózat különböző veszélyhelyzetei esetében lépnek működésbe, ezek a következők: torlódás esetében; útpálya mentén fellépő akadályok esetében; amikor az útburkolati jellemzők kedvezőtlenül megváltoznak; amikor a járművezetési feltételek hirtelen megváltoznak. Szolgáltatás részei Szolgáltatási szint A szint B szint C szint Automatizáltság támogatás, manuális félig automatikus teljesen automatikus beavatkozás szükséges Esemény-felismerés hurokdetektorok/ mágneses detektorok/ videokamerák, stb. vezeték nélküli szenzorok jármű - infrastruktúra kommunikáció Feldolgozás és elemzés kezelői megerősítés félig automatikus / kezelői támogatás automatikus folyamat Információszolgáltatás kiterjedése Információk részletessége torlódási szakasz elején csak az esemény torlódási szakasz elején és utazás közben esemény helye /részletek /lehetséges következmények a szakasz elején, utazás közben és minden felhajtásnál részletes, személyre szabott A magasabb szolgáltatási szintek és az Európa-szerte harmonizált szabályozás elérése érdekében Az európai TEN-T hálózat jelentős részét olyan veszélyhelyzetek jellemzik, amelyek a nagy forgalmi terheléshez, az extrém időjárási körülményekhez, vagy pedig a nagykiterjedésű útépítési munkahelyekhez kapcsolódnak. Az adott szakaszra vonatkozó forgalomszabályozási intézkedés a veszélyhelyzetekre való figyelmeztetések biztosításával hatékony módja a közlekedésbiztonság növelésének, a torlódások csökkentésének (a haladási útvonal újratervezés révén), illetve a balesetek elkerülésének. Ennek a forgalomszabályozási területnek a további fejlődése annak a függvénye, hogy az úthasználók jobban megértik ezeket forgalmi intézkedéseket. Ezért a fejlesztéseknek az alábbi területekre kell koncentrálódniuk: optimális járművezető jármű kapcsolódási felületek kialakítása (MMI: Man Machine Interface); változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák megjelenési formájának továbbfejlesztése. 17

18 Forgalmi Menedzsment Szolgáltatások Nehéz tehergépjárművek előzési tilalmát szabályozó rendszerek _ TMS-DG06 Nehéz tehergépjárművek előzési tilalmát szabályozó rendszerek Hogyan lehet a nehéz tehergépjárművek közlekedését a sávhasználat befolyásolásával szabályozni A nehéz tehergépjárművek forgalmának szabályozása az autópálya hálózaton a forgalomlebonyolódás javítása érdekében olyan módon, hogy a nehéz tehergépjárművek csak egy forgalmi sávot (haladósáv) használhatnak. A biztonságosabb utazás és a hatékonyabb forgalomlebonyolódás érdekében A szabályozó rendszer célkitűzése az utazási idő csökkentése, a közlekedésbiztonság javítása azáltal, hogy az intézkedés csökkenti a lassú nehéz tehergépjárművek miatt kialakult forgalmi torlódásokat, továbbá az, hogy a közlekedés többi résztvevője számára elfogadhatóvá tegye a nehéz tehergépjárművek közlekedését. A forgalomszabályozó rendszer lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy az úthálózaton csúcsforgalmi időszakban segítsék a hatékonyabb forgalomlebonyolódást. A bevezetett intézkedés hatására tehergépjárművek és személygépjárművek csúcsforgalomban való együttes haladása biztosítható, főleg a városok közötti, nagy forgalmú szakaszon. Közös jellemzők és szolgáltatási szintek a szolgáltatás fokozatos kiépítéséhez A szabályozás elemei Előjelző tábla típusa az autópálya felhajtónál A korlátozás által érintett terület jelzése Ellenőrzés Szolgáltatási szint A szint B szint C szint hagyományos statikus hagyományos statikus VJT alkalmazása jelzőtáblák jelzőtáblák hagyományos jelzőtáblák dinamikus szabályozás dinamikus szabályozás (folyamatos, vagy időszakos korlátozást jelölve) nincs, vagy a helyszínen időszakos rendőri jelenlét nincs, vagy a helyszínen időszakos rendőri jelenlét folyamatos, automatikus ellenőrzés kamerákkal Az ellenőrzést, mint kiegészítő követelményt kell figyelembe venni a szolgáltatási szint kialakításakor, a nemzeti vagy a regionális politikáktól és a szolgáltatás alkalmazásának helyi sajátosságaitól függően. Az ellenőrzési követelmény nem tekinthető kritikusnak vagy kötelezőnek a szolgáltatási szint elérési folyamatában. Ennek következtében a kötelezettségek, melyek az ellenőrzés alkalmazására vonatkoznak nem terhelhetők az EW partnerekre. Az A, B és C jelű szolgáltatási szintek különböző alkalmazási intézkedéseket jelölnek, melyeknek összhangban kell lenniük az üzemeltetési környezettel, bár az Alkalmazási Útmutató jelen változata a szolgáltatási szinteket nem kapcsolja össze az üzemeltetési környezettel. A magasabb szolgáltatási szintek és az Európa-szerte harmonizált szabályozás elérése érdekében Az alkalmazás feltételeinek megfelelően a rendszer mint alap-szolgáltatás fontos szabályozási területét képezi a torlódással érintett TEN-T hálózatnak. A szabályozás európai dimenziója az alábbiakkal biztosítható: tájékoztatás a szabályozó rendszer alkalmazásáról; maximális össztömegre vonatkozó küszöbérték; az intézkedés kiterjesztése lassú járművekre vonatkozóan; VJT-k használata. 18

