Öntözés, tározás adottságok, lehetőségek, feltételek, válaszok

Átírás

1 Beszédes József: Sem házad udvarából, sem községedből, úgy vármegyédből, egy csepp vizet ki ne engedj! Öntözés, tározás adottságok, lehetőségek, feltételek, válaszok (szemléletváltás a területi vízgazdálkodásban) Kolossváry Gábor SZIE címzetes egyetemi docens OVF Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály, főov. Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

2 Kazinczy: a "tudományok dolgai csak ott gyarapodnak, ahol azoknak mívelőjik szabadon mondhatják ki gondolkozásaikat, s ahol élet van, ott öszveütődések is vannak "

3 A világ és Magyarország vízgazdálkodása az útkeresés időszakát éli Világ GDP 1 %-át megelőzésre, különben 25 %-os GDP csökkenés!!! Változnak: a vízigények, nő a veszélyeztetettség, csökkennek a hozzájutási esélyek, nő a szennyezettség, nőnek a szolgáltatásokkal szembeni követelmények, több vízgazdálkodási konfliktus. Változik a gondolkodás világméretekben: Víz Világfórum (Marseille, március) Rio+20 (Rio de Janeiro, június ) Blueprint Európai Unió ( ) Víz Világtalálkozó (Budapest, ) Minden dokumentumban szerepel: az állami szerepvállalás, a vízvédelem növelése és a vízgazdálkodás integrálása (külső, belső) Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

4 BLUEPRINT JELENTÉS AZ EURÓPAI VÍZKÉSZLETEK MEGŐRZÉSÉRŐL Célja: az EU vízügyi szabályozás komplett értékelése, áttekintése Idő horizont: 2020 (mint az EU 2020 Stratégia) Új elemek a vízgazdálkodásban: - ökológiai szolgáltatások szerepe, - klímaváltozás, extremizáció, vízhiány - demográfiai változások, vízélelmiszer- energia nexus, - területhasználatok, integráció jelentősége, stb. Egyéb szakpolitikákkal való kapcsolatok (NÉS, MEP, KAP reform, stb. )

5 Blueprint hatástanulmány 12 fő probléma 1. A víz megfelelő árazásának hiánya 2. Vízmennyiségi mérések hiánya 3. Kereskedelmi áruk címkézésének hiánya 4.Területhasználat/mezőgazdaság hatásai 5. Épületek és berendezések víz-hatékonytalansága 6. Rossz hatékonyságú infrastruktúra (viziközművek) 7. A használt vizek újra felhasználásának hiánya 8. Jó vízügyi irányítási szervezet ( governance) 9. Célkitűzések meghatározása 10. Aszály kezelés 11. Költség-haszon elemzések 12. Tudásbázis/Kutatás szerepe

6 Budapesti Víz Világtalálkozó Zárónyilatkozat A vízbiztonság fogalma egyre komolyabb politikai támogatást élvez, egyre inkább kapcsolódik egyéb biztonsági kérdésekhez, mint az energia, élelmiszer, vagy a nemzetbiztonság. Új megközelítésre van szükség nemcsak a vízügyi ágazatban, hanem ezzel összehangoltan a szociális és gazdaságpolitikában, különösen pedig az egészségügyben, az élelmezés politikában és az energia szektorban. Az élelmiszer és energiatermelés, a közegészségügy vagy a környezet fenntarthatósága nem valósítható meg megfelelő ivóvíz és szanitáció biztosítása, valamint a vizekkel való megfelelő gazdálkodás nélkül. Mindezek tükrében mielőbb rá kell világítani a víz központi szerepére a költségvetési prioritások meghatározása és a források allokációja során.. Az integrált vízgazdálkodás képes növelni a társadalomnak a nem kívánt változásokkal szembeni ellenálló képességét, mind megelőző, mind korrekciós intézkedések útján. Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

7 SVN 2014 Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapjának világszerte megfogalmazott 2014 évi céljai: a földterület és a talaj szerepének növelése a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a fenntartható terület gazdálkodás támogatása a terület, talaj, és ezek élelmiszerbiztonságban betöltött szerepének figyelembe vétele a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási politikákban, stratégiákban (integráció)

