A gazdálkodói oldalról jelentkező öntözésfejlesztési igények

Átírás

1 A gazdálkodói oldalról jelentkező öntözésfejlesztési igények Tasnádi Gabriella vízgazdálkodási szakértő június 19.

2 Tematika Uniós források öntözésre VP mezőgazdasági termelők támogatása Hazai öntözésfejlesztési irányok, források NAK közreműködésével 2018-as vízigény-felmérés II. eredményei a felszíni vízzel ellátható hatásterületen Szabályozási keretek, vízjogi változások az elmúlt időszakban NAK általános feladata az öntözésfejlesztésben Elérhető kiadványok, tájékoztatók

3 HAZÁNK ÉGHAJLATA A GLOBÁLIS TENDENCIÁKKAL ÖSSZHANGBAN ALAKUL Globális kitekintés a SZÉLSŐSÉGEK GYAKORIABBAK ÉS INTENZÍVEBBEK mezőgazdasági vízbiztonság egyre inkább kitett, mivel mezőgazdasági területeink ALIG 2 SZÁZALÉKÁN VAN KIÉPÍTETT VÍZPÓTLÓ ÖNTÖZÉS Vízhiányos időszakban aszály elleni öntözés, fenofázisban szükséges kelesztő öntözés, hozambiztonság, hozamnövekedés hazai évi csapadékeloszlás csökkenés 110 év alatt 10 % hazai évi középhőmérséklet emelkedés

4 50 MRD UNIÓS FORRÁS ÖNTÖZÉSRE MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÁGAZAT FEJLESZTÉSE KÓD: KERETÖSSZEG: KEDVEZMÉNYEZETTEK KÖRE: VP ,5 milliárd Ft TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA: augusztus 3. ÉRTÉKELÉSI HATÁRNAPOK: AZ IGÉNYELHETŐ VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS: mezőgazdasági termelő, kollektív formában is, termelői csoport és termelői szervezet augusztus 1. december április 1. augusztus 3. EGYÉNI: 1,0 milliárd Ft KOLLEKTÍV: 2,0 milliárd Ft INTENZITÁS: KMR 40% nem KMR 50%, + FIG 10 % + Kollektív 10% Öntözőberendezések vízellátását biztosító VÍZVISSZATARTÁS létesítményei (10 ezer m 3 (sík területen 1 ha) és 1 millió m3 közötti vízmennyiség befogadására alkalmas tározó.); Természetes SZŰRŐMEZŐK kialakítása a keletkezett felesleges és a gazdálkodás szempontjából káros vizek összegyűjtést követő tápanyag terhelésének csökkentése, majd befogadó vízfolyásba történő továbbítása céljából; CÉLTERÜLETEK: Mezőgazdasági területekhez kapcsolódó MELIORÁLT UTAK kialakítása; MEGLÉVŐ ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK vízfelhasználás hatékonyságának javítása, valamint öntözési infrastruktúra és kapcsolódó műtárgyainak fejlesztése, rekonstrukciója; ÚJ ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK beszerzése, illetve új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozása; Csoportos tájékoztatókhoz aktualizált ppt-k bekérése ÖNTÖZÖTT TERÜLETEK NETTÓ NÖVEKEDÉSÉT CÉLZÓ BERUHÁZÁS CSAK JÓ ÁLLAPOTÚ VÍZTESTEN Öntözőberendezések ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁNAK javítása.

5 VAN MÉG UNIÓS FORRÁS ÖTÖZÉSRE 2020 AUGUSZTUSIG LEHET PÁLYÁZNI 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 7,5 12,9 VALAMENNYI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM gazdasági teljesítményének javítása 6,7 10,2 1,4 1,5 2A 2B 5A 5B FIG a generációs megújulás elősegítése VÍZFELHASZNÁLÁS hatékonyságának fokozása 9 0,3 ENERGIAFELHASZNÁLÁS hatékonyságának fokozása Felhasználható keret [Mrd] Kalkulált támogatási összeg [Mrd] MÓDOSULT ÉVVÉGÉN Elszámolható költségek 20 %-os emelés 12 évnél nem öregebb ültetvényekre is lehívható támogatás

