Párbeszéd, Konszenzus, Együttműködés

Átírás

1 Beszédes József: Sem házad udvarából, sem községedből, úgy vármegyédből, egy csepp vizet ki ne engedj! Párbeszéd, Konszenzus, Együttműködés (avagy alapvetések és szemléletváltás a területi vízgazdálkodásban) Kolossváry Gábor címzetes egyetemi docens SZIE Országos Vízügyi Főigazgatóság Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály főosztályvezető

2 Nemzetközi és hazai fórumokon! Természeti erőforrások megőrzése Tiszta, alkalmazkodó, víztakarékos technológiák Integráció (külső, belső) Talaj- és vízszennyezések megakadályozása Mezőgazdaság szerepének erősítése, termelési stabilitás vízgazdálkodási feltételeinek megteremtése Önkéntesség (alkalmazkodásban, együttműködésben) Társadalmi, gazdasági felelősségvállalás Minősítési rendszer és az állami szerepvállalás erősítése Monitoring hálózat, adatrögzítés és adathasználat bővítése A vízhasználati, vízszétosztási konfliktusok jó megoldása a jó vízgazdálkodás!

3 A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 1. Növekvő globális élelmiszer-kereslet Növekvő vízigény a mezőgazdaságban -Növekvő népesség (mennyiség) -Növekvő gazdasági teljesítmény a fejlődő országokban (mennyiség) -Növekvő életszínvonal pl. Kínában, Brazíliában és egyéb régiókban (mennyiség+minőség) -Magasabb terméshozamok érdekében nagyobb felhasznált vízmennyiség -Újonnan bevont (arid) területek öntözési igénye -Termelési kockázatot csökkentő öntözési igény -Kertészet és állattartás magas vízigénye

4 Víz-problémák: ok és okozat 1. Dinamikus népesedés növekedés 2. Éghajlat - Klíma 3. Városiasodás: a jövő koncentrált népesség növekedése (70 % városokban) 1. Ivóvíz és szennyvízelhelyezés megoldatlan 1.0 illeteve 2.6 milliárd fő. magas csecsemő halálozási ráta 5. Vízminőség: makrótól a nanoszennyezőkig 6. Fizikai és gazdasági vízhiány 7. Egyenlőtlen eloszlás 8. Nemzetközi vízgyűjtők (népesség 50 %-a) konfliktusok 9. Eltűnő vizek: - tavak, folyók, talajvíz 10. Szélsőségek: árvíz, aszály, haváriák Az eredmény: VÍZKONFLIKTUSOK

5 5

6 Veszélyeztetett területek Magyarországon

7 Vízvédelmi területek Erózió-érzékeny területek Belvíz-érzékeny területek Aszály-érzékeny területek Nitrát-érzékeny területek

8 A víz-politikát integrálni kell a különböző szektor- és szakpolitikákba VKI-VGT intézkedések lefordítása a utáni támogatások nyelvére 8

9 A régi aszályok sokkal tragikusabb következményekkel jártak (Réthly Antal nyomán) 1022 semmi gabona nem termett A Duna Mo-on is átgázolható volt Erdélyben az éhhalállal küzdő nép sás-és gyékénygyökerekből sütött lepényen élődött. A korabeli szabályozásokat követően a vízkormányzás és talajjavítás igénye jelentősen nőtt. Az aszályok gyakorisága jelentősen nőtt. Kezelésük csak KULTÚRMÉRNÖKI SZEMLÉLETTEL lehetséges!!!! 9

10 A szántóföldön termesztett növények produkciójának természetes korlátja a víz. A VÍZ-STRESSZ gyakori és jelentős terméscsökkentő. 10

11 Az aszályindex (PAI) alföldi területi átlagai között és a teljes időszak trendvonala (Pálfai féle aszályindex kategóriái: mérsékelt aszály 6 8, közepes erősségű aszály 8 10, súlyos aszály 10 12, rendkívül súlyos aszály > 12) (forrás: Pálfai) Öntözött olajtök kg/ha 11 öntözés nélkül az évjárattól függően kg/ha

