HAGYOMÁNY ÉS MEGÚJULÁS A FOGYASZTÓI PIAC KÍSÉRLETI MODELLJE KECSKEMÉTEN. Fogyasztói és Vidékvédelmi Egyesület

Átírás

1

2 HAGYOMÁNY ÉS MEGÚJULÁS A FOGYASZTÓI PIAC KÍSÉRLETI MODELLJE KECSKEMÉTEN Civilkontroll a fogyasztói piacon Modellkísérlet, a kecskeméti piac megreformálására, az őstermelő, a Kecskeméti Önkormányzat, a Bács-Kiskun Megyei Kormány Hivatal és a civil szféra kapcsolatára A tanulmányt a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel kötött megállapodás értelmében készítette: Fogyasztói és Vidékvédelmi Egyesület Tanulmány, témavezető: Bagi Béla Készítették: Bagi Béla Dr. Csatári Bálint Dene Orsolya Golovicsné Wellner Mónika Kujáni Katalin Sípos Sándor Kecskeme t

3 A Nemzeti Agrá rszáktáná csádá si, Ke pze si e s Vide kfejleszte si Inte zet e s á Fogyászto i e s Vide kve delmi Egyesü let ko zo tt le trejo tt megá llápodá s e rtelme ben á tnyü jtjá á Civilkontroll á fogyászto i piácon Modellkíse rlet, á kecskeme ti piác megreformá lá sá rá, áz o stermelo, á Kecskeme ti Ö nkormá nyzát, á Bá cs-kiskün Megyei Kormá ny Hivátál e s á civil szfe rá kápcsolátá rá c. tánülmá nyt Iktáto szá m: /2012 NAKVI Szerzo de sszá m: 2876/2012 NAKVI Hivátkozá si szá m: /2012 NAKVI 2

4 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglalás... 6 I. BEVEZETÉS... 9 II. ÚJ JELENSÉGEK A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN ÉS A VIDÉK-VÁROS ÁTALAKULÓ KAPCSOLATRENDSZERÉBEN (Kujáni Katalin) Rövid élelmiszerlánc, mint új vidékfejlesztési eszköz A rövid élelmiszerláncok csatornáinak csoportosítása és bemutatása Francia megközelítés Altafoodss európai projekt szerinti csoportosítás A RÉL hazai értelmezése Kistermelői VM Rendelet A RÉL megjelenése a 2013 utáni Közös Agrárpolitikában A közvetlen értékesítés szerepe, jelentősége hazai viszonyok között A közvetlen értékesítés formái Nemzetközi tapasztalatok a közvetlen értékesítés (piacok) megvalósítására napi gyakorlat illetve próbálkozások, útkeresések a tagországokban Amerikai példák Kanada Kormányzati támogatás az alulról jövő kezdeményezésekhez az Egyesült Királyságban Esettanulmány Franciaországból Slow Food mozgalom termelői piacai Termelői piacok a Kárpát-medencében A termelői piacok csoportosítása III. MODELLKÍSÉRLET A KECSKEMÉTI PIACON (Bagi Béla) Problémafelvetés Az egyesület piacon kifejtett tevékenységeinek bemutatása Az egyesület tevékenységének jogi alapja Az egyesület célja Tevékenysége Megállapodás a termelőkkel Logó készítés szempontjai A szervezés Megállapodás az önkormányzattal Megállapodás a Kormány Hivatallal További megállapodások, együttműködések

5 2.10 Tervezett együttműködések: Média kapcsolatok A piaci modell önálló internetes megjelenítése Kontroll és szankció IV. A KÖZVETLEN PIACI ÉRTÉKESÍTÉSBEN RÉSZT VEVŐ TERMELŐK ÉS ÁRUALAPJAIK BEMUTATÁSA (Dr. Csatári Bálint) A kecskeméti piac bevezető gondolatok A piaci kitűzővel rendelkezők felmérése A felmért piacozók demográfiai jellemzői A kecskeméti piac vonzáskörzete A beszállított termékeket előállító helyek jellemzői (település, földtulajdon, földhasználat) A növénytermesztés és a hozzá kapcsolódó piacra szállítás főbb jellemzői Az állattartás főbb jellemzői A kitűzővel rendelkezők lakás- és gazdálkodási körülményei, különös tekintettel a tanyákra A felmért őstermelők, beszállítók képe a jövőről Kitűző előny Fogyasztói érdekek előtérbe helyezése - hol állunk most? (Kujáni Katalin) A termelői és fogyasztói vizsgálataink összegzése SWOT elemzéssel (Dr. Csatári Bálint) Előnyök Hátrányok Lehetőségek Veszélyek Javaslatok a kutatási eredmények alapján V. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK (Bagi Béla, Dene Orsolya, Golovicsné Wellner Mónika, Kujáni Katalin, Sípos Sándor) Fogyasztói oldal A fogyasztó és a termelő egymásra találásának további előmozdítása. Az áru és az árus bizalmi indexének emelése. A gazdasági szemlék fokozása Élmény- és kényelmi funkció, társadalmi kapcsolatok funkció és élelmezésbiztonsági funkció Fenntartható fogyasztás előmozdítása a fogyasztói piacok segítségével A konyhakultúra divatossá válása és a piaci alapanyag beszerzése A feldolgozás oktatása, házi készítésű félkész termékek a kamrából Informatikai fejlesztések a fogyasztók elérése érdekében Termelői oldal Specifikus szaktanácsadás fejlesztése (fajta, termesztéstechnológia, marketing)

6 2.2 Termelői és fogyasztói képzések a tömegkommunikáció segítségével: A tudás lehetőség a termelőnek is (a Bács Agrárház Nonprofit Kft. ajánlásával) Fajtaismeret A fogyasztói piacok szerepe a vidék fejlesztésében Az élelmiszerpazarlás csökkentése Alternatív energiaforrások Fejlesztési célok a kecskeméti piacon Hűtő- és tárolókapacitás növelése és támogatása a piacszervezőkön illetve támogatásokon keresztül Gyakorlati dilemmák Hálózatosodás, adaptálhatóság Kommunikáció IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

7 Összefoglalás A magyar termelőt a magyar fogyasztó mentheti meg, de csak akkor, ha az jó minőséget képes előállítani, mert a fogyasztótól nem várható el, hogy akkor is a hazait válassza, ha az silány minőségű. Ez a munka azzal a szándékkal készült, hogy ráirányítsa a figyelmet a hazai viszonyok között létrejött, a közvetlen piaci értékesítés egyik sajátos, Kecskeméten kialakított gyakorlatára, egyúttal bemutatva egy olyan modellkísérletet, amely a kisárutermelőknek, a mezőgazdáknak perspektívát adhat, a fogyasztóknak pedig olyan garanciát biztosíthat, ami helyreállíthatja a megrendült vevői bizalmat a közvetlen értékesítési formákat követő, hagyományos piacok iránt. A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel kötött megállapodás alapján készült e tanulmány, annak érdekében, hogy szakmai körökben, valamint a piacra szállító termelők és az odajáró fogyasztók körében is sikeresnek tartott, közel két éves kecskeméti gyakorlatot részletesen bemutassa, sajátosságait kiértékelje és máshol is alkalmazható módszertani megoldásait továbbadható formában leírja. A dolgozat első része az ebben a témában vezető szerepet játszó európai és észak-amerikai országok hasonló helyi piaci megoldásaival, útkereséseivel hasonlította össze a vizsgált kecskeméti modellt. Újszerűsége és eredményessége vetekszik azokéval, bár ennek a gyakorlatnak is nyilvánvalóan alkalmazkodni kell az eltérő szokásokhoz, a kisebb vásárlóerőhöz, a különböző jogszabályi környezethez, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. Hazánkban más úton kell eredményre jutnunk az ilyen típusú helyi piaci ellátás-szervezésben, a fogyasztók és a termelők közötti jó kapcsolatok kialakításában. A nemzetközi kitekintés eredményeinek szembesítése az általunk vizsgált és bemutatott gyakorlattal megerősít bennünket abban, hogy a Kecskeméten kipróbált irány és az eddig befektetett munka remélhetően eredményre vezet. A tanulmánykötet következő részei mind a termelők, piacra szállítók, mind a fogyasztók irányába végzett jelentős a jövőbeli, akár bővíthető programokat is megalapozó adatbázis-építésekhez kapcsolható felmérések eredményeit mutatják be. A beszállítói, termelői oldalról nagyon fontos elem, hogy a résztvevők termelésük kontrollálhatóságát is önként vállalták. Részletes 6

8 adatszolgáltatásuk alapja lehet egy valódi bizalomra épülő, fogyasztóbarát piacnak. Ez az elemzés azért is fontos, mert felhívja a figyelmet a termelőbázis jövőbeli alakulására (a válaszadók harmada kiöregszik, feladja a termelést és a piacra szállítást). A közvetlen értékesítés, a tanyás gazdálkodás támogatásával kell majd növelni a piacozást vállaló termelői kört. A piacon megjelenő árualap részleges felmérése és a termelők érdekviszonyainak feltárásának ilyen megközelítése nem csak egy pillanatnyi állapotot rögzít, hanem objektív módon teszi lehetővé, hogy megítéljük a fenntartható termelés esélyeit és az ahhoz szükséges intézkedések rendszerét. A piacra járó fogyasztók felmérése pedig arra mutatott rá, hogy nagyon differenciált igényű és vásárlóerejű csoportot alkotnak. A kép sokkal összetettebb, mint amire számítottunk. Ezt a munkát folytatni kell, mert a jelenlegi adataink elemzései arra utalnak, hogy sikeres lehet ez a modell, eredményesek lehetünk, ha jól ki tudjuk szűrni az együttműködésre hajlandó, sőt a változást igénylő különböző fogyasztói csoportokat. Az is beigazolódott, hogy a fogyasztók szeretnek tisztán látni a piacon, segítségnek veszik, ha a modellkísérletben részvevő termelőket minden kétséget kizárólag meg lehet különböztetni más piaci szereplőktől. A fogyasztóval való foglalkozás elsősorban az ő igényeik generálását kell, hogy jelentse közvetítendő azokat a termelők felé. Igényes fogyasztók nélkül nincs a piacnak jövője. A nemzetközi áruházláncok zöldség-gyümölcs nagykereskedelemmel vívott árversenyében bármely ország kistermelői esélytelenek. Az Európai Unió és a tagállamok kormányai segítsége nélkül kilátástalan helyzetbe kerülnek ezek a hagyományos piacok, ami sok egyéb probléma mellett óhatatlanul a mezőgazdasági céllal megművelt területek csökkenéséhez, a környezet, a táj pusztulásához vezet. Ez itt Kecskemét környékén különösen nagy veszélyt jelenthet. A jövőt illetően az egyik legfontosabb lehetőség rejlik a Piac barátai webes felület dinamikus fejlesztésben, aminek segítségével a piacon személyesen találkozó fogyasztó és termelő a virtuális térben is összekapcsolódhat, igényeket fogalmazhat meg, rendeléseket, reklámokat adhat le. A dolgozat utolsó részében publikálásra kerültek mindazok a megállapodások, amiket a modellkísérlet során alkalmaztunk. Kísérletünk arra mutat rá, hogy hosszabb távon a fogyasztói magatartás befolyásolásán keresztül lehetünk eredményesek. Ebben kitüntetett szerepük lehet a civil szervetek és a termelők 7

9 összefogásának. Ösztönözni kell az önkormányzatokat, hogy az üzemeltetésükben lévő piacokon, a fogyasztói és termelői érdekeket is figyelembe vevő működési rend alakulhasson ki. A már meglévő, és legalább egy-két éve működő jó példák, gyakorlatok terjedését elő kell segíteni (a piacra járás divatba hozására ötletbörze, pályázatok kiírása, stb.) és a helyi igényeknek megfelelően kell kialakítani. A hazai kistermelőket, a piacra szállító gazdákat igazán csak a hazai fogyasztók menthetik meg, de csak akkor, ha képesek jó minőséget előállítani. A vizsgálat rámutatott és ez a szerzők meggyőződése is, hogy: erre képesek, illetve többségük képessé tehető. 8

10 I. BEVEZETÉS A Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédelmi Egyesületet 2008 februárjába az akkori alapítók azzal a szándékkal hozták létre, hogy mint nevéből is kitűnik, a fogyasztói társadalom létezését tudomásul véve, de vidékromboló hatásaival nem azonosulva, olyan tevékenységbe kezdjen, ami mérsékli a negatív hatásokat, miközben a közjót szolgálja. A Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazotthoz hasonlóan mi is úgy gondoljuk, hogy a város és vidéke közös sorson osztozik, hosszú távon mindenképpen. Meg vagyunk győződve a tudatos fogyasztói magatartás gazdaságformáló hatásáról, illetve megfelelő keretek között a fogyasztó és a termelő hosszú távú érdekazonosságáról. Termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolatának vizsgálatára keresve sem lehet jobb helyszínt találni, mint a tradicionális piacot. Nem sok vizsgálódásra volt szükség, hogy megállapítsuk, már a piac sem a régi, valami megbomlott a sokáig működő termelő-vevő kapcsolatban. Világossá vált, hogyha sürgősen nem történik valami változás, még a maradék piacra járó fogyasztó is a plázák felé veszi az irányt. Egyre erősödtek azok a vásárlói hangok, amelyek úgy gondolták, hogy miért járjon ő piacra, ahol még parkolni sem lehet tisztességesen, amikor ugyanazt az árut a közeli zöldségboltban, vagy az ingyenes parkolást biztosító szupermarketekben is megkapja. Terjedt az a vélemény, hogy a piacon megjelenő termelők elsősorban kupeckodnak. Nem lehetnek biztosak abban, hogy honnan származó árut visznek haza a családjuknak. Megállapítható, hogy egy országos jelenséggel állunk szemben. Ha komolyan hiszünk abban, hogy a termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolatának pozitív vidékpolitikai kihatásai vannak, akkor a témát rendkívül időszerű napirendre tűzni. Szeretnénk azt is érzékeltetni, hogy a társadalom civil részének is meg van a maga felelőssége saját sorsának alakulásában. Ne várjunk olyan ügyekben is intézkedéseket, amelyeket összefogással minden hatósági beavatkozásnál hatékonyabban tudunk megoldani. A tanulmány vázlatának összeállításakor azt vettük figyelembe, hogy egy olyan vizsgálat és részletes bemutatás készüljön, amelyet az ország hasonló gondokkal küzdő önkormányzati piacain is haszonnal lehet forgatni. Az első részben a Kecskeméten alkalmazott módszert behelyezzük egy nemzetközi kitekintésbe, a második rész a tulajdonképpeni módszer ismertetése, a harmadik részben vállalkozunk egy elemzésre, ami már a várható jövőt is felvázolja. A negyedik részben a hogyan tovább megválaszolására teszünk kísérletet. 9

11 II. ÚJ JELENSÉGEK A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN ÉS A VIDÉK-VÁROS ÁTALAKULÓ KAPCSOLATRENDSZERÉBEN A következő fejezet röviden áttekinti a rövid élelmiszerláncok megközelítéseit a vidékpolitikában és a terület fejlesztésében betöltött szerepeik szerint. Az európai és hazai definíciók lehatárolása mellett törekszik reális képet adni az új vidékfejlesztési modellben rejlő kapacitásokról, határokról, feltételrendszerről. A fejezet több európai, amerikai esettanulmányt és gyakorlati példát mutat be, hogy az egyes példák választ adhassanak a gyakorlati kérdésekre is. 1 Rövid élelmiszerlánc, mint új vidékfejlesztési eszköz A rövid élelmiszerellátási lánc (továbbiakban a magyar rövidítést alkalmazva RÉL) definíciója számos megközelítésből vizsgálható: termelők, fogyasztók, társadalom, európai normatívák, vidékfejlesztési módszerek stb.. Az angol és amerikai szakirodalom főleg rendszerszemléletű megközelítése az alternatív (helyi) élelmiszerrendszer fogalmából indul ki, és annak alrendszereként értelmezi a RÉL-ot, amellyel short food supply chain -ként (SFSC, rövid élelmiszerlánc), alternativ food supply chain -ként (AFSC, alternatív élelmiszerlánc) vagy short circuit -ként (rövid értékesítés) találkozhatunk. E szerint a RÉL a termelők, a fogyasztók és a vidékkel foglakozók, a helyi lakosok újra kialakuló, revitalizált, azaz újra életre keltett hálózata (Allaire 2011), amely egy megújuló élelmiszertermelési, - feldolgozási, - értékesítési és fogyasztási rendszert, és mindenekelőtt leginkább egy alulról kezdeményezett együttműködést jelent, alternatív lehetőségeket kínálva az ipari, sztenderdizált termeléssel szemben (Murdoch, Marsden, és Banks, 2000). A szerzők a hálózatosodásban, a kapcsolatok, a kommunikáció rövidülésében, működésében látják a RÉL lényegét, amelynek mozgatórugói a fogyasztói szemléletváltás és a termelői aktivitás. Marsden (2009) majd Renting, Marsden és Banks (2003) szerint az élelmiszervásárlás napjainkban egyre szélesedő minőségi igényeket fogalmaz meg a társadalmi változásoknak megfelelően, amely alátámasztja a RÉL európai térhódítását a vidékfejlesztésben. Ezek a megújuló társadalmi igények és a fogyasztói etnocentrizmus 1 erősödése (főleg Európában) elősegítik a vidékkel szemben kialakult negatív szemlélet változását. Ezért beszélhetünk 1 SHIMP (1984) szerint a fogyasztói etnocentrizmus nem más, mint a fogyasztók meggyőződései a külföldi termék vásárlásának morális helyességéről illetve személyes előfeltevései az import termékekkel kapcsolatban, amelynek három komponense van, mint (1) a külföldi termékekhez való kognitív, (2) affektív, valamint a (3) normatív viszonyulás. 10

12 vidék-város, termelő-fogyasztói hálózatok felelevenítéséről, mivel a hagyományos kapcsolatok erősödnek meg a fogyasztói attitűdváltás révén. Az angol irodalommal szemben a francia megközelítés alulról bottom-up szemlélettel vizsgálja a RÉL-okat, így tehát a közvetlen értékesítést és a rövid élelmiszerellátó lánc fogalmát különbözteti meg. A francia Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium 2009-ben megfogalmazott definíciója szerint a rövid élelmiszerellátó lánc, vagyis franciául a circuits courts egy rövid értékesítési formája a termelők által előállított nyers és feldolgozott termékeknek, amely értékesítése (és a hozzáadott érték előállítása) történhet közvetlenül a termelő és a fogyasztó között, avagy közvetett módón legfeljebb egy köztes szereplő közreműködésével (Ministère de l Agriculture et de la Peche 2009). A fent említett fogalom azonban nem tartalmaz földrajzi megközelítést, ezért Chafotte és Chiffoleau (2007) pontosította a fogalmat, és megkülönböztet közeli élelmiszerláncokat (circuits courts de proximité), ahol nyolcvan kilométeren belül határozzák meg ezt a távolságot. Kutatási eredményeik alapján ez az a legnagyobb meghatározott távolság, amely lehetővé teszi, hogy a termelő saját termékét, viszonylag kis mennyiségben. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy jelenleg nincs olyan francia jogszabály, amely konkrétan korlátozná a fizikai távolságot a RÉL esetében. A francia szaktárca kezdeményezésére 2006 óta számos kutatási program zajlott le. Ezek egyrészt a megújuló fogyasztói igények és a termelői kapacitások azonosítására, valamint a rövid élelmiszerláncot befolyásoló tényezőkre helyezték a fő hangsúlyt. A kutatások eredményei rámutattak, hogy a RÉL nagy jelentőségű a következő fejlesztési területeken (Nihous 2008): - a vidéki területek fenntartásában, - a város-vidék kapcsolat megújításában, - a vidéki hozzáadott érték előállításában, - ezáltal munkahelyek teremtésében, - a családi kistermelői struktúra gazdasági fenntarthatóságában, - a helyi értékek megismertetésében, - az egészséges élelmiszer előállításában, - a környezettudatos termelés, kiemelten az ökológiai termelés fejlesztésében. 11

13 2 A rövid élelmiszerláncok csatornáinak csoportosítása és bemutatása 2.1 Francia megközelítés A francia szakirodalom élesen megkülönbözteti a közvetlen értékesítést (la vente directe) és a rövid élelmiszerellátó lánc (les circuits courts) fogalmát. Eszerint a direkt értékesítés egy személyes interakció a termelők és fogyasztók között, a rövid élelmiszerlánc megenged egy köztes szereplőt a termelő és a fogyasztó között, amennyiben az közvetítő, vagy kereskedő. 1. ábra A közvetlen értékesítés és a rövid élelmiszerlánc csatornáinak csoportosítása Forrás: Chaffotte és Chiffoleau (2007) alapján a szerző fordítása A francia megközelítés szerint közvetlen értékesítnek számít az is, ha egy non-profit szervezet, például az agrárkamara, vagy az önkormányzat élelmiszerellátásra specializálódott szervezete végez értékesítést. Illetve a gazdaboltok esetében a bolthoz csatlakozó termelők gazdasági érdekű társulást hoznak létre, ahol mindenki tag és a beszállított termék fejében az általa meghatározott áron részesül a bevételből. Köztes szereplő tehát ezekben az esetekben sincs, azaz az értékesítésből származó bevétel közvetlenül a gazdát illeti. Természetesen az 12

14 üzlethelyiség, vagy a szállításhoz szükséges eszközök fenntartásában a termelők részt vállalnak, ami egy közös megállapodás feltétele. Külön magyarázatot igényel az AMAP 2 kifejezés, habár hazánkban is gyarapszik az úgynevezett kosár vagy szatyorszolgáltatást végző szervezetek száma. A japán ún. teiki módszer európai meghonosítása a breton Szövetség a Paraszti Mezőgazdaság Fenntartásáért (továbbiakban a francia rövidítést használva AMAP). A mára országosan működő szervezet gyakorlatilag egy kétoldalú szerződést köt a gazdák és fogyasztói közösségek között, amelyben egyrészről a termelő vállalja a fogyasztók ellátását jó minőségű élelmiszerekkel, a fogyasztó pedig az éves tagdíj befizetésével részt vállal a kisgazdaságok fenntartásában. A módszer szellemiségét a két fél közötti kölcsönös bizalom és elismerés adja. A kosárszolgáltatásnak is nevezhető élelmiszer-ellátás lényege, hogy az egy körbe tartozó gazdák egy adott gyűjtőpontra viszik a szezonnak megfelelő termékeiket, amit szétszortírozva kosárban, szatyorban kapnak meg a befizető vásárlók. Köztes szereplő nincs, hisz az elosztást végző szervezet non-profit kezdeményezésen alapszik. A termékek minőségének, eredetének kommunikálását a szervezet vállalja magára, emellett sok esetben egyes zöldség-gyümölcs dömpingje során a feldolgozást is vállalják az összefogásban résztvevők. Számos nagyvárosban tartanak AMAP találkozókat, aminek keretein belül a termelők, vagy más előadók ismertetik a mezőgazdaság szezonalításából eredő ellátási ciklusokat, a védjegyeket, az alapfogalmakat és a legjobb recepteket a városi lakosság számára (Kujáni 2012). 2 Association pour le Maintien d une Agriculture Paysanne azaz Szövetség a Paraszti Mezőgazdaság Fenntartásáért 13

15 2. ábra AMAP-féle heti kosár a megrendelő francia fogyasztóközösségek számára Forrás: A szerző felvétele, 2012 Fontos még kiemelni a piacokat, mint közvetlen értékesítési csatornákat. A francia megközelítés szerint egyéni módszert jelent, ha egy kistermelő önálló kezdeményezéssel megjelenik egy hagyományos piacon, amelyen a kereskedők és a termelők nem feltétlenül kerülnek megkülönböztetésre. Míg kollektívnek, közvetlen értékesítési módszernek nevezi meg a termelői piacokat (marché paysan). Ennek oka, hogy a termelői piacok általában alulról jövő kezdeményezések eredményei, azaz termelők fogtak össze, alapítottak non profit szervezetet, amely együttműködve az önkormányzattal vagy a piacigazgatósággal szervezi és elkülöníti a gazdapiacokat a kereskedőktől. Mivel Franciaországban szinte minden esetben a termelői igényeket és összefogást egészítik ki, ezért csoportos kezdeményezésként csoportosították őket a kutatók. (A francia termelői piacok bővebb ismertetése a montaubani piac esettanulmányában olvasható az 5. sz alfejezetben). 14

16 2.2 Altafoodss európai projekt szerinti csoportosítás A Grundtvig program finanszírozásában 2010-ben indult ALTAFOODSS elnevezésű projekt, mely egy európai megközelítést ad, hiszen nyolc partnerország ötvenhárom esettanulmányát dolgozta fel (Ciprus - Nicosia, Franciaország Midi-Pyrénnées, Görögország - Tesszália, Magyarország Dél-Alföld, Németország - Bavaria, Olaszország - Abruzzes, Portugália Alentejo, Spanyolország - Andalúzia). A program nevét az angol Alternative Agro-Food Supply System megfogalmazásból kapta, ami magyarul Alternatív Élelmiszerellátó Rendszereket jelent. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja az ALTAFOODSS projekt két éves periódusa alatt lezajlott kölcsönös tereplátogatások és műhelymunkák alapján áttekinthetővé váltak a partnerországokban meghatározó értékesítési csatornák és módszerek, amelyek kétféleképpen csoportosíthatóak: i.) Közvetlen termelő-fogyasztó interakciók, vagy egy, illetve kettő köztes személlyel, szervezettel végzett értékesítés ii.) Egyéni vagy csoportos módon végzett értékesítés. A csoportosítás szempontjából jelentős, hogy a termelők önállóan, vagy csoportosan végzik az értékesítést, mivel az eltérő tevékenységek különböző kompetenciákat, beruházási és motiváltságot befolyásoló tényezőket igényelnek. 15

17 1. táblázat Az alternatív élelmiszerellátó módszerek csoportosítása Közvetlen értékesítési módszerek Rövid távú értékesítési módszerek Egyéni termelői értékesítés - Értékesítés a gazdaságban (gazdabolt) - Piacon, vásárokban - Értékesítés egy helyi boltban - Út menti árusítás - Mobil shop - Házhozszállítás - Fogyasztói csoporton keresztül (pl.: szatyorközösség) - Internet - Szedd magad - Árusító automaták Csoportos értékesítés - Szövetkezet vagy non-profit egyesület által üzemeltett (közös) bolt - Egyesület közös termelés, feldolgozás és/vagy marketing és/vagy közös értékesítéssel (üzlethelyiségben vagy házhozszállítás) Értékesítés kiskereskedőnek a régión belül - Élelmiszer kiskereskedő - Regionális üzletlánc - Bioboltok, bioáruház - Egészséges élelmiszert értékesítő kiskereskedők - Garabonciás és ételkülönlegességeket árusító boltok - Diszkontok Értékesítés - Éttermek konyháknak a régión - Iskolai étkezdék belül - Munkahelyi étkezdék Forrás: Altafoodss projekt, Nürnbergi jelentés alapján saját szerkesztés, 2012 Az egyéni módon, közvetlen értékesítést folytató kis és közepes méretű gazdaságok olyan önálló kereskedelemre és marketingtevékenységekre is képes termelők, akik termelési potenciálja és a helyben előállított hozzáadott érték által képes fenntartani egy családot, illetve néhány esetben a feldolgozáshoz, értékesítéshez szükséges alkalmazottakat is. A gazdaságok többsége már korábban beruházott termékfeldolgozáshoz szükséges technológiákba, vagy szállító-, értékesítő eszközökbe (hűtőkocsi, baromfihús feldolgozó, joghurt kiszerelő készülék stb.). 16

18 3. ábra Hűtő és pultos kocsi családi gazdálkodás beruházása Dél-Franciaországban Forrás: A szerző felvétele, 2012 Az esettanulmányok egyik fontos tanúsága, hogy míg a kis és közepes méretű gazdaságok képesek egyénileg a termeléstől a feldolgozáson át a kereskedelemig átlátni és elvégezni tevékenységeiket (amelynek fontos tényezője a családi munkaerő), addig a kistermelők (ahol leginkább egy gazda dolgozik a mezőgazdaságban) inkább a csoportos módszerekben képesek versenyképes gazdaságot fenntartani. Ilyen példát mutatott be a portugál partnerszervezet, ahol a turisták által látogatottabb helyektől távol eső régióban elsősorban szövetkezeti és egyesületi formában dolgozzák fel és értékesítik a paraszti gazdaságok az olívaolajat, bort és kecskesajtot. Az egyéni értékesítési módok nagyon változatosak a különböző országokban és leginkább a termelők várostól való távolságától, turisták által látogatott látványosságok távolságától, a fogyasztói igényektől (szeretnek kimenni a termelőhöz, vagy a piacra járnak, interneten rendelnek stb.), a termelői piacokon való részvételétől függ. Azok a termelők, akik kollektíven végzik a feldolgozást, értékesítést, marketinget, részben az egyesület által nyújtott lehetőségekre támaszkodnak, így számos készség megszerzése elhagyható. A vizsgált régiókban megismert jó gyakorlatok között több olyan kezdeményezés is fellelhető, ahol létezik olyan jogi forma, amely a hagyományos termelői értékesítő szövetkezetektől eltérő módón a termelők által létrehozott profitorientált vállalkozási formák. 17

19 Ugyanakkor ennek keretei lehetővé teszik az egyéni részesedés számontartását és könyvelését. A kollektív értékesítés célja lehet a költségek csökkentése, a minőségbiztosítási rendszer bevezetése és a költségek minimalizálása, a minőségi termék előállítás szaktanácsadók segítségével (a szaktanácsadó közös alkalmazása által), mennyiség illetve választék biztosítása, közös exportra történő értékesítés. Mindemellett a kollektív értékesítés lehetővé teszi a kézműves termékek bevonását és együttértékesítésüket, kapcsolásukat a helyi élelmiszerekhez. 4. ábra Egy portugál gazdabolt kínálata Forrás: altafoodss.org A rövid élelmiszerlánc a legtöbb európai országban lehetővé teszi a helyi termékek megismertetését a helyi fogyasztókkal és a turistákkal. Az egészséges termékek térnyerésével és a kereslet megélénkülésével a bio, a megbízható és minőségi termékek iránt a regionális termékek helyet kaptak a bioüzletekben, garabonciás boltokban, illetve számos országban (mint Portugália, Spanyolország, Görögország) a szupermarketek polcain is fellelhetőek a régióra jellemző termékek. 18

20 Néhány országban (Franciaország, Spanyolország) találhatóak olyan gazdaboltok, amelyek franchise rendszerben értékesítik a gazdáktól származó élelmiszereket, kézműves tárgyakat, de egyéb nem élelmiszerjellegű házilag gyártott eszközöket (pl.: vetőmag, kerti kisgépek, eszközök stb.). Ezeknek a franchise rendszerű üzleteknek a fő törekvései közzé tartozik a helyi gazdaság élénkítése, a helyi termékek előnyben részesítése és a régió sajátosságainak bemutatása. Az egyik legtipikusabb rövid értékesítési láncban alkalmazott módszer a helyi nyerstermékek éttermek felé való árusítása. Az állami szabályozástól, és főleg a regionális fejlesztési prioritásoktól függő formát elsősorban non-profit szervezetek, mint köztes szereplők végzik. Így a termelő a megrendelést teljesíti az éttermeket, konyhákat ellátó szervezet felé, amely lehet az agrárkamara által létrehozott vállalkozás, a termelők vagy a konyhák csoportosulása. Néhány országban, mint például Franciaországban és Németországban az Élelmiszerkódex tartalmazza az iskolások egészséges, megbízható, minőségi élelmiszerekkel való ellátását, ami összhangban áll a helyi törekvésekkel. 5. ábra Franciaországban a RésAlis hálózat termelőket és közkonyhákat fog össze, hogy helyi termékekkel lássák el a munkahelyeket Forrás: 19

21 3 A RÉL hazai értelmezése Magyarországon a RÉL fogalma inkább tudományos megközelítésként jelenik meg. Balázs (2011, p. 270) szerint az agrár-környezetgazdálkodási programok és európai uniós támogatások eredményeképpen szerte Magyarországon is megjelentek olyan új típusú, innovatív, rövid és helyi élelmiszer-hálózatok, amelyek sikeresen elkerülik a konvencionális élelmiszerellátási rendszerek negatív hatásait. Ilyenek például az új társadalmi megegyezés alapján személyes, közvetlen, vagy közösségi, bizalmi kapcsolatokon alapuló termelőifogyasztói együttműködések, amelyek minőségi termékek cseréjét biztosítják, mert a vásárlók számára fontos a termék helyi eredete. Ugyanakkor kritikaként fogalmazza meg, hogy a helyi élelmiszer-rendszerek csak olyan támogatásokra építhetnek sikeresen, amelyek sokféle szakpolitikai keretet foglalnak magukba, amelyre itthon nagyon ritkán kerül sor. Bálint (2011; p. 269) szerint a magyar RÉL-nak a társadalmi együttműködésen és a szolidaritáson szükséges alapulnia, amely magába foglalja a helyi termelői potenciál kiaknázását, a tájfajták termesztésére alkalmas házi kertek és a kistermelői vertikumok fejlesztését, valamint a helyi közvetlen termelői piacok szervezésének ösztönzését. Az AKI 2012-ben publikált tanulmányában (Juhász, és mtsai. 2012, p. 16) azt az álláspontot fogadja el, amely szerint: a RÉL egy lerövidült élelmiszerlánc, amely legfeljebb egy köztes szereplőt enged meg, míg a közvetlen értékesítés során nincs köztes szervezet a termelő és a fogyasztó között. Ez esetben közvetítő lehet a kis és nagykereskedelem, a feldolgozóüzem, a beszerző és értékesítő szervezet, míg a közvetlen értékesítés esetén nem számítanak köztes szereplőnek a szállítással megbízott vállalkozások, a formális vagy informális rendelésszervező termelői és vásárlói szervezetek. 20