6 Uniós források felhasználásának anomáliája On farm fejlesztéseket támogat viszont hazánkban elsősorban felszíni vízből lehet öntözni, ami elsősorban off farm fejlesztés, ez pedig kollektívát igényelne Együttműködési hajlandóság pedig alacsony Az öntözési igény ott van ahol a víz nincs, gyenge állapotú víztesteken pedig új területeket nem lehet bevonni uniós forrásból, ill. Nem elérhető a támogatható felszíni víz, Vízjogi engedély - tulajdonosi hozzájárulások megszerzése Tőkehiány, ismerethiány, környezeti okok (talajminőség, védett terület... ) A források felhasználása így elsősorban a korszerűsítésre megy.

7 NEMZETI CÉL A VÍZBIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE, valamint az ÖNTÖZÖTT TERÜLETEK NÖVELÉSE 2019: 100 EZER HEKTÁR ÖNTÖZÖTT állandó jelleggel a felmért területen 65 ezer ha összességében a mezőgazdasági területek alig 2 százaléka 2024: EZER HEKTÁR ÖNTÖZHETŐVÉ TEHETŐSÉGE az öntözésre kiépített területek megduplázása ahol van vízkínálat és vízkereslet a meglévő kiépített rendszerek hatásterületén mentén ÖFS-VIZIGFEL 270 EZER HEKTÁR HOGYAN? A VÍZKÍNÁLAT ÉS A VÍZKERESLET MEGTEREMTÉSÉVEL!

8 AZ ELMÚLT 2 ÉVBEN 4 KORM.HATÁROZAT: FELADATOK NAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2017 ÉVVÉGE ÖNTÖZÉSI CÉLÚ FEJLESZTÉSEK 2018 ŐSZ ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁHOZ TÖBBLET FELADAT ÉS FORRÁS 2018 ÉVVÉGE 7 BERUHÁZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE 2019 TAVASZ az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló 1744/2017. (X.17.) Korm. Határozat a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló 1426/2018. (IX. 10.) Korm. határozat a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló 1426/2018. (IX. 10.) Korm. határozat végrehajtásához szükséges forrás biztosításáról szóló 1800/2018. (XII.21) Korm. határozat a évi öntözésfejlesztések évi előkészítési, tervezési feladataihoz szükséges forrás biztosításáról szóló 1145/2019. (III. 20.) Korm. határozat 1) EGYÜTTMŰKÖDÉS Termelői együttműködés feladat-, forrás, - feltételrendszer; 2) TÁROZÁS Vízvisszatartásra alkalmas területek lehatárolása 3) VIZES ÉLŐHELY Fejlesztésre alkalmas területek lehatárolása 4) HATÉKONY ÖNTÖZÉS Feltételrendszerének megalkotása (humán- eszköz-infrastruktúra) 5) ÖNTÖZÉSI KATASZTER VÍZIGÉNY-FELMÉRÉS 1) VÍZKERESLET FEJLESZTÉS Közel 100 priorizált beruházás az állami művek fejlesztésre 2) NÖK LÉTREHOZÁSA Nemzeti Öntözési Központ létrehozása 3) VÍZJOGI ENGEDÉLYEK 20 ÉVRE Talajvédelmi hatósági állásfoglalás előírásokban történő kezelése 4) NEM ÁLLAMI MŰVEK KATASZTERE (NAK, OKF, ÖNKORMÁNYZATOK) 1) ÁLLAMI MŰVEK FEJLESZTÉSE Főművi fejlesztés (+ 34 Mrd) Másodlagos művi fejlesztés közel 100 beruházás 2019/BEA (17 Mrd/év 2020-tól) Beékelődő nem állami művek katasztere 2) NEM ÁLLAMI MŰVEK FEJLESZTÉSE Harmadlagos művek katasztere (+ 600 millió) Harmadlagos művek fenntartása MKR-ből (aszálykár-elhárító rendszer pilléreként) 3) TERMELŐK EGYÜTTMŰKÖDÉS - TÁMOGATÁSA NÖK létrehozása ( 2019: egyszeri 220 millió millió/év) ÖNTÖK kidolgozása - ösztönzés ÖNTÖK támogatása (működési forma kialakítása, pályázhatóság támogatása) 4) TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK Mezővizes oktatás kidolgozása (MSC, felnőttképzés, Szaktanácsadás) SZIE-NAIK öntözéses bemutató központ létrehozása Szarvason ( millió) Talaj- és vízgazdálkodási kutatás Innováció-kutatási alapból történő támogathatósága 1) HOMOKHÁTSÁG VÍZPÓTLÁSA ATIVIZIG 2) SZARVAS HOLTÁG VÍZPÓTLÁSA KÖVIZIG 3) KELETI-FŐCSATORNA ÉS ÖVCSATORNÁI TIVIZIG 4) JÁNOSSOMORJA ÉS TÉRSÉGÉNEK VÍZPÓTLÁSA ÉDUVIZIG 5) TISZAKÉCSKE ÖNTÖZŐCSATORNÁI KÖTIVIZIG 6) TAKTAKÖZI ÖNTÖZŐCSATORNA ÉMVIZIG 7) KETTŐSMŰKÖDÉSI CSATORNÁK TIVIZIG 300 ezer hektár új öntözési igény 17 Mrd/év között + 40 Mrd egyszeri forrásbiztosítás + BEÁBÓL 600 millió

