Grafjódi István - Kátai-Urbán Lajos ING Bank Zrt., Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Absztrakt
|
|
- Emília Péter
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Grafjódi István - Kátai-Urbán Lajos ING Bank Zrt., Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság KATASZTRÓFÁK GAZDASÁGI ASPEKTUSAINAK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖRNYEZETI KATASZTRÓFÁK ÉS IPARI BALESETEK VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ HATÁSAIRA Absztrakt A természeti és civilizációs katasztrófák bekövetkezése, következményeinek felszámolása, de a megelőzési és felkészülési intézkedések is bizonyos mértékű költségeket követelnek meg az állami és önkormányzati szervektől és a gazdaság egyes szereplőitől, nemkülönben az állampolgároktól. A nemzetgazdaság szektoraiban a költségek makro és mikro szinten jelennek meg. A makro költségek országos, területi és helyi államigazgatási területeken, valamint az önkormányzati rendszerben jelentkeznek. A katasztrófa következményei hatással vannak az emberi életre és egészségre, valamint különböző károkat okozhatnak az anyagi javakban (épített környezetben) és a természeti környezetben. A katasztrófák (ipari balesetek) következtében jelentkező károk, valamint a megelőzési, felkészülési költségek mértéke függ a katasztrófa jellegétől és súlyosságától, a terület katasztrófa veszélyeztetettségi helyzetétől, az érintett anyagi javak értékétől, az ország gazdasági fejlettségi szintjétől, a katasztrófa-elhárítási infrastruktúra fejlettségétől, valamint az állampolgárok tudatosságától. Jelen cikkben a szerzők a katasztrófák megelőzés (a felkészülés), a veszélyhelyzetkezelési és a kárelhárítási területen jelentkező költségtényezőit elemezik, majd kiemelten vizsgálják a környezeti katasztrófák (ipari balesetek) vállaltatok versenyképességét befolyásoló környezetbiztonsági (ipari biztonsági) tényezőit. The occurrence of natural and man-made disasters, elimination of their consequences, and as well the prevention and preparation measures require to some extent costs for state and municipal organs, for ones in the economic field beside for the citizens. In the sectors of the national economy the costs appear in two tiers: macro and micro level. The macro level costs appear in national, regional and local organs of state administration and in local governments. The consequences have effects on human life and health, and can cause different damages to material assets (built environment), and natural environment. Damages emerging from disasters (major accidents), and amount of prevention, preparation costs depend on the character and severity of the disaster, the disaster vulnerability of the territory analysed, the value of material assets concerned, the level of development of the economy in the state, the maturity of the disaster response infrastructure, and the awareness of citizens. In this article the authors analyse the cost elements appearing in the field of prevention of disasters (preparation to eliminate their consequences), emergency response, and elimination of the damage. Subsequently, they examine with high priority the environment safety (industrial safety) factors of environmental disasters (major industrial accidents) having influence on the competitiveness of companies. Kulcsszavak: Katasztrófavédelem, ipari biztonság, környezetvédelem, ipari balesetek 5
2 Bevezető A természeti és civilizációs katasztrófák bekövetkezése, következményeinek felszámolása, de a megelőzési és felkészülési intézkedések is bizonyos mértékű költségeket követelnek meg az állami és önkormányzati szervektől és a gazdaság egyes szereplőitől, nemkülönben az állampolgároktól. A nemzetgazdaság szektoraiban a költségek makro és mikro szinten jelennek meg. A makro költségek országos, területi és helyi államigazgatási területeken, valamint az önkormányzati rendszerben jelentkeznek. A költségek az állandó és az ideiglenesen felállított mentő és katasztrófa-elhárító (rendvédelmi, honvédelmi, tárca szintű, önkormányzati önvédelmi) szervezetek személyi és dologi kiadásait, anyagi-technikai eszközeinek fenntartását, szervezeteik megelőzésre, felkészítésre és kárelhárításra fordított kiadásait, a katasztrófa-elhárítási intézkedésrendszerek ráfordításait foglalják magukba. A mikro gazdaság, vagyis a különböző gazdálkodó szervezetek