Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai program

Átírás

1 Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai program

2 Tartalomjegyzék A) NEVELÉSI PROGRAM I. Bevezető, előzmények II. Általános feltételek II/1. Tárgyi feltételek II/2. Személyi feltételek III. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, III/1. Alapelveink III/2. Céljaink III/3. Feladataink III/4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai III/5. A néptáncoktatás cél- és feladatrendszere, funkciói IV. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok V. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok V/1. Feladatok V/2. A személyiségfejlődést, illetve a közösségfejlesztést segítő tanórán kívüli tevékenységek VI. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek VII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái VII/1. A szülő és a pedagógus közti együttműködés VII/2. A tanuló és a pedagógus közti együttműködés VIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1

3 B.)TANTERV I. A néptánc tanszak általános fejlesztési követelményei I/1. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén II. A tanszak tantárgyai III/1. Óraterv III/2. Évfolyami tematika IV. Az új helyi tanterv bevezetésének ütemezése V. Tananyag, követelmény és a tantárgyak szakirányú feladata a néptánc tanszakon évfolyamonként V/1. Előképző 1. évfolyam V/2. Előképző 2. évfolyam V/3. Alapfok 1. évfolyam V/4. Alapfok 2. évfolyam V/5. Alapfok 3. évfolyam V/6. Alapfok 4. évfolyam V/7. Alapfok 5. évfolyam V/8. Alapfok 6. évfolyam V/9. Továbbképző 7. évfolyam V/10. Továbbképző 8. évfolyam V/11. Továbbképző 9. évfolyam V/12. Továbbképző 10. évfolyam V/13. Tehetséggondozó csoport alapfok 5. véfolyamtól továbbképző 10. évfolyamig VII. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feltételei, módja, követelményei és értékelése VII/6.1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei VII/6.2. Az alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatanak meghatározásának módja VII/6.3. Az alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés VII/6.4. Az alapvizsga és záróvizsga minősítése VIII. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök VIII/1. A tankönyveik, taneszközök kiválasztásának elvei VIII/2. Ajánlott irodalom Záradék 2

4 A.)NEVELÉSI PROGRAM I. Bevezető, előzmények Az Alba Tánc Közhasznú Társaság 2003-ban alakult, tevékenységi körébe általános és középfokú oktatás, szakmai középfokú oktatás, máshova nem tartozó felnőttoktatás, valamint alapfokú oktatás tartozik. Az alapfokú művészetoktatás keretein belül már az 1997/98-as tanévtől kezdve folyt néptáncoktatás a székesfehérvári Táncházban az Alba Regia Táncegyesület támogatásával, de a 2002/2003-es tanévig a bodajki Hang-Szín-Tér- Művészeti Alapiskola kihelyezett tagozataként működtek a csoportok. A 2003-as évre kialakult tárgyi, technikai és személyi feltételek azonban megadták a lehetőségét az önálló művészeti iskola, az megalakulásának. Intézményünk az Európa-díjas Alba Regia Táncegyüttes táncművészeti műhelye köré épült, amelyben a Csokonai-díjjal kitűntetett Botos József alkotó koreográfus és tanítványai saját kialakított módszereik szerinti tanítás folyik. A hatéves korosztálytól a 23 éves korosztályig 12 évfolyamon tanulnak hallgatóink. Iskolánk megfelelő intézményi háttérrel rendelkezik, tanulói főként a városból, illetve Fejér megyéből kerülnek ki. II. Általános feltételek Intézmény neve: OM azonosító: Alapítás éve: Alapító és fenntartó neve: Alba Tánc Nonprofit Kft. (Alba Tánc Közhasznú Társaság jogutódja) Alapító és fenntartó címe: 8000 Székesfehérvár, Pancsovai u. 25. Intézmény típusa: Alaptevékenysége: Intézmény székhelyének címe: A felvehető maximális gyermek/tanulólétszám: alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú művészeti oktatás táncművészeti ág, nappali munkarend szerint 400 fő 8000 Székesfehérvár, Malom u. 6. (Táncház) 400 fő (táncművészet) Évfolyamok száma: 12 (2 előképző, 6 alapfokú, 4 továbbképző) Oktatott művészeti ágak: Tanszak: Működési terület: Beiskolázási körzet: Az intézmény jogállása: Táncművészet néptánc Fejér megye Fejér megye önálló jogi személy 3

5 II/1. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink más művészetoktatási intézményekéhez képest kiemelkedőek (zárt láncú számítógép-hálózat, projektor, számítógépes terminál stb ), ezeket a feltételeket az Alba Regia Táncegyesület biztosítja az intézményünkkel kötött együttműködési megállapodás alapján. a./ Az iskola épülete/i/nek legfőbb jegyei: Főépület: Táncház A Táncház épületében induló iskola igen kedvező helyen helyezkedik el, Székesfehérvár belvárosában. Busszal is könnyen elérhető több irányból, vidékről is, így a bejáró gyerekek is könnyen megközelíthetik. Az épület 1995-ben épült, nagyon jó állapotban van a folyamatos karbantartások miatt. Benne évek óta több száz gyermek nevelése-oktatása folyik, ennek köszönhetően a feladatok ellátásához szükséges körülmények adottak. A Táncházban tartott rendezvények miatt a hely gyakran látogatott, a városban jól ismert. b./ c./ Az intézmény helyiségei: Lásd. 1. számú melléklet Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei Lásd. 1. számú melléklet II/2. Személyi feltételek Lásd. 2. számú melléklet III. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, III/1. Alapelveink Iskolánk alapelve az Európa-díjas Alba Regia Táncegyüttes táncművészeti iskolájának továbbvitele művészeti iskolai keretek között, amelyben a Csokonai-díjjal kitűntetett Botos József alkotó koreográfus és tanítványai saját kialakított módszereik szerinti tanítás folyik. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. III/2. Céljaink Célunk, hogy a tanulókat felkészítsük az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra, és a tehetséges hallgatókat a táncművészeti pályára irányítsuk. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével 4