9 forrás: AKI Öntözés szükségességét szinte mindenki felismeri, a FIG és nagyobb gazdálkodók körében nem vitatott kérdés hogy hosszú távon elkerülhetetlen, még ha az nagyobb beruházással jár, a megvalósítás lehetőségeiben van a probléma. NAK VÍZIGÉNY FELMÉRÉS II. - HOL? felszíni vízzel ellátható hatásterületen 1,2 M hektár 43 ezer termelő 450 leoktatott falugazdász 2 hónap alatt 95 %-os teljesítés online kérdőív (AKI) (68 öntözőrendszer hatásterület <> EK SAPS térinformatikai fedvények)> parcellaszinten láthatóvá váltak azok a területek, ahol valós igény mutatkozik öntözésre 270 ezer ha új öntözendő területet jelent, elsősorban az ALFÖLDÖN, ott is kiemelten: Hajdúban Békésben Jászságban Csongrádban

10 NAK VÍZIGÉNY-FELMÉRÉS II. - EREDMÉNYEK TERÜLETHASZNÁLAT tekintetében 2/3-a földtulajdonos, 1/3-a földhasználó volt - 90 %-a hosszú távú MUNKAERŐPIACRA gyakorolt hatása 1/3-ában kimutatható, elsősorban ideiglenes foglalkoztatásban és munkaóraszám növekedésben, kis mértékben az állandó foglalkoztatásban TERMELŐI EGYÜTTMŰKÖDÉS közös öntözőtelep kiépítése: 1/4-e hajlandó, 1/3 a elutasító, 40 % aki nem tudja, hogy hajlandó-e VÍZÁTVEZETÉSI hajlandóság: 2/3-a hozzájárulna, itt is a felszín alatti vízátvezetés preferált ALACSONY ÖNTÖZÉSI HAJLANDÓSÁG OKAI Gazdasági okok 50,2 % öntözőberendezés magas beruházási (45 %) és magas fenntartási költség (35 %) termékértékesítési bizonytalanság (15 %) Nem gazdasági okok 49,8 % nem igényli a jelenleg termesztett növénykultúra az öntözést (25 %), adminisztratív okok (20 %), nem áll rendelkezésre felszíni víz (15 %) továbbá (40 %) birtokszerkezeti anomáliák, területi korlátosságok: nitrátérzékenység, belvíz-, árvízjárta, talajtan, Natura 200, domborzat, MTÉT AKI kiértékelés alapján

