Szilágyi Zsombor: A földgáz árát befolyásoló tényezők 22. Hírek 25

Átírás

1 ENERGETIKA M A G Y A R XXIII. évfolyam, 2. szám április Alapította a Magyar Energetikai Társaság Együttműködő szervezetek: Magyar Atomfórum Egyesület, Magyar Kapcsolt Energia Társaság, Magyar Napenergia Társaság, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Felelős szerkesztő: Civin Vilmos Mobil: 06-20/ vcivin@cviker.hu Szerkesztőbizottság: Buzea Klaudia, Civin Vilmos, dr. Czibolya László, dr. Emhő László, dr. Farkas István, dr. Garbai László, dr. Gács Iván, Pocsai Zsófia, Újhelyi Géza, Welsz Ágnes, Zarándy Pál Szerkesztőség: Kiadó: Mérnök Média Kft Budapest, Róbert Károly krt. 90. Telefon: Fax: Laptulajdonos: Magyar Energetikai Társaság 1094 Budapest, Ferenc krt. 23. II. em. 2. Telefon/fax: Tervezőszerkesztő: Büki Bt. Borítóterv: Metzker Gábor Nyomda: Prospektus Kft. Felelős vezető: Szentendrei Zoltán ügyvezető igazgató ISSN: tartalom Gerse Károly: Mekkorák a valódi villamosenergiaárak? Ki fizeti őket? 2 Jászay Tamás, Nieberl Norbert: Elektromos autózás Magyarországon hatások a villamosenergiarendszerre 13 Schróth Ádám: Geotermikus kút modellezése zárt rendszerű hőhasznosítás számítása céljából 18 Jósolni nehéz. Előre jelezni muszáj. Hiszen hogyan hitethetnénk el e nélkül azokkal, akiknél a nagy pénzek pihennek helyesebben várnak izgatottan, hol fialhatnának a legjobban, hogy ne máshová, hanem a mi projektünkbe fektessenek be? Előre kell jelezni a várható energiaigényeket, az árakat és sok minden egyebet. Figyelembe kell venni azt is, hogy ezek egymást is befolyásolják, hatnak egymásra. A jóslás (jövendőmondás, prognóziskészítés, vízió, stratégia kidolgozása, tervezés ebben a sorrendben) komoly tudomány, de önmagában, és legfőképpen amikor olvasható változatban látjuk és elmélyedhetünk benne (feltéve, hogy érdemesnek tartjuk erre áldozni a drága időt), általában kétkedést szül. Hiszen a múlt feltárása sem sikerül mindig tökéletesen, néha utólag derül fény olyan részletekre, amelyek (főleg, ha számszerű adatokról van szó) akár indokolt módosulása a jövőt tervező által korábban figyelembe vett bemenő adatokra is hat. És bizonyára mindenki emlékszik olyan esetekre, amikor a terv nem vált be, nem úgy alakult a korábban megtervezett ár vagy költség, ahogyan azt jövendölték. Ebben a lapszámban két dolgozat is foglalkozik az energia árával. Ki tagadhatná, hogy a jövőbeni áralakulások nagyon erősen befolyásolják az eltervezett (vizionált, kigondolt, elhatározott, jóváhagyott, véglegesített, üzembe helyezett, működő) projektek sorsát? Talán elegendő a mostanában meglehetősen sokat pihenő viszont kiemelkedően jó hatásfokú kombinált ciklusú, gázturbinás erőművekre gondolnunk. Ki hitte volna a tervezésükkor, hogy ily sanyarú sors vár rájuk? Nem meglepő ezek után, hogy a jövő terveiben is sokan kételkednek, mert hiszen nincs is annál egyszerűbb, mint kételkedni, hogy aztán ha megérjük fennen hangoztathassuk, hogy mi megmondtuk! Persze ez nem más, mint visszaélni azzal, hogy a jövő mindig bizonytalan, és sokkal egyszerűbb kétkedni, mint a gyanakvókkal szembe menve bátran az élére állni annak a folyamatnak, amelynek végső sikerében hiszünk. A bizonytalanság és a hit az én olvasatomban párban járnak: az előbbi szüli az utóbbit. Hiszen a hit épp a bizonytalanság csökkentésének eszköze, de ki ne tudna példát mondani arra is, amikor Szilágyi Zsombor: A földgáz árát befolyásoló tényezők 22 Hírek 25 Zsiborács Henrik, Pályi Béla, Pintér Gábor, Lönhárd Miklós, Cseke Botond, Farkas István: Permetezett napelemmodulok hőtechnikai vizsgálata 