A FŐNIX Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja

Átírás

1 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 1 A FŐNIX Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja Készült az alábbi jogszabályok felhasználásával: - A közoktatásról szóló (2003. augusztus 31.-én lezárt) évi LXXIX. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló (2004. március 31.-én lezárt) 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet. - Az alapfokú művészetoktatás követelményei meghatározásáról szóló (2003. július 31.-én lezárt) 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet. - Az alapfokú művészetoktatásról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott kötelező követelmények és tantervi program, kiegészítve a részletes évfolyamonként meghatározott javasolt tananyaggal, továbbá a kötelező minimális eszköz és optimális feladat ellátást szolgáló ajánlott tárgyi feltételekkel.

2 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 2 Bevezetés Az iskola neve: Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola székhelye: 4030 Debrecen, Monostorpályi út 63. Az iskola fenntartója: Beiskolázási körzete: Hungaricum Művészeti Közhasznú Alapítvány főleg Debrecen és vonzáskörzete, ill. Hajdú-Bihar megye Az iskola telephelyei: tph 01: Debrecen, Eötvös u. 52. tph 02: Debrecen, Epreskert u. 80. tph 03: Debrecen- Nagymacs, Kastélykert u. 44. tph 04: Debrecen-Józsa, Józsakert u. 9. tph 05: Debrecen, Balaton u. 68. A működés kezdete: szeptember 1. Felügyeleti szervek: Hungaricum Művészeti Közhasznú Alapítvány kuratóriuma, Hajdú-Bihar Megye főjegyzője A működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek: A feladatok ellátásához szükséges összegről szóló költségvetést lásd a mellékletben! Pedagógusok és egyéb alkalmazottak: 3 fő néptáncpedagógus (1 iskolaigazgató), 1 fő félállású iskolatitkár, 1 fő félállású pénzügyi ügyintéző. Keveházi Tamás iskolaigazgató és néptáncpedagógus matematika tanár és táncpedagógus (néptánc szakirány) oklevéllel rendelkezik, 6 éve dolgozik közoktatásban. Előirányzás, hogy 4 éven belül közoktatási vezető diplomát szerezzen. Guta Andrea néptáncpedagógus óvódapedagógusi oklevéllel rendelkezik, a 2004/2005-ös tanévben a Magyar Táncművészeti Főiskola táncpedagógus (néptánc szakirány) szakos, végzős hallgatójaként az abszolutóriumot megszerezte. Előirányzás, hogy 1 éven belül záróvizsgát és nyelvvizsgát teljesítsen és ezzel táncpedagógus diplomát szerezzen. Nagy Andor néptáncpedagógus és iskolatitkár illetve Török Ármin táncpedagógus a 2005/2006-os tanévben a Magyar Táncművészeti Főiskola másodéves táncpedagógus (néptánc szakirány) hallgatói. Előirányzás, hogy a 2007/2008-as tanévvel tanulmányait befejezze, és táncpedagógus diplomát szerezzenek. Kovács Lenke gazdasági vezető építőipari szakirányú oklevéllel, és kalkulátori vizsgával rendelkezik. Előirányzás, hogy 3 éven belül szakirányú tanfolyamot

3 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 3 végezzen. A már meglevő tárgyi eszközök felsorolását lásd a leltárban a még hiányzóak beszerzéséről szóló ütemtervet lásd a mellékletben. Oktatásra és nevelésre szolgáló helyiségek: bérleményben Bérbeadó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

4 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 4 Helyzetelemzés A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény létrehozását két tényező indokolta. Az egyik, a debreceni Főnix Néptáncegyüttes, amely 1990-ben alakult, és az utánpótlás-nevelésnek köszönhetően mind létszámban mind szakmai színvonalban folyamatosan fejlődik. Eddig egyesületként működött és szervezte meg utánpótlását, és ezután az iskola segítségével intézményesült formában szeretné megoldani kitűzött feladatát, a hagyományos népi kultúra népszerűsítését és terjesztését. Az együttes jól ismert a hazai néptáncmozgalomban, évi rendszerességgel megrendezi a Tűztánc Fesztivált, táncosai minden esztendőben külföldi úton gyarapíthatják mind szakmai, mind személyes ismereteiket. 15 éves múltjára, oktatói, szakmai tapasztalatára alapozzuk intézményünk szervezeti tevékenységét. A másik a székhelyen és telephelyeken a 2004/2005-ös tanévben a művészetoktatásban résztvevő diákok. A tavaly végzett 306 tanulóra alapozzuk iskolánk tanulói bázisát. A legtehetségesebb és legkitartóbb tanulókat szakmai pályára, a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnáziumba vagy a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolába irányítjuk. Lehetőséget biztosítunk nekik arra is, hogy művészeti tanulmányaikkal párhuzamosan a Főnix Néptáncegyüttes haladó csoportjaiban is táncolhassanak.

5 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 5 I. Az iskolában folyó művészeti tevékenység cél- és feladatrendszere 1. Az oktató-nevelõ munka általános szempontjai, irányelvei A mûvészeti iskolában az oktató-nevelõ munkát a tantervben meghatározott szempontok alapján kell megtervezni. A csoportos foglalkozásokra történõ tananyagtervezés egy tanévre történik. Követelmény, hogy a pedagógus, a szakoktató alaposan ismerje növendékei személyiségét, képességét, tehetségét. A nevelõnek különösen ügyelnie kell arra, hogy a növendékeit túl ne terhelje. Az iskolai munka során elsõsorban meg kell kedveltetni a mûvészeteket és törekednie kell az alkotó és önkifejező képességek kialakítására az életkori sajátosságoknak megfelelő személyiségfejlesztésre. 2. A néptáncoktatás és nevelés célja A tánctanulás alapvető célja egy komplex személyiségfejlesztés. A népi műveltség megismerése fontos információkat hordoz a mai kultúra számára. A népművészet fennmaradt alkotásai kiállták az idők próbáját. Többezer éven át generációkon keresztül csiszolódtak és alkalmasak a mai gyerekek nevelésének eszközévé válni. A folklór különböző területei a népzene, a népdal, a néptánc, a népi játék lehetőséget nyújtanak a gyermekek zenei- és mozgáskultúrájának fejlesztésére, személyiségük formálására, az egyén és a közösség együttes élménye révén az ember alkotó, kapcsolatteremtő képességének kibontakoztatására. Az Európai Unióba való belépésünk után természetes, hogy a nemzeti érdeket az Unió szintjén csak az országot alkotó nemzet hagyományainak, történelmének, értékeinek ismeretében lehet megjeleníteni. Ezért az iskola célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. Ezen belül kiemelt cél szűkebb környezetünk, Debrecen és Hajdú-Bihar Megye hagyományainak, tánc- és zenei kultúrájának megismertetése. Nem általános célunk viszont hivatásos táncosok képzése, bár a kivételes képességű táncosokat szívesen irányítjuk erre, sem a tanulók mozgásterápiás kezelése. Minden magyar állampolgárnak törvényben biztosított lehetősége, hogy alapfokú művészeti oktatásban részesüljön. Iskolánk ezért széles körben, mindenki számára lehetőséget kíván biztosítani a Kárpát-medence népművészetének megismerésére, saját mozgáskultúrájának fejlesztéséhez, a művészeti alkotások