úgyszintén viselik a veszélyeztetettségtől, az állami szabályozás követelményeitől, stb. függő költségeket. A katasztrófa következményei hatással vannak az emberi életre és egészségre, valamint különböző károkat okozhatnak az anyagi javakban (épített környezetben) és a természeti környezetben. A katasztrófák (ipari balesetek) következtében jelentkező károk, valamint a megelőzési, felkészülési költségek mértéke függ a katasztrófa jellegétől és súlyosságától, a terület katasztrófa veszélyeztetettségi helyzetétől, az érintett anyagi javak értékétől, az ország gazdasági fejlettségi szintjétől, a katasztrófa-elhárítási infrastruktúra fejlettségétől, valamint az állampolgárok tudatosságától. Jelen cikkben a szerzők a katasztrófák megelőzés (a felkészülés), a veszélyhelyzetkezelési és a kárelhárítási területen jelentkező költségtényezőit elemezik, majd kiemelten vizsgálják a környezeti katasztrófák (ipari balesetek) vállaltatok versenyképességét befolyásoló környezetbiztonsági (ipari biztonsági) tényezőit. A KATASZTRÓFÁK JELLEGÉNEK ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK SÚLYOSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE [1]; [2]; [3] A katasztrófák jellegének vizsgálatakor általánosan két fő katasztrófa típust különböztethetünk meg, a természeti és a civilizációs katasztrófákat. Ha a költségek nagyságát vizsgáljuk, általában a természeti tényezők (földrengés, árvíz, tornádó) okozta katasztrófákat tekinthetjük súlyosabbnak. Természetesen, ha a társadalmi eredetű katasztrófákkal (háborús konfliktus következményei) mint, általában megelőzéssel kezelhető eseményekkel nem számolunk. Nehéz dolog egyértelműen meghatározni, hogy melyik tényezőt tekinthetjük fontosabbnak az egyes országok megítélése szempontjából. Hiszen az államokra más és más jellegű katasztrófa típus jellemző. Így például az éghajlati, meteorológiai, hidrográfiai viszonyok hatására az Észak-amerikai országokra a tornádók, az árvizek és különböző időjárási katasztrófák a tipikusak. Míg a japán szigetek esetében a geológiai helyzet által előidézett földrengések jelentik a fő veszélyforrást. Hollandiában pedig az ország tengerhez viszonyított alacsony elhelyezkedése okozhat áradásokat nagy tengeri viharok idején. Számos országban szerencsére katasztrofális következményeket nem okoznak, de a megelőzési és felkészülési költségek mértéke miatt az ipari balesetek, illetve az ipari balesetelhárítás bizonyul alapvető költségtényezőnek. Ez figyelhető meg az átalakulóban levő országokban, a nukleáris baleset-elhárítás körébe tartozó létesítményeknél, illetve egyéb a környe- 6
3 zetre és az emberekre jelentős hatást gyakorló ipari és közlekedési létesítmények (pl.: vegyi üzemek) területén meglévő veszélyeztetettség esetében. E helyen a lett ignolínai, vagy a bolgár kozloduji erőművet lehet felhozni példaként. A katasztrófák, különösen a környezeti katasztrófák, egyes társadalmi katasztrófák (pl.: járványok) közvetett módon is kifejtik hatásukat a gazdaságra. Itt a kitelepítés, a mentesítés költségein kívül az ország egészének vagy egy bizonyos szektorának, iparágának nemzetközi megítélésére gondolok. Ez döntő mértékben és hosszú időre befolyásolja a gazdasági egységek exportteljesítményét. A csernobili reaktorbaleset következtében Ukrajna, Fehéroroszország és az Orosz Föderáció területén mintegy 3.7 millió ember életkörülményeit érintik. A 135 ezer kitelepített emberen kívül több százezer hagyta el otthonát a megváltozott életkörülményei (kiterjedt környezeti károk és egészséget veszélyeztető nukleáris szennyezés) miatt. Az elvándorlást a helyi ipar és mezőgazdasági termelés leépülését is okozta. Nehéz továbbá visszanyerni az érintett országoknak (főként Fehéroroszországnak) mezőgazdasági árucikkei korábbi jelentős keresletét. Közvetett hatásnak bizonyulhat egy speciális tűzkatasztrófa az erdőtüzek, melyek az aszályos időszakokban alakulhatnak ki. Az erdőkben, mezőgazdasági területekben, ipari létesítményekben esett károkon felül, a turizmusból élő országok (pl.: Horvátország, Görögország, Portugália) bevételektől eshetnek el az idegenforgalom, illetve a külföldiek veszélyeztetettségi tudatának kialakulása folytán. A társadalmi eredetű katasztrófákat joggal nevezhetjük az egyik legnagyobb kárforrásnak, gondoljunk csak az afrikai nagy tavak vidékére, ahol a nemzetiségi villongások keltette