26 Szendrő Gábor, Börcsök Endre, Török Ádám: csalódni volt kénytelen a saját jövőbelátó képességében? Ugyanakkor aligha lenne jó, ha 100%- os biztonsággal tudnánk jósolni. Különösen, ha ez a képesség nem nekünk, hanem másoknak jutna osztályrészül. A tervezés (stb.) arra való, hogy másokat meggyőzzünk arról, hogy a mi elképzelésünk tényleg megvalósításra érdemes. Nem szabad csodálkoznunk azon, ha a mások tamáskodnak és kérdéseket tesznek fel, ellenvéleményüket hangoztatják, további bizonyítékokat követelnek. Más, az általunk javasolttól eltérő lehetőségek alaposabb, további szempontokat is elemző vizsgálatát szorgalmazzák, esetleg kételkednek a bemenő adatok helyességében, pontosságában. A nem döntés, a tétlenség, a halogatás, a biztos előrejelzésre várás is következményekkel jár: bizonyos határon túl valószínűleg rosszabb, mint felvállalni az esetleges tévedés felelősségét. Nehéz megmondani, hogy a kételkedők mikor járnak közel az igazsághoz, és mikor hihetjük joggal azt, hogy csak az időt húzzák, esetleg a versenytárs szekerét tolják. Ezt akár a demokrácia gyakorlása egyik alapkérdésének is tekinthetnénk. A végső szót (legalábbis eddig) mindig azok mondták ki, akiknél az erszény lapult, mert a pénz és a hatalom ugyancsak párban járnak. Ők azok a fontos személyek, akiket a döntésük meghozatala előtt merthogy általában nem szakértők meg kell győzni valakinek. Akiknek érdekükben áll és képesnek tartják magukat erre, azok meg is próbálják. Akik meg nem, azoknak marad a morgás joga. Ha a döntéshozók racionálisan gondolkoznak, gondosan bánnak a pénzükkel (az általuk kezelt pénzzel) és a (többségtől kapott) hatalmukkal, átérzik a jövőért viselt felelősségüket, akkor még az sem zárható ki, hogy olyan döntést hoznak, amelyről végül bebizonyosodik, hogy helyes volt. Volt már ilyen. Bizakodjunk. Próbáljuk meg a lehető legnagyobb biztonsággal meghatározni a bemenő adatokat, de legalábbis azt a tartományt, amelyben azok változása lehetséges és elképzelhető. Az árak (és a költségek) például ilyenek. És ne felejtsük el, hogy néhány évvel ezelőtt a svájci frankot is sokkal olcsóbban mérték. Közlekedési kibocsátás-csökkentési lehetőségek Magyarországon 32 Orosz Zoltán: Magyarország legnagyobb, 16 MW-os fotovillamos erőműve a Mátrai Erőműnél 36 Andrássy Zoltán: Magyar Energetikus Hallgatók I. Találkozója 38 E számunk szerzői és lektorai 44 1

2 ÁRAK E-MET.HU Gerse Károly Mekkorák a valódi villamosenergia-árak? Ki fizeti őket? Az alacsony és hosszabb ideje csökkenő nyilvános energiapiaci áraknak mindenki örül. Kevesen teszik azonban fel a kérdést, hogy vajon az alacsony árak fedezik-e a termelők költségeit, és amennyiben nem, kik és hogyan fizetik meg a különbséget. Hiányzó energiapiaci árbevétel esetén hogyan tartható fenn az ellátásbiztonság jelenlegi színvonala? Az elemzés az energiapiacok idealizált működésének vázlatos ismertetéséből kiindulva ezekre a kérdésekre kíván választ adni, bemutatva a fogyasztókat érintő hatásokat is. Nyilvánosan jegyzett árak A közvélemény általában a nyilvánosan jegyzett, tőzsdei árak alakulását figyeli. Ezek közül leggyakrabban a base load ( zsinór ) termék árára hivatkoznak, jóllehet kizárólag ilyen terméket csak az egyenletesen működő, nagy ipari fogyasztók (például alumíniumkohók, vegyi üzemek stb.) fogyasztanak, minden más fogyasztó ellátásához másféle termékekre is szükség van. A budapesti HUPX villamosenergia-tőzsde megelőző napi zsinór árainak alakulását a közötti időszakra bemutató 1. ábrán az árak tényleges változásában megfigyelhető a szezonalitás, váratlan események