6 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 6 befogadására való képesség kialakításához. Az iskola növendékeiből egyaránt válhatnak műértő felnőttek, amatőr vagy hivatásos táncosok. 3. A néptánc tanszak feladatrendszere, céljai A néptáncművészeti alapismeretek megtanításának célja a néptánc iránt érdeklődő fiatalok mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése. Javítsa a tanulók fizikai állóképességét, ügyességét, cselekvő biztonságát, ritmusérzékét, hallását, tér és forma érzékét. Nevelje őket, egészséges életmódra, helyes testtartásra, magabiztosságra, határozottságra és érzelmi nyitottságra. Készítse fel és irányítsa a tehetséges növendékeket hivatásos pályára, osztályainak folytatására ill. az amatőr táncéletbe való bekapcsolódására. Nyújtson speciális művészeti ismereteket. Az alkotómunkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmónikus érzelmi világ gazdagodásához, kreatív személyiség kialakításához. Provokálja a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet. Neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére, népi kultúránk megbecsülésére, a nemzeti identitástudat, valamint más népek és kultúrájuk iránti tiszteletre. Sajátos eszközeivel ösztönözzön, a társadalmi kapcsolatteremtésben, együttműködésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Hassa át a tanulók személyiségét, életmódját a közösségi létforma iránti igény. A közösségfejlesztés feladatai: A közösségi élet és az oktatás színtereinek otthonossá tétele Az oktatást ellátó pedagógusok, és a kisegítő személyzet következetes, szubjektivitástól mentes, összehangolt nevelési terv alapján alakítsanak ki családias légkört, az oktató-nevelőmunkában maximálisan elérhető eredmények elérése érdekében. Segítsék a gyermekek beilleszkedését, valamint a különböző életkorral együtt járó szomatikus és pszichikus változások problémáinak áthidalását. A gyermekek tevékenységét, a szokások, szabályok bevezetését és betartatását a tanórai és azon kívüli közösségi együttlét formáiban egységes rendszerben, a gyermekek számára élményszerűen kell kialakítani, és az életkori sajátosságokat figyelembe véve fejleszteni. A közösségi hagyományok és ünnepek a néphagyományokból merítve épüljenek be a személyiség- és közösségfejlesztés folyamatába. A közösségfejlesztésen belül a gyermekek objektív értékelése a közösség szemszögéből, a közösség érdekének védelmében történjen. Ezen elvek alapján ösztönözze a gyermekeket a közösségi alkotás örömének átélésére, a közösségi kultúra értékei iránti érdeklődésre, alakuljon ki bennük igény: a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, a korévfolyamuknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi, tánctörténeti irodalom olvasására,

7 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 7 a rendszeres múzeumlátogatásra, a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére, az aktív részvétel igényére az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek tudásanyagának összegyűjtése) A személyiségfejlesztés feladatai: Ismeretek: a hagyományos népi játékok a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusa, táncrendjei a mozgásanyag variációs lehetőségei a táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, viselet a néprajztudomány sajátos megközelítési módja a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a nép műveltségének ismerete, sajátos helye az egyetemes emberi kultúrában a tánc művészi és közhasznú formái a társasági táncélet alkalmai a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatai és korszakai az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészei pályája az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapműve, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusai. Pozitív személyiségjegyek kialakítása: a rendszeres munka természetes igénye a megfelelő munkafegyelem a munka tudatos kontrollálása a művészi előadásmód kivitelezése az általános szemléletmód, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi az esztétikai érzék a művészetek befogadására nyitott attitűd fogékonyság a múlt és a jelen értékeinek befogadása Képességek, készségek fejlesztése: mozgáskultúra fizikai állóképesség ritmusérzék zenei hallás a mozgáskoordináció zenéhez illesztése tér-, forma- és stílusérzék vizuális memória mozgásmemória

8 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 8 koncentráló képesség improvizációs készség ízlés, kritikai érzék a nem verbális megnyilvánulások iránti érzékenység a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenység a képzelőerő 5. Tehetséggondozás és felzárkóztatási lehetőségek a) A képességek kibontakoztatása, a tehetséggondozás feladatai: A művészeti ág művelése alapvetően kollektivitáson alapszik, de az individuális táncolási módú Kárpát-medencei tánckultúra az egyéni tehetség megnyilvánulásának is kiváló lehetőséget biztosít. Az alapfokú néptáncoktatásban a tehetség kibontakoztatására természetesen nem csak az egyén fejlődése, de a közösségi munka szempontjából is szükség van. A kiemelkedő táncosok példamutatása pozitív hatással van a csoport többi tagjára is. - a tantervi követelmények megismerésén belül a meghatározott követelményszintnél mélyebb anyagismeret nyújtása a tanórán belül és azon kívüli foglalkozásokon - útmutatás az anyag önálló elsajátításához, feldolgozásához szükséges módszerekhez, segítségnyújtás az ismeretek forrásainak összegyűjtéséhez - a személyiség életkori sajátosságainak, testi alkatának és emocionális beállítottságának megfelelő szólisztikus feladatok megjelölése az eredeti anyag jellegzetessége és a koreográfiák adta lehetőségek figyelembevételével - bemutatkozási lehetőségek biztosítása, egyéni felkészítés iskolai vizsgákra, záró bemutatókra, helyi és országos tanulmányi versenyekre, egyéb műsorokra. b) A magatartásproblémákkal küzdő gyermekek beilleszkedésével kapcsolatos feladatok: A művészeti ág kollektivizmuson alapuló tulajdonságából adódóan lehetőség nyílik kevésbé tehetséges gyermekek számára is sikerélményhez jutni. A tananyag tanításának folyamán kevésbé megterhelő könnyebben elsajátítható motívumok fontosságának hangsúlyozásával növelhetjük kevésbé felkészült növendékeink önbizalmát. Az általuk elsajátítható motívumok ismeretével ugyanúgy teljes értékű improvizációra válnak képessé. A tanulók tudására és személyiségére tekintettel lévő pedagógus a különböző szerepek megfelelő kiosztásával nagyban elősegítheti a beilleszkedést. Mindenki számára meg kell találni a megfelelő pozíciót, amelynek egyenértékűségéhez nem fér kétség. A csoport gazdagsága a sokszínűségében rejlik. - segítségnyújtás a magatartászavart okozó problémák feltárásában, megoldásában direkt és indirekt módszerek alkalmazásával - a családi háttér megismerése,