6 lehetőséget teremtünk a tanulóink számára az életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. III/3. Feladataink Alapvető feladatunk, hogy elmélyítsük a tanulókban a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést, megismertessük nemzeti, népi hagyományainkat, továbbá fejlesszük a tánc komplexításából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységet. Az intézmény speciális feladatai közé tartozik a város képviselete itthon és külföldön egyaránt. III/4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munkát szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározott tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportba oszthatók: - Közvetlen módszerek: amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. - Közvetett módszerek: amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Az iskolánk pedagógusai által leggyakrabban alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások, a szokások kialakítását célzó beidegző módszerek: - ösztönzés, - gyakoroltatás, - segítségadás, - ellenőrzés, - követelés, - értékelés, - közös célok kitűzése, elfogadtatása, - hagyományok kialakítása, - magatartási modellek bemutatása, közvetítése, - tények, jelenségek bemutatása, - műalkotások bemutatása, - a nevelő személyes példamutatása, - a nevelő részvétele a tanulói közösségek tevékenységében, - a követendő egyéni és csoportos minta kiemelése a közösségi életből, - tudatosítás-meggyőződés kialakítása, - magyarázat, beszélgetés, - a tanulók önálló elemző munkája. Az eredmények elérését az alábbi tevékenységek, élményszerű tapasztalatok segítségével valósítjuk meg: - gyakorlati tevékenységek, - kreatív feladatok, - pozitív élmények, - alkotó típusú tevékenységek. 5

7 Nevelési céljaink megvalósítását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha művészeti iskolás diákjaink legalább hetven százaléka az alapfok utolsó évfolyamán: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás terveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy az elsajátított táncművészeti tudását a későbbiekben gyarapítsa, társas kapcsolataiban a környezetére is pozitívan hatva hasznosítsa. III/5. A néptáncoktatás cél- és feladatrendszere, funkciói Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy az érdeklődő tanulók számára biztosítsa készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejezőképességeik kibontakoztatásáát, tehetségük gondozását. Olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség- és személyiségfejlesztésen van. Feladata az integrált oktatás-nevelés megvalósítása, és elsősorban az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciaterület fejlesztése. A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. Középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. Előtérbe került a helyi táncanyag, tánchagyomány tanításának elsődlegessége. A tanterv spirális elrendezése lehetővé teszi, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történő oktatás kereteit, lehetőségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése a képességek fejlesztésének lehetséges színtere. Lehetővé teszi mindenki számára beleértve a hátrányos helyzetű gyermekeket is az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését. IV. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az alapfokú művészeti oktatás-nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos kiemelt feladataink: - az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása; 6

8 - az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása; - az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése; - a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása; - a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, a nemzeti, népi hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése; - az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti érdeklődés felkeltése, más népek kultúrájának tisztelete, nyitottság a különböző szokások, kultúrák, vallások iránt, az érdeklődés felkeltése ezek megismeréséhez; - a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges és kulturált életmódra való törekvés igényének kialakítása. V. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok V/1. Feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat, mintákat gyűjthetnek. Erősíteni kell a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normákat, ki kell alakítani, ápolni kell ezek formai kereteit és a tevékenységek rendszerét. V/2. A személyiségfejlődést, illetve a közösségfejlesztést segítő tanórán kívüli tevékenységek a) Táncházak, bemutatók, rendezvények A tanulók fejlődését segítik a rendszeres táncházak, melyeket az iskolában havonta, és az iskolai szintű rendezvények, melyeket évi 4-5 alkalommal szervezünk. b) Tanulmányi versenyek A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik. c) Tanulmányi kirándulások, színházlátogatások A tanulmányi kirándulásokat és a színházlátogatásokat igény szerint szervezzük évente egykét alkalommal. A programokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 7