8 Konferencia kulcsszavak (GuardEN Konferencia: Gödöllő Környezettudatos gazdálkodás, avagy a talaj és vízvédelem aktualitásai) Tiszta technológiák Beépülés Talaj és vízszennyezések megakadályozása Mezőgazdaság szerepe Önkéntesség Társadalmi felelősségvállalás Minősítési rendszer Természeti erőforrások megőrzése

9 Nem a víz nemléte a baj, de az, hogy ott nincs elég víz, hol kellene, midőn ott, hol semmi haszna, elég, tán még sok is van! Gróf Széchenyi István

10 Árvízzel, belvízzel és aszállyal veszélyeztetett terület Magyarországon Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

11 Érzékenység Erózió érzékeny területek Belvíz érzékeny területek Aszály érzékeny területek Nitrát érzékeny területek

12 A KETTŐS helyett TÖBBES VESZÉLYEZTETETTSÉG ASZÁLY VÍZMINŐSÉG BELVÍZ ÁRVÍZ IPARI KATASZTRÓFÁK A víz-politikát integrálni kell a különböző szektor- és szakpolitikákba VKI-VGT intézkedések lefordítása a utáni támogatások nyelvére 12

13 Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

15 A talajok agyagásvány-összetétele Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

16 Magyarország talajainak vízgazdálkodása Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

17 A víz akkor és ott legyen, ahol, és amikor kell Elfelejtettük az okszerű terület és tájhasználatot? Kulcsszavak: elérhető vízkészletek csökkenése, szennyezések növekedése, vízbiztonság, verseny a szűkülő készletekért, vízhasználati, vízszétosztási konfliktusok, biztonságos élelemtermelés, kiszámítható gazdálkodás, Válaszokat kell adnunk (alkalmazkodás): rendelkezünk-e elegendő mennyiségű és minőségű vízkészlettel; milyen mértékű a biztonság, és mekkorák a kockázatok; milyen mértékbe szolgálja a vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelés kiszámíthatóságát és biztonságát, az öntözéses-gazdálkodás elősegítését, az integrációt; a gazdaság, a társadalom, a vidék fejlődését; a foglalkoztatást, az életminőség javítását; mennyire érvényesülnek az ökológiai, ökonómiai szempontok; mennyire hatékony az intézményi rendszer működése? Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

18 Vízkészlet! Sok vagy kevés? Külföldről érkezik: 111,5 km 3 Hazai lefolyás: 6 km3 117,5 km 3 Egy főre jutó összes vízkészlet: m 3 /év Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m 3 /év VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG A nagy folyók melletti területek Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

19 Mennyiségi és vízminőségi problémákkal érintett területek Alföld: - mennyiségi kockázat - természetes vízminőség zavarai - kis vízművek (biztonságos üzemeltetés?) Kék: mennyiségi probléma Piros: természetes vízminőségi probléma

20 Vízkereslet Összes vízfelhasználás 538 m 3 /fő/év Mezőgazdasági vízfelhasználás 33 m 3 /fő/év Az öntözővíz az agrotechnika eleme (termelés biztonsági tényező) Halastó vízellátás: létfeltételi elem A mezőgazdasági vízfelhasználás szerkezete öntözés 27 % halastó 60 % állattenyésztés 6 % egyéb 7 % a mezőgazdasági vízszükséglet alakulása függ a kapacitásoktól, a vízkereslet pedig a hozzáférés árától Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

21 Utolsó mondata: E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mind magam megtartom, mind másokkal megtartatom. Első fejezetei: Talajtérkép, hőmérsékleti térkép, csapadékeloszlás bolti ára 15 színes térképpel 15 Pengő

22 Területi vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, aszálykezelés Okszerű vízelvezetés, de figyelemmel a többcélúságra és a vízvisszatartásra; A klímaváltozás hatásainak mérséklése, alkalmazkodás, beleértve az aszálykezelési feladatokat; Az öntözés, az öntözéses gazdálkodás, az öntözhető területek vízszolgáltatási feltételeinek javítása, biztonsága, ezáltal a mezőgazdaság versenyképességének javítása; A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása; A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése; A jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése A települések a csapadékvíz-gazdálkodása, a csapadékvizek helyben-tartása és hasznosítása, a települési és területi elvezető rendszerek megfelelő kapcsolatának kialakítása. Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

