DOKUMENTUMOK. Az Európai Unió általános költségvetési TERVEZETE a 2017-os pénzügyi évre 4. KÖTET EURÓPAI BIZOTTSÁG COM(2016) 300 HU

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG DOKUMENTUMOK Az Európai Unió általános költségvetési TERVEZETE a 2017-os pénzügyi évre 4. KÖTET IV. SZAKASZ HU COM(2016) 300 HU

2 Euróban kifejezett összegek, amennyiben nincs másként feltüntetve. A költségvetési rendelet 21. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott, a bevételkimutatás 5. és 6. címébe beállított minden bevétel további előirányzatok beállításához vezethet azokban a címsorokban, amelyekben a megfelelő bevételt eredményező eredeti kiadás szerepelt. Az alakulásra vonatkozó számadatok az összes jóváhagyott előirányzatra vonatkoznak, beleértve a költségvetési előirányzatokat, a pótlólagos/kiegészítő előirányzatokat és meghatározott bevételeket.

3 HU évi költségvetés-tervezet IV/1 EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió általános költségvetési TERVEZETE a 2017-os pénzügyi évre 4. KÖTET IV. SZAKASZ

4 HU IV/ évi költségvetés-tervezet A ÉVRE TERVEZET ELŐIRÁNYZATOK I. BEVEZETÉS A ÉVI PRIORITÁSOK A jelen bevezetésnek az a célja, hogy felhívja a figyelmet ezen új költségvetési időszak összefüggéseire, figyelemmel az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság vagy intézmény) tevékenységének alakulására, és meghatározza azon prioritásokat, amelyek ebből a évre tervezett előirányzatokban következnek. E bevezető fejezetet követően a II. fejezet (A költségvetés részletes elemzése) pontosan és részletesen leírja az intézmény által előterjesztett költségvetési igényeket igazoló különböző tényezőket, a III. fejezet pedig a költségvetés szerkezetét érintően néhány módszertani kiigazításra tesz javaslatot. 1. Az igazságszolgáltatási struktúra legújabb reformja 1.1. A reform elfogadása és célja A évet az Unió igazságszolgáltatási struktúráját érintő alapvető reform elfogadása (1 ) jellemezte, amelyre az egyre terjedelmesebb és változatosabb peres eljárásokkal jellemezhető körülmények között a Bíróság által 2011 márciusában előterjesztett és 2014 októberében módosított javaslatát követően került sor (lásd a 2. pontot). Az alábbi 1.2. pontban ismertetendő, több szakaszból álló folyamat végén a reform eredményeképpen megduplázódik a Törvényszék bíráinak száma, amelyre részben a jelenlegi Közszolgálati Törvényszék 7 bírói álláshelyének a Törvényszékbe való beolvasztása révén kerül sor, amely fórum tehát megszűnik. E reform döntő jelentőséggel bír az uniós igazságszolgáltatási struktúra szerkezeti és tartós megerősítése terén, amelyre a jogalanyok érdekében kerül sor. Lehetővé teszi ugyanis: az ítélkezési gyakorlat koherenciájának előmozdítását, mivel egyetlen igazságszolgáltatási fórumnak, a Bíróságnak kell ezentúl biztosítania a jogszabályok fellebbezések keretében történő értelmezése során az egységesség; lehetővé teszi az ügyek növekvő számának a Törvényszék általi elintézésétét, és a Törvényszék előtt folyamatban lévő ügyek számának tartós csökkenését, aminek következményeképpen a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárások átlagos időtartama is csökken A reform megvalósításának szakaszai A reform megvalósításának első két szakaszára a költségvetési évben kerül sor, nevezetesen: 12 további bíró lép hivatalba a Törvényszéken első félévében, amint a kinevezési eljárások lezárulnak; 2016 szeptemberében 7 további bíró csatlakozik a Törvényszékhez azt követően, hogy a Közszolgálati Törvényszék a Törvényszékre ruházza azon hatáskörét, hogy első fokon határozzon az Unió és az alkalmazottai közötti jogviták tárgyában. Végül a Törvényszék következő, szeptemberi részleges megújítása során a Törvényszék bíráinak száma kilenccel nő, így a teljes létszáma 56 lesz Igen szigorú költségvetési keret A reformban kitűzött, a fentiekben felidézett célok döntő fontossága semmiképpen nem szorítja háttérbe a Bíróság folyamatos törekvését forrásainak megtakarítására. Éppen ellenkezőleg, e reform javaslatakor a Bíróság nagyon szigorúan lehatárolta a költségvetést terhelő költségeket, mind a Törvényszékkel kapcsolatos kiadások, mind pedig a támogató szervezeti egységekkel és az infrastruktúrával kapcsolatos kiadások tekintetében. (1 ) Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról szóló, december 16-i 2015/2422 (EU, Euratom) európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 341., 14. o.), amely december 25-én lépett hatályba.

5 HU évi költségvetés-tervezet IV/3 Ami a Törvényszéket illeti, a reform költségvetési hatása időben megoszlik, magának a reformnak a három szakaszra való tagozódása következtében, és a jelentősen minimalizált a Közszolgálati Törvényszéknek a Törvényszékbe való integrálásának köszönhetően. Ami a támogató szervezeti egységeket illeti, a Bíróság igen szigorú megközelítésmódot fogadott el, és nem irányozta elő ebben a szakaszban e szervezeti egységek (mint például a fordítási és tolmácsolási egységek) álláshelyeinek semmiféle megerősítését, ami kísérhetné az igazságszolgáltatási tevékenység jelentős növekedését. Ezen megközelítés, amely következetesen illeszkedik az utóbbi évben elfogadotthoz, mindazonáltal jelentős kihívást jelent több szervezeti egység számára a személyi állomány csökkentésére irányuló erőfeszítés (2013 és 2016 közötti négy költségvetési év során 79 visszaadott álláshely) következtében, e csökkentés ugyanis a bíróságok munkakapacitásának megőrzése céljából kizárólag a támogató szervezeti egységeket érintette (lásd az alábbi 3.3. pontot). Végül az infrastruktúra területén az új bírák és kabinetjeik személyi állományának fogadása a helyiségek meglévő épületeken belüli újrafelosztásán alapul. 2. Az igazságszolgáltatási tevékenység jelentős növekedése Alapvető fontossággal bír annak észben tartása, hogy azon uniós intézményekkel szemben, amelyeknek lehetőségük van munkaterhük korlátozására vagy negatív prioritások meghatározására (amint például a Bizottság jelentősen csökkentheti jogalkotási tevékenységét), illetve más felsőbb vagy legfelső bíróságokkal szemben, a Bíróság fórumai önmaguk nem tudják befolyásolni az előttük kezdeményezett ügyek mennyiségét. Mindent meg kell azonban tenniük annak érdekében, hogy továbbra is olyan helyzetben legyenek, hogy ezen ügyeket a megkívánt magas színvonalon és megfelelő határidőn belül intézzék A statisztikák elemzése a költségvetési év végén A Bíróság évi éves jelentése közvetlenül elérhető az intézmény honlapján ( 7000/), és részletes statisztikákkal kísért összefoglalást tartalmaz a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék a évben folytatott igazságszolgáltatási tevékenységéről. Az éves jelentés tartalmazza nemcsak a bírói fórumok előtti jogviták mennyiségének, hanem a befejezett ügyek számának és az eljárások időtartamának megismerését lehetővé tévő valamennyi statisztikát is. Márpedig az érkezett ügyek száma a 2015-ben a 2014-ben elért példa nélküli szinthez képest még tovább növekedett (1 711 ügy, azaz + 1,2 %). E növekedést a Bírósághoz érkezett ügyek számának jelentős emelkedése magyarázza (713, azaz + 14,6 %, lényegében az előzetes döntéshozatali ügyek és a fellebbezések közel megduplázódása miatt), miközben a Törvényszékhez érkezett ügyek száma igen magas maradt (831 ügy, közel a 2014-es kivételes szinthez) és a Közszolgálati Törvényszékhez érkezett ügyek száma is nőtt (157 helyett 167 ügy, azaz + 6,4 %). Amint az alábbi táblázatból kiderül, az igazságszolgáltatási tevékenység 2007 és 2015 közötti fejlődése világosan megerősíti ezen egyértelmű növekedési irányt, amely egyébként a nemzeti bíróságoknak és a jogalanyoknak az uniós igazságszolgáltatási intézményekkel szembeni bizalmáról tanúskodik Változás %-ban Változás %-ban Érkezett ügyek ,2 % 35,8 % Befejezett ügyek ,2 % 57,1 % Az eljárások időtartamának csökkentésére irányuló tendenciaként különösen kiemelendő a befejezett ügyek számának még jelentősebb emelkedése (+ 57 %), mivel ez objektíve bizonyítja az eredményesség érdekében az igazságszolgáltatási fórumok által a támogató szervezeti egységek támogatásával tett szakadatlan erőfeszítéseket, amelyeket az 3. pontban részletezünk.