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

A jövő útjai - Intelligens közlekedési rendszerek az üzemeltetésben

A jövő útjai - Intelligens közlekedési rendszerek az üzemeltetésben A jövő útjai - Intelligens közlekedési rendszerek az üzemeltetésben Tomaschek Tamás Attila forgalomszabályozási csoportvezető 41. Útügyi Napok Balatonfüred, 2016. szeptember 21-22. A pálya elválaszthatatlan

Részletesebben

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ÁAK Zrt. 2013.06.26. ITS alkalmazása a stratégiai célok elérése érdekében Közlekedésbiztonság növelése Forgalom

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

Magyar Közút ITS projektek 2020-ig

Magyar Közút ITS projektek 2020-ig Magyar Közút ITS projektek 2020-ig Verdes Máté ITS Hungary évzáró rendezvény Makadám Klub, 2017. december 18. A közeljövő kihívásai Változó felhasználói szokások, és igények Új kommunikációs csatornák,

Részletesebben

EasyWay Alkalmazási. 2015. szeptember Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, intézetigazgató PTE PMMIK

EasyWay Alkalmazási. 2015. szeptember Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, intézetigazgató PTE PMMIK EasyWay Alkalmazási Útmutatók 2015. szeptember Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, intézetigazgató PTE PMMIK EasyWay (EW) projekt Többéves EU-támogatású projekt az ITS területén Európában (a TERN

Részletesebben

ÉS A KROKODIL. Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. 40. ÚTÜGYI NAPOK szeptember Szeged

ÉS A KROKODIL. Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. 40. ÚTÜGYI NAPOK szeptember Szeged 1 ÉS A KROKODIL Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. 40. ÚTÜGYI NAPOK 2015. szeptember15-16. Szeged Egy hüllő a fővárosi forgalomirányításban 2 2013-EU-50003-P? 40. ÚTÜGYI NAPOK 2015. szeptember15-16. Szeged

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS. Schuchmann Gábor

Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS. Schuchmann Gábor Intelligens közlekedési rendszerek ÁTTEKINTÉS, MŰKÖDÉS ADATIGÉNY sávonkénti járműszám járműosztályok sebességek Környezeti körülmények szabályozási körülmények hálózati adottságok korábbi adatok (változás

Részletesebben

Az ITS európai térnyerése

Az ITS európai térnyerése Az ITS európai térnyerése - aktualitások 2012. május 17. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár, PTE PMMK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési rendszerek /szolgáltatások (ITS) információs

Részletesebben

CROCODILE 2.0_HU projekt

CROCODILE 2.0_HU projekt CROCODILE 2.0_HU projekt Cooperation of Road Operators for COnsistent and Dynamic Information LEvels Rónai Gergely osztályvezető Csillik Ádám fejlesztési mérnök ITS Hungary évzáró rendezvény- 2017. december

Részletesebben

INTELLIGENS KÖZLEKEDK

INTELLIGENS KÖZLEKEDK INTELLIGENS KÖZLEKEDK ZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEK SEK A FŐVÁROSBANF 10 év alatt az ITS alapoktól a működő szolgáltatásokig Rónai Gergely osztályvezető ITS Hungary 10 - jubileumi workshop - 2016. november 24.

Részletesebben

Közúti ITS alkalmazások az elmúlt évtizedben. Tomaschek Tamás Attila Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Közúti ITS alkalmazások az elmúlt évtizedben. Tomaschek Tamás Attila Magyar Közút Nonprofit Zrt. Közúti ITS alkalmazások az elmúlt évtizedben Tomaschek Tamás Attila Magyar Közút Nonprofit Zrt. - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark - Szigetszerű rendszerek - Hiányok az infrastruktúrában

Részletesebben

Az EasyWayII projekt

Az EasyWayII projekt Az EasyWayII projekt fővárosi eredményei Varga Attila forgalomtechnikai igazgató BKK Közút Zrt. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ITS Hungary Egyesület EasyWay Workshop Az EWII projekt keretei Előkészítési

Részletesebben

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél Cooperation of Road Operators for COnsistent and Dynamic Information LEvels Csillik Ádám fejlesztési mérnök Fővárosi ITS projektek 2006 2008 CONNECT II. és

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Új évtized, új kihívások a közlekedésbiztonságban közúti közlekedésbiztonsági konferencia Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Szűcs Lajos elnök ITS Hungary

Részletesebben

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági

Részletesebben

FRAME NEXT workshop. Az európai ITS kerettervhez kapcsolódó hazai felhasználói igények, észrevételek Makadám Klub,

FRAME NEXT workshop. Az európai ITS kerettervhez kapcsolódó hazai felhasználói igények, észrevételek Makadám Klub, FRAME NEXT workshop Az európai ITS kerettervhez kapcsolódó hazai felhasználói igények, észrevételek Makadám Klub, 2018.03.09. Verdes Máté Beruházási főmunkatárs Magyar Közút NZrt. A PROJEKT HÁTTERE I.

Részletesebben

Magyar Közút ITS projektek 2020-ig Tomaschek Tamás Attila Verdes Máté

Magyar Közút ITS projektek 2020-ig Tomaschek Tamás Attila Verdes Máté Magyar Közút ITS projektek 2020-ig Tomaschek Tamás Attila Verdes Máté I. Magyar Közlekedési Konferencia Eger, 2017. október 18-20. A közeljövő kihívásai Változó felhasználói szokások, és igények Új kommunikációs

Részletesebben

Intelligens közlekedési fejlesztések a fővárosban

Intelligens közlekedési fejlesztések a fővárosban Intelligens közlekedési fejlesztések a fővárosban Rónai Gergely osztályvezető XVI. Városi közlekedés aktuális kérdései - 2016. szeptember 8-9. Fővárosi ITS trendek ITS térnyerése a szakmai gondolkodásban

Részletesebben

Budapesti Forgalomirányító Központ. Siemens Scala kliens. Összeállította: Csikós Alfréd

Budapesti Forgalomirányító Központ. Siemens Scala kliens. Összeállította: Csikós Alfréd Budapesti Forgalomirányító Központ Siemens Scala kliens Összeállította: Csikós Alfréd Budapesti Forgalomirányító Központ Siemens Scala Bevezetés Irányítási célok városban Forgalomtechnikai teljesítménymutatók

Részletesebben

FORGALMI INFORMÁCIÓS (FORGALMI HELYZETRE ÉS UTAZÁSI SZOLGÁLTATÁSOK IDŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK)

FORGALMI INFORMÁCIÓS (FORGALMI HELYZETRE ÉS UTAZÁSI SZOLGÁLTATÁSOK IDŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK) FORGALMI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK (FORGALMI HELYZETRE ÉS UTAZÁSI IDŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK) Alkalmazási Útmutatók TIS DG03-05 01-02-00 változat 2012. január Koordinátor: René Usath,

Részletesebben

Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében. ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár

Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében. ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár Az ITS stratégia szükségessége Az ITS rendszerek/szolgáltatások

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Tomaschek Tamás Attila forgalomszabályozási csoportvezető ÁAK zrt.