9 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 9 - folyamatos kapcsolattartás a szülővel - kapcsolatfelvétel az általános (vagy közép-) iskolai pedagógusokkal - egyénre szabott, sikerélményt nyújtó feladatok (táncos, közösségi) kijelölése a gyermek pozitív személyiségjegyeinek erősítése érdekében, a gyermekjátékokban, közösségi játékokban, koreográfiákban rejlő személyiségformáló szerepjátékok felhasználásával - példakép keresése számukra a tananyagban lévő lehetőségek (pl. táncos egyéniségek, tudósok stb.) segítségével - a közösség tagjainak bevonása a problémák felismerésére, segítségük felhasználása azok megoldására, a gyermek (v. fiatal) mihamarabbi beilleszkedése érdekében, egyéni karaktere elveszítése nélkül. c) Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Prevenciós feladatok: - A neveltek családi környezetének, iskolai környezetének megismerése, a gyermek anamnézisének megismerése. - Különös odafigyelés azokra, akik nem megfelelő családi környezetben élnek s ezért személyiségük torzulhat (kedvezőtlen életkörülmények, a helyes nevelésre kevésbé alkalmas szülői környezet, pl. iskolázatlanság, képzetlenség, a gyermek számára veszélyes életmódot folytató szülő, a mindent megadó, de a gyermek számára torz életvitel mintát nyújtó környezet, ahol nem a valós értékek az elsődlegesek) - Az iskolai, lakóhelyi környezet, s az abból esetlegesen adódó szociális problémák megismerése. Korrekciós feladatok: - A gyermek személyiségének megismerése, a problémás tünetek alapos, sokoldalú tanulmányozása, elemzése - az alapvető probléma súlyosságának, kialakulása útjának feltárása - a korrekcióhoz segítségre hívhatók körének megtalálása (szülők, barátok, iskolai közösség) - a személyiség pozitív tulajdonságainak erősítése - megfelelő, a személyiség adottságai által teljesíthető feladatok meghatározása - a személyiség helyes megítélésével segítség nyújtás a reális énkép és az életkörülmények adta lehetőségek helyes értékelésének kialakításában - hosszú távú jövőkép kialakítása - a deviáns rétegektől elszigetelés a tanórán kívüli foglalkozásokkal (táncházak, játszóházak, klubestek, edzőtáborok) a generációk közötti kapcsolatok erősítésével (gyűjtőutak alkalmával, példakép helyes megválasztásával) a közösségi élet feladatai megvalósításába történő bekapcsolással - a pedagógus magatartásának főbb jellemzői: a személyiséget ne felszínesen, csak a kifelé mutatkozó jegyek alapján ítélje meg fokozottan legyen érzékeny a neveltek sebezhetőségére (életkorukból, társadalmi környezetükből adódó problémák, változások)

10 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 10 a neveltet segítse a problémák konkrét megoldásában is, akaratereje helyes megítélése alapján indirekt módon a közösség tagjain keresztül is hasson az elszigetelődés megelőzése végett d) A gyengébb képességű, vagy életkorának nem megfelelően fejlett tanulók beilleszkedését segítő, kudarcélményük elkerülése érdekéből adódó feladatok: - a megfelelő évfolyamba történő besorolásnál figyelembe kell venni: a gyermek alkatát a gyermek életkorát képességét az előírt tantervi követelményeket - ha alkatilag és képességeit tekintve nem felel meg a saját életkorának megfelelő évfolyamba, két, a személyiségét figyelembe vevő szempontot kell irányadónak venni: a saját korosztályától ne szakadjon le, számára megoldható, sikerélményt nyújtó feladatot kapjon a tantervben leírt táncos követelmény minimalizálásával, sikerélményhez jusson a megtanulható elméleti tárgyakban, egyéni feladatot kapjon mind a táncismeret reprodukálásában, mind a közösségi élet színterein. - egyéni felzárkóztatása tanórán kívüli foglalkoztatásokon is történjen a pedagógus és a gyermekközösség érettebb tagjai segítségével. 6. Szakmai, iskolavezetési, stratégiai kérdések A nevelés-oktatás nem csak a tanórai munkában érvényesül, hanem a fellépések, szereplések, fesztiválok, táncházak, tanulmányi kirándulások (Gyermektánc antológia, Táncháztalálkozó), tánctáborok alkalmával is. Másfelől a tánc szeretetére való nevelés eredményeképpen a növendékek szabadidejükben is gyakran felkeresik az iskolát, ahol lehetőségük van egyéni gyakorlásra, eredeti anyagokkal való megismerkedésre, folklorisztikai és történeti dokumentumok tanulmányozására. További lehetőség még a más tanulócsoportok munkájának figyelemmel kísérése próbalátogatások, fellépések megtekintése alkalmával. Közösen szervezett táncházak, táncalkalmak és tánctáborok is segítik egymás megismerését. Erősítendő a közösségi munka, kooperációs problémamegoldás gyakorlata, amely elősegíti az élet más területein is a beilleszkedést, a hatékony feladatvégzést. 7. A konfliktuskezelés iskolai elvei és rendje Szakmai, illetve szubjektív konfliktusok létrejöhetnek a munkahelyi közösségen belül és az oktatásban résztvevők között is. A problémát már annak felmerülésekor kezelni kell. A megoldásban minden

11 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 11 érintett aktív részvételére szükség van. A legfontosabb vezérelv ebben az esetben is a megelőzés. Az oktatás folyamán felmerülő kérdések megvitatására hetente egy alkalommal tantestületi megbeszélést kell tartani. 8. Fegyelmezetlenséggel kapcsolatos pedagógiai intézkedések Alapvetően a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni. A tanórai érdeklődésfelkeltéssel, a gyermekek megfelelő motivációjával, aktivizálásával, a helyes értékeléssel a szaktanár elejét veheti a fegyelmezetlenségnek. Az esetleges kihágások alkalmával mindenképpen igyekezni kell a probléma teljes feltárására. Ne ítéljünk a látszat alapján, ugyanis az általánostól eltérő magatartásnak számos oka van. A probléma megoldása sokféle lehet figyelembe véve a gyermekek személyiségét, egyéni habitusát. Nagyobb osztályt vagy iskolát, esetleg az oktatást érintő kérdésekben a tanári kar kollektív mérlegelése és döntése szükséges. Az intézkedések eredményét tanulmánykísérő füzetbe kell bejegyezni.

12 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 12 II. A helyi tanterv Elfogadjuk a központilag kiadott kerettantervet, amely mellett kiemelt figyelmet fordítunk Hajdú-Bihar megye és Debrecen játék, tánc és zenei hagyományára, valamint népszokásaira. 1. A néptánc tanszak struktúrája, tantárgyai és óraszámai A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Csoport létszáma: átlag 18 fõ, maximum 22 fõ Tanórák időtartama: 45 perc Heti óraszám: előképző 2 x 45 perc alapfok 4 x 45 perc továbbképző 4 x 45 perc Főtárgy: Népi játék, néptánc Kötelező tantárgyak: Népi ének, Folklórismeret, Tánctörténet, Kinetográfia. Heti óraterv: Osztályok Tantárgy Előképző Alapfok Továbbképző Népi játék, néptánc Népi ének 1 1 Folklórismeret Tánctörténet 1 1 Kinetográfia 1 1 Összesen A tantárgyak helye a tanszak programjában A népi játék-néptánc a tanszak fő tantárgya s az előképző - alapfok - továbbképző minden évfolyamán a legnagyobb óraszámban kerül tanírásra. Célja a tánc iránt érdeklődő tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, az egészséges életmódra, ügyességre, magabiztosságra nevelés. Kiemelt feladat a táncművészeti alapismeretek átadása, s hogy a gyerekek nyitottá váljanak a közösségi alkotó tevékenység és általában a művészetek iránt. A tantárgy adjon teret a gyermeki fantázia kibontakozásának, a tanulók kreatív megnyilatkozásainak, fejlessze improvizációs készségüket! A tánctechnika minden órát bevezet, a táncos izomzatát, ízületeinek bemelegítését is a technikai alapozását kívánja szolgálni.

13 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 13 Valamennyi foglalkozáson fontos szerepet tölt be a különböző ritmikai gyakorlatok oktatása, mely a táncos mozgások könnyebb elsajátítását segíti elő, valamint az előképző 1-2. évfolyamon a népi játékok elsajátítása, mely szerves része néphagyományainknak, de már itt is nagy hangsúly fektetünk egy-egy táncrend tanítására, részbeni elsajátítására. A tánc mellett fontos szerepet kell kapnia a népi ének tanulása, hiszen a népi hagyományban is elválaszthatatlan volt egymástól e két művészeti ág. Az alapfok 3-6. évfolyamán a folklórismeret keretében kerülnek kapcsolatba a tanulók a jeles napok, az emberélet fordulóinak ismeretével, a magyar néphiedelem világával. A tárgy célja a tanulók érdeklődésének felkeltése a néprajz és általában a kultúrtörténet iránt, elősegítve ezzel esetleges ilyen irányú továbbtanulásukat, de mindenképpen érdeklődő és értő közönséget nevelni a hasonló témájú művészeti és tudományos tevékenység számára. A tánctörténettel a továbbképzőn találkoznak a tanulók. Az egyetemes tánctörténeti rétegekről, stílusjegyekről, a népköltészetről és a magyar nép táji történeti csoportjairól hallgathatnak előadásokat. A tárgy célja, hogy a tanulókat a szakmai ismereteikre alapozva ismertesse meg az egyetemes és nemzeti történeti folyamatokkal, a táncművészet kimagasló alkotó egyéniségeinek munkásságával, a táncirodalom néhány alapvető művével, továbbá fejlessze ízlésüket és ösztönözze őket arra, hogy a táncművészet értő és élvező befogadójává váljanak. A kinetográfiát a továbbképző 3-4. évfolyamán tanulják a tanulók, Ennek megtanulása, elsajátítása elengedhetetlenül fontos az írásos anyagok leolvasásához. A szöveggel leírt folyamatok leolvasása lényegesen pontatlanabb, sőt egyes táncfolyamatok lejegyzése csak kinetogrammal történt. A kinetogramm-olvasás kifejezetten nélkülözhetetlen azok számára, akik néptánc-pedagógus pályára készülnek. A táncdialektusok táncrendjeinek ismerete a továbbképző évfolyamain teljesedik ki, melynek elsajátításáról a különböző színpadi koreográfiák bemutatása alkalmával adnak számot a tanulók. Előképző: 2. Követelmények az előkészítő, az alapfok és a továbbképző programok elvégzése után A gyermek ismerjen legalább 15 kiszámolót, különböző játékot és legalább 20 népdalt. A hajdúsági táncrendből legalább 5 lassú csárdás és 5 friss csárdás motívumot, melyet képességeinek megfelelően tudjon improvizálni. Alapfok: A tanulóknak ismerniük kell a tanult játékokat és legalább 70 népdalt, valamint a teljes somogyi, rábaközi, hajdúsági és széki táncrendet. A táncokat szabadon kell tudniuk használni, és újabb táncfolyamatokat felépíteni. Továbbá ismerniük kell a folklór történet sajátosságát és jeles napok időpontjait, a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a parasztság hiedelem világának főbb szereplőit, folklór kiadványokat (könyv, hanglemez) intézményeket, múzeumokat és alkotóházakat.

14 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 14 A tanuló különböző ritmusképleteket tudjon visszaadni kézzel vagy lábbal, ismerje fel az irányokat és az alakzatokat. Legyen képes felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését a népszokások idejét és ritmusrendjét. Tudjon előadni szólóban éneket, balladákat, táncszókat és szokásszövegeket. Az alapfokú évfolyamok elvégzése után a továbbképző évfolyamokba való továbblépéshez a tanuló művészeti alapvizsgát tehet. Továbbképző: Ismerje a különböző táncrendek zenéjét, népdalait, legalább 100-at a tanult táncrendeket magas fokon tudja előadni a magyar népművészeti kutatás irányzatit és képviselőt. Legyen tisztába a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedésével, történeti kialakulásokkal, népi kultúrájuk meghatározó jegyeivel. Ismerje a történeti és modern társastáncok főbb típusait, a romantikus és klasszikus XX. századi balett stílusjegyeit. A magyar néptánc történeti rétegeit, a modern tánc alapvető iskoláit, valamint a mozdulatelemzés alaptényezőit és a helyzet típusát. A tanult táncrendeket a tanuló tudja alkalmazni táncházak és koreográfiák bemutatása alkalmával. Lássa a közösség egységét és kölcsönhatását a hagyományos népi kultúrában. Tudja megkülönbözetni a népi és magas kultúra jelenségeit, összehasonlítani jellemzőjüket. Legyen önálló véleménynyilvánítása a látott művekről. Tudja a táncjelírással lejegyzett motívumokat pontosan leolvasni, és stílusosan előadni. Sajátítsa el a szakirodalom kezelését, lexikonok használatát, használja a könyvtárakban található könyveket, folyamatosan gyarapítsa szellemi tudását. A továbbképző évfolyamok elvégzése után a tanuló művészeti záróvizsgát tehet. 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái A tanuló teljesítményének és szorgalmának értékelése és minősítésének formái A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen (havonként) értékeli. A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság (tagjai: szaktanár, igazgató, meghívott szülő) szótöbbséggel dönt. Emellett minden fél évben legalább egy alkalommal nyílt foglalkozást kell tartani a szülők részére, ahol lehetőség van szóbeli értékelésre. Gyakorlati vizsga: Félévkor: a tanult anyag (játékok, eredeti táncok, technikai gyakorlatok) bemutatása, biztos ismerete, improvizálás Év végén: a tanult játékfűzés, koreográfia színpadi bemutatása Elméleti vizsga:

15 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 15 - A memoriter szöveg és dallamanyag folyamatos kikérdezése. - Egyes tárgykörök lezárásakor írásbeli beszámoltatás. - Az értékelés a tantervi követelmények, a tanév során havonként szerzett érdemjegyek, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik. Művészeti alapvizsga: Művészeti záróvizsga: Az előképző 1-2. évfolyamán az értékelés a szaktanár által szövegesen történik: Kiválóan teljesített (K) az a tanuló, aki a rábízott feladatokat önállóan, tanári segítség nélkül képes elvégezni, a tantervben előírt követelményeket hibátlanul teljesíti, munkafegyelme, a tárgyhoz való hozzáállása példaértékű. Jól teljesített (J) az a tanuló, aki a rábízott feladatokat kis tanári segítséggel képes elvégezni, a tantervben előírt követelményeket teljesíti, érdeklődő, az órákon aktívan tevékenykedik. Megfelelt (M) az a tanuló, aki a rábízott feladatokat csak tanári segítséggel képes végrehajtani, a tantervben előírt követelményeket kis hibával teljesíti, az osztályközösség munkáját nem hátráltatja. Nem felelt meg (N) az a tanuló, aki a rábízott feladatokat tanári segítséggel sem képes elvégezni, a tantervben előírt követelményeket nem teljesíti, az osztályközösség munkáját hátráltatja. Az alapfok 1-6., valamint a továbbképző évfolyamain a szaktanár a tanuló teljesítményét osztályzattal minősíti: Jeles (5) az a tanuló, aki a rábízott feladatokat önállóan, tanári segítség nélkül képes elvégezni, a tantervben előírt követelményeket hibátlanul teljesíti. Jó (4) az a tanuló, aki a rábízott feladatokat kis tanári segítséggel képes elvégezni, a tantervben előírt követelményeket teljesíti. Közepes (3) az a tanuló, aki a rábízott feladatokat nagyrészt tanári segítséggel képes elvégezni. Elégséges (2) az a tanuló, aki a rábízott feladatokat csak tanári segítséggel képes elvégezni. Elégtelen (1)

16 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 16 az a tanuló, aki a rábízott feladatokat tanári segítséggel sem képes elvégezni, a tantervben előírt követelményeket nem teljesíti. Az értékelés szempontjai az életkori sajátosságoknak megfelelően: - a tananyag-elsajátítási mechanizmus fejlődése, technikai biztonság - pontos kivitelezés (mozdulatok, irányok, ritmus, dinamika) - esztétikus megjelenítés - a tantárgy elvárásainak megfelelő stílusú előadásmód - a zene és a tánc összhangja -a tudatos testhasználat -saját mozgásanyag gazdagodása -mozgáshatárok fejlődése -kapcsolatteremtés, kifejezőkészség -erőnlét -a mozgáshoz, tánchoz kapcsolódó alapszintű elméleti ismeretek - a bemutatókon és versenyeken való részvétel Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a vizsgaelõadáson megjelenni nem tud és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Az osztályzatokat félévkor a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe és a naplóba, év végén a naplóba, törzslapra és a bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskola a tanuló bizonyítványának kiadását semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Az alapfok 1-6., valamint a továbbképző évfolyamain a tanulók szorgalom minõsítése négy fokozatban, a szaktanár(ok) összesített értékelése alapján történik: Példás (5) az a tanuló, akinek a tárgyhoz való hozzáállása példaértékű. Jó (4) az a tanuló, aki érdeklődő, az órákon aktívan tevékenykedik. Változó (3) az a tanuló, aki csak tanári felszólításra tevékenykedik, felszerelése többször hiányzik. Hanyag (2) az a tanuló, aki az órákon tanári felszólításra sem aktív, felszerelése rendszeresen hiányzik. A szorgalom minõsítést félévkor a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe, év végén a naplóba, törzslapra és a bizonyítványba kell bejegyezni. Az alapfok 1-6., valamint a továbbképző évfolyamain a tanulók magatartás minõsítése négy fokozatban, a szaktanár(ok) összesített értékelése alapján történik: Példás (5) az a tanuló, akinek munkafegyelme, viselkedése példaértékű. Jó (4)

17 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 17 az a tanuló, akinek munkafegyelme megfelelő, a csoport munkáját nem hátráltatja. Változó (3) az a tanuló, aki a csoport munkájában csak tanári ellenőrzéssel vesz részt, a házirend betartására gyakran figyelmeztetni kell. Rossz (2) az a tanuló, aki a csoport munkáját hátráltatja, viselkedésével rossz példát mutat társainak, közösségi munkát nem végez, a házirendet nem tartja be, fegyelmezetlen, durva, tiszteletlen. A magatartás minõsítést félévkor a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe, év végén a naplóba, törzslapra és a bizonyítványba kell bejegyezni. Népi játékok énekes táncos gyermekjáték népi sportjáték 4. Tananyag a) Népi játék néptánc Előképző 1-2. évfolyam A népi játékok alkalmazásánál körültekintően járjunk el, vegyük figyelembe a gyerekek nemét, korát, érdeklődési körét, a helyet, ahol a játékot taníjuk. Tudnunk kell előre, hogy mit akarunk a játékkal elérni. mozgáskészség javítása, közösségi érzés tudatos erősítése, élményszerzés, játékra nevelés Eredeti énekes táncos gyermekjátékok Altató: Csicsíja babája, Beli beli, kucu beli Kiolvasó: Mese, mese, mátka, Kiugrott a gombóc, Héja, héja lakatos Szerepjátszó: Lipem-lopom a szőlőt, Festékes, A csengeri piacon Fogócskák: Ha én cica, Katica szállj el, Tüzet viszek Párválasztó: Három csillag, Hajlik a meggyfa, Elvesztettem zsebkendőmet Fogyó-gyarapodó: Járok egyedül, Itt ül egy kis kosárban Vonulós-kapuzó: Új a csizmám, Mért küldött az Népi sportjátékok Kiválóan alkalmasak jellembeli tulajdonságok (ügyesség, bátorság, önuralom, önzetlenség, gyors felfogóképesség, versenyszellem) fejlesztésére.

18 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 18 Küzdő: Adj király katonát Nemzetes Fogó: Fekete-fehér, Fészekfogó, Itt a kettő Pásztorjátékok: Csürközés, Kanászozás Tréfás versengések: Bakugrás, Sótörés Néptánc alaplépések: A játékokhoz fűződő lépések: szép, egyenletes járás, futás, egyes-kettes csárdás, szökellő, galopp, sarkazó, szökdelés páros lábon, stb. Alapfok 1-6. évfolyam 1. évfolyam Tánctechnika: Gimnasztika: járás lábujjon, sarkon, külső- és belső láb élen, futások különböző kartartással, lábemeléssel, törzs-, kar- és fejgyakorlatok. Speciális gyakorlatok: helyes testtartás, pozíciók fogalma (I., II.) pozícióváltások, térdhajlítás (demi plié), féltalpra emelkedés (relevé), lábcsúsztatás (battement tendu). Ritmika: hangjegyérték gyakorlatok: nyolcad-negyed-fél értékű járás tapssal, visszhang gyakorlatok, futótűz ritmus továbbadása tapssal, dobogással. Táncos nyelv: irány fogalma: jobb-bal, előre-hátra, részút irányok; alakzatok: kör, félkör, sor, oszlop, cikk-cakk. Játék: különböző típusú játékok (párválasztó, párcserélő, fogyó-gyarapadó, vonulós, pauzó, sportos), kiolvasók. Néptánc: dél-dunántúli ugrós alapmotívumok: cifra, höcögő, lengető, térdütögető, csapások és ezek variációi, keresztező futó, vonulós dudálás motívumok; eszközös táncok: fiúknak kanásztánc, lányoknak üveges; mezőföldi karikázó motívumok: egyes és kettős csárdás rugózva, sarkas, sarkas höcögő, lengető-höcögő, variánsai, futó tükörcsárdás. Koreográfia: a tanult eredeti anyag és játékok alapján. 2. évfolyam Tánctechnika: Gimnasztika, speciális gyakorlatok: az eddig tanultak ismétlése, kombinációja, újabb pozíció (V.), térdhajlítás (grand plié), lábkörzések a földön, lábemelések (relevé lent), karpozíciók (I., II., III.), ugrások: két lábon parallel ugrások (saute), + ¼-et, ½-et fordulva jobbra-balra. Ritmika: egyenletes járás közben hosszabb ritmusképletek visszatapsolása, dobolása, kétszólamú mozgás gyakoroltatása.

19 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 19 Táncos nyelv: térirányok (1-8.), karakter (stílus) hasonlóság, azonosság, különbözőség. Játék: szerepjátszó és sportos játékok tanulása. Néptánc: Ugrós motívumok Rábaközből: kopogó, sarkas cifra, ugrócsapó és variánsai, terpeszcsapó; verbunk motívumok (Rábaköz): tapsbemérő, fordulós és variációi, lengető-séta, pattintó csapó, hegyező; somogyi karikázó: ingó, lépő, csárdás, keresztező, belépő, futó. Koreográfia: a tanult anyagból. 3. évfolyam Tánctechnika: Gimnasztika, speciális gyakorlatok: az eddig tanultak kombinációja, lábdobások (battement tendu jeté, grand battement jeté), fejkapás technika, forgás. Ritmika: kontrás taps gyakorlása, járás futás változó tempójú zenére. Táncos nyelv: tempó: lassú, közepes, gyors (tánctípushoz kötve), szimmetria aszimmetria. Néptánc: hajdúsági magyar verbunk, lassú és friss csárdás: különböző csárdások, cifra variációk, hegyezők, bokázók, kisharang, keresztező, fonás előre-hátra, átvetős, lábfelhúzós (csizmaszár-ütő), páros forgó, kiforgató, lányoknak forgások, fiúknak csapások; hajlikázó: vonulósok, kapuzók, egyéni hajdúsági figurák; széki magyar és csárdás: bekezdő, lépő, váltó, séta-cifra, kopogók, páros forgó. Daltanulás: hajdúsági és széki dalok Koreográfia: a tanult anyagból. 4. évfolyam Tánctechnika: Gimnasztika, speciális gyakorlatok: az eddig tanultak nehezített változatai, ugró (assamblé, jeté) gyakorlatok, forgások diagonálban. Ritmika: nehezebb visszhang gyakorlatok, koordinációs gyakorlatok (kéz és láb függetlenítése). Néptánc: Széki táncrend: magyar és csárdás ismétlése, lassú: szép páros összefogódzás, lassú lépő helyben, fordulva, előre-hátra haladva; porka, hétlépés motívumok: ropogtató, páros forgás, előre-hátra lépő, lány kiforgatása, csapás díszítés; fiúknak sűrű és ritka tempó: bekezdő, kopogó, csapások, lezárók, lábkörzések, figurák; lányoknak, somogyi karikázó: kapuzók, ingó, csárdás, lépő, rida, ridaváltó, belépő.

20 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 20 Daltanulás: Széki lassú, magyar, csárdás dallamok (+ csujjogatások), somogyi karikázó dalok. Koreográfia: somogyi és széki anyagból. 5. évfolyam Tánctechnika: Gimnasztika, speciális gyakorlatok: alapgyakorlatok (rúd és középgyakorlatok), lábkörzések (demi rond, rond e jambe par terre), ugrások (echappé) fordulva is, forgások és ugrások diagonálban. Ritmika: Hosszabb ritmusképletek memorizálása, nehezebb koordinációs gyakorlatok, régi és új stílusú zene felismerése. Néptánc: Dél-alföldi páros ugrós: egyes csárdás (pihenő), kirúgós cifra, oldalazó, hátravágó, kopogó, légbokázó-cifra, futó-kirúgós cifra, csapások, haladó bokázók, földcsapó, szökellős dobogó. Dél-alföldi csárdás: séta, séta-ugró, séta-lengető, páros forgó, forgóváltó (huppantós, ledobbantós, bokázós), páros bokázó, oldalt dobbantós, kisharang, félfordulós (bedöntve is), előre-hátrahaladó. Maros-küküllő menti páros táncok: páros forgás, forgás-váltó, kinyitás, kiforgatás, vezetés. Daltanulás: Dél-alföldi és maros-küküllő menti dalok. Koreográfia: Dél-alföldi ugrós és csárdás anyagból. 6. évfolyam Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok: az eddig tanultak ismétlése, kombinációja. Ritmika: összetettebb koordinációs gyakorlatok (különböző láb, képző, fejmozgás), különböző tánctípus zenei anyagának felismerése a tanult táncrend alapján Néptánc: Sárközi táncrend: karikázó: 5/8-os lépő, csárdás, keresztező, rezgők, futó, jobbra-balra váltások, ugrós: sárközi cifrák, kirúgók, haladók, kopogók, verbunk: cifra, keresztező, hátravágó, záró, váltó, hegyező, csizmaverő, csárdás: kettes csárdás, egylépés, cifra, lippentő, keresztező, bokázó, sarkazó, sergő, forgó, mártogató, kopogók. Daltanulás: Sárközi dalok: karikázó, ugrós, csárdás Koreográfia: Sárközből Továbbképző

21 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja évfolyam Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok. Néptánc: Gyimesi táncok: Kárpát medencei: féloláhos, verbunk, lassú és sebesmagyaros, lassú és sebesmagyaros, lassú és sebes csárdás, kettős jártatója és sirülője; Balkáni táncréteg: sima héjsza, korobjászka, kerekes, tiszti héjsza, békási ruszka, hosszúhavasi, régi héjsza; Közép-európai táncréteg: háromsirülős, egytoppantós, háromtoppantós, hétlépés, porka. Somogyi táncrend: karikázó és ugrós ismétlése, kiegészítése; Lassú és friss csárdás: kettes csárdás, bokázós csárdás, keresztező csárdás, rezgő, mártogatós, csalogató. Daltanulás, koreográfia: A tanult anyagokból. 8. évfolyam Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok. Néptánc: Palóc táncok: karikázó: csárdás, bekezdő, bukós, sergő, váltó jobbra-balra, verbunk: lépő, fordulgató, bokázó, lengető, cifra, hegyező cifra, oldalugró, csapó, sarkazó, csárdás: egylépés, lengető, aprózó, szaladó, hegyező-cifra, bokázó, mártogató. Székelyföldi táncok: verbunk: bokázó, ugró bokázó, kopogók, csapásolók, keresztező, terpeszbokázó, koppantgató, forgatós: összerázó, átvetős, összeugró, csizmaverő, kiforgató, csalogató, forgó, tapsos, ugró bokázó. Szöktetős: cifrák, kopogók. Daltanulás, koreográfia: Palóc és székelyföldi anyagból. 9. évfolyam Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok. Néptánc: Mezőségi és kalotaszegi táncok: mezőségi: lassú cigánytánc, szászka (ritka csárdás), ritka szökős, sűrű csárdás, ritka magyar, sűrű magyar, korcsos, négyes, kalotaszegi: legényes, csárdás, szapora. Daltanulás, koreográfia: mezőségi, kalotaszegi, vagy mindkettő. 10. évfolyam Tánctechnika: gimnasztika, speciális gyakorlatok. Néptánc: a tanult táncrendek ismétlése, kiegészítő anyagként: német, délszláv, szlovák, román, cigány táncok. A számonkérés formái:

22 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 22 Előképző: - A tanév során minden hónapban a havi munka tanár általi szöveges értékelése. - Félévi beszámoló: a tanult játékok bemutatása, népdalok eléneklése - Év végi bemutató: a tanult játékfűzés (koreográfia bemutatása). A tanulók év végi minősítése a havi értékelések, a félévi beszámoló, és az év végi bemutató alapján a tanár által történik. Alapfok, továbbképző: - A tanév során minden hónapban a havi munka tanár általi jeggyel való értékelése. - Félévi beszámoló: gyakorlat: a tanult anyag biztos ismerete, improvizálás, elmélet: a tanult anyaghoz kapcsolódó elmélet (pl. táncrend, zenekari felállás ), népdalok - Év végi bemutató: a tanult koreográfiák színpadi bemutatása. A tanulók év végi minősítése a havi értékelések, a félévi beszámoló, és az év végi bemutató alapján a tanár által történik. Ajánlott irodalom Néptánc elméleti munkák: Martin György: A magyar tánctípusok és táncdialektusok NPI Pesovár Lányi: A magyar nép táncművészete: NPI Eredeti játékgyűjtemények: Bihari gyermekmondókák Bukarest, Gyermekjátékok Hévizgyörk Szentendre Kerényi György: Gyermekjáték dalok Bp. 1957, Kerényi György: Magyar énekes népszokások Gondolat Kiadó Kiss Áron: Magyar Gyermekjáték Gyűjtemény Bp Kör, kör ki játszik Nyíregyháza Magyar néprajz VI. Népzene néptánc népi játék Akadémia Kiadó Magyar népzene tára I. Gyermekjátékok Akadémia Kiadó Megy a gyűrű vándorútra 1-2. Bp Pécsiné Ács Sarolta: Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén. Az oktatást segítő anyagok: Foltin Jolán Tarján Katalin: Játék és tánc az óvodában NSzH MMI Foltin-Karcagi-Neuwirth-Salamon: Játék és tánc az iskolában I-IV. o. kötetei: Motívumfűzések; Játékok, játékfűzések; Tanmenet NSzH MMI Lázár Katalin: Énekes, táncos népi gyermekjátékok tanítása MTF. Lázár Katalin: Népi játékok, Planétás Szilágyi Zsolt Rajna Beatrix: Művészetek Műveltségi területének Tánc tantárgyának tanterve, Nyíregyházi Tantervcsalád Rövidítések: Magyar Művelődési Intézet MMI Magyar Táncművészeti Főiskola MTF Néptáncosok Szakmai Háza NSZH

23 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 23 Népművelési Propaganda Iroda NPI A Néptáncos Szakmai Ház hangozó- és videó anyagai: Kazetták: Motívumfűzés és hangzómelléklete, hangfelvételek néptánc oktatáshoz (Bácska, Délalföld, Dunántúl, Rábaköz, Mezőség, Szatmár, Szék, Székelyföld). Videokazetták: Motívumfűzések videó melléklete, játékfűzések videó melléklete. b) Népi ének A népi ének tanulása azért fontos, mert a népi hagyományban is elválaszthatatlan volt egymástól a tánc és ének, e két művészeti ág. A népi ének népi játék, néptáncból való kiemelését az indokolja, hogy ne sikkadjanak el olyan alapfogások (légzés- és hangképzéstechnika), amelyek egy táncoló-éneklő módon megjelenő gyermek hatásosságának jelentős részét alkotja. A népi ének tanulás célja, hogy a tanulók megtanuljanak szépen énekelni, megismerjék a táncok elengedhetetlen hátterét, a tánczenét alkotó elemeket. Így tudatosan értelmezve, hatékonyabban kivitelezhessék táncos előadásaikat. Népi ének tananyag: 1. évfolyam Helyes légzéstechnika, beszédtechnika, hangképzés: Légzőgyakorlatok, hasi légzés. Szöveggyakorlatok, nyelvtörők. Orrhang, fejhang, torokhang. A zene alpfogalmai: hang, ritmus, metrum, tempó. Ütemek, hangjegyértékek és jelölésük. 2/4, 3/4, 4/4 Negyed (tá), nyolcad (ti), fél (táá) értékű hangok és jelölésük. Szolmizálás, szolmizációs hangok, elnevezéseik. dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti (, dó) Kodály Zoltán. Népi hangszerek, csoportosításuk. A legjellemzőbb aerofon, membranofon, chordofon, idiofon hangszerek. Hangszeregyüttesek, zenekari összeállítások. Állandó és alkalmi hangszer-összeállítások. Cigánybanda, parasztbanda, rezesbanda. Mezőföldi és dél-dunántúli dalok. Táncszók, csujjogatások. A népi játék, néptánc tananyaghoz kapcsolódó játékdalok, népdalok, táncszók.

24 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja évfolyam A népdalelemzés főbb szempontjai: Hangsor, sorszerkezet, ütemszám (pódia), szótagszám, ritmus, sorvégződés (kadencia), hangterjedelem (ambitus). Régi és új stílus. Régi és új stílusú népdalok jellegzetességei (szótagszám, ambitus, stb...) Hangközök. Prím, szekund, terc, kvart, kvint, szext, szeptim, oktáv. Táncházmozgalom, hivatásos együttesek, debreceni együttesek. Népzenei dialektusterületek. Dunántúli, felsőmagyarországi, tiszavidéki v. nagyalföldi, erdélyi (Bukovinával), moldvai dialektusterületek. Rábaközi és somogyi dallamok. Táncszók, csujjogatások. A népi játék, néptánc tananyaghoz kapcsolódó játékdalok, népdalok, táncszók. A számonkérés formái: - A tanév során minden hónapban a havi munka tanár általi jeggyel való értékelése. - Félévi beszámoló: gyakorlat: a tanult játékdalok, népdalok eléneklése, csujjogatások stílusos bemutatása elmélet: a tanult anyaghoz kapcsolódó elmélet. - Év végi bemutató: a népi játék, néptánccal párhuzamosan. A tanulók év végi minősítése a havi értékelések, a félévi beszámoló, és az év végi bemutató alapján a tanár által történik. Ajánlott irodalom Smuta Attila: Zenei kisokos, Kecskeméti Főiskola 2000 Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv, Planétás 1997 Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban, Planétás 1998 c) Folklórismeret A népköltészet egyes ágaival foglalkozók, így a néptáncot tanuló gyerekek számára is szükséges, hogy tudatosodjon bennük: művészeti területük egy komplex, elkülönülő részeiben is összefüggő kultúra része. Ez a kultúra a nép hagyományos kultúrája, nemzetközi szakkifejezéssel folklór, a nép bölcsessége. A folklórismeret oktatása természetesen szerves összefüggésben kell lennie egyéb tantárgyak

25 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 25 témaköreivel is: történelemmel, irodalommal, földrajzzal. A néprajz tulajdonképpen nem más, mint ezek tárgykörének megközelítése speciális területeken, specializált szemléletmóddal, sajátos korlátok között. Bizonyos társadalmi rétegek kultúrtörténetét vizsgálja meghatározott földrajzi és történelmi körülmények között a szó általános etnográfiai-antropológiai értelmében. A program felépítésének indoka, hogy először a látványosabb, játékosabb elemeket (jeles napok, az átmenet rítusai) ismertessem meg a tanulókkal, fokozatosan haladjon a nehezebben emészthető anyag felé (hiedelemvilág, népköltészet). A folklórismeret-oktatás célja és feladata A folklórismeret oktatásának célja a tanulók érdeklődésének felkeltése a néprajz és általában a kultúrtörténet iránt, elősegítve ezzel esetleges ilyen irányú továbbtanulásukat, de mindenképpen fő feladat érdeklődő és értő közönséget nevelni a hasonló tematikájú művészeti és tudományos tevékenység számára. A néptáncot tanuló gyerek szellemi látóhatárának kiterjesztése a népi kultúra egy nagyobb szeletére, színesítve és értelmezve a tanult anyagot élményszerű összefüggésekbe helyezve azt. Ettől eltekintve is a magyarság, illetve az együtt élő nemzetiségek, etnikumok, szomszédaink, nyelvi és kulturális rokonságunk történelmének, hagyományainak ismerete a mai ember identitástudatának lényeges részét kell képeznie! A folklórismeret-oktatás a rendelkezésre álló 4 év alatt ismertesse a tanulóval a néprajztudomány sajátos megközelítési módját, a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a nép műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában. Alakítson ki általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi. Ösztönözze a diákot a közösségi alkotás örömére, a közösségi kultúra értékeinek felismerésére, a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, a rendszeres múzeumlátogatásra, a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, a televízió táncos műsorainak figyelemmel kísérésére, az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), a rádió és televízió ilyen témájú adásainak figyelemmel kísérésére, a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek kifaggatása)! Hívja fel a tanulók figyelmét a korévfolyamuknak megfelelő néprajzi irodalomra! Tegye nyitottá a gyermek személyiségét a folklór iránt, végső soron tegye gondolkodásuk részévé a néphagyomány iránti érdeklődést, sajátíttassa el velük annak alapelemeit az általános műveltség természetes részeként! Népszokások, bevezetés Folklórismereti tananyag 3. évfolyam

26 A Főnix Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 26 Az egyes népszokások konkrét ismertetése előtt világossá kell tenni általában a néphagyomány ünnepi rítusainak formai összetevőit, illetve történeti rétegeik eredetének forrásait. Ezek az alapok a továbbiakban folyamatosan alkalmazhatóak a konkrét ünnepi szokások magyarázatánál. A tanulók előtt világossá kell tenni, hogy egy-egy jeles napi rítus formailag a következő elemeket tartalmazza, azaz kellett tartalmaznia eredeti formájában: rítuscselekmény, mondott rítus (ének, mondóka, szerepszöveg), rítusmagyarázat (eredetmonda, a szokás funkciójának, miértjének népi magyarázata). (Segédanyagként tudhatnak a magyar népszokások kialakulásában szerepet játszó történelmi kultúrkörökről! Ezek a következők: a kereszténység előtti magyarság szokás- és hiedelemvilágának maradványai, a görög-római antikvitás elemei, a germán-kelta-szláv európai pogányság nyomai, a zsidó-keresztény kultúrkör meghatározó és asszimiláló hatásai.) A fentieket játékos, érdeklődést felkeltő, szórakoztató formában kell átadni, lehetőleg közismert példány felvonultatásával (húsvéti locsolás, tojásfestés, ajándékozás...)! Ki kell térni a paraszti év ünnepi időpontjait befolyásoló különböző történelmi időszámítási rendszerekre is: holdév-napév (állandó és mozgó ünnepek), évkezdő időpontok (advent, karácsony, újév, Szent György nap, stb.), vigília-jelenség (a nap kezdetének változó felfogása), ünnepi félév - gazdasági félév, napfordulók, napéjegyenlőségek. A téli napforduló ünnepköre (Adventtől vízkeresztig) Advent ( Kisböjt ) Időbeli meghatározása, egyházi értelme, jelentősége, a fonó szokásköre, szerepe a falu téli szokásaiban, disznótor, ádvent-kezdő névnapok, a hozzájuk kapcsolódó mágikus, jósló praktikák (András, Katalin, Borbála) Miklós nap (XII. 6.) Miklós püspök legendája (ajándékozás), fonóbeli alakoskodás. Luca nap (XII. 13.) Egykori évkezdés, napforduló, Luca apokrif szent, Luca női démon, kapcsolatos a fénnyel, a baromfi termékenységével, lucajárás, kotyolás, Luca széke, hiedelemmondák. Karácsony (XII ) Szenteste (vigília-kérdés), a téli napforduló pogány ünnepe (Baldr-mítosz), keleti misztérium-kultuszok (Hithrász), hannuka, újszövetségi történet (Jézus születése),