12 Átlagos évi csapadékmennyiség Csapadék eloszlása A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 2. Az ország édesvíz-készlete: Felszíni és felszín alatti Az ország területére befolyó víz mennyisége és minősége A mezőgazdaság vízigénye jelentős mértékben lakossági vízigénynek tekintendő! A víz, amit megeszünk TERMELÉSI KOCKÁZATOK mérséklése össztársadalmi érdek IDŐJÁRÁS Mezőgazdasági vízfelhasználások és beavatkozások: -Öntözés (növ.term.) -Akvakultúra, halgazdálkodás -Itatás (állatteny.) -Technológiai víz -Termálvíz üvegházi fűtéshez -Belvíz-elvezetés Szennyezési konfliktus, szennyezés megelőzése Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás Kárenyhítés, kockázatkezelés ÖNTÖZHETŐ TERÜLET nagyságát növelni kell (jelenleg a termőterület 4%-a)

13 A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 3. - mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészlet mindössze 30%-át használjuk ki (más országok 80% felett); - az öntözés, mint pótlólagos ráfordítás, csökkenti a termelés kockázatát (versenyképesség, export); - a hazai (szántóföldi) termelők elsősorban aszálykár elhárítás céljából öntöznek; - a kertészetben nem csak intenzív öntözővíz-használat jellemző, hanem termálvíz-használat is; - öntözővíz szolgáltatási ára + üzemen belüli öntözési költségek (akár többszöröse a szolgáltatás költségeinek)

14 Van-e elég vizünk?! Sok vagy kevés? Külföldről érkezik: 111,5 km 3 Hazai lefolyás: 6 km3 117,5 km 3 Egy főre jutó összes vízkészlet: m 3 /év Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m 3 /év VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei De VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG A nagy folyók melletti területek Klímaváltozás- csökkenő beszivárgással, és növekvő lefolyással számolhatunk

15

16 16

17

18 Magyarország talajainak vízgazdálkodása A szántóföldi növénytermesztés produkciójának természetes korlátja a víz. A VÍZ-STRESSZ gyakori és jelentős terméscsökkentő.

19 ÖNTÖZÖTT TERMŐTERÜLET Termőterület összesen: ezer ha (2011) Öntözött termőterület: 79,4 ezer ha (2011) ezer ha; 98,9% 79,4 ezer ha; 1,1% ha; 76,1% Szántó Gyümölcsös Szőlő ha; 7,0% Gyep 26 ha; 0,0% Halastó Egyéb ha; 2,1% Csapadékgazdálkodásos termőterület Megöntözött terület ha; 3,6% ha; 11,2% A termőterület 98,7-99,5%-án csapadékgazdálkodás folyik és az évjárattól függően annak csupán 0,5-1,3%-án történik vízpótló öntözés Az öntözés döntően (76-85%) szántóterületen folyik A szántóterületek mindössze 3,0-3,7%-a potenciálisan öntözhető, de csupán 0,6-1,7%-át öntözik. A gyümölcsösök esetében az öntözhető terület aránya 11,5-12,8%, és ebből a tényleges megöntözött terület aránya 1,9-7,7%.

20 Az öntözés főbb mutatói Magyarországon ( )) Az uniós tagországokkal összehasonlítva hazánk (2,7-3,2%) jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szinten van berendezkedve a mezőgazdasági területek öntözésére A ténylegesen megöntözött területre kijuttatott vízmennyiség az öntözés intenzitásától függően hazánkban 0,8-2,3 ezer m 3 /ha között változik

21 A világ és Magyarország vízgazdálkodása az útkeresés időszakát éli Távlati öntözési igények felmérése négy igénytípus szerint Típus Igény (db) Igényelt vízmennyiség (m3) Öntözött terület (ha) Össz ,39 Országos Vízügyi Főigazgatóság

22 Távlati öntözési igények felmérése Vízjogi engedéllyel NEM rendelkezők, de öntöznének vízkivételi lehetőség nincs db Igényelt vízmennyiség (m 3 /év) Öntözött terület (ha)

23 Távlati öntözési igények felmérése négy igénytípus szerint Hajdú-Bihar megye Típus Igény (db) Igényelt vízmennyiség (m3) Öntözött terület (ha) Össz

24 A világ és Magyarország vízgazdálkodása az Szabolcs-Szatmár-Bereg útkeresés időszakát megye éli Távlati öntözési igények felmérése négy igénytípus szerint Típus Igény (db) Igényelt vízmennyiség (m3) Öntözött terület (ha) Össz

25 Távlati öntözési igények kiértékelése vízkészlet és vízszolgáltatás szempontjából Vízigény értékelési kategória vízigény (db) Igényelt vízmennyiség (m 3 ) Terület (ha) A vízigény kielégíthető A vízigény megkötésekkel, de kielégíthető A vízigény elutasítandó A vízigény elutasítandó (egyik szempont szerint) Adathiány ÖSSZESEN

26 Távlati öntözési igények kiértékelése Hajdú-Bihar megye Vízigény értékelési kategória vízigény (db) Igényelt vízmennyiség (m 3 ) Terület (ha) A vízigény kielégíthető A vízigény megkötésekkel, de kielégíthető A vízigény elutasítandó A vízigény elutasítandó (egyik szempont szerint) Adathiány ÖSSZESEN

27 Távlati öntözési igények kiértékelése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vízigény értékelési kategória vízigény (db) Igényelt vízmennyiség (m 3 ) Terület (ha) A vízigény kielégíthető A vízigény megkötésekkel, de kielégíthető A vízigény elutasítandó A vízigény elutasítandó (egyik szempont szerint) Adathiány ÖSSZESEN

28 A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 4. Miben tudunk segíteni, együttműködni: -vízjogi engedélyek díjainak és az engedélyezési eljárás folyamatának felülvizsgálata (olcsóbb és egyszerűbb legyen); - vízrendszerek vízkészlet felülvizsgálata, gazdaságok öntözés fejlesztéseinek szakmai támogatása; - csatornák, közművek fejlesztése, rekonstrukciója, fenntartása; - minden esetben mérlegelni kell a fő öntözési célt: intenzív gazdálkodás - vízgazdálkodási stratégia kidolgozása; - oktatás, szaktanácsadás extenzív kultúrák termésbiztonsága Elsivatagosodás és elnéptelenedés elleni fellépés - együttműködés kárenyhítési és kockázatkezelési rendszer működtetésében.

29 Mit teszünk, hogy segítsük a stabil, kiszámítható mezőgazdasági termelést? A több mint km, korábban társulati kezelésű vízilétesítményt állami vagyonkezelésbe vétele, Az állami tulajdonnal érintett társulati EU projektek átvétele. Az önkormányzatok által üzemeltetésre felajánlott létesítmények átvétele (közel 1200 km). Az állami tulajdonban lévő öntöző rendszerek és a kétfunkciós csatornák (belvíz elvezetés és öntöző csatorna) karbantartásának elősegítésével a vízkormányzás javítása. Az állami kezelésű és tulajdonú csatornahálózat bővítése, a vízmegtartó rendszerek kiépítése, aszályos időszakokban a szükséges vízmennyiség biztosítása keretében - térítésmentes vízszolgáltatás - a hatékony öntözési rendszerek létrehozása érdekében további csatorna hálózat átvétele (510 km) - sík- és dombvidéki tározók rekonstrukciója, megvalósítása közfoglalkoztatási mintaprogramok keretében - sík- és dombvidéki vízvisszatartás fejlesztése (összesen 322 db tározó, 476 millió m 3) Ezzel lehetővé válik a vízrendszerek, a vízügyi szolgáltatások egységes kezelés, az igények vízkészletekhez és kihasználási lehetőségekhez illesztése.

30 2015-ben készül el a Beka projekt keretében az átvett medrek geodéziai felmérése és ingatlan katasztere!

31 Önkormányzati felajánlások üzemeltetésre 2013.évi CCXLVIX Tv. 6 45/D,E,F,G 84 önkormányzat 760 km hosszú csatorna (863 db hrsz.) üzemeltetésre Még 30 önkormányzat 460 km hosszú csatorna (479 hrsz.) elbírálás alatt

32 A vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő, állami tulajdonú összes vízilétesítmény MEDER Belvízcsatorna Öntöző és kettősműködésű csatorna Kisvízfolyás Összesen Szivattyú -telep Műtárgy 2014-ig VIZIG kezelésben lévő művek 2014-ben átvételre kerülő művek [km] [km] [km] [km] [db] [db] Összesen Feladatterhelés mértékének növekedése 2014-ben 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 4,1 Belvízcsatorna 1,4 Öntöző és kettősműködésű csatorna 3,6 3,3 2,2 1,7 Kisvízfolyás Összesen Szivattyútelep Műtárgy

33 Vízvisszatartás - tározás 1980-as évek végén még több, mint 500 millió m3 víz tározására volt lehetőség (ezek részben kiépített tározók, halastavak, részben a csatornák, holtágak vízszintjének megemelésével ún. medertározás), ami azóta folyamatosan csökken, most minden lehetőséget figyelembe véve (a Tisza-tó víztározó kapacitásának növelésével együtt) mintegy 400 millió m3 áll rendelkezésre. A tározás növelésére rekonstrukciós és fejlesztési programra szükség, legalább négy szinten! Kiemelt árvízvédelmi tározási program (Vásárhelyi Terv) A potenciális tározási lehetőségek kiépítése új tározó terekkel (121 dombvidéki, 134 síkvidéki) Térségi vízátvezetések, vízszétosztás tározói Önkormányzati, üzemi, lakossági vízvisszatartás, Kiemelt finanszírozási és támogatási program kell!!! több mint 450 millió m 3 -el növelhető a vízvisszatartás, de a talaj a legnagyobb víztározó!!! (0 100 cm-ben mm)

34 TÁROZÁSI LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE (2014. DECEMBER) - FELÜLVIZSGÁLAT UTÁNI ÁLLAPOT Dombvidéki tározók Tározó (db) Tározó térfogat (millió m 3 ) Megvalósítás becsült költsége (Mrd Ft) Összesen , 9 43, 3 Tervvel vagy tanulmánnyal előkészített (nem csak javaslat) ,0 33,2 Síkvidéki tározók DOMBVIDÉKI ÉS SÍKVIDÉKI TÁROZÓK Összesen , 2 84,7 Tervvel vagy tanulmánnyal előkészített (nem csak javaslat) ,3 ÖSSZESEN , 1 127, 9 Tervvel vagy tanulmánnyal előkészített (nem csak javaslat) ,7 77,5

35 TÁROZÁSI LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE (2014. DECEMBER) - FELÜLVIZSGÁLAT UTÁNI ÁLLAPOT Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dombvidéki tározók Tározó (db) Tározó Megvalósítás térfogat (ezer becsült költsége m 3 ) (M Ft) Összesen Tervvel vagy tanulmánnyal előkészített (nem csak javaslat) Síkvidéki tározók DOMBVIDÉKI ÉS SÍKVIDÉKI TÁROZÓK Összesen Tervvel vagy tanulmánnyal előkészített (nem csak javaslat) ÖSSZESEN Tervvel vagy tanulmánnyal előkészített (nem csak javaslat) 0 0 0

36 TÁROZÁSI LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE (2014. DECEMBER) - FELÜLVIZSGÁLAT UTÁNI ÁLLAPOT Hajdú-Bihar megye Dombvidéki tározók Tározó (db) Tározó Megvalósítás térfogat (ezer becsült költsége m 3 ) (M Ft) Összesen Tervvel vagy tanulmánnyal előkészített (nem csak javaslat) Síkvidéki tározók DOMBVIDÉKI ÉS SÍKVIDÉKI TÁROZÓK Összesen Tervvel vagy tanulmánnyal előkészített (nem csak javaslat) ÖSSZESEN Tervvel vagy tanulmánnyal előkészített (nem csak javaslat) 0 0 0

37 Talajtározás avagy, a talaj a legnagyobb víztározó!!! a hazánkba lépő felszíni vízfolyások hozama: km³/év; a hazánk területére hulló (átlagosan mm-nyi) évi csapadék mennyisége: km³; a talaj felső egy méteres rétege potenciálisan mintegy 45 km³ víz befogadására és km³ víz raktározására képes. Mindez azt jelenti, hogy a lehulló csapadék közel kétharmada (!) egyszerre beleférne a talajba Ennek mintegy 55 60%-a a növény számára nem hozzáférhető holtvíz, 40 45%-a viszont hasznosítható víz Forrás: VÁRALLYAY Ehhez persze a megfelelő helyen, megfelelő talajművelés kell!

38 Néhány szó a belvizekről 2014 évi csapadék

39 Az évi csapadékösszeg értékei között pl. az ATIVIZIG területén Az évi csapadékösszeg értékei között [mm] Csapadékösszeg sokévi átlaga 540 mm évi összeg: 837 mm, az éves összegeket tekintve második a teljes idősorban!!

40 Belvízvédekezés 2015 [ha] Belvízi elöntések alakulása hónap

41

42

43 43

44 44

45 2015-ben záródó projektek ÁKK II. ütem o Belvízveszélyeztettségi térkép o Kisvízfolyások kockázati térképe ÁKK III. ütem: Belvízvédelmi Üzemirányítási Rendszer BEKA VÍZGEO Felszíni Mezőgazdasági Vízszolgáltatási Információs Rendszer kialakítása. A Felszíni Mezőgazdasági Vízszolgáltatási Információs Rendszer továbbfejlesztésének lehetősége. A Mezőgazdasági Öntözési Kataszter (MÖK)

46 Belvíz-veszélyeztetettségi térkép

47 Belvízveszélyeztettségi térkép

48 AGROTECHNIKA mielőtt a vízhez nyúlunk Szárazság/aszály elleni megoldások (elővetemény, fajta, talajművelés, tápanyagellátás) Talajnedvesség forgalom szabályozása (talajállapot, talajművelés) Veszteséget fokozó tényezők Károkat enyhítő tényezők Talajművelés szerepe az aszálykárok csökkentésében Szántás 4,7, tárcsázás 3,6, kultivátorozás 2,2, direktvetés 0,6 t/ha Talajnedvesség tartalom alakulása talajművelési módok hatására átlagos, csapadékos, aszályos években Talaj nedvességvesztesége különböző talajművelési módok után

49 Területi vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, aszálykezelés Okszerű vízelvezetés, de figyelemmel a többcélúságra és a vízvisszatartásra; A klímaváltozás hatásainak mérséklése, alkalmazkodás, beleértve az aszálykezelési feladatokat; Az öntözés, az öntözéses gazdálkodás, az öntözhető területek vízszolgáltatási feltételeinek javítása, biztonsága, ezáltal a mezőgazdaság versenyképességének javítása; A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása; A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése; A jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése A települések a csapadékvíz-gazdálkodása, a csapadékvizek helyben-tartása és hasznosítása, a települési és területi elvezető rendszerek megfelelő kapcsolatának kialakítása.

50 Néhány alapvetés A legfejlettebb kultúrák ott alakultak ki, ahol öntözéses mezőgazdálkodást folytattak (már az ókorban is)! Az öntözés nem csupán a hiányzó víz pótlása, hanem a víz termelési hasznosítása a mezőgazdasági termelés magasabb technológiai követelmény rendszerében! Nagyobb hozamot csak nagyobb, összefüggő üzemi rendszerben, vagy a gazdák szoros és hosszabb távú együttműködésében lehet előállítani! Az öntözés alapja a vízrendezés, a tározás és a helyes talajhasználat! Nagyműtárgyak nélkül nincs térségi vízgazdálkodási rendszer! Nem lehet vízgazdálkodási beavatkozásokkal, intézkedésekkel más szakterületek problémáit megoldani, kezelni. EZÉRT és a hatékony és minőségi élelemtermeléshez, a fenntartható vízgazdálkodáshoz a környezet-, természet- és vízgazdálkodási, vízépítési, az agrár- és vidékfejlesztési, az agrár-ökonómiai, a területés tájhasználati tudományok és alkalmazások, fejlesztések együttes kezelésére, az azokban felelősséggel munkálkodók együttműködésére van szükség!

51 KÖVETENDŐK A megelőzés elve Az elővigyázatosság elve A megalapozottság elve Az élőhelyekre épülő vízgazdálkodás elve Az integrálás elve A még elviselhető kockázat elve A költségmegtérülés, de legalább a költséghasznosulás elve Hazai sajátosság: közcélúság, közfeladat, közérdek érvényesítésének lehetőségei, Társadalom bevonásának követelménye, Közmegegyezés elve (konszenzuson alapuló döntés) 51

52 Összességében A kis és nagytermelők egyaránt öntöznének és jelentős a többlet igényük a jelenlegi kapacitásokon felül A termelők jobban igénybe kívánják venni a szabad, vagy felszabadítható vízkészleteket öntözésre Minden szinten támogatni szükséges a vízvisszatartást, tározást (megjegyzés: a klímahatások felismerésével az USA államaiban az elmúlt évben 84 ezer tározót építettek) A NAK felmérés alapján a fejlesztések beindításához fontosnak tartják A forráshiány áthidalását A támogatási intenzitás növelését A termelői együttműködések létrehozását és támogatását Egyénekre szabott működési, szolgáltatási biztonságot A vízügyi szolgálat feladata a vízrendszerek kezelése, működtetése, a vízkészletek megóvása, a hasznosítható készletek rendelkezésre bocsátása. A védelmi és szolgáltatási feladatok ellátását a forrásokat, a finanszírozást stabil alapokra kívánja helyezni. Az állami feladatok erősítésével lehetővé válik a vízrendszerek, a vízügyi szolgáltatások egységes kezelése, az igények vízkészletekhez és kihasználási lehetőségekhez illesztése. Az egymástól függő tevékenységeket csak összehangoltan lehet költségtakarékos, hatékony módon és a szükséges mértékben elvégezni. Társadalmi-gazdasági-politikai konszenzus szükséges az alapvető feladatellátás megosztásában a feladat-felelősség-finanszírozás egységével, minden közcélú tevékenységre kiterjedően.

53 A mezőgazdasági vízhasználatot elősegítő vízgazdálkodási problémakezelések - víztakarékos, a táji adottságoknak is megfelelő öntözéses gazdálkodás fejlesztése, mely elősegíti agrárpotenciálunk jobb hasznosítását - az öntözési célú vízigények elsősorban felszíni vízkészletekből történő kielégítése, mivel ezek megújulása biztosított. A felszíni vízkészletek egyenlőtlen területi rendelkezésre állása miatt célszerű öntöző vezetékek (öntöző fürtök) kiépítése - az engedély nélkül létesített és üzemeltetett kutakból történő öntözés jogi szabályozása és ellenőrzése - a támogatási rendszerek illesztése az optimalizált, több szempontú táj-, terület- és földhasználatokhoz - a talajtározást biztosító agrotechnika alkalmazásának ösztönzése jogi és gazdasági eszközökkel - vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezető-rendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ágváltással - a meglévő vízellátó infrastruktúrák kapacitásának helyreállítása, modernizálása és fenntartása - az aszállyal érintett területekre aszály-kezelési tervek és cselekvési programok kidolgozása

54 A vízháztartási problémák kezelése a Nyírségben és a Hajdúhátságban nagy kiterjedésű, több megyét érintő összetett probléma, melynek megoldása csak kiemelt programként lehetséges. A mindkét megyére kiterjedő komplex vízgazdálkodási program végrehajtásával a klímaváltozás legsúlyosabb következményei megelőzhetők lennének, és javulnának a mezőgazdasági vízhasznosítás lehetőségei is. A beruházások így segítenék a gazdálkodással foglalkozók megélhetését, másrészt munkahelyet is teremtenének, hiszen akár a kivitelezésben, akár a kialakított vízgazdálkodási infrastruktúra üzemeltetésében, meghatározó szerepe lehetne a helyi munkaerőnek. 54

55 A Nyírség éghajlatának (szélsőséges csapadék és hőmérsékletváltozás), talajtani adottságainak (homokos, vízáteresztő) megfelelő beavatkozások lehetnek A.) Agrotechnikai módszerek, lehetőségek Termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodóterülethasználat Helyes agrotechnika Talajjavítás B.) Műszaki megoldások vízvisszatartásra Vízvisszatartás a csatornákban Vízvisszatartás mély fekvésű területeken Vízvisszatartás a talajban C.) Vízátvezetés Vízpótlás a Tiszából o o "Közvetlen" vízpótlás a Lónyay-főcsatornába "Északi" vízpótlás Vízpótlás a Keleti főcsatornából 55

56 A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztések a KEHOP-ban I. A KEHOP I. prioritási tengelye a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást; a természeti katasztrófák kockázatának csökkentését célozza. Intézkedésstruktúra: Tervezett forrás: 324 milliárd forint. Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos adat- és tudásbázisok fejlesztése (vízügyi és klímaváltozással kapcsolatos modellezés és adatbázis-építés) Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése (szemléletformálás, helyi klímastratégiák kidolgozása) Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása (belvizek elleni védekezés, vízvisszatartás aszályos időszakokra) A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség fejlesztése (sík- és dombvidéken önkormányzati, állami árvízvédelmi művek fejlesztése) A személy- és vagyonbiztonság növelése céljából a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának fokozása (katasztrófavédelmi értékelés és infrastruktúra fejlesztése) 56

57 Jövőbeni lehetséges együttműködések 1. a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén 1/1. A BM és a NAK együttműködik Az illegális öntözés, az engedély nélküli vízhasználatok visszaszorításában, A jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat felülvizsgálatában (vízvisszatartás, vízpótlás), A tervezett vízvisszatartást szolgáló létesítmények hatásfok/gazdaságosság szempontjából történő kiválasztásában A területhasználatok optimalizálásában és a valóban hasznosítható készletlekötések elemzésében, A célszerű és együttműködő területek lehatárolásában, A gazdálkodók együttműködésének elősegítésében

58 Jövőbeni lehetséges együttműködések 1. a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén 1/2. Mezőgazdasági vízszolgáltatáson belül a NAK Koordinálja a termelők távlati öntözési fejlesztéseit Ösztönzi a helyi gazdálkodók összefogását az uniós források igénybevételéhez Szakmai támogatást nyújt, hogy a táblán belüli öntözési és vízfelhasználási hatékonyságot javító beruházásokhoz az uniós támogatások igénybe vehetőek legyenek. Elősegíti, hogy az öntözés fejlesztések a főművi (állami vízilétesítmények) és az üzemi területen (a gazdálkodók berendezéseinek fejlesztései) egyidőben valósuljanak meg. Segíti a terület használatváltást és a mélylazításos talajművelés elfogadtatását Segíti a víztakarékos technológián alapuló öntözéses gazdálkodás kialakulását Együttműködik az öntözési kataszter kidolgozásában Részt vesz az országos vízgyűjtő-gazdálkodási folyamatban Segítséget nyújt a hatékony öntözési rendszer létrehozásával kapcsolatos társulati csatornahálózat vízügyi igazgatóságok által történő átvételéhez a nem állami tulajdonú és gazdálkodói kezelésű vízilétesítmények beazonosításában

59 Jövőbeni lehetséges együttműködések 2. NAK + AKI + NAIK ÖVKI Mezőgazdasági Öntözési Kataszter Esetleges állami támogatásra irányuló igényfelmérés segítése, valamint az uniós támogatási kérelmek szakmai alátámasztása Kiszolgálja a minisztériumok (BM, FM) és a kapcsolódó szervezetek (OVF, NAK, AKI) mezőgazdasági vízhasználathoz kapcsolódó adatigényét, a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek (KSH, OECD/EUROSTAT, FAO, WHO) teljesítését (többszörös adatszolgáltatás elkerülése) Potenciális mezőgazdasági vízigényekre vonatkozó előzetes talajtani, területhasználati információk összegyűjtése. Adatszolgáltatók közvetlenül a mezőgazdasági termelők és vízhasználók - a gazdálkodóknál keletkezett adatok elektronikus beadása. A gazdálkodók a rendszeren keresztül választ kapnak az általuk művelt terület öntözhetőségére, illetve mely termelőkkel kell szövetkezniük annak érdekében, hogy öntözésfejlesztési beruházást tudjanak indítani. A MÖK alapul szolgál a Vidékfejlesztési Programok és az öntözéstámogatási rendszerek kidolgozásához, a vízkészlet oldali szabad kapacitások és a vízjogi engedélyes vízhasználatok megjelenítésével. VIZIKÖNYV-i okirattár, mint kiemelt közhiteles nyilvántartás digitalizálása és megfelelő archiválása. Víztakarékos technológiák alkalmazását elősegítő módszertan A tervezett módszertan összeállítása részben az aszálykezelési terv és az aszálystratégia kidolgozásának előkészítését is segíteni fogja. Indikátorok, mérőszámok, súlyozások meghatározásával lehet a területhasználatot, a mezőgazdasági termelést, a termesztéstechnológiát, agrotechnikát mérni Az AKI és a NAIK ÖVKI öntözésre alkalmas területi lehatárolási térképet készít Öntözési Egyesület bevonása javasolt a módszertan kidolgozásába

60