hatása, a berajzolt lineáris trendvonal azonban 0,9 EUR-cent/nap átlagos árcsökkenést jelez. Mára 1 az árak átlagosan 38 EUR/MWh körüli szintre csökkentek. Az árcsökkenés forrása a külföldi, korábbiaknál alacsonyabb árú kínálat megjelenése, arányának növekedése. A fogyasztók, a nemzetgazdaság szempontjából az árcsökkenés kedvező, mérséklődnek a kiadások, javulhat a versenyképesség. Az árcsökkenés a (német) főpiaci és a régióbeli más tőzsdéken és más termékekre is megfigyelhető. Alapvető ok a kötelezően átveendő, megújuló energiát hasznosító források folyamatosan növekvő aránya a stagnáló vagy gyengén növekvő fogyasztás mellett, ezzel a hagyományos erőművek egy részének kiszorulása a piacról. Erőművek piacra lépése Az árakat látva felvetődik a kérdés: miért értékesítenek az erőművek ilyen olcsón, vajon fedezik-e a bevételeik a költségeket? A válasz az erőművek költségszerkezetének ismeretében adható meg. A költségek mint más termelő berendezéseknél alapvetően a változó és állandó költségek kategóriájára oszthatók. Előbbibe a tüzelőanyag, segédanyag, CO 2 -kvóta, a maradvány elhelyezési és változó üzemeltetési, karbantartási költségek, utóbbiba a leírási, állandó üzemeltetési, karbantartási, fix tüzelő-, segédanyag, irányítási, vállalati általános költségek, hitelszolgálat, és az erőmű bontására, a környezet helyreállítására szolgáló elhatárolások tartoznak, amint az a szakmai közvéleményben jól ismert. A termelők akkor döntenek a piacra lépés mellett, ha az ár legalább a piacra lépési költségeiket fedezi. Addig maradnak a piacon, amíg a piaci ár a határköltségükig (a hazai gyakorlatban a növekmény-költségükig) nem csökken. A határköltség elméletileg a költséggörbe deriváltja, a villamos energia esetében az egységnyivel nagyobb termelés többletköltsége vagy az egységnyivel kisebb termelés költségmegtakarítása 2. A piacra lépésnél, terhelésváltozásnál csak a változó költségek változnak, ezért a gyakorlatban a határköltséget gyakran leegyszerűsítve, a termelő változó költségeivel veszik figyelembe, amelyekhez a berendezés várható indítási, leállítási időpontja közötti, a várható termelésére vonatkoztatott indítási, leállítási költségeit is hozzászámítják 3. A határköltség alatt DA base load ár ( /MWh) y = -0,0089x + 50, ábra. HUPX megelőző napi, zsinór (base load) árak ben 2

3 E-NERGIA.HU E-MET.HU GEOTERMIA ÁRAK Nagy igény Nagy igény Paci ár Kis igény SRMC Paci ár Kis igény? Keresleti görbe Kínálati görbe Fix költségek+ profit fedezete Változó költség (piacra lépési ár) Kereslet, kínálat Időjárásfüggő megújuló értékesítés Árcsökkenés Kereslet, kínálat 2. ábra. Kínálati görbe, piaci ár kialakulása 3. ábra. Hagyományos erőművek kínálati görbéjének eltolódása, árcsökkenés az értékesítés veszteséges lenne, még a változó költségeket sem fedezné, így a határköltség alatti értékesítés tartósan nem vállalható. A közgazdasági elmélet szerint kellő számú versenyző esetén a jól működő nagykereskedelmi energiapiacokon a termelők a rövidtávú határköltségükön értékesítenek, a kínálati ár a termelők sorba rendezett határköltség görbéje mentén mozog (2. ábra). Az aktuális piaci árat az igények kielégítéséhez még éppen szükséges forrás határköltsége határozza meg. Miután az egyes termelők határköltsége különböző, a piaci ár az igények kielégítéséhez szükséges források függvényében változik, nagyobb igényeknél amint a 2. ábrán látható egyre jobban növekszik. A piaci árat meghatározó határköltségnél olcsóbban termelő erőművek saját határköltségeik felett többletbevételhez jutnak. Az állandó költségeket ennek, a