9 A színházlátogatások alatt elsősorban táncszínházi előadások megtekintését értjük. A tanulmányi kirándulások a tantervben szereplő tananyagra épülnek (pl. mohai tikverőzés, mohácsi busójárás). d) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit (könyvtár), illetve eszközeit (pl. videó, CD-lejátszó, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. VI. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A Pedagógiai lexikon szerint tehetségről beszélünk, ha az egyén valamilyen tevékenységben vagy tevékenységkomplexusban az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes. Iskolánk pedagógiai elve alapján fő feladatának tekinti a tehetséggondozást. Különböző családi háttérrel, született vagy kialakult adottságokkal rendelkező gyerekeket különböző tevékenységformákkal ösztönzünk, hogy a meglévő adottságokat képességekké fejlesztve, a tehetségüket minél több területen kibontakoztathassák. Iskolánkban több tevékenységi forma szolgálja a képességek fejlesztését, az önkifejezés megvalósulását, a tehetséggondozást. Ezek a következők: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a tehetséggondozó foglalkozások ( B tagozatra irányítás a művészeti tagozaton), - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, kulturális stb.), találkozók, - a szabadidős foglalkozások (pl. színház-, múzeum- és hangverseny-látogatások), - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás segítése. Iskolánkban a tanulók ezen szervezeti formák között nagyon sok területen fejleszthetik képességeiket, melyek elsősorban a népművészet illetve a népzene, néptánc köré csoportosulnak. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. (Konkrétumok az éves munkatervben találhatók.) Továbbá a tehetséges tanulók heti 2 órában A5 évfolyamtól T10 évfolyamig Néptánctehetséggondozó órán vehetnek részt. A tanulókat elsősorban a szaktanárok javasolják a csoportba hozzáállásuk, tehetségük, eredményeik alapján. De ha a csoport létszáma megengedi, csatlakozhatnak a csoporthoz olyan tanulók is, akiket tanáraik nem választottak, nincsenek kimagasló eredményeik, de kellő elhivatottságot éreznek magukban a szakmai fejlődés és a néptánc iránt. 8

10 VII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái VII/1. A szülő és a pedagógus közti együttműködés A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőségei: - személyes tájékoztatás az iskola szülői értekezletein, - tájékoztatólevél, amelyben ismertetjük a szülőkkel a beiratkozás és a tanév rendjét, értesítjük őket a különböző rendezvényeinkről, - a szülők bármikor bejöhetnek az intézménybe ügyfélfogadási időben, illetve időpontot egyeztethetnek az intézmény vezetőivel, pedagógusaival. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Továbbá lehetőséget biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolán kívüli prgoramokon gyermekükkel együtt részt vehessenek, ismerkedhessenek más szülőkkel, jobban megismerjék egymást a pedagógusokkal. VII/2. A tanuló és a pedagógus közti együttműködés A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és a csoportvezetők tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer, - az iskolavezetés az iskola faliújságján az aktuális feladatokról, az elért eredményekről stb., - a csoportvezetők a tanórák keretében. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, az iskola vezetésével, a nevelőtestülettel. VIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény megalakulása óta fejleszti eszközeit, és lehetőség szerint folyamatosan újítja eszköztárát. A csoportvezetőknek minden tanév végén be kell nyújtani a következő évre vonatkozó eszközigényüket, hogy a következő tanév elejére minden biztosított legyen. 1 db tábla vagy flipchart 1 db történelmi Magyarország térkép vagy néprajzi térkép Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Néprajzi kézikönyvek, lexikonok, videó és/vagy DVD filmek A tanulólétszámnak megfelelő, a tanévzáró bemutatókhoz szükséges, megfelelő népviseletek, lábbelik. 9

11 A zárt láncú számítógép-hálózatot, a projektort, a számítógépes terminált stb ), valamint az intézmény jelmez- és táncos eszköztárát az Alba Regia Táncegyesület biztosítja az intézményünkkel kötött együttműködési megállapodás alapján. (A felszerelések, eszközök listáját lásd az 1. számú mellékletben.) Iskolai szabályozó dokumentumok - Szervezeti és Működési Szabályzat, - Házirend, - Minőségirányítási Program (részeként a Pedagógus-értékelési rendszer), - Továbbképzési Program, - Beiskolázási terv, - Belső ellenőrzési Szabályzat, - Vizsgaszabályzat, - Adatvédelmi és iratkezelési Szabályzat, - Munkavédelmi Szabályzat, - Tűzvédelmi Szabályzat, - Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv, - Számviteli politika (azon belül leltározási és selejtezési szabályzat, bizonylati szabályzat), Nyilvántartási dokumentumok - jelentkezési lapok és nyilatkozatok, - beiratkozási napló, - törzslapok, - csoportos haladási, mulasztási és foglalkoztatási napló, - vizsgajegyzőkönyvek, - bizonyítványkönyv, - nyilvántartás és jegyzőkönyv a tanuló és gyermekbalesetekről, - éves tanmenetek, - éves munkaterv, - tantárgyfelosztás, - órarend. 10

12 B.)TANTERV Tantervünk Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja (27/1998. (VI.10.) MKM rendeletnek a 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelettel való módosítása alapján, illetve Majoros Róbert Mezőföldi táncok tanmenet-kiegészítő c. kiadvány útmutatásai szerint készült. I. A néptánc tanszak általános fejlesztési követelményei A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. I/1. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén Szakmai kompetenciák A táncos képességek készségek jártasságok kialakítása és fejlesztése A hagyományos népi játékmód ismerete Korszerű szemléletmód kialakítása a népi kultúra népélet összefüggő rendszerének értelmezéséhez A tánc általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemző viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése A színpad általános törvényszerűségeinek megismertetése Előadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék fejlesztése A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbővítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés A vizuális memória és a képzelőerő fejlesztése A kreativitás és a testi lelki állóképesség fejlesztése A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása Társas kompetenciák A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása A másság elfogadásának képessége Az önálló döntéshozatal képessége Kezdeményezőkészség, egyéni feladat és szerepvállalás 11