6 HU IV/ évi költségvetés-tervezet A 2017-re várható kilátások Az érkezett ügyek számának emelkedésére vonatkozó általános tendencia minden valószínűség szerint folytatódni fog, figyelembe véve többek között a Bíróság hatásköreinek a Lisszaboni Szerződésben előírt bővítését ( 1 ) és a Horvát Köztársaság viszonylag nemrég bekövetkezett csatlakozását. Emellett, habár a Törvényszék reformja tartósan lehetővé teszi, hogy a magas minőségi színvonalat fenntartva nézzen szembe az érkezett ügyek száma e növekedésének folytatódásával, e reform felgyorsítja a folyamatban lévő ügyek magas számának fokozatos felszámolását is. A Bíróság tevékenységét mindenképp befolyásolni fogja Törvényszék peres eljárásainak és eredményességének növekedése, különösen a fellebbezések számának növekedése révén, amely 2014-hez viszonyítva 2015-ben közel megduplázódott, és amely 2017-től magában foglalja a közszolgálati ítéletekkel szembeni fellebbezéseket, amely ítéleteket a Törvényszék mint első fokon eljáró bíróság fog meghozni. E változások kétségtelenül nagyfokú kihívást jelentenek valamennyi támogató szervezeti egység különösen a nyelvi egységek számára, tekintettel az általuk elért eredményességi szintre, valamint a személyi állomány azon súlyos leépítésére, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás (AII (2 )) amely megállapodás egyébként nem veszi figyelembe a Bíróságra jellemző sajátos viszonyokat alapján sújtotta őket. 3. A megvalósult hatékonyságnövekedés jelentősége és az elért határok Az igazságszolgáltatási tevékenysége növekedésének kezelése érdekében hozott jogalkotási döntéséken felül a Bíróság több éve mind a bírói fórumok, mind pedig a támogató szervezeti egységek szintjén olyan utakat követ, amelyek lehetővé teszik számára az ügyek minőségi és gyors elintézésére irányuló kötelező cél legnagyobb mértékben történő tiszteletben tartását. Így az előbb felidézett kihívások és az ezekből a év tekintetében következő célkitűzések jobb megértése érdekében fontos szem előtt tartani az alkalmazott munkamódszerek reformjait és a már elért hatékonyságnövekedés terjedelmét Az igazságszolgáltatási fórumok és a hivatalok által megtett lépések Az igazságszolgáltatási fórumok eredményességének az előbb felidézett, nagyon jelentős növekedése főként az alábbi lépések eredménye: A szabályozási keret javítása A Bíróság tevékenységét igen szigorú szabályozási keretben végzi, amelynek célja a megfelelő igazságszolgáltatásnak és a valamennyi féllel való egyenlő bánásmódnak a biztosítása, így az igazságszolgáltatási fórumok eljárási szabályzatainak reformja (amelyet a Tanácsnak kell jóváhagynia) értékes lehetőséget ad a hatékonyság növelésére az ügyek elintézése tekintetében. Az utóbbi években mindhárom igazságszolgáltatási fórum új eljárási szabályzatot fogadott el: legelőször a Bíróság, 2012-ben, majd 2014-ben a Közszolgálati Törvényszék, végül 2015-ben a Törvényszék. Annak szükségességén kívül, hogy az eljárási szabályzatokat az igazságszolgáltatási fórumok előtt mostanság kezdeményezett jogviták valóságához igazítsák, e szabályozásbeli módosítások fő célja, hogy a tisztességes eljárás követelményeinek tiszteletben tartása mellett elősegítse a bizonyos ügyek elintézésének meggyorsítását lehetővé tevő különböző eljárási eszközök gyakoribb alkalmazását. Az igazságszolgáltatási fórumok és a hivatalok munkamódszerei és -eszközei A peres eljárások mennyiségének növekedése néhány pervezető intézkedést is szükségessé tett, különösen: (1 ) Kiemeljük ezzel kapcsolatban, hogy december 1-jétől a Bíróság azon, valamennyi tagállamra kötelező hatásköre, hogy a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén elfogadott uniós jogi aktusok érvényességéről és értelmezéséről előzetes döntéshozatal keretében határozzon, kiterjed ezentúl a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt elfogadott uniós jogi aktusokra is (lásd az EUMSZ hez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 10. cikkét). (2 ) E megállapodást december 2-án kötötte az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret elfogadása keretében, és az előírja a személyi állomány között 5 %-kal, főszabály szerint évente 1 %-kal történő csökkentését.

7 HU évi költségvetés-tervezet IV/5 a) az igazságszolgáltatási fórumokon belül a munka racionalizálására irányuló módosítások, mint például a tanácsok összetétele, vagy az ügyek kiosztására vonatkozó szabályok tekintetében; b) a teljesítmény fokozásával, a célok meghatározásával és az ügyek követésével (monitoring) kapcsolatos intézkedések, különösen a hatékonyabb informatikai eszközöknek köszönhetően; c) az igazságszolgáltatási tevékenységgel összefüggő dokumentumáramlás digitalizálása terén elért jelentős előrehaladás, a bírósági határozatokat megelőző iratok továbbításának digitalizálása volt az első prioritás. Az e-curia alkalmazás döntő előrelépést jelent a felekkel való iratváltás terén, e nélkül az igazságszolgáltatási fórumok hivatalai nem tudnának szembenézni az érkezett ügyek számának jelentős növekedése által jelentett kihívással (2015-ben az iratok átlagosan közel 72 %-át az e-curián keresztül nyújtották be a három bírói fórumhoz, szemben a 2012-es 38 %-kal). Ezzel egyidejűleg a bírósági határozatokat követő irattovábbítás digitalizálása, vagyis a Bíróság ítélkezési gyakorlatának közzétételével kapcsolatos irattovábbítás a régi papír alapú Határozatok Tárának az elektronikus Határozatok Tárával való felváltása révén valósult meg. Ezek e lépések meghozták gyümölcseiket, amint azt az eredményesség általános növekedésének a 2.1. pontban említett 2015-ös folytatódása mutatja A támogató szervezeti egységeken belül megtett lépések A következő pontokban a támogató szervezeti egységeken belüli hatékonyságnövelés érdekében követett fő célokat emeljük ki A teljes többnyelvűség követelményeinek szigorú lehatárolása A Bíróság nyelvhasználati szabályait az jellemzi, hogy az Unió bármely hivatalos nyelve lehet az eljárás nyelve. (1 ) A teljes többnyelvűség tiszteletben tartása kötelező a felekkel az eljárás nyelvén való kapcsolattartás esetében, és az ítélkezési gyakorlat valamennyi tagállamban való közzétételének biztosítása tekintetében. E követelmény a Bíróság azon kötelezettségeként jelenik meg a gyakorlatban, hogy akár 552 nyelvi kombinációt kell kezelnie, aminek folytán e rendszer az uniós intézmények közül az egyik legszigorúbb. Ezen követelménynek való megfelelés érdekében az intézmény az állandó racionalizációra való törekvés mellett gondoskodik a belső és a külső források közötti megfelelő egyensúly megtálalásáról, figyelembe véve a bírósági munka alábbi két sajátosságát. Bizalmasság: számos dokumentum szigorúan bizalmas, például az ítélettervezetek, amelyeket még a kihirdetésük előtt le kell fordítani. Márpedig ha az ítéletek nem érhetők el a kihirdetésük napján valamennyi nyelven, az a polgárok nyelvismeretük alapján történő hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A minőségre vonatkozó követelmény:: a Bíróság által kezelt dokumentumok különleges jellege és joghatásaik különös gondosságot igényelnek a fordítási hibák kockázata tekintetében. Az ilyen hibák súlyosan érinthetik a jogbiztonságot és a Bíróság hitelességét, azonban jelentős pénzügyi hatásuk is lehet az utánuk következő keresetek és helyesbítések miatt. E gondosság érvényes az előzetes döntéshozatal iránti kérelemhez hasonló, eljárást megindító iratokra. Az e tekintetben felmerülő fordítási hiba ahhoz vezethet, hogy azok a tagállamok, amelyeknek megküldték a fordítást, félreértik azt, és ennélfogva téves észrevételeket nyújtanak be a Bírósághoz. A Bíróság fordítói ezért mindenekelőtt jogászok, akik a fordítási szakma terén is képzettséggel rendelkeznek, ebből ered a megnevezésük: jogász-nyelvészek. Fordításaik minőségének igen magas színvonala az összehasonlító jog összetett kérdéseinek megoldása érdekében az igazságszolgáltatási fórumokkal folytatott igen szoros együttműködésen alapul. Emellett kiemelkedő szerepet játszanak a szabadúszó fordítók által készített fordítások minőségellenőrzésének nélkülözhetetlen folyamatában. E követelmények a peres eljárások mennyiségének növekedésével együttesen egyszerűen magyarázzák azt, hogy a nyelvi hatékonyságnövelésre irányuló cél hosszú ideje abszolút prioritást élvez, mindenekelőtt az ügyek igazságszolgáltatási fórumok általi elintézésének közvetlen lelassulását előidéző szűk keresztmetszet elkerülése érdekében. (1 ) Egyetlen sem nemzeti, sem nemzetközi bíróságnak sem kell eljárásait a különböző nyelvek ilyen jelentős számán folytatnia.

8 HU IV/ évi költségvetés-tervezet Így a bíróságok a fordítást illetően számos takarékosságot eredményező intézkedést tettek, mint például az ítélkezési gyakorlat válogatott közzététele, az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek összefoglalásainak készítése, a főtanácsnoki indítványok átlagos hosszának csökkentése, és egyes, különösen hosszú határozatok kivonatos közzététele. Ezen intézkedések hiányában a 2015-ben a lefordítandó oldalak száma (amely kevéssel meghaladta az 1,1 millió oldalt) megközelítette volna az 1,6 millió oldalt. Ez jelentős számú (több mint 300) jogász-nyelvészi állás megtakarítását is eredményezi, amelyek létrehozása egyébként elkerülhetetlen lett volna. Továbbra is a fordítással kapcsolatban, az egyre hatékonyabb informatikai eszközök rendelkezésre bocsátása ezzel egyidejűleg elsőrendű szerepet játszik, különösen a dokumentumok előzetes kezelése és a számítógéppel támogatott fordítás (az uniós intézmények nyelvi szolgálatai által használt számítógépes programok) területén. Emellett a terminológiai munkák keretek közé helyezésének megerősítése szintén lehetővé teszi a kutatások rentábilissá tételét és központosítását a rendszeres használatuk előnyben részesítése érdekében. Ezen erőfeszítések összessége, a kiszervezés egyre fokozottabb alkalmazásával együttesen, nagyon gyümölcsözőnek bizonyul, mivel a évben 7 %-kal nőtt a lefordított oldalak mennyisége. A tolmácsolást illetően az igazságszolgáltatási fórumok által ugyanebben a szellemben a tárgyalásokra vonatkozóan hozott eljárási és pervezetési intézkedések lehetővé tették a tolmácsolási szükségletek csökkentését A horizontális szervezeti egységek relatív súlyának csökkentése Az igazságszolgáltatási tevékenyég igen erős növekedése mellett elsődleges fontosságú a kabinetek és a bírósági munkához közvetlenül kapcsolódó szervezeti egységek munkaképességének megerősítése, vagy legalábbis annak megőrzése. Ezért fontos az ún. horizontális (személyzeti, pénzügyi, informatikai, logisztikai, ingatlangazdálkodási stb.) szervezeti egységek leghatékonyabb módon történő megszervezése. Az említett szervezeti egységek viszonylagos súlya, amely 2007-ben a teljes személyi állomány 16,5 %-a volt, így 2015 végére annak mindössze 14,5 %- ára csökkent, amely érték nagyon kedvező más intézmények értékeihez képest Ingatlanpolitika (1 ) Az intézmények többségéhez hasonlóan a Bíróságnak vételi politikát kellett folytatnia, amely amint azt a Számvevőszék 2/2007. sz. különjelentésében kifejtette egyértelműen kedvezőbb a bérleti politikánál (lényegében az intézmények számára az építési költséget tekintetében biztosított héamentesség, valamint a Luxemburgi Nagyhercegség kormánya által ingyenesen rendelkezésre bocsátott földterületek miatt) Intézményközi és a Luxemburgi Nagyhercegség hatóságaival folytatott együttműködés A Bírósághoz hasonló méretű intézmény esetén az intézményközi együttműködés mindig jelentős megtakarítási tényező, amelyet a Bíróság minden lehetséges területen kihasznál. Többek között a következő területeken: nyelvi téren (különösen terminológiai vagy fordítást segítő intézményközi informatikai eszközök fejlesztése tekintetében); az informatika terén (az intézményközi közbeszerzési eljárások az anyag- és telefonköltségek több mint 90 %-át, valamint a szolgáltatásokra fordított kiadások több mint 40 %-át képviselik; a Bizottság, illetve a Tanács biztosítja több fontos alkalmazás infrastruktúráját); személyzeti és pénzgazdálkodási téren (olyan intézményközi alkalmazásokon keresztül, mint a NAP, a Sysper2, a SAP, illetve az EPSO-val való együttműködés stb.); és a közzététel tekintetében (a Kiadóhivatalon keresztül). Ehhez hasonlóan az ingatlanok területén az OIL-lel folytatott rendszeres együttműködésen kívül (intézményközi közbeszerzési eljárások az energia, a biztosítás, a technikai segítségnyújtás stb. területén) valamennyi jelentős építési és felújítási projektekre a Luxemburgi Nagyhercegség hatóságaival való szoros együttműködésben került sor, ráadásul jelentős előirányzat- és személyi megtakarítások mellett Az elért hatékonyságnövekedés jelentősége A Bíróság által elfogadott szervezeti és modernizációs intézkedések összessége, köztük különösen a pontban felsoroltak, igen jelentős hatékonyságnövekedést tettek lehetővé mind az álláshelyekkel, mind pedig az előirányzatokkal kapcsolatban. (1 ) A Bíróság előirányzat-igénye jól meghatározott, többéves keretbe illeszkedik, amelyet részletesen a es évekre vonatkozó ingatlanberuházási jelentés ismertet.

9 HU évi költségvetés-tervezet IV/7 a) Hatékonyságnövekedés az álláshelyek tekintetében A Bíróság által a közötti időszakban elért hatékonyságnövekedés jelentősége objektív értékelhető a befejezett ügyek száma 51 %-kos növekedésének a támogató szervezeti egységek személyi állománya növekedésének összehasonlítása révén, amely ugyanebben az időszakban rendkívül korlátozott maradt (+ 4,4 % figyelembe véve a Horvátországgal való bővítést; ( 1 ) e bővítést nem tekintve pedig kevesebb mint + 1 %). A már bemutatott különféle szervezeti és modernizációs intézkedések ugyanis lehetővé tették: közel 350 álláshely, vagyis a 2015-ös létszámterv közel 17 %-a létesítésének megtakarítását, főként amint láttuk a nyelvi szolgálatok, de emellett a horizontális szervezeti egységek szintjén is; egyre fokozódó nehézségek mellett az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által kötött, a személyi állomány csökkentésére vonatkozó megállapodás tiszteletben tartását, amely megállapodás egyáltalán nem veszi figyelembe a Bíróság igazságszolgáltatási tevékenységére jellemző sajátos összefüggéseket. Így 2013-tól 2016-ig 79 álláshelyet szüntettünk meg, ügyelve az igazságszolgáltatási fórumok kabinetjei számára biztosított források megőrzésére, ami mindenképpen súlyosabb leépítéseket követelt meg a fennmaradó szervezeti egységektől, így különösen a fordítási kapacitások megnyirbálását. Végül emlékeztetni kell arra, hogy az állások betöltöttségének igen magas mértéke (amely továbbra is közel 98 %- os) a költségvetési hatóság által a Bíróság rendelkezésére bocsátott álláshelyek nagyon intenzív felhasználásának releváns mutatója. b) Megtakarítások az előirányzatok tekintetében A fent említett álláshely-megtakarítások összessége a költségvetési előirányzatok igen jelentős csökkenéseként jelenik meg, amely évi 46 millió eurónak, vagyis a évi költségvetés 13 %-ának a felel meg. Ehhez hozzáadódnak a vételi ingatlanpolitikával és az irattovábbítás digitalizálása terén elért előrelépésekkel (a papírfelhasználás, a postaköltségek, valamint a Határozatok Tára szerkesztésével és közzétételével kapcsolatos kiadások nagyon jelentős csökkenése) kapcsolatos megtakarítások. Végezetül az előirányzatok felhasználtságának mértéke, amely megfelelően mutatja az intézmény szervezeti egységei által megállapított költségvetési előrejelzések minőségét, valamint az előirányzatokkal való gazdálkodás hatékonyságát, rendkívül magas szinten maradt (99 %). A évre tervezett előirányzatokról szóló jelen dokumentáció részét képező, a évi költségvetési és pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó jelentés további részleteket tartalmaz a költségvetési előirányzatok alcímenkénti felhasználásával, valamint az említett költségvetési évben végrehajtott átcsoportosításokkal kapcsolatban A támogató szervezeti egységek meggyengülésének következményei A és a költségvetési évben a nyelvi szolgálatoknál 33 álláshelyet építenek le, amely a Bíróság számára az ugyanezen költségvetési évekre vonatkozóan előírt álláshelycsökkentés 85 %-ának felel meg. Ezen álláshelycsökkentés különösen a fordítási szolgálatot sújtja, és már a termelési kapacitását is súlyosan érinti. Márpedig a fordítási kapacitás csökkenése azt a veszélyt hordozza magában, hogy az eljárási iratok fordítása terén késedelem lép fel, és az igazságszolgáltatási fórumok mindenképpen szembesülnek az ügyek kezelése tekintetében kialakult rendkívül szűk keresztmetszettel, ezért prioritást kell biztosítani a termelési kapacitás alternatív megerősítése (a szabadúszó fordítók fokozott igénybevétele) számára, amint azt az alábbi 4. pontban kifejtjük. Emellett, amint a pontban említettük, a horizontális szervezeti egységek mérete már most is minimális, ugyanakkor teljes körűen mozgósítva vannak, különösen az intézmény számára biztosított álláshelyek teljes kihasználása tekintetében (megsokszorozva és felgyorsítva a felvételi eljárásokat, ideértve a betegség vagy szülési/családi/ szülői szabadság vagy a személyes okokból fizetés nélküli szabadság miatti távollétek fokozottabb kiaknázását), valamint a tekintetben, hogy lehetővé tegyék az igazságszolgáltatási fórumok számára, hogy a szükséges támogatással rendelkezzenek az infrastruktúra területén, különösen a hatékonyságnövelés tekintetében olyannyira meghatározó informatika területén. Márpedig az Épületkezelési és az Információtechnológiai Igazgatóságot, amelynek fokozott mozgósítására máris sor került a Törvényszék jelentős mértékű megerősítésével és a Közszolgálati Törvényszék beolvadásához szükséges szerkezeti módosítások megvalósítása érdekében, a szükséges biztonsági intézkedések végrehajtásával összefüggésben erősen igénybe vesszük. E változás teszi szükségessé az alábbi 4. pontban ismertetendő, elsőbbséget élvező intézkedések elfogadását. (1 ) A támogató személyi állomány (kivéve az igazságszolgáltatási fórumok kabinetjeit és hivatalait) ugyanis ről 1412 főre emelkedett 2007 és 2015 között, ideértve különösen a horvát bővítésre kapott személyi állományt, és figyelembe véve a 2013 óta bekövetkezett csökkenéseket.

10 HU IV/ évi költségvetés-tervezet A Évre tervezett költségvetési előirányzatok célkitűzései A Bíróság a évre tervezett előirányzatait a következő kötelezettségek és prioritások figyelembevételével határozta meg: a minden uniós intézményre vonatkozó követelmények (a személyi állomány és a díjazáskiigazítás terén), és egyes, a Bíróságra vonatkozó követelmények tiszteletben tartása; gondoskodás arról, hogy az uniós igazságszolgáltatási struktúra reformja által kitűzött célok ne kerüljenek veszélybe a nyelvi téren jelentkező szűk keresztmetszet miatt; a Bíróság személyzete, vagyona és tevékenységei védelmi szintjének biztosítása, megfelelve a biztonsági kockázatok növekedésének; a Bíróság épületei 5. bővítési munkálatai a költségvetési hatóság két ága által jóváhagyott ütemezésének és költségvetési keretének a tiszteletben tartása. Az alábbi pont ezek költségvetési hatásait részletezi A valamennyi uniós intézményre vagy a kizárólag a Bíróságra vonatkozó kötelezettségek tiszteletben tartása Az előző évekhez hasonlóan az intézmény költségvetését a költségvetési fegyelemre vonatkozóan a költségvetési hatóság, (1 ) valamint a Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat ( 2 ) szem előtt tartva állapították meg Az álláshelyek tekintetében javasolt megközelítés A Bíróság figyelembe vette a Bizottság álláshelyekre vonatkozó javaslatait. Legelőször is, a Bíróság tiszteletben tartotta az AII-nek a közötti időszakra vonatkozóan a személyi állomány 5 %-os csökkentésére vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor fájlalja, hogy e megállapodás nem vette figyelembe a 2013 elején valamennyi intézményben betöltetlen álláshelyek nagy számát és különösen a tevékenységi szintjük időszakbeli várható növekedését. Az előírt 5 %-nak megfelelő 98 álláshely megszüntetésére irányuló cél teljesítése érdekében a Bíróság 2017-ben egy utolsó, 19 álláshelyet érintő leépítést végez (amely 0,9 millió euro összegű előirányzat-csökkentésnek felel meg), amely különösen a fordítási szolgálatot sújtja, amint azt a 3.3. pontban kifejtettük. Emellett az ír nyelvnek az Unió hivatalos nyelveként való használatára vonatkozó átmeneti időszak leteltére tekintettel és a Bizottság által kifejtetteknek ( 3 ) megfelelően a Bíróságnak új álláshelyek létrehozatalával kell módosítania a fordítási szolgálat szervezetét annak érdekében, hogy az említett nyelvre való fordítás új kötelezettségeknek a munkateher folyamatos növekedésével jellemzett különösen nehéz helyzetben megfeleljen. Amint azt a II. fejezetben (2.2. pont) részletesen kifejtjük, a jövőbeli ír nyelvi fordítási egység első magjának létrehozatalához 9 állandó álláshelyet kell létrehozni a évi költségvetésben (vagyis 0,8 millió euróval kell emelni az előirányzatokat). Végül és konkrétan a Bíróság tekintetében figyelembe kell venni a költségvetési hatóság által a évi költségvetés keretében biztosított álláshelyeknek a évi költségvetésre gyakorolt következményeit (a díjazásra vonatkozó előirányzatok 2 millió euróval való növekedése, amely lényegében a kabinetekben 20 jogi referensi/aszszisztensi álláshely 2017-ben 12 hónapra vonatkozó díjazásának tudható be, amelyre vonatkozóan a évi költségvetésben az előirányzatokat csak 4 hónapra számították, nevezetesen szeptember 1-jétől a Közszolgálati Törvényszék 7 bírói posztjának december 31-i Törvényszékbe való integrálásától kezdődően). (1 ) Lásd: a évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, február 12-i tanácsi következtetések. (2 ) K. Georgieva biztosnak a különböző intézményekhez címzett, december 17-én kelt levele. (3 ) K. Georgieva, a Bizottság alelnöke ugyanis a következőket fejti ki: There is, however, a new development, which will affect most institutions between 2017 and 2022 the derogation for the non-translation of all official documents into Irish will gradually phase out, entailing the translation of all official documents into Irish, too. This will require additional administrative resources, either in terms of posts and/or appropriations for free-lance translations to build the necessary capacity. All institutions should aim at finding the most cost-effective manner to comply with the new linguistic requirement, and clearly identify the possible additional resources requested for 2017.

11 HU évi költségvetés-tervezet IV/ A díjazás-kiigazítás mértéke és a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek alkalmazása Az előző évekhez hasonlóan a díjazások Bizottság által javasolt kiigazítási mértékére vonatkozó feltevések (lásd a II. fejezet 1.2. pontját), valamint az Unió tisztviselői személyzeti szabályzata rendelkezéseinek (különösen a fizetésifokozat-növekedésre és az előléptetésre vonatkozó rendelkezések) alkalmazása az elsődleges tényező az 1., a tagokra és a személyi állományra vonatkozó címben szereplő kiadások növekedése tekintetében. A költségvetési évvel kapcsolatban azonban egy második tényezőt is ki kell emelni e kiadások emelkedésével kapcsolatban. A évi költségvetés címén biztosított díjazásokra vonatkozó előirányzatok ugyanis azon a feltevésen alapultak, hogy a díjazásokat július 1-jétől kezdődően + 1,2 %-kal igazítják ki, noha a személyzeti szabályzat releváns rendelkezéseinek alkalmazásából eredő tényleges emelés + 2,4 % volt. A évi előirányzatok növekedésének a évi, alultervezett költségvetéshez viszonyított hatása ezért még erősebb. Következésképpen e két faktor együttes hatása matematikailag a tagok és a személyi állomány díjazására vonatkozó kiadások igen súlyos növekedését eredményezi 2017-ben (12,7 millió euro) A szűk keresztmetszet veszélye a nyelvi területen Amint a fenti 2. és 3. pontban már részletesen kifejtettük, az igazságszolgáltatási tevékenység biztos növekedése minősül a legnagyobb kihívásnak az intézmény nyelvi szolgálatai számára, amelyeket különösen meggyengített személyi állományuk csökkentése. Minden esetleges hiányosság (az észszerű határidőn belül lefordított eljárási iratok elérhetetlensége vagy a tárgyalások megfelelő tolmácsolás hiánya miatti elhalasztása) ugyanis elkerülhetetlenül rendkívül szűk keresztmetszetet hoz létre az ügyek elintézése tekintetében, amely így késedelmet szenved. A költségvetési év végéig az alábbi tényezőknek köszönhetően sikerült elkerülni a szűk keresztmetszet e veszélyét: a már ismertetett pervezető és észszerűsítési intézkedések, amelyek lehetővé tették a nyelvi szolgálatok számára, hogy a munkamennyiségük igen súlyos növekedését kezeljék (a lefordítandó oldalak 50 %-os emelkedése, valamint a tárgyalások számának szintén 50 %-os emelkedése 2007 és 2015 között), személyi állományuk növekedésének erős korlátozása mellett (mindössze + 7,5 % a közötti időszakban, ideértve a Horvát Köztársaság csatlakozásával kapcsolatos további személyállományt); és ami konkrétan a fordítást illeti, az ügyek elintézéséhez nélkülözhetetlen eljárási iratoknak biztosított elsőbbség, még akkor is, ha növekszik a Határozatok Tára többnyelvű közzétételére vonatkozó jogi kötelezettségnek való megfelelés érdekében lefordítandó szövegek hátraléka. A nyelvi szolgálatokat 2016-tól, és 2017-ben még fokozottabban, szükségképpen súlyosan gyengítik az alábbi tényezők: az újabb hatékonyságnövelés megvalósításának fokozódó nehézsége, figyelembe véve a már eddig tett erőfeszítések intenzitását; az igazságszolgáltatási tevékenység fokozódásának folytatódása, különösen a Törvényszék megerősítése következtében; további 33 álláshellyel való csökkentés, amely a és költségvetési években a Bíróság számára előírt álláshelycsökkentés 85 %-ának felel meg; a lefordítandó oldalak hátraléka szintjének ellenőrzés alatt tartására vonatkozó kötelezettség, amely annak elkerülésére irányul, hogy az uniós polgárok és jogi körök számára tartósan elérhetetlenek legyenek a meghozott bírósági határozatok egyes nyelvi változatai. E körülmények között, és figyelembe véve azt, hogy az érintett szervezeti egységek nem erősíthetők meg álláshelyek létrehozatala révén, a fordítás és a tolmácsolás terén nélkülözhetetlen megerősíteni a külső szolgáltatásokra vonatkozó előirányzatokat azon szűk keresztmetszet elkerülése érdekében, amely veszélybe sodorja többek között az uniós igazságszolgáltatási struktúra reformja által kitűzött célok megvalósítását (3,2 millió euro, amelynek részleteit a II. fejezet ismerteti).

12 HU IV/ évi költségvetés-tervezet A megnövekedett biztonsági kockázatok mellett a Bíróság személyzetének, vagyonának és tevékenységeinek védelme Az infrastruktúrákért felelős szervezeti egységeknek, amelyek feladata a biztonsági helyzet változására tekintettel szükséges biztonsági intézkedések (személyi és vagyonbiztonság, valamint az informatikai rendszerek biztonsága/folytonossága) megerősítése, rendelkezniük kell e prioritás végrehajtásához szükséges eszközökkel. Ebből következően meg kell erősíteni az érintett külső szolgáltatásokkal és infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos egyes költségvetési tételek előirányzatait (összesen 1,7 millió euro, amelynek részleteit a II. fejezet ismerteti) A Bíróság épületeinek 5. bővítési projektje A évi költségvetési év végén az intézmény épületeinek többségét már megvásárolta (az elfoglalt területek körülbelül 80 %-át), egyetlen épületet bérel továbbra is. A Bíróság épületeinek 5. bővítési projektje, amely kedvező véleményt kapott a költségvetési hatóságtól, ( 1 ) lehetővé teszi ezen utolsó, bérelt épület kiürítését, és a Bíróság teljes személyi állományának egy helyre költözését 2019-ben. A 100 millió euro nagyságrendű megtakarítás, amelyet az ezen 5. bővítés 25 éves értékcsökkenési időtartama során a bérleti politika folytatásához képest ér el az intézmény, egyértelműen mutatja az általa folytatott vásárlási politikához fűződő érdeket. A költségvetési hatóság két ágának való bejelentése keretében szolgáltatott pénzügyi becsléseknek megfelelően az 5. bővítési projekt 2016-ban megkezdett munkálatainak 2017-es folytatása érdekében emelni kell a Bíróság két költségvetési jogcímében szereplő előirányzatokat (összesen 1,1 millió euro, részletek a II. fejezet pontjában). 5. A Évre tervezett előirányzatok változásainak összefoglalása Az alábbi táblázat összefoglalja a Bíróság évre tervezett előirányzatainak a évihez viszonyított változásait, és részletezi a 4. pontban ismertetett kötelezettségek és prioritások költségvetési hatását. A évre tervezett előirányzatok A Évi költségvetés teljes összege (millió euróban) Az intézmény által nem befolyásolható növekedések ,89 % Díjazáskiigazítás és a személyzeti szabályzattal kapcsolatos más változások ,36 % A 2016-ban létesített álláshelyek (különösen a Törvényszék megerősítése) hatása ,53 % Az ír nyelvvel kapcsolatos álláshelyek létesítése ,21 % Álláshelyek csökkentésének és az előirányzatok egyéb nettó változásainak hatása ,71 % Az intézmény évi prioritásai ,58 % Külső nyelvi szolgáltatások megerősítése prioritás ,84 % Az infrastruktúra és a külső szolgáltatások megerősítése prioritás ,45 % Az 5. ingatlanbővítési projekt ,29 % Az összes változás ,97 % A Évi költségvetés teljes összege (1 ) A költségvetési rendelet 203. cikke (5) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően tett bejelentést követően a Bíróság már 2011 júliusában megkapta a Tanács, valamint előzetes jelleggel az Európai Parlament jóváhagyását. Az utóbbi végleges jóváhagyását április 1-jén erősítették meg.

13 HU évi költségvetés-tervezet IV/11 Ki kell emelni, hogy a évi költségvetés évihez viszonyított növekedésének majdnem teljes összege (a 4,97 % 3,89 %-a, vagyis összegének közel 80 %-a) a díjazáskiigazításból és azon műszaki számlákból ered, amelyre az intézménynek nincs semmilyen ráhatása. A fennmaradó rész esetében az ír nyelvvel kapcsolatos új kötelezettségnek, valamint a Bíróság által vállalt három prioritásból ( külső nyelvi szolgáltatások megerősítése, biztonság és 5. ingatlanbővítési projekt ) eredő előirányzat-növekedést részben kompenzálják a költségvetés 1. és 2. címében szereplő egyes előirányzatok nettó csökkenései. I. A KÖLTSÉGVETÉS RÉSZLETES ELEMZÉSE 1. A 2017-re elfogadott feltevések A tervezett kiadásokat a Bizottság egyéb intézményekhez december 2-án intézett útmutatásainak figyelembevételével alakítottuk ki annak érdekében, hogy a 2017-ra tervezett előirányzatok koordinált és összehangolt eljárásokon alapuljanak. 1.1 Az általános árszínvonal A Bizottság tájékoztató jelleggel azt feltételezi, hogy Luxemburgban az általános árszínvonal átlagosan körülbelül 1,7 %-kal fog emelkedni 2017-ban. 1.2 A díjazások kiigazításának mértéke (a 1 0., 1 2. és 1 4. alcím alá tartozó előirányzatok) A díjazások Bizottság által javasolt kiigazítási mértéke a feltevések szerint a kiigazítási évre + 2,1 % (amely a évi költségvetésre 12 hónapos hatást gyakorol), a kiigazítási évre pedig + 1,8 % (amely a évi költségvetésre 6 hónapos hatást gyakorol). 2. A személyi állomány alakulása Amint az I. fejezetben már kifejtettük, a Bíróság által a személyi állomány területén követett megközelítést az alábbi célkitűzések vezérelték: a személyi állomány 5 %-kal való csökkentésének teljesítése a közötti időszakban; az ír nyelv közeljövőben való használatára való felkészülés; az álláshelyek szükséges átcsoportosításainak/kiigazításainak folytatása. Az e célok megvalósításához tervezett intézkedéseket egymást követően megvizsgáljuk az alábbi 2.1., 2.2. és 2.3. pontban A személyi állomány 5 %-kal való csökkentésének teljesítése A Bíróság alkalmazkodott a személyi állomány csökkentésére vonatkozó erőfeszítéshez, amelyhez minden intézménynek hozzá kellett járulnia a közötti időszakban. Azonban, amint arra az I. fejezetben már emlékeztettünk, az igazságszolgáltatási tevékenység nagyon erős növekedése mellett a személyi állomány csökkentésére vonatkozóan elfogadott megközelítés az intézmény központi tevékenységének (igazságszolgáltatás) megóvása érdekében a támogató szervezeti egységeket sújtotta. Ennek keretébe, miután 2013 és 2016 között már leépítettünk 79 álláshelyet, a közötti időszakban 98 álláshellyel való csökkentésre irányuló célkitűzés további 19 állandó álláshely leépítését teszi szükségessé 2017-ben. A személyi állomány csökkentésének költségvetési hatása 2017-ben euro előirányzat-megtakarítást jelent Az ír nyelv közeljövőben történő használatára való felkészülés június 13-i 920/2005/EK rendelet az Unió hivatalos nyelveként ismerte el az ír nyelvet. Ezen elismerést azonban átmeneti időszak kísérte, amely alatt az uniós intézmények nem voltak kötelesek a hivatalos dokumentumokat ír nyelven megfogalmazni vagy azokat ír nyelvre lefordítani.

14 HU IV/ évi költségvetés-tervezet A közelmúltban a december 3-i 2015/2264 (EU, Euratom) rendelet megállapította, hogy ezen eltérés hatályát január 1-jétől fokozatosan szűkíteni kell, és január 1-jétől nem alkalmazandó. A Bizottság ezért valamennyi intézményt felkérte, hogy e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása érdekében biztosítsák a szükséges forrásokat. Mivel a fordítási főigazgatóság közvetlenül érintett, létre kell hoznia egy csoportot, amelynek feladata, hogy a bírósági eljárásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentum, valamint a legfontosabb ítélkezési gyakorlat válogatásának fordításán dolgozzon. E munka képezi azon első keretet, amelynek alapján e csoport a terminológiát kidolgozza annak érdekében, hogy e határidő végére az eljárási és az összehasonlító jog ugyanazon terminológiája álljon rendelkezésre ír nyelven, mint amely a többi nyelven rendelkezésre áll. A Bíróság szintén erre a csoportra támaszkodik a potenciális ír nyelvű, jövőbeli jogász-nyelvészi és szabadúszói piac felkutatása érdekében. E csoport közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik majd az intézményközi szinten e nyelv teljes integrációjához szükséges valamennyi tevékenység lefedésére irányuló közös akcióterv kialakítása és végrehajtása érdekében folytatott munkálatokhoz, amely integráció különös kihívásokat jelent, és megelőzi a teljes fordítási egység létrehozatalát. A csoport öt jogász-nyelvészből (AD 7), egy vezetői asszisztensből (AST 3), egy nyelvhelyességi ellenőrzéssel megbízott asszisztensből (AST 3) és két asszisztensből/titkárból (AST 1) áll majd. A 9 állandó álláshely létrehozásához szükséges előirányzatok 2017-ben 12 hónapra becsült összege euro, amelyből euro a hivatalba lépéssel kapcsolatos költségeknek felel meg Az álláshelyek átalakítása Állások átértékelése az előléptetési politika keretében E kérelmek a személyzeti létszámtervben szereplő állások ahhoz szükséges átalakításának felelnek meg, hogy biztosítsuk január 1-jén az üres állások rendelkezésre állását a személyzeti szabályzat 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően ( 1 ). E rendelkezés ugyanis szavatolja, hogy az adott besorolási fokozatban az évben január 1-jén betölthető állások elegendő számban álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy biztosítsa a tisztviselőknek a személyzeti szabályzatban (vö.: az 1. melléklet B. szakasza és a XIII. melléklet 9. cikke), és e rendelkezés a megelőző év január 1-jén az alacsonyabb besorolási fokozatban aktív státusban lévő tisztviselők számára alkalmazandó. Ki kell emelni, hogy a személyzeti szabályzatban foglalt rendelkezéseket, amelyeket a személyzeti szabályzat 1023/2013/EU, Euratom rendelettel megvalósított reformja vezetett be, megfelelően figyelembe vettük az alábbi átértékelési igények keretében. Ezzel kapcsolatban az alábbi átértékeléseket kell végrehajtani: AD9-ből AD10-be 36, AD 8-ból AD 9-be 18, AD 7-ből AD 8-ba 32, AD 6-ból AD 7-be 10, AST 8-ból AST 9-be 3, AST 5-ből AST 6-ba 10, AST 4-ből AST5-be 6 és AST 3-ból AST 4-be 19. Ezen átértékelések költségvetési hatása euro. Megjegyzendő, hogy a személyzeti szabályzat hivatkozott rendelkezései biztosítják az állások rendelkezése állásának bizonyos szintjét, semmiképpen nem írják elő azonban a megfelelő előléptetéseket. Csak azok a tisztviselők léptethetők tehát elő, akik megfelelő érdemekkel rendelkeznek. A bíróságok tagjainak kabinetjein belüli ideiglenes asszisztensi állásokat illetően, amely álláshelyeken az érintett személyek a tagok megbízatásának idejére töltik be tisztségüket (6 évig, illetve néha ennél hosszabb ideig), a létszámterv korlátozott módosítására is szükség van az AST 6, az AST 7 és az AST 8 besorolási fokozatokba való besorolás szűk keresztmetszetének kezelése érdekében. Ennek keretében semmilyen költséggel nem járó álláshelyátalakításokat (7 állandó AST 7 állás 7 ideiglenes AST 7 állássá; 10 AST 8 állandó állás 10 ideiglenes AST 8 állássá; (1 ) A személyzeti szabályzat január 1-jétől hatályos változata 6. cikkének (2) bekezdése a következőképpen fogalmaz: Ez a terv az érdemeken alapuló előléptetéssel a személyzeti szabályzat 45. cikkében megállapított elvének sérelme nélkül biztosítja, hogy az év január 1-jén minden egyes intézménynél a létszámterv minden besorolási fokozatában a betöltetlen álláshelyek száma megfeleljen a megelőző év január 1-jén az alacsonyabb besorolási fokozatban aktív státusban lévő tisztviselők száma és az arra a besorolási fokozatra az I. melléklet B. szakaszában megadott tényezők szorzatának. Ezeket az arányszámokat január 1-jétől ötéves átlag alapján kell alkalmazni.

15 HU évi költségvetés-tervezet IV/13 17 AST 5 ideiglenes állás 17 állandó AST 5 állássá való átalakítása) vagy rendkívül alacsony költséggel járó álláshely-átalakításokat kell végrehajtani (8 ideiglenes AST 5 állás 8 AST 6 ideiglenes állássá való átértékelése, amelynek költsége euro) Álláshelyek átértékelése a Bíróság bíráinak kabinetjeiben Emlékeztetőül, a Bíróság bíráinak kabinetjei hosszú ideje három jogi referensből és három asszisztensből állnak. A Bíróság előtt indított peres eljárások növekedésével összefüggésben, valamint azok egyre összetettebb jellegére tekintettel a költségvetési hatóság elfogadta azt a kérelmet, hogy január 1-jétől a Bíróság minden bírói kabinetje tekintetében egy asszisztensi állást AD 5 besorolási fokozatú adminisztrátori állássá értékeljenek át annak érdekében, hogy lehetővé váljon egy olyan fiatal jogász felvétele, aki anélkül, hogy jogi referensi státusa vagy feladata lenne segíteni tudja a bírót és a jogi referenseket többek között az ügyiratok előkészítésével és a jogi kutatással kapcsolatos feladatokban. Az ellátott feladatok bonyolultsága és Bíróság kabinetjeiben különösen a Törvényszék tevékenysége növekedésének következtében a munkateher növekedése (a fellebbezések számának emelkedése) szükségessé teszi e kabinetek keretében a minőségi és megerősített személyi állomány toborzásának megkönnyítését. Ezért kérjük 28 ideiglenes, a Bíróság bírói kabinetjeinek rendelkezésére bocsátott AD 5 állás ideiglenes AD 7 állássá való átalakítását. Ezen álláshely-átalakítás költségvetési hatása euróra becsülhető. 3. A Évi költségvetés előirányzatainak változása és annak elemzése 3.1. Előzetes észrevételek és az előirányzatok változásának összefoglaló táblázata Emlékeztetőül ki kell emelni, hogy miután az uniós igazságszolgáltatási struktúra reformjának költségvetési hatását már figyelembe vette a évi költségvetés, a Bíróság évi kiadásainak szerkezete hasonló az előző költségvetési év kiadásainak szerkezetéhez. Általában véve az 1., Az intézmény állományához tartozó személyek cím kiadásai alá tartozó előirányzatok a tervezett előirányzatok összességének valamivel több mint háromnegyedét jelentik (309,7 millió euro), míg a 2., Ingatlanok, berendezések és egyéb működési költségek cím előirányzatai azok valamivel kevesebb mint negyedét teszik ki (87,2 millió euro) ben a bevételi előirányzatok összesen 53,02 eurót tesznek ki a évi 51,50 euróval szemben. Az alábbi táblázat címenként és alcímenként mutatja a folyó működési kiadások alakulását. Költségvetési címek és alcímek évi költségvetés évi költségvetés Euróban A teljes előirányzat változása Δ Euróban Δ %-ban 1 0 Az intézmény tagjai , Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak , Egyéb személyzeti kiadások ,12 1. cím összesen , Ingatlanok és járulékos költségek , , jogcímcsoport Informatika , Egyéb kiadások ,55 2. cím összesen ,40 3. cím Jogi költségek ,00 Teljes költségvetés ,97

16 HU IV/ évi költségvetés-tervezet Az 1. cím alá tartozó kiadásokhoz fűzött magyarázó megjegyzések Tagok A 1 0. alcím előirányzatai 2016-hoz viszonyítva összességükben euróval, vagyis 1,16 %-kal csökkennek. A díjazások kiigazítását illetően az , Díjazások és juttatások jogcím előirányzatainak viszonylag jelentős növekedése ( euro) állapítható meg, amely amint az I. fejezet pontjában kifejtettük teljes mértékben a és a költségvetési év címén tervezett kiigazítás együttes hatásának, valamint a július 1-jétől alkalmazott, a évi költségvetés megállapításakor becsültnél magasabb (1,2 % helyett 2,4 %) kiigazításnak tudható be. Ami a tagok megújításával kapcsolatos évi változásokat illeti, a megújításokkal kapcsolatos tervezetek az , Díjazások és juttatások jogcím és az , A hivatalba lépéssel, áthelyezéssel és a megbízatás megszűnésével kapcsolatos jogok jogcím, valamint a , Ideiglenes juttatások jogcímcsoport előirányzatainak összességében euróval való csökkenését eredményezik Személyi állomány A 1 2. alcím előirányzatai 14,1 millió euróval nőnek (+ 6,06 %), amit a következő tényezők igazolnak. Mindenekelőtt a személyi állomány díjazására szolgáló előirányzatok automatikusan növekednek a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek alkalmazásából adódóan (a kétévenként automatikusan magasabb fizetési fokozatba való lépés miatti külön kiigazítások, az állások előléptetések érdekében való átértékelése, a családi támogatásban részesülő személyek számának esetleges kiigazítása, utazási költségek stb.). E rendelkezések alkalmazásából eredően az előirányzatok növekedése összesen 3,9 millió eurót tesz ki. Emellett, a tagok díjazásához hasonlóan, a díjazás-kiigazításnak a Bizottság által a évi költségvetésre vonatkozóan javasolt paraméterei, valamint a július 1-jétől alkalmazott díjazás-kiigazításnak (1,2 % helyett 2,4 %) a évi költségvetés megállapításakor tervezettnél jelentősebb hatása az előirányzatok 7,6 millió euróval való emelkedését eredményezi. Végül a költségvetési hatóság által a költségvetés címén biztosított új álláshelyek (lényegében szeptember 1-jétől a Törvényszékbe integrált Közszolgálati Törvényszék bírói kabinetjeinek kiegészítéséhez biztosított 20 ideiglenes álláshely) 2017-ben 12 hónapos időszakra számított díjazása 2 millió eurós növekedést eredményez. Összességében e három tényező, amelyekre vonatkozóan az intézménynek semmilyen ráhatása sincs, 13,5 millió eurót képvisel, vagyis a 1 2. alcím előirányzat-növekedésének 96 %-át. Ezután következnek a létszámterv 2017 és 2016 közötti (és az ugyanezen II. fejezet 2. részében részletezett) módosításával kapcsolatos egyéb előirányzat-módosítások, nevezetesen: 19 állandó álláshely megszüntetésével összefüggő, 0,9 millió euro összegű csökkenés; 9 ír nyelvű álláshely létesítésével összefüggő, 0,8 millió euro összegű növekedés; az ideiglenes állások átértékelésével összefüggő, 0,7 millió euro összegű növekedés. Végül emlékeztetőül ki kell emelni, hogy az átalányalapú csökkentés mértékét 2,5 %-ban határozták meg, vagyis a évi költségvetésben szereplővel azonos mértékben, mivel a Bíróságon a be nem töltött állások száma igen alacsony (átlagosan 2 % körül 2015-ben). Emlékeztetünk arra, hogy e csökkentést intézményközi szinten összeegyeztetett módszerrel számítják ki, amelynek során figyelembe veszik a betöltetlen és így 2017-ban díjazással nem járó állások tervezett számát. Emlékeztetni kell arra, hogy a személyzeti létszámtervben szereplő állások tényleges betöltöttségéhez viszonyított igen magas átalánycsökkentési mérték meghatározása azzal a komoly kockázattal járna, hogy az év során előirányzatok hiányában meg kellene szakítani a megüresedett állásokra való felvételeket, ami akadályozná az intézmény megfelelő működését Egyéb személyi állomány és külső szolgáltatások A 1 4. alcím 3,8 millió euróval (azaz 19,41 %-kal) emelkedik, főként az alábbi tényezők miatt: a) az , Egyéb alkalmazottak jogcím előirányzatai 1 millió euróval növekednek (+ 15,56 %).