Készítette: Piróth István, főosztályvezető Informatikai és Hírközlési Minisztérium eközigazgatás Főosztály

Átírás

1 Internetes kommunikáció a települési önkormányzatoknál Készítette: Piróth István, főosztályvezető Informatikai és Hírközlési Minisztérium eközigazgatás Főosztály A kiadvány az EU Kommunikációs Közalapítvány támogatásával készült. Cím: 1539 Budapest, Pf. 691, 1126 Budapest, Böszörményi út , II. emelet Telefon/fax számok: (06-1) cím: titkarsag@municipium.hu

2

3 3 Internetes kommunikáció a települési önkormányzatoknál Bevezetés Mára közhellyé vált kijelentés, hogy a (helyi) közigazgatás informatikai és számítástechnikai fejlesztése nemcsak időszerű, hanem fontosságában megkerülhetetlen, sőt elsőrendű feladat mind a központi kormányzat, mind a települési önkormányzatok számára. Természetesen nem csak egyszerű feladatnak, hanem rendkívüli kihívásnak is tekinthető, hiszen technikai és tartalmi szempontból egyaránt országos szintű (a központi közigazgatás tekintetében nemzetközi kitekintésű) összehangolt fejlesztést igényel, ezért átgondolt stratégián, kidolgozott programokon, valamint teljes szakmai és politikai konszenzuson kell nyugodnia. Ráadásul a szükséges eszközfejlesztés olyan mértékű beruházást igényel, amelyek forrásai kizárólag komplex módon gondolhatók el és tervezhetők meg. Mindazon tevékenységeket, amelyek a közigazgatás informatikai és számítástechnikai fejlesztésének szakmai, politikai és társadalmi aspektusait foglalják magukban, összefoglalóan e- közigazgatásnak nevezzük, ennek helyi rendszerét pedig önkormányzati informatikának, lokális megvalósulását pedig e-önkormányzat-nak. Az internet önmagában is olyan speciálisan összetett kommunikációs csatorna, amely mind a feladótól, mind a címezettől különleges felkészültséget, formálisan elsajátítandó képességeket és folyamatosan fejlesztendő készségeket igényel. Abban az esetben, amikor az internetes kommunikáció tartalma önkormányzati információ, akkor ez utóbbi sajátosságait önállóan is számba kell venni a rendelkezésre álló eszközök megfelelő alkalmazásához és a kívánt hatás elérésre érdekében. Tehát az internet: nemcsak statikus kommunikációs eszköz, hanem egyben rendkívül mobil munkafelület is, technológiájára felfűzhető eszközök sora: intranet, hálózatok, , levelezőlisták, fórumok, vezetői információs rendszer stb. Ezért az internetalapú információs termékek csomagolását és többféleképpen lehet megtervezni: CD, floppi, teletext, SMS, papíralapú dokumentumok stb. A továbbiakban szemügyre vesszük az internetes önkormányzati kommunikáció sajátosságait, annak előnyeinek és hátrányainak áttekintésével. Majd a speciális önkormányzati információ tulajdonságait részletezzük. Végezetül az önkormányzati internet-alapú kommunikációs stratégia tervezéséhez és megvalósításához kínálunk támpontokat.