13 A kapcsolatteremtő képesség fejlesztése A szabálytudat kialakítása A csoportnorma kialakítása A segítő életmódra nevelés s a szociális érzékenység fejlesztése A közösségi szemlélet kialakítása A környezet megóvásának fontossága Az egészséges életmód igénye Módszerkompetenciák Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A hatékony önálló tanulásra nevelés Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés Nevelési céljaink megvalósítását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha művészeti iskolás diákjaink legalább hetven százaléka az alapfok utolsó évfolyamán: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás terveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy az elsajátított táncművészeti tudását a későbbiekben gyarapítsa, társas kapcsolataiban a környezetére is pozitívan hatva hasznosítsa, - ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. II. A tanszak tantárgyai NÉPTÁNC A néptáncoktatás tantervi programjának fontos feladata a tanulók kompetenciaalapú fejlesztése. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és művészetek iránt, fejleszti a kapcsolatépítést az emberekkel, az időgazdálkodást, fejleszti a tanulók megérző képességét, intuícióját, kreativitásukat, improvizációs képességüket, készségüket. Fejleszti a tanulók szocializációs, kommunikációs készségét, kezdeményező készségét, kulturális tudatosságát, általános műveltségét. Lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének, mozgáskultúrájának sokoldalú fejlesztésére, fizikai állóképességük, ügyességük, cselekvő biztonságuk, ritmusérzékük, hallásuk, tér és formaérzékenységük fejlesztésére, gazdagítására. Figyelembe veszi az egyéni adottságokat, az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat. Alkalmazkodik a helyi igényekhez és hagyományokhoz. Lehetőséget teremt a különböző életkorban a képzésbe bekapcsolódó tanulók számára az életkornak megfelelő szintű 12

14 képzés megvalósítására. Célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára az életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. FOLKLÓRISMERET A konkrét népszokások megismertetésén keresztül a tanulók előtt fel kell tárni a néphagyomány ünnepi rítusainak formai és tartalmi összetevőit, megjelenését. Világítson rá a hagyomány folyamatosan változó természetére, egykori történeti rétegeire, eredetére. Tegye élményszerűvé a jeles napok és ünnepi szokások megismerését. Aktualizálja az emberi élet fordulóihoz fűződő hagyományokat, szokásokat. A gyermekjátékok és táncok táji és történeti megismertetésével a gyakorlati képzésben elsajátított ismeretek rendszerezéséhez nyújtson segítséget. TÁNCTÖRTÉNET A tantárgy járuljon hozzá saját tánckultúránk történetének megismeréséhez, a magyarságtudat erősítéséhez, a tanulók kommunikációs készségeinek fejlődéséhez, a más népek kultúrája iránti érdeklődés felkeltéséhez, a tantárgyhoz tartozó terminológiák használatához, igényes képi és hanganyag megismeréséhez, a táncművészet iránti érdeklődéshez, az arra fogékony közízlés fejlesztéséhez III/1. Óraterv Évfolyamok Előképző I.: heti 4 óra évi 144 óra Előképző II.: heti 4 óra évi 144 óra Alapfok 1-6.: heti 4 óra évi 144 óra Továbbképző: 7-8.: heti 4 óra évi 144 óra 9-10.: heti 4 óra évi 144 óra 13

15 Tantárgy Összevont osztályok esetén: Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző Főtárgy: népi játék 2 2 Főtárgy: néptánc Kötelező tantárgy: folklórismeret Kötelező tantárgy: tánctörténet 1 1 Választható tantárgy: népi játék 2 2 Választható tantárgy: Néptánc Összes óra További választható tantárgy: Néptánctehetséggondozás A1-A2-A3-A4: Főtárgy: Néptánc heti 3 óra Kötelező tantárgy: Folklórismeret (A3-A6) heti 1 óra Néptánc (A1-A2) heti 1 óra A3-A4-A5-A6: Főtárgy: Néptánc heti 3 óra Kötelező tantárgy: Folklórismeret (A3-A6) heti 1 óra T7-T8-T9-T10: Főtárgy: Néptánc heti 3 óra 14

16 Kötelező tantárgy: Tánctörténet (T9-T10) heti 1 óra Folklórismeret (T7-T8) heti 1 óra III/2. Évfolyami tematika Előképző I.: Főtárgy: Népi játék heti 2 óra évi 72 óra Választható tantárgy: Népi játék heti 2 óra évi 72 óra Előképző II.: Főtárgy: Népi játék heti 2 óra évi 72 óra Választható tantárgy: Népi játék heti 2 óra évi 72 óra Alapfok 1-2.: Főtárgy: Néptánc heti 4 óra évi 144 óra Alapfok 3-6.: Főtárgy: Néptánc heti 3 óra évi 108 óra Kötelező tantárgy: Folklórismeret heti 1 óra évi 36 óra Továbbképző: 7-8.: Főtárgy: Néptánc heti 3 óra évi 108 óra Kötelező tantárgy: Folklór ismeret heti 1 óra évi 36 óra 9-10.: Főtárgy: Néptánc heti 3 óra évi 108 óra 15