23 KÖVETENDŐK A megelőzés elve Az elővigyázatosság elve A megalapozottság elve Az élőhelyekre épülő vízgazdálkodás elve Az integrálás elve A még elviselhető kockázat elve A költségmegtérülés, de legalább a költséghasznosulás elve Hazai sajátosság: közcélúság, közfeladat, közérdek érvényesítésének lehetőségei, Társadalom bevonásának követelménye, Közmegegyezés elve (konszenzuson alapuló döntés)

24 ÖNTÖZÖTT TERMŐTERÜLET ARÁNYA MAGYARORSZÁGON (2011) Termőterület összesen: ezer ha (2011) Öntözött termőterület: 79,4 ezer ha (2011) ezer ha; 98,9% 79,4 ezer ha; 1,1% ha; 76,1% Szántó Gyümölcsös Szőlő ha; 7,0% Gyep 26 ha; 0,0% Halastó Egyéb ha; 2,1% Csapadékgazdálkodásos termőterület Megöntözött terület ha; 3,6% ha; 11,2% A termőterület 98,7 99,5% án csapadékgazdálkodás folyik és az évjárattól függően annak csupán 0,5 1,3% án történik vízpótló öntözés Az öntözés döntően (76 85%) szántóterületen folyik A szántóterületek mindössze 3,0 3,7% a potenciálisan öntözhető, de csupán 0,6 1,7% át öntözik. A gyümölcsösök esetében az öntözhető terület aránya 11,5 12,8%, és ebből a tényleges megöntözött terület aránya 1,9 7,7%.

25 120 A megöntözött területek régiónkénti alakulása Magyarországon 100 Terület (ezer ha) Dél Alföld Észak Alföld Észak Magyarország Dél Dunántúl Nyugat Dunántúl Közép Dunántúl Közép Magyarország Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

26 Az öntözés főbb mutatói Magyarországon ( ) Az uniós tagországokkal összehasonlítva hazánk (2,7-3,2%) jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szinten van berendezkedve a mezőgazdasági területek öntözésére A ténylegesen megöntözött területre kijuttatott vízmennyiség az öntözés intenzitásától függően hazánkban 0,8-2,3 ezer m 3 /ha között változik Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

27 A távlati öntözési igényt bejelentő web portál Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

28 Vízjogi engedéllyel rendelkezők és öntözést végzők db Igényelt vízmennyiség (m 3 /év) Öntözött terület (ha)

29 Vízjogi engedéllyel rendelkezők de öntözést nem végzők db Igényelt vízmennyiség (m 3 /év) Öntözött terület (ha)

30 Vízjogi engedéllyel NEM rendelkezők, de öntöznének vízkivételi lehetőség van db Igényelt vízmennyiség (m 3 /év) Öntözött terület (ha)

31 Vízjogi engedéllyel NEM rendelkezők, de öntöznének vízkivételi lehetőség nincs db Igényelt vízmennyiség (m 3 /év) Öntözött terület (ha)

32 Már kiépült, de használatban nem lévő öntözőfürtök rekonstrukciója (35 db) a rendszerben rendelkezésre álló szabad vízkészlet korábban vízjogilag ellátott terület potenciálisan ellátható terület l/s ha ha helyi szinten kezdeményezték e már a helyreállítást? Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

33 Műszakilag lehetséges új öntözőfürt kialakítása a rendszerben rendelkezésre álló szabad vízkészlet l/s potenciálisan ellátható terület ha helyi szinten kezdeményezték e már a kialakítását? Készült e már terv? Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

34 Kategória: Meglévő Tervezett Nem öntöz, nem tervezi Öntözővíz forrása felszíni a a felszín alatti b b parti szűrésű c saját d d közcélú e e főműves f A víz kiadagolás módja Esőztető berendezés 1 1 lineár a a körforgó b b csévélő dobos c c Mikroöntözés 2 2 csepegtető a a mikroszórófejes b b Felületi 3 3 barázdás a a árasztó b b sávos c zárt vezetékes d Felszín alatti/vezetékes 4 4 szántóföldi szántóföldi kertészeti fólia üvegház ültetvény egyéb A papíralapú kérdőívek feldolgozása Közel 4000 kérdőív került feldolgozásra (OVF-NAK-AKI-FM) 195 eha vízjogi engedéllyel rendelkező öntözhető terület 46 %-a, Kategória: Meglévő Tervezett a ténylegesen öntözött terület 63 %-a adott választ Öntözött kultúra megnevezése a b c d e f Nem öntöz, nem tervezi Mekkora öntözési beruházást tervez összesen az elkövetkező 5 évben? 0 1 millió Ft a 1 5 millió Ft b 5 10 millió Ft c millió Ft d millió Ft e 100 millió Ft felett f Milyen jellegű öntözési beruházást tervez a következő 5 évben? Új telep építése Meglévő telep felújítása Öntözőgép vásárlása Szivattyútelep építés, felújítás Egyéb beruházás Ha nem öntöz, és nem is tervez ilyen beruházást, annak mi az oka? Drága az üzemeltetés Nem igényli a termesztett növény Nincs rá pénzügyi fedezete Egyéb a b c d e a b c d

35

36

37

38

39

40

41

42 Összességében A kis és nagytermelők egyaránt öntöznének Jelentős többlet igény a jelenlegi kapacitásokon felül A termelők jobban igénybe kívánják venni a szabad, vagy felszabadítható vízkészleteket öntözésre A fejlesztések beindításához fontosnak tartják A forráshiány áthidalását A támogatási intenzitás növelését A termelői együttműködések létrehozását Egyénekre szabott működési, szolgáltatási biztonságot

43 Térítésmentes vízszolgáltatás A 115/2014 (IV.3.) Korm. rend. kiadásával május 26-ától a térítésmentes mezőgazdasági vízszolgáltatást megvalósítottuk. Minden olyan mezőgazdasági célú vízhasználat és az egyéb mezőgazdasági vízszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó vízigények kielégítésének költségét megtéríti a költségvetés, amely a mezőgazdasági termelés számára biztosít vizet. Az öntözési idény kezdete előtt felmértük a vízszolgáltatás szempontjából a kritikus útvonalakat a felkészülésre és a rendszerek kiépítésére biztosított támogatást teljes mértékig felhasználtuk a öntözővíz problémamentes biztosításához. Térítésmentes költségek felhasználási cél alapján évben Engedélyezett öntözött terület: ha Szerződés szerinti öntözött terület: ha Megrendelt éves vízmennyiség: em 3 /év

44 A felszíni vizekből kielégítendő mezőgazdasági célú vízigény felmérés során elkészítettük a távlati vízigények vízkészlet és vízszolgáltatási értékelését Kód Jelentése Vízigény értékelése 1 a A vízkészlet kielégíthető és vízszolgáltatás működik Kielégíthető 1 b Vízigény megkötésekkel kielégíthető Kielégíthető 2 a Nem biztosítható, Vízkészlet nem kielégíthető és infrastruktúra vízszolgáltatás sem működik fejlesztést igényel 2 b Vízkészlet nem kielégíthető vagy vízszolgáltatás nem működik Nem biztosítható, infrastruktúra fejlesztést igényel 3 Nem áll rendelkezésre elegendő információ Adathiány Összes vízigény : db vízigény, em 3 igényelt vízmennyiség ha öntözendő terület Kielégíthető vízigény megkötésekkel vagy anélkül vízigény: db (az összes vízigény 36%-a) em 3 igényelt vízmennyiség (30%) ha (31%) öntözendő terület Ahol jelenleg a vízigények nem kielégíthetőek célunk, hogy a vízügyi infrastruktúra fejlesztéssel a kielégíthetővé válhassanak.

45 Távlati öntözési vízigények vízkészlet szempontjából Vízigény (db) Igényelt mennyiség (m 3 ) Terület (ha) Vízkészlet szempontjából az igény kielégíthető nem kielégíthető megkötésekkel kielégíthető adathiány miatt nem eldönthető ÖSSZESEN Távlati öntözési vízigények vízszolgáltatás szempontjából Vízigény (db) Igényelt mennyiség (m 3 ) Terület (ha) biztosítható Vízszolgáltatás szempontjából az igény nem biztosítható megkötésekkel biztosítható adathiány miatt nem eldönthető ÖSSZESEN

46 Öntözési mintaterületek kijelölése Összesen 41 db javaslat Vízjogi engedélyes javaslatok Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatok 34/2008-as FVM rendelet által fejlesztésre kijelölt területekre megvalósítható egyéb projekt javaslatok Egyéb javaslatok Adatszolgáltató, projekt jellege, helyszíne, engedélyek, érintett megye, település, költségkalkuláció, öntözésre bevonható terület, rendelkezésre álló dokumentumok Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

48 Vízvisszatartás tározás 1980 as évek végén még több, mint 500 millió m3 víz tározására volt lehetőség (ezek részben kiépített tározók, halastavak, részben a csatornák, holtágak vízszintjének megemelésével ún. medertározás), ami azóta folyamatosan csökken, most minden lehetőséget figyelembe véve (a Tiszató víztározó kapacitásának növelésével együtt) mintegy 400 millió m3 áll rendelkezésre. A tározás növelésére rekonstrukciós és fejlesztési programra szükség, legalább négy szinten! Kiemelt árvízvédelmi tározási program (Vásárhelyi Terv) A potenciális tározási lehetőségek kiépítése új tározó terekkel (121 dombvidéki, 134 síkvidéki) Térségi vízátvezetések, vízszétosztás tározói Önkormányzati, üzemi, lakossági vízvisszatartás, Kiemelt finanszírozási és támogatási program kell!!! Közel 500 millió m3 el növelhető a vízvisszatartás új tározókkal! Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

49 Talajtározás a talaj a legnagyobb víztározó!!! a talaj felső egy méteres rétege (0 100 cm ben mm) potenciálisan mintegy 45 km³ víz befogadására és km³ víz raktározására képes. A lehulló csapadék közel kétharmada (!) egyszerre beleférne a talajba Ennek mintegy 55 60% a a növény számára nem hozzáférhető holtvíz, 40 45% a pedig hasznosítható víz Ehhez persze megfelelő talajművelés kell!

50 Felmérés A sík és dombvidéki tározás/vízvisszatartás fejlesztési lehetőségei Tározó (db) Tározó térfogat (millió m 3 ) Megvalósítás becsült költsége (Mrd Ft) 2012 ben végzett felmérés eredménye , évi felülvizsgálat Dombvidéki tározás lehetőségei Síkvidéki tározás lehetőségei Állami tulajdonú, korábban társulati kezelésű vízfolyásokra javasolt tározók ben a felülvizsgálat során összesen:

51 A sík és dombvidéki tározás, vízvisszatartás fejlesztési lehetőségei

52 A vízvisszatartásra leginkább vonatkozó VGT intézkedések A VGT1 által javasolt intézkedések a terv 8. fejezetében és annak mellékleteiben, háttéranyagaiban találhatók. Vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezető-rendszer használata nélkül, művelési-mód és művelési-ág váltással, Csapadék-gazdálkodás, beszivárgás növelése egyéb területeken, A belvíz-rendszer módosítása a víz-visszatartás szempontjait figyelembe véve, Víztakarékos növénytermesztési módok alkalmazása, egyben a víztestek jó állapotának elérését és ezen keresztül az öntözésfejlesztés lehetőségét szolgálják.. És még számos helyen

53 AGROTECHNIKA mielőtt a vízhez nyúlunk Szárazság/aszály elleni megoldások (elővetemény, fajta, talajművelés, tápanyagellátás) Talajnedvesség forgalom szabályozása (talajállapot, talajművelés) Veszteséget fokozó tényezők Károkat enyhítő tényezők Talajművelés szerepe az aszálykárok csökkentésében Szántás 4,7, tárcsázás 3,6, kultivátorozás 2,2, direktvetés 0,6 t/ha Talajnedvesség tartalom alakulása talajművelési módok hatására átlagos, csapadékos, aszályos években Talaj nedvességvesztesége különböző talajművelési módok után

54

55 Önkormányzati felajánlások üzemeltetésre 2013.évi CCXLVIX Tv. 6 45/D,E,F,G A vízügyi igazgatóságok 84 önkormányzat 760 km hosszú csatorna felajánlását (863 db hrsz.) fogadták el üzemeltetésre Még 30 önkormányzat 460 km hosszú csatorna szakaszának (479 hrsz.) átvétele van elbírálás alatt (összesen 1220 km)

56 Globális kereskedelem és virtuális víz. Importált víz-lábnyom. Nettó virtuális vízimport (Gm 3/ év)