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Tomaschek Tamás Attila forgalomszabályozási csoportvezető ÁAK zrt. Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Tomaschek Tamás Attila forgalomszabályozási csoportvezető ÁAK zrt. Informatika/ elektronika ITS Távközlés Közlekedéstervezés/ forgalomtechnika A nagy fordulat (

Részletesebben

Sensor Technologies Kft. TrafficNET (közlekedés-információs rendszer)

Sensor Technologies Kft. TrafficNET (közlekedés-információs rendszer) TrafficNET (közlekedés-információs rendszer) 1 1. Projektcél A TrafficNet projekt célja olyan közlekedés-információs rendszer megvalósítása, amely Kecskeméten és vonzáskörzetében közlekedőket valósidejű

Részletesebben

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved. SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ A SITRAFFIC forgalomirányítási rendszer felépítése Közlekedés menedzsment szint SITRAFFIC Concert Városi / regionális közlekedés menedzsment Alrendszerek

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN 1 TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. OKOS JÖVŐ KONFERENCIA / SMART FUTURE FORUM - GYŐR 2015. október 1-2. KARESZ

Részletesebben

Intermodális csomópontok információs rendszerei

Intermodális csomópontok információs rendszerei Intermodális csomópontok információs rendszerei felmerülő szükséglet anyagi, szellemi javak szolgáltatások iránt - térbeliség - (korábbi ismeretei) helyváltoztatás tervezési-döntési folyamata szubjektív

Részletesebben

UTAZÁSI INFORMÁCIÓS (ELŐREJELZÉS ÉS VALÓS IDEJŰ SZOLGÁLTATÁSOK INFORMÁCIÓ-SZOLGÁLTATÁS)

UTAZÁSI INFORMÁCIÓS (ELŐREJELZÉS ÉS VALÓS IDEJŰ SZOLGÁLTATÁSOK INFORMÁCIÓ-SZOLGÁLTATÁS) UTAZÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK (ELŐREJELZÉS ÉS VALÓS IDEJŰ INFORMÁCIÓ-SZOLGÁLTATÁS) Alkalmazási Útmutatók TIS DG02 01-02-00 változat 2012. január Koordinátor: Jan Bembennek 1 A szolgáltatás rövid áttekintése

Részletesebben

Forgalmi menedzsment tervek, elmélettől a gyakorlatig az M0 példáján

Forgalmi menedzsment tervek, elmélettől a gyakorlatig az M0 példáján Forgalmi menedzsment tervek, elmélettől a gyakorlatig az M0 példáján ITS Hungary Egyesület, 2018. december 3. Dr.-habil Lindenbach Ágnes egyetemi tanár A forgalmi menedzsment fogalma Előre meghatározott

Részletesebben

A személyközlekedés minősítési rendszere

A személyközlekedés minősítési rendszere A személyközlekedés minősítési rendszere személyközlekedés tervezése és működtetése során alapvető jelentőségűek a i jellemzők bonus-malus rendszer működtetésére a megrendelési szerződések szerint Minőség:

Részletesebben

ITS helyzetkép a szabályozás tükrében

ITS helyzetkép a szabályozás tükrében Szűcs Lajos elnök ITS Hungary Egyesület 40. Útügyi Napok Szeged 2015. Szeptember 15. 1. Az Európai Unió Parlamentje és Tanácsa 5 évvel ezelőtt kiadta a 40/2010/EK sz. irányelvét az Intelligens közlekedési

Részletesebben

FORGALOMSZABÁLYOZÁS. Dr. Kisgyörgy Lajos

FORGALOMSZABÁLYOZÁS. Dr. Kisgyörgy Lajos FORGALOMSZABÁLYOZÁS Dr. Kisgyörgy Lajos FORGALOM SZABÁLYOZÁSA Az úthálózat funkcióinak biztosítása Miért kell? Milyen eszközök vannak? Hogyan alakítsunk ki stratégiát? AZ ÚT SZABAD PIAC Kiszolgálás érkezési

Részletesebben

FORGALMI MENEDZSMENT SZOLGÁLTATÁSOK FORGALMI MENEDZSMENT TERVEK A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÉS HÁLÓZATOK SZABÁLYOZÁSÁHOZ

FORGALMI MENEDZSMENT SZOLGÁLTATÁSOK FORGALMI MENEDZSMENT TERVEK A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÉS HÁLÓZATOK SZABÁLYOZÁSÁHOZ FORGALMI MENEDZSMENT SZOLGÁLTATÁSOK FORGALMI MENEDZSMENT TERVEK A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK ÉS HÁLÓZATOK SZABÁLYOZÁSÁHOZ Alkalmazási Útmutatók TMS DG07 01-02-00 változat 2012. január Koordinátor: dr. Achim