piaci ár és a piacra lépési ár különbözetének megfelelő többletbevételnek kellene fedezni. A határköltséget éppen meghatározó erőmű azonban ilyen többletbevételhez nem jut. Az előbbi szakaszban említett árcsökkenést az magyarázza, hogy a közel 0 EUR/MWh nagyságú növekményköltségen belépő megújuló erőművek hatására a hagyományos erőművek határköltség (kínálati) görbéje egyre inkább a nagyobb teljesítmények felé tolódik (3. ábra). Miután azonban a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek legnagyobb része időjárásfüggő (szél-, naperőmű), értékesítésük folyamatosan változik, így a hagyományos erőművek kínálati görbéje ide-oda tolódik, a piaci árak általános csökkenése mellett azok erősebb ingadozása is megfigyelhető. Az előbbiekből az is következik, hogy a hagyományos erőművek egy része alig jut értékesítési lehetőséghez, így nemcsak a határköltséget meghatározó erőművek, hanem az annál olcsóbbak egy része sem jut az állandó költségeket (vagy legalább azok egy részét) fedező bevételhez. A bevételhiány pedig a működés ellehetetlenüléséhez, az erőművek leállításához vezethet. Mégis, mi tarthatja az erőműveket a rendszerben, önfenntartó (új szereplőket vonzó) lehet-e egy, az előbbiek szerint működő energiapiac? Az ellátásbiztonság garantálására az előbbi, csak energiapiacot elégségesnek tartó, elsősorban Európában hangadó közgazdasági szemlélet a minimális fogyasztói költségeket egy, a fogyasztók aktív részvételére számító üzleti modellben képzeli el. Ennek lényege, hogy nincs a maximális fogyasztói keresletnek megfelelő termelőkapacitás a rendszerben (4. ábra). Ilyen esetben a hagyományos megoldás változatlan árak mellett a fogyasztás korlátozása (gördülő kikapcsolás stb.) volt. Amennyiben a fogyasztók rendelkeznek valós árinformációval, és áraikat mindig a keresletkínálat határozza meg, akkor a kereslet árfüggővé (rugalmassá) válhat. Szűkösség (forráshiány) esetén4 a fogyasztók a szolgáltatás folyamatossága érdekében hajlandók többet fizetni. Az egyes fogyasztóknál azonban eltérő értékű a szolgáltatás folyamatossága (a szolgáltatás hiánya miatti kár, azaz a nem szolgáltatott energia értéke), így vannak, akik többet, vannak, akik kevesebbet hajlandók a folyamatosságért fizetni. Egy bizonyos: az ár növekedésével (az önkéntes fogyasztáscsökkentés hatására) a kereslet csökken. Így az ár elérkezhet egy olyan szintre, ahol az igény megegyezik a rendelkezésre álló forrás (kínálat) nagyságával (3. ábra). A nem szolgáltatott energia értéke (VOLL, Value of Lost Load) fogyasztói szektoronként változik, nagysága különféle források szerint 1,5-27 EUR/kWh között lehet, az elemzéseknél egységesen az ábrán is feltüntetett VOLL=9 EUR/kWh értékkel számolnak. A szűkösség esetén kialakuló ár lényegesen nagyobb lehet a legnagyobb határköltségű termelő piacra lépési áránál, így az ilyen, évente rendszerint csak néhány óráig tartó időben a növekményköltség-sorrend végén álló termelők is akkora többletbevételhez juthatnak, amely elégséges lehet állandó költségeik fedezetére. Ez ösztönözheti új szereplők piacra lépését is. Elméletileg tehát az önfenntartó villamosenergia-ellátás csak jól működő energiapiacok alapján is megoldhatónak tűnik. Ilyen piacok esetében a fogyasztók önkéntes fogyasztás-csökkentéssel reagáló, valódi piaci magatartásával számoló közgazdasági elmélet szerint szükségtelen az üzembiztonsági tartalékok rendszerüzemeltetők általi lekötése [2]. A gyakorlati megvalósítás előfeltétele a folyamatos árinformáció (amelyre az okos mérés általánossá tétele lehetőséget adhat) és a fogyasztói árak