11 VÍZIGÉNY-FELMÉRÉS II. ÖFS NEMZETI FEJLESZTÉSEK (100 DB) KIÉPÍTETT: 145 ezer hektár ÖNTÖZÖTT: 65 ezer hektár VÍZKÍNÁLAT FEJLESZTÉS ÚJ IGÉNY: 270 ezer hektár Forrás: OVF-AKI

12 NAK VÍZIGÉNY-FELMÉRÉS II. JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI ÖNTÖZÉSI IGÉNYEK 145 ezer hektár kiépítettség 65 ezer ha 80 ezer ha Folyamatosan öntözött terület - elmúlt 5 év 750 ezer ha 270 ezer ha Változó öntözési években öntözött területeke - elmúlt 5 év Öntözendő új terület Öntözni nem kívánt terület

13 NAK VÍZIGÉNY FELMÉRÉS II. ÖNTÖZÖTT TERÜLETEK (elmúlt 5 évre vonatkozóan) 4 ezer termelőt érint 145 ezer hektáron van kiépített öntöző rendszer: 50 % folyamatosan öntözés 50 % változó öntözési évek (A nem öntözésnek: 70 %-ban gazdaságossági, 20 %-ban adminisztratív, 10 %-ban időjárási okai voltak. ) Alföldi adja az öntözött területek 2/3-át Hajdú 21 % - termelői érintettség 27 % Jász 27 % - termelői érintettség 25 % Békés 17 % - termelői érintettség 13 % Többi megye együttesen 35 % - termelői érintettség 35 % Öntözési technológia 60 %-át a lineárok adják, 30 % csévélődobos, 5 % körforgó, 5 % árasztó, 3 % mikrorendszerek A felhasznált vízkészlet (alapvetően FEV) Öntözőcsatorna 75 % - 50 ezer ha Kettősműködésű csatorna 13 % - 8 ezer ha Talajvíz 5 % Természetes vízfolyás, holtág 7 % - 4 ezer ha

14 NAK VÍZIGÉNY FELMÉRÉS II. ÖNTÖZENDŐ ÚJ TERÜLETEK ezer termelőt érint 266 ezer hektáron jelentkezett új igény öntözésre, a meglévő kiépített közel 140 ezer hektár mellett Alföldi 3 megye adja az öntözendő területek 2/3-át Hajdú 44 % - termelői érintettség 46 % Öntözendő területek megyei eloszlása Jász 10 % - termelői érintettség 10 % Békés 17 % - termelői érintettség 14 % Többi megye együttesen 29 % - termelői érintettség 30 % 29 % 44 % Hajdú Jász 17 % 10 % Békés Többi megye

15 NAK VÍZIGÉNY-FELMÉRÉS II. ÖNTÖZÉST ÖSZTÖNZŐ TÉNYEZŐKRE ADOTT VÁLASZOK ÖNTÖZÉS ÜZEMELTETÉSI ÉS FENNTARTÁSI KÖLTSÉGCSÖKKENÉS 22 % 10 % 9 % 5 % 22 % VP MELLETT NEMZETI TÁMOGATÁS 19 % 17 % 19 % NAGYOBB HOZAMBIZTONSÁG BIZONYOSSÁG 18 % 18 % HA ÁLLAMI/KÖZÜLETI SEGÍTSÉGET KAPNA A VÍZJOGI ENGEDÉLY MEGSZERZÉSE 17 % NAGYOBB HOZAMTÖBBLET BIZONYOSSÁG 10 % EGYÉB 9 % MEGFIZETHETŐ SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER 5 %