4 4 Az internet, mint komplex kommunikációs csatorna Előnyei: Bármilyen tartalom elhelyezhető az interneten, függetlenül attól a technikai eszközkörnyezettől és adathordozótól, amellyel eredetileg készült, amelyen eredetileg létrejött: állókép, mozgókép, hangfelvétel, írott szöveg hiszen megfelelő szoftver és hardver eszközök segítségével mindezen tartalmaknak elállítható a digitális változata. Ezek tartalmak azonban nem csak elhelyezhetők az internet kommunikációs csatornáin, hanem számos eljárás, művelet végezhető el rajtuk: a feladó, a szerző elhelyezi, a címzett, az olvasó azon túl, hogy természetesen hozzáfér és minden fajta tartalmat képes tárolni, azokat akár átdolgozhatja, átalakíthatja, sokszorosíthatja, továbbküldheti immár feladóként (szerzőként), visszacsatolhat az eredeti feladónak stb. stb. Az info-kommunikációs csúcstechnológia fejlődésének eredményeként szinte minden technikai eszköz összekapcsolható, egységes rendszerbe foglalható (számítógépes hálózatok, távközlési vonalak, mobiltelefonok, kábeltelevíziók stb.). Ennél fogva a tartalmak is a legmagasabb szinten szervezhetők, integrálhatók és konszolidálhatók (adatbázisok, metaadatbázisok, intranet stb.). Megfelelő szakértelem és technikai-technológiai feltételek mellett ezek a lehetőségek egymással célorientált hierarchiába kapcsolhatók, amely segítségével a kommunikáció hatékonysága messzemenőkig felülmúlhatja az eddig megszokottat. Hátrányai: A csúcstechnológia eszközeinek és eljárásainak bevezetésének és alkalmazásának elsőrendű akadálya az eszközbeszerzések látszólag magas költségigénye. (A hardware-eszközök és a software-ek fejlesztésének kölcsönhatása általában azt mutatja, hogy az újabb és korszerűbb programok szinte indok nélkül kikényszerítik a központi egység és a perifériák egyre gyorsabb ütemű fejlesztését, és az árainak látványos növekedését.) Az eszközbeszerzés anyagi nehézségei természetesen meghatározzák a technikai eszközökhöz, azok integrált rendszeréhez való hozzáférés lehetőségét: a felhasználók rendelkezésre pénzügyi erőforrásai nem mindig elegendők az új és újabb termékek beszerzésére. Így a heterogén készültségi fok miatt a felhasználók befogadókészsége és alkalmazkodása az innovációk befogadására alacsony Mindezek mellett az eszközök használata, karbantartása, működtetésének felügyelete, a rendelkezésre álló műszaki lehetőségek optimális kihasználása, a beruházások és fejlesztések tervszerű kivitelezése megfelelő speciális szakismereteket igényel. Csakúgy, mint a számító-

5 5 gépes programok ismerete (és itt nem a programozásra gondolok!), már felhasználói szinten is megköveteli a folyamatos továbbképzést, önképzést. Ugyanezek az elvárások érvényesek a hagyományos adathordozók rendszerbekapcsolásának és az adattartalmak újszerű szerkesztésének megfelelő színvonalú megvalósítására is. Az elégséges színvonalú szakismeretek meglétét, illetve ennek hiánya esetén szakember (vagy cég, v. ö. outsourcing) alkalmazását indokolja az internetes kommunikációs tevékenység egyik legnagyobb veszélyére, a vírustámadások megelőzősére való szisztematikus felkészülés, a várható veszteségek pótlására irányuló előkészületek elvégzése, illetve a sajátos feltételekkel létrehozott és ellenőrzött informatikai biztonsági szabályzatok aktualizálása, betartatása. Az önkormányzati információ két alapvető kommunikációelméleti tulajdonsága Az egész gondolatmenet központi kérdése voltaképpen triviális: miért, mikor és miképp válik hitelessé az önkormányzati információ? Az első megközelítés szinte szemvillanás alatt lesöpri a kétkedésnek még a lehetőségét is: ez a tekintélyre hivatkozik. Abban a korban, amely az információt értéknek mondja ki (természetesen e jelző vitathatatlan), pusztán az információ érték mivolta garantálja a hitelességet és a megbízhatóságot. Az ismeretek, a tények, az adatok és az információk közlésként, közleményként jelennek meg a legtágabban felfogott kommunikációs folyamatban. Az információs egység, vagy másképpen közlemény különálló elemeinek a kapcsolati szintjét, szerveződését nevezzük szintagmatikának; a részek bizonyos használati rendszerbe illeszkedését, rendszerszerűségét pedig paradigmatikának. Mi az önkormányzati információ? A közlemények egy része hivatalos, az önkormányzat (és intézményei) által felügyelt kommunikációs csatornákon keresztül fogalmazódik meg és közlekedik. Ezeket a közleményeket nevezzük önkormányzati információnak - függetlenül tartalmától és formájától (szakmai - közhasznú, elektronikus - hagyományos adathordozó). Az önkormányzati információhoz kapcsolódó vizuális közleményeket, szintén az aktuális formától és tartalomtól függetlenül információ-ábrázolásnak nevezzük. Ide érthetjük a legegyszerűbb rajzokat, a jelképeket, a logókat, a képeket, a reklámfilmeket, az oktató-nevelő filmeket, a táblázatokat, a grafikonokat, az adatbázisok logikai modelljeit, keresőprofilokat

6 6 stb., valamint hivatalos iratok széles műfaját: előterjesztés, rendelet, határozat stb. (Lényegében valamennyi önkormányzati információt közvetítő vizuális terméket.) Az információval közvetlenül összefüggő egyéni és közösségi cselekvések bármilyen fajtáját (folyóirat- vagy könyvkiadás, adatbázis-építés és -lekérdezés, website-működtetés, jelentéskészítés, sajtótájékoztató, ankét, vita, konferencia vagy kongresszus stb.) információs aktivitásnak nevezzük. Mindazt a tárgyat, adatlapot, személyt, intézményt, fogalmat, állásfoglalást, eredményt, programot vagy ezek rendszerét, amire az információ vonatkozik, az információ objektumának nevezzük. Lényeges azonban elhatárolódást tenni: az információ objektuma valójában nem része az információnak, nem is aspektusa annak. Hiszen attól függetlenül is létezik, és nem kizárólagosan információs folyamat eredményeképpen jöhetett létre. Az a kommunikációs elem vagy kommunikációs rendszer, ami megjelenik az információ részeként, tulajdonképpen információfunkciót vesz fel. Az információfunkció egyszerre gondolati és pszichoszociális jelenség -- tágan értelmezve tulajdonképpen ágazati közmegegyezéseken nyugszik --, és mint ilyen megint csak független a benne megjelenő információtartalomtól. Az információfunkció és az információobjektum között kizárólag az adott információn belül van összefüggés, egyébként ennek megléte nem szükségszerű. Önkormányzati információnak azt nevezzük, amiben a fenti jelenségek önkormányzati meghatározottságai megtalálhatók és nyomon követhetők. Az önkormányzati információ hitelességének kérdése A fentiek alapján vegyük sorra, hogy milyen tényezők adják meg az önkormányzati információ hitelességének (kvázi hasznosságának) az alapját. Az önkormányzati információ felépítése rendszerint az önkormányzat szervezeti struktúráit követi, sőt valójában a szervezeti struktúrák elemi, primer kiinduló formáinak felel meg. Az információ primer forma jellegének szakszerű felismerése és az erre történő gyakorlati szintű hivatkozás kulcsa lehet egy önkormányzati információs fejlesztés sikerének. Az információ-ábrázolással kapcsolatban kettősség fedezhető fel. Tudjuk, ugyanaz az információ nem az ábrázolás mikéntjétől válik hitelessé és az információ-ábrázolás eszközének hatékonysága függ a kiválasztott célcsoport(ok) jellemvonásaitól. Manapság (ugyanazon tartalom mellett) a önkormányzati információ sokféle ábrázolása válik lehetővé, ám léteznek önkormányzati szakmapolitikai konvenciók. A önkormányzati információs szakembernek

7 7 ügyelni kell ezekre a konvenciókra, mert az információközvetítés sokféle lehetséges formája lehetővé teszi a mellékértelmezések, az új magyarázatok kialakulását. Az önkormányzati információs aktivitások igen különbözőek lehetnek és laza kötődésű rendszert alkotnak, viszont erősen hierarchikus jellegűek. Az információs aktivitások szakmapolitikai aspektusból szankcionáltak és rendszerint hierarchikus intézményi színtereken artikulálódnak. Ezekből a jellemzőkből szintén kettősség fakad: egyfelől az információs aktivitások univerzális jellegűek: gyakran hozhatók kapcsolatba kommunikációs és számítástechnikai komponensekkel (lásd média, telematika), ugyanakkor az egyes ágazatok kialakítják a maguk preferált formakészletét. Nagyjából ezek mondhatók el az önkormányzati információs objektumokról is: az univerzális (kommunikációs) és a hierarchikus (szakmapolitikai) jelleg változó hangsúllyal, de egyszerre van jelen bennük. Valamely közlemény információfunkciójának léte és kialakulása kevéssé kutatott terület. A hagyományos megközelítés szerint a tudás hiánya, a meglévő információ hiánya a lehetséges oka a lehetséges információ létrejöttének, kialakulásának vagy kialakításának. Miben áll az önkormányzati információ paradigmatikája és szintagmatikája? Az információ és az információ-ábrázolás (azaz a forma) közös jegye a szigorúbban vett meghatározathatóság nehézkessége, míg az információs aktivitás és az információ-objektum (vagyis a tartalom) azonos jellemzője az univerzalitás. A korábbi állításokból az következik, hogy az önkormányzati információ hitelességét a forma alapvetően befolyásolja, mivel pedig az nehezen határozható meg, a hitelesség valódi letéteményesei az önkormányzati struktúrához igazodó elemi kommunikációs formák lehetnek (azaz régebb óta már bevált és szélesebb körben közismert adathordozók). Ezekben az elemi formákban (mint ahogy valamennyi kommunikációs közleményben) érvényesül paradigmatikus és szintagmatikus tengely. Vagyis az önkormányzati információ elemi megjelenítési formái egyszerűek (közérthetőek és tradicionálisak), szerkezetük pedig változatos. Mivel szakmapolitikai konvenciók határozhatják meg az információ strukturális jellemvonásait, az elemi formák valódi szervező vonásainak száma csekély. Tehát az önkormányzati információban, illetve kommunikációban létezik paradigmatika és szintagmatika, de az önkormányzati információ további szerkezeti elrendezésében a önkormányzati szakmapolitikai konvenciók a mértékadóak.

8 8 A szintagmatika egyszerűbben leírható: voltaképpen a szakmai közlemény kommunikációelméleti jellemzésével azonos. Feladója és címzettje van, a kettő között pedig zaj észlelhető. A paradigmatikus vonások jellemzésével a önkormányzati információ szerveződését, értelmét és hitelességét ragadhatjuk meg. A jellemvonások számbavételének legfontosabb összefüggései a következők. Az önkormányzati információ paradigmatikája voltaképpen az önkormányzati konvenciókat hordozó, illetve megtestesítő (létrehozó és felügyelő) intézmények létezésében ölt testet. Ezek az intézmények informatikai szempontból ismétlődő és sztereotip jellegű szereplői a kommunikációnak. A paradigmatika második foka a közigazgatás (esetünkben a közigazgatási információs rendszerek összességének) jelenségében ragadható meg. Itt a szektorokat a nem különválasztó, hanem a rendszerbe foglaló, közös kiindulópontra hozó aspektusról van szó, ami persze egyfelől nevezhető politikai akaratnak, de szempontunkból az egységes(ülésre törekvő) közigazgatási információs rendszer a valódi letéteményese.

9 9 Az önkormányzati-vonal előkészítésére Összefoglalás Célterület és indoklás Integrált kommunikációs stratégia kidolgozása Felhasználói célcsoportok hatékony felmérése és behatárolása Interaktív információs szolgáltatások bevezetése Tervszerűtlen és az eseti kvázi koncepcionális tevékenységek átszervezése Objektívák Stratégia Szervezeti struktúra Célorientált és rétegezett munkamegosztású szakmai team felállítása Interaktív felmérési eszközök összehangolt alkalmazása Önkormányzat websiteja, kistérségi portál Önkormányzati intézmények közötti kommunikációs tevékenységterüle tek összehangolása Rendelkezésre álló humán és technikai erőforrások átfogó belső fejlesztése Formális szakmai intézmények tájékoztatása és aktivizálása Mediátori (közönségszolgálati) kompetencia megfogalmazása és elfogadtatása Belső átszervezés Önkormányzat Önkormányzat Informatikai Egysége Önkormányzati kommunikációs iroda Önkormányzati intézmények kommunikációs felelősei Külső együttműködők Folytonosság, elérhetőség, fenntarthatóság Meglévő programok összehangolt továbbfejlesztése Profilváltás propagandája Pályázatok Profitorientált szereplők bevonása Új típusú információs és kommunikációs aktivitás szerkezetének kialakítása a formai és tartalmi elemek összhangja Az elsődleges célkitűzés megvalósításának három pillére: 1- Szolgáltatás 2- Interaktivitás 3- Rétegezett célcsoportok

10 10 1. Szolgáltatás Cél Eszközök Stratégia Termék Kétpólusú aktivitás Felhasználók igényeinek és szokávonása és érde- Felhasználók be- elérése: az önkormányzat kidolgoz és sainak felmérése keltté tétele a felajánl szolgáltatásokat, a felhasználók koztatása és kép- strukturális és Felhasználók tájé- szolgáltatások rendszeresen keresik zése funkcionális fej- és igénybe veszik (newsletters, user azokat guides) lesztésében Szolgáltatások mobilizációja Igény- és célorientált szolgáltatások Felhasználói célcsoportok ismerete 2. Interaktivitás Cél Eszközök Stratégia Termék A szolgáltatások csatornáinak Internet: mailto, Felhasználói köz- Felhasználói szinkációs kommuni- chat, electronic érzet javítása sotekhez kapcsolt folyamatként broadcasting rán a nyitott érdeklődés folyamatos szak- történő üzemeltetése, Szakmai fórumok, kommumai párbeszéd a folyamatos visszacsatolás eredményeinek beépítése a szolgáltatások közönségtalálkozók, szakmai testületek vezetőivel nikációs folyamatának felhasználása Közönségkapcsolat, mint hivatkozási alap a fejleszbe fejlesztésé- és folyóiratok Az aktív felhasztésekhez szerkesztőivel konzultációk nálók bevonása a fejlesztésbe 3. Célcsoportok Cél Eszközök Stratégia Termék Rétegezett célcsoportok reális meghatározása A lehetséges felhasználók igényfelmérésének Szolgáltatások "kiállítása" Az egyes célcsoportok alapos és után az egyes célcsoportok eléréséhez elemzése Felhasználói viszszajelzések pontos ismerete alapján reális sajátos részstraté- giák kidolgozása A célcsoportok sajátos befolyásolása, képzése értékelése nyomán középtávú PR prognózisok állíthatók fel

11 11 A célcsoportok A profilváltás kulcsa az elérhető és aktivizálható célcsoportok új alapokon történő meghatározása: A rövid távú önkormányzati kommunikációs stratégiai terv célcsoportjai: a) Aktívan produktív befogadók helyi politikai elit csoportok, önkormányzati intézmények folyamatos termelő tevékenységet végező vállalkozói elit a helyi formális kommunikáció alakítói, részesei és használói (civil szervezetek, egyházak) szakmai csoportok tagjai folyamatos közéleti, közpolitikai tevékenységet végeznek alakítói, részesei és használói a helyi formális kommunikációnak felhasználói szokásaik közéleti, közpolitikai hagyományok alapjain is nyugszanak a legkönnyebben elérhetők és a legkevésbé befolyásolhatók cél: igénykövető kiszolgálás b) Passzívan produktív befogadók egyéb térségi csoportok, intézmények alkalmi termelő tevékenységet folytató vállalkozói réteg használói és részben részesei a formális kommunikációnak felhasználói szokásaik az eseti környezettől függenek könnyen elérhetők és befolyásolhatók cél: az igénybefolyásoló kiszolgálás c) Passzív és improduktív befogadók kisegítői vagy közömbös tevékenységet folytatók perifériális csoportok (gyermekek, nyugdíjasok, hátrányos helyzetűek) felhasználói szokásaik nincsenek vagy gyengék nehezen elérhetők és rendkívül könnyen befolyásolhatók cél: az igénybefolyásoló és -alakító kiszolgálás

12 12 A kommunikáció iránya és eszközei Új irány: horizontális információáramlás szemben az eddigi vertikálissal. A horizontális kommunikáció feltételei: a célcsoportok sajátosságainak figyelembevétele tartalmilag és formailag egyaránt a szolgáltatásokhoz való reális hozzáférés biztosítása (folyamatos visszacsatolás, monitoring, mérés, felhasználói erőforrás fejlesztés stb.) új kommunikációs csatornák létrehozása, illetve feltételeinek megteremtése (nem hagyományos dokumentumok terjesztése, Internet, CD, SMS stb.) az egyes célcsoportok közötti vertikális (hierarchikus) átjárás közvetett szabályozása Az egyes célcsoportok aktivizálása: a REÁLIS AKTIVITÁS 1. Az aktív befogadókat értelemszerűen nem kell külön stratégia alapján aktivizálni. 2. A passzív befogadók aktivizálása, a célcsoportok méreténél fogva is lépcsőzetesen, kampányszerűen valósítható meg. A hatékony kampány feltételei: Célcsoportok összetevői közötti prioritások meghatározása. A meghatározott prioritások szerinti üzenettartalom és információhordozók kiválasztása Közpolitikai elvárásokhoz történő illesztés A rövid távú stratégiai terv megvalósítói Önkormányzati Info-kommunikációs Részleg Kettős szakirányú célt valósít meg: intézményen (önkormányzaton) belüli szakmai koordináló és szolgáltató funkciót, illetve az intézményen kívüli (lásd: célcsoportok) kommunikációs és információszolgáltató tevékenység informatikai feladatainak ellátását, illetve számítástechnikai feladatainak koordinálását. (Meglévő munkaköri leírások bővítése, illetve az új munkaköri leírások, szerződés tervezetek elkészítése jelen rövid távú stratégiai terv elfogadása után javasolt.) Létszámbővítési irány: a megvalósításában részt vevő egyéb külső önkormányzati intézmények munkatársaiból, az esetleges helyi középfokú oktatási intézmény tanulóiból belső ad hoc szakmai csoport kialakítása, amelynek tanácsadói és javaslattételi funkciói lehetnek.

13 13 Külső együttműködők Legfontosabb funkciójuk az adatszolgáltatás és az alkalmazott számítástechnikai munkálatok elvégzése. A stratégiai koncepció Alapkoncepció Kétpólusú aktivitás elérése: kidolgozott és felajánlott szolgáltatások felhasználó célcsoportok általi rendszeres keresése és igénybe vétele. A szolgáltatások csatornáinak kommunikációs folyamatként történő üzemeltetése, a folyamatos visszacsatolás eredményeinek beépítése a szolgáltatások fejlesztésébe. Rétegezett célcsoportok reális meghatározása után az egyes célcsoportok eléréséhez sajátos stratégia kidolgozásában való részvétel. Az aktívan produktív befogadó politikai elit csoportok és elit intézmények igénykövető kiszolgálása, a passzívan produktív befogadó egyéb csoportok és egyéb intézmények igénybefolyásoló kiszolgálása, a passzív és improduktív befogadó perifériális csoportok igénybefolyásoló és -alakító kiszolgálása. A rövid távú stratégiai terv fókuszpontjai: A célcsoportok sajátosságainak figyelembevétele tartalmilag és formailag egyaránt A szolgáltatásokhoz való reális hozzáférés biztosítása (folyamatos visszacsatolás, monitoring, mérés, felhasználói erőforrás fejlesztés stb.) Új kommunikációs csatornák létrehozása, illetve feltételeinek megteremtése (nem hagyományos dokumentumok terjesztése, Internet, CD stb.) Az egyes célcsoportok közötti vertikális (hierarchikus) átjárás szabályozása Célcsoportok összetevői közötti prioritások meghatározása A meghatározott prioritások szerinti üzenettartalom és információhordozók kiválasztása Politikai elvárásokhoz történő illesztés

14 14 A programok típusai: Célorientált szakmai stratégia illesztése a profilváltás koncepciójához és a belső erőforrások reális fejlesztése Önkormányzat önálló website-jának továbbfejlesztése széles körű szakmai együttműködés alapján Önkormányzat virtuális folyóiratának megjelentetése és marketingje Az önkormányzati kommunikáció strukturális és funkcionális koncepciójának véglegesítése Célcsoportok felmérése, ezen alapuló differenciált stratégia kidolgozásában való részvétel Szakmai együttműködési fórumok szervezésében való részvétel A programok fenntarthatósága: Önkormányzat website-jának részköltségvetése Önkormányzat virtuális folyóiratának részköltségvetése Önkormányzat költségvetése Integrált szakmai pályázatok Belső emberi erőforrások ésszerű átszervezése Cselekvési programok Tevékenységek: Önkormányzati internetes kommunikáció alapkoncepciójának kidolgozása: website, virtuális folyóirat Az önkormányzati internetes kommunikáció kiindulási pontjának tekintett és a belső erőforrások ésszerű átszervezésével hatékonyságnövelt elektronikus kommunikációs eszközök rendszeres előállításának elérése. Nagyobb részt ezeken a médiumokon keresztül végezzük a célcsoportok differenciált meghatározását és az igényfelméréseket is. Ez utóbbiak elemzése támogatja az önkormányzati internetes kommunikációs vonal koncepciójának kidolgozását. (Az önkormányzati internetes kommunikációs vonal elsődleges jelentése: magában foglal minden olyan elektronikus kommunikációs csatornát, melyeken keresztül az önkormányzat, mint a helyi közigazgatási, illetve helyi hatósági információ mediátora megjelenik)

15 15 A virtuális folyóiratnál önálló szakmai fejlesztési pontként jelentkezik a szakmai board-ok (szerkesztő bizottság, tanácsadó testület, lektori testület, támogató szervezetek testülete) fölállítása is. Új szakmai egységek felállítása az önkormányzaton belül: informatikai egység, önkormányzati internetes kommunikációs szerkesztőség Az informatikai egység és az önkormányzati internetes kommunikációs szerkesztőség szervezetileg nem válik élesen ketté. Funkcionális különbség annyiban jelenik meg, hogy az informatikai egységnek az önkormányzaton belüli szakirányú igényeket is ki kell elégítenie, önkormányzati internetes kommunikációs szerkesztőség pedig szoros összhangban működik az önkormányzat felsővezetőivel. Döntés után készíthető el e két új szakmai egység összehangolt szmsz-e és munkatársainak munkaköri leírásai. A programban résztvevők feladatköre Létszámfejlesztési és szervezeti elképzelések: Informatikai Egység közvetlen kör a) 1 fő vezető: szervezi, irányítja az egység munkáját, koordinál az önkormányzat többi önálló munkaszervezeti egységével b) 1 fő informatikus, rendszergazda: végzi az önkormányzat többi önálló munkaszervezeti egységének (könyvtári) informatikai kiszolgálását is c) 1 fő számítástechnikus: hardware karbantartás d) 1 fő informatikus, html-szerkesztő: saját hompage szerkesztésére e) külső számítástechnikai-informatikai cégek: szerver üzemeltetés közvetett kör f) az önkormányzat többi önálló munkaszervezeti egységéből igény szerint: az egységek informatikai igényeinek közvetítésére, szakmai együttműködés kivitelezésére

16 16 Önkormányzati internetes kommunikációs szerkesztőség közvetlen kör a) 1 fő felelős szerkesztő: valamennyi médium felelős szerkesztői feladatainak ellátására b) 1 fő szerkesztőségi titkár: a szerkesztőség adminisztrátori feladatainak ellátására c) 1 fő olvasószerkesztő: valamennyi médium olvasószerkesztői feladatainak ellátásra d) 1 fő korrektor: valamennyi médium nyelvhelyességi ellenőrzésére közvetett kör e) Marketing menedzser: valamennyi médium marketing feladatainak ellátására f) Board-ok g) Együttműködő szervezetek: információcsere szolgáltatások Készült: Budapest, márciusa