felszabadítása, az energiadíj aktuális kereslet-kínálati árakkal egyenlővé tétele. Az első feltétel teljesülése azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztók ténylegesen be is avatkoznak (csökkentik fogyasztásukat), mert erre nincs idejük (nem tudják folyamatosan a piaci árakat figyelni), vagy korlátozott adottságaik miatt képtelenek a beavatkozásra, illetve fix áras viszonteladói szerződéseik alapján nem törődnek a nagykereskedelmi árakkal. Az ötletgazdák azonban abban bíznak, hogy a szükséges nagyságú önkéntes korlátozás összejön. A tényleges működést az is gátolhatja, hogy a szabályozók politikai nyomásra nem engedik meg igen nagy árak kialakulását, árplafont állapítanak meg. Ez esetben csak részben lesz elegendő az önkéntes fogyasztáscsökkentés, a fogyasztás-kínálat egyensúlyának megteremtéséhez fogyasztói 3

4 ÁRAK E-MET.HU Korlátozási kár (~9 /kwh) Költségek, piaci ár Árplafon??? Önkéntes fogyasztáscsökkentés Korlátozás Igen nagy igény vagy forráshiány Költség ( /MW,év) Alaperőmű Menetrendtartó erőmű Csúcserőmű Kereslet, kínálat Kihasználási óraszám (h/év) 4. ábra. Ár kialakulása a forrásokat meghaladó igények esetén 5. ábra. Éves összköltségek alakulása korlátozásra is szükség lehet (4. ábra). Természetesen a VOLL-nál P = ,2958E 08τ3 + 1,6354E 04τ2 7,9888E 01τ alacsonyabb árplafon esetén is kialakulhat a termelőket elégséges bevételhez juttató gazdasági egyensúly, ehhez azonban hosszabb ideig lenne szükség önkéntes fogyasztáscsökkentésre. Ilyenre azonban a fogyasztók gazdasági érdekeltségének hiánya miatt (az árplafonnal azonos árú villamos energiát többen hajlandók megfizetni, mint a VOLL-árút) nem lehet számítani. Az egyes erőművek üzemideje és szükséges teljesítménye abból az elvárásból adódik, hogy a fogyasztói költségek legyenek minimálisak. Az éves összköltséget a kihasználási óraszám függvényében mutató 5. ábra alapján 5600 óra felett az alaperőmű, 500 óra alatt a csúcserőmű, óra közötti tartományban a menetrendtartó erőmű üzemeltetése adja a legkisebb költséget. Az egyes erőműtípusokból Idealizált energiapiac működése, optimális erőmű-összetétel Az előbbi, csak energiapiacot működtető piaci rendszer gyakorlati működésének értékelése előtt érdemes számszerűleg is bemutatni, hogy hogyan is működhet egy ilyen piac. Az egyszerűség kedvéért az iskolapéldákban általában felhasznált olyan idealizált rendszerből indulunk ki, amelyben három (alap, menetrendtartó és csúcs) erőműtípus van (1. táblázat) [3]. Az egyes erőművek kihasználását a növekményköltség sorrend határozza meg. Először az alaperőmű, majd a menetrendtartó, és végül, a legnagyobb igények időszakában a csúcserőmű lép piacra. Az erőművek folyamatosan rendelkezésre állnak (kiesésektől, karbantartástól eltekintünk), igényoldalon a napi terhelésváltozások helyett az éves tartamdiagramot vesszük figyelembe, amelynek lefutását 5800 MW csúcsterhelést feltételezve a τ [h/év] kihasználási óraszám függvényében az alábbi harmadfokú polinommal közelítjük: szükséges teljesítmény (1. táblázat) a tartamgörbe előbbi óraszámokhoz tartozó teljesítményeiből számítható. Miután a beépített kapacitás megegyezik az éves csúcsteljesítménnyel, szűkösség nem alakul ki. Feltételezve, hogy az erőművek változó költségükön lépnek piacra, a piaci ár abban az időszakban ( óra kihasználási óraszám-tartományban), amikor csak az alaperőmű működik, az alaperőmű változó költségével, abban az időszakban, amikor a menetrendtartó erőmű is működik ( óra kihasználási óraszám-tartományban), a menetrendtartó erőmű változó költségével, a csúcserőmű 500 órás