17 Kötelező tantárgy: Tánctörténet heti 1 óra évi 36 óra Összevont osztályok esetén: A1-A2-A3-A4: Főtárgy: Néptánc heti 3 óra évi 108 óra Kötelező tantárgy: Folklórismeret (A3-A4) heti 1 óra évi 36 óra Kötelező tantárgy (Főtárgy): heti 1 óra Néptánc (A1-A2) évi 36 óra A3-A4-A5-A6: Főtárgy: Néptánc heti 3 óra évi 108 óra Kötelező tantárgy: Folklórismeret heti 1 óra évi 36 óra T7-T8-T9-T10: Főtárgy: Néptánc heti 3 óra évi 108 óra Kötelező tantárgy: Tánctörténet (T9-T10) heti 1 óra évi 36 óra Kötelező tantárgy: Folklórismeret (T7-T8) heti 1 óra évi 36 óra Tehetséggondozás: Választható tantárgy A5-A6-T7-T8-T9-T10: Néptánc heti 2 óra évi 72 óra 16

18 IV. Az új helyi tanterv bevezetésének ütemezése 2013/ / / / / /19. Előképző 1. HT HT HT HT HT HT Előképző 2. HT HT HT HT HT HT Alapfok 1. HT HT HT HT HT HT Alapfok 2. HT HT HT HT HT HT Alapfok 3. HT HT HT HT HT HT Alapfok 4. HT HT HT HT HT HT Alapfok 5. HT HT HT HT HT 2011 HT Alapfok 6. HT HT HT HT HT HT 2011 Továbbképző 1. HT HT HT HT HT HT Továbbképző 2. HT HT HT HT HT HT Továbbképző 3. HT HT HT HT HT HT Továbbképző 4. HT HT HT HT HT HT / / / / / /2025. Előképző 1. HT HT HT HT HT HT Előképző 2. HT HT HT HT HT HT Alapfok 1. HT HT HT HT HT HT Alapfok 2. HT HT HT HT HT HT Alapfok 3. HT HT HT HT HT HT Alapfok 4. HT HT HT HT HT HT Alapfok 5. HT HT HT HT HT HT Alapfok 6. HT HT HT HT HT HT Továbbképző 1. HT 2011 HT HT HT HT HT Továbbképző 2. HT HT 2011 HT HT HT HT Továbbképző 3. HT HT HT HT HT HT Továbbképző 4. HT HT HT HT 2011 HT 2011 HT

19 V. Tananyag, követelmény és a tantárgyak szakirányú feladata a néptánc tanszakon évfolyamonként NÉPI JÁTÉK, NÉPTÁNC V/1. Előképző 1. évfolyam A) FEJLESZTÉSI FELADATOK Alapvető mozdulattípusok fejlesztése a játéktevékenység során A ritmus tér térforma fogalmainak kialakítása Az ugrás és forgás technikai előkészítése A tanuló mozgáskészségének, önfegyelmének, kommunikációs képességének, éneklési készségének, játékbátorságának, szabálytudatának fejlesztése A közösségi érzés, a közösséghez tartozás tudatos kialakítása A verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának elősegítése A szocializációs folyamatok fejlesztése B) TANANYAG A játékműveltség felmérése A népi játékokhoz szükséges mozgások, ritmusok, terek, térformák megismertetése Az alapvető mozdulattípusok Játéktípusok (sport küzdő karakterű népi játékok, énekes táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvető zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (előre hátra, jobbra balra, lent fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfűzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhető népi gyermekjátékokból: Mezőföld) C) KÖVETELMÉNY AZ ELŐKÉPZŐ 1. ÉVFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, játékfűzéseket. A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak előtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra, a játéktevékenységre, egyszerű ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással ( 2 * 2/4-es). A tanuló ismerjen: - legalább 5 kiszámolót, 10 különböző típusú játékot ill. népi gyermekdalt. 18

20 V/2. Előképző 2. évfolyam NÉPI JÁTÉK, NÉPTÁNC A) FEJLESZTÉSI FELADATOK A mozgáskészség, alapvető kombinációs képesség fejlesztése a mozgás és játéktevékenység során A ritmus tér térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban Az ugrás és forgástechnika fejlesztése A játékműveltség, játékbátorság, szabálytudat, önfegyelem és kezdeményezőképesség fejlesztése A kommunikációs és éneklési képesség fejlesztése, a verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának kialakítása A kreatív játékos tevékenység valamint a mozgásos és verbális önkifejezés ösztönzése, a közösségépítés megvalósítása, a szocializációs folyamatok fejlesztése B) TANANYAG Az alapvető mozdulattípusok variációs lehetőségeinek valamint az ugrás típusainak megismertetése Az improvizációs tevékenység előkészítése, a játékismeret bővítése Játéktípusok (sport küzdő karakterű népi játékok, énekes táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvető zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (előre hátra, jobbra balra, lent fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfűzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhető népi gyermekjátékokból: Mezőföld) C) KÖVETELMÉNY AZ ELŐKÉPZŐ 2. ÉVFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló ismerjen: A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfűzéseket. Ismerjen legalább 10 kiszámolót, 10 különböző típusú játékot ill. népi gyermekdalt. Legyen képes: A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, játékfűzéseket. A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak előtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra, a játéktevékenységre, egyszerű ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással ( 4 * 2/4-es). 19

21 V/3. Alapfok 1. évfolyam NÉPTÁNC A) FEJLESZTÉSI FELADATOK A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra Az ugrástechnikák fejlesztése, a népijáték ismeret bővítése, az alapvető táncos alakzatok fogalmi rendszerének kialakítása és alkalmazása A ritmus tér térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban A játék központi szerepének megtartása Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése A játékbátorság, a kezdeményezőkészség, az improvizációs készség, a ritmuskészség és a mozgáskoordináció fejlesztése Az éneklési kedv, a társak előtti kommunikáció ösztönzése, közösségfejlesztés, a helyi szokások és normák kialakítása B) TANANYAG Táncelőkészítő gimnasztika, tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltő játékok Énekes táncos népi gyermekjátékok: (szerepjátékok, párválasztó játékok) a páros tánc előkészítése Táncgyakorlat: Az ugrós és a csárdás tanítását előkészítő táncos mozdulatok megismertetése Ugrós táncok előkészítése csoportos formában Csárdás motívumok (egylépéses, kétlépéses, tovahaladó) csoportos formában Eszközhasználat előkészítése (babzsák, karika, ugrókötél, bot, üveg) Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga Hagyományőrzés: saját táncrégió gyermekjátékai és táncai - dél-dunántúli ugrós alapmotívumok (cifra, höcögő, lengető, térdütögető, csapások és ezek variációi, keresztező futó, vonulós-dudálós motívumok), - eszközös táncok (fiúknak kanásztánc, sudridom, lányoknak üveges), - mezőföldi leányjáték motívumai. Koreográfia: népi gyermekjáték vagy népi gyermekjáték és tánc Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, 2/4 es lüktetés Népi ének: a választott táncanyaghoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései C) KÖVETELMÉNY AZ ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfűzéseket és játékszabályokat, az ugrós és a csárdás technikai elemeit, a tánc közbeni eszközhasználatot. A tanuló legyen képes a játéktevékenységre, együttműködésre, feladatvállalásra, a 20

22 tánctechnikai elemek alkalmazására, improvizációra, a rövid táncetűd folyamatainak felidézésére, koreográfia bemutatására, a ritmikai gyakorlatok megvalósítására. NÉPTÁNC V/4. Alapfok 2. évfolyam A) FEJLESZTÉSI FELADATOK A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra Az ugrások különbözőségeinek, hasonlóságainak összevetése A fizikai kontaktus megteremtésének elősegítése A csárdás mozgáselemeinek előkészítése A zenei lüktetésrendhez történő igazodás hangsúlyainak felfedezése, alkalmazása Ritmus tér térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban A játékbátorság, a kezdeményezőkészség, az improvizációs készség, a ritmusérzék, a hallás, a ruganyosság, a térdhasználat, a kapcsolatteremtő képesség és az eszközhasználat fejlesztése Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése Az éneklési kedv, a társak előtti kommunikáció ösztönzése, közösségfejlesztés, a helyi szokások és normák kialakítása B) TANANYAG Táncelőkészítő gimnasztika, tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás (séta, járás, futás, ridázás) lenthangsúly fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, eszközhasználat, csapások, gesztusok Énekes táncos népi gyermekjátékok: a játékismeret bővítése, a játék központi szerepének megtartása, (szerepjátékok, párválasztó játékok) kör és páros tánc előkészítése Táncgyakorlat: Az ugrástechnikáknak, a súlyvétel lehetőségeinek, az ugrós táncelemeknek és az összekapaszkodási módoknak a megismertetése A Dunai táncdialektus ugrós táncai közül választott, a helyi tantervben meghatározott táncanyag (csoportos, páros): Rábaköz vagy Mátyusföld A Dunai táncdialektus eszközös táncai közül a helyi tantervben meghatározott táncanyag bevezetése (szóló): Rábaköz vagy Mátyusföld Csárdás motívumok (egylépéses, kétlépéses) páros formában Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga- ugrós motívumok Rábaközből (kopogós, sarkas cifra,ugrócsapó és variánsai, terpeszcsapó), csárdás, - verbunk-motívumok (tapsbemérő, fodrulós és variációi, lengető-séta, pattintó csapó, hegyező), váskatánc, - köcsögös, vitnyédi párnás tánc, polgári táncok, - felcsíki polgári táncok (gólyás, öreg zsidó tánca, héjsza, kezes), Táncfolklorisztika: az ugrós tánctípus fogalma, formai lehetőségei, összekapaszkodási módok, a tánctípus főbb jellemzői 21

23 Hagyományőrzés: a saját táncrégió gyermekjátékai és táncai (Mezőföld) Koreográfia: népi gyermekjáték és tánc és/vagy ugrós eszközös táncok Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, a duda, a hosszúfurulya Népi ének: a Dunai táncdialektusból választott tánchoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok (Rábaköz) Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok C) KÖVETELMÉNY AZ ALAPFOK 2. ÉVFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló ismerje a tanult táncanyagot, az énekes táncos gyermekjátékok cselekményét, szövegét és dallamát, a tánc közbeni eszközhasználatot. A tanuló legyen képes a közösségen belüli aktív tevékenységre, a tanult táncanyag újraalkotására, improvizációra, a tanult koreográfia bemutatására, a ritmikai gyakorlatok megvalósítására, a tanórákon megfelelő fizikai és szellemi erőnléttel való részvételre. NÉPTÁNC V/5. Alapfok 3. évfolyam A) FEJLESZTÉSI FELADATOK A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra A ritmus tér térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban Az ritmikai, plasztikai, dinamikai fogalmak kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően Az ugrós tánc ritmikai, plasztikai, dinamikai lehetőségeinek, a táncszerkesztés elveinek és a táncok elnevezésének megismertetése az adott tájegység illetve funkció szerint A gesztusmozdulat fogalmának kialakítása Az eszközhasználat lehetőségeinek bővítése A táncalkalmak megismerése, a viselkedésmódok, illemszabályok, a megfelelő táncos magatartás elsajátítása A zenei lüktetésrendhez történő igazodás hangsúlyainak tudatosítása Az improvizációs készség, az előadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség fejlesztése A közösséghez tartozás, kötődés erősítése, a másságot elfogadó attitűd valamint a nemi identitás erősítése Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése B) TANANYAG Táncelőkészítő gimnasztika, tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás (séta, járás, futás, ridázás) lenthangsúly 22

24 fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros fogás, kargesztusok, térirányok gyakorlatai, csapások, gesztusok Énekes táncos népi gyermekjátékok: a játékismeret bővítése, a játék központi szerepének megtartása (szerepjátékok, párválasztó játékok) a kör és páros táncok előkészítése Táncgyakorlat: A Dunai táncdialektus ugrós eszközös táncai közül választott tánc elmélyítése, a tananyag bővítése: Somogy A Tiszai táncdialektus csárdásai közül választott tánc bevezetése A verbunk előkészítése, a választott verbunk és csárdás elemeinek, a jellegzetes összekapaszkodási módoknak a megismerése: Szatmár, Hegyköz Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga: somogyi karikázó, rábaközi eszközös táncok Táncfolklorisztika: az ugrós tánc fejlődése, formái, a csárdás jellemző vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, a táncos magatartás jellemzői, tánckezdő szokások, a táncok földrajzi, történelmi háttere Hagyományőrzés: a saját táncrégió gyermekjátékai és táncai (Mezőföld) Néptánc: - Felső-Tisza-vidéki verbunk, lassú és friss csárdás (különböző csárdások, cifravariációk, hegyezők, bokázók, kisharang, keresztező, fonás előre-hátra,átvetős, lábfelhúzós /csizmaszár-ütő/, páros forgó, kiforgató, lányoknak forgások, fiúknak csapások), hajlikázó (vonulósok, kapuzók, egyéni szatmári figurák), - az eddig tanult mezőföldi táncok ismétlése. Koreográfia: az ugrós eszközös vagy a csárdás táncanyagából Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, a hangszerek funkciója, játékmódja, jellegzetes hangszer együttesek, Népi ének: a választott tánchoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései C) KÖVETELMÉNY AZ ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló ismerje a választott ugrós, verbunk és csárdás elemeit, a tanult népdalok szövegét, dallamát, a tanult hangszereket, a tanult táncok földrajzi elhelyezkedését. A tanuló legyen képes az ugrós és eszközös ugrós, valamint csárdás elemekből csoportosan és párban történő improvizációra, a tánctípus fogalmának meghatározására, a tájegységek, falvak földrajzi meghatározására. 23

25 Folklórismeret A) FEJLESZTÉSI FELADATOK A játék és táncalkalmak szerepének megismertetése a faluközösség és az egyén életén keresztül, a kommunikációs képesség, verbális kommunikáció, szocializációs készség, közösségérzet, a tér és időbeli tájékozódás fejlesztése A tananyaghoz kapcsolódóan más művészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés B) TANANYAG A gyermekkorhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, jeles napok és ünnepi szokások megismertetése Gyerekszületés, gyermekkor Jósló praktikák a gyermek születése előtt Komatál hagyománya Keresztelő A gyermek befogadása, helye a családban és a falu társadalmában Az anya avatása Munkára nevelés, gyermekmunka A gyermekek játékalkalmai és táncalkalmai A munkavégzéshez kötődő játékalkalmak /libalegeltetés, kalákamunkák/ A játszó helyszíne, időpontja, a falu társadalmi életében betöltött szerepe A tánc tanulása Gyermeklakodalmas (a felnőttek világának szokások, táncok, zenei kultúra tanulása) A gyerekek táncalkalmai (kukoricabál, pulyabál, aprók tánca, serketánc) Az évkör ünnepei gyermekszemmel Szent Miklós napja Jézus születésének története Óévbúcsúztató és évkezdő szokások Szent Balázs napja, Balázsjárás Szent Gergely napja, Gergelyjárás Húsvét vasárnapjának és hétfőjének szokásai Pünkösdi királynéjárás C) KÖVETELMÉNY AZ ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló ismerje az év során tanult jeles napok elhelyezkedését a naptárban, a gyermekkor jeles eseményeit, játék és táncalkalmait A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a társak előtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására 24

26 V/6. Alapfok 4. évfolyam NÉPTÁNC A) FEJLESZTÉSI FELADATOK A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra A körtáncok technikai előkészítése A táncszerkesztés elveinek, az összekapaszkodási módok variációs lehetőségeinek megismertetése, a táncos partnerkapcsolat kialakítása A táncalkalmak megismerése, a viselkedésmódok, illemszabályok, a megfelelő táncos magatartás elsajátítása A zenei lüktetésrendhez történő igazodás hangsúlyainak tudatosítása Az improvizációs készség, az előadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség fejlesztése A közösséghez tartozás, kötődés erősítése, a másságot elfogadó attitűd valamint a férfi és női szerepből adódó viselkedésmódok szerint a nemi identitás erősítése Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése B) TANANYAG Táncelőkészítő gimnasztika, tánctechnika: alapvető mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, forgások, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltő játékok, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás, lenthangsúly fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros forgás, térirányok, forgások, csapások, gesztusok (kar, láb) Táncgyakorlat: A Dunai táncdialektus ugrós eszközös táncai közül választott tánc elmélyítése: Rábaköz A Tiszai táncdialektus csárdásai közül választott tánc ismeretének bővítése, ritmikai, plasztikai, dinamikai lehetőségeinek megismertetése A Tiszai táncdialektus verbunkjai közül választott tánc bevezetése Ismerkedés a Déli körtánc dialektussal: Somogyi karikázó Az évfolyam célkitűzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzőknek megfelelő tánctípus anyaga: szatmári botoló, hajlikázó - Ismerkedés z Erdélyi dialektus területéről kiválasztott táncrenddel - széki táncrend négyes és csárdás (bekezdő, lépő, váltó, seta-cifra, kopogók, páros forgók), lassú (szép páros összefogódzás, lassú lépő helyben, fordulva, előre-hátra haladva), - porka-hétlépés motívumok (ropogtató, páros forgás, előre-hátra lépő, lány kiforgatása, csapás-díszítés), - fiúknak sűrű és ritka tempo (bekezdő, kopogó, csapások, lezárók, lábkörzések, figurák), - lányoknak rábaközi karikázó (kapuzók, ingó, csárdás, lépő, rida, ridaváltó, belépő), - moldvai táncok (ördögtánc, kecskés, hoina, tiszti szerba, öves, félöves, tűz lángja, bulgarszkaja). Táncfolklorisztika: a csárdás fejlődése, formái, jellemző vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, a táncos magatartás jellemzői, tánckezdő szokások, a táncok földrajzi, történelmi háttere 25

27 Hagyományőrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élő nemzetiségek tánchagyományát is (Mezőföld, német) - mezőföldi táncok (Mezőkomárom - kopogós, páros ugrós, kanásztánc, seprűtánc, üvegcsárdás). Koreográfia: az ugrós eszközös vagy a csárdás táncanyagából Zenei ismeretek: a Tiszai dialektus jellegzetes hangszerei (cimbalom, klarinét, tekerő) parasztbanda, cigánybanda, a hangszerek funkciói, játékmódja, 4/4 es lüktetés, nyújtott ritmus, éles ritmus Népi ének: a választott csárdásokhoz és karikázókhoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Viseletek: jellemző viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései C) KÖVETELMÉNY AZ ALAPFOK 4. ÉVFOLYAM ELVÉGZÉSE UTÁN A tanuló ismerje a tánctípus, táncrend fogalmát, a Dunai táncdialektus választott táncait, a tanult koreográfiákat, a népdalok szövegét, dallamát, a hangszereket, a tanult táncok földrajzi elhelyezkedését, a jellegzetes falvakat. A tanuló legyen képes a tánctípus fogalmának meghatározására, a tanult táncok földrajzi elhelyezésére, az elsajátított táncokból történő improvizálásra. FOLKLÓRISMERET A) FEJLESZTÉSI FELADATOK A kommunikációs képesség, a verbális kommunikáció, a szocializációs készség, a közösségérzet és a tér és időbeli tájékozódás fejlesztése A tananyaghoz kapcsolódóan más művészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés B) TANANYAG A tanuló előző évben megszerzett ismereteinek elmélyítése, bővítése A legényélethez, leányélethez, párválasztáshoz, lakodalomhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, rituális cselekmények, jeles napok és ünnepi szokások megismertetése A táncalkalmak jelentőségének megismertetése a párválasztás során Legényélet, leányélet, párválasztás, lakodalom Munkavégzés a serdülő korban Legényavatás, leányavatás Udvarlási szokások, szerelmi élet, és azok színterei Szokásjogok a paraszti társadalomban Leánynéző, háztűznéző, hozomány Leánykérés, eljegyzés, jegyajándék Lakodalmi előkészületek Lakodalmi tisztségviselők, feladatok Lakodalmi szokások, rítusok Legények és lányok játék és táncalkalmai A fonó helyszíne, szerepe a párválasztásban, társas kapcsolatokban 26