16 HOGYAN LEHETNE A TERMELŐKET SEGÍTENI és ÖSZTÖNÖZNI? kiépítés lehetőségének megteremtése, amely megmutatja a felszíni vízzel ellátható területeken a mérethatékony öntözési körzeteken történő megvalósítás lehetőséget és feltételeit műszaki megoldási lehetőségeket, engedélyezéshez kapcsolódó feltételrendszereket (vízügyi igazgatóság, vízügyi-, környezet- természet-, talajvédelemi hatóság és földügy hozzájárulásának feltételeit ) a beruházási-, fenntartási-, megtérülési költségkalkulációt - termőhely specifikus növénytermesztéssel, mindez meghatározná azt kollektívát akinek az együttműködése szükséges a mihamarabb megtérülő beruházás kivitelezéséhez, továbbá beruházást és kollektívát támogató uniós és nemzeti finanszírozási- és hitellehetőségek, Kivitelezésénél, üzemeltetésénél és fenntartásnál pedig szakmai és jogi támogatás biztosítaná, ehhez illeszkedő jogharmonizáció együttes jelenlétével.

17 NAK VÍZIGÉNY-FELMÉRÉS II. - ÖNTÖZÉSI ANOMÁLIÁK A kiépítés lehetőségének megteremetése feloldaná a problémák nagy részét, nem igényli a növénykultúra elhanyagolt csatornarendszerek hiányzik a felszíni víz bürokratikusnak engedélyezés terheitől való félelem gazdatársadalom elöregedő képet, FIG hiány tőkehiány elaprózódott birtokszerkezet termelői együttműködés hiánya (vízátvezetés) tulajdonosi hozzájárulások megszerzése hiányoznak a szakmai, öntözéses növénytermesztéssel kapcsolatos ismeretek ÉS SEGÍTSÉGET NYÚJTANI A TERMELŐI DÖNTÉSBEN!

18 CSÖKKENTETT VÍZDÍJAK VKJ VÍZKÉSZLETJÁRULÉK VSZD VÍZSZSOLGÁLTATÁSI DÍJ 2006 után, 2016 októberétől mezőgazdasági vízhasználónak a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot kell fizetnie, azonban bizonyos esetekben a díjmentességet sikerült fenntartani: 1) DÍJMENETES KONTINGENSEK ÖNTÖZÉSI célú vízhasználat esetében a) vízjogi engedélyenként az évi m 3 vagy b) vízhasználónként évi m 3 /ha/év HALGAZDÁLKODÁSI ÉS RIZSTERMELÉSI célú vízhasználat esetében a) felszínalatti vízhasználatnál m 3 b) felszíni víz használatnál vízhasználónként m 3 /ha/év/ 2) TARTÓSAN VÍZHIÁNYOS IDŐSZAKBAN A vízgazdálkodásért felelős miniszter közleményben tesz közzé: 2017-ben: június 30. november 30. között 2018-ban: augusztus 15 november 30 között 2019-ben: április 1-től június 7-ig 3) TÖBBLETVIZEK TÁROZÁSA ESETÉN A felszíni vizek, ár- és belvizek visszatartásából és tározásából származó hasznosított vízkészlet után után, 2017 januárjától a felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővízszolgáltatással párosul ott vízszolgáltatási díjat is kell fizetni, amely 2 tételből áll 1) VÁLTOZÓ DÍJ 100 %-át 2019-től A változó költségek a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat tartalmazza. A változó költségek két ütemben (50% emelés évente), ami azt jelenti, hogy január 1. napjától kezdődően a mezőgazdasági vízhasználó teljes mértékben megfizeti a változó költségeket. 2) ALAPDÍJ 50 %-át 2021-től Az állandó költségeket és a rendelkezésre állást biztosítja. az állandó költségeket 5 ütemben (10 % emelés/évente), ami azt jelenti, hogy január 1. napjától kezdődően a mezőgazdasági vízhasználó megfizeti az állandó költségek 50 %-át, a fennmaradó részt ezután is központi költségvetés biztosítja.

19 VÍZJOGI VÁLTOZÁSOK AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN 20 évre is kaphat vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízhasználó; Tulajdonosi hozzájárulások: osztatlan közös területeken tulajdonhányad szerinti többség, immáron nem csak felszín alatti létesítményeknél, hanem felszíni létesítményeknél is TOVÁBBÁ a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a tulajdonos személye jogszabály szerint nem fellelhető Öntözési idény hosszabbítás: március 1 október 31-ig. Bejelentéshez kötött rendkívüli öntözés, az egynyári öntözés fogalmának szinkronizálásával: a tartósan vízhiányos időszakban, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, maximum 120 mm/ha (1200 m 3 /ha) öntözővíz kijuttatása, legfeljebb 100 ha nagyságú területre, maximum 1 hónapra Illegális kutak moratóriuma meghosszabbodott 2020 évvégéig (AJB- Lakossági kutak)

20 KOMMUNIKÁCÓ TUDÁSÁTADÁS NAK KÖZPONTI FELADATAI - KIEMELTEN ÖNTÖZÉSBEN SZERVEZÉS IGÉNYEK KÖZVETÍTÉSE TAGI TÁJÉKOZTATÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSSAL SZAKTANÁCSADÁS GAZDAFÓRUMOK SZERVEZÉSE TERMELŐI IGÉNYEK KÖZVETÍTÉSE a NAK megyei szervezeteinek folyamatos tájékoztatása a tagok ismeretterjesztésének érdekében: tájékoztatás: TISZ cikkek, kiadványok, plakátok, tájékozató anyagok; sajtóközlemények; NAKLap cikkek; szaktanácsadói hálózat szakirányú fejlesztése; felnőttképzés támogatása; szakirányú Közel 650 fős falugazdász hálózat részvétel biztosítása a környezeti, vízgazdálkodási és fenntarthatósági országos osztály működésében; részvétel biztosítása a megyei szervezésben működő tematikus egyeztetéseken, ahol a megyei kamarákon, tagokon kívül részt vesz a területileg illetékes vízügyi hatóság és igazgatóság, valamint a talaj-, környezet- és természetvédelem, ezentúl tematikus gazdafórumok szervezése: országos, régiós és megyei szinten igény szerint; az önkéntes termelői öntözési közösségek megalakulásának szervezése igény szerint; jogszabály módosító javaslatok meghatározása, közvetítése, kidolgozása; gazdálkodói igények gyűjtése közvetítése > és folyamatos egyeztetés az illetékes minisztériumokkal (BM, AM) és háttérintézményeikkel (OKF, OVF, AKI ) adott esetben a területileg illetékes megyei szervezeteivel, valamint egyéb szervezetekkel: MAGOSZ, MMK, MAVÍZ, MASZESZ, AJB

21 ASZÁLYMONITORING-RENDSZER EREDMÉNYEI, ÉRTÉKELÉS A VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓK (VHTE) FORMÁJÁBAN elérhetőek. TEMATIKÁJA: HELYZETÉRTÉKELÉS tekintetében az előző hónap vonatkozásában ismerteti a csapadékösszegek eloszlását, a középhőmérséklet eloszlását, a talajnedvesség mértékét, a talajvízszinteket, az operatív aszály- és vízhiány értékeléseket, valamint a belvíz helyzetértékeléseket. ELŐREJELZÉS tekintetében ismerteti a várható időjárást, valamint vízháztartási jellemzőket. HAVONTA MEGKÜLDÉSRE KERÜL A NAK A FALUGAZDÁSZOKNAK ÉS AZ ÉRINTETT FENNTARTHATÓSÁGI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI ORSZÁGOS OSZTÁLYTAGOKNAK. Forrás: OVF

22 VÍZHIÁNY VS. ASZÁLY VÍZHIÁNY ASZÁLY a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény értelmében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló évi CLXVIII. törvény A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét a Aszálykár és mezőgazdasági árvízkár után abban az hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével ez évben esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb április június 7. vízgazdálkodásért felelős a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről az BELÜGYMINISZTER HIRDETI KI AGRÁRMINISZTER KÖZLEMÉNYT AD KI

23 PLAKÁT + OVF ADATLAP + OKF ADATLAP

24 forrás: NAK VÍZJOG ÖNTÖZÉSES PLAKÁT

25 KÖSZÖNÖM A FIGYELEMET! kérdések: tasnadi.gabriella@nak.hu