22 6. ábra Az alternatív élelmiszerellátási láncokkal kapcsolatos fogalmi körök rendszerezése Forrás: (Juhász, és mtsai. 2012) 3.1 Kistermelői VM rendelet A hazai közvetlen értékesítés feltételeit a kistermelői VM rendelet (VII.5.) tartalmazza. A magyar kistermelők ezentúl az állati alaptermékeket (tej, tojás, nyers hús stb.), és a feldolgozott termékeket (sajt, lekvár, kolbász stb.) az előállítás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül értékesíthetik a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is (Balázs 2011, p. 270.). A nem állati eredetű alaptermékeket, valamint a mézet, a méhészeti termékeket és az élő halat továbbra földrajzilag nagy szabadsággal lehet értékesíteni. A vágóhídon levágott húsokat (sertés, juh, marha, kecske, emu, strucc) a saját gazdaságban közvetlenül a fogyasztónak, vagy legfeljebb 40 kilométerre elszállítva kiskereskedelmi, vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthetik. Az ellenőrzött állományból származó baromfi és nyúlféle házi vágásánál a hatósági húsvizsgálat elvégzése a közvetlen értékesítésnél csak abban az esetben szükséges, ha a mennyiség meghaladja a heti 50 darab házi tyúkfélét, 25 darab vízi szárnyast vagy pulykát, illetve 13 darab nyúlfélét. (Összefoglalva lásd 2. táblázat) 21

23 2. táblázat A kistermelői értékesítés lehetőségei termékek és helyszínek szerint Gazdaság és lakóhely Kiskereskedelem és vendéglátás Vásár, piac, rendezvény Házhozszállítás Nem állati eredetű alaptermék, méz, méhészeti termék, élő hal Saját alaptermékből előállított élelmiszer Állati eredetű alaptermék I. saját vágású baromfi, nyúl, hal Állati eredetű alaptermék II.* vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, emu, strucc Igen Igen Igen Igen Megyén belül vagy 40 km és Budapest Egész ország Egész ország Megyén belül vagy 40 km és Budapest Régión belül, vagy 40 km Megyén belül vagy 40 és Budapest Megyén belül vagy 40 km és Budapest Régión belül, vagy 40 km Megyén belül vagy 40 és Budapest Megyén belül vagy 40 km és Budapest Nem Megyén belül vagy 40 és Budapest Falusi Nem (csak saját Igen Igen Igen vendégasztal vágású termék) *A saját levágású 30 hónapnál nem idősebb szarvasmarha, 18 hónaposnál nem idősebb birka, kecske húsából készített étel Forrás Kajner (2011) cit in. (Juhász, és mtsai. 2012) A korábbi rendeletektől eltérően lehetővé vált az otthoni disznóvágás és a házilag előállított aszalt vagy füstölt áruk értékesítése. A falusi vendégasztal szolgáltatásnál és rendezvényeknél a hatóságnak történő bejelentés mellett lehetőség nyílik az ellenőrzött állományokból házi vágás elvégzésére, a helyben való ételkészítésre és fogyasztásra. Azaz a kistermelő is végezhet vendégasztal fogadást a megtermelt, illetve a kiegészítő alapanyagokként vásárolt élelmiszerek felhasználásával (Juhász, és mtsai. 2012). A helyi termelői piacokat érintő szabályozások között szükséges megemlíteni a évi CXXXV. törvényt a kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény módosításáról. A módosítás bevezette a termelői piac fogalmát, mely szerint a helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. Fontos könnyítést jelent, hogy helyi termelői piac a kereskedelmi hatóságnak történő bejelentéssel üzemeltethető. 22

24 4 A RÉL megjelenése a 2013 utáni Közös Agrárpolitikában A RÉL fejlesztése, működtetése egy új módszert, kulcstényezőt jelent az európai vidékfejlesztésben, amit bizonyít a Közös Agrárpolitika reformjait övező tárgyalások során kiemelt szerepe is. Az Európai Bizottság október 11-én megjelentetett 2014 és 2020 közötti Közös Agrárpolitika változtatásaira vonatkozó javaslatában a kisgazdaságok, és a rövid élelmiszerláncok támogatását a vidékfejlesztési pillérbe helyezi és a négy tematikus alprogram között nevesíti meg: 1. Kisgazdaságok 2. Fiatal gazdák 3. Hegyvidéki területek 4. Rövid élelmiszerláncok A Bizottság javaslata szerint ezek a kiemelt szakterületek a jövőben magasabb támogatást élvezhetnek. Emellett a hat főprioritás között megnevezi az élelmiszerláncok szervezését és a kockázatmenedzsment fontosságát, amely a minőségi alapanyag-előállító kisgazdaságok jobb integrációját helyezi előtérbe a helyi élelmiszerellátás és rövid élelmiszerláncok tematikájában. Az Európai Bizottság a dokumentumban a következőképpen definiálja a RÉL-ot: olyan élelmiszerlánc, ami szabályozza a gazdasági résztvevők számát, elkötelezett az együttműködések, a helyi gazdaságfejlesztés iránt és meghatározza, lerövidíti a földrajzi és társadalmi értelemben vett termelő-fogyasztói kapcsolatokat. Azaz az Európai Bizottság minden olyan termelő-fogyasztó interakciót rövid élelmiszerláncnak tekint, amely egy sem, vagy legfeljebb egy köztes szereplő közreműködésével történik (földrajzi távolságtól függetlenül). A RÉL fejlesztése korábbi kutatások, és a Mezőgazdasági Bizottság tervei alapján számos vidékfejlesztési törekvéshez hozzájárul (Fehér, (2012), Azcárate, (2012)): A kistermelő és a fogyasztó közötti fizikai és átvitt értelemben vett távolság csökkentése; A mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilizálása; A mezőgazdasági versenyképesség megerősítése; A fogyasztók ellátása egészséges és helyi élelmiszerekkel; A környezetszennyezés csökkentése; 23

25 Valós alapokon nyugvó élelmezésügyi politika létrehozása és Küzdelem a mezőgazdasági területek további csökkenése ellen. A Brüsszelben megtartott és az Európai Vidéki Hálózat által megszervezett konferenciák 3 eredményei alátámasztották, hogy a közötti tervezési ciklusban konkrét kvantitatív választ kell adnia a RÉL-ok fejlesztésére. Ezért a Bizottság számos kérdést vetett fel, amelyre a következő időszak támogatási politikájában megnevezett intézkedésektől várnak választ 4 : - Hogyan lehet hitelessé és átláthatóvá tenni a rövid élelmiszerláncokat? - Hogyan lehetséges a kifogástalan higiénia és élelmiszerbiztonság szolgáltatása? - Miként lehetséges a város és a periurbán területeken gazdálkodók kapcsolatának előmozdítása? - Hogyan lehetséges a termelők beruházási hajlandóságának elősegítése? A RÉL-ok vidékpolitikába való beemelése kedvező abból a szempontból is, hogy a közvetlen támogatások csökkentésével a beruházások és a közösségi, elsősorban bottom-up jellegű kezdeményezések kerülnek előtérbe. Az európai mezőgazdasági termelés a mennyiségiről a minőségi termelés felé vette az irányt. Arra a kérdésre pedig, hogy hogyan lehet a növekvő populáció élelmiszermennyiségét biztosítani Tomás García Azcárate, DG Agri tanácsadó szavait idézte a Bizottság: az európai mezőgazdaság nem azért van, hogy táplálja a Földet, hanem azért, hogy segítsen a Földnek önmagát táplálni április 20., Brüsszel, Tomás García Azcárate «Gondolkodjunk a KAP jövőjén a globalizáció tükrében» c. konferencián elhangzott előadása április 26-án 24

26 5 Közvetlen értékesítés szerepe, jelentősége hazai viszonyok között Györe (2011) tanulmányában vizsgálta a közvetlen értékesítés reneszánszának előzményeit, a globalizációs folyamatok betörését Magyarországra. Megállapította, hogy hazánkban az élelmiszer-kiskereskedelem globalizációja csak a nyolcvanas években indult meg, de döntő részben a kilencvenes évtizedben zajlott. A multinacionális vállalatok jelentős arányban új beruházások formájában működtek, melyek megjelenése és az élelmiszer-kereskedelemre kifejtett hatásai teljesen átalakították a szektor vertikális kapcsolatrendszerét (Forgács 2008 cit. In Györe, 2011). Hazánkban összesen huszonhét multinacionális és külföldi élelmiszer kiskereskedelmi cég tart fenn üzletet, amelyek az alapvető élelmiszerek kereskedelmének 60 százalékát bonyolítják ma Magyarországon. A városok ellátásában pedig közel 80 százalékot teljesítenek, ami azt jelenti, hogy csupán húsz százalék marad a kisebb termelők, gazdálkodók termékeinek értékesítésére, amelyek fő értéke az egyediség, a változatosság, a kisebb szériák, a különleges minőség. Az egyre táguló élelmiszerlánc vesztese általában a lánc végén álló legkisebb szereplő, a termelő csak keveset tud realizálni (Györe 2011, 643. p.). A mezőgazdasági termékek közvetlen vagy direkt értékesítése a nyugat-európai példák alapján egy megoldást jelenthet az élelmiszerláncok egyes kistermelőket érintő problémáira, és a fogyasztók minőségi termékekre vonatkozó igényeire. Mivel a mezőgazdaságban használt közvetlen értékesítés fogalma a termékeknek fogyasztók részére történő közvetlen kereskedelmi és feldolgozóüzemek bekapcsolása nélküli eladása (Bálint 1999). Csíkné (2011) foglalkozott a közvetlen értékesítés fogalmi meghatározásával és rámutatott, hogy a szakirodalmi megnevezése nem egységes valamint kiemel néhány példát, amelyek nem különböztetik meg a közvetlen értékesítést és a rövid élelmiszerláncokat. Wirthgen és Maurer ( (2000) cit. in Mácsai 2011) szerint a közvetlen értékesítés a gazdálkodóktól a végső fogyasztók számára történik különböző megoldások formájában. Kuhnert ( (1998), cit. In Mácsai 2011) szerint a közvetlen értékesítés körébe tartozik a fogyasztásra kész élelmiszerek kiskereskedelmi egységeknek történő értékesítése is. A közvetlen értékesítés terjedését gátolja, hogy a gazdálkodók termelésben, és kevésbé a piaci orientációban gondolkodnak. A fogyasztói oldalról vizsgálva kijelenthető, hogy Magyarországon a vevők az élelmiszerek beszerzését zömmel szabadidős programnak tekintik, s ennek leginkább a nagy alapterületű hiper- és szupermarketek, valamint az ún. hard diszkontok felelnek meg. Ugyanakkor az is 25

27 kimutatható, hogy a termelői piacok, valamint a gazdáktól történő közvetlen beszerzés személyes légköre bizalmat kelt a fogyasztókban, ezért a direktmarketing-módszerek fejlesztése kulcsfontosságú a magyar élelmiszerek termelése, értékesítése és fogyasztása szempontjából (Szakály Szabó, 2009 cit. in Csíkné, 2010). 5.1 A közvetlen értékesítés formái A közvetlen értékesítést Magyarországon elsősorban a leghagyományosabb módszer, a piacokon történő adás-vétel jelenti. Az elmúlt öt-hat évben azonban a multinacionális vállalatok árletörő hatására számos marketing csatornán találkozhatunk közvetlenül a termelőkkel. Többek között weboldalakon keresztül rendelhetünk hűtést nem igénylő élelmiszereket pl.: mézet, szárított, aszalt zöldséget, gyümölcsöt, csokoládét stb. Megjelentek az élelmiszer automaták, melyek Magyarországon elsősorban a házi tej értékesítésére szolgálnak. Valamint a francia AMAP-hoz hasonló non-profit fogyasztói szerveződések is megtalálhatóak a nagyobb városokban így Kecskeméten, Gödöllőn, Budapesten. 3. táblázat Egyéni termelői értékesítési módszerek Egyéni termelői értékesítési módszerek Forrás: saját összeállítás a szakirodalom alapján Értékesítés a gazdaságban (gazdabolt) Értékesítés egy helyi boltban Piac (termelői vagy hagyományos) Vásárok Út menti árusítás Házhozszállítás Fogyasztói csoporton keresztül értékesítés (pl.: szatyorközösség) Webshop Szedd magad Árusító automaták Menzák, éttermek részére 26

28 6 Nemzetközi tapasztalatok a közvetlen értékesítés (piacok) megvalósítására napi gyakorlat illetve próbálkozások, útkeresések a tagországokban A nemzetközi irodalom a piacokat a hagyományos és helyi termékek értékesítésének kulcsintézményeként említik. Mint a RÉL-ok esetében a piacok is fontos eszközei a közvetlen termelő-fogyasztó találkozásoknak, amely kiegészítő jövedelmet jelent a gazdáknak és jó minőségű, friss, megbízható termékeket a fogyasztóknak. A piacok társadalmi szerepe is kiemelkedően fontos, hisz mint egykor az agorák 6, ma a kistermelői piacok is fontos közösségépítő hatással rendelkeznek. Végül a piacok közelsége lecsökkenti a termékek szállításának szükségességét és ezáltal a környezeti lábnyomukat is. 6.1 Amerikai példák Az első írások a kistermelői piacokról a 17. században keletkeztek, majd az 1970-es évekhez köthető a kistermelői piacok újraszervezése. Ennek oka egyértelműen az ipari élelmiszertermelés arányának robbanásszerű növekedése és a városi és vidéki életmód radikális szétválása. Az elmúlt évek felmérései alapján azokban az államokban, ahol jelentős a kistermelői réteg akár az összes élelmiszerértékesítés egy százalékát is kitehetik a termelői piacokon gazdát cserélt termékek. A kutatások arra is rámutattak, hogy a piaci értékesítés akár huszonöt százalékát is jelentheti a farmerek bevételének (Vecchio 2009). Egyúttal a fogyasztói felmérések számos amerikai államban rámutattak arra, hogy a legtöbb vásárló nem az olcsó termékeket keresi, hanem sokkal inkább a termékek frissessége és jó íze a motiváló tényező, illetve fontos szerepet játszik az amerikai fogyasztók döntésében a lokális gazdaság élénkítése a mezőgazdaságon keresztül. További kutatások bebizonyították a termelői piacok kiegészítő szolgáltatásainak jelentőségét és attraktivitását. Hofmann, Dennis és Marshall (2008) tanulmányukban megállapították, hogy azokon a piacokon nagyobb az érdeklődés, ahol konyhafőzési bemutatót tartottak, vagy gasztronómiai és étkezési tanácsokkal látták el az édesanyákat, és gyermekprogramokat szerveztek a fiatalabbaknak. Hunt (2007) a termelői piacok közösségben betöltött szerepét vizsgálta és kiemelte, hogy a magasabb árakért cserébe egy kellemes környezetet, barátságos atmoszférát, információt és egy találkozásra alkalmas helyet várnak el a vásárlók. 6 Agora: fórum, vásár az ókori Görögországban 27

29 Ugyanakkor az amerikai piacok sikere nem törvényszerű (Stephen, Lec és Brevser cit. In Juhász (2012), p.5.). A termelői piacok növekedése közel 30 százalékos csökkenési ráta mellett következett be. Jellemzően kevés árussal, nem megfelelő tapasztalattal és kapacitással rendelkező piacok négy év alatt bezártak. 6.2 Kanada A kanadai kormány 2008-ban készítetett termelői piacokról szóló tanulmánya szerint a kanadai fogyasztók 92 százaléka tartja fontosnak, hogy helyi terméket vásároljon közvetlenül a gazdáktól. Ez a kimagasló igény támasztotta alá a további termelői piacfelméréseket, amelyek rámutattak arra is, hogy évi 3,9 milliárd dollár bevétel származik a termelői piaci értékesítésből. A tanulmány 70 gazdapiac megkeresésével történt. 4. táblázat Fontosabb számok a kanadai gazdapiacokon 2008-ban piacra látogatók száma 28 millió fő Átlagos költés/nap/vásárló 32,06 $ Munkahelyteremtés/gazda/év 1-5 Vásárlók száma a gazdáknál/nap Bevétel/nap $ Bankkártyát elfogadó termelők aránya 7 % Forrás: (Farmers' Market Canada 2012) A kanadai fogyasztók, akiknek 75 százaléka állandó vásárlóként jelenik meg a piacokon, a hipermarketek után (83%) a leggyakrabban a termelői piacokról (62%) szerzik be zöldséggyümölcs igényüket. Az észak-amerikai fogyasztókhoz hasonlóan a kanadaiak számára is a legfontosabb a friss és helyi termék, amely mellett a kiszolgálás sem elhanyagolható tényező. A termelőket tekintve nagyrészük 50 kilométernél kisebb távolságról érkezik a piacra, ahonnan átlagosan bevételük 1/3-a származik. A piacokat üzemeltetők szerint az elmúlt 5 évben nagy fejlődés volt tapasztalható, mind a fogyasztók számában (átlagosan 56 százalék /év az összes piacot tekintve), mind a farmerek részvételében (48 százalék /év). Állami támogatást, illetve más regionális szervtől pénzügyi segítséget általában (68 százalék szerint) nem kaptak, pedig szükséges lenne a marketing, a menedzsment és az infrastruktúra fejlesztésére. Ugyanakkor vannak kiemelkedő városfejlesztési példák is Kanadában, ahol több esetben a városok vezetősége ismerte fel a közvetlen értékesítés és a közösség által támogatott mezőgazdaság jelentőségét. Ennek keretében nagyszámú bottom-up jellegű 28

30 kezdeményezést támogatnak, mint a közösségi kertek létrehozása, a különböző kultúrák, nemzetek piacainak támogatása, szatyorközösségek létrehozása stb.. Erre példa Toronto, ahol a város és a periurbán vidékének fejlesztésére egy öt éves tervet hoztak létre. Az önkormányzat támogat minden olyan kezdeményezést, amely szociális alapon közelíti meg a közvetlen értékesítést és a helyi termék előállítást. A város körül számos szociális kertet hoztak létre, ahol hátrányos helyzetű emberek dolgozhatnak, tanulhatnak és termelhetik meg saját zöldség, gyümölcs, tojás, méz szükségletüket. A városban több gazdapiac is működik, ahol csak helyi termelők értékesíthetnek, a szükséges marketinget pedig az önkormányzat biztosítja. Az alábbi ábrán a Sorauren termelői piac előtt álló tábla látható, amely a termelői piac mellett ruha és könyvadományokat gyűjt, zenés előadásokat szervez. A középső oszlop a társadalmi felelősségvállalásra szólítja fel a fogyasztókat: a helyi élelmiszer vásárlásával járuljanak hozzá a helyi közösség fenntartásához. 7. ábra Az egyik torontói gazdapiac programja Forrás: Kormányzati támogatás az alulról jövő kezdeményezésekhez az Egyesült Királyságban Az európai termelői piacok revitalizációja szintén az 1990-es évek elején kezdődött. Vecchio (2009) szerint az első igazi zártkörű, kizárólag helyi termékeket forgalmazó piac az angliai Bathban alakult meg 1997 szeptemberében. Ezt követően csak Angliában több mint 500 ilyen 29

31 piacot nyitottak, amely a kistermelői struktúra és az alternatív élelmiszerláncok jelentőségét bizonyítja. Az Egyesült Királyságban egy non-profit szervezet, a Nemzeti Termelői Piacok Egyesülete fogja össze a helyi kezdeményezéseket, amely fogalmai szerint a termelői piac olyan élelmiszerpiac, ahova a gazda meghatározott távolságból hozza el a saját maga által megtermelt élelmet és értékesíti közvetlenül a vásárlóknak (National Association of Farmers Markets, 2004). A szervezet (továbbiakban FARMA) a brit Környezet, Élelmiszer és Vidéki Ügyek Osztálya támogatásával létrehozott egy a termelői piacokat minősítő rendszert felismerve a korábbi visszaélések okozta károkat a fogyasztói bizalomban. Az egyesület 250 termelői piac részére állított ki tanúsítványt (a közel 500 piacból) arról, hogy megfelel a közösen kialakított kritériumoknak. A FARMA logója biztosítja a fogyasztó számára, hogy magas minőségű, helyileg előállított vagy feldolgozott terméket vásárol ellenőrzött piacokról közvetlenül a termelőtől. Ehhez a következő kritériumoknak kell megfelelni a termelői piacnak: - Helyi, friss, szezonális termékeket kínál, a szükséges hozzávalók is a régióból származnak (kivéve a különleges termékeket, adalékanyagokat pl.: só). - A gazda, vagy a termelésbe, feldolgozásba bevont alkalmazott, családtag értékesít és információval szolgál a fogyasztó számára az előállításról, termelésről, feldolgozás módjáról. - Minden termék a piac által meghatározott távolságból származik. Ez lehet a megyehatár, mérföldes távolság vagy London esetében 100 mérföld. 8. ábra Hivatalosan elismert termelői piac Forrás: 30

32 Az egyesület mind a piac menedzsmentjét, mind az egyesülethez tartozó termelőket szaktanáccsal segíti a termék-előállítás módjától, a szabályozási ismeretken át, a feldolgozás, vagy marketing tevékenységek ellátásáig. Ezt egy olyan hálózat létrehozásán keresztül teszi meg, amely a szervezőket, szaktanácsadókat, gazdákat interneten, workshopokon, vagy konferenciákon látja el információval. A szakmai támogatáson túl folyamatosan népszerűsíti a hazai közvetlen értékesítést és képviseli a gazdákat, szervezeteiket a kormányzati döntéshozásban. 6.4 Esettanulmány Franciaországból Franciaországban gazdaság végez direkt értékesítést valamilyen formában, mely az összes gazdaság 16,3 százalékát jelenti. Elsősorban kertészeti kultúrák értékesítésében jelent segítséget, ami az összes Franciaországban előállított zöldség-gyümölcs 67 százalékát teszi ki. Csekély számban, de megjelennek az állattenyésztők és a nagykultúrák is. A gazdaságok 47 százaléka dolgozza fel teljesen, illetve részben a saját területein előállított nyersanyagokat, elsősorban a kézimunka-igényes kultúrákban (ezek a gazdaságok jelentik az országos évi munkaegység 26,1 százalékát). A francia közvetlen értékesítők többségében borászok, illetve feldolgozott tej-, húskészítmények és friss zöldség-gyümölcs előállító termelők. Ennek egyik feltétele a multifunkcionális tevékenység, azaz például a feldolgozás, a turizmus és az értékesítés. A borászatok esetében akár a 100%-ot is elérheti a rövid marketing csatornákból származó jövedelem, míg az állattenyésztők, növénytermesztők százalékban képesek ezeket a piacokat kihasználni. Az értékesítési formáknak is több típusa létezik. A legegyszerűbbek a farmon való értékesítés (vente à la ferme), illetve a már jól ismert gazda- és biopiacokon. A fejlettebb módozatok a kosárban, csomagban való értékesítés (vente panier), vagy az interneten, illetve közbenjárással közvetlenül az éttermeknek, a nagy ellátó láncoknak lehet eladni a termékeket. Ez a széles skála nem csak a struktúra heterogenitását mutatja, hanem a kompetenciák és technológiák változatosságát is igényli, ahhoz hogy működőképes legyen. A RÉL-ben résztvevő gazdák többsége multifunkcionális gazdálkodást végez, melynek feladatai három részre bonthatóak: termelés, előkészítés és feldolgozás, valamint az értékesítés. Ezáltal egy gazdasági egységen belül történik a termék teljes feldolgozása, ami a 31

33 rövidtávú értékesítési lánc által nyújtott szolgáltatásokon keresztül nagyban hozzájárul a megbízható, minőségi áru előállításához. a) A közvetlen értékesítésben résztvevő gazdaságok főbb jellemzői: Főként zöldséget, gyümölcsöt, tojást, mézet és speciálisabb feldolgozott termékeket értékesítenek, de ma mára szerepet vállaltak a gabonaféléket termelők is, főleg azok, akiknél a család képezi a munkaerőt. Másik fő jellemzőjük ezeknek a gazdaságoknak, hogy minőség előállítására törekednek, ezáltal kevesebb vegyszert, műtrágyát használnak fel, mint az üzemi méretű gazdaságok. Ugyan nem sok termelő rendelkezik biológiai mezőgazdaság (agriculture biologique) tanúsítvánnyal, mégis a többség organikushoz közeli termelést végez. Ez számukra azt jelenti, hogy minimális növényvédő szer felhasználás mellett, főleg biológiai készítmények alkalmazásával védekeznek a károkozók ellen, illetve környezetkímélő talajerőgazdálkodást végeznek. A gazdaságok méretét tekintve országos szinten vizsgálva nem lehet szignifikáns kapcsolatot kimutatni a diverzitás formája és a gazdaság mérete között. A nagyon kis gazdaságoktól kezdve a 200 hektáros gazdákig mindenki részt vesz valamilyen formában a vendégfogadásban, feldolgozásban vagy közvetlen értékesítésben. A rövid értékesítési láncban érdekelt gazdaságok elsősorban azokban a régiókban helyezkednek el, ahol kiemelkedik a kézimunkaerő szerepe. Ilyen például a Dél- Franciaországban található Midi-Pyrénnées régió, ahol a gazdaságok 13 százaléka vesz részt a közvetlen értékesítés valamilyen formájában (nemzeti szinten a direkt értékesítésben résztvevők aránya 16,1 százalék), és 4 százalékuk a vidéki turizmusban (országos szinten a vidéki turizmusban résztvevők aránya 3,1 százalék). Általánosan elmondható, hogy vidéki turizmussal elsősorban a nagyobb városok környékén foglakoznak, míg a direkt értékesítés (akár közvetlenül a farmról, vagy esetleg üzletekben, piacokon, éttermekben) teljesen elterjedt a kisebb vidéki városokban, falvakban is. A résztvevők motivációját tekintve a Midi- Pyrénnées régió felmérése alapján elsősorban a termékek értékesítése a fő ok, amit a kapcsolatok, szülői indíttatás követ. A fogyasztói motivációk között pedig elsősorban a társadalmi felelősségvállalás, a hagyományos ízek utáni kereslet növekedése és az egészséges életmód iránti törekvés nevezhető meg. 32

34 6.4.1 A Montauban városi kistermelői piac esettanulmánya a) A piac története Az első modern kori termelői piacok (marché des paysans vagy marché des producteurs) a nyolcvanas évek végén jöttek létre elsősorban a kereskedelmi árrés ugrásszerű növekedése miatt. A hetvenes, nyolcvanas évek fordulópontján egy új mezőgazdasági modell fejlődése következett be, amelyet Allaire és Boyer (1995) a mezőgazdaság nagy átalakulásának, Pernet (1984) a mezőgazdaság ellenállásának, avagy mások duális, alternatív, kétsebességes vagy szolgáltató mezőgazdaságnak neveztek el (Muller (1989), Sylvander, (2003), Mondy (2007)). Ezt az időszakot az élelmiszeripar térnyerése jellemezte, amely nagyfokú konkurenciát, egyben törést jelentett a hagyományos, kézműves termelésnek az élelmiszerlánc több szintjén: nyersanyag-előállítás (kis gazdaságok vs. nagy üzemek, feldolgozás (kézműves vs. ipari termelés), szállítás (közvetlen értékesítés vs. kiskereskedelem). Nyugat-Európában ez a változás keltette életre az új stratégiát a családi gazdaságok esetében, akik egyre erőteljesebben haladtak egy hagyományos, kézműves, de magas hozzáadott értéket képviselő, minőségi termelés felé. Ez a változás és egyben nagyfokú kényszer az alternatív élelmiszerláncok felé nyitásra indította el a közvetlen értékesítés reneszánszát, amely a nyugat-európai államokban a nyolcvanas évek végére érezhetővé vált. Főleg közvetlen értékesítési csatornák működése volt jellemző, mint pl.: a gazdaságból történő értékesítés, piacok, vásárok. Franciaországban a piacon történő értékesítés a második legfontosabb csatorna, amelynek három formáját különbözteti meg a szakirodalom: - Hagyományos piac: ahol megjelennek a termelők és a viszonteladók is, nincs különösebb megkülönböztetés; rendszeres. - Termelői piac: megjelenik a termelő és a kereskedő is, de a termelők vagy elhelyezkedésben, vagy valamilyen megkülönböztető eszközzel elkülönülnek; rendszeres, vagy időszakosan meghirdetett. - Kistermelői piac: kizárólag kistermelők; csak időszakosan megrendezett. Franciaországban a termelői és a kistermelői piacok szervezését általában az önkormányzatok, az agrárkamarák vagy a civil szervezetek vállalják fel. 33

35 b) A piac üzemeltetése - Az egyesület feladatai: Jelen esettanulmány tárgyát a montauban-i termelői piacot a Paraszti Gazdaságok Egyesülete (APF Association des Paysans Fermiers) kezdte el szervezni 1989-ben. A piac az önkormányzat tulajdonát képezi, aki megbízza a szervezéssel és minden azt követő ellenőrző és végrehajtó feladattal az egyesületet. Közös céljuk a piac zártságának fenntartása, illetve a termelők megkülönböztetése a kereskedőktől. Emellett az adott civil szervezet végzi a termelők belső kontrolját. Ez azt jelenti, hogy minden piaci napon fénykép készül szúrópróbaszerűen a termelők standjáról, majd két nap múlva ellenőrzik, hogy valóban léteznek-e az értékesítésre szánt kultúrák, fajták a termelő gazdaságában. A szervezet tagjai piachelyet és egy tanúsító táblát kapnak, amely tartalmazza a nevüket, címüket és a biotermék logót, amennyiben ökológiai gazdálkodást folytatnak. A civil szervezet képviseli a termelők érdekeit a döntéshozók felé, ugyanakkor a termelők egyénileg felelősek a piacon értékesített termékekért, az európai és nemzeti irányelvekben meghatározott higiéniai és adózási szabályok betartásáért. A gazdák kötelezettségei - A piaci részvétel feltételei: - Egyesületi tagság - Legfeljebb 150 ha terület - Főfoglalkozású gazdálkodó: a gazda egy megyei kirendeltségű hivataltól, a Mezőgazdaságból Élők Társadalombiztosítójától kapott igazolással tanúsítja az egyesület felé, hogy főfoglalkozású gazdálkodó. - Az évi regisztrációs költség Euro között változik, ami a stand méretétől és az elhelyezkedésétől függ. Ezekből a bevételekből finanszírozza a civil szervezet az ellenőrzéseket és a marketinget. - Felelősséget vállal a termék eredete és minősége iránt, betartja az európai uniós higiéniai előírásokat 34

36 9. ábra A termelőt tanúsító tábla: Termékek a saját gazdaságomból felirattal Forrás: saját felvétel Marché de Montauban, 2012 Az önkormányzat szerepvállalása Az önkormányzatok sok esetben anyagilag és a városfejlesztési terven keresztül is támogatják a termelői kezdeményezéseket. Ez megjelenhet a kedvezményes piachely biztosításában, az infrastrukturális fejlesztésekben, az ingyenes parkolók esetében és a kommunikációs tevékenységekben. A város nem vesz részt az egyesület feladatainak ellátásában, viszont minden évben újratárgyalják a feltételeket. a) A piac jelentősége A piac identitásképző szereppel is bír. A csoporthoz, a helyi kistermelőkhöz való tartozás motivációt jelent a termelők számára a piacozáshoz. A közvetlen fogyasztói interakciók, a kommunikáció más termelőkkel újabb kompetenciák megszerzését is segítik. Így a közös fellépés mellett az egyéni adottságok, döntések nagy szerepet játszanak a direkt értékesítés jövedelmezőségében. A piacokon gyakran jelennek meg kézműves termékek, amelyek sokszínűvé és vonzóbbá teszik a vásárokat. Gyakran lehet találkozni helyi gasztronómiai szervezetekkel (a jelentősebb helyi éttermek és szállodák mesterszakácsainak egyesülete), akik minden piac alkalmával rögtönzött bemutatót és kóstolót tartanak a piacon található nyers, szezonális termékek felhasználásával. Ez utóbbi különösen jó hatású kezdeményezés a gasztronómiai tudás fejlesztésére. 35

