XXI. évfolyam 5. szám. szerkesztői üzenet reményi zoltán ünnepi üzenete

Átírás

1 2006. IV. negyedév.

2 XXI. évfolyam 5. szám IV. negyedév Szakáli Anna BÉKÉS KARÁCSONY Békés karácsony, hópihe álom, leszálló este, titkos némaság. Csak a falióra csendes tik-takja, ismétli egyre szívünk óhaját. Fenyőillatban fürdik az utca, bent a házakban arany lesz a fény. Apák gyújtanak illatos gyertyát, szeretet éled most e földtekén. Mozdulatokban nagyanyák élnek, simul a tészta a kezek alatt, fahéj, szegfűszeg és méz illatoz, a százéves kredenc ünnepet tart. Az összejöttek, asztalhoz ülnek. Előkerülnek a régi mesék, s mire elfogynak kalácsok, sültek, lebegnek köröttük éjtündérkék. Csilingelő hóhullású éjen, gyermekek néznek kíváncsian rád: elhiszed-e még? S arcod kipirul, mikor a nagy csodát elmondanád. Aztán az álom elviszi őket, marad a kávé, bor az asztalon. Már csak az öreg és a felnőttek beszélgetnek halkan a pamlagon. Álmos lett az éj, suttogó a csend, büszkén áll díszeiben a fenyő. Valamire még vár rezzenetlen, s fényről álmodik, míg eljár az idő. Egy ének zsong áhítatba öntve... pásztorok járnak, messze száll a hang. Ló dobog, szánt húz a zajt felverve, s felcsendül vígan az éji harang december 3. Tartalom szerkesztői üzenet reményi zoltán ünnepi üzenete TELJESÜL A DRV ZRT ÉVI ÜZLETI TERVE A MŰSZAKI SZAKTERÜLET ÉVI FELADATAINAK ÁTTEKINTÉSE AZ ÚJ SZEMLÉLETHEZ FIATAL SZAKEMBEREK KELLENEK... ÚJ FEJLESZTÉSI FŐMÉRNÖKÜNK, SUHAJDA ZSOLT BÚCSÚZÓ TERÜLETI IGAZGATÓINK FIATAL FŐMÉRNÖK A SOMOGY-PÉCSI TERÜLETEN INTERJÚ AZ ÁTALAKULT ÜZEMVEZETŐSÉGI SZERVEZET VEZETŐIVEL Az új Jogi és Igazgatási Osztály vezetője: Dr. Gombai Dénes Rövid hírek drv-naptár AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT TOVÁBBFEJLESZTÉSE CAFETERIA futó projektjeink Work-shop Lipcsében VI. ORSZÁGOS VÍZIKÖZMŰ SZERELŐVERSENY MINISZTERI ELISMERÉS ÁNGYÁN RUDOLFNAK OROSZ DELEGÁCIÓ TÁRSASÁGUNKNÁL SZAKMAI LÁTOGATÁS A BERLINI VÍZMŰNÉL KONFERENCIA KESZTHELYEN ÉRDEKKÉPVISELETI OLDALAK BÚCSÚ A 2006-BAN NYUGDÍJBA VONULÓ KOLLÉGÁKTÓL VÍZMONDÓ Érdekes hobbijú munkatársunk Felelős kiadó: Reményi Zoltán elnök-vezérigazgató Felelős szerkesztő: Kollár József Kiadja a DRV Zrt. megbízásából a Balatonpress Kiadó 8600 Siófok, Mikszáth K. u. 19/b. Tel./fax: 84/ balatonpress@balatonpress.hu, Nyomtatta és fűzte: Kvadrát 97 Kft. Felelős vezető: Bánátiné Szabó Zsuzsanna Címlap: Dencsi Dezső Med-Press Kft. Siófok, Fürst S. u. 1. Tel.: 30/ Fax: 84/ dencsid@medpress.hu Dunántúli Regionális Vízmű Zrt Siófok, Tanácsház u. 7. Telefon: 84/ Fax: 84/ drv.zrt@drv.hu Internet:

3 2006. IV. negyedév kiadványok Tisztelt Olvasóink! Immár több mint két évtizedes múlttal rendelkező vállalati újságunk több változáson esett át az elmúlt 21 év folyamán, címét, megjelenését és tartalmi elemeit tekintve egyaránt. Jómagam egy éve vettem át a DRV Hírek szerkesztői feladatait, s ebben az időszakban kollégáimmal együtt igyekeztünk fenntartani és fejleszteni a lap elődeim - Jánossy Gábor és Dónucz László - által kialakított színvonalát. Most örömmel nyújtjuk át Önöknek az új köntösbe öltözött DRV Híreket, mely modern arculattal, színes belső oldalakkal várja olvasóit. Terveink szerint a jövőben a szervezeti hírek és szakmai anyagok mellett egyre több képpel, új rovatokkal igyekszünk majd érdekesebbé, változatosabbá tenni a lapot. Mindehhez szívesen vesszük munkatársaink közreműködését is, ezért bátorítom Önöket, hogy keressék szerkesztőségünket kérdéseikkel, javaslataikkal, esetlegesen írásaikkal. Örömmel látunk minden olyan fotót is, amely bemutatja Társaságunkat, kollégáinkat, tevékenységünket és mindennapjainkat, hiszen a DRV Hírek rólunk szól. Remélem, lapunk elnyeri tisztelt Olvasóink tetszését, és a jövőben is szívesen veszik kézbe, ha tájékozódni kívánnak Társaságunk híreivel kapcsolatosan. Köszönjük eddigi megtisztelő figyelmüket! Kollár József felelős szerkesztő Vízkincstől a DRV Hírekig - az alapító szerkesztő emlékei ban, Rózsavölgyi Imre vezetése alatt a DRVV területi gyarapodásával megfogalmazódott a rendszeres kommunikáció és szükségessége. Andrássy Antal veszprémi és Baranyi Pál székesfehérvári újságírókkal elindítottuk vállalati újságunkat, mely a Vízkincs nevet kapta és évente négyszer jelent meg. A kollégák, az olvasóközönség megszokta és elfogadta a kiadványt. Kiderült, hogy a cégen belül is van újságírói múlttal rendelkező kolléga - Balogh Endre - aki ezt követően szintén közreműködött az újság készítésében. Később a működési terület bővülését tükrözve a lap címe Dunántúli Vízkincs-re változott. Érdemes csinálni - Dónucz László a DRV Hírekről márciusában vettem át az akkor 16 éves múlttal rendelkező DRV Hírek főszerkesztői feladatait Jánossy Gábor kollégámtól. A munkatársak közreműködésével gyorsan összeállt az első általam szerkesztett lapszám, amelyet további 19 szám követett 2005-ig. Az aktuális információk közzététele mellett igyekeztünk a lapot kicsit magazin jellegűvé formálni, új rovatokat indítottunk. Így kerültek az újságba a többgenerációs DRV-s családokat bemutató írások, Balogh Endre kollégám nyugdíjba vonulásával egyedül maradtam, és az egyéb teendők mellett egyre több nehézséget okozott a lap összeállítása. Ekkor változtattuk a lap címét DRV Hírekre, terjedelme ez idő tájt alig volt több, mint a mai Hírforrás, de állva maradtunk. Aztán jött a Siófoki Hírek szerkesztője Gyarmati László, aki felinjekciózta a kiadványt, egészen 2000-ig, amikor is megváltam PR vezetői beosztásomtól. A lap tovább élt Dónucz László, majd Kollár József és munkatársai közreműködésével. Így a múlt bugyrában kutatva azt mondhatom, hogy némi büszkeség tölti el a szívemet, látva a folytatást, a minőségi változásokat a külső megjelenést és a tartalmat illetően, hiszen jelen voltam egy vállalati újság születésénél, ami megérte a felnőtt kort. Jánossy Gábor üzemvezetőségeinket bemutató cikkeink, vagy éppen az érdekes hobbival rendelkező munkatársainkkal készített riportok. Szerkesztői munkám során számos pozitív visszajelzést kaptam szakmai körökből és a kollégák részéről egyaránt, ami megerősített abban, hogy érdemes csinálni, abban, hogy vállalati lapunknak rendkívül fontos szerepe van a hiteles tájékoztatásban, feladataink, eredményeink és munkatársaink jobb megismerésében. Dónucz László.

4 Kedves Kollégák! Egy újabb esztendő végéhez érkeztünk, egy olyan esztendőéhez, amely jelentős és mélyreható változásokat hozott Vállalatunk életében ban a változó piaci körülményekhez és a tulajdonosi elvárásokhoz igazodva felgyorsultak és részben befejeződtek a Társaság átfogó szervezetkorszerűsítési folyamatai. A változások egy modern, versenyképes DRV létrehozását célozzák, amely alkalmas arra, hogy szervezetében és működésében megújulva meghatározó szerepet játsszon a régió víziközmű szolgáltatásában. Mindehhez - működési színvonalunk megtartása és fejlesztése mellett - egyre hatékonyabban; alacsonyabb költségekkel és rugalmasabb szervezettel kell működnünk a jövőben. Az elmúlt év tapasztalatai nyomán szilárdan hiszem, hogy a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. az elkövetkezendő években - kitűzött céljaihoz igazodva - bejárja azt a fejlődési pályát, amelyet szakmai-gazdasági súlya indokol, és tovább erősíti pozícióját a - Mindenekelőtt arra kérem, értékelje a DRV 2006-os évét gazdasági szempontból! - A 2006-os gazdasági évre elmondható, hogy a Cég szempontjából sikeres, ami azt jelenti, hogy Társaságunk várhatóan teljesíteni fogja az üzleti tervben szereplő eredményt. E mögött az egyszerű tény mögött rendkívül nagy erőfeszítések állnak. A kedvező időjárás ellenére az alaptevékenységnél -első sorban a szennyvízszolgáltatás tekintetében - elmaradás mutatkozott a tervezett értékekhez képest, mind a mennyiség, mind az árbevétel vonatkozásában. Jelentős terhet rótt Társaságunkra a kormányzati intézkedések hatása, ezek közül is elsősorban az energiaköltségek emelkedése, ami számszerűsítve 100 millió Ft körüli többletköltséget jelentett. Fontos megemlítenünk, hogy a létszámleépítés költségei 2006-ban mintegy milliós egyszeri ráfordítást jelentettek a Társaságnak. cégvezetés hazai víziközmű-szolgáltatási piacon. Mindez még nagyon sok munkát igényel, de úgy vélem, hogy 2006-ban a legfontosabb lépéseket megtettük ebbe az irányba és ez mindannyiunk közös sikere. Megtiszteltetés számomra ezt a kollektívát irányítani, mely bizonyította, hogy képes a megújulásra és alkalmas a változások következetes véghezvitelére. Engedjék meg, hogy az ünnepek közeledtével kifejezzem Önöknek köszönetemet a évben végzett munkájukért. Köszönöm szakmai és emberi elkötelezettségüket, amellyel a mindennapokban hozzájárultak Cégünk működéséhez és fejlődéséhez, valamint köszönöm mindazt a többlet erőfeszítést, türelmet és kitartást, amely elengedhetetlen volt a változások megfelelő ütemű végrehajtásához. Azt kívánom, hogy a jól végzett munka örömével pihenjenek az Ünnepek alatt szeretteik körében. Cégünknél jelentős projekt tevékenység folyik, ami a kollégáktól elvárt többletteljesítmény mellett plusz anyagi forrásokat is kíván, ezzel az év elején még nem számoltunk. A DRV Zrt. rugalmasságát mutatja, hogy ilyen körülmények között is tudott olyan intézkedéseket hozni, amelyek elősegítették a tervezett eredmény megvalósulását. Ez nem volt egyszerű és bizony megszorításokkal is járt. Szigorú költséggazdálkodást vezettünk be, például le kellett állítanunk bizonyos beszerzéseket és fenntartási munkálatokat kellett átütemezni a jövő évre. Az intézkedéseknek köszönhetően végül is várhatóan sikerül teljesíteni az üzleti tervet, melynek nyomán sor kerülhet egy év végi egyszeri bér kifizetésre, ami - úgy gondolom - elismerése a kollégák munkájának, akik egész évben tettek azért, hogy a céljaink megvalósuljanak. - Milyen várakozásokkal tekint az elkövetkezendő évekre? IV. negyedév Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet mindannyiuknak! Reményi Zoltán elnök-vezérigazgató Teljesül a DRV Zrt évi üzleti terve - Interjú Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettessel - - A DRV Zrt.-nél gördülő tervet készítünk, tehát 3 évre tervezünk. Most re készítettük el a gördülő tervet, amiben bizonyos feltételekkel már tudtunk számolni. A sarokszámokat megvitatta az Igazgatóság, jelenleg zajlik az átdolgozás és a részletek kidolgozása. Ebben az óvatosság elve alapján egy mérsékelt mennyiségi növekedéssel számoltunk, sőt jövőre visszaeséssel, majd a következő években mennyiségi stagnálással. - Mennyire lehet szinkronba hozni a tervezést és a stratégiát, ami gyakorlatilag csak most készül? - Ez már a következő évi üzletpolitikai célok meghatározásánál is okozott gondot, de úgy vélem, hogy a jövő év elején szinkronba kerül a két folyamat. A stratégiaalkotás során a 3 év múlva elérendő célokat tűztük ki. A 3 éves üzleti terv során pedig egy viszonylag óvatos becsléssel kalkuláltunk. - Összefoglalóan úgy gondolom az a tény, hogy a Társaság ilyen volumenű változásokat nagyobb zökkenők nélkül tudott kezelni és a jelentkező többletköltségeket ki tudta gazdálkodni, illetve pótolni tudta az elmaradó bevételeket, azt mutatja, hogy a DRV Zrt. stabil, mindamellett rugalmas vállalat, ami rendkívül bíztató a jövőre nézve. Kollár József.

5 2006. IV. negyedév fókuszban A műszaki szakterület évi feladatainak áttekintése évi utolsó számunkban igyekszünk áttekinteni mindazokat a fő feladatokat, amelyeket Társaságunk az év során sikeresen megvalósított. A műszaki szakterület eredményeiről Májer József közműigazgatóvezérigazgató helyettest kérdeztük. Egyik legnagyobb feladatunk a vízveszteség csökkentés ez évi programjának teljesítése volt. Ebben a korábbiakhoz képest paradigmaváltás történt, mind a módszerekben, mind az eszközrendszerben és reményeink szerint az elkövetkezendő 3 évben tudjuk teljesíteni azokat az értékeket, amiket az Igazgatóság számunkra előírt. Kiemelt programunk volt ebben az évben az üzemfelügyeleti rendszerek fejlesztése. Elkészült a Társaság üzemirányítási koncepcióterve, amelynek ismeretében már jelentős fejlesztések is történtek ebben az évben, pl. Somogy megye területén. Jelentős előkészítő munkálatokat folytattunk a sérülékeny vízbázisokkal kapcsolatosan. Minden problémát feltártunk, előírtuk a teendőket és igyekszünk elősegíteni az ú.n. védelembe helyezési dokumentációk elkészítését. Mint ismeretes egy ilyen sérülékeny vízbázisnál következett be az aszófői havária helyzet. Az eset körülményei ismeretesek, itt inkább annak a jelentőségét emelném ki, hogy ebben az esetben jól használtuk ki a Cégben rejlő erőforrásokat és gyorsan megoldottuk a problémát. Ebben egyébként rendkívül fontos szerepet játszott a laboratóriumi hátterünk, amely nagyon komoly szakmai segítséget nyújtott a probléma lehatárolása és nyomon követése terén. Az eset nyomán elkészült egy Társasági szintű havária terv. Megtörtént a vízmérő leolvasás szervezeti és technológiai megújításának az előkészítése. A döntések nyomán indul a gyakorlati megvalósítást célzó projekt, ami áttörést jelenthet a cég leolvasási tevékenységében. Kiemelt műszaki eredmény, hogy befejeződött a Balatonrendes-Ábrahámhegy- Badacsonytomaj szennyvízcsatorna hálózat főművi kiépítése. Bár itt jelentős csúszás történt, de a tényleges átadás a működtetésre szeptember 7-én megtörtént, a rendszer azóta zavartalanul üzemel. Méreteiben és terjedelmében még ennél is nagyobb a velencei KIOP beruházás, amelynél a szennyvíztelep próbaüzeme megkezdődött, és az elvezető rendszer legnagyobb része szintén átadásra került. Itt több mint fogyasztó belépése várható a rendszerbe. Ottani kollégáink szintén átlagon felüli munkateljesítményt nyújtottak a csatorna felülvizsgálatok során. Ebben az évben csökkentek a vízátadások, ezt megpróbáltuk követni a költségek csökkentésével és elkezdődött ezeknek a rendszereknek a műszaki és költség felülvizsgálata. Az egyik ilyen fontos terület a Pécs-Mohácsi, ahol jelentős költségcsökkentéseket tudtunk elérni. Elindult ebben az esztendőben az energiaracionalizálási program, amelynek az idei évben elkészülnek a tervei és jövőre az energiafelhasználásunkat - legalábbis naturáliákban mindenképp - csökkenteni fogjuk a működési területünkön. Nagy siker volt ebben az esztendőben, hogy a tab-zalai vízbiztonsági rendszerünket a minősítő cég az ISO es szabvány szerint minősítette. A jövőben szándékunkban áll a vízbiztonsági rendszerek további településeken való kiépítése. Technológiai és technikai újdonságaink közül kettőt említenék. Az egyik a balatonlellei szennyvíztelep szaghatásainak kiküszöbölése volt, a másik az újlaki szennyvíztelepen alkalmazott UV csírátlanító berendezés, ami a szennyvízben lévő baktériumokat nem kémiai úton pusztítja el, hanem UV sugarakkal. A vízterhelési díjak terhére jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre, pl. számos telepünkre on-line műszerek kerültek. Az év legnagyobb horderejű változása az SZK II. volt, ami hosszú előkészítés után viszonylag gyors megvalósítást igényelt. Az üzemvezetőségek száma 29-ről 16-ra csökkent, ez óriási szervezeti változás. Megszűntek a területi igazgatóságok, ez szintén nagy jelentőségű, és a központi szervezet feladatvégzés szempontjából szintén megváltozott: több feladattal, létszámában megerősödve várja most már az új munkamegosztás mellett a feladatokat. A további változások között meg kell említeni, hogy két terület - a beszerzés és a logisztika - a gazdasági területhez kerül. Jövő évi feladataink között szerepel többek között az üzemfelügyeleti rendszerek további bővítése, Pákozd vízellátásához 4,8 km hosszan egy 300-as vezeték kiépítése, valamint a Nyugat-balatoni RV rekonstrukciója, aminek a fő célja, hogy a nyírádi vízbázisból minél nagyobb mennyiségű vizet tudjunk átadni részben Balatonfüred irányába, részben pedig Fonyód és a déli part irányába. Említettem már a vízátadások kérdésének a mélységi vizsgálatát - ami kiemelt program lesz - az energiaracionalizálás szintén, illetve folytatódik vízveszteség csökkentő programunk is. Kollár József.

6 drv portré IV. negyedév Az új szemlélethez fiatal szakemberek kellenek Interjú Molnár Bélával nyugdíjba vonulása alkalmából Nem könnyű bejutni Molnár Béláékhoz. Az ajtó mögött hatalmas lendülettel leng a hinta, rajta az egy szem unoka, a 27 hónapos Ádám. Bizony a látogatónak óvatosan kell lépkednie, ha el akarja kerülni a karambolt a hintával A DRV Zrt. fejlesztési főmérnöke, Molnár Béla szeptember 30-án ment nyugdíjba, azóta időnként főállású nagypapaként feleségével együtt vigyáz építőmérnök fia kisgyermekére, az unokára. - Húsz évet töltöttem a DRV Zrt., illetve jogelődeinek szolgálatában meséli, miközben felesége foglalkozik a háttérben Ádámmal. - Érdekes párhuzam az életemben, hogy a Cég 1970-ben alakult át Balatoni Vízművekből Dunántúli Regionális Vízmű Vállalattá, s én pont akkor - az átalakulás közepette - hagytam el a céget. Tizenhat évet dolgoztam az OVIBER-nél, de közben végig kapcsolatban álltam a DRVV-vel, hiszen az elkészült létesítmények többsége célcsoportos beruházásból valósult meg, s ezek üzemeltetője a DRVV volt, ahová aztán húsz évvel ezelőtt újra visszatértem. Számomra az előbb említett párhuzamot az jelenti, hogy a cég most megint hatalmas átalakulás közben van, s én megint távozom. Nem vártam ki a 62 évet, hanem két évvel előbb kértem nyugdíjazásomat. - A szervezetkorszerűsítésben még a beruházási munkacsoport vezetőjeként vállaltam szerepet, tudásom, képességeim javával igyekeztem szolgálni a változást. Úgy gondolom azonban, hogy az új struktúrához, szemlélethez, elvárásokhoz, ezekhez a nagy volumenű változásokhoz nem egy nyugdíj előtt álló emberre van szüksége a cégnek - aki esetleg beletanul a dolgokba, majd két év múlva távozik - hanem fiatal szakemberek kellenek. Hiszem, hogy minden tőlem telhetőt megtettem a Társaságért, s így nyugodtan mehetek nyugdíjba. - Még egy dologról szeretnék megemlékezni: Rózsavölgyi Imréről, a cég első vezetőjéről, aki húz évvel ezelőtt halt meg, s akinek elévülhetetlen érdeme többek között, hogy nagyon sok tehetséges, tisztességes fiatal szakembert hozott a céghez. Az általa létrehozott csapat hosszú távon, biztonságosan és jó hangulatú munkával dolgozott, s most ez a generáció adja át helyét az ifjabbaknak. Bízom benne, hogy ők is tovább viszik az elért eredményeinket, a jó hangulatot, az önkormányzatokkal kiépített jó kapcsolatokat. - Szép emlékekkel távozom, a munkahelyeimen olyan közösségbe kerültem, ahol jól éreztem magam, a munkámat megbecsülték, munkatársaim pedig elfogadtak. Szívesen emlékszem vissza a Balatonszéplaki Felszíni Vízmű és a hozzá kapcsolódó regionális rendszer megvalósítására a 70-es években, a siófok szennyvíztisztító létrehozására, vagy a Fonyódi Felszíni Vízmű és a Fonyód- Kaposvár közötti távvezeték építésére, és mindenekelőtt azokra a kollégákra, akikkel munkám során megismerkedhettem. Gyarmati László Molnár Béla 36 évet dolgozott a vízügyi szakmában ban került a DRVV-hez, mint beruházási főmérnök, 1994-től fejlesztési igazgatóként, 2006-tól fejlesztési főmérnökként tevékenykedett. Szinte valamennyi Balaton térségi víz- és szennyvíz létesítmény tervezésében, kivitelezésében jelentős szerepet töltött be. Utolsó, és egyben legemlékezetesebb beruházásának a Balatonrendes- Ábrahámhegy szennyvíz főművi beruházását tartja, amely idén nyár végére készült el, s amely a hattyúdala volt a cégnél..

7 2006. IV. negyedév drv portré Új fejlesztési főmérnökünk Suhajda Zsolt Molnár Béla nyugdíjba vonulását követően Suhajda Zsoltot bízta meg Társaságunk vezetése a fejlesztési főmérnöki teendők ellátásával. Kinevezése kapcsán szeretnénk bemutatni az új főmérnököt a DRV Hírek olvasói számára. - Kérem, mondjon néhány szót szakmai pályafutásáról és a családjáról! - 33 éves vagyok, a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem általános építőmérnökként. Az egyetem elvégzése után, ben kerültem a DRV-hez. Friss diplomásként a Tabi üzemvezetőségen dolgoztam üzemvezető-helyettesként, majd a Dél-balatoni Igazgatóságon víztechnológusként, később pedig üzemviteli csoportvezetőként október 1-je óta vagyok a Társaság fejlesztési főmérnöke. Az új munkakörbe való beilleszkedést nagyban segítette a munkatársak hozzáállása és segítőkészsége. Két évvel ezelőtt alapítottam családot, idén októbertől egy kislány boldog édesapjának mondhatom magamat. Feleségem Nagy Krisztina szintén a DRV munkavállalója. Hobbim az utazás, kirándulás, számítógépezés, azonban jelenleg minden szabadidőmet a gyermekemmel töltöm. - Milyen kihívások előtt áll Társaságunk fejlesztési főmérnökeként? - Rendkívül fontosnak tartom a Társaságunk előtt álló lehetőségeket, mely a versenyképesség növelését eredményezheti minden területen. Az EU tagság révén hazánk mintegy 22,4 milliárd euró összegű támogatás lehívására lesz jogosult 2007 és 2013 között. Ehhez a pénzforráshoz azonban csak akkor juthatunk hozzá, ha megalapozott, előkészített és életképes projektekkel rendelkezünk, melyeket szakmailag megfelelően kidolgozott pályázati csomagok támogatnak. Ennek kapcsán a legfontosabb feladatnak a pályázati lehetőségek feltárását és kihasználását tartom, természetesen az önkormányzatokkal szorosan együttműködve. A pályázatok elnyerése révén lehetőségünk nyílna vízminőségjavító, környezetvédelmi beruházások előkészítésére és megvalósítására, illetve a víziközművek korszerűsítésére, fejlesztésére. A másik nagy kihívást a költséggazdálkodás további racionalizálása jelenti, mely alapfeltétele a Társaság még eredményesebb működésének. Az egyes szakterületekkel közösen kell megvizsgálnunk, hogy mely területeken lehet szükség esetén akár megtérülő technikai, technológiai fejlesztésekkel az üzemeltetési költségeinkből lefaragni. Ennek a folyamatnak az egyik kiemelt területe az energiaköltségek kérdése, jelenleg indítunk egy projektet, mely ezen költségek csökkentésére irányul. - Melyek a főbb célkitűzései a jövőre nézve? A társasággal szemben támasztott tulajdonosi és fogyasztói elvárások teljesítése új feladatot jelent a beruházás és a logisztika területén is. A szervezeti struktúra változása miatt közvetlenebb munkakapcsolat kialakítása szükséges az irányításom alá tartozó területen a központi szakosztályok és az üzemvezetőségek között. Ez a feladat a központi dolgozók elméleti felkészültsége mellett alapos műszaki, gyakorlati ismereteket is igényel. Kiemelten kezelem a dolgozók szakmai ismereteinek bővítését, és a társaság céljaival való azonosulás érdekében az információáramlás erősítését a dolgozók felé. Lényegesnek tartom, hogy ne ragadjunk le a régi módszereknél, hanem keressünk új megoldásokat is. Fontosnak tartom a munkatársak és saját magam folyamatos továbbképzését. Korrekt munkakapcsolat kialakítására törekszem a szakosztályokkal és az üzemvezetőségekkel, ugyanúgy, mint eddigi munkaterületeimen. - Milyen fontosabb beruházást említene a közelmúltból? szeptember 7-én került sor a Balatonrendes-Ábrahámhegy főművi szennyvízelvezető rendszer a műszaki átadás-átvételi eljárására és a próbaüzem indítására. Az Önkormányzatok kérésére azokban az utcákban, ahol a teljes talajkonszolidáció nem valósult meg, ideiglenes úthelyreállítás történt, a végleges aszfaltburkolatos helyreállítást a kivitelező április 30-ig végzi el. A műszaki átadás átvételi eljárás után megkezdett egy hónapos próbaüzem sikeresen megtörtént. A jelen beruházásban kivitelezett regionális szennyvíz vezetékrendszer zavarmentesen üzemel november 21-én tartottuk a próbaüzem lezárását és a műszaki átadás-átvételi, valamint üzembe helyezési eljárást. - Milyen jelentősebb beruházásokat terveznek jövőre? Terveink között szerepel a Velencei-tó északi térségében a vízellátás fejlesztése. Az északi terület fejlesztésének gátat szab a régebben kiépített szállító vezeték kapacitáselégtelensége. Velencei-tó térségi ivóvízellátó rendszer főművi fejlesztésével jelentősen növekedhetne a tó térségének biztonságos vízellátása. Szeretnénk jövőre megvalósítani a Nyírád-Darvastó összekötő vezeték kiépítését, melyet a Sümegi Regionális Vízmű jelenlegi darvastói vízbázisának vízminőségi problémái tesznek szükségessé. A Balatonfüredi és a Fonyódi Felszíni Vízművek szezonális üzemeltetését is szeretnénk jövőre megoldani. Drescherné Horváth Andrea.

8 drv portré IV. negyedév Búcsúzó területi igazgatóink A szervezetkorszerűsítéssel párhuzamosan volt területi igazgatóink közül három olyan vezető távozott Cégünktől, akiknek tevékenysége, szakmai munkássága szorosan összekapcsolódott a DRV elmúlt évtizedeivel. Saját területükön mindhárman fontos szerepet játszottak a Társaság fejlődésében, gazdasági-társadalmi kapcsolatrendszerének kiépítésében és ápolásában. Távozásuk alkalmából pályafutásáról, legemlékezetesebb időszakaikról, feladataikról és elkövetkezendő éveikről kérdeztük Dr. Solti Dezsőt, Palánki Jánost és Bóta Lászlót. Az elmúlt évtizedek alatt mindig örömömet leltem a munkámban Palánki János Szakmai pályafutásom nagyon egyszerűen alakult, hiszen az első és az utolsó munkahelyem a DRV, illetve jogelődei. Eredetileg nem vízügyi szakembernek készültem, az első szakmám mezőgazdasági gépész, később viszont megszereztem a vízellátás, csatornázás, és egészségügyi szakmérnök diplomát a budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. A vízműhöz feleségem révén kerültem, aki már 1967-től a Balatoni Visszatekintve azt hiszem, nincs mit megbánnom Bóta László A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen diplomáztam 1973-ban, és három évvel később már a Somogy Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál dolgoztam vízgazdálkodási osztályvezetőként. Bőségesen akadtak feladataink, hiszen mintegy száz Somogy megyei település vízellátásáról kellett gondoskodni ban integrálódtunk az immár új néven tevékenykedő Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatba. Az eszközeink korszerűbbé váltak, nőtt a technikai színvonal, egyre jobban tért hódított az automatizálás és felgyorsultak a különböző fejlesztések. Rendbetettük a vízműveket, majd pedig megfeszített program és tervkészítések után addig soha nem tapasztalt fejlesztésekbe foghattunk - a nagyvállalat kedvező pénzügyi, technikai kondícióira építve. A beruházások, fejlesztések irányításában, majd az elkészült létesítmények működtetésében először osztályvezetőként, majd l987-től a Somogyi Megyei Igazgatóság vezetőjeként vettem részt. Visszatekintve azt hiszem, nincs mit megbánnom. A változó társadalmi, gazdasági környezetben jószerivel mindig sikerült a cégünkkel szemben támasztott követelményeknek, elvárásoknak eleget tenni. Az önkormányzatok döntő többségét sikerült a DRV mellé állítani, azt követően is, hogy területünkön a vízművek többségével immár Vízműveknél dolgozott. Én júniusában álltam munkába Balatonfüreden, ahol először gyakornokként, később műhelyvezetőként, majd üzemviteli csoportvezetőként tevékenykedtem ban az akkori igazgató, Rózsavölgyi Imre kért fel a Keszthelyi Üzemfőmérnökség irányítására, melyet Topschál úr bíztatására fogadtam el. Az elmúlt évtizedek alatt mindig örömömet leltem a munkámban, mely rendkívül sok élményt szerzett nekem. Az itt eltöltött hosszú évek alatt voltam üzemfőmérnök, üzemigazgató, majd pedig igazgató, s végül ez utóbbi beosztásból vonultam nyugdíjba. Fiatal, egyetemről kikerült szakemberként személyesen tapasztalatokat szereztem az 1970-es Tiszamenti árvízvédekezésben, melyet akkoriban nagy társadalmi összefogás jellemzett. Ekkor értettem meg a vízügyi ágazat jelentőségét, akaratát, összefogását és példamutatását. A legemlékezetesebb időszakot a as évek jelentették, hiszen a víziközmű szolgáltatás területén ekkor zajlott a legnagyobb fejlődés. Meg kellett oldanunk a Balaton vízellátását, szennyvízelvezetését, a regionális művek kialakítását, melyek a mai napig a társaság szolgáltatásainak döntő bázisát képezik. Büszkeséggel tölt el, hogy személyesen is részt vállaltam a megvalósításukban. Ebben az időszakban jelentkeztek olyan feladatok is, amelyek valódi kihívást jelentettek, például Nemesgulácson két hónap alatt kellett az ivóvízellátó rendszert kiépítenünk. A munka Rózsavölgyi Imre irányítása alatt szinte éjjel-nappal folyt, mégis jó érzéssel töltött el bennünket, ahogy láttuk kezünk nyomán a fejlődést. Ezt a korszakot egyébként a hidro-imperializmus időszakaként szoktam jellemezni. Később ilyen nagy volumenű fejlesztésre nem került sor. A szakmát igyekeztem nemcsak íróasztal mellől megismerni, a gyakorlati tudás és a tapasztalat megszerzésére mindig nagy hangsúlyt fektettem. A szakmánk egyik jellegzetessége, hogy óriási helyismeretet igényel, ezért mindvégig igyekeztem alaposan megismerni az irányításom alá tartozó területet, a hozzá tartozó rendszerekkel együtt. Velem együtt a nejem is az idén kezdte meg nyugdíjas éveit, s természetesen minél több időt szeretnénk a három fiú unokánkkal együtt eltölteni. Emellett szabadidőmet szívesen szentelem a horgászatnak is. Drescherné Horváth Andrea ők rendelkeznek. Az üzemeltetés, szolgáltatás koncessziós jogának megszerzése, megtartása az elmúlt tíz évben roppant kemény munkát követelt meg, sokat ütköztünk az illetékes díjmegállapítókkal, megannyi testületi ülés vitáiban kellett a közös érdeket megtalálni. A koncessziós pályáztatások során néhány település nem minket választott. A legérzékenyebben Kaposvár kiválása érintett bennünket, mivel elveszítettük az ivóvíz-értékesítési piacunknak csaknem felét, emellett Csurgó is elkerült tőlünk A közműépítésnek, fejlesztésnek, az ehhez kapcsolódó különböző vállalkozásoknak meglátásom szerint még jó ideig lesz perspektívája, így mostanában gyakran elgondolkodom azon, nem kellene-e nekem is váltani. Egyszer már elmulasztottam, hogy önálló vállalkozásba fogjak, talán most nem hagyom ki a lehetőséget. Andrássy Antal írása nyomán Volt területi igazgatóink munkásságát Cégünk vezetősége és kollektívája nevében köszönjük és további sikeres, élményekben gazdag éveket kívánunk!.

9 2006. IV. negyedév drv portré Számomra mindig csak megoldandó feladatok léteztek Dr. Solti Dezső 1964-ben Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán szereztem diplomát, ahol vízellátás és csatornázás szakra specializálódtam. Elsőként a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatnál álltam munkába, ahol kivitelezőként tevékenykedtem, majd még ebben az évben átkerültem a Komlói Vízműhöz ban nősültem meg, majd az év végére megszületett a fiunk is. A család és az idősödő szüleink miatt Pécsett kerestünk magunknak lakást ben aztán megváltam a Komlói Vízműtől, és a Pécsi Vízműnél helyezkedtem el, miközben még 7 évig szaktanácsadó maradtam Komlón. Közben a család tovább gyarapodott, ugyanis 1969-ben megérkezett a középső lányunk is ben másoddiplomáztam, a következő évben pedig világra jött a harmadik gyermekem ben elvégeztem a gazdasági mérnöki szakot, de a bokros teendőim miatt csak 1977-ben szereztem meg a diplomámat ben először főmérnök lettem, majd az év végén kineveztek a Pécsi Vízmű igazgatójának. Rövid kitérő után elején helyezkedtem el a DRV Rt. Pécsi Üzemigazgatóságán. A terület nem volt ismeretlen a számomra, mert az Üszögi telep és a Pécs-Mohácsi Regionális Vízmű I. üteme korábban a Pécsi Vízműhöz tartozott, csak január elsejétől került a DRVVhez. Ezután kezdődött meg a fejlesztése, amelynek során elkészült a Pécs-Mohácsi Regionális Vízmű II. üteme. Miután a Pécsi Üzemigazgatóság akkori igazgatója, Csonka Ferenc nyugdíjba vonult, engem neveztek ki a területi igazgatóság élére. Szerencsém volt a szakmai életben, sok érdekes munka van a hátam mögött, ezek közül az egyik legemlékezetesebb pedig részben a DRV-hez kötődik. Amikor még csak a felszíni vízmű üzemelt a Mohács- Pécsi Vízműrendszeren, behatárolt volt az a vízmennyiség, amit Üszögpusztáról Pécs rendelkezésére lehetett bocsátani. Ennek a vízmennyiségnek egy része, mintegy napi köbméter iparivíz célokat szolgált. Akkor született meg a gondolat, hogy a szennyvíztisztítás III. tisztítási fokozataként olyan víztisztításban általánosan használt technológiát vezessünk be a szennyvíztisztításban, melynek révén a tisztított szennyvízből iparivizet lehet előállítani. Egy kísérleti jelleggel Hollandiából bekerült kovaföldes rámosó szűrő segítségével sikerült végül is olyan ipari vizet előállítanunk, amelyre a hatóságok megadták a felhasználási engedélyt. A maga idejében szintén újdonságnak számított, amikor a Pécsi Szennyvíztisztító Telepen az iszapvonalat zárttá tettük. Az elmúlt évtizedek alatt számomra mindig csak megoldandó feladatok léteztek. Szerencsére a kollégáim gondolkozásmódja egyezett az enyémmel: azt nézték, hogyan lehet valamit megcsinálni, nem azt, hogy miért nem. Ennek a mentalitásnak köszönhetően az általunk lefolytatott fejlesztéseket és kutatásokat mind pozitív eredménnyel tudtuk lezárni, így rengeteg támogatást kaptunk az - Beveze tőül arra kérem, mondjon néhány szót szakmai pályafutásáról! - K a p o s v á r i születésű vagyok, itt kezdtem meg szakmai tanulmányaimat a Gépipari Technikumban, majd a vízügyi ágazat felé kanyarodott az életem. A bajai Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Tagozatának Építőmérnöki szakán tanultam tovább Víz- és környezeti szakirányon. Valójában itt kezdett el kialakulni a vízhez való kötődésem. A DRV Zrt. az első és ez idáig az egyetlen munkahelyem ben kerültem a céghez, és ivóvíztechnológusként kezdtem pályafutásom. Munkám mellett folytattam tanulmányaimat, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán, kiegészítő építőmérnöki szakon, ahol ben szereztem diplomát tól műszaki vezetőként, az idei évtől pedig területi főmérnökként dolgozom. - Melyek a fő feladatai új munkakörében? - Elsősorban közvetlen felettesem, Májer József közműigazgató vezérigazgató-helyettes döntéseinek képviselete a somogypécsi működési területen. A feladatokon belül kiemelt jelentőségű az Önkormányzati kapcsolatok hatáskör szerinti fenntartása, az üzemviteli és technológiai feladatok teljesítése, irányítása a szakosztályokkal együttműködve, a hálózati veszteségek csökkentése, valamint a beruházási feladatok teljesítése. - Milyen feladatokkal találkozott ebben a rövid időszakban? -Elsősorban az elmúlt hónap két havaria eseményét emelném ki. Az egyik egy 4 méter mélységű gravitációs szennyvízcsatornavezeték meghibásodása, a másik pedig egy saját üzemeltetésű nagyfeszültségű elektromos kábel meghibásodása volt. Önkormányzatokkal történtek egyeztetések műszaki és Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól. Nem terveztem előre a nyugdíjas éveimet. Eltelt másfél hónap, és számomra leginkább a felelősség hiányzott ez alatt a rövid idő alatt. Nagy öröm számomra, hogy decemberben jelenik meg Öllős professzor úrral közös könyvünk a csatornázás üzemeltetéséről, s remélem a kollégák is hasznát veszik majd a benne foglaltaknak. Változatlanul tanítok a Bajai Főiskola és a Budapesti Műszaki Egyetem posztgraduális képzésein, ezen kívül órákat adok az Ybl Főiskolán, valamint a MAVÍZ és más oktatási szervezetek is időről időre felkérnek különböző előadások megtartására. Szívesen teszem ezt addig, amíg minden órán tudok 4-5 olyan hasznos gondolatot mondani, amit a fiatalabb generáció a munkája során hasznosítani tud. Már öt unokám van, és nemsokára születik a hatodik. A szabadidőmben szeretnék többet olvasni és több időt együtt tölteni a családommal. Erre most megvan a lehetőségem. Drescherné Horváth Andrea Fiatal főmérnök a somogy-pécsi területen Interjú Szalóczy Csabával gazdasági vonatkozásban, tervezési feladatokban működtünk közre tervezőkkel a mindennapi feladatvégzésen túl. - Melyek a fő célkitűzései új munkakörében? - Rövid távon az, hogy maroknyi csapatom azonosulni tudjon a jelenlegi szemlélettel és megfeleljünk az új elvárásoknak. Hosszabb távon az önkormányzatokkal szeretnék szorosabb kapcsolatot teremteni, és az eddig csak részben alkalmazott eljárásokat teljes körűvé tenni. Gondolok itt az önkormányzati tulajdonú létesítmények rekonstrukciós programjainak elkészítésére, az üzemeltetési optimalizációk meghatározására és a szolgáltatott ivóvíz minőségének javítására. Jelentős mennyiségű feladat van, melyeket feszített tempóban kell teljesíteni. Véleményem szerint mindenkinek időre van még szüksége a jelenlegi elvárásoknak való teljes körű megfeleléshez. Ónodi Mónika.

10 szervezetkorszerűsítés Interjú az átalakult üzemvezetőségi szervezet vezetőivel IV. negyedév Az szervezetkorszerűsítés II. ütemének lezárását követően az eddigi 24 alaptevékenységű üzemvezetőség és 5 nem alaptevékenységű üzem helyett október 1-től 4 régióban, 14 alaptevékenységű és 2 nem alaptevékenységű üzemvezetőségen folytatódik a munka. Az üzemvezetőségek - mint területi végrehajtó egységek - műszaki tevékenységük mellett a jövőben el kell, hogy lássák a költséggazdai szerepkört és a DRV Zrt. képviseletét is. Megváltozott feladataikról kérdeztük az üzemvezetőségek régi-új vezetőit. Szabados György Pécs-Mohácsi Üzemvezetőség - A szervezet átalakítást követően - mely során a Pécsi és a Mohácsi üzemvezetőség összevonásra került - neveztek ki a Pécs-Mohácsi Üzemvezetőség élére. Sok üzemvezető társamhoz képest aránylag könnyű helyzetbe kerültem, hisz műszaki vezetőként is ugyanannak a területnek az irányításáért voltam felelős, amelynek most a vezetője lettem. Elmondhatom, hogy műszaki-üzemeltetési szempontból kollektívánk ismeri és tudja a feladatát és mindent megtesz a folyamatos zavarmentes ellátás érdekében. Munkánkban az igazi kihívást a műszaki feladatok ellátásával párhuzamosan jelentkező gazdasági, gazdálkodási, munkaügyi és egyéb olyan megnövekedett adminisztrációs feladatok jelentik, amelyek eddig nem a mi hatáskörünkbe tartoztak. - Üzemvezetőségünkön elsődleges feladatnak tartom, hogy segítsünk munkavállalóinknak feldolgozni és elfogadtatni velük az átszervezésből adódó feladatmegosztások módosulását. Úgy látom, hogy hosszú távon csak úgy tudjuk a feladatainkat sikeresen ellátni, ha megértjük és elfogadjuk a társaság célkitűzéseit. Üzemvezetőségünk legnagyobb kihívása ezen túlmenően a vízátadások csökkenése miatti árbevétel kiesés kompenzálásához a lehető leggazdaságosabb üzemeltetési módok kidolgozása és bevezetése a költségeink minimalizálása érdekében. Éri László Sümeg-Tapolcai Üzemvezetőség október 1-vel összevonásra került a Tapolcai, ill. Sümegi Üzemvezetőség. Az összevonással kapcsolatban már némi tapasztalatunk van, mivel január 1-vel már egy összevonást eredményesen végrehajtottunk; ez az Ajkai Üzemvezetőség beolvasztását jelentette a sümegi egységbe. Eddig azt lehet mondani, hogy zökkenőmentesen ment a munka, a munkatársak megértették, hogy az összevonás célja a hatékonyság növelése és a költségcsökkentés. - Célom a hatékony, ütőképes, olcsóbban tevékenykedő egység kialakítása, a kettős tevékenységek felszámolása, az itt felszabaduló emberek átirányítása olyan feladatokra, amit eddig nem tudtunk eredményesen elvégezni, pl. hálózatveszteség csökkentése, kintlévőségek csökkentésével kapcsolatos feladatok, illegális bekötések feltérképezése, hálózatbejárások, vagy a regionális rendszer fokozott ellenőrzése. Az összevonással az eszközöket, gépeket, berendezéseket, járműveket eredményesebben tudjuk használni. Az önkormányzatokkal fontos a jó kapcsolat fenntartása és ápolása. Tudatosítani szeretnénk velük, hogy az eszközhasználati díjakat minél nagyobb arányban a tulajdonukban lévő művekre kell fordítani. - Szinte valamennyi önkormányzattal felvettem a kapcsolatot és tájékoztattam őket az átalakulásról. Rendszeresen tartok művezetői értekezleteket, ahol elvégezzük az összehangolási feladatokat. Az új felállás szerint lényegesen több a direkt kapcsolat a siófoki osztályokkal, ez a munka még nem zökkenőmentes. Vecsera Zoltán Fonyódi Ivóvíz Üzemvezetőség Korábban is a Fonyódi Ivóvíz Üzemvezetőséget vezettem és most az összevonás után is. A terület és ezzel együtt a feladatok azonban nagyságrendekkel nőttek. A Balatonllellei Üzemvezetőség területének egy részével és a Lengyeltóti üzemvezetőség ivóvizes ágazatával bővültünk. Szervezetileg a Nyugat-balatoni főmérnök területéhez kerültünk át. Ekkora területen már valójában koordináló, ellenőrző szerep jut az üzemvezetőnek. Az első hónap az új területek megismerésével, és a bemutatkozással telt, már amikor volt erre idő, mivel a jövő év tervezésében és ez év végéig hátralévő feladatok végrehajtásában rengeteg feladatunk van. Az új üzemvezetőségi struktúrának megfelelően meg kell találni minden területre a megfelelő embert. Nem egyszerű dolog a hosszú évekig megszokott kapcsolatrendszerek után átállni az új szervezeti felépítésnek megfelelőre. Problémát az okozott, hogy a régi terület már nem akart foglalkozni velünk, az új pedig még nem fogadta el, hogy oda tartozunk. Bár visszagondolva egy hónap alatt is sokat javult a helyzet. Nem félünk a kihívásoktól, kollégáimat ismerem, bízom bennük és támaszkodhatom rájuk a munkám során. Gilián Zoltán Velencei Üzemvezetőség - Fejér megyében három üzemvezetőség került összevonásra. A működési terület két legtávolabbi pontja közötti távolság mintegy 80 km, az üzemvezetőség létszáma megközelíti a 200 főt. Az egység működtetésével összefüggésben mindenekelőtt személyi kérdéseket kellett tisztázni. A megnövekedett működési terület a munkámat jelentősen megnövelte, ennek eredményeként az egyes feladatokat sokkal kevésbé ismerem részleteiben, ugyanakkor egyidejűleg több témában kell tájékozottnak lenni. A központi szervezetek részéről jelentős mértékű adminisztrációs többletigény jelentkezik velünk szemben, miközben ugyanolyan színvonalon kell ellátnunk a komplex vízközmű szolgáltatást. Az egyes központi osztályok között is vannak még egyeztetési hiányosságok, ilyen körülmények között sajnos az irányításra kevés az idő, és hiányzik a megfelelő kontroll is. - Amennyiben a központi szervezetek szolgáltató jellege nem alakul ki hamarosan, véleményem szerint problémák jelentkeznek az üzemvezetőségeken az állandó kétirányú teljesítési kényszer miatt. Az átalakulás előnyei reményeim szerint a következő időszakban fognak megnyilvánulni: átláthatóbb és költségtakarékosabb működés, jobb belső kommunikáció és informatikai támogatás, ebből következően gyorsabb és pontosabb döntések, illetve például az alapvető munkáltatói jogkör gyakorlásával a munkavállalók egyszerűbb irányítása. Krisztin Róbert Siófoki Ivóvíz Üzemvezetőség - Bár eddig egy ún. vegyes üzemvezetőséget irányítottam, most a DRV Zrt legnagyobb üzemvezetőségét irányíthatom. Ez egy nagyobb stábbal való együttműködést, nagyobb felelősséggel és jogkörrel való rendelkezést jelent. Személy szerint számomra új közvetlen környezetet is jelent, mivel a székhelyem Tabról Siófokra került. - Természetesen elsőszámú feladatunknak munkatársaimmal együtt azt tekintjük, hogy a folyó gazdasági évet az átalakítások ellenére 10.

11 2006. IV. negyedév szervezetkorszerűsítés a lehető legkevesebb zökkenővel lezárjuk, és a következő évet úgy kezdhessük el, hogy a jövőben meg tudjunk felelni az üzemvezetőségekkel szemben támasztott nagyobb követelményeknek. A nagyság általában plusz erőforrás lehetőségeket hordoz magában, amelyek kihasználására már az elmúlt időszakban is volt példa. A problémák leküzdését pedig jól szervezett üzemvezetőségi munkával igyekszünk megoldani. Utry Kornél Siófoki Szennyvíz Üzemvezetőség - A szolgáltatási terület nagymértékben megnőtt, mellyel együtt a feladatok száma és változatossága is növekedett. A működési területünkön az I. sz. és VII. sz. szennyvíz régión kívül Tab város szennyvíz elvezetése és tisztítása, valamint a pincehelyi szennyvíztisztító telep működtetése igen sokszínű feladat elé állítja az üzemvezetőség munkatársait. A terület nagysága miatt arra törekszem, hogy a telepeinken helyi ismeretekkel rendelkező, megbízható munkatársak segítsék a napi munka eredményes végrehajtását. Az üzemvezetőség szervezeti felépítése és a beosztásokhoz megfelelő munkatársak kiválasztása, valamint elhelyezésük is a napi feladatok között szerepel. - A megnövekedett terület irányítását csak jól szervezett, és hatékony csapatmunkával tudom elképzelni. A szennyvíztisztító telepek azok a bázis helyek, ahol az arra alkalmas kollégák a területen jelentkező problémákra azonnal reagálni tudnak. Ha rendkívüli eset történik, akkor az üzemvezetőségen belül megfelelő átcsoportosítással hatékonyan tudjuk a váratlan kihívásokat megoldani. - A szervezet-korszerűsítés megkezdése óta az üzemvezetőség dolgozóira több, eddig ismeretlen feladat hárult. A nagyobb működési területen a rendelkezésre álló létszámmal és annak megfelelő átcsoportosításával hatékonyan tudtuk a többletfeladatokat végrehajtani. Az üzemvezetőség szervezeti felépítésében a gazdasági ügyintézői munkakör betöltése még nem történt meg, ami a napi feladatok ellátását nehezíti. Talabér Tibor Keszthelyi Szennyvíz Üzemvezetőség októberében kerültem a céghez, minőségügyi koordinátorként, majd 2001-től a Regionális Üzemvezetőségen dolgoztam üzemvezetőhelyettesként. A korábbi üzemvezető nyugdíjba vonulását követően én irányítottam az üzemvezetőség munkáját idén októberig. Ekkor az üzemvezetőség megszűnt önálló egységként működni, egyik része a Keszthelyi Ivóvíz, másik része pedig a Keszthelyi Szennyvíz Üzemvezetőséghez került. Az SZK II. kapcsán kerültem a Keszthelyi Üzemvezetőség élére, a helyettesi feladatokat pedig a korábbi üzemvezető, Szalay István látja el. Az átalakítással kapcsolatban még nem tudtam utolérni magamat, hiszen a területtel és az itt dolgozó emberekkel egyaránt meg kellene ismerkednem. A Nyugat-balatoni Régió összes szennyvizét mi fogadjuk, az ellátási területünk rendkívül nagy lett, közel száz átemelő és két szennyvíztisztító telep tartozik hozzánk. Remélem, hogy az elkövetkező hónapok során sikerül mindenhova eljutnom, mert sajnos most erre van a legkevesebb időm. - A létszámunk 60 főről közel 100-ra növekedett, össze kell költöznünk egy olyan telepen, ahol nincsenek még biztosítva a megfelelő feltételek, így még meg kell oldani az irodaigényünket, valamint új szociális helységeket kell kialakítani. Az összevonás a munkában rengeteg adminisztrációs gondot is jelentett. Vecsera János Balatonlellei Szennyvíz Üzemvezetőség - A szolgáltatási területünk a korábbihoz képest jelentősen megnövekedett, hiszen a korábbi Lengyeltóti Üzemvezetőség és a Balatonújlaki Szennyvíz Üzemvezetőség ellátási területével bővültünk. A legkevesebb nehézség a balatonújlaki területen várható, ahol eddig voltam üzemvezető. A másik két területet illetően adódnak olyan problémák, melyeket a korábbi vezetőkkel együtt kell megoldanunk. - Mivel benne voltam az SZK II. projekt üzemvezetőségi munkacsoportjában, a többiekkel közösen végiggondoltuk, hogy az üzemvezetőséget hogyan kellene felépíteni ahhoz, hogy az átalakulás után működőképes legyen. Nagyon fontos feladat, hogy megtaláljuk ehhez a megfelelő embereket. Nagyon sok múlik azon, hogy az egyes területeken dolgozó művezetőkkel milyen kapcsolatot tudok majd kialakítani. Lényegesnek tartom, a megfelelő bizalmi kapcsolatot, hiszen a terület nagyságából kifolyólag egyszerre egy helyen tudok jelen lenni. Megpróbálom munkatársaimnak a megfelelő döntési szabadságot biztosítani, természetesen elvi felügyelet mellett. Az apparátus betöltése még gondot okoz, bár a belső átszervezésnek köszönhetően néhány ügyintézői státust már betöltöttünk. Folyamatban van a feladatok és a hatáskörök szétválasztása, hiszen a kiadott feladatot így lehet számon kérni. - Az összevonásra került területeket feltérképeztük, és a működést akadályozó problémákat feltártuk. Meg kell találni a módját, hogy ezeket rövid időn belül, közös erővel kijavítsuk, mert akkor kevesebb gonddal kell szembenéznünk a szennyvízrendszeren. Varjaskéri József Marcali Üzemvezetőség - Az üzemvezetőségek összevonásával megnövekedett az irányításom alá tartozó terület nagysága. Ez újabb feladatokat jelent; meg kell ismernem az ottani tevékenységeket, és embereket. A mindennapos munka mellett az eddig területi igazgatókhoz tartozó problémák napi megoldása is ránk hárul, külső segítség nélkül. - Megismerve a területen dolgozókat, úgy látom, hogy felül kell vizsgálni a munkaköröket és a hozzájuk tartozó embereket. A megfelelő embert a megfelelő helyre elvet vallom, ennek szellemében szeretném kialakítani az üzemvezetőség felépítését, szem előtt tartva az SZK II. irányelveit. A biztonságos üzemeltetést szükség esetén új dolgozók felvételével kell megoldanunk. - Az Igazgatóságok megszüntetése után az üzemvezetőségekre több munka hárul, annak minden felelősségével együtt. Az üzemvezetőségi struktúrában lévő személyek biztosítása átcsoportosításokkal került megoldásra, nem feltétlen a helyi igények figyelembe vételével, ebből adódóan a kollektív munka kissé nehézkes. A Központ a jövőben elvi és operatív irányítási feladatokat látna el, figyelmen kívül hagyva az eddigi helyi sajátosságokat, megszüntetve jól működő a helyi vállalkozókkal kialakított kapcsolatokat. Előnyt még nem tapasztaltam, bár bízom abban, hogy a megfelelő személyi és tárgyi eszközök biztosításával ez kedvezően változhat. Kiss László Nagyatádi Üzemvezetőség - A nagyatádi üzemvezetőséget nem érintette az üzemvezetőségek összevonása. Az egység maradt az átszervezés előtti felállásában mind létszámilag, mind területileg. Az üzemvezetőségen belül az SZK II.-ben megfogalmazottaknak megfelelően nekünk is olyan új feladatokat kell ellátnunk, amiket eddig nem végeztünk. Ezeket most építjük be mindennapi munkánkba. Jelenleg átmeneti időszakot élünk. Kolléganőink oktatásokon vesznek részt, mivel új feladatok kapcsolódnak munkaköreikhez. Két új kollégánk is van, akik közösen végeznek bizonyos feladatokat a nagyatádi és a barcsi üzemvezetőségen. - Az eddigi tapasztalataink némileg vegyesek. Egyenlőre az átmenetből adódó hiányosságokkal, illetve nehézségekkel küzdünk. Reméljük, hogy amikor a központosítás befejeződik, már a pozitívumok kerülnek előtérbe, például a fontos döntések gyorsabban születnek. - Én a barcsi regionális szennyvíz művezetője voltam augusztus 1-el ambíciózus feladatokkal érkeztem a Nagyatádi Üzemvezetőségre. Elsősorban szeretném a megfelelő szempontok alapján kialakítani a lehető leghatékonyabb üzemelést mind a személyügyi, mind az eszközállomány feltételeinek kialakításával, nagy hangsúlyt fektetve az irányítástechnika, illetve az üzembiztonság javítására. A megfelelő embert a megfelelő helyre szeretném tenni, ennek elérése érdekében már történtek átszervezések. A személyi hatékonyság az első lépcső, amit meg szeretnék valósítani, a másik a létszám fenntartása. Biztos vagyok benne, hogy ha lezajlanak a változások, akkor a DRV vissza tud zökkeni a régi, megszokott kerékvágásba. Drescherné Horváth Andrea Ónodi Mónika 11.

12 2006. IV. negyedév rövid hírek Sikeres felügyeleti audit a Tab-Zala Vízműnél november 16-án sikeresen lezajlott a Tab-Zala Vízmű Vízellátás-biztonsági Terv-rendszerének első felügyeleti auditja, az ISO 22000:2005. szabvány követelményei szerint. A felügyeleti audit során 9 db kiemelkedő, pozitív elem került meghatározásra, és 3 db fejlesztési lehetőségre mutatott rá a felülvizsgáló, melyek a vízellátás biztonságának további növelését segíthetik elő. A tanúsító elismerését fejezte ki a vízmű dolgozóinak, és a rendszer irányítóinak. A felügyeleti audittal egyidőben minőségügyi vezetőnk, Szebényi Tiborné szakminisztériumunkban tartott előadást. Ismertette a Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóságok, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőségek vezetői részére az új EU ivóvíz irányelv fejlesztési törekvéseit, és az ehhez szorosan kapcsolódó vízellátás-biztonsági terv-rendszerek bevezetésének tapasztalatait Társaságunknál. Az előadást fokozott érdeklődéssel fogadták a szakemberek. Kitüntették Jánossy Gábor kollégánkat Idén májusban az ÉDV Zrt. munkatársai barátságos futballmérkőzést játszottak a DRV csapatával Siófokon, ahol kollégáink 5:1-es győzelmet arattak. November 10-én került sor a találkozó visszavágójára Tatán, a tatai edzőtábor sportcsarnokában. Tartalékosan felálló csapatunk jó játékkal ugyan, de ezúttal 4:1 arányú vereséget szenvedett a házigazdáktól. A mérkőzést jó hangulatú vacsora követte, az ÉDV Zrt. oktató központjában. Tatabányai kollégáinknak köszönjük a vendéglátást! Visszavágó Tatán Siófok város minden évben kitünteti azokat a személyeket, akik a város közéletében részt vesznek, és támogató tevékenységükkel segítik a város fejlődését november 24-én a Dél-balatoni Kulturális Központ színháztermében rendezett városnapi ünnepségen Jánossy Gábor kollégánk is polgármesteri Siófok Városért elismerő oklevelet vett át több éves önzetlen tevékenységéért, mellyel a helyi nevelő-intézmények mindennapjait segítette. Megkezdődött az Európai Uniós projekt ügyfélszolgálatos kollégáink számára A Develor Rt. tanácsadó segítségével megkezdődött a HEFOP /05/ /2.0 azonosító számú projekt. November 8-9- én a Call Center vezetők képzésével indult, melyben a cég eredményességet befolyásoló tényezőkkel, a helyzetfüggő vezetés fogalmával, valamint a munkatársak fejlesztésének szabályaival ismerkedtek a résztvevők. Konfliktuskezelés témakörében két csoport képzése már megtörtént november án, valamint án 12, illetve 14 fő részvételével társaságunk hévízi üdülőjében. Lezajlott a telefonos ügyfélkezelés egyik csoportjának munkája is november án, szintén Hévízen. A 2006-os év a másik csoport december 6-7-ei képzésével zárul. 13.

13 Dunántúli Regionális Vízmû Zrt Siófok, IV. Tanácsház negyedév u. 7. Január Február Március 1 H Újév, Fruzsina 2 K Ábel 3 Sze Genovéva, Benjámin 4 Cs Titusz, Leona 5 P Simon 6 Szo Boldizsár 7 V Attila, Ramóna 8 H Gyöngyvér 9 K Marcell 10 Sze Melánia 11 Cs Ágota 12 P Ernõ 13 Szo Veronika 14 V Bódog 15 H Lóránt, Loránd 16 K Gusztáv 17 Sze Antal, Antónia 18 Cs Piroska 19 P Sára, Márió 20 Szo Fábián, Sebestyén 21 V Ágnes 22 H Vince, Artúr 23 K Zelma, Rajmund 24 Sze Timót 25 Cs Pál 26 P Vanda, Paula 27 Szo Angelika 28 V Károly, Karola 29 H Adél 30 K Martina, Gerda 31 Sze Marcella 1 Cs Ignác 2 P Karolina, Aida 3 Szo Balázs 4 V Ráhel, Csenge 5 H Ágota, Ingrid 6 K Dorottya, Dóra 7 Sze Tódor, Rómeó 8 Cs Aranka 9 P Abigél, Alex 10 Szo Elvira 11 V Bertold, Marietta 12 H Lídia, Lívia 13 K Ella, Linda 14 Sze Bálint, Valentin 15 Cs Kolos, Georgina 16 P Julianna, Lilla 17 Szo Donát 18 V Bernadett 19 H Zsuzsanna 20 K Aladár, Álmos 21 Sze Eleonóra 22 Cs Gerzson 23 P Alfréd 24 Szo Mátyás 25 V Géza 26 H Edina 27 K Ákos, Bátor 28 Sze Elemér 1 Cs Albin 2 P Lujza 3 Szo Kornélia 4 V Kázmér 5 H Adorján, Adrián 6 K Leonóra, Inez 7 Sze Tamás 8 Cs Zoltán 9 P Franciska, Fanni 10 Szo Ildikó 11 V Szilárd 12 H Gergely 13 K Krisztián, Ajtony 14 Sze Matild 15 Cs Nemzeti ünnep, Kristóf 16 P Henrietta 17 Szo Gertrúd, Patrik 18 V Sándor, Ede 19 H József, Bánk 20 K Klaudia 21 Sze Benedek 22 Cs A Víz Világnapja, Beáta, Izolda 23 P Emõke 24 Szo Gábor, Karina 25 V Irén, Írisz 26 H Emánuel 27 K Hajnalka 28 Sze Gedeon, Johanna 29 Cs Auguszta 30 P Zalán 31 Szo Árpád Július Augusztus Szeptember 1 V Tihamér, Annamária 2 H Ottó 3 K Kornél, Soma 4 Sze Ulrik 5 Cs Emese, Sarolta 6 P Csaba 7 Szo Apollónia 8 V Ellák 9 H Lukrécia 10 K Amália 11 Sze Nóra, Lili 12 Cs Izabella, Dalma 13 P Jenõ 14 Szo Örs, Stella 15 V Henrik, Roland 16 H Valter 17 K Endre, Elek 18 Sze Frigyes 19 Cs Emília 20 P Illés 21 Szo Dániel, Daniella 22 V Magdolna 23 H Lenke 24 K Kinga, Kincsõ 25 Sze Kristóf, Jakab 26 Cs Anna, Anikó 27 P Olga, Liliána 28 Szo Szabolcs 29 V Márta, Flóra 30 H Judit, Xénia 31 K Oszkár Tel.: 14. (84) , Fax: (84) Sze Boglárka 2 Cs Lehel 3 P Hermina 4 Szo Domonkos, Dominika 5 V Krisztina 6 H Berta, Bettina 7 K Ibolya 8 Sze László 9 Cs Emõd 10 P Lõrinc 11 Szo Zsuzsanna, Tiborc 12 V Klára 13 H Ipoly 14 K Marcell 15 Sze Mária 16 Cs Ábrahám 17 P Jácint 18 Szo Ilona 19 V Huba 20 H Nemzeti ünnep, Vajk 21 K Sámuel, Hajna 22 Sze Menyhért, Mirjam 23 Cs Bence 24 P Bertalan 25 Szo Lajos, Patrícia 26 V Izsó 27 H Gáspár 28 K Ágoston 29 Sze Beatrix, Erna 30 Cs Rózsa 31 P Erika, Bella 1 Szo Egyed, Egon 2 V Rebeka, Dorina 3 H Hilda 4 K Rozália 5 Sze Viktor, Lõrinc 6 Cs Zakariás 7 P Regina 8 Szo Mária, Adrienn 9 V Ádám 10 H Nikolett, Hunor 11 K Teodóra 12 Sze Mária 13 Cs Kornél 14 P Szeréna, Roxána 15 Szo Enikõ, Melitta 16 V Edit 17 H Zsófia 18 K Diána 19 Sze Vilhelmina 20 Cs Friderika 21 P Máté, Mirella 22 Szo Móric 23 V Tekla 24 H Gellért, Mercédesz 25 K Eufrozin, Kende 26 Sze Jusztina 27 Cs Adalbert 28 P Vencel 29 Szo Mihály 30 V Jeromos

14 2006. IV. negyedév Április Május Június 1 V Hugó 2 H Áron 3 K Buda, Richárd 4 Sze Izidor 5 Cs Vince 6 P Vilmos, Bíborka 7 Szo Herman 8 V Húsvét, Dénes 9 H Húsvét, Erhard 10 K Zsolt 11 Sze Leó, Szaniszló 12 Cs Gyula 13 P Ida 14 Szo Tibor 15 V Anasztázia, Tas 16 H Csongor 17 K Rudolf 18 Sze Andrea, Ilma 19 Cs Emma 20 P Tivadar 21 Szo Konrád 22 V Csilla, Noémi 23 H Béla 24 K György 25 Sze Márk 26 Cs Ervin 27 P Zita, Mariann 28 Szo Valéria 29 V Péter 30 H Katalin, Kitti 1 K Munka ünnepe, Fülöp, Jakab 2 Sze Zsigmond 3 Cs Timea, Irma 4 P Mónika, Flórián 5 Szo Györgyi 6 V Ivett, Frida 7 H Gizella 8 K Mihály 9 Sze Gergely 10 Cs Ármin, Pálma 11 P Ferenc 12 Szo Pongrác 13 V Szervác, Imola 14 H Bonifác 15 K Zsófia, Szonja 16 Sze Mózes, Botond 17 Cs Paszkál 18 P Erik, Alexandra 19 Szo Ivó, Milán 20 V Bernát, Felícia 21 H Konstantin 22 K Júlia, Rita 23 Sze Dezsõ 24 Cs Eszter, Eliza 25 P Orbán 26 Szo Fülöp, Evelin 27 V Pünkösd, Hella 28 H Pünkösd, Emil, Csanád 29 K Magdolna 30 Sze Janka, Zsanett 31 Cs Angéla, Petronella 1 P Tünde 2 Szo Kármen, Anita 3 V Klotild 4 H Bulcsú 5 K Fatime 6 Sze Norbert, Cintia 7 Cs Róbert 8 P Medárd 9 Szo Félix 10 V Margit, Gréta 11 H Barnabás 12 K A Vezetékes Ivóvíz napja, Villõ 13 Sze Antal, Anett 14 Cs Vazul 15 P Jolán, Vid 16 Szo Jusztin 17 V Laura, Alida 18 H Arnold, Levente 19 K Gyárfás 20 Sze Rafael 21 Cs Alajos, Leila 22 P Paulina 23 Szo Zoltán 24 V Iván 25 H Vilmos 26 K János, Pál 27 Sze László 28 Cs Levente, Irén 29 P Péter, Pál 30 Szo Pál Október November December 1 H Malvin 2 K Petra 3 Sze Helga 4 Cs Ferenc 5 P Aurél 6 Szo Brúnó, Renáta 7 V Amália 8 H Koppány 9 K Dénes 10 Sze Gedeon 11 Cs Brigitta, Gitta 12 P Miksa 13 Szo Kálmán, Ede 14 V Helén 15 H Teréz 16 K Gál 17 Sze Hedvig 18 Cs Lukács 19 P Nándor 20 Szo Vendel 21 V Orsolya 22 H Elõd 23 K Nemzeti ünnep, Gyöngyi 24 Sze Salamon 25 Cs Blanka, Bianka 26 P Dömötör 27 Szo Szabina 28 V Simon, Szimonetta 29 H Nárcisz 30 K Alfonz 31 Sze Farkas 1 Cs Mindenszentek, Marianna 2 P Achilles 3 Szo Gyõzõ 4 V Károly 5 H Imre 6 K Lénárd 7 Sze Rezsõ 8 Cs Zsombor 9 P Tivadar 10 Szo Réka 11 V Márton 12 H Jónás, Renátó 13 K Szilvia 14 Sze Alíz 15 Cs Albert, Lipót 16 P Ödön 17 Szo Hortenzia, Gergõ 18 V Jenõ 19 H Erzsébet, Zsóka 20 K Jolán 21 Sze Olivér 22 Cs Cecília 23 P Kelemen, Klementína 24 Szo Emma 25 V Katalin 26 H Virág 27 K Virgill 28 Sze Stefánia 29 Cs Taksony 30 P András, Andor 1 Szo Elza 2 V Melinda, Vivienn 3 H Ferenc, Olívia 4 K Borbála, Barbara 5 Sze Vilma 6 Cs Miklós 7 P Ambrus 8 Szo Mária 9 V Natália 10 H Judit 11 K Árpád 12 Sze Gabriella 13 Cs Luca, Ottília 14 P Szilárda 15 Szo Valér 16 V Etelka, Aletta 17 H Lázár, Olimpia 18 K Auguszta 19 Sze Viola 20 Cs Teofil 21 P Tamás 22 Szo Zénó 23 V Viktória 24 H Ádám, Éva 25 K Karácsony, Eugénia 26 Sze Karácsony, István 27 Cs János 28 P Kamilla 29 Szo Tamás, Tamara 30 V Dávid 31 H Szilveszter drv.zrt@drv.hu 15.

15 ügyfélkapcsolatok Az Ügyfélszolgálat továbbfejlesztése IV. negyedév január 15-től új szervezeti formában, ún. Contact Center működtetésével folytatja munkáját az ügyfélszolgálati szervezet. Ennek kapcsán beszélgettünk Dónucz László ügyfélszolgálati vezetővel. - Mit takar a Contact Center kifejezés, és hogyan alakul át az ügyfélszolgálat szervezete? A Contact Center lesz a cégnek az a szervezeti egysége, mely a különböző csatornákról érkező fogyasztói megkereséseket fogadja, majd egységes módon kezeli. Az új egység fogadja a fogyasztói telefonhívásokat, eket, a honlapról küldött űrlapokat, valamint a hagyományos papír alapú leveleket, faxokat. Természetesen a személyes ügyfélforgalom során is keletkezhetnek olyan ügyek, melyek lebonyolítását a Contact Center hajtja majd végre. Az ügyfélszolgálati szervezet tehát alapvetően három részből áll majd januártól. A Contact Center egyik egysége a Call Center, mely társasági szinten kezeli a telefonos ügyfélkiszolgálást, míg a háttériroda az írásos megkeresések, a kivizsgálást igénylő ügyek intézését végzi. Természetesen továbbra is lesz mód a működési területünkön a személyes ügyintézésre. - Miért vált szükségessé a Call Center létrehozása? - A témát két oldalról is megközelíthetjük. A Call Center kialakítására egyrészt szervezeten belül merült fel az igény, hiszen alapvető célunk az ügyfélszolgálati munka hatékonyságának javítása, munkánk egyszerűsítése. Idén januártól létrejött egy központi irányítású új ügyfélszolgálati szervezet, melybe valamennyi ügyfélszolgálati folyamatot végző munkatárs bekerült. Az év során folyamatosan áttekintettük az egyes folyamatainkat, az ügyfélkezelés területenként eltérő korábbi gyakorlatát megpróbáltuk cégszinten egységesíteni. Az átvilágítás során tapasztaltuk, hogy munkánk hatékonyságának javítása érdekében célszerű lenne a különböző csatornákon érkező fogyasztói megkereséseket szétválasztani. Jelenleg minden egységünk fogad telefonhívásokat, beleértve a központban dolgozó munkatársakat, a személyes ügyfélfogadó és a háttértevékenységekkel foglalkozó irodáinkat is. Ezáltal a kollégák feladatok szerinti szakosodását és a csatornák szétválasztását nem tudjuk megoldani. A Call Center kialakítását követően valamennyi telefonos megkeresést cégszinten egy kék számra és egy helyre irányítjuk, ahol terveink szerint kolléga fogadja majd folyamatosan a telefonhívásokat, és intézi az ügyfelek ügyeit. Amennyiben a megkeresést nem lehet azonnal telefonon megoldani, továbbítják az ügyet a háttértevékenységekkel foglalkozó munkatársaknak, akik kivizsgálják, majd megválaszolják a fogyasztók bejelentéseit és esetleges panaszait, reklamációit. További előnyt jelent számunkra, hogy a csupán informálódni vágyó fogyasztóink a megfelelő nyomógombok kiválasztásával telefonkészülékükről maguk is meghallgathatják az általános tájékoztató anyagainkat, azokat faxon vagy en le is kérhetik az ügyintéző kapcsolása nélkül. Az új rendszernek köszönhetően az ügyfélszolgálaton belül megvalósítható egy olyan munkamegosztás, melynek révén minden kolléga a saját feladatára tud koncentrálni, ami minden bizonnyal a problémák gyorsabb és precízebb kezelését eredményezi. Készül a Call Center Balatonszéplakon A Call Center létrehozását külső igény is alátámasztja. A szolgáltató-szektorban tevékenykedő cégek jelentős része már korábban megtette ezt a lépést, hiszen a világ ebbe az irányba halad. Mindemellett úgy gondolom, hogy fogyasztóink is igénylik, hogy az egyik legkényelmesebb módon, telefonon is tudják intézni ügyeiket. Jelenleg telefonszámmal rendelkezik az ügyfélszolgálatunk, melyet nehéz kommunikálni. Sok telefonszámunk van, időnként mégis nehezen elérhetőek, leterheltek vagyunk, h i s z e n h a - g y o - mányos telefonszámokról van szó, így egy vonalon egyszerre csak egy ügyféllel tudunk foglalkozni. Ezért áll elő az a helyzet, hogy jelenleg sokszor kap az ügyfél foglalt jelzést. Az egy behívószámos rendszer megoldja ezt a problémát, ráadásul helyi tarifa díjával hívható, ún. kék számot tárcsáz a fogyasztó, ami számára a jelenlegihez képest lehet, hogy még költségmegtakarítást is jelent. A Balatonszéplak-alsón kialakításra kerülő Call Centerben munkatársaink egyidejűleg húsz bejövő hívást tudnak fogadni, emellett az automata hangmenü rendszerben további harminc ügyfelet tudunk információval kiszolgálni. Az új rendszer bevezetése tehát kölcsönös előnyökkel jár az ügyfelek és a szolgáltató számára egyaránt. A jövőben bővíteni szeretnénk azon szolgáltatások körét is, melyeket telefonon keresztül tudnak ügyfeleink elintézni. - Az új szervezeti forma működtetéséhez nyilván a munkatársakat is fejleszteni kell. Milyen képzésben részesülnek az ügyfélszolgálati ügyintézők? - A képzés több részből áll. Egy Európai Uniós pályázat révén mindenekelőtt kommunikációs tréningen vettek részt kollégáim november hónapban, hogy a gyors, udvarias telefonos ügyintézésre felkészüljenek. Olyan technikákat sajátítottak el, melyek révén az ügyfelek problémáit a lehető legrövidebb idő alatt azonosítani tudják, és megfelelő tájékoztatást tudnak adni a fogyasztó számára is érthető, elfogadható módon. A kommunikációs képzés része volt egy vezetői képzés is néhány kiemelt ügyintéző esetében. Ők lesznek a későbbiekben a fejlesztők, idegen szóval élve a coach -ok, akiknek kiemelt feladata lesz az új rendszerben az ügyintézők kommunikációs készségeinek, viselkedésformáinak fejlesztése. A többiek munkáját segítik majd oly módon, hogy előzetes egyeztetés alapján belehallgatnak a telefonbeszélgetéseikbe, majd közösen feltárják azokat a pontokat, ahol a kollégák javulhatnak, fejlődhetnek. Tulajdonképpen egy rendszeres önismereti, önképzési, tanulási folyamatról van szó, egy előre meghatározott normagyűjtemény alapján. A felkészítés másik területe szakmai, illetve technikai jellegű. A Call Center által használt program a már m i n d e n ü g y - i n - téző á l t a l i s m e r t SAP ISU felületbe lesz integrálva. A program kezelésének elsajátítását egy kétnapos siófoki tréning keretében fogják megtanulni a kollégák decemberben. Bízom benne, hogy a munkatársak képzése és persze az új szervezeti forma hozzájárul az ügyfélelégedettség javításához. Drescherné H. Andrea 16.

16 2006. IV. negyedév közérdekű Cafeteria A választható béren kívüli juttatási rendszer bevezetéséről Cservenné Boros Andrea személyügyi és oktatási osztályvezető A cégvezetés, a VKDSZ MSZ és a KÜT egyetértésével megszületett a döntés a DRV Zrt.-nél választható béren kívüli juttatások rendszerének január 1-től való bevezetéséről. Köszönjük azon munkatársaink támogatását, akik a béren kívüli juttatási rendszerrel kapcsolatos felmérés keretében véleményüket elmondták. 929 db kérdőív érkezett vissza, melyek értékelését követően a kapott információkat felhasználtuk a rendszer kiépítésének, véglegesítésének folyamán. A cégvezetés és az érdekképviseleti szervek megállapodása szerint január 1-től a választható béren kívüli juttatási rendszer keretében a DRV Zrt. valamennyi munkatársa egységesen évi Ft keretösszegig választhat a felkínált juttatási formák közül. A választás a következő juttatási formák közül lehetséges: 1./ Étkezési utalvány (hideg élelmiszer vásárlására) Az étkezési utalvány a társaságnál már alkalmazott forma, melynek beváltása valamennyi munkavállaló számára ismert beváltóhelyeken történik. A DRV Zrt. a SodexhoPass ENNI-KÉK étkezési utalványt biztosítja, mely az étkezési hozzájárulás korszerű formája. ENNI-KÉK étkezési utalvány a havi adómentes határig (4.500,-Ft) választható. 2./ Melegétel utalvány A SodexhoPass meleg étkezésre jogosító utalvány 9.000,-Ft/hó mértékben (évi ,-Ft-ig) adó és járulékmentes juttatási forma. A SodexhoPass melegétel utalványt a természetbeni étkeztetésre jogosított éttermekben, büfékben, étkezdékben lehet felhasználni. 3./ Egészségpénztári támogatás Az egészségpénztári támogatás sokoldalúan felhasználható juttatási forma, mely igénybe vehető gyógyszervásárlás, egészségügyi szakellátás illetve szolgáltatás finanszírozására. Felhasználási lehetősége többek között szemészeti, optikai, fogászati szolgáltatások, gyógyászati segédeszközök igénybevétele, magánklinikai szolgáltatás, gyógyszertári termékek vásárlása, egészségügyi szűrővizsgálatok. Az egészségpénztári támogatás választásának feltétele, hogy a munkavállaló tagja legyen valamelyik egészségpénztárnak. A pénztárba belépés módjáról tájékoztatást fogunk nyújtani valamennyi munkatársunk számára. Az egészségpénztári támogatás felhasználása egyszerű: a munkáltató által a pénztártag számlájára teljesített befizetés összegét a munkavállaló kártyás fizetési móddal tudja felhasználni. Egészségpénztári támogatás adómentesen a havi minimálbér 20%-áig vehető igénybe. Önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba, és önsegélyező pénztárba befizetett támogatás együttes összege pedig a minimálbér 70 %-áig adómentes. 4./ Ajándék utalvány (könyv, ruházat, műszaki cikk, kozmetikaillatszer) Az ajándék utalvány meghatározott termék és szolgáltatási kör igénybevételére jogosít, többek között könyv, ruházati termékek, műszaki és kozmetikai cikkek vásárlására. A SodexhoPass ajándék utalvány típusai, melyek közül választani lehet: könyv, ruházat, műszaki cikk, kozmetika-illatszer. Ajándék utalvány adómentesen legfeljebb három alkalommal adható, alkalmanként 6.250,- Ft értékben. 5./ Kultúra utalvány A SodexhoPass kultúra utalványok a kibocsátóval szerződésben álló kulturális intézményekben használhatók fel. Adómentes lehetőséget biztosít színház, mozi, koncert és múzeum jegyek, bérletek vásárlására mindazokon a helyeken, amelyek elfogadóhelyként szerepelnek. 6./ Internet utalvány Az Internet utalvány célja az Internet használat elérésének könnyítése azáltal, hogy a munkavállaló részére a használat egyszeri csatlakozási díját, illetve havi forgalmi díját a munkáltató az utalvány biztosításával megtéríti. Az otthoni Internet használat összeghatártól függetlenül adómentesen vehető igénybe, a névre szóló, fix havidíjas T-Online előfizetői szerződéssel rendelkező munkavállalók esetében. A SodexhoPass Internet utalvány segítségével a munkavállaló a T-Online meghatározott lakossági internet-szolgáltatásait veheti igénybe, melyek a következők: ADSL szolgáltatások, Kábelnet szolgáltatások, modemes hozzáférés. A kínált szolgáltatások lefedik az egész ország területét. 7./ Közlekedési (helyi bérlet) támogatás A helyi közlekedési bérlet térítése a városokban élő munkavállalók számára jelenthet kedvező megoldást. A szabadon választható keretösszeg erejéig a munkavállaló a Zrt. nevére szóló számla leadásával számolhatja el költségét. A juttatási forma adómentes. Továbbra is biztosítja a DRV Zrt. a bevezetésre kerülő választható béren kívüli juttatások rendszere mellett munkavállalóinak a Kollektív Szerződésben, illetve törvényi szabályozásban előírt juttatási formákat, összegeket. A cafeteria rendszer elemei között nem szereplő béren kívüli, szociális juttatások közül ilyen többek között a szociális segélyezés, az iskolakezdési támogatás, az üdültetés, az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, vagy a kulturális és sportcélok támogatása. Bízunk abban, hogy a választható juttatási rendszer elnyeri munkatársaink tetszését, továbbá abban, hogy a felkínált juttatási elemek között évben minden választásra jogosult munkatársunk talál egyéni igényének megfelelőt. 17.

17 projektek Futó projektjeink Szervezetelemző Projekt A változó piaci körülmények és a tulajdonosi elvárások egyre inkább szükségessé tették, hogy a DRV Zrt. - korábbi értékeinek megtartása, fejlesztése mellett - proaktív módon adjon választ a stratégiai kihívásokra. Ennek érdekében október 3-án elindult a Szervezetelemző Projekt, melynek elsődleges célja az volt, hogy helyzetfeltárást és elemzést végezve kiinduló pontját adja a DRV piaci fejlődésének és a munkaszervezet működtetését biztosító erőforrások optimalizálásának, valamint támogassa a megkezdett szervezeti átalakítások lebonyolítását, és a vállalat változásmenedzselési képességének megalapozását. Fontos célként jelentkezett emellett, hogy az átvilágítás minősített információkkal szolgáljon a projekttel párhuzamosan zajló stratégia alkotási folyamathoz és a folyamatszabályozás javításához. A projekt keretében vizsgálták marketing és a szervezeti kultúra területeit, a humán erőforrás gazdálkodást, a beszerzést, valamint a minőségügyi rendszert és a szabályozásokat. Emellett lezajlott a szervezeti tudás terjedelmének meghatározása és dokumentáltságának minősítése, valamint a szervezeti változásmenedzselést támogató rendszer megalapozása. Az elmúlt két hónap folyamán a SZÉP munkacsoportjai a kitűzött ütemezésnek megfelelően elvégezték az adatgyűjtéseket, felméréseket és azok meghatározott vizsgálati szempontok szerinti elemzését. A megfelelő színvonalú munkához szükséges volt a munkatársaktól kapott támogatás is, akik részt vettek a különféle kérdőívek kitöltésében, s amit ezúton is köszönünk. December 5-én lezajlott az elkészült munkaanyagok zsűrizése. A Homo Regius tanácsadói és Társaságunk felsővezetői a munkacsoport-vezetőkkel karöltve áttekintették az egyes területek elkészült záródokumentumait. A továbbiakban a megvitatott anyagok véglegesítése következik, majd december 19- én zárul a Szervezetelemző Projekt. SZK II. követő Projekt Tulajdonosi, menedzsmenti elvárás a DRV Zrt. szervezetének hatékony működtetése, amelyet érdemben támogattak ban a Szervezetkorszerűsítés I-II. projektek. Az SZK II. projektben rögzített szervezeti, működési változások október 1-én életbe léptek. Az SZK II. zárásánál kritikus sikertényezőként hangzott el, hogy csak abban az esetben érdemes folytatni, ha nem csak a mindennapok rutinja szerint folytatódik a munka, hanem különös támogatást kap a kétszintű szervezetre valóra átállásnál a napi működtetés. A menedzsment döntése értelmében az SZK II. implementálását projekt keretében kell megvalósítani. Az implementáció a megvalósulást kíséri figyelemmel, cél és eredmény elvárásban. A projekt célja a biztonságos és a folyamatosan fejlődő minőségi szolgáltatás maradéktalan fenntartása mellett - az SZK II-ben rögzített célok és működési rend alapján - a szervezet hatékony működésének biztosítása, alacsonyabb költségszint elérésével. Az elsődleges célok között ki kell emelni a következőket: Tájékozottság kialakítása a DRV Zrt. partnereinek körében a vállalat kapcsolattartói és szolgáltatói struktúrájáról. Irányítási, támogatási, ellenőrzési funkciójában megerősödött vállalati központ kialakítása. Az SZK II.-ben létrejött munkamegosztás alapján az üzemvezetők és az általuk irányított terület minőségi munkavégzésének kialakítása, amely széles vezetői és szakmai kultúrára és elkötelezettségre épít. Az SZK II.-ben meghatározott struktúrához igazodó tervezési és szabályozó rendszer, rendelkezésre állása és működése. Az SZK II. működési rendje alapján el IV. negyedév várt kompetens munkatársak megléte, munkavégzése. Emellett további célnak tekintendő a folyamatorientált működés előkészítése, a belső szolgáltatások feltételeinek megteremtése, és a belső szolgáltatási (együttműködési) kultúra fejlesztésével az SLA bevezetésére ráhangoló munkakultúra erősítése, továbbá a költségtakarékos irányítás fókuszba helyezése stratégiai munkakörben dolgozó munkatársaknál. Stratégia alkotás Jelenleg zajló projektjeink közül az egyik legfontosabb a vállalatunk új stratégiájának kialakítását célzó munka. A projektről Baross Szabolcsot, a Homo Regius közreműködő tanácsadóját kérdeztük. - A vezetői csoportmunka célja, hogy a megfelelő és fellelhető vállalati adatok birtokában felmérjük a DRV Zrt. jelenlegi helyzetét, kitűzzük a távlati célokat és meghatározzuk, hogy milyen időhorizonton tudjuk elképzelni ezeket a változásokat, illetve milyen erőforrásokat igényelnek. Fontos, hogy ezek a célok reálisak, mégis húzó erejűek legyenek. A stratégia alkotáshoz segítséget nyújt a vállalat meglévő stratégiája, ami - bár sok helyen újra kell fogalmazni - jó kiindulási alapot ad a munkánkhoz. A legfontosabb, hogy a Vállalat jelenlegi vezetésében jelen van a megújulási szándék és erő. Mindenki tudatában van annak, hogy a DRV-nek változnia kell, mert versenyhelyzetben van, ami korábban nem volt jellemző. Nagyon lényeges dolog, hogy ennek érdekében a munkatársak nemcsak az adatgyűjtést végezték el, hanem a saját egyéni erőfeszítéseiket, idejüket is hozzá tették, néha munkaidőn túl, vagy akár hétvégi munkával. Szintén lényeges volt az egyéni munka melletti különböző kisebb-nagyobb csoportokban történő feladatvégzés. Itt a viták során lehetett látni, hogy melyek azok a pontok, ahol az egyéni gondolatok nagyon jól koncentrálódnak egy megoldás, vagy egy értékelés felé, és melyek azok, ahol szóródások vannak. - Milyen stádiumai voltak a munkának? Hol tartunk most? 18.

18 2006. IV. negyedév projektek - A munka első szakaszában főleg adatgyűjtés a makro-, a mezo- és a mikroszférának az elemzése zajlott, tehát a szakma irányainak meghatározása hazai és európai viszonylatban. A második fő rész a küldetés, filozófia és a szervezeti értékek meghatározása, valamint az ebből a levezethető célok kitűzése volt. A harmadik szakaszban vizsgáltuk a célok realitását, azt, hogy milyen feltételekre van szükség az egyes célokhoz, és a feltételekhez milyen feladatok tartoznak. Ez még csak a munka első szakasza. Ezzel meghatározhatók a stratégiai célok, a hozzá tartozó eszközök és módszerek. Természetesen, ha ez átmegy a megfelelő döntési fórumokon, akkor a megvalósításhoz további akciótervezés szükséges, de ez egy későbbi kérdés. - Várhatóan mikor zárul a munka? - Az ütemezés szerint december 15. a munka leadásának a határideje. Úgy gondoljuk, hogy ezt tartani tudjuk. Szeretnénk, ha addig már egy zsűrizési fázison túl lennénk. Ha szükséges még természetesen bármi korrekció elvégezhető, de úgy gondoljuk, hogy mivel a menet közbeni együttműködés és egyeztetés is jó volt, olyan anyagot tudunk készíteni, amiben túl sok változtatásra, módosításra nem lesz szükség. - KJ - Belső portál Vállalatunk ez év tavaszán egy nagyszabású felmérő, tervező munkába kezdett, melynek célja egy új alapokra helyezett belső információs csatorna, egy intranetes portál kialakítása volt. Az informatika korszerű technológiái egyre újabb és újabb eszközöket adnak a felhasználók kezébe, a folyamatosan ismétlődő döntési helyzetek megoldására. Egyik ilyen korszerű eszköz a vállalati portál. A vállalati belső portál az aktuális információszerzés, az információ megosztás, a csoportokon belüli és a csoportok közötti együttműködés egyik fontos eszköze lehet. A tervezett új rendszer lényegi különbségeket mutat majd a jelenleg működő intranetünktől. A leglényegesebb megkülönböztető tulajdonság az interaktivitás, az együttműködésre alkalmasság, az aktualitás, a mindennapok történéseinek nyomon követése lesz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az intranetünk jelenlegi funkciói, mint pl. a különböző szabályozó dokumentumok tárolása, publikálása ne valósulna meg az új portálon, azt viszont mindenképpen jelenti, hogy a mostani főként statikus információ szolgáltatás helyébe sokkal bővebb funkcionalitás lép. A bővebb funkcionalitás minden eleme a vállalati folyamatok, illetve a szervezeti hierarchia mentén szerveződő csoportok kommunikációját hivatott szolgálni. A portál sikeres alkalmazásának az egyik lényeges befolyásoló tényezője lesz a csoportwebhelyek kialakítása, azok működtetése, használata. A szokásos portál funkciók mellett csoportwebhelyeket hozunk létre minden, a kommunikációs kapcsolatok szempontjából jól elkülöníthető csoport részére. Minden csoportwebhelynek lesz egy gazdája, aki a csoportwebhely felhasználási lehetőségeit bemutatja a munkatársai részére, népszerűsíti a csoportwebhely használatát, frissíti a tartalmát, illetve szabályozza a kollégái hozzáférését, jogosultságait. A projekt ütemterve szerint, a kivitelezést két szakaszra bontjuk. Az első fázis beüzemelésének várható időpontja januárja, amit rövidesen utána, tavaszán követ a második, befejező fázis. A portál igazi léte természetesen ez után fog kezdődni, hiszen mi, felhasználók leszünk azok, akik a mindennapok aktualitásaival értelmet adunk a portál működésének. Hosszú Árpád projektmenedzser Gazdasági terület szabályozása A gazdasági terület szabályozása munkacsoport az SZK II.-ben rögzítettek továbbvitelét célozta meg, elsősorban a tervezési és költség-elszámolási rendszer továbbgondolását illetően. Felmértük a gazdasági területek költséghely-struktúráját, valamint megvizsgáltuk az egyes költségnemek szervezeti egységenkénti elszámolásának, könyvelésének lehetőségeit. Megoldási lehetőségeket kerestünk a költségallokációk terhelését illetően. A hálózati objektumok tekintetében - figyelemmel az EU Vízkeret irányelveire - a funkcionális tagolásnak megfelelően alakítottuk a beszélő kódszámú költséghelyeket. Az ivóvíz üzletágon a termelés-tisztításszállítás-szolgáltatás folyamatát képeztük, míg a csatornaszolgáltatásnál a gyűjtésszállítás-tisztítás-elhelyezés folyamatot. A szervezeti költséghelyeknél minden egység önálló költséghelye(ekke)l rendelkezik a jövőben. Kiemelt figyelmet fordítottunk a cég működésében jelentős nagyságrendű energiaköltségekre, a jármű- és munkagépteljesítmények elszámolására, valamint a beszerzési területre. Az értékesítési költségek kimutathatóságát is lehetővé tettük, az allokációk ésszerűsítésére javaslatot dolgoztunk ki. A munkánk eredményeit az SZK II követő projekt keretében hasznosítjuk és visszük tovább. Tóth Attila munkacsoportvezető Vízmérő leolvasás Társaságunk Igazgatósága október 25-ei és november 22-ei ülésein döntött a vízmérő leolvasás tevékenységének Társaságon belüli átszervezéséről és a hat havi leolvasási periódus beveztetéséről. A döntés nyomán induló projekt a jelenleg decentralizáltan működő vízmérő leolvasási folyamatot egy szervezetbe integrálja, úgy, hogy az integrációval párhuzamosan megvalósul a leolvasás technikai megújítása, illetve a leolvasási periódusok átszervezése. A leolvasási tevékenység ellenőrzési, folyamata is meghatározásra és kialakításra kerül. A projekt lezárásakor a vízmérő-leolvasás kézi számítógépeken fog történni, az adatok GPRS rendszer segítségével kerülnek feldolgozásra, a leolvasás és a fogyasztási hely pozícióját és idejét pedig GPS rendszer alapján lehet behatárolni. A projekt célja az üzemelési költségek csökkentése és a rendelkezésre álló erőforrások optimalizálása. A projekt december 1-én vette kezdetét és várhatóan június 30-ig tart. Dömötör Zsolt projektmenedzser Energiaracionalizálás Az energia árak évi jelentős emelkedésének, és évi további várható emelkedésének DRV Zrt.-re gyakorolt gazdasági hatása miatt mindenképpen szükségessé vált az energia költségek csökkentése. Ennek érdekében december 8-ai kezdettel energiaracionalizálási projekt indul Társaságunknál. A projekt elsődleges célja a Vállalat energiafelhasználásának fogyasztási helyenként történő átvilágítása és az azokból következő energiaracionalizálási, illetve fejlesztési javaslattételek kidolgozása, mind a technológiai jellegű, mind az általános jellegű fogyasztási helyeken. A projekt feladata az eredményes gazdálkodását nagymértékben befolyásoló energia költségek csökkentésének biztosítása. A munkacsoport az energia fogyasztási helyeket folyamat szemlélet alapján vizsgálja, (vízkivétel, víztisztítás, vízszállítás, vízelosztás, vagy szennyvízgyűjtés, szennyvízszállítás, szennyvíztisztítás, tisztított szennyvíz elvezetés), és szükség esetén, projektszervezeten kívüli társasági és/vagy külső szakemberek közreműködését is igénybe veszi. A projekt várható befejezése júniusára tehető. Suhajda Zsolt projektmenedzser 19.

19 események, rendezvények IV. negyedév Ugyanabban a hajóban evezünk, de a víz mindig más Work-shop Lipcsében szeptember között Lipcsében szakmai work-shopon vett részt Csuport László, Társaságunk gazdasági vezérigazgató-helyettese. Csuport urat a rendezvény kapcsán kerestük meg kérdéseinkkel. - Ki volt a rendezvény szervezője, és hogyan került kapcsolatba velük? - Az Interreg IIIC-s együttműködés előzményeként a Debreceni Egyetem megkereste a Magyar Víziközmű Szövetséget, hogy tudnának-e szakértőt javasolni az Interreg IIIC-s munkacsoport ülésekre. A MAVÍZ Közgazdasági Bizottsága engem javasolt a feladatra, így kerültem kapcsolatba a szervezettel. Az Interreg IIIC egy olyan nemzetközi együttműködés, melynek célja a környezetvédelem, illetve az önkormányzatok víziközmű szolgáltatásának segítése. A célkitűzések megvalósítása érdekében munkacsoportokat hoztak létre, melyekben különböző országok víziközmű szolgáltatói képviseltetik magu- k a t, így Olaszországból két szolgáltató, Görögországból, Spanyolországból és Lengyelországból egy-egy szolgáltató, Németországból pedig a Lipcsei V í z m ű v e k. Németors z á g szerepe egy kicsit más a többi résztvevőéhez képest, hiszen a Lipcsei Vízművek a projekt vezetője, a szervezet munkája az ő irányításuk és vezetésük mellett zajlik. Magyarországról tulajdonképpen víziközmű szolgáltató nem érintett a két-három évvel ezelőtt elkezdődött munkában, én is csak a munkacsoport üléseken veszek részt. Az együttműködés az EU adta lehetőségek jobb kihasználása szempontjából is hasznos. A kínálkozó lehetőséget ebben az esetben a Debreceni Egyetem ragadta meg, én pedig szinte véletlenül kerültem bele. - Mi volt a találkozó célja, milyen szakterületet vettek górcső alá? - A lipcsei találkozó konkrét célja az volt, hogy többet tudjunk meg egymás tarifaképzési munkájáról, -elveiről és -gyakorlatáról, valamint a vevőszolgálatok felépítéséről. A kintlevőségek kezelése esetében eltéréseket tapasztaltunk, mert némely szolgáltatónál ez a tevékenység az ügyfélszolgálathoz tartozik, másoknál viszont a pénzügyi terület feladatát képezi. A háromnapos ülés során először a házigazda Lipcsei Vízművek tartott egy átfogó előadást, több oldalról is megvilágítva a tarifaképzést, -felépítést és - strukturálást, valamint az ügyfélszolgálatot érintő kérdéseket. A bemutató után a szervezők lehetőséget biztosítottak kérdések felvetésére is. Ezután minden résztvevő ország képviselője önállóan tartott prezentációt, amire vonatkozóan ugyancsak lehetett kérdéseket feltenni. - Milyen tapasztalatokra tett szert a találkozó során? - Megnyugtató volt hallani, hogy a miénkhez hasonló problémák máshol is felmerülnek. Bizonyos területen a külföldi szolgáltatók előbbre járnak nálunk, például a kéttényezős díjrendszert sokkal kifinomultabb módon alkalmazzák, a számlákban szereplő fix rész összege is jóval magasabb a miénknél. A kéttényezős díjrendszer e s e t ü k- b e n egy bevett gyakorlat, melynek jogosságát a fogyasztók nem kérdőjelezik meg. A vevőszolgálatot illetően olyan kérdések merültek fel, hogy milyen szervezeti felépítéssel működik, és milyen feladatokat old meg a vevőszolgálat, szükséges-e a vevőszolgálati munkatársak képzése, mit lehet tenni a rosszul fizető ügyfelekkel, hogyan lehet a fogyasztói csoportokat szegmentálni. Fontos kérdésként vetődött fel az előrefizetéses rendszer alkalmazhatósága is. Néhány országban kártyát vásárolnak a fogyasztók, majd az előre kifizetett összeghatárig vehetik igénybe a víziközmű-szolgáltatást, gyakorlatilag a kintlevőségeket csökkentik ezzel a lehetőséggel a szolgáltatók. Vizsgálták annak a jogi, számviteli és számlázási hátterét, hogy ezt a rendszert be lehet-e vezetni. Magyarországon véleményem szerint volna jogi akadálya az előrefizetési rendszernek, bár meg kellene vizsgálni ennek a hasznosságát és értelmét. A tarifánál felmerült, hogy a szolgáltatók hogyan strukturálják a tarifarendszerüket, vagyis az egy vagy a kéttényezős díjat alkalmazzák-e, mekkora a díjak összege, hogyan kezelik a csapadékvízzel kapcsolatos problémákat, hogyan próbálják megakadályozni az illegális vízhasználatot. Nagyon hasznos volt látni, hogy mások hogyan működtetik gyakorlatban a rendszerüket, ezen kívül lehetőségünk nyílt összevetni munkánkat a külföldi szolgáltatókéval. - Miért tartja fontosnak a nemzetközi együttműködést a víziközmű vállalatok között? - Úgy gondolom, hogy nagy szükség van a hasonló nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, akár önállóan, akár a Magyar Víziközmű Szövetségen keresztül. Az Európai Unió filozófiája kifejezetten támogatja a cégek európai szintű együttműködését, a kölcsönös tapasztalatcserét és a legjobban bevált gyakorlatok adaptálását. Zárómondatként a konferencián elhangzott gondolatot szeretném felidézni, miszerint: Ugyan abban a hajóban evezünk, de a víz mindig más. Drescherné Horváth Andrea 20.

20 2006. IV. negyedév események, rendezvények VI. Országos Víziközmű Szerelőverseny október 3-án és 4-én a Tatai Olimpiai Edzőtáborban került sor a VI. Országos Víziközmű Szerelőversenyre. Az Észak Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. és a Magyar Víziközmű Szövetség szervezésében lebonyolított eseményen 31 szolgáltató csapata mérte össze a hálózatszerelés terén megszerzett elméleti tudását és szakmai tapasztalatát. Az Országos Víziközmű Szerelőverseny kapcsán Viola Ferenc osztályvezetőt kérdeztük meg. Az immár hagyománnyá vált rendezvényen minden évben részt vett Társaságunk. Nagyon szép eredmények születtek, volt olyan év, amikor dobogós helyezést is sikerült elérnünk. Az első három alkalommal a Velencei Üzemvezetőség dolgozói, majd a Nagyatádi Üzemvezetőség munkatársai képviselték a DRV-t. Az utóbbi két esztendőben a Balatonlellei Ivóvíz Üzemvezetőség munkatársaiból összeállított csapat indult a Társaság színeiben, az idén név szerint Faith János, Molnár László és Mráv László. A csapat felkészítésében László István és jómagam működtünk közre. A felkészítők mellett a csapattagokat Májer József közműigazgató vezérigazgató-helyettes is elkísérte a megmérettetésre. A verseny első napján a résztvevők elméleti felkészültségükről adtak számot. 50 kérdésből álló tesztet kellett megoldaniuk, amihez 90 perc állt a rendelkezésükre. Ebben a versenyszámban a maximális 100 pontból 76-ot ért el csapatunk. Itt szeretném megjegyezni, hogy a legjobban teljesítő csapat pontszáma 88 volt, így mindössze 12 ponttal maradtunk el tőlük. A tesztben szerepelő kérdések a következő területeket ölelték fel: fizikai törvényszer űségek, szereléstechnika, a víziközmű-szolgáltatás jogszabályi háttere és a munkavédelem. A második nap már a gyakorlati feladatokról szólt. A résztvevőknek egy út alatti átvezetést kellett megépíteniük, majd erről a gerincvezetékről bekötést kellett készíteniük vízmérőórával. A végvezetéken egy kerti csap felállás megvalósítása is a feladat részét képezte. Mindezek megoldására 90 percet biztosítottak a rendezők oly módon, hogy a szükséges anyagokat a csapatok vették fel anyagkiírási bizonylat elkészítése mellett. A szerelési feladat pontos és szakszerű végrehajtásán kívül a bírák pontozták az anyagvételezést, a megjelenést és a munkavédelmi előírások betartását is. A 90 perc letelte után nyomás alá helyzeték a teljes rendszert. A zsűri pontot vont le a szakszerűtlen szerelésért, a tömítetlenségért vagy az indokolatlan anyagfelhasználásért. A hibátlan kivitelezésért 200 pontot lehetett elérni, melyből 198- at sikerül megszereznünk. Csupán 2 pontot vontak le tőlünk, az anyagfelhasználással kapcsolatban. Büszkén elmondhatjuk, hogy a három kollégánk derekasan helytállt, hiszen több mint 91 %-os eredménnyel teljesítették a feladatot. Csapatunk a rendkívül szoros mezőnyben, holtversenyben végzett a helyen. A verseny kiélezettségét mutatja, hogy az első helyezett víziközmű-szolgáltató képviselői 292 ponttal állhattak fel a dobogó első fokára. A mi csapatunk mindössze 12 ponttal maradt le, amely már csak a helyre volt csak elegendő. A fiúk a két hivatalos versenyszám közötti időben a szponzorok által rendezett vetélkedő során elhozták az egyik szponzori díjat. Tapasztaltuk, hogy a víziközmű szolgáltató vállalatok egyre komolyabban veszik a szakmai megmérettetést, éppen ezért a jövőben változtatni szeretnénk az eddig alkalmazott gyakorlaton. Célul tűztük ki magunk elé, hogy egy háziverseny keretében választjuk ki azt a csapatot, amely elindulhat a jövő évi versenyen a DRV Zrt. részéről. Társaságunk vezetői és dolgozói nevében ezúton gratulálunk a csapattagoknak a munkájukért és helytállásukért. A rendezvény újabb kitűnő alkalom volt a szakmai összetartozás és a hivatásszeretet erősítésére. Drescherné Horváth Andrea 21.