Részletesebben

egyetemi adjunktus, Ph.D.

egyetemi adjunktus, Ph.D. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszék TELEMATIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK MENEDZSELÉSÉBEN Dr. Csiszár Csaba egyetemi adjunktus,

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Közúti ITS alkalmazások a hazai gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám forgalomtechnikai mérnök Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Közúti ITS alkalmazások a hazai gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám forgalomtechnikai mérnök Magyar Közút Nonprofit Zrt. Közúti ITS alkalmazások a hazai gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám forgalomtechnikai mérnök Magyar Közút Nonprofit Zrt. A nagy fordulat (The big shift ) Forgalomszabályozás vs. befolyásolás Forgalomszabályozó

Részletesebben

Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései

Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései Budapest, 2017.09.07 Fenntartható munkahelyi mobilitási tervek koncepciója és lépései Domokos Esztergár-Kiss, BME MUNKAHELYI MOBILITÁSI TERV hosszú távú stratégia egy cég/szervezet alkalmazza célja a fenntartható

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Kooperatív Intelligens Közlekedés Rendszerek építőelemei

Kooperatív Intelligens Közlekedés Rendszerek építőelemei Kooperatív Intelligens Közlekedés Rendszerek építőelemei ITS Hungary Workshop 2016. November 24. Váradi András, Commsignia Bemutatkozás V2X Szoftver Stack V2X Hardverek V2X Security Applikációk Hybrid

Részletesebben

Infokommunikáció a közlekedésben (VITMJV27)

Infokommunikáció a közlekedésben (VITMJV27) Infokommunikáció a közlekedésben (VITMJV27) Közlekedési információs rendszerek Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tsz. I.E.348, T:19-25, vidacs@tmit.bme.hu Tartalom Intelligens közlekedési rendszerek

Részletesebben

Közút üzemeltetés és felújítás emelt szinten. Szilvai József Attila vezérigazgató Magyar Közút NZrt.

Közút üzemeltetés és felújítás emelt szinten. Szilvai József Attila vezérigazgató Magyar Közút NZrt. Közút üzemeltetés és felújítás emelt szinten Szilvai József Attila vezérigazgató Magyar Közút NZrt. Teljes körű üzemeltetési és karbantartási tevékenység Üzemeltetés Karbantartás Szolgáltatás Közúthálózat

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 886/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

A BIZOTTSÁG 886/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE L 247/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.9.18. A BIZOTTSÁG 886/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013. május 15.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal

Részletesebben

Közúti közlekedési automatika. BME, Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

Közúti közlekedési automatika. BME, Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Közúti közlekedési automatika BME, Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék A közúti forgalomirányítás célja A közlekedési folyamatok befolyásolása meghatározott célok elérése érdekében. A forgalomirányító

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az

Részletesebben

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák 17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: a) 113 Kijelölt gyalogos-átkelőhely (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt

Részletesebben

ASIST Kft. a forgalmi redrendszerek automatizációjának úttörője

ASIST Kft. a forgalmi redrendszerek automatizációjának úttörője ASIST Kft. a forgalmi redrendszerek automatizációjának úttörője Az Asist Kft. 1997-ben alakult közlekedés-automatizációs eszközök és rendszerek fejlesztési szándékával. Azóta vezérlő irányító és ellenőrző

Részletesebben

Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10.

Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10. Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes 2019. április 10. A VOLÁNBUSZ Zrt. üzletpolitikai célja Minél magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtása,

Részletesebben

AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI. Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék

AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI. Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék E-MOBILITÁS Elektromos és önvezető járművek Intelligens közlekedés Jármű jármű kommunikáció Jármű infrastruktúra

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

CHARACTERIZATION OF PEOPLE

CHARACTERIZATION OF PEOPLE CONFERENCE ABOUT THE STATUS AND FUTURE OF THE EDUCATIONAL AND R&D SERVICES FOR THE VEHICLE INDUSTRY CHARACTERIZATION OF PEOPLE MOVEMENT BY USING MOBILE CELLULAR INFORMATION László Nádai "Smarter Transport"

Részletesebben

Autonóm járművek megjelenésének társadalmi hatásai, várható következményei

Autonóm járművek megjelenésének társadalmi hatásai, várható következményei Autonóm járművek megjelenésének társadalmi hatásai, várható következményei Közlekedési balesetek és a közlekedő ember Szeminárium, workshop és tudományos ülés 2017. október 14. Apatóczky Tamás KTE Forgalombiztonsági

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési szabályok megtartása érdekében

Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési szabályok megtartása érdekében Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Stratégia az Intelligens

Stratégia az Intelligens Stratégia az Intelligens Közlekedési Rendszerek és Szolgáltatások Hazai Fejlesztéséhez VITAANYAG Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Budapest, 2009. január A vitaanyag hátteréül szolgáló

Részletesebben

A frekvenciaértékesítés változásainak várható hatása az 5G hálózatok kiépülésére

A frekvenciaértékesítés változásainak várható hatása az 5G hálózatok kiépülésére A frekvenciaértékesítés változásainak várható hatása az 5G hálózatok kiépülésére Dr. Vári Péter NMHH 2018. November 26. Kiemelt gondolatok a tárgyalások összefoglalóiból SPEKTRUM Általános megközelítés

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE A SEE-ITS projekt röviden Partnerek A SEE-ITS egy több államot érintő projekt, amelynek célja az együttműködés, a harmonizáció és az átjárhatóság serkentése az elszigetelt délkelet-európai intelligens

Részletesebben

18. Útburkolati jelek

18. Útburkolati jelek 18. Útburkolati jelek (1) Az útburkolati jelek: a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos az útkereszteződésnél szaggatott vonal; b) 146 terelővonal: hosszirányú egy vagy [olyan útszakaszon,

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 Új utakon az EDR Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Fornax ZRt. Nagy Zoltán Vezérigazgató helyettes Budapest, 2009. április 9. Tartalom 1. Kézzelfogható

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

INTELLIGENS TEHERGÉPJÁRMŰ PARKOLÁS. Alkalmazási Útmutatók FSL DG01 01-02-00 változat 2012. január Koordinátor: Jürgen Abs

INTELLIGENS TEHERGÉPJÁRMŰ PARKOLÁS. Alkalmazási Útmutatók FSL DG01 01-02-00 változat 2012. január Koordinátor: Jürgen Abs INTELLIGENS TEHERGÉPJÁRMŰ PARKOLÁS Alkalmazási Útmutatók FSL DG01 01-02-00 változat 2012. január Koordinátor: Jürgen Abs 1 A szolgáltatás rövid áttekintése A szolgáltatás definíciója Az intelligens tehergépjármű

Részletesebben

Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13

Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13 Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13 GSM-R Flottamenedzsment Mobil fizetési lehetőségek Parkolási díj Útdíj A GSM közlekedési felhasználása Valós idejű információs szolgáltatás Közlekedési

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

TÉRINFORMATIKAI ÉS ITS FEJLESZTÉSEK A FŐVÁROSI KÖZÚT ÜZEMELTETÉSBEN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. HTE INFOKOM 2014 Kecskemét, 2014. október 8-10.

TÉRINFORMATIKAI ÉS ITS FEJLESZTÉSEK A FŐVÁROSI KÖZÚT ÜZEMELTETÉSBEN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. HTE INFOKOM 2014 Kecskemét, 2014. október 8-10. TÉRINFORMATIKAI ÉS ITS FEJLESZTÉSEK A FŐVÁROSI KÖZÚT ÜZEMELTETÉSBEN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. 2 A BKK Közút üzemeltetésében lévő közúthálózat állapota Létesítményi mérnökök szemrevételezéses adatgyűjtése

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Forgalmi modellezés BMEKOKUM209

Forgalmi modellezés BMEKOKUM209 BME Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Forgalmi modellezés BMEKOKUM209 Szimulációs modellezés Dr. Juhász János A forgalmi modellezés célja A közlekedési igények bővülése és a motorizáció növekedése

Részletesebben

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS A kerékpározás hatásai nem igényel fosszilis energiát externáliák nem szennyezi a levegőt, nincs széndioxid kibocsátása nem okoz zajt kevés helyet foglal infrastruktúra igénye alacsony

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Út- és Vasútügyi Műszaki Előírások Dr. Juhász János egyetemi docens A műszaki szabályozás

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A (közösségi) közlekedés biztonsága érdekében

A (közösségi) közlekedés biztonsága érdekében Általános Közlekedési Tagozat, Közlekedésjogi és Igazgatási Szakosztály Szakmai találkozó Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2019. február 19. A (közösségi) közlekedés biztonsága érdekében Autóbuszok közlekedése

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Magyarországon az európai tendenciák tükrében

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Magyarországon az európai tendenciák tükrében Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Magyarországon az európai tendenciák tükrében Dr.-habil Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE MIK ITS Hungary Egyesület, főtitkár X Az ITS rendszerek

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek/ közlekedési információs rendszerek fejlődése Magyarországon az európai tendenciák tükrében

Intelligens közlekedési rendszerek/ közlekedési információs rendszerek fejlődése Magyarországon az európai tendenciák tükrében A MARABU-tól a CROCODILE-ig Intelligens közlekedési rendszerek/ közlekedési információs rendszerek fejlődése Magyarországon az európai tendenciák tükrében Dr. habil. LINDENBACH ÁGNES Pécsi Tudományegyetem,

Részletesebben

Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések az országos közúthálózaton. Nagy Zoltán Magyar Közút NZRT

Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések az országos közúthálózaton. Nagy Zoltán Magyar Közút NZRT Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések az országos közúthálózaton Nagy Zoltán Magyar Közút NZRT Mi fáj, hol lenne jó valamit tenni? Mikor mondhatjuk azt, hogy jól választottunk? Mikor mondhatjuk azt,

Részletesebben

Nemzeti ITS stratégia

Nemzeti ITS stratégia KTE konferencia Harkány 2017.11.09. Nemzeti ITS stratégia Dr. Szeri István Igazgató KTI Albert Gábor Központvezető, KTI . Kell-e stratégia? KELL! Korai rendszerek: önálló, szigetszerű alkalmazások ITS

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások KIFÜ színpad Infotér Konferencia 2016. november 9. Lázár János Távközlési Üzletágvezető Antenna Hungária vezeték nélküli stratégia és célkitűzések ANTENNA

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

A központi forgalomirányítás technológiájának 25 éves fejlődése további lehetőségek. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.

A központi forgalomirányítás technológiájának 25 éves fejlődése további lehetőségek. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved. A központi forgalomirányítás technológiájának 25 éves fejlődése további lehetőségek A telematikai alkalmazások technológiai fejlődésének kulcs elemei és mérföldkövei Informatika: - számítási és tárolási

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Uniós finanszírozású ITS projektek a közösségi közlekedésben Új megoldások

Részletesebben

A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján. Palkovics László BME

A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján. Palkovics László BME A felelősség határai a tudásalapú társadalomban a közlekedés példáján Palkovics László BME Az autonóm közúti közlekedési rendszerek (jármű + közlekedési környezet) fejlődésének indokai a humán vezető képességei

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A Közúti Közlekedés Szabályai TERVEZET. Általános koncepció Lényeges kerékpárosokat érintő javaslatok

A Közúti Közlekedés Szabályai TERVEZET. Általános koncepció Lényeges kerékpárosokat érintő javaslatok A Közúti Közlekedés Szabályai TERVEZET Általános koncepció Lényeges kerékpárosokat érintő javaslatok Munkabizottsági anyag (Deák János, Dr. Fülöp Ágnes, Hóz Erzsébet, Dr. Major Róbert, Siska Tamás) KTI,

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

Alter Róbert Báró Csaba Sensor Technologies Kft

Alter Róbert Báró Csaba Sensor Technologies Kft Közúti forgalomelemzés kamerával e_traffic Alter Róbert Báró Csaba Sensor Technologies Kft Előadás témái Cégbemutató Videó analitikai eljárások Forgalomszámláló eszközök összehasonlítása e_traffic forgalomelemző

Részletesebben

ÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS. Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe november 10. PERJÉS TAMÁS

ÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS. Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe november 10. PERJÉS TAMÁS ÖKOINDUSTRIA ÖKOMOBILITÁS Vizsgálatok a budapesti e-mobilitás egyes kérdéseibe 2017. november 10. PERJÉS TAMÁS VIZSGÁLATOK A BUDAPESTI E-MOBILITÁS EGYES KÉRDÉSEIBEN Budapest Főváros Önkormányzata elkötelezte

Részletesebben

V2I - Infrastruktúra

V2I - Infrastruktúra V2I - Infrastruktúra Intelligens közlekedési rendszerek VITMMA10 Okos város MSc mellékspecializáció Simon Csaba ITS hálózat az infrastruktúra oldal ITS hálózat (ism) V2V OBU On Board Unit Ad hoc hálózat

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben