DOKUMENTUMOK. Az Európai Unió általános költségvetési TERVEZETE a 2016-os pénzügyi évre 4. KÖTET EURÓPAI BIZOTTSÁG COM(2015) 300 HU

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG DOKUMENTUMOK Az Európai Unió általános költségvetési TERVEZETE a 2016-os pénzügyi évre 4. KÖTET IV. SZAKASZ HU COM(2015) 300 HU

2 Euróban kifejezett összegek, amennyiben nincs másként feltüntetve. A költségvetési rendelet 21. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott, a bevételkimutatás 5. és 6. címébe beállított minden bevétel további előirányzatok beállításához vezethet azokban a címsorokban, amelyekben a megfelelő bevételt eredményező eredeti kiadás szerepelt. Az alakulásra vonatkozó számadatok az összes jóváhagyott előirányzatra vonatkoznak, beleértve a költségvetési előirányzatokat, a pótlólagos/kiegészítő előirányzatokat és meghatározott bevételeket.

3 HU évi költségvetés-tervezet IV/1 EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió általános költségvetési TERVEZETE a 2016-os pénzügyi évre 4. KÖTET IV. SZAKASZ

4 HU IV/ évi költségvetés-tervezet A ÉVRE TERVEZET ELŐIRÁNYZATOK I. BEVEZETÉS A ÉVI PRIORITÁSOK A jelen bevezetésnek az a célja, hogy egyrészt felhívja a figyelmet ezen új költségvetési időszak összefüggéseire, figyelemmel az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) tevékenységének alakulására és azon prioritásokra, amelyek ebből a évi tervezetben következnek. E bevezető fejezetet követően a II. fejezet (A működési költségvetés részletes elemzése), valamint a III. és a IV. fejezet (Szerkezeti változások) pontosan és részletesen leírja az intézmény által előterjesztett költségvetési igényeket igazoló különböző tényezőket. Végül az V. fejezet a költségvetés szerkezetét érintően néhány módszertani kiigazításra tesz javaslatot. 1. A nagyfokú hatékonyságnövekedés ellenére nehezen kezelhető bírósági tevékenység Először is fontos emlékeztetni arra, hogy a Bíróság költségvetése a három bíróság, azaz a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék, valamint valamennyi (igazságszolgáltatási, nyelvi és horizontális) támogató szervezeti egység működéséhez szükséges személyi állományt és előirányzatokat hagyja jóvá. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni egyrészt az igazságszolgáltatási tevékenységnek az utóbbi években történt nagymértékű bővülését (részletek alább az 1.1. pontban), valamint másrészt az igen jelentős hatékonyságnövekedést (az álláshelyek és az előirányzatok tekintetében, ahogyan azt az 1.2. pont részletezi), amely eddig lehetővé tette a folyamatban lévő ügyek számának és az eljárások időtartamának a lehető legnagyobb mértékű korlátozását ebben a nehéz helyzetben. Mindazonáltal a hatékonyságnövekedés már nem képes ellensúlyozni a peres eljárások mennyiségének ilyen növekedését (lásd az 1.3. pontot), és az ügyek elintézése tekintetében kitűzött minőség és gyorsaság elsődleges céljának tiszteletben tartása olyan nagyszabású szerkezeti intézkedések sürgős bevezetését követeli meg, amelyeket a jogalkotó elé terjesztettek, amint azt az 1.1. pont kifejti, illetve amelyeknek a évre gyakorolt költségvetési hatásait a III. és a IV. fejezet részletezi A bírósági tevékenység rendkívül jelentős növekedése és a Törvényszék túlterheltségének enyhítésére szolgáló jogalkotási intézkedések Alapvető fontossággal bír annak észben tartása, hogy azon európai intézményekkel szemben, amelyeknek lehetőségük van a tevékenységük korlátozására vagy negatív prioritások meghatározására (bizonyos tevékenységek megszüntetése), illetve más felsőbb vagy legfelső bíróságokkal szemben, a Bíróság három fóruma önmaga nem tudja befolyásolni a hozzá érkező ügyek mennyiségét. Mindent meg kell azonban tenniük annak érdekében, hogy továbbra is olyan helyzetben legyenek, hogy ezen ügyeket a megkívánt magas színvonalon és megfelelő határidőn belül intézzék. A Bíróság évi éves jelentése közvetlenül elérhető a Curia honlapon ( és részletes statisztikákkal kísért összefoglalást tartalmaz a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék nemrég lezárt költségvetési évben folytatott igazságszolgáltatási tevékenységéről. Tartalmazza nemcsak a munkateher (érkezett ügyek száma), hanem a bíróságok eredményességének (befejezett ügyek száma és az eljárások időtartama) átlátható és objektív értékelését lehetővé tevő valamennyi statisztikát is. Márpedig a Bírósághoz 2014-ben érkezett ügyek száma a 2013-ban elért példa nélküli szinthez képest még tovább növekedett (1 691 ügy, azaz + 2,5 %). E növekedést a Törvényszékhez érkezett ügyek eddigi legmagasabb száma magyarázza, eddig soha nem vettek ennyi ügyet nyilvántartásba egy évben (912 ügy, azaz + 15,4 % hoz viszonyítva), a Bírósághoz érkezett ügyek száma nem emelkedett (lényegében a fellebbezések csökkenése miatt), a Közszolgálati Törvényszékhez érkezett ügyek száma pedig viszonylag változatlan maradt. Amint az alábbi táblázatból kiderül, az igazságszolgáltatási tevékenység 2007 és 2014 közötti fejlődése (1 ) világosan megerősíti ezen egyértelmű növekedési irányt, amely egyébként a nemzeti bíróságoknak és a jogalanyoknak az uniós igazságszolgáltatási intézményekkel szembeni bizalmáról tanúskodik. (1 ) Az esetleges nem konjunkturális változások elemzéséhez kellő hosszúságú, 7 éves időszakról van szó.

5 HU évi költségvetés-tervezet IV/ Változás %-ban Változás %-ban Érkezett ügyek ,5 34,2 Befejezett ügyek ,2 50,9 Ezek mellett ki kell emelni, hogy az érkezett ügyek éves számának ezen időszakban + 34,2 %-kal való növekedése az egyes igazságszolgáltatási fórumok (a Törvényszéken közel 75 %-kal nőtt az ügyek száma), illetve bizonyos ügytípusok (a Bíróságon több mint 60 %-kal nőtt az előzetes döntéshozatali ügyek száma) közötti igen jelentős eltéréseket mutat. Ezen általános növekedés minden valószínűség szerint folytatódni fog, tekintettel többek között a Lisszaboni Szerződés által bevezetett módosításokra (amely bővítette a Bíróság és a Törvényszék hatásköreit (1 )) és a Horvát Köztársaság viszonylag nemrég bekövetkezett csatlakozására. Az eljárások időtartamának csökkentésére irányuló tendenciaként különösen kiemelendő a befejezett ügyek számának még jelentősebb emelkedése (+ 51 %), mivel ez objektíve bizonyítja az eredményesség érdekében az igazságszolgáltatási fórumok által a szolgálatok támogatásával tett szakadatlan erőfeszítéseket, amelyeket az 1.2 pontban részletezünk. Ami a folyamatban lévő ügyek mennyiségét illeti, a 2014 végén mindegyik igazságszolgáltatási fórum tekintetében együttesen megállapított viszonylagos stabilitás (+ 0,25 %) nem akadályozta meg még ebben az évben a Törvényszék helyzetének romlását (1 423 folyamatban lévő ügy, azaz + 7,4 %). Pontosan a Törvényszék helyzete e romlásának kezelése érdekében terjesztett a Bíróság 2011-ben az uniós jogalkotó elé a Törvényszék bírái számának emelésére vonatozó javaslatot, amelyet 2014 októberében megújított és megerősített, mivel 2014-ben több keresetet indítottak a Törvényszék előtti eljárásoknak a felperesek szerint túlzott időtartamából eredő károk megtérítése iránt, az e keresetekkel követelt összegek már meghaladják a 20 millió eurót. Emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék megerősítésének 2011-ben javasolt elvét kedvező véleményt kapott a Bizottság, a Parlament és a Tanács részéről, azonban ez utóbbi nem jutott megállapodásra a további bírák kinevezési módja tekintetében. A Törvényszék megerősítésére vonatkozó, a Tanács elnökségének felkérésére készített új javaslat ( 2 ) nem csupán megismételte e bírósági fórum 12 bíróval való azonnali megerősítésének szükségességét, hanem a Törvényszék szerkezeti átalakításának és az uniós igazságszolgáltatási struktúra egyszerűsítésének hosszabb távú perspektívájába is illeszkedik (a Közszolgálati Törvényszék és 7 bírájának a Törvényszékbe való integrálása 2016-ban, majd ez utóbbi további 9 bíróval való megerősítése 2019-ben). Mivel az ezen új javaslatra vonatkozó, jelenleg folyamatban lévő tárgyalásoknak lehetővé kell tenniük a 12 új bíró 2015 szeptemberében történő hivatalba lépéséhez szükséges jogszabályi rendelkezések lehető leghamarabbi elfogadását, nélkülözhetetlen a költségvetési év tekintetében ebből adódó költségvetési következmények megtervezése is (lásd a IV. fejezetet). Végül magát a Bíróságot illetően hasznos emlékeztetni arra, hogy a jogalkotó hatóságnak a Bíróság főtanácsnokai számának növelésére irányuló döntésének (3 ) (közülük az első főtanácsnok 2013 októberében hivatalba lépett, a másik kettő pedig 2015 októberében lép hivatalba) szintén lesznek költségvetési következményei 2016-ban (lásd a III. fejezetet). (1 ) Kiemeljük e tekintetben, hogy az Európai Unió Bíróságának hatáskörei még december 1-jétől tovább bővültek. Ezen időponttól ugyanis ipso iure hatáskörrel rendelkezik valamennyi tagállam tekintetében a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt elfogadott uniós jogi aktusok érvényességéről és értelmezéséről előzetes döntéshozatal keretében határozni (lásd az EUMSZ hez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 10. cikkét). (2 ) A Bíróság elnökének a Tanács olasz elnökségéhez címzett, október 7-i levele. (3 ) A Lisszaboni Szerződés 38. nyilatkozatának megfelelően elfogadott június 25-i tanácsi határozat.

6 HU IV/ évi költségvetés-tervezet Követelmény: jelentős hatékonyságnövelés az ügyek minőségi és gyors elintézésére irányuló cél védelme érdekében A Bíróság, igazságszolgáltatási tevékenységének ilyen mértékű növekedésével szembesülve, az előbbiekben felidézett jogalkotási javaslatokon felül több éve olyan utakat követ, amelyek lehetővé teszik számára az ügyek minőségi és gyors elintézésére irányuló elsődleges cél legnagyobb mértékben történő tiszteletben tartását. Így a évre javasolt célkitűzések jobb megértése érdekében is fontos szem előtt tartani az alkalmazott munkamódszerek reformjait, a már elért hatékonyságnövekedés terjedelmét, valamint azokat a korlátokat is, amelyekhez elérkeztünk A munkamódszerek reformjának főbb sarokpontjai Az igazságszolgáltatási fórumok teljesítményének az előbbiekben felidézett, igen jelentős mértékű növekedése, valamint a Bíróság szervezeti egységeinek hatékonysága főként az alábbi négy területen végrehajtott reformok eredménye: Az igazságszolgáltatási fórumok szabályozási keretének és munkamódszereinek javítása A Bíróság tevékenységét igen szigorú szabályozási keretben végzi, amelynek célja a megfelelő igazságszolgáltatásnak és a valamennyi féllel való egyenlő bánásmódnak a biztosítása. Az igazságszolgáltatási fórumok eljárási szabályzatainak reformja (amelyet a Tanácsnak kell jóváhagynia) nélkülözhetetlen alkalmat ad a hatékonyság növelésére, tekintettel a reform során bevezetett változásokra. Ennek keretében a Bíróságot illetően a 2012-ben elfogadott új eljárási szabályzat, valamint a 2013-ban elfogadott új kiegészítő szabályzat (1 ) és a felekhez szóló az új gyakorlati útmutató teljes mértékben meghozta eredményét, amint azt az eredményesség növekedésének a 2014-es folytatása mutatja. Ehhez hasonlóan 2014-ben új eljárási szabályzatot fogadtak el a Közszolgálati Törvényszék tekintetében is. Annak szükségességén kívül, hogy az eljárási szabályzatokat az igazságszolgáltatási fórumok előtt mostanság kezdeményezett jogviták valóságához igazítsák, e szabályozásbeli módosítások fő célja, hogy a tisztességes eljárás követelményeinek tiszteletben tartása mellett elősegítse a bizonyos ügyek elintézésének meggyorsítását lehetővé tevő különböző eljárási eszközök gyakoribb alkalmazását. Ami a Törvényszéket illeti, a peres eljárásai mennyiségének növekedése több éve szükségessé teszi az eredményességét javító bármilyen út keresését, különösen az alábbi három sarokpont mentén: a) a teljesítmény fokozásával, a célok meghatározásával és az ügyek követésével (monitoring) kapcsolatos intézkedések; b) az igazságszolgáltatási fórum keretein belül a munka racionalizálására irányuló módosítások, mint például a kilencedik tanács létrehozatala, vagy az ügyek kiosztására vonatkozó szabályok javítása; c) egyszerűsítési intézkedések, különösen az eljárási szabályzat felülvizsgálata keretében (például bizonyos ügycsoportok esetében tárgyalás tartása nélkül lehetséges a határozathozatal). Azonban, jóllehet mindezen intézkedések meghozták az eredményüket, amint azt az eredményesség 2007 és 2014 közötti nagyon jelentős növekedése mutatja, a peres eljárások mennyiségének növekedése olyan mértékű, hogy most már csak a már említett, széles körű szerkezeti intézkedések sürgős bevezetése vezetheti ki ezen igazságszolgáltatási fórumot a túlterheltség jogalanyok számára káros helyzetéből. Az igazságszolgáltatási tevékenység digitalizálása terén elért jelentős előrehaladás A bírósági határozatokat megelőző iratok továbbításának digitalizálása volt az első prioritás és a 2011 végén bevezetett e-curia alkalmazás sikere. Döntő előrelépést jelent a felekkel való iratváltás terén, e nélkül az igazságszolgáltatási fórumok hivatalai nem tudnának szembenézni az érkezett ügyek számának jelentős növekedése által jelentett kihívással (2014-ben az iratok átlagosan közel 70 %-át az e-curián keresztül nyújtották be a három igazságszolgáltatási fórumhoz, szemben a 2012-es 38 %-kal; emellett a 28 tagállamból jelenleg 25 vesz részt benne). (1 ) Az utolsó alkalommal februárban módosított, december 4-i szabályzatot váltotta fel.

7 HU évi költségvetés-tervezet IV/5 Ezzel egyidejűleg folytatódott a bírósági határozatokat követő irattovábbítás digitalizálása, vagyis a Bíróság ítélkezési gyakorlatának közzététele (amely az egyik alapvető feladat, amely biztosítja a különböző tagállamok valamennyi jogásza és jogalanya számára az egyenlő bánásmódot). Így a Kiadóhivatallal folytatott szoros intézményközi együttműködésben e projekt lehetővé tette a régi papír alapú Határozatok Tárának az elektronikus Határozatok Tárával való felváltását, ami a közzétételi költségek terén jelentős megtakarításokat tesz lehetővé. Ezen nagyszabású siker megszilárdítása és folytatása az ilyen leterhelt informatikai környezetben nélkülözhetetlenné teszi az informatikai források megfelelő szinten tartását a szolgálat folytonosságára irányuló követelmények miatt. A teljes többnyelvűség követelményeinek szigorú lehatárolása A Bíróság nyelvhasználati szabályait az jellemzi, hogy az Unió bármely hivatalos nyelve lehet az eljárás nyelve ( 1 ). A teljes többnyelvűség tiszteletben tartása kötelező a felekkel az eljárás nyelvén való kapcsolattartás esetében, és az ítélkezési gyakorlat valamennyi tagállamban való közzétételének biztosítása tekintetében. E követelmény a Bíróság azon kötelezettségeként jelenik meg a gyakorlatban, hogy akár 552 nyelvi kombinációt kell kezelnie, aminek folytán e rendszer valamennyi uniós intézmény közül a legszigorúbb. Ezen követelményeknek való megfelelés érdekében az intézmény az állandó racionalizációra való törekvés mellett gondoskodik a belső és a külső források közötti megfelelő egyensúly megtálalásáról. A kiszervezés mértéke ezért a lehető legjelentősebb (a fordítási mennyiség körülbelül 25 %-a), figyelembe véve a bírósági munka alábbi két sajátosságát: Bizalmasság: számos dokumentum ugyanis szigorúan bizalmas, például az ítélettervezetek, amelyeket még a kihirdetésük előtt le kell fordítani. Márpedig ha lemondanánk a meghozataluk napján valamennyi nyelven való elérhetőségükről, az súlyosan sértené a többnyelvűség lényegét, amely megfelel a jogi, gazdasági és tudományos körök elvárásainak, azon érdekre tekintettel, hogy ezek a különböző körök azonnal és a saját nyelvükön férjenek hozzá a Bíróság ítélkezési gyakorlatához. A jogi jelleg magas foka: a Bíróság által kezelt dokumentumok különlegessége és joghatásaik különös gondosságot igényelnek a fordítási hibák kockázata tekintetében, és a belső fordítás előnyben részesítését követelik meg tehát. Az ilyen hibák ugyanis súlyosan érinthetik a jogbiztonságot és a Bíróság hitelességét, azonban jelentős pénzügyi hatásuk is lehet az utánuk következő keresetek és utólagos helyesbítések miatt. E gondosság érvényes az előzetes döntéshozatal iránti kérelemhez hasonló, eljárást megindító iratokra. Az e tekintetben felmerülő fordítási hiba ahhoz vezethet, hogy azok a tagállamok, amelyeknek megküldték a fordítást, félreértik azt, és ennélfogva téves észrevételeket nyújtanak be a Bírósághoz. A Bíróság fordító ezért mindenekelőtt jogászok, akik a fordítási szakma terén is képzettséggel rendelkeznek, ebből ered a megnevezésük: jogász-nyelvészek. Fordításaik minőségének igen magas színvonala az összehasonlító jog összetett kérdéseinek megoldása érdekében a három igazságszolgáltatási fórummal folytatott igen szoros együttműködésen alapul. Végül a szabadúszó jogi fordítások piaca bizonyos nyelvi kombinációk tekintetében a szabadúszó közreműködők hiányától vagy egyértelmű elégtelenségétől szenved, ami vagy de facto csökkenti a kiszervezést, vagy a munkájuk erőteljes revízióját követeli meg. E követelmények a peres eljárások mennyiségének robbanásszerű növekedésével együttesen egyszerűen magyarázzák azt, hogy a nyelvi hatékonyságnövelésre irányuló cél hosszú ideje abszolút prioritást élvez, először is az ügyek igazságszolgáltatási fórumok általi elintézésének közvetlen lelassulását előidéző szűk keresztmetszet elkerülése érdekében, másrészt pedig a fordítási és tolmácsolási szolgálat személyi állománya növekedésének ellenőrzés alatt tartása céljából. (1 ) Egyetlen sem nemzeti, sem nemzetközi bíróságnak sem kell eljárási okok miatt a különböző nyelvek ilyen jelentős számán dolgoznia.

8 HU IV/ évi költségvetés-tervezet Ez magyarázza, hogy a bíróságok a fordítást illetően számos takarékosságot eredményező intézkedést ( 1 ) tettek, amelyek hiányában 2014-ben a lefordítandó oldalak száma (amely első alkalommal haladta meg az 1 millió oldalt), több mint 1,5 millió lett volna. Ez jelentős számú (megközelítőleg 280) jogász-nyelvészi állás megtakarítását is eredményezi, amelyek létrehozása egyébként elkerülhetetlen lett volna az ügyek akadálytalan intézéséhez. Továbbra is a fordítással kapcsolatban, az egyre hatékonyabb informatikai eszközök fejlesztése ezzel egyidejűleg elsőrendű szerepet játszik, különösen a dokumentumok előzetes kezelése és a (az intézményközi alapon kifejlesztett SDL Trados Studio program segítségével) számítógéppel támogatott fordítás területén, amely eszközöknek lehetővé kell tenniük a teljesítmény további javulását. A terminológiai munkák keretek közé helyezésének megerősítése szintén lehetővé teszi a kutatások rentábilissá tételét és központosítását a rendszeres használatuk előnyben részesítése érdekében. Ugyanebben a szellemben a tolmácsolási szükségleteket illetően az igazságszolgáltatási fórumok által a tárgyalásokra vonatkozóan hozott eljárási és pervezetési intézkedések ugyanezen célból lehetővé tették a tárgyalások számának korlátozását, és ezáltal a szabadúszó tolmácsok igénybevételének csökkentését. A kabinetek és a bírósági munkához közvetlenül kapcsolódó szervezetei egységek munkaképességének a horizontális szervezeti egységek súlyának csökkentése révén történő fenntartása Az igazságszolgáltatási tevékenyég igen erős növekedése mellett elsődleges fontosságú a kabinetek és a bírósági munkához közvetlenül kapcsolódó szervezeti egységek munkaképességének megerősítése, vagy legalábbis annak megőrzése. Ezért fontos a lehető legnagyobb mértékben maximalizálni a hatékonyságnövelést a támogató és adminisztratív (személyzeti, pénzügyi, informatikai, logisztikai, épületkezelési stb.) szervezeti egységeken belül. Ezen, több éve követett célt többek között alátámasztja, hogy az említett szervezeti egységek (a továbbiakban: horizontális szervezeti egységek) súlya történelmi alacsony szintet ért el (a teljes személyi állomány 15 %-a, ezen arány nagyon kedvezően hasonul a más intézményeken belüli arányhoz). E teljesítmény alapvetően belső szervezeti intézkedésekből, azonban a többi európai intézménnyel (valamint az ingatlanpolitikát illetően az luxemburgi állammal) való együttműködés maximális kihasználásából fakad Az elért hatékonyságnövekedés jelentősége A Bíróság által elfogadott szervezeti és modernizációs intézkedések összessége, köztük különösen az előző pontban felsoroltak, igen jelentős hatékonyságnövekedést tettek lehetővé mind az álláshelyekkel, mind pedig az előirányzatokkal kapcsolatban. a) Hatékonyságnövekedés az álláshelyek tekintetében A Bíróság által a közötti időszakban elért hatékonyságnövekedés jelentőségének objektív értékeléséhez hivatkozhatunk arra, hogy a befejezett ügyek száma 51 %-kal nőtt, noha az intézmény személyi állományának növekedése + 5,8 %-ra korlátozódott ugyanebben az időszakban, ( 2 ) figyelembe véve a Horvátországgal való bővítést (e bővítést nem tekintve pedig mindössze + 2,4 %-kal). Ezen felül megállapítjuk, hogy a Bíróság személyi állományának ugyanebben az időszakban való növekedési aránya alacsonyabb volt az európai intézmények összessége személyi állományának növekedési arányánál, mégpedig a bírósági tevékenység erős növekedésével jellemezhető helyzetben. A különféle szervezeti és modernizációs intézkedések ugyanis lehetővé tették: (1 ) Az ítélkezési gyakorlat válogatott közzététele, az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek összefoglalásának elkészítése, az indítványok átlagos hosszának csökkentése, egyes, különösen hosszú határozatok kivonatos közzététele stb. (2 ) A személyi állomány ugyanis ről 1991 főre emelkedett 2007-től 2014-ig, ideértve különösen a horvát bővítésre kapott személyi állományt (63 betöltött álláshely), és figyelembe véve a 2013 óta bekövetkezett csökkenéseket.

9 HU évi költségvetés-tervezet IV/7 közel 330 álláshely, vagyis a 2015-ös létszámterv közel 17 %-a létesítésének megtakarítását, ami 40 millió eurónak felel meg, főként amint láttuk a nyelvi szolgálatok és a horizontális szervezeti egységek szintjén, költségvetési hatóság két ága által kötött, a személyi állomány csökkentésére vonatkozó megállapodás ( között 5 %-kal, főszabály szerint évente 1 %-kal) nem minden nehézség nélkül, egészen mostanáig történő tiszteletben tartását ( 1 ). Így három év alatt, 2013-tól 2015-ig 59 álláshelyet szüntettünk meg, ügyelve az igazságszolgáltatási fórumok kabinetjei számára biztosított források megőrzésére, ami mindenképpen súlyosabb leépítéseket követelt meg a fennmaradó szervezeti egységtől. Végül emlékeztetni kell arra, hogy az állások betöltöttségének igen magas mértéke (amely továbbra is közel 98 %- os) a költségvetési hatóság által a Bíróság rendelkezésére bocsátott álláshelyek optimális felhasználásának releváns mutatója. a) Az előirányzatokkal való gazdálkodás hatékonysága Az álláshelyek tekintetében elért megtakarításokhoz hozzáadódnak más, nem az álláshelyekhez kapcsolódó előirányzat-megtakarítások, amelyek az alábbi területeken megfogalmazott célkitűzésekből következnek: az igazságszolgáltatási tevékenység digitalizálása: az ügyek elintézésére fordított idő csökkenésére gyakorolt pozitív hatáson kívül az iratok továbbításának digitalizálása nem elhanyagolható hatást gyakorolt több költségvetési jogcím kiadásainak csökkentésére (papír, postaköltség, közzététel stb.). a források felhasználásának optimalizálása a nyelvi területen: mind a fordítás, mind pedig a tolmácsolás területén a forráskezelési politika a belső források (a személyzeti szabályzatban foglalt álláshelyek) optimális felhasználását célozza, a külső személyzet (szabadúszók) igénybevétele azonban nélkülözhetetlen korrekciós változó a személyzeti szabályzatban foglalt álláshelyek fokozott növekedésének elkerülése és a munkamennyiség elkerülhetetlen ingadozásának ellensúlyozása érdekében. Így a nyelvi szolgálatok a személyi állomány túlzott méretének elkerülése érdekében a lehető legoptimálisabb intézményen belüli/kívüli arányt fogadták el. Ennek megfelelően a lefordítandó oldalak mennyiségének csökkentésére, illetve a tárgyalások számának korlátozása érdekében az igazságszolgáltatási fórumok által hozott intézkedések kiterjesztése azonnali hatást gyakorolt a szabadúszó fordítókra és tolmácsokra szánt előirányzatok felhasználására. ingatlanpolitika (2 ): az intézmények többségéhez hasonlóan a Bíróságnak vételi politikát kellett folytatnia, amely amint azt a Számvevőszék 2/2007. sz. különjelentésében kifejtette egyértelműen kedvezőbb a bérleti politikánál (lényegében az intézmények számára az építési költséget tekintetében biztosított héamentesség, valamint a luxemburgi állam által ingyenesen rendelkezésre bocsátott földterületek miatt). intézményközi és a luxemburgi állammal folytatott együttműködés: a Bírósághoz hasonló méretű intézmény esetén az intézményközi együttműködés mindig jelentős megtakarítási tényező, amelyet minden lehetséges területen kihasznál, többek között a következő területeken: nyelvi téren (különösen terminológiai vagy fordítást segítő intézményközi informatikai eszközök fejlesztése tekintetében), az informatika terén (az intézményközi közbeszerzési eljárások az anyag- és telefonköltségek több mint 90 %- át, valamint a szolgáltatásokra fordított kiadások több mint 40 %-át képviselik; a Bizottság, illetve a Tanács biztosítja több fontos alkalmazás infrastruktúráját), személyzeti és pénzgazdálkodási téren (olyan intézményközi alkalmazásokon keresztül, mint a NAP, a Sysper2, illetve a SAP, az EPSO-val való együttműködés stb.); és a közzététel tekintetében (a Kiadóhivatalon keresztül). Ehhez hasonlóan az ingatlanok területén az OIL-lel folytatott rendszeres együttműködésen kívül (intézményközi közbeszerzési eljárások az energia, a biztosítás, a technikai segítségnyújtás stb. területén) valamennyi jelentős építési és felújítási projektekre a luxemburgi állammal való szoros együttműködésben került sor, ráadásul jelentős előirányzatés személyi megtakarítások mellett. (1 ) E megállapodást a közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret elfogadása keretében kötötték. (2 ) A Bíróság előirányzat-igénye jól meghatározott, többéves keretbe illeszkedik, amelyet részletesen a es évekre vonatkozó ingatlanberuházási jelentés ismertet.

10 HU IV/ évi költségvetés-tervezet Végezetül az előirányzatok felhasználtságának igen magas mértéke, amely megfelelően mutatja az intézmény szervezeti egységei által megállapított költségvetési előrejelzések minőségét, valamint a gazdálkodásuk hatékonyságát, igen magas szinten maradt (99 %). E címen a évre tervezett előirányzatokról szóló jelen dokumentáció részét képező, a évi költségvetési és pénzügyi gazdálkodásra vonatkozó jelentés további részleteket tartalmaz a költségvetési előirányzatok alcímenkénti felhasználásával, valamint a költségvetési évben végrehajtott átcsoportosításokkal kapcsolatban 1.3. A hatékonyságnövelés korlátai és az igazságszolgáltatási rendszer túlterheltségének kockázata Amint az előző pontban rámutattunk, a Bíróság több éve meghatározott politikát folytat a hatékonyságnövekedés megvalósítása érdekében mind az egyes bírósági fórumok és hivatalaik, mind pedig a támogató szervezeti egységek, és különösen a nyelvi egységek szintjén, amely az intézmény személyi állományának gyakorlatilag a felét képviseli. E politikának köszönhetően a Bíróság képes volt arra, hogy az igazságszolgáltatási tevékenység nagyfokú fejlődését a személyi állomány és az előirányzatok területén folytatott igen szigorú költségvetési megközelítéssel kövesse. Az érkezett ügyek számának növekedése azonban egyre több aggodalomra ad okot, mivel míg e növekedés a 2007 és 2012 közötti ötéves időszakban + 13 % volt (vagyis átlagosan közel + 3 % évente), a 2012 és 2014 közötti kétéves időszakban + 18,5 %-ra emelkedett (vagyis átlagosan + 9 % évente) Márpedig az ilyen helyzet mindenképpen veszélybe sodorja a Bíróság igazságszolgáltatási feladatának (minden ügyet a megkívánt magas színvonalon és megfelelő határidőn belül intézzenek) megfelelő teljesítését, mivel reálisan nem tervezhető ilyen ütemű, későbbi esetleges hatékonyságnövelés abban a helyzetben, amikor a Bíróság már optimális módon mobilizálta minden rendelkezésére álló forrását, és kihasználta a munkaidő január 1-jétől 38,5 óráról 40 órára való emeléséből adódó előnyöket. Ami az igazságszolgáltatási fórumokat illeti, jóllehet a Bíróság és a Közszolgálati Törvényszék mostanáig meglehetősen jól ellenállt, a Törvényszék helyzete olyan mértékben romlott, hogy az uniós költségvetést az a veszély fenyegeti, hogy érinteni fogják az Unió abból eredő szerződésen kívüli felelősségének megállapítására irányuló kártérítési keresetek pénzügyi következményei, hogy e fórum megsértette az ésszerű határidőn belül történő határozathozatal kötelezettségét. Ehhez hasonlóan a Törvényszék Hivatala olyan mértékben túlterhelt, amit már nem tud kompenzálni az e-curia rendszer létrehozatala, és amely az ésszerű mértéken felül mobilizálja a személyi állományát, ezért jelentős az előbbiekben felidézett jogalkotási reform eredményessége, valamint az azt kísérő pénzügyi jegyzékben igényelt személyi állomány biztosítása. Ami a nyelvi szervezeti egységeket illeti, emlékeztetni kell arra, hogy kizárólag az ezen utóbbi években hozott szervezeti és racionalizálási intézkedéseknek köszönhető, hogy e szervezeti egységek kezelni tudták a munkamenynyiségük növekedését (2007 és 2014 között + 50 % lefordítandó oldal és + 70 % tárgyalás) a személyi állomány ezzel arányos növekedése nélkül (mindössze + 8 % 2007 és 2014 közötti időszakban, ideértve a horvát csatlakozással kapcsolatos további személyállományt). Ezen előrehaladásnak vannak korlátai, és minden, a fordítási és a tolmácsolási szolgálat szintjén jelentkező túlzott munkateher azzal a veszéllyel jár, hogy az ügyek kezelése terén szűk keresztmetszetet hoz létre, az ésszerű határidőn belül lefordított eljárási iratok elérhetetlensége vagy a tárgyalások tolmácsolás hiánya miatti elhalasztása következtében. Emellett a fordítási szolgálat, forrásainak csökkenésével szembesülve (közel 30 visszaadott álláshely), azonban tudatában az eljárási iratok lefordítására vonatkozó, nyomós prioritásnak, szükségképpen a második helyre sorolja a másik fő célkitűzést, nevezetesen az ítélkezési gyakorlat minden hivatalos nyelvre fordítását és az azokon való közzétételt. Ebből következik, hogy a Határozatok Tárában való közzététel érdekében lefordítandó határozatok és indítványok hátraléka növekedett (e többnyelvű közzététel kötelező az eljárási szabályok értelmében), ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy valódi sérelmet okoz az uniós polgár, és különösen az uniós jogközösség számára egyes nyelvi változatok elérhetetlensége folytán. Végül a horizontális szervezeti egységek személyi állománya már most is a minimumra csökkent, miközben e személyi állomány már olyannyira mobilizált, hogy a fentiekben ismertetett helyzet szükségessé teszi a létszámterv minden eddiginél magasabb fokú kihasználását (a hiányzások minden formájának jobb kezelése érdekében a felvételi

11 HU évi költségvetés-tervezet IV/9 eljárások felgyorsítása, illetve az ideiglenes szerződések megsokszorozása), és annak lehetővé tételét az igazságszolgáltatási fórumok számára, hogy töretlen támogatással rendelkezzenek az infrastruktúra terén, különösen az informatika területén, amely döntő jelentőségű e munkateher leküzdése érdekében. Ezen nehézségekhez emellett hozzáadódik azon megszorítóbb célkitűzésektől való félelem, amelyet a Bizottság tervez alkalmazni az intézményközi együttműködés területén ( 1 ). 2. A Évre Tervezett Előirányzatok Célkitűzései A Bíróság a évre tervezett előirányzatokat a következő két prioritás segítségével határozta meg: A jelentősen növekvő igazságszolgáltatási tevékenység által képviselt kihívásoknak való megfelelés. A minden európai intézményre vonatkozó költségvetési takarékossági követelményeknek való megfelelés az igazságszolgáltatási fórumok eredményességének és az ítélkezési gyakorlat kötelező többnyelvű közzétételének veszélyeztetése nélkül. Az alábbi 2.1. és 2.2. pont az ezekből következő költségvetési hatásokat részletezi A jelentősen növekvő igazságszolgáltatási tevékenység által képviselt kihívásoknak való megfelelés Ahogy azt a jelen bevezetés 1.1. pontjában már említettük, az intézmény igazságszolgáltatási tevékenységének igen jelentős növekedése miatt a Bíróság szerkezetét érintő két módosítási javaslatot terjesztett az uniós jogalkotó elé, amelynek költségvetési következményeit figyelembe kell venni a 2016-os pénzügyi évben A Törvényszék megerősítése Amint az felidézésre került, a Tanács Elnökségének felkérésére készített, a Bíróság által 2014 októberében bemutatott, a Törvényszék megerősítésére vonatkozó, új javaslat: a) megismételte az azonnali megerősítés sürgősségét, amely 12 új bíró (valamint kabinetjeik és a bírósági fórum hivatalának személyzete) 2015 szeptemberében történő hivatalba lépéseként jelenik meg; b) a Törvényszék szerkezeti átalakításának és az uniós igazságszolgáltatási struktúra egyszerűsítésének hosszabb távú perspektívájába illeszkedik, amely a Közszolgálati Törvényszék és 7 bírájának 2016-ban a Törvényszékbe való integrálását, majd várhatóan 2019-ben további 9 bíróval való megerősítését irányozza elő. Ennek fényében a 2016-os költségvetési évre a Bíróság új javaslatához csatolt pénzügyi jegyzékben feltüntetett pénzügyi forrásokat kell tervezni. Amint azt a IV. fejezet részletesen ismerteti, összesen 14 millió euróról van szó, amely egyrészt az átmeneti évben a 12 új bíró, a kabinetjeik személyzete és a Hivatal személyzete 11,8 millió euróra becsült költségének felel meg, másrészt pedig a Közszolgálati Törvényszék Törvényszékbe való integrálása folytán felmerülő, 2,2 millió euróra becsült költségnek felel meg (ideértve további 13 jogi referenst és 7 asszisztenst, valamint az e szerkezeti módosítással kapcsolatos, egyéb egyszeri költségeket). Ezen összeg az intézmény évi teljes költségvetésével összehasonlítva + 3,92 %-os emelkedésnek felel meg. Tájékoztatásul, ez ehhez kapcsolódó bevételek ugyanebben az időszakban 2,4 millió eurót tesznek ki A főtanácsnokok számának emelése a Bíróságon A jogalkotó elfogadta a Bíróság által 2013 januárjában előterjesztett javaslatot a három új főtanácsnoki poszt létrehozatalára vonatkozóan, amelyek közül az egyik 2013 októberében már hivatalba lépett, a másik kettő pedig 2015 októberében lép hivatalba. Így a évi költségvetés ez utóbbi két főtanácsnok és kabinetjeik hivatalba lépésével kapcsolatos pénzügyi hatásokat 2016-ban 12 hónapos időszakra vonatkozóan veszi figyelembe, amely 2,65 millió euró összeget jelent (lásd a III. fejezetet) (1 ) A Bizottság ugyanis jelenleg az intézményközi szolgáltatások terén folytatott politikája keretében növeli díjszabását, ami azzal a kockázattal jár, hogy súlyosan bünteti a legkisebb intézményeket, amelyeknek így a költségvetési hatóságtól további előirányzatokat/állásokat kell kérniük.

12 HU IV/ évi költségvetés-tervezet Ezen összeg az intézmény évi teljes költségvetésével összehasonlítva + 0,74 %-os emelkedésnek felel meg. Tájékoztatásul, ez ehhez kapcsolódó bevételek ugyanebben az időszakban 0,48 millió eurót tesznek ki A költségvetési megtakarítások követelményeinek való megfelelés az igazságszolgáltatási fórumok eredményességének és az ítélkezési gyakorlat kötelező többnyelvű közzétételének veszélyeztetése nélkül Az előző évekhez hasonlóan az intézmény működési költségvetését a költségvetési fegyelemre vonatkozóan a költségvetési hatóság két ága ( 1 ), valamint a Bizottság ( 2 ) által megfogalmazott ajánlásokat szem előtt tartva állapították meg. Az 1. pontban részletesen ismertetett helyzet vagyis a peres eljárások igen jelentős növekedése, a hatékonyságnövelés lehetőségeinek kimerítése és ebből eredően az igazságszolgáltatási rendszer károsodásának súlyos kockázta azonban rendkívül nehéz választás elé állítja az intézményt a 2016-os költségvetési évre vonatkozóan az álláshelyek és az előirányzatok tekintetében Az álláshelyek tekintetében a Bíróság által javasolt megközelítés A személyi állomány csökkentésének folytatása, amely súlyosan veszélyeztetheti az intézmény megfelelő működését Emlékeztetni kell arra, hogy 2013 óta a Bíróság kivette a részét a személyi állomány csökkentésére irányuló együttes erőfeszítésből, amelyet a közötti időszakban valamennyi intézménytől kértek. Ennek keretében 2013 és 2015 között összesen 59 álláshelyet épített le, vagyis a 2012-es költségvetési évben a létszámtervébe felvett állások számának 3 %-át, amely arány máris magasabb egyes, azon intézményekénél amelyek csak 2014-től tettek hasonló erőfeszítést a leépítésre irányulóan. Ugyanakkor, amint azt a 2.1. pont kifejti, a Bíróság kész széleskörű szerkezeti változtatásokat tenni, a támogató szervezeti egységek megerősítésére irányulóan semmilyen kérelem nem kapcsolódik e reformokhoz. A személyi állomány ilyen befagyasztása már nagymértékű kihívást jelentett a Bíróság szervezeti egységei számára 2016-ban, a személyi állomány csökkentésére irányuló politika ezzel egyidejű esetleges folytatása mindenképpen veszélyeztetné az említett reformok által várt eredményt. Ezért a évre tervezett előirányzat nem tartalmaz az álláshelyek csökkentésével kapcsolatos megtakarításokat. Három fő ok magyarázza a Bíróság által követendő ezen új célkitűzést: a) Széleskörű, ugyanakkor a lehető legalacsonyabb költséggel járó szerkezeti változások A évre tervezett előirányzat elkészítése időpontjában a Bíróság folytatja a korábbiakban ismertetett két igen jelentős szerkezeti módosítás végrehajtását: 2 új főtanácsnok hivatalba lépése a Bíróságon 2015 októberében és a Törvényszék fokozatos megerősítése előbb 12 további bíróval, akik 2015 szeptemberében várhatók, majd a Közszolgálati Törvényszéknek a Törvényszékbe történő integrálásával 2016 szeptemberében, és végül várhatóan 2019-ben az utolsó 9 bíró megérkezésével. A költségvetési kiadások tekintetében azon kívül, hogy a Törvényszéknek a Közszolgálati Törvényszék bíráinak integrálása révén 7 bíróval való kiegészítése az igazságszolgáltatási struktúra egyszerűsítése mellett már korlátozza e megerősítés költségét a Bíróság rendkívül szigorú álláspontot foglalt el reformjavaslatainak a költségvetési hatóság részére történő benyújtásakor, mivel az új főtanácsnokok és bírák kabinetjeibe kizárólag jogi referensi és asszisztensi álláshelyeket, valamint a Törvényszék Hivatalának megerősítését kérte, anélkül hogy bármilyen igényt megfogalmazott volna az igazságszolgáltatási tevékenységet támogató, nyelvi és horizontális szervezeti egységek tekintetében. A Bíróság e tekintetben azon, igen szigorú megközelítésmódot követte, amelyet a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésekor fogadott el, mivel ez az egyik olyan ritka intézmény, amely ennek alkalmából a Szerződéssel a Bíróságra ruházott új hatáskörök ellenére egyetlen új álláshely létesítését sem kérte. (1 ) A évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, február 17-i tanácsi következtetések. (2 ) Vö. K. Georgieva biztosnak a különböző intézményekhez címzett, február 3-án kelt levelével.

13 HU évi költségvetés-tervezet IV/11 b) A megvalósult hatékonyságnövekedés jelentősége és az elért határok Amint az pontban kifejtettük, az előző években elért hatékonyságnövekedés a 2007 és 2014 közötti időszakban lehetővé tette a befejezett ügyek számának 51 %-os növekedését, noha a személyi állomány növekedése ugyanezen időszakban + 5,8 %-ra korlátozódott (beleértve Horvátország csatlakozását). Még pozitívabb, hogy a nyelvi szolgálatok tekintetében, amelyek az intézmény személyi állományának közel a felét jelentik, a 2007 és 2014 közötti időszakban a hatékonyságnövekedés lehetővé tette az igen jelentős mértékben növekvő munkamenynyiség (+ 50 % a fordítás és + 70 % a tolmácsolás tekintetében) feldolgozását a személyi állomány mindössze 8 %- ra korlátozott növekedése mellett. Az 1.3. pontban ugyanakkor rámutattunk arra, hogy még ha a munkaidő január 1-jei emelését is figyelembe vesszük, e hatékonyságnövekedés mostanra elérte a határát, és reálisan nem hihető, hogy az olyan intézmény szervezeti egységei, amelynek igazságszolgáltatási munkával kapcsolatos terhe még fokozottabb ütemben (+ 9 %) növekszik tovább, csökkentett személyi állomány mellett tudja folytatni feladatát ( 1 ). c) A szervezeti egységeket érintő kihívások a Bíróság jelentős szerkezeti megerősítésével szemben Semmi kétség, hogy az intézmény igazságszolgáltatási tevékenységet támogató, nyelvi és horizontális szervezeti egységei fokozódó munkatehernek lesznek kitéve az egész 2016-os költségvetési évben, mivel az új főtanácsnokok és a 12 új bíró hivatalba lépésének elsődleges célja az igazságszolgáltatási fórumok, különösen a Törvényszék eredményességének növekedése, amelynek fokozatosan fel kell számolnia a folyamatban lévő ügyeinek túlzottan nagy számát. Ez magyarázza, hogy az a) pontban ismertetett, már most igen szigorú megközelítésmódot, a már megvalósult leépítéseket és az elért hatékonyságnövekedést figyelembe véve nem volna felelősségteljes az álláshelyek csökkentésére irányuló politika folytatását megkövetelni a fent említett szervezeti egységektől, aminek az lenne a hatása, hogy az ügyek kezelése tekintetében szűk keresztmetszetet hozna létre, és ez a Bíróság által javasolt reform céljaival is ellentétes lenne, vagy veszélyeztetné az ítélkezési gyakorlat többnyelvű közzétételét Célhoz kötött álláshelyek létesítése a biztonság területén A Törvényszék eljárási szabályzata új 105. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében annak lehetővé tétele érdekében, hogy a jogvitában részt vevő bármely fél az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a biztonságát vagy nemzetközi kapcsolatainak irányítását érintő tájékoztatásokat vagy mellékleteket nyújthasson be, biztonsági intézkedést kell bevezetni e tájékoztatások vagy mellékletek védelme magas szintjének biztosítása érdekében. A Tanáccsal, különösen annak biztonsági tanácsával folytatott tárgyalások alapján a Bíróság által ezen információk védelme érdekében megteendő biztonsági intézkedés három álláshellyel való megerősítést tesz szükségessé, amint azt a Tanáccsal folytatott tárgyalások alapjául szolgáló pénzügyi jegyzékben szerepel. Továbbra is a biztonság területén, a Bíróság nélkülözhetetlennek tartja az intézmény személyzete és látogatói védelmének biztosításáért felelős szervezeti egység megerősítését, 4 álláshellyel emelve az e feladatokért felelős, mindössze 6 személyből álló személyi állomány létszámát Az előirányzatok tekintetében a Bíróság által javasolt megközelítés Amint az alábbi táblázat mutatja, a évi működési költségvetésnek a teljes költségvetéshez viszonyított átfogó növekedése + 1,56 %. A működési költségvetés előirányzatainak változásait a következő II. fejezet igen részletesen ismerteti, azonban általános jelleggel meg kell jegyezni, hogy az általános növekedés a következőkből adódik: az 1. cím alá tartozó személyzeti kiadások növekedése, amelyet nagyrészt a díjazások kiszámítására vonatkozó paraméterek (a Bizottság által közölt kiigazítási mérték, a fizetésifokozat-növekedés és előléptetések, az átalányalapú csökkentés kiigazítása stb.), valamint a szabadúszó fordítókra és tolmácsokra vonatkozó előirányzatok szükségszerű emelkedése (amely közvetlenül összefügg az igazságszolgáltatási tevékenység növekedésére vonatkozó tervezetekkel) magyaráz. (1 ) Meg kell jegyezni, hogy a fokozódó munkateher által okozott nehézségek kézzelfogható jele, hogy több szervezeti egységvezető a tervezett szerkezeti változtatásoktól függetlenül kérelmet fogalmazott meg a szolgáltatásaik minősége, illetve folyamatossága veszélyeztetésének elkerülése érdekében a személyi állományuk megerősítésére irányulóan. A évre tervezett előirányzatok elkészítésekor megfogalmazott ilyen kérelmek ugyanis összesen 23 álláshelyre vonatkoznak, amelyből 13 kizárólag a fordítási szolgálatra, amely egyébként kifejtette, hogy a fokozódó fordítási munkateher kezeléséhez jóval nagyobb létszámemelés kellene.

14 HU IV/ évi költségvetés-tervezet a 2. cím alá tartozó infrastrukturális és egyéb kiadások csökkenése, amely egyszerre következik a Zero-based budgeting megközelítés szigorú követéséből és az pontban ismertetett hatékonyságnövekedésből évi folyó működési költségvetés (millió euróban) 1. CÍM Az intézmény állományához tartozó személyek 277,65 2. CÍM Ingatlanok, berendezések és egyéb működési költségek 84,92 3. CÍM Különleges funkciók 0, évi folyó működési költségvetés ÖSSZESEN 362, évi költségvetés 357,06 Változás millió euróban 5,57 Változás %-ban + 1,56 3. A Évre Tervezett Előirányzatok Fő Változásainak Összefoglalása Az alábbi táblázat részletezi a fent ismertetett különböző tényezők szerint rendszerezett költségvetési előirányzatok összegét. A táblázatból kitűnik, hogy a évi költségvetés tervezetében e tényezők mindegyike növekedést mutat a évi költségvetéshez képest. A évre tervezett előirányzatok összefoglalása ÉVI KÖLTSÉGVETÉS 357,06 (millió euróban) évi teljes költségvetés %-a évi működési előirányzatok 362,63 101,56 A Törvényszék megerősítésére szolgáló évi előirányzatok 14,01 3,92 A két főtanácsnokra vonatkozó, évi előirányzatok 2,65 0,74 A évre tervezett előirányzatok ÖSSZESEN 379,29 106,22 II. A MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉS RÉSZLETES ELEMZÉSE 1. A 2016-ra elfogadott feltevések A tervezett kiadásokat a Bizottság egyéb intézményekhez december 19-én intézett útmutatásainak figyelembevételével alakítottuk ki annak érdekében, hogy a 2016-ra tervezett előirányzatok koordinált és összehangolt eljárásokon alapuljanak Az általános árszínvonal A Bizottság tájékoztató jelleggel azt feltételezi, hogy Luxemburgban az általános árszínvonal átlagosan körülbelül 1,9 %-kal fog emelkedni 2016-ban A díjazások kiigazításának mértéke (a 1 0., 1 2. és 1 4. alcím alá tartozó előirányzatok) A díjazások Bizottság által javasolt kiigazítási mértéke a feltevések szerint a évre + 1,2 % (amely a évi költségvetésre 12 hónapos hatást gyakorol), a évre pedig 1,8 % (amely a évi költségvetésre 6 hónapos hatást gyakorol).

15 HU évi költségvetés-tervezet IV/13 2. A személyi állomány alakulása A évre tervezett előirányzatok elkészítése keretében a Bíróság azon álláshely-igényeknek biztosított elsőbbséget, amelyek az igazságszolgáltatási fórumok I. fejezetben bemutatott megerősítésének keretébe illeszkednek. E személyzeti igényeket a III. és a IV. fejezet részletezi. Emellett az I. fejezetben már bemutatott igazolások alapján a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az igazságszolgáltatási tevékenység erőteljes növekedésének és a Törvényszék jövőbeli jelentős szerkezeti megerősítésének összefüggései között nem képes tovább folytatni a személyi állomány csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. Végül, amint azt az alábbi 2.1. és 2.2. pont részletezi, a Bíróság szükségesnek ítélte meg célhoz kötött álláshelyigények előterjesztését a biztonság/őrzés, és az álláshelyek átcsoportosítására vonatkozó politika folytatását Nélkülözhetetlen megerősítések a biztonság/őrzés területén (7 állás) A FIDUCIA iroda létrehozása a minősített dokumentumok számára Az új eljárásjogi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a Törvényszék számára, hogy olyan minősített információkat kezeljen, amelyek vizsgálata nélkülözhetetlen, csak azon feltétellel fogadták el a tagállamok képviselői, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkező többek között a biztonsági ellenőrzési eljárások kezeléséért felelős szervezeti egységén belül a biztonságért és a minősített információk kezeléséért felelős nemzeti hatóságokkal együttműködve intézkedéseket fogadnak el, amelyek részleteit a Tanács biztonsági tanácsával megtárgyalták. Az eljárási szabályzat e reformja során a jogalkotó hatóság elé terjesztett pénzügyi jegyzék szerint a FIDUCIA iroda létrehozatala egy állandó AD 5 állásból és két állandó AST 3 állásból álló, szakértelemmel rendelkező állandó egységet tesz szükségessé A Biztonság és őrzés csoport megerősítése A Bíróság Biztonság és őrzés csoportja mindössze 6 alkalmazottból áll, amely szám nem változott 2006 óta az épületek méretének (+ 91 % a biztosítandó terület) és a látogatók számának (évente ellenőrizendő személy) növekedésével kapcsolatos felelősség igen jelentős növekedése és ellenére. A Biztonság/őrzés külső szolgáltatóinak (140 alkalmazott) irányításán felül e kis egység foglalkozik a tűzbiztonsággal (megelőzés és gyakorlatok), a terrorveszély, illetve -fenyegetés értékelésével, a nemzeti rendvédelmi szervekkel és hatóságokkal való kapcsolattartással, a tűzoltókkal való együttműködéssel, valamint a munkabiztonság ágának egy részével. Márpedig a nemzetközi helyzet biztonsági szintjük jelentős növelésére késztette a tagállamokat és a közintézményeket. A Bíróság, amely feladata (különösen a természetes, illetve jogi személyekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos ügyek kezelése) miatt különösen ki van téve a fenyegetésnek, úgy ítéli meg, hogy a bíráknak, a személyzetnek és az intézményben fogadott jogi szakértőknek, illetve látogatóknak kell elsőbbséget biztosítani, ami a Biztonság és őrzés csoport 4 állással (2 AD 5-ös állás és 2 AST 3-as állás) való megerősítését teszi szükségessé. E jelentős megerősítésnek lehetővé kell tennie az intézményen belüli válságkezelés (Luxemburg nemzeti védelmi főbiztosával való együttműködés megkezdése, belső sürgősségi terv, éves válságkezelési gyakorlatok szervezése stb.) professzionálissá tételét, a tagállamok terroristaellenes szolgálataival és az EU más intézményeinek specializált szolgálataival való állandó kapcsolat létrehozatalát, valamint a személy- és vagyonvédelem humán és műszaki intézkedéseinek felülvizsgálatát.

16 HU IV/ évi költségvetés-tervezet Állások átalakítása Állások átértékelése az előléptetési politika keretében E kérelmek a személyzeti létszámtervben szereplő állások ahhoz szükséges átalakításának felelnek meg, hogy biztosítsák január 1-jén az üres állások rendelkezésre állását az új személyzeti szabályzat 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően ( 1 ). Az új személyzeti szabályzat ugyanis szavatolja, hogy az adott besorolási fokozatban a költségvetési évben január 1- jén betölthető állások elegendő számban álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy biztosítsa a tisztviselőknek a személyzeti szabályzatban az egyes besorolási fokozatokra meghatározott százalékarányban történő előléptetését. A személyzeti szabályzat 6. cikke (2) bekezdésének alkalmazásban kért átértékelendő állások számát a január 1-jén aktív foglalkoztatásban lévő tisztviselők számának és egy rögzített hivatkozási arányszám szorzata alapján számítják (vö. a személyzeti szabályzat I. mellékletének B. pontjával és az új személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 9. cikkével). Ki kell emelni, hogy a személyzeti szabályzatban foglalt rendelkezéseket, amelyek hatása egyes előmenetelek lassítása, és amelyek az új személyzeti szabályzat hatálybalépésétől kezdve alkalmazandók, megfelelően figyelembe vettük az alábbi átértékelési igények keretében. Ezzel kapcsolatban az alábbi átértékeléseket kell végrehajtani: AD 13-ból AD 14-be 19, AD 9-ből AD 10-be 42, AD 7-ből AD 8-ba 40, AD 6-ból AD 7-be 15, AD 5-ből AD 6-ba 12, AST 4-ből AST 5-be 18, AST 3-ból AST 4-be 10 és SC 2-ből AST 2-be 9. Megjegyzendő, hogy a személyzeti szabályzat hivatkozott rendelkezései biztosítják az állások rendelkezése állásának bizonyos szintjét, semmiképpen nem írják elő azonban a megfelelő előléptetéseket. Csak azok a tisztviselők léptethetők tehát elő, akik megfelelő érdemekkel rendelkeznek. Ezen átértékelések költségvetési hatása euró Néhány ideiglenes állás költségvetési szempontból semleges átértékelése Az AST 6 besorolási fokozat szintjén néhány asszisztensi állás tekintetében jelentkező torlódás miatt 4 AST 5 besorolási fokozatú ideiglenes álláshely AST 6 besorolási fokozatú ideiglenes állássá való átalakítását javasoljuk az intézmény 2016-ra vonatkozó létszámtervében. Ezzel egyidejűleg e művelet költségvetési semlegességének biztosítása érdekében 4 AST 6 besorolási fokozatú állandó állást AST 5 besorolási fokozatú állandó állássá kell alakítani Állások átértékelése a szervezeti egységeknél Amint az I. fejezet 2.2. pontjában már említettük, a Bíróság meghatározott átcsoportosítási politikát folytat, tudatában annak, hogy bizonyos feladatok vagy szakmák egyre kifinomultabbak, és jóval szakképzettebb profilokat igényelnek. Ez a politika méginkább szükséges a nagyon nagy munkateher időszakában, mivel éppen az ilyen jellegű profilok azok, amelyek a legnagyobb részt vállalják az olyan új módszerek, illetve hatékonyabb informatikai eszközök fejlesztésében, amelyek a jövőbeli hatékonyságnövekedés zálogai. Ez a politika, amelyet mostanáig nagy mértékben támogatott a költségvetési hatóság, bizonyos célzott átértékelésekkel jár együtt (9 átértékelés), továbbá kevésbé költséges. Ezek az átértékelések az EPSO versenyvizsgák listáinak a leghatékonyabb kihasználása révén lehetővé teszik a felvételek felgyorsítását is, amely versenyvizsgákat a legmagasabb szinteken szervezik (AST 3, illetve AD 7), pontosan a szakmák és a minősítések fejlődésének figyelembevétele érdekében. (1 ) A személyzeti szabályzat január 1-jétől hatályos változata 6. cikkének (2) bekezdése a következőképpen fogalmaz: Ez a terv az érdemeken alapuló előléptetéssel a személyzeti szabályzat 45. cikkében megállapított elvének sérelme nélkül biztosítja, hogy az év január 1-jén minden egyes intézménynél a létszámterv minden besorolási fokozatában a betöltetlen álláshelyek száma megfeleljen a megelőző év január 1-jén az alacsonyabb besorolási fokozatban aktív státuszban lévő tisztviselők száma és az arra a besorolási fokozatra az I. melléklet B. szakaszában megadott tényezők szorzatának. Ezeket az arányszámokat január 1-jétől ötéves átlag alapján kell alkalmazni.

17 HU évi költségvetés-tervezet IV/15 Végül bizonyos esetekben ezek megkönnyítik a tisztviselők személyzeti szabályzata 45a. cikkében előírt minősítési eljárás keretében szervezett képzéseket sikeresen teljesítő tisztviselők listájának használatát. Az igényelt átértékelések a következő szervezeti egységeket érintik: Logisztikai Igazgatóság: az Általános szolgáltatások és gépjárműpark egység keretében 1 AST 3 állás AD 5 állássá való átértékelése lehetővé tenné az iratkezelés területén a kompetenciák megerősítését a képesítéssel rendelkező document manager officer állás létrehozatala révén a különböző funkciók (postázás, kapcsolódó feladatok kezelése, archiválás) jobb integrálása céljából. Emellett 1 AST 3 állás AD 5 állássá való átértékelését igényeljük a Dokumentumok előállítása, közzététele és terjesztése egységen belül a sokszorosítóüzem feladatainak átszervezésével és átértékelésével kapcsolatban. Információtechnológiai Igazgatóság: 3 AST 3 állás AD 5 állássá való átértékelése a DTI egységek képesítésének javítására irányuló erőfeszítések folytatása érdekében, amely lehetővé tenné olyan, több tapasztalattal rendelkező mérnökök, illetve projektvezetők felvételét, akik szakértelemmel bírnak a legújabb információtechnológia terén, a Bíróság különleges alkalmazásainak fejlesztése és a fejlesztési tevékenységek megerősítése céljából. Kutatási és Dokumentációs Igazgatóság: 4 AD 5 állás AD 7 állássá való átértékelése annak céljából, hogy lehetővé tegye magasan képzett jogászok felvételét az EPSO által e besorolási fokozatban szervezett új versenyvizsga kilátásba helyezésével. Az ilyen profilok ugyanis nélkülözhetetlenek az igazgatóság számára egyrészt az egyre összetettebbé váló jogi analízisek minősége terén fokozódó követelményeknek való megfelelés, másrészt azon, folyamatban lévő informatikai projektek jelentősége miatt, amelyek jogi és jogi informatikai ismeretek együttesét kívánják meg. Ezen átértékelések összességének költségvetési hatása eurót tesz ki. 3. A Évi Folyó Költségvetés Előirányzatainak Változása És Annak Elemzése (A Jelentős Szerkezeti Változásokon Kívül) 3.1. Fontos észrevételek és az előirányzatok változásának összefoglaló táblázata A jobb áttekinthetőség érdekében érdemes a folyó működési költségvetés előirányzatainak két jelentős szerkezeti változásához (a két új főtanácsnoki poszt október 7-i létesítése és a Törvényszék jövőbeli megerősítése) kapcsolódó előirányzatokat külön elemezni. Az ilyen ismertetés ugyanis lehetővé teszi egyrészt a 2015-ben és 2016-ban állandó szerkezetű kiadások változásának igen egyértelmű elemzését, másrészt pedig a szerkezeti változások költségvetési hatásának mérését. Általában véve a Bíróság kiadásainak szerkezete hasonló az előző költségvetési évek kiadási szerkezetéhez, és az 1., Az intézmény állományához tartozó személyek cím kiadásai alá tartozó előirányzatok a tervezett előirányzatok összességének valamivel több mint háromnegyedét jelentik (277,6 millió euró), míg a 2., Ingatlanok, berendezések és egyéb működési költségek cím előirányzatai azok valamivel kevesebb mint negyedét képezik (84,9 millió euró). Emlékeztetőül, a bevételi előirányzatok összesen eurót tesznek ki a évi euróval szemben. Az alábbi táblázat címenként és alcímenként mutatja a folyó működési kiadások alakulását.

18 HU IV/ évi költségvetés-tervezet Euróban Költségvetési címek és alcímek évi folyó költségvetés évi folyó költségvetés Az előirányzatok változása 1 0 Az intézmény tagjai Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak Egyéb személyzeti kiadások cím Összesen Ingatlanok és járulékos költségek , jogcímcsoport Informatika Egyéb kiadások cím Összesen cím Jogi költségek Teljes költségvetés Az 1. cím alá tartozó kiadásokhoz fűzött magyarázó megjegyzések Tagok A 1 0. alcím előirányzatainak változását (a évi költségvetéshez képest euró [+ 0,16 %]) a szokásos kiigazítások és a tagokkal kapcsolatos kevésbé előrelátható változások magyarázzák. Ami a folyó kiigazításokat illeti, az előirányzatok euróval (azaz 1,4 %-kal) való növekedése állapítható meg. Ezt főként a díjazásoknak a Bizottság javaslata alapján történő évi kiigazítási szintjének hatása ( euró) magyarázza (lásd ugyanezen fejezet 1.2. pontját). A kevésbé előrelátható változások a tagok 2016-os valószínűsíthető megújításával vagy távozásával kapcsolatos becslésekkel függnek össze. A évhez képest jelentős, euró összegű (azaz - 1,24 %) csökkenést azon feltevés magyarázza, hogy feltehetően kevesebb, 9 távozásra kerül sor 2016-ban (a Törvényszéken 14 megbízatásból 7 jár le augusztus 31-én), mint amelyet 2015-re fogadtak el (a Bíróságon 18 megbízatásból 9 jár le október 6-án), amelynek hatása lesz az , Díjazások és juttatások jogcím, az , A hivatalba lépéssel, áthelyezéssel és a megbízatás megszűnésével kapcsolatos jogok jogcím, valamint a , Ideiglenes juttatások jogcímcsoport előirányzataira Személyi állomány A 1 2. alcím előirányzatai összességében 7,43 millió euróval (+ 3,43 %-kal) nőnek, amit a következő tényezők igazolnak. Mindenekelőtt a személyi állomány díjazásának előirányzatai szükségszerűen növekednek a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek alkalmazásából adódóan (a kétévenként automatikusan magasabb fizetési fokozatba való lépés miatti külön kiigazítások, az állások előléptetések érdekében való átértékelése, a családi támogatásban részesülő személyek számának esetleges kiigazítása, utazási költségek stb.). E rendelkezések alkalmazásából eredően az előirányzatok nettó emelkedése összesen 2,5 millió eurót tesz ki. Emellett a Bizottság által 2016-ra javasolt díjazás-kiigazítás paraméterei 2,7 millió euró előirányzat-növekedést okoznak.

19 HU évi költségvetés-tervezet IV/17 Ami az átalányalapú csökkentés mértékét illeti, emlékeztetünk arra, hogy e csökkentést intézményközi szinten összeegyeztetett módszerrel számítják ki, amelynek során figyelembe veszik a betöltetlen és így 2016-ban díjazással nem járó állások tervezett számát. A Bíróságon a be nem töltött állások igen alacsony száma (átlagosan 2 % körül ben) indokolja az átalánycsökkentés 2015-ben megállapított 3%-os mértékének 2016-ban 2,5 %-ra való csökkentésére irányuló javaslatot, amelynek hatása az előirányzatok 1,1 millió euróval való növekedése. Emlékeztetni kell arra, hogy a személyzeti létszámtervben szereplő állások tényleges betöltöttségéhez viszonyított igen magas átalánycsökkentési mérték meghatározása azzal a komoly kockázattal járna, hogy az év során előirányzatok hiányában meg kellene szakítani a megüresedett állásokra való felvételeket, ami veszélybe sodorná az intézmény megfelelő működését. Ami a személyzeti létszámterv módosulásával kapcsolatos előirányzatok változását illeti, a 2015-ben kapott 12 állás után 2016-ban 12 hónapra járó díjazást kell figyelembe venni, vagyis az előirányzatok 0,6 millió euróval növekednek a 2015-ös, mindössze 6 hónapos díjazási időszakhoz képest. Emellett a Bíróság 2016-ra vonatkozó javaslatai (lásd ugyanezen II. fejezet 2. pontját) az előirányzatok 0,46 millió euróval való növekedését eredményezik, figyelemmel egyrészt 7 álláshely létesítésére (0,3 millió euró hónapra), másrészt az állások átértékelésére vonatkozó politika folytatására (0,16 millió euró) Egyéb személyi állomány és külső szolgáltatások A 1 4. alcím előirányzatainak 1 millió eurós (+ 5,64%-os) jelentős növekedése alapvetően az alábbiakkal magyarázható: a) az , Szerződéses alkalmazottak aljogcím euróval (+ 5,43 %) nő. Általánosságban véve a szerződéses alkalmazottak felvételére a következő fő szükségletek ellátása érdekében kerül sor: a tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak helyettesítése szülési szabadság vagy betegség alatt, bizonyos, korábban D kategóriába sorolt tisztviselők (hivatalszolgák, karbantartók, sofőrök) által ellátott fizikai munka, illetve adminisztratív segédmunka elvégzésének biztosítása. Bizonyos kivételes esetekben kisegítő szerződéses alkalmazottakat vesznek fel a szervezeti egységeknél átmenetileg jelentkező megnövekedett munkateher miatt. Legelőször emlékeztetni kell arra, hogy 2015-höz hasonlóan a évre szóló előirányzatok az igazságszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő nyomdai javításokkal, illetve nyelvhelyességi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokkal megbízott alkalmazottak 24 álláshelyére terjednek ki, ami a költségvetési hatóság elvárásának megfelelően lehetővé teszi a korrektori tisztviselői személyi állomány nyelvi egységeken belüli növekedésének korlátozását. Márpedig ezen előirányzat-átütemezésen kívül az intézményközi szinten kifejlesztett új fordítási környezet (SDL Studio) 2016-ban történő fokozatos bevezetése a Fordítási eszközök egység egy kisegítő alkalmazottal való megerősítését teszi szükségessé ezen elsődleges jelentőségű szerkezeti változásból eredő túlzott munkateher kezelése céljából. Ami a szerződéses alkalmazottak számának többi változását (5 állás) illeti, azok egyrészt a tisztviselők és az ideiglenes alkalmazottak szülési, illetve betegszabadság idején történő helyettesítésének szükségleteire, másrészt bizonyos, korábban a D kategóriába tartozó tisztviselők által ellátott fizikai, illetve igazgatási támogatási feladatok előre tervezhető növekedésének felelnek meg. Végül az előirányzatok változása figyelembe veszi a díjazás-kiigazítás Bizottság által megjelölt paramétereit, azaz e jogcímen euró összegnek megfelelő előirányzat-növekedést.

20 HU IV/ évi költségvetés-tervezet Végezetül kiemelendő, hogy a szerződéses alkalmazottak száma az intézmény személyi állományának nagyon alacsony százalékát jeleni (8 %), különösen a Bíróság munkaterhe jelentős növekedésére tekintettel. b) az , Külső nyelvi szolgáltatások jogcím (szabadúszó tolmácsok és fordítók) a 1 4. alcím költségvetésének közel 62,7 %-át teszi ki (a 19,39 millió euróból 12,16 millió eurót), és euró növekedést mutat (+ 6,19 %). A szabadúszó tolmácsoláshoz szükséges előirányzatok a becslések szerint 2,33 millió eurót tesznek ki, vagyis euró (+ 8 %) növekedést jelent a évi költségvetéshez képest. Az állandó állások optimális kihasználtsági szintjére irányuló politika, valamint az igazságszolgáltatási fórumok által hozott (a tárgyalások számának csökkentésére és a párhuzamosan tartott tárgyalások szervezésére irányuló) intézkedések ellenére ugyanis az igazságszolgáltatási tevékenység, és ennek következtében a tolmácsolással tartott tárgyalások számának növekedése (+ 14 % 2013 és 2104 között) automatikusan a konferenciatolmács (AIC) szolgáltatások nagyobb fokú igénybevételét eredményezi az ügykezelési folyamat blokkolásának elkerülése érdekében. Ezzel összefüggésben a 2014-es adatok és a középtávon tervezett változások alapján tehát konferenciatolmács (AIC) szolgáltatás kiszervezését tervezzük 2016-ban (szemben a évi 2000-rel, azaz + 10 %), napi átlagos euró költséggel (szemben a 2015-ös euróval) a Bizottság Tolmács- és Konferenciaszolgálata (SCIC) adatainak elemzése alapján. A szükséges szabadúszó fordítási előirányzatok pedig a becslések szerint 9,5 millió eurót tesznek ki, amely 0,5 millió eurós emelkedést mutat 2015-höz viszonyítva (azaz + 5,6 %). Akárcsak a tolmácsolási szolgáltatások esetén, a belső erőforrások elsődleges használata lehetővé teszi a szabadúszó fordítók igénybevételének lehető legnagyobb mértékű korlátozását, akiknek az igénybevétele ugyanakkor a bírósági tevékenységből fakadóan változó fordítási mennyiség teljesítéséhez elengedhetetlen kiigazítási változót képez. A lefordítandó oldalak számának jelentős növekedése 2014-ben (1,1 millió lefordítandó oldal, vagyis + 18,9 % 2013-hoz képest), valamint a személyi állomány 2013 óta bekövetkezett csökkenésének hatása azonban már szükségessé tette a 2014-re tervezett szabadúszó fordításra szánt eredeti előirányzat közel 10 %-os megerősítését. Így a magasabb kiszervezési szint ( oldal 2016-ban, szemben a 2015-ös oldallal) mellett szól az, hogy az igazságszolgáltatási tevékenység fokozódásának folytatódása alapján a 2016-ra tervezett fordítási igények növekednek, e kiszervezés 9,5 millió eurós költségvetésnek felel meg, amely egyébként a 2015-re megállapított oldalankénti árral azonos oldalankénti áron alapul (34 euró). Ennek hozzá kell járulnia a fordítási hátralékok felhalmozódásának elkerülésére irányuló, állandó erőfeszítésekhez. Egyébként e költségvetési jogcím előirányzatainak egy része ( euró, szemben a 2015-ös euróval) az intézményközi együttműködési tevékenységek Bíróságra eső részének a finanszírozására vonatkozik, amelynek a hatékonyság javításában játszott fontos szerepét hangsúlyozni kell (fordítást segítő eszközök fejlesztése/tökéletesítése, közös terminológiai adatbázis stb.). Ezen előirányzatok jelentős emelkedését nagyrészt az Euramis projekt költségének emelkedése (+ 31 %) magyarázza: ezen emelkedés a Bizottság azon döntéséből fakad, hogy most első alkalommal kiszámlázza a személyzeti költségeket is, ami megdrágítja az intézményközi együttműködés költségeit Egyéb személyi költségek A 1 6. alcím előirányzatai euróval (azaz a évi folyó költségvetés ugyanezen alcíméhez viszonyítva + 13,76 %-kal) változtak.