37 A külföldi fogyasztói vizsgálatok rámutattak a piac turisztikai szerepére is, mivel kint látványosságként szerepelnek a megye turisztikai palettáján. Ezt kiegészíti a termelők multifunkcionális szolgáltatása, mivel közülük számos kínál falusi szálláshelyet, vendégasztalt, gasztronómiai, szabadidős vagy pedagógia programot. Összefoglalva, a montaubani kistermelői piac valódi termelő-fogyasztó közvetlen találkozási pontot teremt, ami számos előnyt biztosít mind a két fél számára. A közösségi, alulról jövő szerveződés nagy előnye, hogy a termelők érdekei hangsúlyosabbá válnak. A széles élelmiszerválaszték, a helyi produktumok és tradicionális vidéki értékek bemutatása egyrészt képes a fogyasztókat széles körben megérinteni, másrészt felhívja a figyelmet a vidéki örökségek megőrzésére. 6.5 Slow Food mozgalom termelői piacai A Slow Food egy 1989-ben Olaszországban alapított mozgalom, amelynek napjainkban már több mint 120 országban működnek csoportjai. A Slow Food, azaz lassú éte lassú étkezés egy beszélő elnevezés, amely utal az egyesület céljaira. Alapelvei ellentmondanak a gyorséttermi szemléletmóddal és az otthonfőzést, a helyi alapanyagok, a tradicionális receptek használatát helyezik előtérbe. A Föld Piac Az Earth Market, azaz Föld Piac olyan termelői vásár, amely a Slow Food mozgalom filozófiájára épít. A mozgalom alapelveit követő termelői piac célja, hogy olyan találkozásra alkalmas helyet hozzon létre, ahol a helyi termelők kínálják egészséges, minőségi termékeiket közvetlenül a fogyasztóknak, garantálva a környezetileg fenntartható élelmiszer-előállítást. Ezen felül a termelők őrzik a hagyományos feldolgozási módokat, étkezési, gasztronómiai szokásokat, amellyel hozzájárulnak a biodiverzitás megóvásához. A Föld Piacok ott jöhetnek létre, ahol beindul megfelelő társadalmi szerveződés a helyi termelők, a helyi fogyasztók, a civilek, az éttermek és a lokális Slow Food csoport által. A szervezők feladata, hogy olyan gazdákat válogassanak össze és hívjanak meg a piacra, akik a fent említett alapelveknek eleget tesznek. Emellett a szervező csapat feladata a logisztika és a kommunikáció elvégzése, valamint a hulladékkezelés. 36

38 A helyi termelőknek igazolniuk kell alkalmasságukat, akik között elsősorban olyan kistermelők és kézműves termékeket előállítók találhatóak, akik kis termelési potenciáljuk miatt nem tudnak részt venni a hagyományos élelmiszerellátási csatornákban. Fontos, hogy a közvetlen értékesítés során a termelő elmagyarázza termékei előállításának módját, hagyományait. A résztvevő termelők távolságát a szervezők határozzák meg, amely általában egybeesik a régió vagy megye határával. A termékek többnyire szezonális friss áruk: zöldség, gyümölcs, húsok, tejtermékek, tojás, illetve feldolgozott termékek: konzervek, dzsemek, méz, édesség, kenyér, házi sajtolású olajok, otthon szárított, gyűjtött vagy termelt fűszerek, stb. Minden terméknek az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: Jó (Good): friss, szezonális, egészséges, ízletes, pozitív hatást fejt ki az érzékszervekre. Tiszta (Clear): környezetileg fenntartható termelésből származik, nem tartalmaz GMO-t, helyi. Fair: elérhető árú kínálat a fogyasztónak és megfelelő érték a termelőnek. A termék hozzájárul a helyi gasztronómiai kultúra megóvásához, a biodiverzitás és a közjavak fenntartásához. Az első Föld Piacok Olaszországban jelentek meg Alba, Bologna, Róma, Milánó, Montevarchi, Cairo Montenotte városokban, illetve Libanonban (Beirut és Tripoli), Romániában (Bukarest), Ausztriában (Parndorf), Litvániában (Riga), Izraelben (Tel Aviv). 10. ábra Föld Piacok a hivatalos honlapról: Milánó, Tel Aviv, Bologna, Bukarest Forrás: Föld Piacok;

39 5. táblázat: A tanulmányban bemutatott piacok összehasonlítása Kecskeméti termelői Montauban-i termelői Piacok piac piac Létesítés ideje A piacot szervező jogi státusza Termelők Termékekre vonatkozó előírás Kontroll Fontosabb alapelvek Slow Food Earth Market Kanadai termelői piacok UK FARMA piacok Egyesület Kistermelők (őstermelők: őstermelői igazolvánnyal rendelkező, termelést folytató termelő) Helyi és a gazdaságból származó legyen Az egyesület végzi Belső kontroll: felelősségvállalás a javasolt gazdákért Az egyesület felügyeli a kistermelők részvételét. A termelők felelősséget vállalnak az ajánlott termelőkért is Egyesület Paysans, azaz paraszti gazdaságok, kistermelők és családi gazdaságok, MSA: azaz a társadalombiztosító által igazolt termelő (főállású termelő) Gazdaságban termelt vagy feldolgozott termék Az egyesület végzi: fényképkészítés szúrópróbaszerűen majd, ellenőrzés a gazdaságban Csak kistermelők, csak saját terméket értékesítenek, akik a piacot szervező egyesület tagjai is egyben Forrás: saját összeállítás a felhasznált szakirodalom alapján Helyi non profit szervezet vagy önkormányzat Kistermelők és családi gazdaságok; előzetes látogatás során kiválasztva Egészséges, jó, faire, helyi, szezonális, GMO mentes Termékenként ad leírást a kritériumokról A piacszervező döntése hogyan ellenőrzi a termelőket Good Clear Faire, azaz jó, tiszta és fair termékek és piac, csak saját megtermelt termékekből Helyi non profit szervezet Kistermelők, családi gazdaságok, szociális kerteket művelők, személyes kapcsolat alapján kiválasztás (változó) Piacfüggő; néhány esetben megengedett más termelő termékének értékesítése A piacszervező döntése hogyan ellenőrzi a termelőket Társadalmi felelősségvállalás a termelők és a fogyasztók részéről Helyi non-profit szervezet vagy önkormányzat Kistermelők és családi gazdaságok, a gazda, vagy a termelésbe, feldolgozásba bevont alkalmazott, családtag Helyi, friss, szezonális termékeket kínál, a hozzávalók is a régióból származnak A piac menedzsment feladata a gazdák szigorú ellenőrzése Fenntartható élelmiszerlánc a fogyasztók bizalmának megnyerésével

40 7 Termelői piacok a Kárpát-medencében A termelői piacoknak hazánkban is nagy hagyománya van, mint ahogy Kecskemét életében is több mint 600 éve szerves szerepet játszik. A hagyományos termelői piacok revitalizációja azonban az elmúlt öt-hat évben jutott szerephez. A GFK felmérése szerint a piacok látogatottsága nem változott az elmúlt évtizedben, azaz 5 százalékot tesz ki a napi fogyasztási cikkek háztartási fogyasztásából (ld. 10. ábra). A nyugati társadalomban az élelmiszerkereskedelem 80 százaléka a nagyáruházakban, kiskereskedelmi láncokban zajlik. A maradék 20 százalékot az alternatív megoldások, a közvetlen termelő-fogyasztó csatornák teszik ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy az élelmiszerkereskedelemből származó jövedelem kevesebb, mint 20 százaléka csapódik le közvetlenül a gazdáknál. Így tehát egyetlen lehetőségük, hogy minél nagyobb súllyal vegyenek részt az élelmiszerláncban, ha termékeiket közvetlen módon értékesítik és kikerülve a köztes szereplőket ők maguk végzik a feldolgozást, logisztikát és az értékesítést. Erre az egyik legmeghatározóbb csatorna évszázadok óta a piac, aminek súlyát a hazai 5 százalékos részesedés is alátámasztja. 11. ábra A kereskedelmi csatornák részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmazott értékéből Forrás: GfK Hungária (2012) cit. In Juhász (2012) 39

41 Az élelmiszerpiaci részesedésen kívül fontos felfigyelni a piacokon értékesített termékek részesedésére is. Fogyasztói hagyományoknak, bizalomnak köszönhetően számos termék, mint a zöldség, gyümölcs, tojás, tőkehús vásárlásának nagy aránya a piacon történik (ld. 11. ábra). Ez a kiemelkedő teljesítmény és a termelői piacok térnyerése hívta fel a figyelmet a szektor vizsgálatára, amelyet az AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztálya meg is tett 2012-ben. A tanulmány primer kutatások segítségével vizsgálja a fogyasztói trendeket és a termelői oldalt, valamint nemzetközi kitekintést tesz a termelői piacok kapcsán. Mivel Magyarországon az AKI tanulmányán kívül nem készült releváns, átfogó és a termelői piacokat elemző kutatás, így a termelői piacok bemutatása is Juhász és munkatársai (2012) munkájára támaszkodik. 12. ábra Az üzlettípusok választásának aránya élelmiszertermékek szerint Forrás: AKI, Élelmiszerlánc Elemzési Osztály 40

42 A kutatásukban 664 darab piacot ás vásárt azonosítottak, amely valószínűleg nem tartalmazza az összes fellelhető hazai piacot. A piacok típusát tekintve a termelői piacokból kevesebb volt, mint a hagyományos városi piacokból, de figyelembe kell venni, hogy számos vásár, kiállítás, időszakos fesztivál esetében is megjelennek a termelői piacok, amelyek nem biztos, hogy megfeleltek a statisztikai besorolásoknak. 6. táblázat Piacok típusai Típus Elemszám Százalék Hagyományos piac (döntően kereskedelmi) Piacok és vásárcsarnokok 33 5 Vásárcsarnok 35 5,5 Piac ,5 Termelői piacok Termelői piac 47 7,1 Biopiac 25 3,8 Vásár ,1 Vásár és búcsú Ünnepi búcsú, vásár 62 9,3 Összesen Forrás: AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztálya, ábra Piacok típusai Piacok típusai 19,1 9,3 5 5,5 Piacok és vásárcsarnokok Vásárcsarnok 3,8 50,5 Piac Termelői piac Biopiac 7,1 Vásár Ünnepi búcsú, vásár Forrás: AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztálya,

43 Ahogy a 6. táblázat és a 13. ábra is mutatja, az AKI felmérése szerint összesen 199 darab termelői piac volt 2012-ben Magyarországon, amely az összes vásárnak, piacnak a 30 százalékát tették ki. Szintén fontos megjegyezni, hogy a termelői piac besorolás nem jelenti automatikusan a kereskedők kizárását és a termelők ellenőrzését, csak a piacot szervezők általi besorolást. A piacok elhelyezkedését tekintve a piacok 72 százaléka található a fővárosban és a városokban így csupán 28 százalékuk tartozik a községekhez. Az AKI tanulmánya szerint ennek egyik oka lehet a kereslethez való alkalmazkodás. A bio és a termelői piacok leginkább Budapesten és a nagyobb városokban jellemzőek, ami szintén a helyi kereslet alakulását reprezentálja. 7.1 A termelői piacok csoportosítása A termelői piacokat á csoportosíthatjuk tovább a piacokat látogató fogyasztók és a termékek alapján is. Így megkülönböztethetünk időszakosan megszervezett vásárokat, állandó jellegű termelői piacokat és speciális termelői piacokat. a) Időszakosan megszervezett vásárok Főleg a fővárosban találhatóak, illetve a főváros környéki vagy nagyvárosokat jellemzik az időszakosan megszervezett piacok, vásárok. Elsősorban olyan termékek találhatóak itt, amelyek feldolgozottak, magas hozzáadott értékkel rendelkeznek, nemcsak házi, de tájjellegűek, régi elfeledett recepteket tárnak fel. Ezeken a vásárokon megjelennek a készételeket is kínáló gazdaságok, akik otthon vagy helyben készítik el a termékeket saját alapanyagaikból pl.: muffinok, sütemények, húsos egytálételek, stb.. A vásárokat gyakran látogatják turisták vagy csak hétvégi programra érkező érdeklődők. Az árak általában magasabbak, ami a magas hozzáadott értékből, minőségből és plusz információból adódik. A vásárokat gyakran kiegészítik egyéb programok pl.: állatsimogatás, előadások gyerekeknek, felnőtteknek, életmód tanácsadás, használtruha vásár vagy csere. Az élelmiszerek mellet találhatóak egyéb kézműves termékek, amelyek akár terület jellegzetességei is lehetnek. Ennek behatárolása a szervező szándékától függ: a helyi specialitásokat mutatja be, a régióra jellemző terméket és népszokásokat gyűjti össze vagy nemzeti értékeket mutat be, esetleg nemzetközi hangulatot kölcsönöz. Ebből következik, hogy a vásárok gyakran követhetnek egy adott tematikát pl.: levendula fesztivált kiegészítő 42

44 termelői vásár vagy HÍR program termékeit bemutató gasztronómiai és kézműves vásár vagy borutcát kísérő vásár. 14. ábra Különleges piacok, vásárok Forrás : saját felvételek b) Állandó termelői piacok A tanulmányban szereplő kecskeméti termelői piac, illetve a fóti és máriaremetei piacok, az Akli majorban szervezett termelői vásár, melyek a legismertebb példái az alábbi csoportnak. Természetesen mindegyik csoport szervezése különbözik, az alapelv mégis minden esetben egyforma. Kizárólag kistermelők értékesíthetik saját maguk által megtermelt, illetve feldolgozott termékeiket. A piacok rendszeresen mindennap vagy hetente, havonta többször kerülnek megrendezésre, és többnyire kiegészítik a hagyományos kereskedőket is befogadó piacokat. A termelői piacok fontos eleme, hogy a kistermelőket megkülönbözteti a kereskedőktől, így biztosítva a fogyasztóknak a termelői, hazai, jó minőségű termékeket. Céljuk, hogy a fogyasztói bizalom és társadalmi felelősségvállalás növelésével helyet biztosítsanak a hazai 43

45 őstermelőknek. A termelők ellenőrzése piaconként eltér, de a lényeg minden esetben a bizalom, a kölcsönös felelősségvállalás és a személyes kontaktus. A piacok árfekvése nem tér el a normál piaci áraktól, így fogyasztói is több esetben egy úgynevezett piacimádó kör (az AKI megnevezését alkalmazva), akik rendszeresen visszajárnak és fontosnak tartják, hogy a termelőktől szerezzék be a friss termékeket. c) Speciális piacok A speciális piacok közé sorolhatjuk a biopiacokat, vagy tájfajták piacait, a szatyorközösségek és más közösségek által támogatott értékesítési formákat, éjszakai piacokat, ahol több kistermelő kínálja egy időben, egy helyen a termékeit. Az előző két csoport közötti átmenet, ami elsősorban a fővárosban és a nagyvárosban lelhető fel hazánkban. (pl.: Franciaországban nagyon gyakori a nagyobb községekben, a közösségi kertek termékeinek értékesítésében is.) Lehet rendszeres vagy időszakos, általában meghívásos alapon működik, ami biztosítja a fogyasztókat a termelők megbízhatóságáról. Az árak az ökológiai termékeket illetően magasabbak, viszont a kistermelők esetében általában alacsonyabbak, mint a piaci ár. A fogyasztók többnyire azok a jómódú családok, fiatalok, akik számára fontos a társadalmi felelősségvállalás, a környezet fenntarthatósága és a biológiai termékek fogyasztása. 44

46 15. ábra A piacok csoportosítása Időszakos (tematikus) vásárok Magas hozzáadott érték Magas feldolgozottsági szint Egy témára, vagy területre specializálódik Élelmiszer és kézműves vásár Magasabb árfekvés Gyakran az ínyencekre vagy a túristákra koncentrál Állandó termelői piacok Hagyományos piacok Megkülönbözteti A kistermelőt A kereskedőktől Hagyományos termékek: zöldség, gyümölcs, tojás, tőkehús, húskészítmények, konzervek, lekvárok, péksütemények stb. Személyes kapcsolat Visszatérő, állandó fogyasztók Városok, illetve községek piacai Speciális termelői piacok Speciális termékek pl.: ökológiai termesztésből származó "Zöld fogyasztók" Időszakosan megrendezett piacok vagy ritkábban heti vagy havi rendszerességgel Ökológiai és társadalmi felelősségvállalás Gyakran félig önfenntartó gazdaságok Forrás: saját szerkesztés 45

47 III. MODELLKÍSÉRLET A KECSKEMÉTI PIACON 1 Problémafelvetés A rendszerváltás utáni eufória és az EU csatlakozással kapcsolatos, többnyire megalapozatlan várakozások után mintha ébredezne az emberekben az egészséges patriotizmus. Olyan emberek is aggódnak már a magyar földért, akik pár évvel ezelőtt, őszintén értetlenkedtek még a problémafelvetésen is. Ma már nemcsak föld ügyben hallatják véleményüket, hanem fennhangon hirdetik a magyar élelmiszervásárlás fontosságát is. Sajnos messze vagyunk még attól, hogy ezt a tudati fejlődést általánosnak mondhassuk. A patriotizmusunk ápolása mellett azonban érdemes megvizsgálni a háttérkörülményeket is. Az elvárt és szorgalmazott tudati változásnak mennyire vannak meg az objektív alapjai, feltételei? Aki hazait és termelőtől akar venni, biztos lehet-e abban, hogy azt is kapja? Az Európai Uniós tagságunkkal járó és a WTO egyezményből eredő kötelezettségek olyan problémákat idéztek elő, amelyek korábban nem voltak, illetve várható hatásukat az illetékesek alulbecsülték. Majd tíz év távlatában azt is kijelenthetjük, hogy a magyar vidék - benne a mezőgazdaságával - nem volt a csatlakozásra kellően felkészítve. Különösen nem az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának várható hatásaira. Mivel az élelmiszer is abba a kategóriába tartozik, ahol az áruk szabad áramlását egyezmény biztosítja, a fogyasztó mindennap találkozik ennek előnyös, de többnyire hátrányos hatásával. Azok, akik többé-kevésbé rendszeresen a lakhelyük piacain szerzik be élelmiszer szükségletüket, személyesen győződhetnek meg az új keletű zavarokról és nem csak a saját, hanem a termelők fokozódó kiszolgáltatottságáról is. A tevékenységében és családja számára is választott életformájában elbizonytalanodó, később azt feladó termelő pedig tovább növeli a fogyasztói kiszolgáltatottságot nemcsak élelmiszerbiztonsági, hanem ellátás biztonsági szempontból is. Legbiztonságosabb élelmiszer az, melynek előállítóját ismeri a fogyasztó. Az élelmiszer hozzáférhetőség biztonsága pedig nagyban függ az előállítás helye és a fogyasztó közötti távolságtól. A rendszerváltás kereskedelmi szabadsága, illetve az uniós tagsággal járó áruk szabad áramlása addig nem tapasztalt jelenségeket idézett elő a hazai piacokon. A ránk szabadult profitorientáltság vadhajtásokat eredményezett. A piacüzemeltető, élve a jogszabály adta lehetőséggel, jóformán bárkinek árusítási lehetőséget biztosított, aki a jogi feltételeknek megfelelt. Piacainkon megjelentek azok az áruféleségek is, amelyek addig üzletekben, a 46

48 klasszikus kiskereskedelem keretei között voltak hozzáférhetők. (Most nem térek ki a jó szándékú, de sok problémát elő idéző ún. MDF piacokra.) Gomba módra szaporodtak el a szokásos piaci termékekre szakosodott kereskedők is. Már ekkor elkezdődött a fogyasztói piacra termelő gazdálkodók vesszőfutása. Az 1997-es első gazdademonstráció eredményeként megszületett őstermelői igazolvány körültekinthetőnek nem mondható bevezetése óta alakult ki a hazai piacainkat máig jellemző állapot. Gyakorlatilag bárki hozzájuthat az őstermelői igazolványhoz, sőt még egyszerűbben, mint eddig. Ami a többségben lévő tisztességes termelő számára jó, viszont a boldogulásukat a jogszabályok kijátszásában keresők számára nem túl nagy akadály. Ezek az őstermelőknek álcázott illegális kereskedők olyan mértékű versenyelőnyre tettek szert a valódi őstermelőkkel szemben, hogy azt a piaci árversenyben már nem tudták behozni azok, akik saját termelvényüket árusították. Ez különösen látványossá vált az EU csatlakozás után, mivel a zöldség, a gyümölcs és más élelmiszerek szabadon jutottak be a hazai piacokra. 16. ábra A kecskeméti nagybani, szabályozatlan körülmények; Ki az igazi őstermelő? Forrás: saját felvétel A termelők maguk is gyorsan rájöttek arra, hogy sokkal több a haszon, ha a nagybani piacon vásárolnak, és azt sajátjukként adják el. Ez a gyakorlat arányait illetően különböző méreteket öltött. Van, aki alapvetően a saját termékét árusítja, és csak kiegészítésként vásárol hozzá. Van, aki a gazdaságát csak alibi jelleggel működteti, ami azt jelenti, hogy minden olyan növény megtalálható az általa használt termőföldön, amit a piacon árusít. Viszont a terület nagysága, legtöbb esetben a rajta lévő kultúrák gondozottsága, a termesztés szakmai színvonala nem teszi lehetővé a teljes szezonban való árualap biztosítását. A ritkán előforduló 47

49 helyszíni ellenőrzés végeláthatatlan vitába torkollik, illetve legtöbb esetben nem is bizonyítható rá a csalás. Az őstermelői igazolvány kiadás minden jogi feltételének megfelel, csak éppen nem folytat mezőgazdasági termelést. Földtulajdonnal rendelkezik, amit nem ő művel, hanem másnak bérbe ad. Földet bérel, amit mással műveltet, és azon gabonát vagy más jól gépesíthető, kemizálható növényt termel, a piaci árualapot pedig vásárolja. A piacokon látható őstermelői árubőség megtévesztő is lehet. Megjelentek a felfogadott őstermelők, ami azt jelenti, hogy jó arcú, dolgos parasztasszonynak kinéző nénikék napi háromezer forintért árulják a piacon azt az árut, amit a megbízójuk odaszállít. A megbízó lehetett egy nagyobb termelő is, aki a saját termelvényét így értékesíti, de többnyire mezőgazdasági termeléssel sohasem foglalkozó, az árualapot a termelői (nagybani) piacon, vagy szupermarketekben beszerző, őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy. Kezdetben, ha külföldi eredetű áruról volt szó, titokban átrakták az itthon használatos műanyag rekeszekbe, és hazaiként árusították. Ma már a látszatra sem adnak, hanem a piac területén a vevők szemeláttára végzik az átcsomagolást. A tojásértékesítés területén is hasonló problémák vannak. Itt a kis létszámú tyúkállománnyal rendelkezőknek adott engedménnyel élnek vissza, amibe belekeveredik az illegálisan behozott jelöletlen külföldi tojást is. A tejtermelők között is előfordul, hogy egyesek átlépik a kisüzemi árusítási mennyiségi keretüket, amit tetéznek a használt PET palackok használatával. Az a fogyasztó, aki nem a maga által kimosott, használt PET palackba viszi haza a tejet, nem tudhatja, hogy az a palack előzően kinek a száján volt. A jelenség felszámolása nem könnyű, mivel a piacon árusított tej a fogyasztók számára minden más beszerzési lehetőségnél olcsóbb, ezért sok nehéz sorsú ember kizárólag tejért megy ki a piacra. Számukra nem jelent veszélyforrást a bizonytalan eredetű és tisztaságú, használt PET palack, ami még olcsóbbá teszi a tejbeszerzést. (Meg nem erősített információk szerint léteznek fekete tehenek, amelyekről nincs tudomása a hatóságnak. Ezek teje enyhén szólva is kérdéses minőségű, amit az utcai és házaló tejárusok juttatnak el a fogyasztóhoz, de az sem zárható ki, hogy valamennyi bekerüljön a piacra.) A tejipar által minőségi kifogások miatt visszautasított tej esetében is nagy a kísértés, hogy a tehenet tartó és tejet árusító gazdák olcsón megvegyék, természetesen illegálisan, és jelentős árréssel sajátjukként, közvetlenül értékesítsék a fogyasztónak. Magyarországon a piacnak, piacra járásnak több száz éves hagyománya van. Az emberek számára hosszú időn keresztül, természetes volt, hogy otthon főznek. Ha friss zöldségre, 48

50 gyümölcsre, alapanyagra volt szükségük, a piacra mentek, hogy beszerezzék. Mára jelentősen változott a helyzet. A lakosság egyre nagyobb hányada él városban (ennek változását ld. 2. Ábra), amivel párhuzamosan válnak szét, szűnnek meg az együtt élő több generációs családok. Általánossá válik a kétkeresős családmodell. A háztartás vezetésére gondolok itt elsősorban, az otthoni főzésre, egyre kevesebb idő marad. A szocializmus évtizedeiben drasztikusan változott a nő, az anya szerepe a családon belül és a társadalomban. A nőkkel elsősorban, mint olcsó munkaerővel számoltak. Kifejezetten lebeszélték őket a háztartás vezetéséről. A korabeli propaganda szerint, szolgáltatások fogják helyettesíteni a házimunkát. Mindenki a munkahelyén, az iskolában étkezik, így nincs szükség otthonfőzésre. Nem kell nyáron befőzni, mert mindent megoldanak a konzervgyárak. A mosást elvégzi a patyolatvállalat stb. A korabeli, első generációs szovjet mintájú házgyári lakások kialakításában teljes mértékben leképeződött a szocialista családmodell. Egy sajátosan szocialista típusú fogyasztói társadalom alakult ki. A hiánygazdálkodásból kikeveredő országban, az életszínvonal növekedésével párhuzamosan, egyre nagyobb lett az igény a nyugati országokban látott, hallott életvezetésre. 17. ábra A városi és vidéki populáció arányának változása Forrás: Balázs,

51 A rendszerváltozás leglátványosabb hatása először a fogyasztási javak területén következett be. Az élelmiszerboltok polcait egyre nagyobb arányban foglalták el a külföldről származó kész termékek, az EU csatlakozásunkat követően pedig a friss zöldségfélék és a gyümölcsök. A legfájdalmasabb az, hogy olyanok is, amelyeket évszázadokon keresztül mi állítottunk elő, sőt jutott belőle exportra is. Mindeközben generációk nőttek fel, akiknek már emlékképük sincs a klasszikus család modellről benne a háztartásvezetésről és annak talán legfontosabb eleméről, az otthoni főzésről. Amikor beköszöntött a társadalmi méreteket öltő munkanélküliség időszaka - és az emberek, szándékaikkal ellentétesen, a korábbihoz képest sokkal több időt töltöttek és töltenek otthon derült ki, hogy időközben elfelejtettek főzni. Már akinek egyáltalán alkalma volt a családi tűzhely mellet ellesni ezt az ősi tudományt. A kor szintjén elvárható tudatos táplálkozásról már ne is beszéljünk. Az itt vázolt fogyasztói magatartás sem segítette elő a piac virágzását. Mindezek ellenére fennmaradt a piaci kultúra, ha jelentősen visszafejlődve, torzulva és átalakulva is. A hazai minőségi borászat kialakulását sok területen példának tekinthetjük. Éveken keresztül kitartó munka eredményeként ma már egyre kevesebb szó esik a pancsolt borokról. A csúcsborászat sikere és igényessége egyértelműen pozitív hatást gyakorolt az asztali kategóriára is. A minőségi magyar borok megjelenésével párhuzamosan virágzásnak indult a borfogyasztási kultúra. Egyes társadalmi csoportokban és külön örvendetes, hogy elsősorban a fiatalok között, sikk minőségi bort fogyasztani és arról beszélni tudni. Sokkal rövidebb idő alatt, de szintén hasonló sikertörténetté vált a hazai minőségi gyümölcspálinka előállítása. Mind kettő szervesen kapcsolódik a gasztronómiához. Mértékadó szakértők szerint a csúcsgasztronómiánk fejlődésének jelentős akadálya a minőségi alapanyag hiánya. Ez egy rendkívül jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országban, nagyon elszomorító megállapítás. A jó bor és a pálinka karrierjén fellelkesülve, az étkezési kultúránk feljavításában a jelenleginél nagyobb szerepet vállalhatnának, illetve szánhatnánk a nemzetközi versenyeken egyre szebb eredményeket elérő szakácsainknak. Ők lehetnének azok, akiktől meg lehet tanulni a szezonális, ugyan akkor változatos főzés fortélyait. Ők lehetnének a családi étkezési kultúra fejlődésének letéteményesei. A hazai és a helyi termékekre, a piacra járók körében látens módon eddig is meg volt az igény nyarától a Vidékfejlesztési Minisztérium politikájának fókuszába került a családi gazdálkodás és a helyi termékek preferálása, ami tovább erősítette a termelőktől vásárolni szándékozók táborát. Erre a fogyasztói rétegre alapozva kell nekilátni a piac hitelességének 50

52 helyre állításához, a mai igényeket kielégítő, termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolatát elősegítő piaci modell kidolgozásához. A modellkísérlet, a termelők és fogyasztók közös érdekeinek érvényre juttatásán túl azt is szeretné elérni, hogy maga a rendszer a termelők számára az etikai kódex szerepét is betöltse. 2 Az egyesület piacon kifejtett tevékenységeinek bemutatása Egyesületünk célkitűzései között hangsúlyozottan szerepel: a fogyasztók kiszolgáltatottságának mérséklése, gazdasági esélyegyenlősége, a fogyasztói tudatosság erősítése, a fogyasztó pozícióit, egészségét és anyagi biztonságát erősítő piac felügyeleti módszerek érvényre juttatása, valamint, a vidéki területek életminőségének javítása, fokozása. A Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazotthoz hasonlóan mi is úgy gondoljuk, hogy a város és vidéke közös sorson osztozik, hosszú távon, mindenképen. Meg vagyunk győződve a tudatos fogyasztói magatartás gazdaságformáló hatásáról, illetve megfelelő keretek között, a fogyasztó és a termelő hosszú távú érdekazonosságáról. Ezért választottuk működésünk fő területének a piacot eleje óta figyeljük a Kecskeméti Piacigazgatóság Budai utcai piacának működését júniusában élve az egyesületek törvényben biztosított lehetőségével, avatkoztunk be a piacon kialakult káros gyakorlatba, illetve a termelőkkel egyetértésben alakítottunk ki újat. A közel két éves munka során bizonyosnak látszik, hogy a kívánt célt kizárólag hatósági eszközökkel elérni nem lehet. Társadalmi összefogással, a fogyasztótól elvárható mértékű együttműködéssel, a termelő és a fogyasztó érdekazonosságának tudatosításával, a térség adottságait is figyelembe véve bevezetett rendszer folyamatos ellenőrzésével, a felmerülő problémák gyors és rugalmas lereagálásával a piac betöltheti a megváltozott körülményekhez is alkalmazkodni tudó funkcióját. Az egyesületünk két éves működése, melyet a piac fogyasztói igényeket egyre jobban megközelítő átalakítása területén kifejtett egyre határozottabban körvonalazódik, hogy a társadalmi átalakítások a társadalom közreműködése nélkül nem, vagy igen nehezen és lassan 51

53 fognak végbe menni. Kapcsolatuk, mint egy indikátor jelzi a problémákat, melyekre kísérletünkkel próbálunk megoldást találni. Mint ahogy a I. fejezetből is kitűnik a hazai és a nemzetközi irodalom is termelői piacnak nevezi azt, ami véleményünk szerint fogyasztói piac. Fogyasztói piac, amely több évszázaddal ezelőtt kialakult hagyományokon alapuló, de a helyi közösség által fenntartott, a közvetlen értékesítés és vásárlás lehetőségét biztosító olyan épület együttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel- általában napi, heti, esetleg havi rendszerességgel őstermelők, kistermelők saját gazdaságukból származó mezőgazdasági, illetve feldolgozott élelmiszer-terméket értékesítenek a végfelhasználónál, többnyire a fogyasztónak. Ezeken a piacokon, a termékek a fogyasztást szolgálják. A vásárlói döntést a fogyasztó hozza meg, aki egyéb szubjektív tényezők is gyakran befolyásolnak döntésében. Sokan abban a tudatban vásárolnak, hogy a plázában vagy a zöldségesnél döntési helyzetben vannak. Abban dönthetnek, hogy megveszik vagy sem. A kereskedő, mindegy, hogy ki az, korábban már döntött, a profit érdekei alapján. A kereskedő azt kínálja a fogyasztónak megvételre, ami számára a legtöbb profitot hozza. (Az okosabb önmérsékletet tart, de őt is a profit motiválja.) A piacon, ahol a vásárló a termelők sokaságával áll szemben válogat a kínálatban és ő a FOGYASZTÓ dönti el, hogy kitől és milyen szempontok alapján fog venni. A fogyasztói piacon az ott árusítók egymásnak konkurensei és versengenek a vevőért. A vevő pedig válogat a termék és a termelője között is. Ez a különbség minden más áruközvetítés és a piac között. Az előzőek alapján a vásárcsarnokokat is nevezhetnénk piacnak, csakhogy ott a termelő és fogyasztó közé beépül egy közvetítő, a kereskedő. A fentiek okán a mintamodellről szóló fejezetben fogyasztói piacról beszélünk. 2.1 Az egyesület tevékenységének jogi alapja: (Részlet az egyesület alapszabályából) Preambulum: Az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának következtében a fogyasztók egyre kiszolgáltatottabb a kereskedelemmel és szolgáltatókkal szemben. Vidéken, a kis településeken a jelenség hatványozottan fordul elő. Az itt élőknek helyzetüknél fogva nincs összehasonlítási, azaz választási lehetőségük. Kiszolgáltatottságuk nagyrészt az alulinformáltságból adódik, ezért rászorulnak arra, hogy a különböző jogintézmények adta lehetőségeket igénybe vegyék. 52

54 A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek tevékenysége a fogyasztók megítélésében jelentősen felértékelődött, mivel pótolhatatlan szerepet töltenek be a fogyasztók képviseletében, a fogyasztói jogérvényesítés elősegítésében, a fogyasztói tájékoztatásban, oktatásban és a problémák feltárásban. Vidéken, illetve a kis településeken a fogyasztóvédelmi szempontok sok esetben szoros összefüggésben vannak vidékfejlesztési, fenntartási feladatokkal. A vidék speciális helyzete abból adódik, hogy nem csak fogyasztó, hanem közjavakat is előállít. Pl. a táj kultúrállapotban tartása, jó levegő, ivóvíz bázis védelme, talajaink termőképességének fenntartása. Ezek megóvását, védelmét teljesítményként kellene elismerni. Ennek az igénynek a helyben, alulról szerveződő, önkormányzati támogatással magukat fenntartani képes civil szervezetek tudnak megfelelni. A szubszidiaritás elvének megfelelően a helyi problémákat helyben kell feltárni és lehetőségek szerint megoldani. Olyan fogyasztó- és vidékvédő civil szervezetre és azok hálózatára van szükség, amelyek képesek a problémákat összefüggésükben látni, megoldásukat komplex módon keresni és adott célok érdekében hatékonyan és kellően innovatívan együttműködni. 2.2 Az egyesület célja: Az egyesület elsődleges célja, hogy az Egyesülési jogról szóló évi II. törvény, a Fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 45. -a, valamint a Ptk ai alapján, az önkéntesen létrehozott szervezetben tagsági viszonyon és önkormányzati elven alapuló tevékenységet fejtsen ki. További célok: A fogyasztóvédelem hatékonyságának növelése, valamint a vidéki területek életminőségének, népesség eltartó képességének és közjavak előállításának javítása, fokozása. A fogyasztók gazdasági esélyegyenlőségének növelése, a fogyasztói tudatosság erősítése. 53

55 Egészséges szemléletű fogyasztóvédelmi politika és rugalmas piacfelügyeleti módszerek érvényre juttatása, amely a fogyasztók pozícióit, testi épségét és anyagi biztonságát erősíti. A fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételek figyelemmel kísérése. Közreműködés a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, és annak érvényesülésének figyelemmel kísérése. A fogyasztóvédelmi célú társadalmi szervezetek együttműködésének erősítése. A fogyasztóvédelmi célú források bővítésének ösztönzése. Tisztességtelen piaci magatartás miatti fellépés. A tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával a közvélemény tájékoztatása. Tudatos fogyasztóvá nevelés a tájékoztatás és oktatás szerepének növelésével, hogy a jogaikkal és kötelezettségeikkel megfelelően tisztába legyenek a fogyasztók. A fogyasztói érdekek védelme céljából részvétel a nemzetközi szervezetek tevékenységében. Közreműködés a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein keresztül. Az önkormányzat fogyasztóvédelemmel kapcsolatos programjainak figyelemmel kísérése. Jövedelemszerzési, foglalkoztatási lehetőségek feltárása. A nők, fiatalok és idősebb lakosok sajátos igényei kielégítésének előmozdítása. Vidéki területek a jövő nemzedéke számára vonzóvá tétele. Az ott élők közjavakat előállító tevékenységének társadalmi elismertetése. 2.3 Tevékenysége: A céljai elérése érdekében az alábbi feladatokat, tevékenységeket határozza meg: Kapcsolatot tart illetve együttműködik a területileg illetékes fogyasztóvédelmi és tevékenységét érintő más hatósággal. Tájékoztatást kér, céljaival és tevékenységével kapcsolatos, más hatóságoktól és állami szervezetektől. 54

56 Érdekfeltáró munkával segítség nyújtás a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítésében, ennek keretében feltárni a fogyasztói problémákat, értékelni a fogyasztói jogok érvényesülését. A fogyasztók képviselete az érdekegyeztető fórumokon és testületekben. Eljárás, vizsgálat, intézkedés, jogszabály-módosítás kezdeményezése a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében. A fogyasztókat érintő jogszabálytervezetek véleményezése, jogszabály-módosítás kezdeményezése a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme érdekében. Fogyasztóvédelmi oktatás szervezése. Fogyasztóvédelmi lapok kiadásának támogatása. A fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodák és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszer működtetése. A vidéki gazdaság sokszínűsége - helyi igényekre és lehetőségekre alapozó - fejlesztési lehetőségei feltárása. Turizmus, vidéki szálláshelyek, turisztikai tevékenység ösztönzése. Helyi infrastruktúrakorszerűsítése, az újító, fejlesztő szemlélet erősítése. Kisvállalkozások létrehozásának segítése. Helyi szolgáltatások nyújtásának előmozdítása. Minőségi és különleges termékek előállításának, fejlesztésének támogatása. A versenyképesség, a környezet- és életminőség kombinálása a vállalkozói gondolkodásban. A megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek megismerése és megismertetése. A köz és magánszféra partnerségének előmozdítása. Az együttműködési készség fejlesztésének előmozdítása. A falu újraélesztése, megújítása, fejlesztése és korszerűsítése lehetőségének valamint, a megóvható és javítható természeti és kulturális örökségek, felkutatása. A helyi partnerségi kapacitás építés a helyi tartalékok mozgósítása érdekében, A célok érdekében a tagok képviselete a helyi önkormányzat, a szakhatóságok és más szervek előtt. A tagok számára nyújtott rendszeres találkozási lehetőségek alkalmával a tapasztalatok kiértékelése és az újabb feladatok meghatározása. 55

57 A tevékenység eredményessége érdekében, kapcsolattartás más hasonló célú, helyi és országos egyesületekkel, és rajtuk keresztül nemzetközi szervezetekkel. Kapcsolattartás a helyi, regionális és országos médiával. 2.4 Megállapodás a termelőkkel Mint ahogy a fentiekből is kiderült egyesületünk kiemelten kezeli a vidék népességfenntartó képességének megőrzését, ha lehet javítását. A nagyüzemi, intenzív mezőgazdaságot nem tekintjük munkahelyteremtőnek, hanem ellenkezőleg munkahelyeket szüntet meg a kemizáció és gépesítés erőltetésével. Nem támofatja a termelési kultúrához kapcsolódó hagyományok megőrzését, ápolását. Ezért a következőkben a piaccal kapcsolatosan a termelő kifejezés alatt mindig őstermelőt értünk. Mivel az egyesület a hatóságokéhoz hasonló jogosítványokkal nem rendelkezik, céljait a kölcsönös érdekeken alapuló megállapodásokkal próbálja elérni. Tekintettel arra, hogy a kecskeméti piac teljes mértékben a 55/2009. (III. 13.) Korm. Rendelet (1.sz. mellékelt) hatálya alatt végzi tevékenységét azaz, ha valaki az abban foglalt feltételeknek megfelel, joga van a piacon árusítani. További feltételeket a piacigazgatóság vele szemben nem támaszthat, pláne nem egy civil szervezet. Az őstermelői illetve a vállalkozói igazolvány megléte, lényegében mindenkit feljogosít a piacon való árusításra. Több civil szervezet kezdeményezésére a évi CXXXV. törvény módosította a évi CLXIV. törvényt, ami lehetővé teszi a piacokra vonatkozó szokásos eljárásnál lényegesen egyszerűbb módon, helyi termelői piac alapítását. (1/a. sz. melléklet) A törvénymódosítás szándékával egyetértve, meg kellett állapítani, hogy nem kezeli az előzőekben bemutatott, a hazai piacainkat jellemző problémákat. A 40 km-es szabály kétségtelenül védi a helyi termelőket, csak az a kérdés, hogyan lehet ennek érvényt szerezni és miként hat a választékra. Fogyasztói szempontból vizsgálva a módosítást, továbbra sincs garancia arra, hogy a fogyasztó bizonyos lehessen az áru előállítójában. Már pedig az a legbiztonságosabb élelmiszer, melynek előállítóját ismeri a vevő. Ezt továbbra sem látjuk biztosítottnak. 56

58 A piacra járó fogyasztó első és legfontosabb jellemzője, hogy a termelőtől közvetlenül óhajt friss, jó minőségű élelmiszer alapanyaghoz, gyümölcshöz jutni. Ennek jelentős akadálya, hogy a piaci árusok közül nem tudja megkülönböztetni a sajátjukat áruló gazdákat és az egyéb kategóriába sorolhatóakat. Felfogásunk szerint ezen a ponton máris súlyosan sérül a fogyasztói jog, a hiteles információhoz való hozzáférés joga. Hogy a tisztességes piaci magatartásról már ne is beszéljünk. Nyilván való, hogy a jelenlegi, a fogyasztó megtévesztésén alapuló gyakorlat megváltoztatásában csak az lesz partner, aki abban érdekelt illetve érdekeltté tehető a változtatásban. Ők a saját portékájukat eladni szándékozó őstermelők. Mint ahogy az egyesületünk céljaiból és tevékenységéből is kitűnik, a falu revitalizálása is fontos feladat, aminek előmozdításának nem elhanyagolható eszköze az ott élő mikro-termelők piachoz juttatása. Egy nagyvárost körülvevő falvak népesség megtartó képessége nagyban függ attól, hogy a földjeiket megművelő helyi lakosság a feleslegét pénzzé tudja-e tenni. Évszázadokon keresztül ennek elsődleges helyszíne a közeli nagyváros piaca volt, ahol a napi bevételből azokat a szükséges tárgyakat, eszközöket vásárolták meg, amelyek nem voltak beszerezhetőek a faluban. Mai körülmények között, ha a városi piacon a nagyüzemek áruit ráengednénk a szóban forgó termelői kör termelvényeire félő, hogy kiszorulnának a tradicionális piacaikról. Aminek egyenes következménye lenne a termelés csökkentése illetve, második körben pedig az abbahagyása. Aki teheti, el fogja hagyni a falut, hátrahagyva az eladhatatlan házak tömegét, amibe csak idő kérdése, önkéntes házfoglalók fognak beköltözni. Ezzel elindul az adott utca, majd a falu ellumposodása. Egyesületünk az őstermelők piacon maradását illetve piachoz jutását támogatja az előbbi megfontolásból. Valamelyest ismerve a két csoport érdekérvényesítő képessége közti különbségét és a verbális agresszióra való hajlamát, olyan megoldást kellet keresni amelyben, a reményeink szerint erősödő, de csendesebb többség nem kerül konfliktus helyzetbe a többivel, illetve az egyesület sem velük. A vállalkozói igazolvánnyal legális kereskedelmi tevékenységet folytatókkal viszonylag gyorsan meg lehetett értetni, hogy nekik is érdekük az őstermelői igazolvánnyal visszaélők megkülönböztetése és a piaci árusítás normalizálása. Azt már nehezebben fogadták el, noha megértették az okát is, hogy abban az esetben mikor a család egyik tagja kereskedőkén mondjuk, Bt-ként árusít a piacon, ugyanazon a piacon nem árusíthat a család másik tagja őstermelőként, mert nem biztosítható a saját termelésből származó és a vásárolt árualap különválasztása és ellenőrzése. A párbeszédből az eleve ellenérdekeltségű csoportot kihagytuk. 57

59 Azzal a termelővel, aki érdekelt abban, hogy a kecskeméti piacon a vevők egyre nagyobb hányada bízzon a termelőkben és az árujukban, személyenként (családonként) megállapodást kötünk. (2. sz. melléklet) A termelő és az egyesület legfontosabb írásos kapcsolata a megállapodás, melynek mottója a minőségi termelés fontosságára emlékezteti a termelőt. A jó minőségű élelmiszer illetve élelmiszer alapanyag előállítsa, lehet a közös nevező, a fogyasztó és a termelő közötti kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatában. Mint ahogy a megállapodási mintából is kitűnik a közös cél, a fogyasztók bizalmának visszaszerzése, a közvetlen kapcsolat erősítése és az ebből származó kölcsönös előnyök érvényesítése. Az együttműködésben résztvevő gazdálkodóktól a mindenkor hatályos törvények betartását, a megkülönböztető jel megállapodás szerinti viselését és az azzal való visszaélés megakadályozásában való közreműködést kérjük. A megállapodással a gazdálkodó vállalja, hogy tevékenységét az egyesület számára átláthatóan, ellenőrizhetővé teszi. Az egyesület média kapcsolatain keresztül informálja a fogyasztókat és sajátos eszközeivel segíti a termelők eladásait, ráirányítja a fogyasztók figyelmét az egyesülettel kapcsolatban lévő termelőkre és azok áruira. Miután az áru a vevő számára is hitelt érdemlő beazonosítása és jelölése lehetetlen, az árusító gazdát kell megjelölni. Ennek eszköze az egyesület által megtervezett kitűző. 2.5 Logó készítés szempontjai Tervezéshez a következő szempontokat határoztuk meg: Lehetőleg ne hasonlítson, még távolról szemlélve sem semmilyen korábbihoz. Ne hordozzon a vevő döntéshozatalát elősegítő információn kívül mást. Szöveges rész lehetőleg ne legyen. Hordható legyen. A sokszorosítással történő sikeres hamisítás esélye minél kisebb legyen. A későbbi hálózatosodás érdekében neutrális legyen, ne kötődjön egy konkrét településhez. Grafikája emlékeztessen a tradicionális piacra. Egyéb, pozitív, szimbolikus üzenetet is hordozzon. Olcsó előállíthatóság. 58

60 A fogyasztónak kezd olyan benyomása lenni az élelmiszer-forgalmazás területén mintha túl sok logó lenne forgalomban. Ezek hasznosságát nem megkérdőjelezve, egy mennyiségen túl már inkább zavaró, mint informatív. Ráadásul sok a közel hasonló formájú. Piaci körülmények között, a logó viselője és a cél személy közötti távolság nagysága miatt esély sincs szöveges üzenet továbbítására, tehát felesleges. A kibocsátó Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédelmi Egyesület felirat, bármilyen hosszú is felkerült, mert valamivel hitelesíteni kell. Ügyeltünk arra, hogy ne ez kerüljön a figyelem középpontjába. 18. ábra A kitűző mintája A logó hordozójaként az élet más területeiről jól ismert konferencia kitűző mellett döntöttünk. Anyaga papír, melyet egyszerű nyomtatási technikával, kis szériában is gazdaságosan lehet előállítani. A rendszeres használatkor várhatóan bekövetkező sérülésektől, elszennyeződéstől műanyag tok védi, ami egyben lehetőséget biztosít a viselésre is. A reményeink szerint marketing értékkel is bíró kitűző kártya hamisíthatóságának kérdése elsőként vetődött fel. Közel két éves tapasztalat alapján kijelenthetjük, hogy helyes volt az a feltételezésünk, ha túlhangsúlyozottan nagyméretű számokkal dolgozunk, ez vissza fogja tartani azokat, akiknek azonnal a fénymásoló gép jut eszükbe. Kétségtelenül nem nyújt esztétikai élményt, de a feladatát teljesíti és eddig nem próbálkozott senki a másolásával vagy 59

61 más módon történő hamisításával. A termelővel kötött írásos magállapodásunkban is kitérünk a kitűzővel való visszaélések megakadályozására. Miután a kecskeméti piacra sok településről történik a beszállítás várható, hogy a termelők megjelennek áruikkal a környékbeli kisebb piacokon is. A tervezésnél szempont volt az is, hogy ne tartalmazzon elemeket a város címeréből vagy olyan szimbólumokat, amit mások presztízsveszteségként élnének meg, ezzel akadályozva a hálózatosodás kialakulását. A grafikája egy, ma már ritkán látható egykarú piaci mérleg stilizált változata. Tányérja vízszintesen elliptikusan elhúzott, ahova a szám lett beültetve. Ez a mérlegtípus hosszú időn keresztül nélkülözhetetlen tartozéka volt a piaci árusnak és hozzá tartozott a piacaink látványához. A mérleg az igazságosság a pontosság szimbóluma más területeken. A logónkban szereplő mérleg, szándékaink szerint, figyelmezteti a viselőjét, hogy minden alakalommal megmérettetik. (3. sz. melléklet) 2.6 A szervezés Első lépés Induláskor nagyon fontos, hogy nagy biztonsággal válasszuk ki az első megbízható és a piacon köztiszteletben álló termelőt. Az első lépések hitelessége ezen múlik. A személyes kapcsolat felvétel és a változás szükségességének megbeszélése után, egy egyeztetett időpontba gazdaságszemlére kerül sor. Ezt nem csak az egyesület tisztségviselője, tagja, hanem aktivistája is elvégezheti az elnök megbízó levelével ellátva. Amennyiben a helyszíni szemle eredményes volt a termelő a helyszínen megkapja a folyamatos sorszámmal ellátott kitűzőjét, indokolt esetben kitűzőit. Ekkor kerül aláírásra az előre elkészített, már említett megállapodás, melynek száma megegyezik a gazda kitűzőjének sorszámával. Több kitűző esetén a legkisebb számúéval. A megállapodás számával megegyezőn kívüli kitűzők pótkitűzőnek minősülnek, melyek utólag is igényelhetők. A gazdasági szemle adatfelvételezéssel végződik. (4.sz. melléklet) Térségünk sajátos település szerkezetű, ahol több száz éves múltra visszatekintő tanyás gazdálkodás alakult ki, melynek fenntartása egyesületünk számára is fontos. Ezért az itt élő, gazdálkodási tevékenységet folytatók külön figyelmet érdemelnek. Ennek indokoltsága e tanulmány IV. fejezetéből kitűnik. A tanyán élők körülményeit az első gazdasági szemle alkalmával, egy részletesebb adatokat is tartalmazó táblázatban rögzítjük. (5.sz. melléklet ) 60

62 Az adatlap első pontjából kiderül, hogy egy gazdálkodó több kitűzővel is rendelkezhet. Ezt több szempont is indokolttá teszi. Amikor forgalmasabb napokon, főleg szezonban a családból nem csak egy személy árul kellemetlen helyzetbe kerül a kitűzővel nem rendelkező különösen, ha a kitűzőt viselő éppen nem tartózkodik a helyszínen. A vevők számon kérik a kitűzővel nem rendelkezőt, hogy neki miért nincs. Az ilyenkor lezajló kínos magyarázkodás elkerülése érdekében jó, ha az árusító asztal túloldalán állók mindegyike, már aki kapcsolatban van az egyesülettel rendelkezik kitűzővel. A termelő család nem csak a kecskeméti piacra szállít ugyanazon a napon. Termelői elmondás szerint azokon környékbeli települések piacain, ahol elterjedt a kecskeméti módszer híre a kitűző viselése előnyt jelent eladáskor. Az egyesülettel kapcsolatban lévő termelőknek fenntartott helyek (erről később) ellenőrzése ezáltal lényegesen gyorsabb és egyszerűbb. Az adatlapon az elérhetőségein kívül rögzítjük: - A földhasználatát: fekvés, helyrajzi szám és művelési ág részletezéssel, - az adott évre tervezett növények részletezése, ha lehetséges fajtákra lebontva. Érdeklődünk a családi gazdaság távlatossága felől is. Szeretnénk képet kapni, hogy kik azok akik rövid és középtávon potenciális beszállítói lesznek a kecskeméti piacnak. Mint az adatlap áttanulmányozásából is kitűnik adat-felvételezésünk nem kizárólag az árualap származásának ellenőrizhetőségét szolgálja. Reményeink szerint fontos és pontos adataink lesznek a jövőbeni tanya programok megalapozásához. Az adat-felvételezéssel egy időben a termelő megkapja az éven belüli változásokhoz szükséges űrlapot is. Erre bármikor szüksége lehet. Elemi károk, a kártevő vagy kórokozók miatt vagy bármilyen okból esetlegesen bekövetkező változások bejelentésére szolgál a (6.sz. melléklet.) Második lépés A szervezés későbbi szakaszában, amikor kiválasztottuk szándékaink szerint a legtekintélyesebb és legbecsületesebb termelőt a garancia biztosításába bevonjuk őket is. (Ezt a számot célszerű a várható kitűzős létszám %-ában meghatározni.) Ettől kezdve a kitűzőhöz úgy lehet jutni, ha két kitűzővel rendelkező termelő, írásban tesz javaslatot a megállapodás tartalmát vállaló jelentkező személyre. Hangsúlyozottan morális felelősségvállalásról van szó. Az ajánlók nem ellenőrzik az ajánlottat csak szemmel tartják, 61

63 és lehetőleg még az ajánlás megadása előtt tudatosítják benne, hogy most ők szívességet tettek neki, miközben kockázatot is vállalnak az érdekében. Az ajánlott személy rendszerbe lépésével, az ajánlók, mind hármuk jól felfogott érdekében, őrangyalokká minősülnek. (7. sz. melléklet.) Természetesen előfordul olyan eset is, amikor olyan termelő jelentkezik kitűzőért, aki eddig sohasem árult a piacon és ismerős hiányában kilátástalan, hogy ajánlókat szerezzen. Ilyen esetekben az indulásnál leírtak szerint járunk el. Az ajánlás és felelősség vállalás előírásával kettős célunk volt: 1. A piacon árusító és az egyesület integrálásába tartozó, a megállapodásban rögzítetteket vállaló termelőket olyan közösséggé szervezni, akik egy másik társukért nem minden tét nélküli felelősséget vállnak. Az ajánlott pedig érzi, nem csak gesztusértékű súlyát annak, hogy másik két ember a piaci pozícióját kockáztatja azért, hogy ő is bekerülhessen egy olyan rendszerbe, ahol intézményesen segítik a termelők és vevők kapcsolatának alakulását. 2. A másik szempont, a gyorsaság. Eddigi tapasztalatunk szerint a termelők a piaci szezon kezdetén egyszerre, tömegesen keresik az értékesítési lehetőségeiket és fordulnak az egyesülethez kitűző igénylés ügyében. Ilyenkor a gazdasági szemle elvégzésének előfeltételéhez ragaszkodás, indokolatlan hátrányt okozna a termelőnek. Egy civil egyesület sem rendezkedhet be kampányjellegű igények kielégítésére. Illetve a fogyasztónak sem előnyös, mert a szemle késése miatt kitűző nélkül árusító gazda árujában joggal kételkedik, holott minden rendben van. Az ajánlók lényegében erkölcsi garanciát vállalnak az ajánlott adatszolgáltatásáért és a megállapodás betartásáért. Miután emberek vagyunk, és a kapcsolatok megromolhatnak csak úgy, mint valaki morális tartása is, hogy az érdekkülönbözőség felerősödéséről ne is beszéljünk, - ők nem csak termelő kollegák, hanem konkurensek is - nem láncolhatjuk össze őket örökre. Ennek a kapcsolatnak, az ajánlóra nézve negatív következmények nélküli feloldására szolgál a 8. sz. melléklet. Az egyik, vagy mindkét ajánlóját elvesztett termelőt az egyesület felszólítja, hogy záros határidőn belül szerezzen magának ajánlókat. Ennek határideje attól függ, hogy az adott időszak mennyire alkalmas a visszaélésre. 62

64 Ahhoz, hogy elképzeléseinknek érvényt is szerezzünk, eszközökre van szükségünk. A kitűzőkkel üzenetet tudunk eljuttatni a fogyasztókhoz. Felhívjuk figyelmüket, hogy az azt viselőiktől vásároljanak. A fogyasztók informálásával kapcsolatban a későbbiekben bővebben lesz szó. Nagyon határozott és egyértelmű üzenetet kell megfogalmazni a termelő felé is. Azt segítjük, aki betartja a megállapodást. Ennek a segítségnek a gyakorlatban is meg kell testesülnie. A megállapodásban résztvevőknek olyan előnyt kell biztosítani, amelyet ő is annak értékel. 19. ábra Kitűző és gazdája Forrás: saját felvétel 2.7 Megállapodás az önkormányzattal Kecskeméten a piac tulajdonosa a város önkormányzata. Az ezzel kapcsolatos fenntartói és üzemeltetői jogokat és kötelezettségeket az 1. sz. mellékletben található 55/2009.(III. 13.) Kormányrendelet 1. (2) e, f pontjai tartalmazzák. Ezekből és a jogszabály további pontjaiból kitűnik, hogy akkor lehet a civil szervezet eredményes, ha a jogosítványokkal rendelkező fenntartóval és üzemeltetővel együttműködik. (9. sz. melléklet) Az együttműködési megállapodásban egyebek mellett rögzítésre került, hogy az egyesület integrálásában piaci árusításra jelentkező termelők számára a csarnokban és a kültéren 63

65 elkülönített, a piacra érkező vásárlók által jól megközelíthető, megfelelő nagyságú árusító felületet biztosít. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a kitűzővel rendelkező termelők igénye kerül elsősorban kielégítésre a legjobb fekvésű árusító helyeken. A piacon a legfőbb érték az árusítóasztal. Tegyük hozzá, hogy azon a piacon, ahol a bérelhető asztalra kereslet van a termelők körében. Ezzel a megállapodással az egyesület megszerezte az árusítóasztalok odaítélésbe és estleges visszavonásába való beleszólási lehetőséget. Azzal, hogy a megállapodásba bekerült az elkülönített hely biztosítása is, ez egyenértékű azzal, ha valakitől visszavonja az egyesület a kitűzőt, az illető, automatikusan elveszítette az asztal bérletét is. Ez kerül egyértelműen megfogalmazásra a Piac- és Vásárigazgatóság valamint a bérlő közötti szerződés 8. és 9. pontjában. (10. sz. melléklet) Ugyanis az elkülönített rész a kitűzővel rendelkezők számára van fenntartva. Elvileg a kitűzőjét vesztett gazda a piac más területén árusíthat, de évközi asztalbérlésre gyakorlatilag nincs esélye, mert év elején lekötötték az összeset. Árusítási lehetősége esetleges és csak azok között, akik nem válogatnak a piaci konkurenciaharc eszközeiben. Az elkülönített helyen való árusítás nemcsak az előbb említettek miatt fontos. Annak a fogyasztónak, aki azzal a szándékkal jön ki a piacra, hogy termelőtől akar vásárolni nagy segítség, ha földrajzi értelemben is meg vannak különböztetve a kontrollált termelők. Ennek és a kitűző használatnak különös jelentősége akkor van, ha új a piacra ritkán- vagy eddig nem járó fogyasztókat akarunk bekapcsolni a piaci vérkeringésbe. Tekintettel a piac belvárosi fekvésére, az együttműködés eredményeként kialakuló, valódi és egyedi értékeket hordozó piac, város-marketing szempontjából sem elhanyagolható. Szezonban, turista látványosság is lehet. 2.8 Megállapodás a Kormány Hivatallal A piacok létesítését és működtetését szabályozó kormányrendelet (1. sz. melléklelt) körültekintően, ám differenciálás nélkül szabályozza a kérdést. Többek között ez is indokolta a helyi termelői piac kategória létrehozását. (1/a. sz. melléklet) Bármennyire is igyekszik az 55/2009.(III. 13) Kormányrendelet, és a kereskedelemről szóló törvénymódosítás (1/a. sz. melléklet) részletesen leszabályozni a piacok működését, a napi gyakorlat tanúsága szerint ez nem sikerült. Piacainkon dívik az illegális kereskedelem, ami kárt okoz a tisztességes termelőknek, kereskedőknek és a fogyasztóknak egyaránt. Az illegális kereskedelem 64

66 velejárója a bizonytalan eredetű árú és annak emberi fogyaszthatóságának kétes mivolta, emellett a feketekereskedelem magas aránya is részben ebből a problémából adódik. A Kormány rendelet 4. (3) j, pontja kötelezi a piac üzemeltetőjét külön helyiség fenntartására a szakhatóságok részére, ami a rendszeres munkavégzéshez szükséges is lenne. A szakhatóságok, viszont képtelenek a rendszeres piaci jelenlétre. Egyébként a hatósági feladatok újra gondolásával nem is biztos, hogy erre szükség is lenne. A Piac- és Vásári Rendtartásból (10. sz. melléklet) is jól érzékelhető, hogy néhány jelenleg szakhatósághoz kötött ellenőrzési tevékenységnek a rendtartásban lenne a helye. Nem látszik indokoltnak, hogy pl. a permetezési napló naprakész vezetését (nem tartalmi kérdéseket) vagy termelői tej árusításánál a használt PET palackok használatát más ne ellenőrizhesse. A szakhatóságok szerepét hosszútávon sem megkérdőjelezve, a jelenlegi szabályozási környezetet és ellenőrző kapacitását is tudomásul véve tettünk javaslatot az együttműködésre. Ettől az várható, hogy a hatósági ellenőrzések hatékonysága jelentősen javulni fog. Együttműködésünk nem hosszú időre tekint vissza, de első közös ellenőrzésünk eredményeként, amely az ellenőrizhetetlen tisztaságú használt PET palack használatára irányult, illegális élelmiszer előállításra és forgalmazásra derült fény. Sajnálatos, hogy ennek elkövetője az egyesületünk kitűzőjét viselő gazda volt, akinek kitűzőjét azonnal bevontuk. A Kormány Hivatallal kötött megállapodást a (11. sz. melléklet ) tartalmazza. 65

67 20. ábra. ábra Szakhatósági ellenőrzés során megtalált jelöletlen termék Forrás: saját felvétel 21. ábra A regisztrálatlan élelmiszerek megsemmisítése 66

68 2.9 További megállapodások, együttműködések Biotermelők Tevékenységünket igyekszünk minél szélesebb társadalmi alapokra helyezni. A hatóságokon túl, keressük a kapcsolatokat azokkal a civil szervezetekkel, akik nem feltétlenül hasonló területeken dolgoznak, de tevékenységük szellemisége megegyezik a mienkkel. Munkánk eredményessége nagyban függ a témában érintett résztvevőkkel való együttműködéstől illetve az együttműködő partnerek szervezettségétől. Örömmel vesszük, ha értesülünk, egy új útkeresési kezdeményezésről, szívesen osztjuk velük tapasztalatunkat és nyitottak vagyunk az együttműködésre. Kecskeméten szerveződni látszik a helyi bio termelők összefogása. Elmondásuk szerint legfőbb gondjuk a piacra jutás. Felhasználva eddig is jó kapcsolatunkat a piac vezetésével, a szárnyait bontogató bio termelőknek kiemelten helyet tudunk biztosítani a piacon. Fogyasztói oldalról vizsgálva a kezdeményezést, azt kell mondanunk, hogy hiánypótló. Kecskemét város ipari fejlődése sok magasan kvalifikált, étekésére gondot fordító embert vonzott ide. Eddig, minősített, friss bio élelmiszerhez ritkán és rendszertelenül juthatott az, aki erre vágyott. Feltételezhető, hogy az ide települő német családok is jelentősen fogják növelni a friss bio élelmiszerek iránti keresletet. 22. ábra Biologó Megállapodást kötöttünk az egyelőre még kis létszámú csoporttal, hogy elhelyezésüket, a kitűzővel rendelkező termelőknek fenntartott helyen belül egy tömbben fogjuk megoldani. Tagjaikkal éppen olyan megállapodást fogunk kötni, mint a nem bio termelőkkel és ők is kitűzőt kapnak. A megállapodás természetesen tartalmazni fogja a specialitásokat. (11. sz. melléklet) Azon túl, hogy egy tömbben lesznek elhelyezve, a fogyasztók, kitűzőjükről is 67

69 felismerhetik, és a szám alapján személy szerint be is azonosíthatják őket. Hosszas gondolkodás után arra a megállapodásra jutottunk, hogy a bio termelők kitűzője ne kapjon új grafikát. A látvány változatosságánál sokkal fontosabb az egységes rendszerhez tartozás üzenete. Ezért minden maradt a régiben, beleértve a sorszám folyamatosságát is, csak kapott egy zöld keretet.(12. sz. melléklet) Garabó Egyesületünk nevében is megjelenített vidékvédő feladatában kiemelt helyen kezeljük a megóvható és javítható természeti és kulturális örökségek, felkutatását. Mint megóvandó kulturális örökségünk részére tekintünk a még meglévő piacozási szokásainkra is. Örömmel veszünk minden olyan kapcsolat keresését, amely szándékainkkal egybe esik. Ilyen szerveződés a Kecskeméti Garabó Egyesület is, amelyik alig egy-két éves múltra tekint vissz, de tevékenysége már jó visszhangot keltett a városban. Színrelépésük egyértelműen előmozdítja, és tartalommal tölti meg a város és vidéke kapcsolatának javítási szándékát. Ez egy civil kezdeményezés, amelyet magánszemélyek hoztak létre. Céljuk az, hogy a magyar termelőtől a magyar fogyasztóig a termék a lehető legrövidebb utat tegye meg. A garabó kétnapos rendezvényt hatan kezdték el szervezni, segítőtárssal együtt, akiknek szintén szívügye a jó minőségű magyar áru családokhoz való juttatása. Megállapodásunkat a (13. sz. melléklet) tartalmazza. 23. ábra Garabó vásár posztere Forrás: 68

70 24. ábra Piacon regisztrált őstermelők a Garabó vásáron Forrás: saját felvétel Életmag Gyógyszövetség Egy országos hálózat Bács-Kiskun megyei szervezete az egészséges életmód és a népi gyógyító tevékenység, mint az alternatív gyógyászat népszerűsítését tekinti céljának. Az alternatív gyógyászati tevékenységükben jelentős helyet foglal el a jó minőségű, ha lehet bio ételek önmagukban is gyógyító, betegség megelőző hatásának propagálása. Tevékenységük ez irányba kifejtett része teljes mértékben egybe esik szándékaikkal, törekvéseinkkel. Kommunikációjuk jótékonyan hat a piaci áruforgalom emelkedésére. Megállapodásunkat a 14. sz. melléklet tartalmazza Rozmaring Gasztro Kft. Kecskemét központjában lévő étteremmel való együttműködésnek kettős célja van. Az étterem étlapján és egyéb média felületen hirdeti magáról, hogy a friss zöldség és gyümölcs szükségletét a kecskeméti piacon szerzi be. Étlapján friss, aktuálisan beszerezhető alapanyagokból és nem fagyasztott termékekből készült ételeket szerepeltet. Gyakorlatával elősegíti a lakosság ételkészítési kultúrájának emelkedését és termelőkkel való szolidaritás fontosságának terjedését. Nem utolsó sorban erősíti a helyi gazdasági 69

71 folyamatokat. (15. sz. melléklet) A Rozmaring Étteremmel kötött megállapodáshoz kötődő jövőbeli terveket ld. a IV. fejezetben Tervezett együttműködések: Iustitia Sport és Kulturális Egyesület Sport tevékenységük alkalmából már több esetben alkalmat biztosítottak a piaci tevékenységünk népszerűsítésére. Indokoltnak látszik a két egyesület közötti kapcsolat szorosabbra fűzése. Kapcsolat felvétel iskolákkal Az AGRYA Fiatal Gazdák Szövetsége által gondozott Vesd bele magad mozgalmát tovább gondolva, olyan települések iskoláival vesszük fel a kapcsolatot ahonnan termelők a kecskeméti piacon értékesítik az árujukat. Az utánpótlás nevelési szándékon túl szeretnénk elindítani az Add el magad mozgalmat. Az egyértelműen kétértelmű felhívással szeretnénk ösztönözni az általános iskoláskorú gyerekeket, hogy tanuljanak meg egy adott témában idegenekkel kommunikálni, alkudozni, érvelni az álláspontjuk mellet. Mint már szó volt róla, a piac az a hely ahol a vevők az eladó személyétől is befolyásolva hozzák meg a döntésüket. A nap végén, esetleg egy szakértő segítségével, kiértékelve a napot, személyiség fejlesztő tréningnek is felfogható. Másrészt, tudatosuljon benne az, hogy egy gazdasági folyamatnak akkor van vége ha az árú ellenértéke befolyik a családi kasszába. Véletlenül se jusson eszébe az a rendszerváltás környéki gazdálkodói mondás, hogy én megtermeltem, az állam vagy valaki meg adja el. Óvodás korúak fogadása Legnagyobb meglepetésünkre, nem telik úgy el egy hét, hogy ne találkozzunk a piacon kecskeméti óvodás csoporttal. Úgy tűnik, hogy az óvoda pedagógusok munkájukban jól használható eszköznek tartják a piac látogatását. Szeretnénk őket ebben megerősíteni és a még távol maradókat is elhívni. A jövő piaci vásárlói kerülhetnek ki közülük. Szerencsés esetben kihozzák a piacra szüleiket is. 70

72 3 Média kapcsolatok Ha egy idegen elmegy a kecskeméti piacra, mindössze azt látja, hogy az eladók többsége folyamatos számmal ellátott kitűzőt visel. Aki nem ismeri e tanulmányban leírt és be is tarttatott rendszert, az összes végre is hajtható garanciális elemeivel együtt, nem hiszi el, hogy ezzel pozitív változást lehet elérni. Tulajdon képen, így van ezzel a piacra ritkán járó ( ki rohanó ), felületesen tájékozódó, kecskeméti fogyasztó nagy része is, egyenlőre. Nem is biztos, hogy elvárható tőle az ilyen mélységű érdeklődés. Számára elegendő lenne egy hitelesnek elfogadott sajtó hír, esetleg kommentár, de az többé -kevésbé rendszeresen. Elképzelésünk sikeressége nagyban múlik a fogyasztó gyors és hatékony elérésén, informálásán. elektronikus sajtóval. Ennek érdekében kifejezett együttműködésre törekszünk az írott és Remélhetőleg, a kidolgozás alatt álló megállapodásokban olyan ajánlatot tudunk tenni, ami már középtávon is eredményt hozó tevékenység lesz számukra is. 3.1 A piaci modell önálló internetes megjelenítése Az utóbbi években jelentős mértékben bővültek a világhálón elérhető lehetőségek illetve nagyságrendileg javult a hatékonyságuk. A hagyományos - írott és elektronikus - sajtó helyére egyre inkább a különböző honlapok, portálok, közösségi oldalak lépnek. Óriási és pótolhatatlan előnyük, hogy összegezve biztosítják az egyidejűség, valamint a visszakereshetőség illetve tárolás követelményeit, miközben bárki, bárhonnan élhet az előzőekben említett lehetőségekkel. Ugyanakkor az elmúlt idők sajtójának fogyasztói az egyirányú olvasó, passzív-követő szerep helyett, mindinkább aktívan-kezdeményezően léphetnek fel. Hozzászólásaikkal, javaslataikkal, a köz számára megosztott anyagaikkal egyre inkább alakítóivá is válnak a folyamatnak. A világháló az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, ami egyszerre rejt óriási veszélyeket magában és ad eddig el sem képzelt lehetőségeket. Ha ezzel az új világgal tudatosan, értékalapú megközelítéssel, élünk akkor csak a jó oldalával fogunk találkozni. 71

73 3.1.1 Jelenlegi helyzet 25. ábra A fentiek alapján egy honlapot indítottunk, amelynek már a címe is sokat mond a látogató számára: A honlap indításakor alapfeladatként jelöltük meg, hogy ismertessük a kezdeményezés célját, az ehhez igénybe vett eszközöket, a működési kereteket valamint összegyűjtsük a sajtóban eddig megjelent írásokat és tudósításokat. A jelenlegi felépítés a következő: - Nyitólap: felhívás a fogyasztóhoz, az új piaci modell alapvetéseinek ismertetése - Tiszta viszonyok: kormányzati vélemény, V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkárának támogató nyilatkozata - Sajtó: az elmúlt időszakban egészen a napjainkig megjelent hírek, tudósítások, riportok gyűjteménye időrendi sorrendben, a megjelenés eredeti helyének hivatkozásával - Dokumentumok: a hivatalos együttműködési megállapodásokat közöljük ezen a helyen, mégpedig a kormányhivataltól kezdve az önkormányzaton át egészen az őstermelőig. Az 72

74 iratokat átolvasva mindenki meggyőződhet róla, hogy a működési keretek adottak és biztosítják a hosszú távú munka alapjait. Kapcsolat: a véleményeket, megjegyzéseket fogadjuk az itt magadott elektronikus levélcímen. Már a jelenlegi változatban is jeleztük a továbbfejlesztés irányait ezért a honlapon az alábbiak is szerepelnek már, de még egyelőre tartalom nélkül: - Hírek: az egyik legfontosabb terület, amellyel folyamatos frissítéssel, napi szinten szeretnénk bemutatni a piaci körül folyamatosan változó, lüktető élet minden mozzanatát - Áruismeret: a piacon fellelhető termények sokoldalú ismertetése földrajzi származás, fajta eredet és beltartalom szerint - Főzési tanácsok: milyen módon tudjuk a legjobban hasznosítani otthonunkban, amit a kosarunkban hazaviszünk. Ezekre a már meglévő és a javasolt tervezett fejlesztési irányokra a továbbiakban részletesen is kitérünk. Kitűzővel rendelkező gazdák adatai A jelenlegi állapot leírásánál mindenképpen el kell mondani, hogy a kitűzővel rendelkező gazdák nyilvántartása is egyre bővül. Az első lépéseknél nagyon egyszerű sor-oszlopos táblázatokat használtunk. Az adatlapok feldolgozása során azonban már egy olyan rendszert építettünk, amely SQL-adatbázisban tartalmazza az információkat. Ez a megoldás már lehetőséget nyújt az alábbiakra is: - korszerű, biztonságos, az adatkezelési előírásokat figyelembe vevő adat tárolás - gyors adatkarbantartás - egyszerű és sokoldalú lekérdezési lehetőség - korlátlan bővítési lehetőség - szabványos kapcsolódási felület az informatikai feldolgozások felé Fő- és társkitűző Az adatbázis kialakítás során figyelembe kellett vennünk, hogy az adott családi gazdaságokban többen is igényeltek kitűzőt. A kitűző mindig a gazdát azonosítja, hiszen a személyes bizalom az egész rendszer alapja. Másrészt viszont ugyanabban a gazdaságban dolgoznak így bevezettük a fő- és társkitűző fogalmakat. A személyes jellegű adatokat 73

75 mindkettőnél nyilvántartjuk, a gazdasághoz kapcsolódókat viszont csak a főkitűző esetében. Természetesen az egymáshoz való viszonyukat is adatbázis szinten rögzítjük. Biogazdák A biogazdák közössége is csatlakozott a rendszerhez. A megállapodás szerint ők egységesen jelennek meg a piacon. Ezt figyelembe vettük a hely kiosztásánál is, a számukra külön kijelöltünk egy közösen használt asztalsort. Ezzel párhuzamosan merült fel az igény, hogy a kitűzőket is különböztessük meg. Így a sorszámozás, valamint az alapkitűzőtől eltérő zöld színű keret is jelzi a bio minőséget. További települések piacai A javasolt piaci modellt más településeken is szeretnék bevezetni és az itt szabályozott módszerek alapján alkalmazni. A jelenlegi elgondolásunk szerint a kitűzők kiosztását illetve az adatok nyilvántartását központilag javasoljuk megoldani Az informatikai fejlesztések főbb irányai Amint az már a bevezetőben említettük számtalan új lehetőség áll rendelkezésünkre, melyekkel tájékoztathatjuk a fogyasztót, illetve együtt gondolkodhatunk velük bevonva őket a közös munkába. Erre a folyamatos interaktív kapcsolattartási formára kitűnően alkalmas a világháló, amelyen több egymást kiegészítő megoldás található: - honlap - hírlevél - közösségi oldalak - film- és képmegosztó helyek Ha ezeket a lehetőségeket rendszerbe illesztve, összekapcsolva és egymásra építve használjuk akkor egy olyan optimális megoldáshoz jutunk, amely teljes egészében lefedi azt a területet, amelyet a célok eléréséhez megjelöltünk. 74

76 a) Honlap Kiindulásképpen már létrehoztunk egy honlapot, amely a már ismertetett felépítésben működik. Célszerű a bővítés illetve a továbbfejlesztés, hogy minden eszközzel éljünk, ami rendelkezésünkre áll. A már meglévő menüpontokat megtartva, az alábbiakkal célszerű kiegészíteni a választási lehetőségeket. b) Hírek Ez az egyik legfontosabb terület, amely folyamatos frissítve mindig a legfrissebb híreket, eseményeket nyújtja a fogyasztók felé. A piaci modell fejlődési szakaszainak bemutatása mellett felhívjuk a figyelmet a szabályozó rendszer törvényi, rendeleti változásaira. Tájékoztatjuk az érdeklődőket az évszaknak megfelelő friss termékekre illetve beszámolunk a dömping időszakban a legoptimálisabban felhasználható árukról. Itt tudósítunk a témába illeszkedő előadásokról, vásárokról és egyéb eseményekről. c) Áruismeret A piacon fellelhető termények sokoldalú ismertetése földrajzi származás, fajta eredet és beltartalom szerint. Tapasztalataink szerint a fogyasztók többsége minimális ismeretekkel rendelkezik az előbb említett témákban. Az általános ismertetőn származás, fajta túl nagyon hasznos információ az adott termény táplálkozás-egészségügyi ismereteinek közvetítése. Az adott termény melyik évszakban fogyasztható, milyen, az egészségre pozitív hatást gyakorló anyagokat tartalmaz, felhasználásai javaslatok a élettani hatások minél teljesebb körű kihasználása érdekében. Az egyes fajták ismertetése javasolt felhasználási terület szerint, például melyik alma jó közvetlen fogyasztásra, és melyik való inkább süteménybe, melyik krumplit használjuk sütésre és melyiket inkább főzésre. Ezekkel a lehetőségekkel nagyon jól segíthetjük fogyasztók tudatos magatartásának kialakítását. d) Főzési tanácsok: Ötletek, javaslatok, receptek, főzési eljárások, javasolt elkészítési módok. Szakemberek segítségével egy gyűjteményt készítünk, amelyből mindenki a saját személyiségének és élethelyzetének megfelelően választhat. Ezt szolgálja a Rozmaring Gasztro Kft-val kötött megállapodásunk is. 75

77 e) Kapcsolódó honlapok A piaci modellhez illeszkedő honlapok gyűjteménye. Célszerű minél több világhálós szereplővel felvenni a kölcsönös kapcsolatot. Ez több oldalról is előnyös lehet, az a legszebb benne, hogy mindenki csak nyer vele. A látogató bővebb információhoz jut, könnyebben megtalál bennünket és a különböző keresők is díjazzák az ilyen jellegű kapcsolatokat. f) Közösségi oldalak Ez az utóbbi néhány év legdinamikusabban fejlődő területe. A felmérések szerint ezek az oldalalak a leghatékonyabbak a kapcsolatok kiépítésére, a figyelemfelhívásra. A rendszer felépítéséből adódóan rendkívül gyorsan terjed az információ, illetve az egyes érdeklődési területeknek megfelelően kifejezetten a célcsoportot éri el. Egy kis erőbefektetéssel az elindított folyamat önjáróvá válik, hiszen ez egyes felhasználók lesznek azok, akik működtetik, továbbépítik a rendszert. Így ők nemcsak passzív használói az információknak, hanem nagyon is aktív szereplői a folyamatnak, sőt annak alakítóivá és válnak. 26. ábra Hévízi termelői piac közösségi oldala (facebook) 76

78 g) Hírlevél Az információ áramoltásának egyik leghatékonyabb módszere. A megoldás az elektronikus levél küldésen alapul. A címzetteket nem kell egyenként felsorolni, hanem egy listában összegyűjtve tárolva, a listát címezzük meg és a leveleket mindenki megkapja. Az egyes címeket csak a tulajdonos hozzájárulásával szabad tárolni és biztosítani kell a lemondás lehetőségét. Mivel ez a megoldás gyűjtött és rendszerezett személyes adatokat tartalmaz, ezért a vonatkozó előírásokat szem előtt kell tartani. A hírlevél címzettjei egy olyan minőségű közösséget alkotnak, ami igen nagy érték. Mivel ide jelentkezni kell, ezért az ide feliratkozók elkötelezettek és tudatosak is a témát illetően. A hírlevélben küldött anyagok a lehető legjobb helyre érkeznek, ahhoz, aki ezt kifejezetten kérte. Célszerű összekötni a honlap Hírek rovatának szerkesztésével és az ott szereplő híreket megfelelő időközönként továbbítani. Ezzel a megoldással rendszeres látogatókat szerezhetünk a honlaphoz, mert a hírlevélben szereplő kivonatos híreket itt részletesen olvashatjuk. h) Adatmegosztó helyek képek és filmek A bemutatkozó kisfilmek, életképeket rögzítő felvételek, képgalériák mind-mind megannyi lehetőséget nyújtanak, hogy a piaci modell élő valóságáról, lüktető mindennapjairól számot adjunk az érdeklődőknek. 77

79 27. ábra Termelői piacok egy filmmegosztó oldalon (youtube) 78

80 4 Kontroll és szankció Az előzőekben bemutattuk a piac átalakításának szükségességét és néhány, általunk jónak vélt eszközét. Szükségesnek tartjuk a magunk részéről is leszögezni, hogy egy egészségesen működő társadalom egészségesen működő piacán a legfőbb vezérlő elv a bizalom. Legalább is annak kellene lenni. Társadalmunk mentális és morális állapotáról az utóbbi időkben sok szakértői megnyilatkozást hallhattunk, olvashattunk. Egyik sem arról számolt be, hogy rendben vagyunk, jó irányba fejlődnek a dolgok. A túlzott profitorientáltság, a verseny, a versenyképesség hangsúlyozása olyan területeken is ahol inkább együttműködésre lenne szükség, az emberi mentalitást, gondolkodást olyan irányba tereli, ami sok mindent eredményezhet, csak korrektsége és bizalmat nem. Márpedig a piac e nélkül nem működhet. Az idő rövidsége miatt a korrektséget ki lehet, ki kell kényszeríteni. Ezt követően, remélhetőleg a bizalom is helyre fog állni. Az előnyök biztosítása mellet, szankcionálásra is szükség van. Fontos, hogy a szankció foganatosítása ne legyen bürokratikus, ugyanakkor ne adjon alkalmat végeláthatatlan vitákra. A szankciónak legyen morális visszatartó ereje és a saját érdekein is túlterjedő hatása. A szankció egyetlen lépésből áll: a kitűző(k) elvétele. Ez akkor következik be, ha a megállapodást megszegi. Emlékeztetőül: a) a kitűzőt a piacon viselnie kell és, b) csak saját maga által termelt árut árusíthat. Az első ellenőrizhetősége egy értelmű. A saját áru ellenőrzése körültekintést igényel. Két eset fordulhat elő: c) olyan terméket árusít, amit nem jelentett be, d) bejelentette, de valószínűtlen, hogy abban az időben és mennyiségben ő állította volna elő. A második esetben kerül sor helyszíni szemlére, amihez hozzájárult a megállapodás aláírásakor. Mivel tudják, hogy tagadás esetén helyszíni szemle következik, ha hibásak, el szokták ismerni. Eddig, bejelentésre végrehajtott helyszíni szemléken, minden esetben az alaptalan bejelentéseket tudtuk konstatálni. Szeretnénk azt hinni, hogy nem a szokványos irigységről és rosszindulatról van szó, hanem egy tisztulási folyamatról. A piac közössége figyeli egymást és igyekszik kivetni magából a jogtalan előnyre törekvőket. Vannak kockáztató típusú emberek, akik bele mennek a csalásba, vállalva annak következményeit. Ezek kiszűrésére vezettük be az ajánló- és felelősség vállaló rendszert. A 79

81 tapasztalat az, hogy vannak, akik a saját bőrüket a vásárra vinnék bizonyos helyzetekben, de a másik kettőjét már nem. Eddig ketten adták vissza a kitűzőjüket azzal, hogy nem akarnak mást bajba keverni. A kitűzőt minden indoklás nélkül vissza lehet adni. Ebben az esetben a két ajánló minden további felelőssége megszűnik. A szankcionálás azaz, a kitűző visszavonás, gyorsan végrehajtható. (Többek között ez is oka annak, hogy az egyesülettel kapcsolatban lévő termelők tagsági viszonyát nem szorgalmazzuk. A vétkeseket, egyesületi tagként hosszas eljárás után lehetne eltávolítani, ami az egész rendszer hitelességét ásná alá.) Aki megállapodást köt az egyesülettel, igényt tart az előnyökre, kedvezményekre, annak tudomásul kell vennie a súlyos szankcionálás lehetőségét is. Akitől elvesszük a kitűzőt; annak nem lesz bérelt asztala, azonnal el kell hagynia a kitűzővel rendelkezőknek fenntartott területet, az asztalbérlet nélküli árusok esetlegességével kaphat helyet, ha kialakult vevőköre van, annak jó részét elveszíti. annak ajánlóitól, az érte felelősséget vállaló két gazdáét is visszavonjuk. A megállapodás megszegésének minősül az is, ha valaki nem viseli a kitűzőt jól látható módon, tehát tőle is el kell venni. Túl szigorúnak tűnhet, de meg kell követelni. Három okból nem szokták kitűzni: a) elfelejti, b) a kitűzővel nem rendelkezők zaklatják, c) meg akarja úszni az ellenőrzést, mert valami nincs rendben nála. Ez a probléma a csarnokban áll fenn, ahol eddig még nem sikerült megoldani az önkormányzati megállapodásban is szereplő, elkülönített hely biztosítását. A csarnokban véletlenszerűen helyezkednek el az egyesülettel kapcsolatban lévő termelők és az egyéb árusok. (Itt, nagy segítségünkre vannak a piac felügyelők, akik naponta jelen vannak, reggel végig járják a területet és figyelmeztetik azt, akit kell, hiszen a feledékenység emberi dolog.) Ha valakin ezek után sem látható, attól elvesszük. 80

82 Vissza kell vonni, mert: a megállapodásban vállalta annak viselését, és a megállapodást be kell tartani, a kitűző egy információt hordozó eszköz, ami a fogyasztó számára az üzeni, hogy viselőjében megbízhat, még akkor is, ha személyesen nem ismeri, a hol kirakott, hol nem kitűző elbizonytalanítja a fogyasztót, mert a fogyasztó számára nem biztosított a termelő beazonosíthatósága. A kitűző viselés problémája számunkra azt jelzi, hogy a termelő csatlakozik a rendszerhez, elsősorban az árusító asztal megszerzése miatt, de nem igen bízik abban, hogy ez számára eladást segítő eszköz is. Ezt a kérdést az intenzívebb propaganda fogja megoldani és a termelői megtapasztalás. A szabadtéren, aminek befedése és a mélyparkoló kialakítása befejeződött, szívesebben vásárolnak a vevők és ezért a termelők is versengenek a kinti asztalokért. Itt sikerült az elkülönített helyet biztosítani a kitűzőt viselők számára. Így lényegesen könnyebb az ellenőrzés. Nem kell memorizálni a több mint 460 kitűzőhöz tartozó arcot. Az elkülönített hely nagy könnyebbség a fogyasztó számára, legalábbis annak, aki eltökélten a helyi, környékbeli termelőtől szeretne vásárolni, ezzel is élénkítve a lokális gazdasági fejlődést. Külön tömbben kerültek elhelyezésre a kereskedők. A piac végében kaptak asztalt azok, akik azt állítják magukról, hogy termelők, de nem akarnak csatlakozni a rendszerhez. Bizonyára alapos okuk van rá, pedig nem kerülne költségükbe. Elvünk az, hogy a kezdeti toborzás után senkit nem hívunk, mindenki önként csatlakozhat, ha vállalja a feltételeket. Összegezve: akitől elvettük a kitűzőt, ide értve az ajánlót is, az többet nem kerülhet be a rendszerbe. A csalást nem lehet elkövetni feledékenységből, figyelmetlenségből vagy véletlenül. A kitűzőt nem viselőktől, - akik sok esetben nem is gondolnak arra, hogy a két ajánlójukat is bajba keverik,- figyelmeztetés után végleg visszavesszük, míg az ajánlóitól csak egy éves időtartamra. 81

83 IV. A KÖZVETLEN PIACI ÉRTÉKESÍTÉSBEN RÉSZT VEVŐ TERMELŐK ÉS ÁRUALAPJAIK BEMUTATÁSA 1 A kecskeméti piac bevezető gondolatok Kecskemét egykori mezőváros történetében nincs még egy olyan intézmény, mint a piac, amelyik valóban több mint 600 éve folyamatosan jelen van a város mindennapi életében. A hajdan halmazos utcaszerkezetű település utcái a Duna-Tisza közéről a városba befutó utakat a központi piactérre vezették, ahol egészen az 1960-as évekig működött a hagyományos árucsere. A szokásos heti piaci napok mellett igen jelentős eseménynek számítottak az országos jelentőségű állat és kirakodó vásárok is. A klasszikus kecskeméti mezővárosi piac és a hozzá kapcsoló élet szinte külön kis világot jelentett. Hozzá kapcsolódódott a városi bolti kiskereskedelem, a kézművesség és iparosság tevékenysége, vagy a múlt évtized elején lebontott Kecskeméti Malom is. 28. ábra A kecskeméti piac a XX. század elején Forrás: Székelyné Kőrös Ilona A városi piac jelentős felfutásnak időszaka akkortájt, s a mai szóhasználattal élve nagybani piacként való működése a XIX. század második felében kezdődik el. A vasútépítések után, a hűtővagonok megjelenésével, majd a zöldség- és gyümölcstermelés európai hírű termesztési kultúrává való kiteljesedése nyomán lesz Kecskemét Hírös város. 82

84 A piac mai léptékkel mérve is igen jelentős felfejlődésének alapját a város tanyarendszerének a kiépülése adta. A már török hódoltság idején is alföldi léptékben kétségtelenül lélekszámban és földterületét illetően is igen nagyméretűnek tekinthető Kecskemét a futóhomok megkötése és a pusztásodás után, majd a filoxéra vész nyomán kezdett erősen tanyásodni. 29. ábra Tanyák Kecskemét Budai hegyen Forrás: A kirajzó tanyás gazdák fokozatosan fejlesztették fel mezőgazdasági termelő tevékenységüket. Sok ezren először jellemzően önfenntartó-önellátó tanyákat létesítettek, majd tevékenységük specializációja nyomán a piaci alapú termelés is megkezdődött, elsősorban a zöldség- és a gyümölcs vonatkozásában. Az 1950-es évek elejéig működött ez a piaci alapokra épülő tanyás mezővárosi gazdálkodási települési rendszer. Utána jelentős változások következtek be, bár a kecskeméti piac, mint már fentebb említettük, egészen az 1960-as évek végéig a város központi terén volt. A városról leválasztották a nagy kiterjedésű tanyás területeit, amelyekből kilenc önálló községet szerveztek. Sajátos módon természetesen ma is ezekből a falvakból jár be a legtöbb őstermelő eladni a hagyományos piacra (Szentkirály, Helvécia, Hetényegyháza, stb.). 83

85 A kollektív mezőgazdálkodás teljesen átalakította a korábbi termelési formákat és piaci mechanizmusokat. Bár Kecskemét térségében, sőt magának a városnak a külterületén is maradtak fent erőteljesebben tanyásosodott térségek, ahol a szakszövetkezeti üzemforma lehetővé tette az ún. tagi gazdálkodást és ebből következően bizonyos tekintetben a tanyák hagyományos piaci ellátó szerepének a továbbélését is. A friss zöldség, gyümölcs, tej és tojás termelésének negyede, harmada akkor is tanyákról származott, a későbbi évtizedekben, az 1970-es, 1980-as években is. Az egykori piacból ugyan egy sajátos műemléki főtér lett, de a kecskeméti piarista rendház kertjéből kialakított új piaccsarnok és -tér továbbra is egy igen központi helyen szolgálta a város élelmiszerellátását. Több szövetkezetnek és állami gazdaságnak, szakszövetkezetnek, a Zöldértnek, sőt még a Zöldségtermesztési Kutatóintézetnek is voltak kiváló friss árukat kínáló mintaboltjai, megmaradt néhány viszonteladó zöldség és gyümölcskereskedő is, családi maszek vállalkozásban, de folyamatosnak volt tekinthető bár egyre csökkenő számban és árumennyiségben a tanyai kiskerti termelők jelenléte is. A közvetlen értékesítés termelő és fogyasztó találkozása tehát mondhatni mindig jellemzője volt a kecskeméti piacnak. Újabb fordulat következett be a rendszerváltozáskor, illetve utána részben viszonteladással kereskedéssel foglakozó vállalkozások növekvő számú megjelenésével, majd a multinacionális nagyáruházak letelepülése után. A hagyományos élelmiszer piac egészének a szerepe csökkent, s ezzel párhuzamosan sajnos a termelők és a fogyasztók közvetlen kapcsolatára építő megoldások folyamatosan is visszaszorultak. A 2000-es évek elején ismét új jelek mutatkoznak a kecskeméti piacon. A város jelentős forrásokat rászánva felújíttatta azt. Illetve jó néhány kecskeméti és környékbeli mezőgazdasági vállalkozás (zöldség, gyümölcs, tej, sajt, tojás, virág, stb.) piacképes specializációt is kialakítva megerősödött, sőt többen zömében őstermelők szintén belevágtak a közvetlen értékesítésbe, sokan nyugdíjukat kiegészítendő. E kedvező változások jeleit tapasztalva kezdődött el ez a kutatás arról, hogy tulajdonképpen megismerjük azokat, akik mint e kis bevezetőből kitűnik a több száz éves hagyományoknak teljesen megfelelve ma is a közvetlen értékesítésben szándékoznak részt venni. Nyilván nagyon sok szempontból fontos lehet ennek a tevékenységnek a pontos megismerése, majd a levont következtetések alapján a termelői piac részvevőinek a lehetőségek adta keretek közötti támogatása. 84

86 Eredeti, egészséges, a maguk tisztességes módján előállított élelmiszert hoznak a piacra. Tevékenységük nyomán javul a foglakoztatás és a környék jövedelmi helyzete. A tanyás vagy a kertes gazdálkodás továbbélésével javul a Homokhátság környezeti állapota, fenntarthatósága. A helyben megtermelt értékek helyben kerülnek értékesítésre, azaz a jövedelmek itt maradnak, erősítik a helyi gazdaságot. A különböző társadalmi csoportok között szolidáris kapcsolat alakulhat ki. Tudjuk, hogy ma hazánkban ennek a közvetlen értékesítésnek az aránya sajnálatosan alacsony, talán a 10 %-ot sem éri el. Kecskeméten valószínűsíthetően még annyit sem, hiszen hat jelentős a hagyományos piacihoz hasonló élelmiszerértékesítési kínálatú multinacionális áruház van a városban (METRO, TESCO, Auchan, PENNY Market, Lidl, Aldi). A velük való árverseny szinte kizárt. Marad tehát az a lehetőség, hogy a város és annak közössége felismerve annak fontosságát támogatja a közvetlen termelői értékesítést, s annak különböző kispiaci formáit. Ennek a jelentősége nemcsak e bevezetőben leírt rövid piac-történet miatt nagy, hanem a jövőt illetően is. Egy debreceni egyetemi jegyzetben lelhető fel témakörünkhöz illeszkedően az alábbi ábra. Ez alapján tehát a mi kutatásunk most az ábra bal oldalán megjelölt ún. Paraszt piacokra koncentrál. 30. ábra A mezőgazdasági termelők és a fogyasztók kapcsolata Forrás: Bálint J. 85

87 Azt reméljük, hogy a termelők és a fogyasztók kapcsolatának jobb megismerése segítheti azt, hogy a szociális piacgazdaság szabályai szerint erősödik ez a kapcsolat, s fokozatosan növekszik a helyben megtermelt, értékesített és elfogyasztott egészséges élelmiszer aránya. Segíteni, támogatni csak azt lehet, amit jól megismertünk. Ennek a jegyében készült ez a munka. 2 A piaci kitűzővel rendelkezők felmérése Az Egyesület által nyilvántartásba vett, a közvetlen piaci értékesítésben részt vevő termelők a kérdőívezés általános szabályainak megfelelően, önkéntes kitöltésre postai úton kapták meg a kérdőíveiket (lásd a 4-5. Sz. mellékleteket). 31. ábra Az egykori árucsarnok, a mai korszerűsített piac elődje Forrás: Fortepan Az alábbi táblázatban látható kiadott kitűzők maximális száma adat hozzávetőlegesen egyébként azt jelenti, hogy a Kecskeméten és a legszűkebb vonzáskörzetében (egykori tanyás településeinek területein) regisztrált kb gazdálkodóhoz képest azok közel 5-10%-a állhat valamilyen módon kitűzős kapcsolatban az Egyesülettel, ami összességében tekinthető túlságosan kedvezőtlen aránynak. De az egészen nyilvánvaló, hogy a most ismét átalakuló agrárkamarai rendszer mellett megfelelő szervezéssel akár jelentősen is bővíthető lehetne a közvetlen értékesítésben részt vevő kecskeméti és Kecskemét környéki termelők köre. 86

88 Arról sincs például információnk, ahhoz hogy e szám értékét pontosan meg tudjuk ítélni, hogy a városban működő számottevő méretű és kapacitású, a multinacionális áruházi láncok tulajdonában lévő és élelmiszert is árusító szupermarketek polcain hány Kecskemét környéki termelő árualapjai lehetnek/vannak jelen. Vagy arról sem, hogy a közvetlen értékesítésnek egy újabb fontos szegmensét is említsük, hogy a város több tízezer adagot előállító napi közétkeztetésében (kórház, iskola, idősek otthonai) mekkora a helyi élelmiszer-termelői beszállítások aránya. A kérdőívek kitöltése és visszaküldése tehát önkéntes volt. A kitűzővel és a Budai utcai piacon asztalbérléssel rendelkező gazdacsaládok, ill. közöttük az ún. fő-kitűzővel rendelkezők kapták meg azokat, a mellékletben szereplő formában. A válaszadók aránya bár ez egyes kérdéseknél változó, ingadozó értékek is mutatkoznak összességében 75 %-os volt, ami kifejezetten kedvező, s arra mutat, hogy akik részt vettek eddig ebben a kitűzős kísérletben, azok többségében folytatni szeretnék ezt a piaci értékesítési formát. A feldolgozás során az is kitűnt, hogy e viszonylag magas összesített válaszadási arány aztán a különböző kérdéseknél, amelyek természetesen nem egyformán vonatkozhattak minden érintettre, akár nagyon eltérőek lehetnek, mégis megállapíthatjuk, hogy a válaszok teljes mértékben alkalmasak a kecskeméti kitűzős piaci módszer termelői oldalának a hiteles értékelésére. 7. táblázat Megoszlás a kitűzők száma A kitűzők száma A kiadott kitűzők maximális száma 458 Érvényes 390 Fő 350 Társ 40 Adatlap kérés % Beérkezett % Nem válaszolt 87 25% A 75 %-os visszaküldési arány tehát maximálisan kedvező érték ahhoz, hogy maguknak a kitűzővel rendelkező piacozó termelőknek a megítélésében, különböző gazdálkodási jellemezőik leírásában - statisztikai tekintetben - helyes következtetéseket vonhassunk le. 87

89 2.1 A felmért piacozók demográfiai jellemzői A kérdőíves felmérésben szereplő, kitűzővel rendelkező gazdálkodók és kistermelő piacozók nemek szerinti megoszlásánál azt látjuk, hogy csak igen szerény a férfitöbbség. Azaz e tekintetben is bizonyos régi mezővárosi hagyományok érvényesülnek, s annak megfelelően az asszonyok (nők) igen tekintélyes arányban vesznek részt a megtermelt portéka eladásában. A férfi a gazdasági munkák mellől nehezebben szabadul(t) el, az asszonyok pedig nyilván jobban szeretik magát a piaci környezetet is. A kitűzőkkel rendelkezőkkel történő személyes találkozások is megerősítik egyébként, hogy több, a felmérésben részt vevő számára az efféle piacozás szinte életforma. A munkák heti ritmusát is megadja, sőt idősebb korban is végezhető. 8. táblázat A nemek szerinti megoszlás A nemek szerinti megoszlás Férfi % Kiküldött kérdőív 350 Nő % Beérkezett 263 Összesen % Nem válaszolt 87 Általánosságban azonban igen komoly probléma a jövőre nézve, azaz a kistermelői típusú piaci ellátáshoz szükséges folyamatos termelés szempontjából, a kitűzővel rendelkező piacozók átlagos életkora. A vizsgálatban részvevő választ adó férfiak esetében 58 év, a nők esetében pontosan 60 év volt ez az érték. 9. táblázat Életkor szerinti megoszlás Életkor Férfi Nő Összesen átlag legkisebb legnagyobb összesen válaszolt 45 32% 51 42% 96 37% nem válaszolt 96 68% 71 58% % Sőt, mint az alábbi ábrán jól látható, azt is megvizsgáltuk, hogy a kitűzővel rendelkezők átlagos életkorához képest melyik korcsoportba esnek a legtöbben. Sajnos az így kapott kép igen elkeserítő a jövőre nézvést. Gyakorlatilag a 30 év alatti korosztályhoz egyetlen vizsgált, közvetlen értékesítésben részt vevő termelő nem tartozik. A többség (61%) év közé 88

90 esik, s csaknem ugyanannyian vannak a 71 év felettiek, mint az amúgy derékhadnak tekinthető év közöttiek. Általánosan ismert, hogy Magyarország népessége, a magyar vidék és annak agrártársadalma öregszik és fogy. Kecskemét ugyan a városaink közül viszonylag fiatalosnak mondható, de úgy tűnik a város funkciójából megmaradt, a piaci ellátásában is részt vállaló mezőgazdaságot illetően a sajnálatos általános trendek érvényesülnek. Fontos megjegyzés az is, hogy a kitűzővel rendelkezők döntő többsége, 2/3-a kecskeméti, ezért ez az öregedési trend rájuk hatványozottan érvényes. Érdekes és fontos, hogy a felmérés lakóhely szerinti adatgyűjtése alapján az állapítható meg, hogy a város hagyományos piaci vonzáskörzetéből érkezők (Lajosmizse, Helvécia, Ballószög, stb.) korösszetétele fiatalosabb, azaz akiknek komoly, a megélhetésükhöz, a gazdálkodásukhoz kapcsolódóan is komoly, életvitelszerű bevételt jelent a kitűzővel történő kecskeméti piaci árusítás, azok a fiatalabb korosztályhoz tartoznak. 32. ábra Az életkor megoszlása Kissé kedvezőbbé árnyalja ezt a képet, ha a gazdaságokban segítő családtagokat feltáró kérdésre adott válaszokat is megnézzük. 89

91 10. táblázat Életkor szerinti megoszlás Családi gazdaságokban közreműködők életkora megnevezés fő % nincs válasz 12 3% % % % % % Összesen % E szerint csaknem minden megvizsgált és a kitöltött kérdőívet visszaküldő gazdaságra jellemező, hogy a fő-kitűzőkkel rendelkezők mellett a legfiatalabbtól a legöregebbik családtagig tekinthetően részt veszek valamilyen formában a gazdálkodásban, vagy a termékek adjusztálásában, nem ritkán piaci elárusításában is. Igazán szép példája ennek a következő ábra, amely a környékre mindig is jellemző családi kaláka szinte valamennyi rokonsági fokát visszatükrözi. 33. ábra Közreműködők rokonsága Közreműködők rokonsága szülő unoka segítő vej sógor testvér meny nincs válasz anyós gyermek feleség családfő férj családtag élettárs nincs válasz anyós családfő családtag élettárs feleség férj gyermek meny segítő sógor szülő testvér unoka vej Természetesen a családfő és a feleség kapta a legmagasabb közreműködői válaszarányt, de nagyon fontos, hogy a szülőknek gyermekek (21%), a gyermekeknek a szülők (4%) egyaránt jellemző módon besegítenek a termelésben és a termékek piacra juttatásában. A gazdaságok bemutatásánál erre még visszatérünk, de itt is fontos megjegyezni, hogy ezek a gazdálkodási és értékesítési formák a felmért családok jó részénél a máshonnan származó jövedelmeket 90

92 (jórészt a nyugdíjakat) kiegészítő, de nagyon fontos megélhetési forrásnak tekinthetők, s csaknem ugyanúgy működnek, mint évtizedekkel ezelőtt az ún. háztáji gazdaságok. Azzal a különbséggel, hogy most a ZÖLDÉRT vagy a termelőszövetkezet felvásárlást végző ún. háztáji agronómusa helyett maguk próbálják értékesíteni a megtermelt árufelesleget. Sokuk, főként a többséget kitevő felmért családok esetében ez évtizedek óta hasonló formában végzett kisegítő gazdasági tevékenységnek tekinthető. Természetesen vannak szép számban olyanok is, akik már egyre professzionálisabb módon mozdulnak el a termelésben, egy-egy termékre specializálódnak, vagy biogazdálkodásba fognak. A családi kaláka-szerű munkaszervezés viszont akkor is fontos alapot biztosít hozzá, feltételezhetően lelki tekintetben is. Erre utalhat az alábbi táblázat is, amely azt jelzi, hogy a kitűzővel rendelkezők családi gazdaságaiban közreműködők 12 %-a diplomás, 25%-ának pedig középiskolai végzettsége van. 11. táblázat Közreműködők végzettsége Családi gazdaságokban közreműködők végzettsége megnevezés db % nincs válasz 19 5% 6 általános 1 0% 8 általános % szakmunkásképző 89 23% szakközépiskola 28 7% gimnázium 4 1% érettségi 69 17% technikum 16 4% főiskola 26 7% egyetem 19 5% Összesen % A piacozók több mint a fele rendelkezik saját gépkocsival, bár e kérdésnél számottevő volt a nem választ adók aránya is. 12. táblázat Saját gépkocsik Saját gépkocsi db arány nem 32 21% igen % válaszolt % Nem válaszolt 111 összesen

93 Összegzésképpen a felmért gazdálkodó családok demográfia összetételétből, a gazdaságban való közreműködésük adataiból nagyon óvatosan az az előrejelzés adható: hogy a Kecsemét város közigazgatási területén belül élő és lakó, jelenleg a közvetlen értékesítésben részt vevők száma a most legjellemzőbb részvevő korosztály öregedéssel párhuzamosan csökkeni fog, de a 40 km-en belüli piaci ellátási körzetben akár növekedhet is a részt vevők száma, s rájuk, korukból, professzionális gazdálkodásukból következően hosszabb távon számítani lehet ennek a sajátos és sikeresnek mondható modellkísérletnek a folytatásában. Valószínűsíthetően két részre kellene osztani a részt vevőket, s azokat, akik korukból és lehetőségeikből adódóan csak csökkenő mértékben és léptékben tudnak a jövőben részt venni a termelésben és az e formájú közvetlen piaci értékesítésben, azokat szervezni, összefogni és támogatni lenne szükséges, Míg a másik, fiatalabb, jobban képzett, termelésüket specializálni és fejleszteni képeseket egy magasabb szervezettségű fogyasztói-termelői közösségbe kellene beszervezni, megfelelő közös marketinggel, közösen kialakított kecskeméti piaci áruvédjeggyel, arculattal egyaránt. 2.2 A kecskeméti piac vonzáskörzete 7 A kiskereskedelmi árusítást lehetővé tevő városi élelmiszer szabadpiacok, mint ezt korábbi más vizsgálatok is igazolták már, igen stabil mondhatni rendszerváltozásokat is átívelő vonzáskörzetekkel rendelkeznek. A piacozás, a piacra járás különösen fontos volt még az államszocializmus idején is, hiszen a háztáji gazdálkodás révén így tudták a vidéken élők némileg javítani jövedelemviszonyaikat. A tradíciók abban a tekintetben is bírtak némi jellegzetességgel, hogy egy-egy település valamilyen tipikus terméket illetően kiemelkedett a környezetéből és adott élelemmel, mondhatni jellegzetes módon látta el a városi piacot (pl., Kerekegyháza tojás, Szentkirály dinnye, stb.) Hogy bizonyítsuk a piacozásnak, ennek a nagy hagyományú mezővárosi jellegű alaptevékenységnek a folytonosságát, a jelen vizsgálatunkat összekapcsoltuk két korábbi hasonló kutatás eredményeivel, azok bizonyos adatait is felhasználva. Szappanos Albert 7 Szappanos Albert 1976-ban Szegeden készült doktori dolgozata és Walla Ádám 2010-ben készült egyetemi szakdolgozata (témavezető: Csatári Bálint) felhasználásával. 92

94 1975-ben készült doktori értekezéséhez több szisztematikus felmérést is végzett Kecskemét szabadpiaci vonzásának meghatározásához. 8 Az áruk értékét tekintve a következő eredményt kapta: 13. táblázat Árucikk szerinti részesedés Árucikk Érték Részesedés Baromfi Ft 20,40% Burgonya Ft 17,40% Zöldségfélék Ft 15,30% Takarmányfélék Ft 13,60% Szőlő és gyümölcsfélék Ft 9,00% Tojás Ft 7,80% Virág Ft 7,40% Tejtermék Ft 4,10% Egyéb Ft 5,00% Forrás: Szappanos Albert 1974-es felmérésének eredményei Kecskemét napi piacait szerinte a belső, azaz saját felhozatalán kívül három jellegzetes övezet látja el áruféleségekkel. Egy piaci napra eső összfelhozatal Ft, melynek 50%-a a belső körzetből (28%-a magának Kecskemét városnak a bel- és külterületéről), 32 %-a körzeten kívüli területekről, 7%-a távolabbi területekről származik. A 28%-os részesedésével akkor Kecskemét országosan a 2. helyen állt a szabadpiacon eladott áruk értékét tekintve, s érdekes, de ez az arány megegyezik Szeged város szegedi piacon való akkori részesedésével, ami Szappanos Albert szerint a gyors iparosodás ellenére az önellátottság magas fokára utal. Az összes zöldségféléből 63%, az összes szőlő és gyümölcsféléből 47%, az összes takarmányféléből 42%, és az összes virágféléből 40% a részesedése a város ezen belső övezetének. Ez egyébként a szakszövetkezetek által hasznosított tanyás területeket jelentette. 8 Szappanos Albert augusztus, szeptember, október hónapokban hetente, a legnagyobb mennyiségű áruféleségekre, valamint részletes, minden áruféleségre kiterjedő felmérést végzett a város mindkét piacán november 13-án és 15-én, a két időpont egy kis felhozatalú napot és egy fő piaci napot jelentett. E kettő átlagát tekintette végeredménynek. 93

95 34. ábra Kecskeméti külterületi részek szektorális megoszlása A néhány kilométer sugarú gyűrűt képező kecskeméti külterület belső kertségi öve (Máriahegy, Budai-hegy, Vacsi-hegy, Kőrösi-hegy, Szolnoki-hegy), és egy kintebb eső tanyazóna (Belsőnyír, Talfája, Borbás, Kisfái, Városföld, Törökfái, Úrihegy, Belsőballószög, Alsó- és Felsőszéktó, Kadafalva, Szarkás, Méntelek) voltak akkor a város fő ellátó területei. Ezeknek a külterületi városrészeknek a piacellátó szerepe a lényeget tekintve azóta sem változott, csak az árumennyiség lett lényegesen kisebb 9. A városon kívüli ellátó terület főbb falvai Szappanos felmérése szerint a következők voltak: Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Lászlófalva (ma: Szentkirály), Nyárlőrinc, Városföld. Ezekhez a településekhez csatlakozott még Jakabszállás, Lajosmizse, Kerekegyháza. 9 A belterületről akkor 125 árus érkezett, míg a külterületről 134 árus (80 a kertségek övéből, 54 a tanyás zónából. A piacozók ebben az időben leginkább kézikocsival, kerékpárral, helyi járatú autóbusszal hozták portékáikat a piacra. írja Szappanos Albert a dolgozatában. 94

96 Mint a bevezetőben is említettük a város akkori két legjelentősebb termelőszövetkezetének a Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnek és a Kossuth Termelőszövetkezetnek is számottevő szerepe volt a piacon, állandó standjuk is működött. A városon kívüli körzet felhozatalának értéke Ft volt, és az alábbiak szerint alakult: 14. táblázat A belső körzet adatai Árucikk Részesedés Baromfi 31,60% Burgonya 28,20% Takarmányfélék 11,00% Szőlő és gyümölcsfélék 6,40% Tejtermék 5,00% Forrás: Szappanos Albert A külső ellátó övezet a Kecskemét központjától vett km-es sávot foglalta akkor magában, részesedése az összes piaci árukészletből 7% volt. A körzet felhozatalának 1/3-át Nagykőrös adta. Rajtuk kívül Fülöpháza és Kunszállás voltak a legfontosabbak. A körzeten kívüli területekről ide tartoznak pl. Pusztaszer, Kistelek, Csanytelek, Csengele települések, kis tömegű, de nagy értékű árucikkekkel jelentkeztek, megjelenésük alkalomszerű volt, és az árusítók más város piacára is szállítottak árut. Rajtuk kívül virággal jelentkezett Szeged és Dunaharaszti, hagymával Dusnok. A Budai utcai kecskeméti szabadpiacot akkoriban a fő piaci napokon 4-5 ezer vásárló látogatta. A szabadpiaci áruk forrásukat tekintve döntő mennyisége a háztáji gazdaságokból került ki. Hasonló alapokról kiinduló elemzéseseket végzett 2010-ben egy kecskeméti lakóhelyű szegedi egyetemi hallgató is. 10 A vizsgálatot november 8-án, szombaton, egy fő piaci napon, a reggeli órákban végezte. A felmérés során 223 árusítót kérdezett meg. A legtöbb árusító (117 fő, ami 52,47%-ot jelent) Kecskemétről érkezett, majd ezt követte Helvécia (15 fő 6,73%), Lajosmizse (11 fő 4,93%), Városföld (7 fő 3,14%), Nagykőrös (6 fő 2,69%). Tehát az 5 legtöbb eladóval jelentkező település az összes eladó 70%-át (156 fő) tömöríti, a többi 33 településre jut a piacozók 30%-a, 67 fő. 10 Walla Ádám: Kecsemét vonzáskörzete, Egyetemi diplomadolgozat, 2010, Szeged, p

97 35. ábra A kecskeméti piac települési összetétele Forrás: saját gyűjtés, szerkesztette: saját szerkesztés Azon a napon 38 településről érkeztek piacozók: 26 település (68,42%) Bács-Kiskun megyében található, 4 település (10,52%) Csongrád, 6 település (15,78%) Pest, és 1-1 település (2,63%) Tolna illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyékben. A legtávolabbi település Bátaszék, közúton 125 km-re fekszik Kecskeméttől, ezt követi Szeged (91,6 km), Jánoshalma (86,8 km), Vecsés (74,9 km) és Dömsöd (70,6 km). A települések Kecskeméttől mért átlagos távolsága 35,31 km, ha az eredményeket aszerint súlyozzuk, hogy egy-egy településről hányan jöttek. Felmérésében 8 árukategóriát alkalmazott: 1. zöldség-gyümölcs, 2. virág, 3. tejtermék, 4. savanyúság, 5. méz, 6. gomba, 7. tojás, 8. egyéb. Az árukínálatot tekintve a legjellemzőbbek a zöldség és gyümölcsfélék voltak (166 árusnak volt a fő árucikke 74,43%), azt a virágot árusítók (26 eladó 11,65%) követték, a további kategóriákban már nem volt ennyi eladó. 96

98 36. ábra A kecskeméti piac áruösszetétele Walla Ádám nyomán Forrás: saját gyűjtés, szerkesztette: saját szerkesztés 15. táblázat A különböző kategóriákban árusítók száma Walla Ádám nyomán Forrás: Walla Ádám Kategória Árusító Zöldség-gyümölcs 166 Virág 26 Tejtermék 4 Savanyúság 4 Méz 4 Gomba 3 Tojás 3 Egyéb 13 Összesen 223 Kecskemét város területéről érkezett az összes zöldség-gyümölcs árus 52,41%-a (87 árusító), ez közel megegyezik az 1974-es zöldségfélékből mért 63%-os többségével, és a szőlő és gyümölcsfélék 47%-ával. A virágkínálatból Kecskemét kül- és belvárosa ennél is jelentősebb 97

99 61,54%-kal (16 fő) részesedik, ez jelentősen felülmúlja a korábbi 40%-ot. Tejtermékből 25%, mézből 50%, savanyúságból 75%, tojásból viszont 100% a részesedés. 16. táblázat Árucikkek és részesedésük 1974-ben Árucikk Árusító Részesedés Zöldség-gyümölcs 87 52,41 % Virág 16 61,54 % Tejtermék 1 25,00 % Savanyúság 3 75,00 % Méz 2 50,00 % Tojás 3 100,00 % Egyéb 5 31,25 % Összesen ,47 % Forrás: Walla Ádám felmérése A piacozók 28%-a, 62 árusító érkezett a belső piaci övezetből, ami 1974-hez képest visszaesést mutat. A körzetből Helvécia, Lajosmizse, Városföld emelkedik ki. 17. táblázat Belső ellátó övezet Árucikk Árusító Részesedés Zöldség-gyümölcs 48 28,92 % Virág 5 19,23 % Tejtermék 2 50 % Méz 2 50 % Gomba 1 33,33 % Egyéb 4 25,00 % Összesen 62 27,80 % Forrás: Walla Ádám felmérése A külső piacellátó övezetről elmondható, hogy árukínálatában nem szerepel olyan sokféle áru, mint az előzően említett körzetekben. Innen érkezett a zöldség és gyümölcsféleségek 9,64%- a, a tejtermék 25%-a és a gomba árusítók 1/3-a. A 21 árusító csupán 9,42%-a az összes kecskeméti piacon árusítónak, ám ez némi növekedést jelent a Szappanos Albert-féle felmérés 7%-os eredményéhez képest. A körzetből kiemelkedik Nagykőrös és Kiskunfélegyháza. Felmérésben hét település tartozott még ide: Fülöpháza, Fülöpjakab, Izsák, Kocsér, Kunszállás, Lakitelek, Nyársapát. 98

100 18. táblázat A külső övezet adatai Forrás: Walla Ádám Árucikk Árusító Részesedés Zöldség-gyümölcs 16 9,64 % Tejtermék 1 25,00 % Virág 3 11,54 % Gomba 1 33,33 % Összesen 21 9,42 % A körzeten kívüli területekre ma is elmondható az 1974-ben megfigyelt jelenség, miszerint erről a területről csupán 1-2 árusító érkezik alkalomszerűen, esetlegesen (Bátaszék, Bócsa, Bugac, Csanytelek, Csemő, Csépa, Csongrád, Dömsöd, Gátér, Jánoshalma, Kaskantyú, Pálmonostora, Szeged, Tiszakécske, Tömörkény, Vecsés). 19. táblázat A körzeten kívüli területek adatai Árucikk Árusító Részesedés Zöldség-gyümölcs 15 9,04 % Virág 2 7,69 % Savanyúság 1 25,00 % Gomba 1 33,33 % Egyéb 4 36,36 % Összesen 23 10,31 % Forrás: Walla Ádám nyomán Összegzésként elmondható, hogy bár a két felmérés módja és megbízhatósága között is jelentős különbségek voltak, az összehasonlításra mégis alkalmasak. Azt mutatják, hogy Kecskemét, illetve a város Budai utcai piaca igen nagy hagyományú vonzáskörzettel rendelkezik, amit a csaknem egymástól negyvenévnyi különbséggel elvégzett két felmérés is igazol. A város mai, kitűzővel rendelkező piacozóinak a lakóhelye pontosan ugyanezt igazolja vissza. Az összes ezen új felmérési és értékesítési rendszerben részt vevő termelő és árus több mint a fele kecskeméti illetőségű, azaz ebben a formában mondhatni a város tradicionális önfenntartásának és önellátásnak is egy érdekes szegmensét adják. Tudjuk, hogy ennek az árumennyisége ma csak töredéke a korábbi években jellemzőknek, mégis talán több, mint jelképes fontosságú. Az helyi piaci ellátásfejlesztésnek az olcsó, egészséges, jó minőségű élelmiszer-ellátásnak - igen nagy tartalékai lehetnének ebben a formában. Lehetne városi tartalék-földterületeket bérbe adni, elhagyott hobbikerteket művelésbe adni, s azok segítségével folytatni ezt a termelési értékesítési modellt, akik még ismerik annak minden 99

101 csínját-bínját. Ha a jelenlegi globális (európai) szintre szervezett alap-élelemellátásban bármilyen probléma merülne fel, nem látszik más megoldás, mint ezeknek a tartalékoknak a mobilizálása és a helyi termelői és fogyasztói kapcsolatra, a két résztvevő oldal bizalmára építő módszer kiteljesítése. 20. táblázat 2013-as felmérés eredményei szerint a termelők távolsága és földrajzi megoszlása Település Távolság (km) Szám Arány Kecskemét ,31% Lajosmizse ,54% Helvécia ,23% Kiskunfélegyháza ,46% Jakabszállás ,69% Nagykőrös ,69% Kunszállás ,92% Pálmonostora ,92% Ballószög ,54% Bugac ,54% Kerekegyháza ,54% Fülöpháza ,15% Lakitelek ,15% Tiszakécske ,15% Városföld ,15% Csanytelek ,77% Fülöpjakab ,77% Hetényegyháza ,77% Szentkirály ,77% A hagyományos, a korábbi felmérésekben szereplő települések szinte mindegyike a kitűzőkkel rendelkezők felmérése során is felmerült. Nagykőrös és Lajosmizse, de Helvcia és Jakabszállás is jelentős beszállító helyek. Ahogy távolodunk, egyénként a várostól úgy válik az adott kitűzővel rendelkező termék gazdájának tevékenysége egyre specializáltabbá, a termék pedig nagyobb értékűvé (virág, méz, tojás, speciális zöldség, stb.). Végül van még egy fontos tényezője a piaci vonzás vizsgálatának, ez pedig a tanyai termelés ügye. Mint az alábbi táblázatból kitűnik a kitűzővel rendelkező piacozó termelők 23%-a tanyán él és gazdálkodik. Köztudott a tanyás gazdálkodás vizsgált térségünk egyik legjellemzőbb települési és gazdálkodási formája, s igen nagy, legalább másfélszáz éves múltra tekint vissza. A városból a tanyákra történő kirajzás már egészen korán, a futóhomok megkötésének időszakában megkezdődött, majd a filoxéra vész utáni szőlő és gyümölcsös telepítések révén virágzik fel 100

102 igazán. Ez folyamat egészen 1950-ig tart, amikor Kecskemét több mint lakosának fele tanyán élt. Akkor a tanyás területeit önálló községekké szervezik, amelyek egyébként ma is piaci fő beszállítói településeinek számítanak. 21. táblázat Tanyán élők száma Település Fő Tanyán élő Ballószög 4 2 Bugac 4 1 Bócsa 1 1 Csanytelek 2 0 Csemő 1 0 Csongrád 1 0 Fülöpháza 3 1 Fülöpjakab 2 1 Helvécia 11 6 Hetényegyháza 2 1 Jakabszállás 7 1 Jásszentlászló 1 0 Kaskantyú 1 0 Kecskemét Kecskemét- Katonatelep 1 1 Kecskemét-Matkó 1 1 Kerekegyháza 4 1 Kiskunfélegyháza 9 1 Kiskunhalas 1 0 Kunszállás 5 2 Lajosmizse 17 1 Lakitelek 3 2 Nagykőrös 7 0 Nincs adat 3 0 Nyárlőrinc 1 0 Orgovány 1 0 Petőfiszállás 1 0 Pálmonostora 5 0 Solt 1 1 Soltvadkert 1 0 Szabadszállás 1 1 Szeged-Szőreg 1 1 Szentkirály 2 0 Tiszakécske 3 0 Tiszaug 1 0 Táborfalva 1 0 Tömörkény 1 0 Városföld 3 0 Összesen

103 A sajátos alföldi, s azon belül a kecskeméti tanyás gazdálkodás igen fontos szerepet játszott először az Osztrák Magyar Monarchia, majd a két háború között egész Európa gyümölcsellátásában. A homoki kertkultúra folyamatos jelenlétet, ott-lakást igényelt, hiszen a vegyes gazdálkodás mellett (némi állattartás a szerves trágya és tejellátásra, a saját család élelemellátására) fokozatosan tértek rá a zöldség- és gyümölcstermelésre, amiből már jelentősebb jövedelemre is szert lehetett tenni. Kecskemét környékén mind a birtokviszonyok, mind a gazdálkodási formák az egyik legerőteljesebb és legjobban szervezett tanyarendszert hozták létre. Mint a fenti táblázatból is láthatjuk a legfontosabb piacot ellátó településekből, a tanyákról érkeznek az árusok. Kecskemétről 34 tanyás termelő beszállító jelzett vissza, de a hagyományos beszállítói zónából Helvécia és Ballószög is fontos tanyás településnek tekinthetők. Mélyebb elemzést igényelne, de az a kérdőívek beérkezése után szinte rögtön nyilvánvalóvá vált, hogy a tanyák, a tanyákon élő gazdálkodók kulcsfontosságú szerepet játszanak ebben a piaci tevékenységben. A felmérés legkorrektebbül kitöltött kérdőíveit szinte mind tanyás gazdák küldték vissza. Félő, mint az alábbi táblázat mutatja, hogy a jövőben tovább csökken a számuk. A következő európai vidékfejlesztési tervezési ciklusban kiemelt szerepet kellene a más most is folyó tanyafejlesztési programoknak, és egészen biztos, hogy nagyságrendekkel nagyobb forrást elennének képesek felhasználni. 22. táblázat A gazdálkodás folytatása Családtag, aki folytatja a gazdálkodást db arány nincs % igen 99 38% nem válaszolt 46 17% összesen % Ha van, akkor ki folytatja db arány gyerek 64 65% egyéb 20 20% nem válaszolt 15 15% összesen % Lehetne ezt a modellkísérletet akár arra is használni, hogy most még meglévő és piacra beszállító gazdálkodó tanyák tevékenységének a folytatására adnának célzott támogatásokat. 102

104 Ezzel a termelők és a fogyasztók egyaránt jól járnának. A szerény, de alapjában akár nagyobb hatású lehetőség a felmérés szerint benne van ebben a rendszerben. 2.3 A beszállított termékeket előállító helyek jellemzői (település, földtulajdon, földhasználat) A települések színterei, keretei és eredményei is teljes gazdasági-társadalmi átalakulásnak. Ennek a régi földrajzos állításnak minden jelét megtapasztalhattuk a kérdőívek feldolgozása során. Hazánkban ugyanis az elmúlt negyedszázad során ismét alapvető változások zajlottak le a piacra beszállítók településein. Megalakultak az önálló városi és falusi önkormányzatok, alapvetően, a világháborút követő földosztáshoz hasonlóan átalakultak a földtulajdonviszonyok, megváltozott az üzemi termelési szerkezet, megszűntek a termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek, az állami gazdaságok, összeomlottak az élelmiszeripar tradicionális üzemei, amelyekbe a nagyüzemek és háztáji gazdaságok beszállították nyersanyagaikat. Később a piacgazdaság kiteljesedése során új földhasználati és támogatási rendszerek, sőt különböző adózási preferenciák érintették ezt az általunk vizsgált zömében kistermelői szektort, a kitűzővel rendelkező, piacra szállító termelőket. Ezeknek a személyeknek ill. családjaiknak egy része szabályosan működő, jelentősebb termelési volumen előállítására képes, viszonylag modern agrárvállalkozássá, farmmá vált (ők elsősorban specializált termékeket állítanak elő). Másik részük mondhatni kisvállalkozó. Esetükben az egykori háztáji gazdaságok továbbélésének egyfajta formája jelenik meg. Egy részük egyéni vállalkozók, más részük (többségük) őstermelő. S végül vannak az ún. kiskertes, hobbikertes termelők, akik nem is kis számban és összességében tisztes mennyiségben szállítanak élelmiszert a vizsgált Kecskemét Budai utcai szabadpiacra. Náluk ez a piacra járás mint számos velük való személyes találkozási élmény mutatja ez valóságos életforma, az életük heti ritmusának része. Sőt gyakran lehet látni a legősibb kereskedelmi forma érvényesülését is, amikor az eladott áruért kapott maréknyi aprópénzzel az idősödő eladó asszonyok rögtön szomszédos boltba mennek és megveszik érte a cukrot, a lisztet, a kenyeret, tehát a mindennapi élelmiszert. Ez a leghagyományosabb piacozó forma, mint már az előző részfejezetben is utaltunk rá, hamarosan megszűnik, mert nem lesznek követőik. 103

105 Ők elsősorban egyébként Kecskemét város igazgatási területén belülről, kis távolságról szállítanak árut kevés árut a piacra, így végleges kiöregedésükkel, kihalásukkal mondhatni leginkább a város önellátó képessége csökkenhet. A mi kitűzővel rendelkező vizsgált csoportunkban tehát az elemzési hangsúlyokat a másik két csoportra szükséges helyezni, akiknek csak az egyik fele él Kecskeméten, vagy annak igazgatási határon belül lévő kistelepülésén (Hetényegyháza, Katonatalap, Méntelek), illetve az azokhoz tartozó külterületi tanyás részeken. Az is fontos, hogy a város közvetlen piaci vonzáskörzetének településein milyen feltételek adódnak a termelésre és a beszállításra (utak állapota, tömegközlekedés, stb.), mert a nagyobb és tartós jelenlétet mutató kitűzős beszállító piacozók jelentős része onnan érkezik (Lajosmizse, Nagykőrös, Kerekegyháza, Helvécia, Ballószög, Szentkirály, stb.) A kitűzővel rendelkezők és felmért beszállítók közel 2/3-a válaszolt érdemben a termelésük települési helyének alapvető infrastrukturális ellátottságára. Miután jelentős részük tanyán él, vagy ott gazdálkodik az e településformára jellemző adatokat kaptunk a felmérés során. 23. táblázat Infrastruktúra ellátottság a tanyákon Elektromos áram Ivóvíz Gáz Fűtés Telefon 15 Központi Hálózati 9 Vezetékes 78 Vezetékes 79 kazán 91 Vezetékes 53 Generátor 1 Fúrt kút 12 4 Tartályos 1 Olajkályha 1 Fix rádió Ásott kút 9 Palackos 51 Cserépkályha 30 Mobil 8 Nincs 2 Nincs 35 Egyéb 32 Nincs 6 Nem válaszolt 10 0 Nem válaszolt Nem 81 válaszolt 10 2 Nem válaszolt 11 6 Nem válaszolt 94 A válaszokból tehát körülbelül az kép rajzolható meg, amit fentebb a különböző csoportoknál már jeleztük, s általában a korábbi tanyás vizsgálatok is mutatnak. Azon túl, hogy megdöbbentő még mindig van olyan termelő hely ahová nincs a hálózati elektromos áram bevezetve a válaszadók fele, vagy annál kicsit nagyobb része rendelkezik olyan telephelyi termelői ellátottsággal (vezetékes víz, gáz, központi fűtés, stb.), amelyek legalábbis a minimális feltételeket megteremhetik a stabil termeléshez és a piaci megjelenéshez. Ugyanezen tehát város piacát valamilyen formában ellátó települések tanyás területeinek a vizsgálatakor hasonló eredmények adódtak. Azok szerint a Kecskemét környéki 104

106 homokhátsági tanyák kb %-a rendelkezik a legmodernebb, a mezőgazdasági termeléshez, annak megújításához és az ott lakáshoz is szükséges jó vagy kiváló feltételekkel. (Ebben a felmérésben, tekintettel a magas nem válaszoló arányra is, az eredmények nagyjából hasonlóak.) Hozzátehető, hogy ennek a piaci ellátási formának feltehetően a tanya a legadekvátabb települési formája, mint már azt a kitűzővel rendelkezők lakóhelyének értékelésekor is említettük. A fentiekből már szinte egyértelműen következik, hogy a visszaérkezett adatok összeadásából keletkező mintegy 600 hektárnyi e formában értékelhető és a kitűzőkkel rendelkezők által használt földterület fele 1 hektárnál kisebb. Vagyis apró kerti, ház vagy tanya körüli parcella. Az ő esetükben tényleg csak a jövedelmük családi munkával is megtámogatott szerény kiegészítését jelentő piaci termelésről van szó, bár intenzív kertkultúrával ekkora területen is meg lehet élni. (Mélyebb elemzést igényelne ennek formának a mai gazdálkodási és értékesítési körülmények között történő végiggondolása és jövője. De az bizton állítható, hogyha ők nagyon nagy számban befejezik ezt a tevéknységet, akkor a piac egészséges konyhakerti jellegű kistermelői kínálata nagymértékben vissza fog esni, sőt az általuk felhagyott területek környezetileg értéktelen, akár veszélyes parlag-hobbikká parlagfű által elfoglalt területeké fognak válni.) 24. táblázat Földterület mérete Földterület mérete méret (ha) db % > % % % < % Válasz % Adatlap 263 Értékelhető 74,90% A gazdaságok mérete mellett, mint az alábbi táblázaton és ábrán is látható igen változatos földhasznosítást rögzíthetünk, ami teljes mértékben megfelel a Duna-Tisza köze átlagos jellemzőinek. Kiemelésre feltétlenül a szőlő és gyümölcsös viszonylag magas aránya érdemes, ami az itt oly jellemző kertkultúra továbbélését jelzi (bár az is igaz sajnos, hogy a kérdőíveket visszaküldők 20 %-a nem válaszolta meg rendesen ezt a kérdést. Esetükben, 105

107 feltételezésünk szerint olyan, 1 hektárnál kisebb parcelláról van szó, aminek vegyes, kerti jellegű használat esetén nem is nagyon volt értelmezhető ez a besorolás) 25. táblázat A földterület megoszlása művelési áganként Földterület megoszlása művelési áganként szántó szőlő gyümölcsös gyep erdő egyéb nincs adat összesen méret (ha) % 47% 7% 9% 5% 6% 6% 20% 100% 37. ábra Földterület megoszlása művelési áganként nincs adat Földterület megoszlása művelési áganként egyéb erdő gyep gyümölcsös szőlő szántó szántó szőlő gyümölcsös gyep erdő egyéb nincs adat Az is világosan kitűnik az alábbi táblázatokból, hogy a gazdaságok %- a rendelkezik olyan gazdasági kapacitással és munkaerőigénnyel, ami munkacsúcsok idején jelentősebb, 3-4 fő alkalmazását igényli. 38. ábra Családi gazdaságokban közreműködők száma Családi gazdaságokban közreműködők száma Családi gazdaságokban közreműködők száma fő db % fő db % % % % % % % % % 5 4 2% 6 0 0% % Összesen % Összesen % 106

108 Figyelembe véve városunknak és környékének a munkanélküliségi (különösen a tartós munkanélküliségi) adatait, s az e táblázatokból kitűnő igen szerény számadatokat, megfelelően szervezett szociális jellegű földprogramokkal lehetne esetleg gondolkodni az elöregedő kistermelői kapacitások átváltásáról, arról, hogy szerény támogatásokkal és képzésekkel több száz ember, vagy akár száz szegényebb család számára lehetne valamilyen szintű megélhetést biztosítani. Majd azok megjelenését ugyanúgy támogatni lehetne heti piacon, mint a most ott részt vevő időseket. 39. ábra A közreműködők részvétele A leginkább lesújtó adat, ami ennek a vizsgált formának a szerény kapacitás-méreteit mutatja, hogy komolyabb mezőgazdasági támogatást mindössze hét kitűzővel rendelkező piacozó vett igénybe. Tudjuk, ez bizonyos fokig következik a méretből, ez még akkor is igen csekély. Különösen egy erre a megoldási modellre építő fejlesztendő jövő esetére. 40. ábra Támogatások az emúlt 2 évben Támogatás az elmúlt 2 évben db arány igen 7 3% nem % nem válaszolt 34 13% összesen % 107

109 2.4 A növénytermesztés és a hozzá kapcsolódó piacra szállítás főbb jellemzői A Kecskemét Budai utcai piac vonzáskörzetének környéke termelési profiljának jellegéből is következik, hogy a kitűzővel rendelkező és a felmérésben részt vevő piacozók többsége elsősorban növénytermesztéssel, pontosabban zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik. A kérdőívet visszaküldők kitűzős piacozók 87%-a folytat olyan termesztési tevékenységet, amelynek eredményét saját portékaként kínálja a piacon a városi fogyasztók számára. Az alábbi táblázat is jól illusztrálja, hogy szerencsére igen széles ez a kínálati paletta. A nyílt végű kérdésekre adott válaszokat a termelvények előfordulási gyakorisága szerint rendeztük. A kettőnél több említéssel bíró növények (a zöldségeket és gyümölcsöket a kérdőívezés jellegéből adódóan gyűjtőfogalomként is kezelve) több mint 65 féle növényi termék szerepel a kínálati palettán. Ez alapján egyértelműen megállapítható, hogy ilyen széles kínálati összetételben és egy helyen sehol máshol nem lehet hozzáférni ezekhez az alapélelmiszerekhez, tehát a vizsgált piac az ott megjelenő fogyasztók szempontjából semmi máshoz nem hasonlítható értéket jelent a sokoldalú és friss élelemellátásukban. Az élelmiszerek mellett fontos szerepet játszik a virág is, ami szintén a város nagy múltú kertészeti hagyományaival áll kapcsolatban, s ezen túl azzal is, hogy a kitűzővel rendelkező virágkertészek fontos és széles árukínálattal járulnak hozzá a város kertes házainak, utcai előkertjeinek, erkélyeinek a dekorációjához, virágosításához is. Tavaszi időszakban mind virág-, mint a zöldségpalánta is komoly kínálattal van tehát jelen a kecskeméti piacon, de a novemberi halottak napja kitűzős temetői virágkínálata is számottevően gazdag (lásd alábbi táblázat 3%). Néhány növénytermesztő piacozó estében jól követhető az is, hogy a különböző szezonális áruféleségekkel egymás után jelenik meg (retek, zöldpaprika, uborka, stb.). Ők inkább a tipikus kistermelők, vagy őstermelők körébe tartoznak. A specializált termelők kevesebb áruféleséggel és természetesen nagyobb árukészlettel ill, kínálati tételekkel vannak jelen. 108

110 26. táblázat Különböző növények árusításának gyakorisága Különböző növények árusításának gyakorisága név Említések aránya név Említések aránya száma száma Zöldség 95 42% fokhagyma 3 1% burgonya 81 36% Mogyoró 3 1% Paprika 58 25% Nektarin 3 1% gyümölcs 51 22% paprika 3 1% fűszer Szamóca 48 21% Egres 2 1% Virág 40 18% fűszernövény 2 1% paradicsom 39 17% gyógynövény 2 1% Uborka 39 17% Lucerna 2 1% Bab 34 15% őszirózsa 2 1% Palánta 34 15% Sóska 2 1% Retek 29 13% Spárga 2 1% Hagyma 26 11% Spenót 2 1% Szőlő 21 9% Triticale 2 1% Kukorica 20 9% Tulipán 2 1% őszibarack 20 9% virág csokor 2 1% Meggy 19 8% virág évelő 2 1% Borsó 16 7% virág 2 1% szaporító anyag Répa 16 7% Körte 4 2% Tök 16 7% Brokkoli 3 1% Saláta 15 7% sárgabarack 7 3% Karalábé 14 6% virág 7 3% egynyári Káposzta 14 6% virág vágott 7 3% cseresznye 13 6% Cukkíni 6 3% Szilva 12 5% Dinnye 6 3% Gabona 11 5% Dió 6 3% petrezselyem 11 5% takarmány 6 3% Karfiol 10 4% Cékla 5 2% Zeller 10 4% kelkáposzta 5 2% kajszibarack 9 4% padlizsán 5 2% Málna 8 4% Ribizli 5 2% Krizantém 7 3% Alma 4 2% sárgabarack 7 3% Búza 4 2% Búza 4 2% A fentebbi több mint 60 féle növényi termék mellett az alábbi táblázat mutatja, hogy vannak olyan termelők, akik néhány régi ma más sajnos valóban alig kapható terméket árulnak 109

111 (birs, csicsóka, fekete retek), míg mások a már fentebb említett speciális áruféleségeket hozzák elsősorban a piacra. 27. táblázat Ritkán kapható termékek birs csicsóka eper fekete retek gerbera gomba homoktövis jácint kapor Végül a növénytermesztés, illetve a zöldségellátás szempontjából kiemelten fontos a fóliás gazdálkodás néhány felmért adatára kitérni. Az előző fejezetben bemutatott vonzáskörzeti adatok erre a gazdálkodási formára történt adatkigyűjtése jól mutatja, hogy a fűtött fóliás gazdálkodás Kecskeméten kívül elsősorban Kunszállásra jellemző, míg a fűtetlen fóliás gazdaságok fedett területe Kecskemét mellett Lajosmizsén a legjelentősebb. Az összesített értékeiknek egyébként a kérdőív jellegéből adódóan inkább csak tájékoztató jellege van, s azt jelzi, hogy a vonzáskörzetből érkező kitűzős piacozók számottevő fóliás termelést folytatnak, hiszen tudható, hogy a magas területadat mögött alig néhány kitűzős piacozó van. Vagyis ők valószínűsíthetően a legmegbízhatóbb és a legrendszeresebb beszállítók közé tartoznak, s további szervezés, fogyasztói összefogás, szervezés, marketing kampány esetén a legaktivizálhatóbb csoportot alkothatják, hiszen a fóliás dömpingáru gyors eladása fontos érdekük. Lehetne tehát esetükben kampányokat is szervezni a fogyasztók számára. 110

112 28. táblázat Fóliasátrak összesített mérete Fóliasátrak összesített mérete (m2) név fűtetlen fűtött Ballószög Bugac Bócsa Csanytelek 1230 Csemő Csongrád Fülöpháza 500 Fülöpjakab 880 Helvécia Hetényegyháza Jakabszállás Jásszentlászló 800 Kecskemét Kecskemét-Katonatelep Kecskemét-Matkó Kerekegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunhalas 700 Kunszállás Lajosmizse Lakitelek Nagykőrös 70 Nincs adat 900 Nyárlőrinc Orgovány Petőfiszállás Pálmonostora 6035 Solt Soltvadkert Szabadszállás Szeged-Szőreg 520 Szentkirály Tiszakécske Tiszaug Táborfalva 1500 Városföld Összesen legkisebb 70 0 legnagyobb átlag

113 2.5 Az állattartás főbb jellemzői Az állattartásra vonatkozó válaszok ebben a felmérésben természetesen és jórészt nem a piacra szállított állatokat jelentik, hanem főleg a kitűzővel rendelkezők által működtetett gazdaságok termelő tevékenységének az összetettségét mutatják. Csak a baromfi fajták, ill. a tejtermékek tekintetében számolhatunk nagyobb léptékű közvetlen termelői értékesítéssel. Ebből az alábbi táblázatból is az derül ki, hogy a kitűzővel rendelkezőknek csak harmada tart haszonállatot, s hozzájuk képest is csak felük például sertést, sőt sajnos csak négyen tartanak valódi nagyállatot, azaz szarvasmarhát. 29. táblázat Állatok száma a felmért gazdaságokban Állatok Jószág termelő állat Név % db db Bárány 1% 1 20 Csirke 13% gyöngytyúk 1% 1 10 Juh 5% Kacsa 2% 2 11 Kakas 1% 1 30 Kecske 5% Liba 2% 2 14 méh (család) 6% nyúl 1% 1 30 Sertés 47% szarvasmarha 5% 4 89 tojó gyöngytyúk 1% 1 10 Tojótyúk 25% Tyúk 48% (Az állattartókhoz, mint 100%- viszonyított arány) Állatot tart 33% 87 Adatlap 263 Nyilván ezek az adatok is alátámasztják a felmért és a piacra beszállító termelők gazdaságainak erős méret- és termelés-profilbeli differenciálódását. Aki ebből él, és jelentős léptékben gazdálkodik, az kiemelkedik ebből a mezőnyből. Egy részük mondhatni még hagyományosan gazdálkodik, mindent termel, a család vagy a rokonság szinte teljes élelmiszerszükségletét képes előállítani, s csak a felesleget hozza, részben kereset- 112

114 kiegészítésként, részben szinte megszokásból a piacra. Áruik olcsóbbak, a kisebb keresetűek számára is elérhetők (Gyakran egymástól is vásárolnak). A másik jelentős csoportot a rendszeresen piacozó, jórészt a piacból élő termelők alkotják, akik többségének megvan a megfelelő, jól kialakított vevőköre, így a fogyasztók bizalmából tartós megélhetést biztosít számára ez a fajta piaci jelenlét. Az állattartással is foglalkozók települési megoszlását is vizsgáltuk. A felmért kecskeméti gazdálkodóknak mintegy fele tart valamilyen állatot is, főleg és jellemzően külterületen, ami bizony kevés, s azt mutatja, hogy az idősebb kitűzővel rendelkezők közülük kerülnek ki és ők már rendre feladták ezt a tanyás mezőgazdálkodás teljességét biztosító tevékenységet. Érdekes különben, hogy a piac több formában is meghatározott vonzáskörzetnél jóval kevesebb településről jelezték ezt a gazdálkodási ágat a felmérésben részt vevők, azaz aki messzebbről szállítanak be inkább a zöldség- és a gyümölcstermelésben járnak elől. Ők spcecializált termelésű gazdák, állattartással már alig foglalkoznak, viszont más árukínálatuk igen gazdag és bőséges. 2.6 A kitűzővel rendelkezők lakás- és gazdálkodási körülményei, különös tekintettel a tanyákra Már az előző fejezetben is érintettük a felmért gazdálkodók települési körülményeinek néhány tényezőjét, jellemzőjét. Most elsősorban azokról tartjuk fontosnak külön is szólni, akik tanyán élnek. A tanyás gazdálkodás hajdan e térség legfontosabb települési és gazdálkodási jellemzője volt. Ez a települési forma sajátos mezőváros-tanya rendszert alkotott. Kitüntetett szerepe volt e formának a környezet-, a táj fenntartásában (a futóhomok megkötésében), a kertkultúrás gazdaság felvirágzásában, a települési tér kibővülésében és sok tízezer ember lakó- és munkahelyének biztosításában is. Az alábbi ábrán igen jól követhető, hogy az egykori tanyás mezővárosi központokhoz képest leginkább éppen Kecskemét piaci vonzáskörzetében maradtak fenn leginkább a tanyák, s az elmúlt két évben lebonyolított tanyafejlesztési pályázathoz is itt csatlakoztak a legtöbben. A tanya, a tanyán élés és gazdálkodás támogatása véleményünk szerint a jövőben is igen fontos szerepet játszhat nemcsak a piac, hanem akár az egész ország élelmiszer ellátásában. Mint az előző fejezetben is láthattuk, többségük családi gazdaság, ahol alkalmanként az egész rokonság, sőt más besegítők is részt vesznek a szezonális munkában. Megfelelő szervezéssel tehát mindenképpen fenn kellene tartani, sőt bővíteni kellene ezt a formát. Akár a fogyasztói a közösségek, vagy az Egyesület által szervezett termeltetési formákkal. 113

115 Kecskemét környéke munkanélküliségének csökkentésében, akár erre irányuló a közmunka szervezési megoldásokkal is lehetne eredményt elérni. Sokan vannak ugyanis olyan kiöregedő termelők, piacozók (a felmért válaszolók 45%-a), akik nem tudják folytatni már a gazdálkodást és a beszállítást, s az ő gazdaságaik átvételére lehetne szervezni bizonyos szakmai-civil megoldásokat. 41. ábra A nagy népességszámú, sokoldalú tanyás térségek 114

116 Természetesen tudjuk, hogy a tanyán élő gazdálkodók körülményei mai is sok esetben igen mostohák. Éppen ezért is a mainál jóval nagyobb társadalmi megbecsülést érdemelnének, már csak azért is, hogy ápolják, fenntartják ezt az érzékeny, sérülékeny homokhátsági környezetet és még termelnek is rajta egészséges, jó minőségű élelmiszert. 30. táblázat A tanyák komfortja Fürdőszoba WC Van 140 Vízöblítéses külön 69 Vízöblítéses fürdőben 67 Udvari 87 Nincs 24 Nem válaszolt 99 Nem válaszolt 88 Mint az előbbi és az alább táblázatból is jól látható, a válaszoló tanyás gazdák tanyaépületeinek csaknem fele a tanyai építési tilalom feloldása, tehát 1986 után épült. Ők, akárcsak mint azt már a gazdálkodásuk értékelésénél is érintettük, a legstabilabb beszállítói ennek a fogyasztói piacnak. Az új, vagy több esetben felújított tanyájuk viszonylag korszerű épületet jelent, sőt igen változatos, a termelés igényeihez kötődő igen sokféle gazdasági épület-együttessel (43%-ban pince, 34%-ban terménytároló., stb. ) is rendelkeznek. 31. táblázat A tanyai lakóépületek kora Mikor épült a tanyai lakóépület db arány válaszolt 70 27% nem válaszolt % öszesen % Építés kor legrégebbi legfiatalabb átlag Kategóriák db arány 2000 < 28 40% % % < % öszesen % 115

117 tető fürdőszoba fűtés külső felújítás szigetelés gáz bevezetés víz villany Fontos, a jövő felé mutató tény, hogy az épületeik felújítása is egyfajta rendszeres tevékenyég azoknál, akik hosszabb távon is itt akarnak megélni, boldogulni. Tetőt újítanak fel, fürdőszobát alakítanak ki, szigetelik az épületet, derül ki sokaknak a válaszaiból. Ezek válaszok, ill. tények mind mondhatjuk összefoglalóan a tanyai progresszió jelei s talán arra is rámutatnak, hogy a piacon szerzett bevételeik lehetővé teszik ezt számukra. 42. ábra Az épületek felújítása táblázat Tanyához tartozó önálló épületek Milyen önálló épületek tartoznak a tanyához db arány kamra 51 43% nyári konyha 29 24% garázs 33 28% műhely 13 11% istálló 14 12% disznóól 60 50% tyúkól 73 61% terménytároló 34 29% góré 20 17% pince 43 36% pajta 2 2% fészer 19 16% vendégház 0 0% egyéb 6 5% válaszolt % nem válaszolt 144 összesen

118 A gazdálkodás sokoldalúsága a fenntartható tanyás gazdálkodásnak egyik fontos hagyománya. Valószínűsíthető, s ez több szempontból is kiemelhető: megfelelő piacozási - fogyasztói támogatás mellett a továbbélése biztosítható, sőt talán inkább biztosítandó. Talán az egyik legsúlyosabb gondjuk egyébként e tanyán élő gazdálkodóknak a környezetük közbiztonsága. A korábbi tanyakutatások eredményeihez hasonló adatokat jelöltek be a kitűzővel rendelkező piacozók is a gazdaságukkal kapcsolatos közbiztonsági eseteket illetően. Sokuknál, több mint 10%-uknál már volt betörés, de 40% felett van azoknak a száma, akiknek a szomszédjában fordult elő hasonló eset. Mint az alább táblázatból kitűnik nem éri el a 20%-ot azon válaszadók száma, akik jóra vagy kiválóra értékelnék ezt a féle közérzetüket. 33. táblázat Közbiztonság megítélése a gazdálkodók által Hogyan osztályozza a közbiztonságot db arány % % % % % nem válaszolt 61 23% összesen % A védekezésük is sokféle. Kutyával, erősebb kerítéssel, riasztóval, sőt kamerával is próbálkoznak. De egyértelműen javasolják azt is, hogy több rendőrjárőrre, a tanyák környékét rendszeresen járó polgári őrre lenne szükség ahhoz, hogy javuljon a biztonságérzetük, mit egyébként sokan nem véletlenül igen fontos közérzeti tényezőnek tartanak. Sajnos a tanyás területek társadalmának az átalakulásával is magyarázhatók ezek a kedvezőtlen tények és folyamatok. Sok szegény, munkanélküli, lumpenizálódó ember költözött ki a periférikus tanyás részekre, ahol szinte melegágya alakult ki a bűnözésnek. A megélhetési bűnözők élelemlopásainak egyébként fő célpontjai éppen ezek a gazdálkodó tanyák. 117

119 rendőri járőrözés polgárőrszolgálat személyi segélyhívó egyéb nem válaszolt 43. ábra Közbiztonság javításáért tett tevékenységek Kecskemét városnak évekig folyt egy külterületi közbiztonsági bűnmegelőzési programja, amely alapján többen például személyi segélyhívókat kaptak, s mint a fentebbi ábra is mutatja sokan a válaszolók közül (közel 70-en) ezt jó és folytatható gyakorlatnak tartják. Az kétségtelenül és biztosan állítható ezek alapján az adatok alapján, hogy a fogyasztói piacot ellátó tanyai termelők igen fontos szerepet játszanak, a legjelentősebb felhozatalt az ő gazdaságiak biztosítják. Esetük, azaz e tanyákon gazdálkodó családok, termelők arra is jó példát mutatnak, hogy a táj fenntartásában, hasznosításában játszott szerepük, azaz az Ő megélhetésük milyen jól összekapcsolható a városi fogyasztók élelemellátásával, jó minőségben, csekély szállítási költség mellett, a kölcsönös bizalom alapján. 2.7 A felmért őstermelők, beszállítók képe a jövőről A Kecskemét Budai utcai piacon kitűzővel rendelkező őstermelők, családi gazdaságok tagjai igen határozott véleménnyel vannak az őket körülvevő mindennapokról. Sok erről szóló kérdéshez igen jellegzetes és markáns véleményeket fogalmaztak meg. Ezek a vélemények egyébként a jövőbeli terveiket, illetve e modellkísérlet folytathatóságát illetően is számos hasznos információval szolgálnak. 118

120 34. táblázat Terméskiesés aránya a szélsőséges időjárás miatt Terméskiesés a szélsőséges időjárás miatt db arány nem 23 9% igen % nem válaszolt 34 13% összesen % Jellemző káresetek fagy % aszály 69 26% szárazság 56 21% jég 35 13% belvíz 9 3% Mint már többször is említettük, az ő termelési tevékenységük szempontjából igen érzékeny környezetű Homokhátságon nagyon jelentős terméskiesést tudnak okozni a szélsőséges időjárási körülmények. A fenti táblázatból jól látható, hogy a válaszolók magas aránya mellett csaknem 80%-uk jelzi ezt a terméskiesést. Az okok között a fagy a leggyakoribb említésű, s de a rokonértelmű aszály és szárazság együtt csaknem 50 %-ot tesz ki. Valóban a talajvízszint drasztikus süllyedése, a nyári hőségnapok számának növekedése, a kevesebb csapadék egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy ez a probléma ilyen jelentős károkozó tényezőként jelenhet meg a válaszokban. 35. táblázat javaslatok a szélsőséges időjárási viszonyok kiküszöbölésére Javaslatok a szélsőséges időjárási hatások kivédésére db arány Vélemény % Nem válaszolt % Összesen % Jellemző javaslatok öntözés 57 46% fólia 14 11% csatorna 7 6% A komolyan és nagyobb tételben árusítóknak természetesen van véleményük is ezeknek a szélsőséges hatásoknak a kivédéséről. Többségük az öntözést jelölte meg, de fontosak tartható 119

121 a csatorna említése is. Itt nyilván arra gondolnak, hogy a felszín alatti vízkészletek öntözővízként való felhasználása hosszú távon nem jelent megoldást, csak az öntözőcsatornák működtetése. Ez a felmérés mutatja be először azt az igényt, hogy az itt élő gazdálkodóknak szüksége lenne a vízpótlásra. A Duna-Tisza köze egésze gazdálkodásának a meghatározó jövőbeli problémája lesz ez a tényező. A környezet mellett természetesen az emberi tényező a másik döntő fontosságú elem. Bizony e tekintetben nagyon felemás a kialakítható elemzési kép. Mint már a demográfiai viszonyoknál is jeleztük, értékeltük, a mai kitűzővel rendelkező piacozók zöme az idősebb korosztályhoz tartozik, s a válaszolók között több mint száz ilyen árus esetében nincs olyan személy, családtag, aki folytatná a gazdálkodást. A sok viszonylag sok nem válaszolt arány mellett körülbelül az állapítható meg, hogy ezen gazdaságoknak mintegy harmada fogja túlélni ezt a most várható generációváltást. 36. táblázat Családtagok aránya, akik folytatják gazdálkodást Családtag, aki folytatja a gazdálkodást db arány nincs % igen 99 38% nem válaszolt 46 17% összesen % Ha van, akkor ki folytatja db arány gyerek 64 65% egyéb 20 20% nem válaszolt 15 15% összesen % Hasonló arányok voltak jellemzőek a kecskeméti kistérség tanyafelmérései során is. Kissé ellentmondásosnak tűnik a következő táblázatból kiolvasható válaszsor, ami szerint azért jóval többen gondolják, hogy még hosszabb ideig szinten tartható a gazdaságuk (59%), mint ahányan az előbb jelezték, hogy nincs, aki folytassa. Ez nyilván azzal is magyarázható, ami a gazdálkodói paraszti munka egyik fő jellemzője volt mindig: hogy szinten tartva egész magas életkorig űzhető ez a foglalkozás. Azaz ez a fajta őstermelés (amennyiben valóban 120

122 arról van szó) és piacozás végezhető. szinte életforma és nagyon magas korban is erdményesen Jó lenne egyébként, ha a modell folytatásaként a korhatáron lévő termelőket külön is megkeresné az Egyesület és akár segíthetne a fiatalabb családtagoknak képzéssel, piaci ismeretek átadásával azért, hogy mégis és többen folytassák ezt a formát. Hiszen az az eddigiekből elég nyilvánvaló, hogy akik komolyan (akár fő- akár kiegészítő jövedelem szerzés végett) foglalkoznak ezzel a típusú termeléssel és piacozással, tisztes megélhetést adhat a családnak. A válaszadók tehetősebb, progresszív csoportjánál szinte minden lehetséges termelői jövőkép elemet megtalálunk a fenti táblázatban, ami a gondos odafigyeléssel nyilván a fogyasztói piac továbbfejlődésének egyik alapvető záloga. Nagyon örömteli, hogy a zöldségés gyümölcstermelés mellett az állattartás is számottevő arányban jelenik meg a tervek között. Mélyebb elemzéseknek kellene kiderítenie, hogy a kitűzővel rendelkező válaszadóknak hogyan lehetne igazán a fogyasztói oldal támogató rásegítésével hozzájuttatni azokhoz a pályázati fejlesztési forrásokhoz, amelyek szolíd nyereség mellett fenntarthatóvá tennék a gazdálkodásukat a jövőben. 37. táblázat A gazdaság fejlesztési terve A gazdaság fejlesztési terve db arány leépíti 12 5% szinten tartja % fejleszti 54 21% nem válaszolt 42 16% összesen % Melyik területen fejleszti db arány földet vesz 14 26% földet bérel 6 11% gyümölcsöst telepít 14 26% szőlőt telepít 9 17% fóliát, üvegházat épít 26 48% állatok létszámát növeli 8 15% újabb állatfajtát tenyészt 3 6% gazdasági épületet épít 15 28% gépeket szerez be 23 43% feldolgozó tevékenységbe fog 3 6% egyéb 8 15% 121

123 Az egyesületnek nagy gondot kellene fordítani erre a kitűzős piacozó szempontjából kiemelkedően fontos csoportra. Nyilván ők maguk, az érintettek is érzik ezt, amikor az alapsokasághoz viszonyítva 15-20%- uk fontosnak tartja társulást, az összefogást, bár igen nagy a nem válaszolók aránya is. Nem feladata ennek a dolgozatnak, hogy kifejtse bővebben azt a problémát, ami hazánkban a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek háztáji gazdaságokat összefogó, integráló szerepének, megszűnésével bekövetkezett. 38. táblázat Társulásokhoz való viszonyulás Mi a véleménye a társulásokról db arány Válaszolt 73 28% nem válaszolt % összesen % Vélemény db arány támogatja 49 67% semleges 13 18% bizalmatlan 11 15% Nyilvánvaló, hogy már rövid távon is, egy ilyen típusú fogyasztói piaci beszállítói rendszerhez is szükség lenne egyfajta koordinációra, közös árumegjelölésre, reklámra, egymás segítésére. Nagy kérdés, hogy az átalakuló agrárkamara betölti-e ezt a szerepet, vagy inkább a Fogyasztó- és Vidékvédelmi Egyesülethez sorosan kapcsolódva létre lehetne hozni a kitűzővel rendelkezők egyesületét is vagy a mai egyesületen belül olyan tagozatot lehetne létrehozni számukra, amelyikben csak az ő megoldandó problémáikkal foglalkoznának a fogyasztók üdvösségére, azok jobb ellátása érdekében 122

124 39. táblázat Tagság termelői szervezeteknél Tagja-e egyéni gazdákat összefogó társulásnak db arány nem % igen 65 25% nem válaszolt 29 11% összesen % Ha igen, melyiknek db arány Agrárkamara 49 75% Hírös Paprika TÉSZ 3 5% TÉTÁJ Szövetkezet 3 5% Méhész egyesület 2 3% Zöldért 2 3% Kecskeméti Fogyasztó - 2 és Vidékvédő Egyesület 3% Gazdakör 2 3% MAGOSZ 1 2% nem válaszolt 2 3% A kitűzős rendszer jövőjét illetően egyértelműen pozitív állásfoglalást jelez az alábbi két adat: összefogni A válaszadók többsége hajlandó lenne ennek a módszernek a folytatása érdekében 44. ábra Hajlandóság összefogásra nem válaszolt nem tudom 8% 10% nem 6% igen 59% talán 17% 123

125 2.8 Kitűző előny Összességében 71 %-uk gondolja úgy, hogy a piacigazgatóság megfelelő és látható módon különítse el őket a piacon. 40. táblázat elkülönüljenek-e a kitűzős gazdák a válaszadók szerint Elkülönüljenek-e a kitűzővel rendelkezők db arány igen % mindegy 34 13% nem 21 8% nem válaszolt 21 8% összesen % Ez a két utóbbi vélemény, ill. szándék igazolja leglátványosabb módon azt, hogy ez a fogyasztói piaci megoldás eredményes és sikeres lehet, ha mind a termelői, mind a fogyasztói oldalt továbbra is együtt kezeli, kapcsolataikat erősíti. A jövő célja lehet legalább ekkora számú és ennyi áruféleséget kínáló termelő családi gazdaság (és tanya) fenntartása. Ehhez újonnan bekapcsolódó gazdálkodókra is szükség lesz. 124

126 3 Fogyasztói érdekek előtérbe helyezése - hol állunk most? A kecskeméti fogyasztói piac esettanulmánya a fogyasztói igények minél teljesebb kielégítésén alapszik. A kistermelők, a piac struktúrája és szervezettsége a garancia a termékek eredetére, minőségére és a kereskedelem etikusságára. Mindenekelőtt érdekelt minket, hogy mit gondolnak minderről a vásárlók. Ezért egy kérdőíves felmérés keretében a hétköznap délelőtt vásárló piaci közönséget megkérdeztük a kecskeméti piacról kialakított véleményükről és a kistermelőkkel, termékeikkel kapcsolatos attitűdjükről. A felmérésünk semmiképp sem nevezhető reprezentatívnak, viszont kiindulópontot jelent a további fogyasztói felmérésekhez és visszajelzést ad az első eredményekről. Az egy oldalas kérdőívet összesen 183 fő töltötte ki és többen jelezték, hogy a későbbiekben hajlandóak lennének egy mélyinterjús vagy fókuszcsoportos megkérdezésben való részvételre. (A kérdőív a 16. sz. mellékletben található.) A Kecskeméti Fogyasztó és Vidékvédő Egyesület piacszervező tevékenységének jelentőségét támasztja alá a GfK. Hungária 2010-es kutatási eredménye, mely szerint a zöldség-gyümölcs beszerzés egynegyede a piacokon történik. Érdekes azonban az a differenciálódás, mely szerint a friss zöldségek és gyümölcsök teljes megvásárolt mennyiségének a felét a vásárlóknak csak mindössze százaléka veszi. Ezek a háztartások a legnagyobb mennyiségben almát, a dinnyét, a barackféléket, szőlőt és burgonyát szerez be a hagyományos piacokon, zöldségeseknél és a kistermelőktől. Ezzel szemben a hazai háztartások nagyobb része kb. 60 százaléka kisebb mennyiséget vásárol csak, ők összesen a teljes megvásárolt mennyiség 20 százalékát adják, amely elsősorban déligyümölcsöt jelent a hipermarketek, szupermarketek és diszkontok polcairól. 45. ábra A friss zöldség-gyümölcs beszerzési helye 2010-ben Értékesítés Hipermarket Szupermarket Diszkont Kisbolt Forrás: GfK Hungária, (2011) 125

127 A friss zöldség-gyümölcs piaci beszerzésének azért is van hatalmas szerepe jelen tanulmányban mivel a Gfk. Hugária és az Agrár Európa Kft. közös felméréséből kiderült, hogy a háztartások évi 226 milliárd forintot költenek erre az élelmiszercsoportra. Ez a kiemelkedő adat egyben azt is jelenti, hogy a zöldség és a gyümölcs is a legkedveltebb élelmiszerek között szerepel a magyarok étrendjében. Majdnem minden magyar háztartás asztalára kerül friss zöldség, gyümölcs: elsősorban paprika, paradicsom és banán. Zöldséget nagyjából hetente, gyümölcsöt pedig másfél hetente vásárol egy átlag magyar fogyasztó. 46. ábra A háztartások által legtöbbet vásárolt termékek A hazánkban is nagy mennyiségben és minőségi módon termelt zöldségek, gyümölcsök és a piacok 27 százalékos részesedéséből következik az a kérdés, hogy a fogyasztók vajon mennyire veszik figyelembe, hogy ezek a termékek valóban hazaiak legyenek. A kérdés létjogosultságát támasztja alá a GfK. Hungária másik eredménye is, miszerint az ár-érték arány fontosabb feltétel, mint a termék eredete. 126

128 Ezzel elérkeztünk egy olyan témához, amely napjainkban számos országban kutatott és nagyon vitatott, ez a fogyasztói etnocentrizmus megerősödése. Az új fogalom a kultúra és a fogyasztói magatartás kapcsolatának sajátos esete, amely az ország saját termékeinek előnyben részesítését jelenti. A szakirodalmi áttekintőben is röviden esett szó arról, hogy Kanadában, egyes európai országokban trenddé válik hazait fogyasztani és a vidékfejlesztés fontos motívumává formálódik a terület, a hely és a gasztronómiai sajátosságok, a helyi kulturális szokások összekötése. (Ezt fejezi ki például a francia terroir fogalom is.) Hazánkban Szakály és munkatársai (2008) vizsgálták a hazai etnocentrizmus fejlődését és igazából annak jelentős elmaradását a nyugat-európai országoktól. Kutatásukban arra jutottak, hogy a fogyasztók több mint 50 százaléka hajlandó lenne magasabb árat fizetni a hagyományos magyar élelmiszerekért. Ez az attitűd elsősorban a nőkre, a magasabb iskolai végzettségűekre és a magasabb jövedelemmel rendelkezőkre volt igaz. A tényleges vásárlási szokások azonban eltérnek ettől a rátától, mivel jelenleg a fogyasztóknak csupán 35 százalékának fontosabb a magyar eredet, mint a termék ára vagy minősége. (Ezzel az értékkel utolsók vagyunk az európai tagországok között, mivel minden más államban a hazai termék elsőbbséget élvez.) Tehát jelenleg tízből csupán három fogyasztó tekinthető elkötelezettnek a magyar élelmiszerek vásárlása szempontjából. A magyar élelmiszerek vásárlási szokásairól szóló ismereteinket tavaly a Juhász és munkatársai (2012) piacokról szóló vizsgálata bővítette ki. Részletes és hiánypótló tanulmányukban megállapították, hogy legnagyobb arányban a magasabb végzettségű nők járnak a piacra, akik év körüliek és általában kétfős háztartásban élnek. Tehát szinte minden tényezőben azonos a piacra járók köre és a magyar élelmiszereket előnybe részesítők csoportja. A piacon megkérdezettek legalább 80 százaléka be tudta azonosítani a termelőket és leginkább zöldséget, gyümölcsöt, tojást vásárolnak tőlük. A válaszadók 44 százaléka venne tejterméket, tejet, de csak egyharmaduk vesz tőkehúst a termelőktől. Arra a kérdésre, hogy miért járnak vissza egy adott termelőhöz a következő volt a válasz: 1. Állandó, jó, friss, biztonságos áru 2. Eladó megbízhatósága 3. Személyes, jó kapcsolat az eladóval. 127

129 Ha viszont valamit nem a termelőtől, illetve általánosságban a piacon szereznek be annak fő oka, hogy jobb vagy egyszerűbb máshol beszerezni, kicsi az áruválaszték, drágább, mint máshol, illetve nagyon fontos tényező a bizalmatlanság (eredet vagy minőség miatt). Juhász és munkatársai megállapították, hogy a piacon történő vásárlás egy bizalmi kapcsolat, amely csak a fent említett feltételek állandó megléte mellett maradhat meg. Saját megkérdezésünk alapján szintén megállapítható, hogy a vásárlók többsége 50 év feletti nő. Tehát az országos megkérdezésekre reflektálva Kecskeméten is főleg a hölgyek feladata a bevásárlás, piacozás. A korosztályt tekintve viszont a hétköznapi bevásárlást idősebbek végzik: az átlag 57 éves, míg az első kvartilis is 45 év, azaz a 50 év felettiek járnak hétköznap délelőtt piacra, 55 százalékban nyugdíjasok. A többségük házas vagy egyedül él, általában kétfős háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem 25 ezer Ft alatt van. Ez az arány ellentmond az AKI eredményeinek, ahol főleg családosok, jómódú, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők voltak többségben. A kecskeméti piac hétköznap délelőtti közönsége általában középfokú végzettséggel rendelkezik és legfeljebb 5000 Ft-ot költ egy alkalommal élelmiszer bevásárlásra. Ezért is lenne nagy jelentősége a fogyasztói megkérdezéseink folytatásának, amely a hétvégén bevásárlókat is felmérné. 41. táblázat Demográfiai mutatók a kecskeméti piacok hétköznap délelőtt Változó Leggyakrabban megjelölt válasz Arány Nem Nő 58 % Férfi 42% Életkor % Iskolai végzettség középiskola 56 % Általános iskola Felsőfokú 18 % 17% Háztartás nagysága 1-2 fő 54 % Gazdasági aktivitás Nyugdíjas 55 % Egy főre jutó jövedelem 25 ezer Ft alatt 43 % Elköltött pénzmennyiség Ft között 55 % Forrás: saját vizsgálatok A kecskeméti piacon vásárlók többsége a közelből érkezik a hétköznapokat tekintve, ez azt jelenti, hogy fél órára van szükségük a piacra jutáshoz. Leginkább gyalogosan, tömegközlekedéssel vagy személygépkocsival teszik meg ezt az utat. Itt szükséges 128

130 megjegyezni, hogy valószínűleg egy hétvégén elvégzett felmérés más eredményeket adna a távolság tekintetében is. A megkérdezettek többsége a piac közelsége és hangulata miatt végzik itt napi bevásárlásaikat. 42. táblázat Milyen gyakran és milyen távolságból érkeznek a fogyasztók Milyen gyakran jár Arány Mivel jár a piacra? Arány piacra Minden nap 29% Gyalog 29 % Hetente többször 23 % Tömegközlekedéssel 28 % Hetente 26 % Gépjárművel 22 % 2-3 hetente 07 % Kerékpárral 17 % Ritkán 15 % Motorral 2 % Forrás: saját vizsgálatok A felmérés során kíváncsiak voltunk, hogy a kitűzős rendszer bevezetése óta hogyan változott a fogyasztók hozzáállása a kistermelői piac megkülönböztetéséhez. Egyértelműen kijelenthető, hogy a termelők jelenléte és az őstermelők megkülönböztetése a kereskedőktől számít a fogyasztóknak. 97 százalékuk igyekszik gazdától vásárolni, amihez nagyban hozzájárul a Fogyasztó és Vidékvédő Egyesület által életre keltett kitűzős rendszer. Ezt a megállapítást a második kérdésre kapott válaszok is igazolják, miszerint a termelők beazonosíthatóságát jelentő kitűző viselésére szükség van. Abban viszont megoszlott a vélemény, hogy fizikailag is szükséges-e az őstermelők elkülönítése. Valószínűleg ennek az az oka, hogy a kitűző határozottan felismerhető és elegendő bizalmat kelt a nemmel válaszoló vásárlókban. 43. táblázat A fogyasztók viszonyulása a termelőkhöz és az új kitűzős rendszerhez Előnyben részesíti-e a termelőtől való vásárlást? Egyetért-e a valódi (kontrollált) termelők beazonosíthatóságát jelentő kitűző viselésével? Egyetért-e azzal, hogy a kitűzőt viselő termelők el legyenek különítve az egyéb piaci árusoktól? Igen 97% Igen 75% Igen 57% Nem 3% Nem 25% Nem 43% Forrás: saját kutatás 129

131 Feltettük azt a kérdést is a fogyasztóknak, hogy vannak-e olyan termékek, amelyeket már ismert termelőktől szereznek be. A válasz kiugróan magas volt, 91 százalék, ami arra is reflektál, hogy a válaszadók az úgynevezett piac imádok, rendszeres vásárlók. Főleg zöldség, gyümölcs, tej, tejtermékek, tojás és húsáru esetén válnak hűségessé. Valószínűleg ez a magas arány nem csak a megfelelő ár-érték aránnyal van kapcsolatban, hanem az eredethez és minőséghez kapcsolódó bizalomhoz is. A piacon tapasztalt válaszok megfelelnek a GfK. Hungária országos felmérésének. Főként a burgonyát, almát, sárgarépát, zellert említették meg pontosan a válaszadók, mint jelentősebb termelői termékek. 44. táblázat Vannak-e termelők, akikhez visszajár vásárolni? Vannak-e termelők, akikhez visszajár vásárolni? n Arány n Arány igen % pékáru 2 1% nem 17 9% tej és 18 11% tejtermék zöldség 74 45% hús 11 7% gyümölcs 33 20% savanyúság 5 3% tojás 13 8% méz 3 2% Forrás: saját kutatás Arra a kérdésre viszont, hogy mely termékeknél fontos, hogy az valóban kistermelőtől származzon néhány esetben az előzőhöz képest eltérő válasz érkezett. Részben a magyar etnocentrizmus paradoxonjával találkozhatunk, tehát azt fontosnak és etikusnak tartjuk, hogy hazai kistermelőtől vásároljunk, de ha konkrétan kell tenni érte, akkor nem vállaljuk a felelősséget (Szakály, és mtsai. 2008). Ez az arány mutatkozik meg például a gyümölcs, tej, hús esetében, ahol a szándék és a valós vásárlás eltér egymástól. 45. táblázat Mely termékek esetén fontos, hogy termelői legyen? Termék N Arány Termék N Arány Zöldség % Tojás 82 45% Gyümölcs % Liszt 29 16% Tej 82 45% Alkoholmentes italok 17 9% Tejtermék 72 39% Befőtt, lekvár 24 13% Füstölt hús 45 25% virág 39 21% Forrás: saját vizsgálatok 130

132 Vizsgálataink során az egyik leglényegesebb kérdés volt, hogy vajon mit tartanak fontosnak a piacon vásárlók, miért választják a kecskeméti piacot. Több választ is meg lehetett jelölni, amelyek közül a magyar termékek jelenléte volt a legkiemelkedőbb. Érdekes, hogy kiugró eredménnyel nem találkoztunk, de több válaszadó is volt, akik az összes létező lehetőséget bejelölték, illetve egyéb kategóriába mindennel elégedett vagyok, minden jó választ adták. A megfelelő ár is határozottan szerepelt, valamint a termelőkkel való közvetlen kapcsolat. Az egyéb kategóriába még szerepelt gyakran a friss, helyi termék, jó hangulat és a termelőkkel való közvetlen, jó kapcsolat. Mindemellett megemlítették a vevők, hogy több bioterméket vásárolnának, ha lennének megkülönböztetett termelők. A III. fejezetben utaltunk rá, hogy teljesen újdonságként 2012 év végén került bevezetésre a bio kitűző és megjelentek az első ellenőrzött ökológiai termékeket értékesítő gazdák. Valószínűleg az első tavasz végi, nyár eleji zöldségekkel, gyümölcsökkel látványosabbá fog válni jelenlétük, illetve tervezzük számuk gyarapítását. 46. táblázat Miért jár általában a kecskeméti piacra? Faktor N Arány Magyar termék kapható 82 31% Megfelelő ár 58 22% Termelőkkel való közvetlen kapcsolat 47 18% Könnyű megkülönböztetni a termelőket 30 11% Megkülönböztethető a termelő a kitűző segítségével 24 9% Könnyű parkolni 13 5% A piacnak van saját honlapja 6 2% Egyéb 6 2% Forrás saját vizsgálatok 131

133 47. ábra magyar áru, megkülönböztethető termelő és a közvetlen kapcsolat révén információ a termelésről Forrás : saját felvétel Végül megkérdeztük válaszadóinkat, hogy milyen intézkedések növelnék a piacra járás örömét. Amelyre a legtöbb feleletet az egyéb kategóriában kaptuk minden rendben megjegyzéssel. Ez tényleg nagy öröm a szervezők számára viszont látni kell, hogy a megkérdezettek csak nagyon kis csoportját alkotják a piacra járóknak, és főleg nyugdíjas idősebb, alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők válaszoltak. Valószínűleg egy hétvégi bevásárlás során, ahol dolgozó háziasszonyok, férfiak, gyerekek is megjelennek egész más válaszokat is kapnánk. A konkrét kategóriákban fő szempontok között jelent meg a nagyobb választék, és újabb visszajelzésként a biotermék, amely immár egyértelmű üzenet számunkra. Az is kitűnik, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a kommunikációra a vevők irányába. Azaz újabb kommunikációs csatornák bekapcsolása szükséges, amely mind az új rendszerről, a termelőkről, termékekről, a hatóság szerepéről információt szolgáltat Kecskemét város piackedvelői, vagy potenciális piacra járói számára. Ezt az igényt korábban felismerve már megtettük az első lépéseket a Rozmaring Étterem bevonása felé, a Garabó vásáron való megjelenésre. A honlapon, a helyi rádióban, televízióban is nagyobb figyelmet szükséges szentelnünk a vevőink igényeire. 132

134 47. táblázat Milyen intézkedések növelnék a bizalmát illetve kedvét a piaclátogatáshoz? Válasz N Arány Nagyobb választék: hétköznapi élelmiszerekből 26 12% Több biotermék 26 12% Termékek hatósági ellenőrzésről információk 24 11% Termékekről 23 11% Több információ a piac honlapján keresztül 22 10% Termelőkről 20 9% Több program a piacon 16 7% Receptek és konyhapraktikák a piacon 13 6% Különleges vagy prémium termékekről 4 2% Kitűzős rendszerről információk 3 1% Egyéb 41 19% Forrás: saját vizsgálatok Összefoglalva a rövid és alacsony elemszámú megkérdezésünk konklúzióit optimisták lehetünk, de nagy hangsúlyt kell fektetnünk a fejlesztésekre. Nem elegendő egy rendszer bevezetése, annak kellően széles informálása is szükséges ahhoz, hogy célunk- a fogyasztók bizalmának visszanyerése megvalósuljon. Az eddigi eredmények már megjelentek, az első figyelmesebb fogyasztók már elismerték munkánkat. A jövőben fontos lenne egy nagyobb volumenű fogyasztói megkérdezés elvégzése, amely tartalmazza a hétvégi vásárlók véleményét is. Valamint érdekes lenne egy nem piacra járó közönség megszólítása, hogy mi növelné a kedvüket, motivációjukat a piacra járáshoz. Végül tervezünk egy fókuszcsoportos megkérdezést azok körében, akik érdekeltek a piac fejlesztésében, szeretik és véleménnyel rendelkeznek a piacról, termelőkről, helyi termékekről. A fogyasztói felmérés eredményei alapján a javaslatainkat az utolsó fejezetben tesszük meg. 133

135 4 A termelői és fogyasztói vizsgálataink összegzése SWOT elemzéssel 4.1 Előnyök Termelői oldal Munkaalkalom Egészséges, tiszta élelmiszer fontossága Tanyás környezet fenntartása Társadalmi összefogás, kohézió, szolidaritás Sokféle élelem előállítás fontossága Bizalomra építő termelés és eladás Biotermesztés lehetőségei Fogyasztói oldal Magas zöldség-gyümölcs fogyasztás Igény a hazai és kistermelői termékek iránt A kitűzős rendszer felismerése 4.2 Hátrányok Termelői oldal Elöregedés, kevés folytató Nincs egységes védjegyféle, kiszerelés, Nincs koordinált környezetvédelem Gyakori ellenségeskedés, bizalomhiány A sokféleség ára nehezen megfizethető Nem stabil a kínálat Macerás a bio-ellenőzés és drága Fogyasztói oldal Idősek, nyugdíjasok, alacsony keresetű családok magas aránya Nincs érdekeltség egyes fogyasztói csoportoknál a termelő és kereskedő megkülönböztetésére Nagy árérzékenység Nincs tudatos fogyasztói magatartás 134

136 4.3 Lehetőségek Termelői oldal Kecskeméti piaci termék márka bevezetése Bemutató-látogató tanyák számának növelése Fogyasztók felé nagyobb reklámozás, marketing A kitűzős termelők képzése Új gazdák elindítása Vízpótlás támogatása A vonzáskörzet bővítése Fogyasztói oldal Receptekkel, bemutatókkal a jó hangulat és a látványosság fokozása Mint turisztikai látványelem fejlesztése Kommunikáció fejlesztése mind a fogyasztók, mind a termelők irányába A piac által hirdetett értékek marketingjének növelése Összekapcsolás más vidékfejlesztési törekvésekkel, melynek célja a fogyasztó-termelő kapcsolatok megújulása Tudatos fogyasztási magatartás oktatása 4.4 Veszélyek Termelői oldal Kevés az árualap A kínálat néha szűkös, nem koordinált (a multik sokkal erősebbek) Nincs elég szakember Növekvő forgalmazási költségek Kicsi a társulási szándék Bonyolultak a szabályok Nem lesz elég gazdálkodó a folytatáshoz Fogyasztó oldal A hipermarketek széles kínálata: mindent meg lehet vásárolni egy helyen Nincs bankkártyás fizetési lehetőség Alacsonyabb árak a versenytársaknál A városközpontba nehéz a bejutás a periférián élők számára Kevés a feldolgozott, késztermékek és a különleges hazai termékek aránya 135

137 Nincs megfelelő kommunikáció a fogyasztók felé az új kitűzős rendszerről Nincs információ a termelőkről, szezonális termékekről, főzési tippekről, stb. 4.5 Javaslatok a kutatási eredmények alapján Az biztos, hogy ez egy eredményes és figyelemre méltó, újszerű és folytatható (sőt folytatandó) kísérlet a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen termelői-piaci kapcsolatok létrehozására. A Fogyasztó- és Vidékvédelmi Egyesület mellett mindenképpen létre kellene hozni a Kecskeméti Piacra Termelők Egyesületét is. Erre az összefogásra van szándék a kitűzővel rendelkezők között. Feltétlenül elkülönülten kellene megjelenniük a termelőknek legalább a külső piacon, és valamilyen közös árukiszerelési forma létrehozása szükséges. Igény jelentkezik a kitűzős termelők közös képzésére (Bács Agrárház Non-profit Kft., Kecskeméti Kertészeti Főiskola, Kocsis Pál Szakközépiskola). Ki lehetne választani tipikus és jó színvonalú termelőt, például a fogyasztók segítségével, s velük indítani a program következő lépéseit közös arculat, marketing, internetes rendelés, stb. Gondolkodni lehetne a város más kispiacaival való együttműködésen. Lehetséges, hogy többféle kitűzőt kellene használni, pl. az egészen kis kistermelőknek. A termelői felmérésből egyértelmű volt ennek a kategóriának a mássága. Kapcsolatba kellene hozni ezt a fajta termelői fogyasztói együttműködést a városban működő ún. szatyros csoporttal (netán a városi közkonyhák és éttermek ellátására is gondolni lehetne, mint nagyfogyasztókra) Nagy aggodalommal jelezhető, hogy a vizsgált termelői csoport tagjainak bő harmada hamarosan feladja ezt a tevékenységet. Ezzel jelentősen csökkenhet a kitűzősök árualapja és az áruk mai sokfélesége. Ugyanakkor vannak jelentős tartalékok és nagyon progresszív elemek is, amelyek folytatásért kiáltanak: ehhez összefogásra, képzésre, arculatra, marketingre, és az egész tevékenység okos professzionalizálására van szükség, nem feladva a mai emberi arcát és azt a sok hagyományt, amit a kecskeméti piac jelent és tud adni ma is. 136

138 A fogyasztói vásárlások tudatosítására nagyon nagy igény jelentkezik. A vásárlók többsége nem tudja, hogyan járulhat hozzá a vidék és a környezetének fenntartásához hazai, friss termékek beszerzésével. A kommunikáció fejlesztésére így tehát fokozott igény jelentkezik, mivel nem csak a termelők felé, de a város lakói felé is hirdetni kell a piac erényeit, a szezonalitást, a helyi termékeket és más fontos jó tanácsokat például az ételek pazarlásának csökkentését. A fogyasztók elszoktak a főzéstől, nem ismerik a régi magyar fajtáinkat pl.: csicsóka, mángold, rebarbara stb.. Így a piaci programok és a weboldal fejlesztésével szükséges a régi hagyományok, a tradicionális receptek felélesztése. A magyar lakosok nagy arányban fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt, ezt az adatot felhasználva szükséges a kommunikációt megtervezni és a fogyasztókat a hipermarketek polcai közül a piacra csalni. 48. ábra A piaccsarnok színes kínálata Forrás: saját felvétel 137

139 V. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK 1 FOGYASZTÓI OLDAL 1.1 A fogyasztó és a termelő egymásra találásának további előmozdítása. Az áru és az árus bizalmi indexének emelése. A gazdasági szemlék fokozása. Egyelőre a piaci bizalom helyreállítása még napirenden lévő feladat, ennek ellenére foglalkozni kell a fogyasztó bizalmát visszaszerzett piac fejlesztésével is. Ahogy az országos szintű fogyasztói felmérések is rámutattak, a tradicionális illetve, fogyasztói piacaink legfőbb ellenfelei a szupermarketek. A velük való verseny sikeres megvívása a minőségen és választékon múlik. A fogyasztók számára a magyar kistermelői élelmiszer a minőséget jelképezi, amelyet megfelelő ár-érték arányban hajlandó megvásárolni. Ezt a kijelentésünket támasztotta alá az AKI és a saját felmérések eredményei is, miszerint a piacra járás fő motivációs tényezői a következők: 1. Állandó, jó, friss, biztonsági áru 2. Eladó megbízhatósága 3. Személyes, jó kapcsolat az eladóval. Kifejezetten a kecskeméti esettanulmány esetében: 4. Jó ár-érték arány 5. Könnyű megkülönböztetni a termelőt a kereskedőtől a kitűző segítségével 6. Magyar termék kapható Mivel már tudjuk, hogy a piaci fejlesztéseink jó irányba mozdították el a fogyasztók bizalmi indexét, és egyre többen értékelik pozitívan törekvéseinket, érdemes továbbgondolni a fejlesztési lehetőségeinket. A piacon még nagyon erősen hiányzik egy határozott marketingstratégia, melynek kidolgozása rövid távú terveinkben szerepel. Ehhez szolgál nagyon jó alapul a már elkészült vizsgálat a termelői és a fogyasztói oldalról. Fogyasztói oldalról a következő célokat tartalmazza a marketingtervünk: 1.2 Élmény- és kényelmi funkció, társadalmi kapcsolatok funkció és élelmezésbiztonsági funkció Mivel a piacon vásárlók közel 80 százaléka azért választja a bevásárlások színteréül a piacot, mert szereti a hangulatát, ez egy rutinból kiszakadást, kikapcsolódást jelent, ezért olyan kényelmi funkciók fejlesztésén kell dolgoznunk, amelyek ezt az élményt segítik elő. 138

140 Ilyen jellegű fejlesztések a fizetés megkönnyítése, esetleg a bankkártyás fizetés bevezetése (hosszú távon). Az elmúlt időszak jelentős önkormányzati fejlesztése volt a mélygarázs megépítése, amely a cipekedés nehézségeit csökkenti. Ezt támasztkák a kérdőíves felmérés eredményei is, mivel a gépkocsival érkezők közel 80 százaléka nyilatkozta, hogy könnyű, jól megoldott a parkolás. 49. ábra Élmény vásárolni a színes és jó hangulatú piacon Forrás: saját felvétel Az élményvásárlás és a termelő-fogyasztó kapcsolatok terén számos nemzetközi példa áll rendelkezésünkre, illetve újító ötletekkel is rendelkezünk, amelyek megvalósítását rövidtávon tervezzük. Ilyen például a gasztronómiai piacimázs építése. Napjainkban egyre többször találkozunk azzal a problémával, hogy a rohanó világban a háziasszonyoknak nincs idejük főzni, illetve nem tudnak, vagy nem ismerik azokat a fogásokat, ízeket, kulináris titkokat, amelyeket nagymamáink őriztek. Természetesen ez a fejlett országok mindegyikében létező jelenség, amelyre az ügyes gazdasszonyok, őstermelők már választ is találtak. Ilyen például a görög és a spanyol háziasszonyok egyesülete. A spanyol példában a helyi piacon megvásárolt, illetve az otthon megtermelt termékeket az asszonyok egyikőjük nagyobb konyhájába szállítják be és ott tanítják egymást az alapvető technikákra. Persze ez a jó gyakorlat mára egy tankonyhává nőtte ki magát, amelynek házi ízesítésű, hazai termékeit az egyesület értékesíti és a benne dolgozó parasztasszonyok részesülnek a bevételből. A másik a görög példa, ahol 139

141 az otthon elkészített, feldolgozott lekvárokat, száraztésztát, sajtokat, szárított gyógynövényeket, gombákat az egyesületbe viszik be az asszonyok (aminek helyszíne a lokális piac), ahol a városiaknak oktatást és kóstolást tartanak. Az egyesület támogatja a közös kommunikációt és a termékek csomagolását, valamint biztosítja a piaci helyet a tagoknak. Egyúttal ami miatt ez a példa itt került megemlítésre, élményt ad a vásárlónak annak köszönhetően, hogy mindig jelen van néhány termelő, akik megosztják konyhai titkaikat, praktikáikat a vásárlókkal. Ezekből, és a hasonló jó gyakorlatokból kiindulva, a Fogyasztóvédő Egyesület is kíván nyitni a gasztronómiai sajátosságok piaci bemutatása felé. A receptek elsajátítása, megismerése, annak felismerése, hogy gyorsan finomat lehet készíteni a családnak, élményt ad a vásárlók számára. Szintén ennek az erősítésére gyermek- és kulturális programokat tervezünk, amelyek lekötik a kicsiket, nagyokat és örömmé válik a vásárlás. Ezeket a törekvéseinket támasztanák alá a különböző civil szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaink. 1.3 Fenntartható fogyasztás előmozdítása a fogyasztói piacok segítségével Napjainkban egyre gyakrabban hallunk az élelmiszer- és élelmezésbiztonságról, amely nemcsak a fenntartható mezőgazdaság modelljét értékelte fel, hanem a fenntartható fogyasztásét is. A kecskeméti fogyasztói piacnak figyelembe kell vennie a fenntarthatóság kritériumrendszerét és nem csak támogatnia a piacszervezésén keresztül, de oktatni és felvilágosítania is kell a vásárlókat. A fenntartható fogyasztás egy több dimenziós jelenség, melyben a meghatározó összetevők az ökológiai, ökonómiai, egészségügyi és szociális szempontok. A modellben és itt van a jelentősége a helyi piacoknak nagy szerepe van a szezonális és regionális termékeknek, de a kevésbé feldolgozott és az ökológiai élelmiszerek, a környezetkímélő csomagolás is kapcsolódik a lokális, vagy helyileg előállított élelmiszerek csoportjához. A termelői piacok kommunikációjának hozzá kell járulnia a fenntartható fogyasztás megerősödéséhez és általános elfogadásához. Egy jó piaci kommunikáció, illetve a hétvégi piacokhoz kötődő rendezvények segíthetnek a diétákat választó és kényszerült fogyasztóknak, a regionális és a szezonális termékekre vágyóknak. A beteg, emésztési problémákkal küzdő embereknek fontos színteret adhat a piaci beszerzés, ha biztosítjuk számukra a minőségi élelmiszereket. 140

142 50. ábra Fenntartható fogyasztási modell Az evés öröme Kevésbé feldolgozott élelmiszerek Egészséges, jó beltartalmi értékű regionális termékek Ökológiai élelmiszerek Környezetkímélő csomagolás Egészégügyi Ökológiai Ökonómiai Szociális Regionális és szezonális élelmiszerek (alacsonyabb CO2 kibocsátás) Helyi adottságoknak megfelelő mezőgazdaság Diéták pl: Lakto-vegetáriánus táplálkozás Kulináris élvezetek Új és régi társadalmi kapcsolatok Forrás: Fürediné, 2011 alapján kiegészítve Nem szabad elfelejteni, hogy sok fogyasztó számára nem evidens a mezőgazdasági termékek érési periódusának ismerete, így nagy hangsúlyt kell fektetni ezeknek a felismertetésére, a pedagógia programok beindítására. Az önkormányzatok hozzájárulásával mind felnőtteknek, mind gyermekeknek érdemes lenne színes, kóstolással egybekötött oktatást tartani, ahol megtanulhatják, hogy mit mikor érdemes és hogyan, milyen fűszerekkel, ízekkel lehet a fazékba tenni. A már beindult tanyapedagógia program a kecskeméti fogyasztói piaccal együttműködve alkalmas terepet biztosít kicsiknek, nagyoknak egyaránt, hogy újra kapcsolatba kerüljenek a természettel, tudatos, természetbarát és egészségükre figyelmes fogyasztóvá váljanak. 141

143 51. ábra Egyél szezonálisat! Szólít fel a kerék és segít a szezonális termékek kiválasztásában Forrás: A konyhakultúra divatossá válása és a piaci alapanyag beszerzése Látványos trendnek nevezhetjük a gasztroblogok terjedését, a kulináris főzőműsorok kedveltségét (pl. Gasztroangyal) és a konyha újrafelfedezését, az együttétkezés örömét, a baráti összejövetelek, kulináris esték szaporodását. A piac, a helyi, a magyar, a hagyományos, a kistermelői termékek fontos alkotóelemei ennek a társadalmi indíttatású divatnak. Fontos azonban tudni, hogy mely fogyasztói csoportok nyitottak az újdonságokra és őket hogyan lehet elérni. A felméréseink alapján három fogyasztói csoport megkülönböztetése szükséges, akik nyitottak az új trendre: - középkorú, jómódú, magas iskolai végzettségű városi lakosok - újító és nyitott, külföldet is megjárt fiatalok, főleg egyetemisták - jómódú, a hagyományokat őrző és kereső nyugdíjasok, akik számára fontos a hazai, a magyar termék (városi, illetve vidékre kiköltözöttek) 142