menekült áradat jellemző. Mint láthatjuk a katasztrófák jellege és súlyossága alapján könnyen beazonosíthatunk egyegy országot. Mégis az országokra jellemző katasztrófák bekövetkezésének kockázatát nemcsak a veszély megléte, hanem a veszélyeztetettség mértéke, vagyis a bekövetkezés valószínűsége is befolyásolja. Az államok katasztrófa veszélyeztetettségének elemzése [4] ;[5] A katasztrófák jelentőségének és az ellenük való küzdelem fontosságának megítélése nemzetenként változik. Ebben nagy szerepe van a fentiekben leírt tényezőknek. Így területi elhelyezkedésük alapján az egyes országok különböző mértékben vannak kitéve katasztrófák hatásainak. Emellett a bekövetkezett katasztrófák súlyossága is területenként változik. Az országok katasztrófa veszélyeztetettségét, általában több kisebb-nagyobb kockázatot jelentő katasztrófa típus általi veszélyeztetettség egyidejű jelenléte határozza meg. Nagy területű országok esetében mint például az Egyesült Államok- országrészenként is változhat a veszélyeztetettség mértéke. Így például egyértelműen katasztrófaveszélyes a floridai partvidék (tornádó), vagy San Francisco (földrengés) környéke. Több ország, illetve országrész esetében a katasztrófa kockázat (döntően költség és kár oldalról vizsgálva) önmagában is jelentős gazdasági tényezőként viselkedik. Területfejlesztés, beruházások kezdeményezése szempontjából egyaránt fontos a pontos katasztrófa kockázat ismerete. A területfejlesztési és településrendezési tervekben kiemelt szerepet játszik a katasztrófa kockázat elkerülésének igénye. Gondoljunk csak a budapesti lakótelepek körgyűrűs magaslati elhelyezkedésére, amellyel tulajdonképpen az árvizek okozta károk elkerülése volt a cél. Az építési technológia, vagy az építőanyagok minőségében is megjelenik az esetleges költségtényező. Az ipari üzemek (különösen veszélyes anyagokkal, technológiával működőknél) már a telepítésénél figyelembe veszik, ezt a vállalati kockázatkezelés szempontjából lé- 7
4 nyeges kérdést. Ezáltal a nemzetközi (multi- és transznacionális) vállalatok az ország kockázat megállapításakor kiemelten kezelhetik a katasztrófákra vonatkozó veszélyelemzéseket. Befektetési döntést meghiúsító lehet például egy általánosan kedvező befektetési lehetőségekkel és feltételekkel bíró terület, vagy vállalat, ha ott valamely veszélyforrás az átlagosnál lényegesen nagyobb veszélyeztetettséget hordoz magában. A környezeti károk megléte, mint azt néhány magyar példa is mutatta a privatizáció eredményességét befolyásoló tényező volt. Nem elhanyagolható tényezővé válhat egy részvénytársaság esetében bekövetkező baleset, amely a vállalat megítélésén keresztül a részvényárfolyamokat jelentősen csökkenthetik. Erre kitűnő példa az Union Carbid ipari balesete, amely az indiai Bhopalban történt vegyi balesetet (1984) követő egy évtizedben 10. helyről a 44. helyre esett vissza a vegyipari vállalatok világranglistáján. A katasztrófa kockázat jelenléte legimpozánsabban talán a biztosítási brókerek munkája során jelentkezik. Mivel a káreseményt okozni képes események gyakran vezethetnek katasztrofális mértékű károkhoz. Az egyes katasztrófák súlyosság olyan mértékű is lehet, hogy az már egyetlen biztosító társaság, sőt az ország biztosítási piacának összes szereplője sem képes kezelni. Vagyis ezen a területen az állam segítségére szorulnak. A nagy biztosító társaságok már egyetértenek azzal a tudományos értékeléssel, hogy az időjárási katasztrófák növekedőben vannak, és néhányan már úgy gondolják, hogy például egy hurrikán (vagy földrengés) okozta katasztrófa egy nagyvárosban (Tokió) a nemzeti és globális pénzügyi piacok stabilitását is fenyegeti. Ezt jól tükrözi, hogy a nagy nemzetközi biztosítási szolgáltatók globális piaci értelmezéseik alapján figyelemmel kísérik a katasztrófákkal kapcsolatos kockázati tényezőiket. Árstratégiájuk és fedezeti politikájuk viszontbiztosítási egyezményeik kialakításánál is számolnak velük. Az államok gazdasági fejlettségének és az anyagi javak értékének értelmezése [4] ; [5] A keletkezett károk nagysága a gazdasági fejlettségtől és az érintett anyagi javak értékétől is függ, melyeket összefüggéseik okán tulajdonképpen egy helyen is elemezhetünk. Az országok gazdasági fejlettsége határozza meg a károk viselésének képességét. A fejlett országok könnyen megbirkózhatnak egy hatalmas méretű természeti katasztrófával, illetve katasztrófaveszélyeztetettséggel is. Amit a megelőzésre fordítható javak nagysága, illetve a védelmi jellegű beruházások kedvezőbb finanszírozási lehetőségei teszik lehetővé. Egy nagyobb katasztrófa által okozott kár akár évvel is visszavethet egy fejlődő országot (a közelmúlt közép-amerikai tornádója) a fejlődésében. Hasonló esemény az USA kellő fejlettségű katasztrófa-elhárító és megelőző rendszerének, valamint a biztosítási, területfejlesztési rendszerének köszönhetően már kezelhető mértékű lehet. Könnyen érzékelhető, hogy a katasztrófákkal kapcsolatos költségek makrogazdaságot érintő következményei elsősorban a fejlődő országokban meghatározó. Ennek fő okát a veszély mértékéhez képest kicsiny állami jövedelmezőségben keresendő, ami természetszerűleg a megelőzésre fordítható költségeket korlátozza és behatárolhatja a katasztrófa bekövetkezése utáni válságkezelés eredményességét. Több fejlődő ország (pl.: Kína, Banglades, stb.) esetében a természeti katasztrófakárok elkerülésével a gazdasági növekedés ütemét látványosan növelni lehetne. A katasztrófák következményeit megelőző beruházások (amelyek főként infrastrukturális jellegűek) regionálisan területfejlesztő és szociális problémakezelő hatással rendelkeznek. Mivel az ilyen területen alkalmazott közberuházások, mintegy befektetésként működnek és ideiglenes munkalehetőséget biztosítanak az általában alacsony iskolai végzettségű helyi lakosságnak. Itt kell megjegyezni, hogy az árvízi védmű fejlesztési programok jelentős regioná- 8
5 lis területfejlesztési hatással rendelkeznek Magyarországon. A beruházások területe ugyanis egybeesik az elmaradott régiókkal (pl.: felső tiszavidék). Itt a helyi munkanélküliség kezelésének ideiglenes lehetőségét jelenti, amely szociális válságkezelő hatású is lehet. A fő előnye viszont az, hogy megszűnik, illetve csökken az árvízi öblözetek területén befektetők kockázata, ahol kiemelten kell kezelni a mezőgazdaságba eszközölt beruházásokat. Figyelembe véve a katasztrófa veszélyeztetettséget megszüntető, vagy minimalizáló befektetések kockázatcsökkentő hatását, további előnyöket fedezhetünk fel a terület adta lehetőségek jobb kihasználásában. Az érintett anyagi javak értéke egyrészt a terület infrastruktúrájának, a népsűrűségnek, a gazdasági fejlettségnek, másrészt a katasztrófa területi kiterjedésének a függvénye. A katasztrófák közvetlen gazdasági hatásain, például a vagyontárgyak károsodása, az érintett gazdasági egységek bevételi veszteségek és a védekezési intézkedések költségein kívül, számolnunk kell közvetett gazdasági hatásokkal is. Ezek a katasztrófaterülettel kapcsolatban levő gazdasági szereplőknél keletkezett forgalomkiesés. A katasztrófa-elhárítási infrastruktúra elemei közé soroljuk az államok katasztrófaelhárítási irányítási, intézkedési rendszerét a hozzá tartozó, a megelőzésbe, felkészülésbe és a következmények elhárításába bevont kormányzati szervezeteket, a működő nem kormányzati szervezeteket és a védekezéshez, illetve a megelőzéshez használt eszközöket, berendezéseket, védműveket. Ide sorolhatunk továbbá egyes a katasztrófa-elhárítást érintő nemzeti programokat, mint például a területfejlesztési politikát is. Mindezen elemek fejlettsége, felkészültsége a katasztrófa-elhárító tevékenység eredményességét befolyásolja, illetve csökkenti azok bekövetkezésének valószínűségét, kockázatát. Ezek döntő kárcsökkentő tényezők lehetnek, így gazdasági jelentőségük a jelentős katasztrófa veszélyeztetettséggel bíró államok tekintetében vitathatatlan. Az állampolgárok tudatosságának elemzése Minden embernek joga van hogy biztonságos környezetben élni a katasztrófákkal szemben megfelelő védelemben részesülni. Egyszersmind joga és kötelessége, hogy közreműködjék a katasztrófák elleni védelemben és tevőlegesen is részt vegyen a védekezésben. A volt szocialista országokban és hazánkban is nehéz elfogadni és elfogadtatni azt a tételt, hogy a mindent állam gondoskodásával szemben, az állam polgárainak biztonságuk érdekében bizony jelentős terheket kell vállalniuk. Az állampolgárok tudatossága a katasztrófa-elhárítással kapcsolatosan katasztrófa veszélyeztetettség mértékévek arányosan nő. Melyet kiegészítenek egyes kulturális adottságok és az emberek biztonság iránti igényének szintje. A környezeti katasztrófák (ipari balesetek) vállalati versenyképességet befolyásoló hatásainak értékelése [6]; [7]; [8] A környezetvédelmi problémák a biztonság igényének fokozódása mellett olyan mértékűre nőttek, hogy a kormányok kénytelenek azokat környezetvédelmi (környezetbiztonsági) programokban tárgyalni, kezelésükre intézményeket létesítenek és fenntartani. A szabályozást az állam készíti elő, azonban társadalmi igények és ökológiai kényszerek hatására. A nemzetközi kötelezettségek által az államok a fejlett országokban kidolgozott elveket, stratégiákat alkalmazzák. A forráshiányos állami költségvetések gyakran nem képesek a teherviselésre, 9
6 éppen ezért többnyire szabályozó, tiltó, büntető, ösztönző és finanszírozó eszközök komplex alkalmazását vezeti be. A tiltáson és büntetésen alapuló szabályozás a kormányoknak jól járható, olcsó és kis ráfordítást igénylő módszer. A szankciók alkalmazásából befolyó pénzekből megelőző és kárelhárító intézkedések finanszírozhatók. Hátránya, hogy a vállalkozót a szabályok betartása helyett annak a kijátszására ösztönzi, valamint az hogy az ellenőrzés hiányossága, szakszerűtlensége és befolyásolhatósága miatt nem hatékony. A büntetésekből befolyt összegeket a kormányok gyakran nem célirányosan használják fel. A szabályozásból adódó terheket szélesebb körben a (vállalkozók, fogyasztók, az önkormányzatok és a kormányzat) megosztva kormányzati szerepvállaláson alapuló kormányzati szabályozást lehet kialakítani. Itt a büntetéseket és tilalmakat különböző pénzügyi kedvezményekkel, támogatásokkal (büntetés visszatérítés, adókedvezmény, kedvezményes és részleges finanszírozás, ártámogatás) kombinálják. Számos más gazdasági szabályozó, ösztönző eszköz használható továbbá az állami szabályozási rendszerekben, így a kibocsátási, környezethasználati és termék díjak, különböző támogatások (vissza nem térítendő támogatások, kedvező kamatú hitelek, kamattámogatás, pénzügyi garancia vállalás, adókedvezmények. Újabb gazdasági eszközök még a kötelező felelősség biztosítás, a szennyezői jogok kereskedelmének lehetősége, termék jelölések. A környezetvédelmi és biztonságtechnikai politikák (szabályozási rendszerek) bevezetése a szennyezés és erőforrás intenzív iparágakra, így a vegyiparra is jellemző. A fenti politikáknak a vállalatok versenyképességét elsősorban rontó negatív hatásai bemutatásán túl foglalkozni kell kedvező hatásaival is, valamint a külföldi közvetlen tőkebefektetéseket befolyásoló tényezőkkel is. Az állami szabályozásnak nem célja a vállalati versenyképesség rontása, hanem a környezeti minőség és a biztonsági szint javítása. Az előírásokat a vállalatoknak akkor is be kell tartaniuk, ha azok költség kihatással is járnak. A negatív versenyképességi hatások közül a környezetvédelmi kiadások magas volta (min 2%) és a beruházások környezetvédelmi, biztonságtechnikai része (esetlegesen 18-20%) mutatkozik fontosnak. Látható, hogy a környezetvédelmi stratégiák még a gazdaságon belül is nagyon beruházás és költségigényesek. A terület szabályozási rendszeréből adódó negatív hatások a más területeken, így a munka, tőke, vagy technológiai vonatkozásokban megmutatkozó versenyképességi hátrány során lehet jelentős. A szigorodó előírások akár javíthatják is a vállalati versenyképességet. A pozitív hatások között megemlíthetjük a környezetvédelmi és biztonságtechnikai beruházásokat, mivel azok a technológiai és termékfejlesztésen keresztül innovációs és termelékenység és erőforrás hatékonyság növelő, költség (input költségek) csökkentő hatással bírnak. A nagy nemzetközi, multinacionális vállalatok éppen ezért igyekeznek növelni környezeti és biztonság kezelési rendszereik hatékonyságát a balesetek és a felelősség elkerülése, a termelési szünetek elkerülése, valamint a zöld vállalati imidzs kialakítása céljából. A környezetvédelmi és biztonsági menedzsment a nyomásgyakorló csoportokhoz (hatósághoz, lakossághoz, vásárlókhoz, partnerekhez) fűződő viszony javulása, a javuló médiakapcsolatok, az állami előírásoknak való megfelelés, a kockázatok csökkentése, az alacsonyabb biztosítási díjtételek, a költségmegtakarítás, a javuló termékminőség, az anyag és energia igényesség csökkentése által járul hozzá a vállalati versenyelőny fokozásához. 10
7 Általános az a megállapítás, hogy a környezeti és a biztonságtechnikai beruházási igények (költségek) rövidtávon jelentkeznek, míg a beruházási előnyök csak hosszú távon mutatkoznak. Ezáltal a versenyképességi (a befektetés megtérülési ciklusa) szempontjából a vállalati méret komoly szerepet játszik a költségek viselésében. Nagyobb előnyhöz, illetve hamarabb megtérülésben bízhatnak azok az iparágak, illetve termelők, akik a technológiafejlesztésből és a környezetvédelmi termékek eladásából hasznot húzó vállalatok. A külföldi közvetlen tőkeberuházásoknál a nemzetközi vállalatok beruházási döntését a piaci hozzáférhetőség, a termelési tényezők költsége, a politikai stabilitás, stb. mellett másodlagosan befolyásolják a környezetvédelmi és biztonságtechnikai költségek. A fejlett ipari országok vállalatai a magasabb környezeti elvárásokra háromféleképpen reagálnak: új tisztább technológiákba invesztálnak, kapacitásukat más országokba helyezi át, valamint beszüntetik a termelést. Az utóbbi két évtizedben volt megfigyelhető a környezetkárosító, nagy környezetvédelmi és biztonságtechnikai létesítési beruházást igénylő termelési kapacitások fejlődő országokba való áttelepítése. Összefoglalás Összefoglalva, a katasztrófák (ipari balesetek) okozta károk csökkentése és egyes esetekben a megelőzési, felkészülési költségek sokoldalú (makró és mikró környezetre gyakorolt hatásainak) vizsgálata globális jelentőséggel bír és az egyes problémák megoldása nemzetközi együttműködést igényel. A fejlett országok katasztrófavédelmi szakterületen szerzett tapasztalatainak, műszaki ismereteinek átadása leghatékonyabban a nemzetközi szervezetek fórumai és programjai segítségével érhető el. A környezeti és ipari katasztrófákat okozni képes események kezelése stratégiai tervezési elemmé vált az érintett ipari szektorok szereplőinél, amely hatással bírhat azok nemzetközi versenyképességére is. A fentiekből is adódóan a katasztrófák gazdasági hatásainak vizsgálata napjaink egyik jelentős tudományos kutatási feladatává vált. Felhasznált irodalom [1] UN IDNDR, Yokohama Strategy and plan of action for safer world: guidelines for natural disasters prevention, preparedness and mitigation, [2] OECD, Summary Report of the Workshop on Environmental Policies and Industrial Competitiveness, [3] OECD Environmental Health and Safety Publications, Series on Chemical Accidents No.3: International Assistance Activities Related to Chemical Accident Prevention, Preparedness and Response OECD/GD(97)181. [4] UNCTAD Trade and Development Board: A summary of the major components and structures for catastrophe insurance schemes TD/B/CN.4/54, [5] Kátai-Urbán L.: A katasztrófabiztosítás gyakorlata, Belügyi Szemle, ( o.); [6] Kátai-Urbán L.: A SEVESO II. irányelv bevezetésének a vállalatok nemzetközi versenyképességére gyakorolt hatása, Polgári védelmi szemle, IV. évfolyam 3. szám. ( o.); 11
8 [7] Csanádi Mária: Vállalkozói magatartás és környezetvédelem, Társadalmi Szemle 1998/2. [8] Szakál B., Kátai-Urbán L., Daróczy I., Kápolna F., Simai M., Kozák K.: Tanulmány a 96/82/ek irányelv hazai jogrendbe való vételének gazdasági-társadalmi hatásairól, Budapest 1999.; 12
A SÚLYOS IPARI BALESETEK MEGELŐZÉSÉT ÉS KÖVETKEZMÉNYEINEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK KUTATÁSA-FEJLESZTÉSE
Alapítva: 2002 évben. Grafjódi István A SÚLYOS IPARI BALESETEK MEGELŐZÉSÉT ÉS KÖVETKEZMÉNYEINEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK KUTATÁSA-FEJLESZTÉSE Doktori (PhD) értekezés
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári
1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.
1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,
Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI
Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti
A katasztrófavédelem megújított rendszere
A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének
A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.
II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és
NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék
NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI
Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések
Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet
SÚLYOS IPARI BALESETEK ELHÁRÍTÁSÁT ÉS HELYREÁLLÍTÁSÁT CÉLZÓ JOGINTÉZMÉNYEK EGYSÉGES RENDSZERBE FOGLALÁSA
IX. Évfolyam 4. szám - 2014. december Kátai-Urbán Lajos katai.lajos@uni-nke.hu SÚLYOS IPARI BALESETEK ELHÁRÍTÁSÁT ÉS HELYREÁLLÍTÁSÁT CÉLZÓ JOGINTÉZMÉNYEK EGYSÉGES RENDSZERBE FOGLALÁSA Absztrakt A 2012.
Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Grafjódi István
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Grafjódi István a súlyos ipari balesetek megelőzését és következményeinek csökkentését szolgáló műszaki és gazdasági eszközök és eljárások kutatása-fejlesztése
KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0
KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 Rendelkezésre álló forrás Tervezett keretösszeg 44,93 milliárd Ft. Várható kérelmek száma: 22 db. Benyújtás határideje és módja 2018. december 31-ig
Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében
Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek
TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez
TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez 2017-2018 1. A katasztrófavédelmi feladatok a honvédelmi feladatrendszerben, azok továbbfejlesztési
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
A vállalkozások pénzügyi döntései
A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása
A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban
Környezeti innováció a vegyiparban Egy vállalati felmérés eredményei
Környezeti innováció a vegyiparban Egy vállalati felmérés eredményei Széchy Anna Széchy Anna, BCE-TTMK Témakör Környezeti innovációs tevékenység Konkrét példák a közelmúltból Az innovációs tevékenységre
JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2174(INI) a természeti és ember okozta katasztrófák biztosításáról (2013/2174(INI))
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 25.9.2013 2013/2174(INI) JELENTÉSTERVEZET a természeti és ember okozta katasztrófák biztosításáról (2013/2174(INI)) Gazdasági és Monetáris Bizottság
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei
Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,
Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról
1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,
Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai
Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a
Katasztrófavédelem 2015 Budapest, Önkéntesek a katasztrófavédelemben
Katasztrófavédelem 2015 Budapest, 2015.11.26. Önkéntesek a katasztrófavédelemben dr. Nováky Mónika tű. alezredes, tanácsos egyetemi tanársegéd novaky.monika@uni-nke.hu Önkéntesség közös jó érdekében ellenszolgáltatás
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
BOLYAI SZEMLE KÜLÖNSZÁM
BOLYAI SZEMLE KÜLÖNSZÁM SZABÓ ÁGNES KÁTAI-URBÁN LAJOS VESZÉLYES ÁRU RAKTÁRLOGISZTIKAI SZEKTOR TEVÉKENYSÉGE MAGYARORSZÁGON WAREHOUSE LOGISTICS ACTIVITIES RELATED TO HAZARDOUS GOODS IN HUNGARY In case of
Makroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015
A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe
Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon
Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak
Közbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
A környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
ÖSSZEFOGLALÓ SEVESO III.
ÖSSZEFOGLALÓ SEVESO III. bevezetésének tapasztalatai Dr. Vass Gyula tű. ezredes szolgálatvezető 2016. A nemzetközi szabályozás kialakulása és szélesedése Kibocsátás éve, rövidített elnevezés Hazai jogba
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
A térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
A fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK
SZIE KLÍMAGAZDASÁGTANI ELEMZŐ ÉS KUTATÓKÖZPONT KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK /LOW-CARBON PRODUCTION AND SERVICE/ DR. FOGARASSY CSABA Karbongazdaság (zöldből kékbe) Az alacsony-széntartalmú
Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből
Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar
ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás
kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport
A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás
Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
Árvízi veszély- és kockázati térképezés
Vízrajz és hidroinformatika Árvízi veszély- és kockázati térképezés www.vit.bme.hu Hagyományos árvízvédelem Szerkezeti védekezés: töltések, műtárgyak Károsultaknak segély Nehezen fenntartható megközelítés:
Dr. Varga Imre Kertész László
Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság
Kossa György elnök-vezérigazgató címzetes egyetemi docens Az OKF Iparbiztonsági Tanácsadó Testület Elnöke
1045 Budapest, Istvántelki út 8. Tel.: +36 1 422 1650 Fax: +36 1 422 1651 Kritikus infrastruktúra védelem új kihívásai Kritikus infrastruktúra védelem E-mail: info@intertanker.hu www.intertanker.hu Az
Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem
Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),
I. évfolyam, 1. szám 2016. március IDŐSZAKOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK A SEVESO III. IRÁNYELV TÜKRÉBEN
I. évfolyam, 1. szám 2016. március Mesics Zoltán, Kovács Balázs IDŐSZAKOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK A SEVESO III. IRÁNYELV TÜKRÉBEN Absztrakt A jelen cikkükben a szerzők bemutatják a veszélyes üzemekhez kapcsolódó
Az Eiffel Palace esettanulmánya
Az Eiffel Palace esettanulmánya avagy egy résfalas munkatér-határolás kivitelezői és tervezői tapasztalatai dr.deli Árpád műszaki igazgató HBM Kft., címzetes egyetemi tanár SZE 2014. november 18. SZE KOCKÁZATKEZELÉS
Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.
Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia
EPC pénzügyek. Transparense projekt.
EPC pénzügyek Transparense projekt Energiahatékonysági projektek finanszírozása A következő pénzügyi lehetőségek állnak rendelkezésre egy energiahatékonysági intézkedés finanszírozására Kereskedelmi és
Versenyképességünk fokozásának tényezői
ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN 50. Közgazdász Vándorgyűlés Versenyképességünk fokozásának tényezői Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem
Katasztrófa-megelőzési fejlesztési irányok a Műegyetemen
Katasztrófa-megelőzési fejlesztési irányok a Műegyetemen Dunai László egyetemi tanár Természeti katasztrófák Magyarország 1990-2014 Események száma Árvíz, hőség, vihar Károk Árvíz és aszály Forrás: emdat.be
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Az értekezés témája a veszélyes ipari üzemeket veszélyeztető, az úgynevezett külső hatások elleni védekezés eljárás- és eszközrendszerének kidolgozása. Szükség van
A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata
Mottó: A legnagyobb kockázat nem vállalni kockázatot A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata DEMIIN XVI. Katonai Zsolt 1 Ez a gép teljesen biztonságos míg meg nem nyomod ezt a gombot 2 A kockázatelemzés
Aktualitások a minőségirányításban
1 Aktualitások a minőségirányításban Önálló területek kockázatai Előadó: Solymosi Ildikó TQM Consulting Kft. ügyvezető TQM szakértő, munkavédelmi szakmérnök, vezető auditor A) A munkahelyi egészségvédelemmel
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában
A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
MUNKABALESETEK ALAKULÁSA AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁST KÖVETŐEN
VI. évfolyam 1. szám - 2011. március Dávidházy Gábor davidhazy.gabor@gmail.com MUNKABALESETEK ALAKULÁSA AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁST KÖVETŐEN Absztrakt A munkavédelem, más szóval a munkát végző ember
Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre
Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem
A katasztrófavédelem intézkedései
A katasztrófavédelem intézkedései a katasztrófavédelem fő szakmai területei: Tűzoltósági szakterület Polgári védelmi szakterület Iparbiztonsági szakterület E szakterületek feladatait a katasztrófavédelem
A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság
A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé
Biológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett
Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja
A NESsT küldetése és tevékenységei
A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai
Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.
2011. 234/2011. (XI.10)
Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet
Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.
Önkormányzatok és helyi fejlesztés
Önkormányzatok és helyi fejlesztés Mezei Cecília tudományos munkatárs MTA KRTK RKI DTO Helyi fejlesztés, MRTT XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. 2 Alulról építkező fejlesztés A top down
IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON. Iparbiztonsági szakértői napok
IPARBIZTONSÁGI KÉPZÉS- ÉS TOVÁBBKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. KÁTAI-URBÁN Lajos tű. alezredes, PhD egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági szakértői napok Visegrád,
RECENZIÓ AZ IPARBIZTONSÁGTAN I. CÍMŰ KATASZTRÓFAVÉDELMI KÉZIKÖNYVRŐL
RECENZIÓ AZ IPARBIZTONSÁGTAN I. CÍMŰ KATASZTRÓFAVÉDELMI KÉZIKÖNYVRŐL Magyarország Országgyűlése a katasztrófavédelemi törvény 1 (a továbbiakban: Kat. tv.) 2012. január 1-jei elfogadásával megalkotta az
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
Közbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése Ismertesse az integrált veszélyelemzés és kockázatbecslés elvi alapjait, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását, a besorolás eljárási szabályait és a védelmi
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
ALLIANZ BÓNUSZ ÉLETPROGRAM-EURÓ
ÉLET- ÉS SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS ALLIANZ.HU ALLIANZ BÓNUSZ ÉLETPROGRAM-EURÓ Az eszközalapokra vonatkozó konkrét információk BIZTONSÁGOS KÖTVÉNY EURÓ (BKE) ESZKÖZALAPRA VONATKOZÓ KONKRÉT INFORMÁCIÓK TERMÉK A
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.
A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok
Üzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások I-II. 1 Üzleti tervezés Kis- és középvállalkozások I-II. 2 Anyagi és pénzügyi folyamatok 3 Értékesítés 6 1 Beszerzés 8 Szállító
MIR. Egészség, munkabiztonság, stressz. Dr. Finna Henrietta
MIR Egészség, munkabiztonság, stressz Dr. Finna Henrietta http://www.yout ube.com/watch?v=iaeoamv8zve Munkahelyi stresszlevezetés A munkahelyi stressz faktorai Dimenziók Munkahelyi követelmények Szervezet
A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése
A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.
Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás
Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás
Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője
Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési
Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató
Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések
Tavaszi hatósági kerekasztal
Tavaszi hatósági kerekasztal A veszélyes üzemek és a nukleáris biztonság szakterület Mesics Zoltán tűzoltó alezredes mb. főosztályvezető Budapest, 2017. március 21. Veszélyes üzemek szakterület Főbb feladatok,
várható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16.
Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE
Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá
A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok
A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu
A foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági