9. ADATBÁZISOK ÉS ONLINE KATALÓGUSOK. Összeállította: Dr. Pálvölgyi Mihály tanév I. félév

Átírás

1 9. ADATBÁZISOK ÉS ONLINE KATALÓGUSOK Összeállította: Dr. Pálvölgyi Mihály tanév I. félév

2 TARTALOM 9.1. AZ ADATBÁZISOK TÖRTÉNETI ELZMÉNYEI 9.2. AZ ADATBÁZISOK FOGALMA, TÍPUSAI 9.3. FELTÁRÁSI STRATÉGIA, MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK 9.4. A KERESÉS JELLEMZI 9.5. ÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS 9.6 KÖNYVTÁRI ADATBÁZISOK, ONLINE KATALÓGUSOK 9.7. FELTÁRÁS ÉS KERESÉS OPAC-BAN 9.8. KERESÉS AZ OPAC-OKBAN 9.9. A FEJLESZTÉS TERÜLETEI

3 9.1. AZ ADATBÁZISOK TÖRTÉNETI ELZMÉNYEI A ma él adatbázisok alapveten két jellegzetes vonulatból fejldtek ki: -(1) az egyes szakterületek primér irodalmát feldolgozó bibliográfiai-referáló adatbázisokból, illetve (2) a könyvtári adatbázisokból. -A bibliográfiai-referáló adatbázisok, legalábbis nagyrészük, kezdettl kereskedelmi vállalkozásként indult az 1960-as években. A nyomtatott referáló folyóiratok kezdeményezéseit vitték tovább a számítógépes lehetségekkel. (pl. Chemical Abstracts röviden CAS, az ERIC, a Maths Review, stb.)

4 9.1. AZ ADATBÁZISOK TÖRTÉNETI ELZMÉNYEI folyt. Az 1960-as években a referáló lapok többségét már számítógéppel állították el, és ezen az alapon már csak egy lépés volt, hogy egy-egy referátum adataiból + a hozzá kapcsolódó információkeresést segít keresnyelvi eszközökbl kialakuljanak a rekordok; a referáló lapok számítógépes változataiból az adatbázisok. Elsként az American Chemical Society referálólapja, a Chemical Abstracts (1961-tl) és a National Library of Medicine (Bethesda, Wa.) Index medicusa (1963- tól) élnek az új technikai lehetséggel.

5 9.1. AZ ADATBÁZISOK TÖRTÉNETI ELZMÉNYEI folyt. A technikai fejldés vonulatai Offline mágnesszalagos adatbázisszolgáltatás es évek Online adatbázisszolgáltatás dedikált hálózatokon 1980-as évek Online adatbázisszolgáltatás interneten 1990-es évektl Jellemzk: a professzionális közvetítk, az elállítás, hozzáférés, használat, keresés szempontjából

6 9.1. AZ ADATBÁZISOK TÖRTÉNETI ELZMÉNYEI folyt. - online és internet Az 1970-es években megindult az adatbázisok online hálózati használata, elkezdte mködését a TYMNET. Kialakultak az online szolgáltatóközpontok (szolgáltatók), A Dialog, DataStar, STN stb. jól szervezett, zárt rendszer keresést, s komplett szolgáltatási rendszert kínáltak. Az 1990-es években az adatbázisok megjelentek az Interneten, terjedt az önkiszolgálás azáltal, hogy emberek tömegei saját terminálról, PC-rl folytathattak kereséseket. A keresés technikái, módszerei kibülnek, s egyszersödnek

7 9.2. AZ ADATBÁZISOK FOGALMA, TÍPUSAI Az adatbázis fogalma Használók és szolgáltatók Az adatbázisok típusai A feltárt dokumentumbázis jellemzi

8 Az adatbázis fogalma Az adatbázis: a számítógépi adatfeldolgozó rendszer mködéséhez szükséges, egymással kapcsolatban lev adatok, adatállományok szervezett halmaza. Segítségével összetett szerkezet adatmodellt valósíthatunk meg.

9 Használók és szolgáltatók - a használók Az adatbázisok használói köre, igényeik Az adatbázisok elssorban a munkához, alkotó tevékenységhez kapcsolódó sokrét igényeket elégíti ki. /tudósok, oktatási szakemberek, gazdasági, igazgatási elméleti és gyakorlati szakemberek/.

10 Használók és szolgáltatók -folyt. a szolgáltatók Adatbáziskészítk, -szolgáltatók, a termékek, szolgáltatások funkciója, irányultsága Tekintettel az adatbázisok sokféleségére, a legkülönfélébb szervezetek készítenek és szolgáltatnak adatbázisokat. A meghatározó f szereplk azonban a nagy nemzetközi adatbázisok készíti és szolgáltatói. A sokrét igénynek megfelelen a szolgáltatások mind a földrajzi hatókört illeten differenciáltak /vannak a helyi, regionális és nemzeti szint adatbázisok/ /lásd /,

11 Az adatbázisok típusai a feldolgozás mélységi szintjei szerint a bibliográfiai leírástól kezdve a releváns válaszokat tartalmazó szöveg biztosításáig sokféle altípus van. Alapveten az alábbi 2 típusba sorolhatók: Referensz adatbázisok Forrás-adatbázisok

12 Az adatbázisok típusai a feldolgozás mélységi szintjei szerint REFERENSZ ADATBÁZISOK bibliográfiai-indexel adatbázisok, referáló-indexel adatbázisok Forrás-tájékoztató adatbázisok Cím- és céginformációs adatbázisok (név- és címtárak, cégkatalógusok), telefonkönyvek, termékinformációs adatbázisok F jellemzik: hogy eltér mélységben ugyan, de csak hivatkoznak a forrásokra

13 Az adatbázisok típusai a feldolgozás mélységi szintjei szerint FORRÁS-ADATBÁZISOK forrástípusú adatbázisok numerikus, statisztikai, demográfiai stb. ab-sok, szöveges-numerikus ab-sok, pl. CompAlmanach Kft. Ki mit gyárt? vállalati katalógusa, teljes szöveg adatbázisok digitalizált enciklopédiák, online adattárak F jellemzik, hogy tartalmazzák az eredeti szövegeket /ami lehet írott, képi, videó stb./, kiegészítve azokat keresnyelvi eszközökkel, s választ adnak a kérdésre.

14 A feltárt dokumentumbázis jellemzi Adatbáziskészítk, -szolgáltatók, a termékek, szolgáltatások funkciója, irányultsága Tekintettel az adatbázisok sokféleségére, a legkülönfélébb szervezetek készítenek és szolgáltatnak adatbázisokat. A meghatározó f szereplk azonban a nagy nemzetközi adatbázisok készíti és szolgáltatói. A sokrét igénynek megfelelen a szolgáltatások mind a földrajzi hatókört illeten differenciáltak /vannak a helyi, regionális és nemzeti szint adatbázisok/ /lásd /,

15 9.3. FELTÁRÁSI STRATÉGIA, MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK A feltárás stratégiája A feltárás intellektuális eszközei A feltárás technikai eszközei

16 A feltárás stratégiája Napjainkban a f hangsúly az adatbázisok többségében - az Interneten keresztül elérhet, jól szervezett feltárás, és keresés és dokumentumszolgáltatás és az ezekhez kapcsolódó plusz szolgáltatások nyújtása.. - A feltárási stratégia fontos elemei: sokféle IKNY-vel segített, sokszempontú, a rugalmas, kombinált keresés biztosítása, kereséstechnikai eszközök révén mind a teljesség, mind a pontosság igény szerinti választhatósága.

17 A feltárás intellektuális eszközei Keresnyelvek Általában többféle keres nyelv használatát teszik lehetvé - szabadszavas /szövegszavas, kulcsszavas/, kötöttszavas /tárgyszó, deszkriptor, osztályozási jelzet szerinti/ keresést. Terjed az online tezaurusz használata is. Ezek használatának lehetségét a különféle indextípusok, valamint a böngészés jelentsen növelik. Keresési eszközök Bségesek / Boole-operátorok, helyzeti operátorok, csonkolás, felhasználói preferencia szerint keresés, mezk szerinti keresés és szkítés, böngészés lehetsége/.

18 A feltárás intellektuális eszközei folyt A feltárás stratégiája A feltárás intellektuális eszközei A feltárás technikai eszközei

19 A feltárás technikai eszközei F fejldési szakaszai: - offline mágnesszalagos SDI-szolgáltatás, - online hálózati szolgáltatás, -CD-ROM-ok hálózati vagy offline szolgáltatása, - internetes, webes szolgáltatás Az utóbbira jellemzk az integrált szolgáltatások, melyekben az intellektuális eszközök, és az automatizált eljárások új szintézise valósul meg. A használói kényelmet szolgálják a dinamikus (navigálható hipercsatolásokat alkalmazó)webes tezauruszok

20 A feltárás-tárolás-használat technikai eszközei - adatbáziskezelk Az adatmodell megvalósítását, az adatbáziselemek és kapcsolatok adatbázisba szervezését szolgáljkák. Biztosítják alkalmazói szinten az adatbevitellel, karbantartással, kereséssel, kivitellel stb. kapcsolatos mveleteket. Fontos jellemzik : az adatok szervezettsége, az összetett szerkezet adatmodell megvalósítása, az adatfrissítés, az adatbiztonság elsegítése, az adatredundancia minimalizálása, az integráció elvének érvényesítése. Pl. ISIS, MICROISIS, ORACLE, TINLIB

21 9.4. A KERESÉS JELLEMZI Az adatbázisokban való keresés fejldési modelljei Az adatbázisok jellemzi a keresés szempontjából

22 Az adatbázisokban való keresés fázisai, fejldési modelljei A keresés többtényezs folyamat, három f fázisa: (1) elkészítés, (2) végrehajtás (3) értékelés, módosítás. Az elkészítés =a felhasználói kérdés tisztázása + a keresési stratégia/ megtervezése. A végrehajtás önmagában is több lépcss folyamat, mely az online hálózatok és internet korában rugalmasabb, interaktívabb és hatékonyabb lett, egyaránt lehetséget nyújt kurrens és retrospektív keresésre, a mágnesszalagos tárak keresésében domináns professzionális közvetíti szerep mellett n a közvetlen felhasználói keresés az önkiszolgálás szerepe.

23 Az adatbázisokban való keresés fejldési modelljei mágnesszalagos adattárakban való keresés es évek -online hálózati keresés as évek - önkiszolgálás 1990-es évektl

24 Az adatbázisokban való keresés fejldési modelljei folyt. (1) mágnesszalagos adattárakban való keresés es évek a keresés offline, közvetett módon történik, az elkészítés során kialakitott keresprofil alapján, a gép számára érthet, kezelhet formában átalakított kereskérdést jelenti. Az elkészít, végrehajtási, értékelési fázis mereven elválik.

25 Az adatbázisokban való keresés fejldési modelljei folyt. (2) online hálózati keresés as évek A professzionális keres által végrehajtott terminálülésen részt vehet a felhasználó is, a keresés rugalmasabb, interaktivabb, a végrehajtási és értékelési, módosítási fázis integrálódhat.

26 Az adatbázisokban való keresés fejldési modelljei folyt. (3) - önkiszolgálás as évek végétl A helyi hálózatba, majd késbb távhálózatokba, internetre kapcsolt személyi számítógépek és terminálok révén a felhasználók önkiszolgáló módon, tömegesen férhetnek hozzá a központi gépen kezelt helyi adatbázishoz, majd a hazai és nemzetközi adatbázisokhoz. A pkrofesszionális keres domináns szerepe megsznik, de továbbra is fontos, tanácsadó és speciális szerepet játszhat.

27 Az adatbázisok jellemzi a keresés szempontjából Aktualizálás, frissesség Keresési módszerek, eszközök Az adatbázisok keresfelületén a keresés két fokozata /alapkeresés, haladó vagy összetett keresés/ mellett böngészésre is lehetség nyílik, st az adatbázisok nagy részében tezauruszüzemmódra is. Kereséstechnikai eszközök (ld. külön oldalon is) Keresési segédeszközök (ld. külön oldalon is)

28 F folyt. Kereséstechnikai eszközök folyt. fogalmi csoportok kialakítása segédletekkel /tezauruszok, tárgyszójegyzékek, oszt. táblázatok/ ezek egymáshoz kapcsolása Boole-operátorokkal a teljesség növelésére az OR, a pontosság növelésé AND és NOT operátorokkal a helyzeti operátorok használata - keresszavak egymáshoz viszonyított elfordulásának meghatározására, a pontosság növelésére a csonkolás alkalmazása /szóvégi egy/több karakter, szóközbeni, szóeleji/ teljesség növelésére a korlátozás alkalmazása (pl. hely, id, dokumentumforma stb.) a pontosság növelésére

29 folyt Keresési segédeszközök A keresrendszer dokumentumai, pl. parancsnyelv kézikönyve, adatbázisok dokumentumai, az adatbázis információkeres nyelvének dokumentumai online (is) elérhetk. Bárki, bármikor használhatja azokat önálló kereséshez pl. a különböz adatbázisokat ismertet Dialog Bluesheets jó minségben, jól strukturáltan, jól tálaltan érhet el az interneten. Forrás: /essentials.shtml

30 9.5. ÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS Az értékelés kérdései A fejlesztési kérdései /az internetes megjelenéssel kapcsolatban/ A mély weben megvalósuló fejlesztések

31 Az értékelés kérdései - alapfogalmak Releváns találat: A kereskérdésekre adott választ tartalmazó találat. A releváns találatok esetében két f mutatót használunk: - a teljesség mutatója, - illetve a pontosság mutatója.

32 az értékelés kérdései a teljesség mutatója a teljesség mutatója: a minél több releváns találat kihozatalát jellemzi T = a megtalált releváns dokumentumok száma / az adatbázisban lév összes releváns dokumentum %-a. A visszakeres rendszer hatékonyságát mutatja. Az adatbázisok esetében az OR Boole-operátor, a csonkolás fontos eszközei a teljesség biztosításának

33 Az értékelés kérdései (folyt.)- a pontosság mutatója A pontosság mutatója: a megtalált releváns találatoknak az összes találathoz viszonyított arányát jellemzi. P = releváns találatok száma / az összes találat % Nagyobb pontosságot biztosító eszközök: AND Boole-operátor, a különféle indexek generálásának termékei, korlátozási módszerek, valamint az IKNY-k célirányos használata.

34 Az értékelés kérdései (folyt) a teljesség és a pontosság viszonya A teljesség és pontosság (T és P) egymás reciprokai, ezért csak egymás rovására növelhetk. A keresési stratégia kialakításakor, illetve az interaktív keresés közben a felhasználónak döntenie kell, hogy nagyobb teljességre vagy pontosságra törekszik-e, ugyanis ezeknek megfelel eszközöket kell alkalmaznia. (lásd fentebb) Ugyanakkor az adatbázisok fejlesztése során gondolnak arra, hogy mind nagyobb teljességet, mind pedig nagyobb pontosságot szolgáló eszközök is rendelkezésre álljanak. (ld. fentebb)

35 9.5. ÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉS Az értékelés kérdései A fejlesztési kérdései /az internetes megjelenéssel kapcsolatban/ A mély weben megvalósuló fejlesztések

36 A fejlesztési kérdései /az internetes megjelenéssel kapcsolatban/ Az Internet megjelenésével megntt az igény - jó minség, - vizuálisan is vonzó, - minél többfajta szolgáltatást nyújtó, - ingyenes vagy olcsó, - egyénre szabottan szolgáltatató adatbázisok iránt. Mindez nagy kihívást jelentett a hagyományos, kereskedelmi online adatbázisok számára. Az adatbázisoknak alkalmazkodni kell az internethez /Jacsó, 2001/.

37 A mély weben hozzáférhet adatbázisok A mély weben hozzáférhet adatbázisok feltárásában, keresésében új automatizált technológiák érvényesülnek. PL. a BrightPlanet kutatói által kifejlesztett LexiBot technológia automatikusan képes -felismerni a "mélyen fekv" webhelyeket, majd lekérni, moderálni és osztályozni a releváns webhelyek tartalmát.

38 9.6./9.9. KÖNYVTÁRI ADATBÁZISOK, AZ ONLINE KATALÓGUSOK Ezt a tételrészt kérem önállóan feltárni, a jegyzet, a szemináriumok, egyéni munkák alapján! A logikai sorrend az alábbi legyen: Történet, alapfogalmak Feltárás bázisa, stratégiái, módszerei Keresés az OPAC-okban A fejlesztés területei

39 KÉRDÉSEK megválaszolása Tanulmányozza a jegyzetben a feltett 21 kérdést, és legyen képes azok megválaszolására

40 Jó felkészülést kíván A tárgy oktatója -cím: bruszno@bdtf.hu