működési időtartamában a csúcserőmű változó költségével lesz azonos. Így az alaperőmű és a menetrendtartó erőmű a változó költségeik fedezete felett többletbevételhez is jut, a csúcserőmű azonban csak a változó költségeit kapja meg. Az egyes erőműtípusok éves termelését, költségeit, bevételeit és hiányzó bevételeit összefoglaló 2. táblázatból jól látszik, hogy egyetlen erőműtípus sem éri el az összes költségeit fedező árbevételt, és a példában felvett, 1. táblázat. Erőműtípusok jellemzői a példa szerinti ideális energiapiacon idealizált (a minimális fogyasztói költséget garantáló, optimális teljesítmény-összetételű) esetben a fajlagos (egység- Rendelkezésre Üzemeltetési Üzemidő Teljesítmény állási költségek költségek nyi teljesítményre vonatkozó) bevételhiány minden erőműtípusra EUR/MW/év EUR/MWh h/a MW azonos. Utóbbi azonosságát az magyarázza, hogy a Alaperőmű csúcserőmű üzemeltetési időszakában a bevétel a fajlagos Menetrendtartó erőmű bevételhiánnyal kisebb az állandó költségeket is fedező értéknél. Csúcserőmű táblázat. Az egyes erőművek példa szerinti jellemzői Éves termelés Üzemeltetési költség Állandó költség Összes költség Piaci árbevétel Hiányzó bevétel Fajlagos bevételhiány MWh/a millió EUR/a millió EUR/a millió EUR/a millió EUR/a millió EUR/a EUR/MW/a Alaperőmű , , , ,3 167, Menetrendtartó erőmű ,1 151,3 322,4 272,0 50, Csúcserőmű ,1 14,4 33,5 19,1 14, Összesen , ,4 232,0 4

5 E-NERGIA.HU E-MET.HU GEOTERMIA ÁRAK Megállapítható, hogy a fogyasztói igényeket teljes egészében kielégítő, optimális rendszerösszetételnél a tisztán energiapiacon 4. táblázat. A fogyasztás változása az USA-ban elvégzett vizsgálat alapján [4] Eredeti tarifa szerkezet: elérhető, piaci árbevétel nem fedezi egyetlen termelő összes költségét sem. Amennyiben vannak a rendszerben a csúcserőműnél Fix havi díj (USD/hó) USD/hó 8,07 A fogyasztás Energia díj (USD/MWh) USD/MWh 57,00 változása nagyobb változó költségű egységek (például tartalékok, amelyeket Vizsgált tarifa szerkezet: a rendszerüzemeltető nem köt le), azok semmi árbevételhez sem jutnak. Miután a meglévő erőművek is veszteséggel működnek, Fix havi díj (USD/hó) USD/hó 4,53 % nem várható a befektetések megtérülése, semmi ösztönzés sincs Energia dijak (USD/MWh) új erőművek létesítésére. Alacsony ár 35,00 12,5 11,0 A fogyasztói igényeknél kisebb összes teljesítőképességű erőmű Közepes ár USD/MWh 46,00-3,9-5,9 esetén kialakulhat a szűkösség. Amennyiben kellő nagyságú, Magas ár 93,00-22,0-21,8 az árakra rugalmasan reagáló fogyasztó van, ezek a szűkösség esetén növekvő árakkal ösztönözhetők az önkéntes visszaterhelésre, bekövetkezhet a 4. ábrán vázolt állapot: a kereslet a források Kritikus időszaki ár 290,00-38,8-44,6 nagyságával megegyező értékre csökkenhet. A fogyasztói igények árnövekedés hatására bekövetkező csökkenése mintegy levágja a tartamdiagramot, a csúcsigényt. Az ideális esetben elméletileg szükséges hiányidőtartam a legdrágább (csúcs) erőmű FC csúcs [EUR/a] fix és VC csúcs [EUR/MWh] változó költségéből, valamint a VOLL értékéből számítható: azt jelentette, hogy a fogyasztók villamosenergia-igényüket megszakításmentesen és fenntarthatóan (azaz most és a jövőben is) fedezni tudják, addig a csak energiapiacokkal számoló gondolkodásban csak azoknak a vevőknek van forrásoldali ellátásbiztonsága, akiknek a fizetési készsége (haszna) nagyobb, mint a piaci ár (beszerzési költség). A megfontolásokban az is megjelenik, hogy nincs 100%-os ellátásbiztonság, mert ez megfizethetetlen lenne. A FCcsúcs τ biztos ellátás mindig egy elfogadott (LOLP, Loss of Load Probability) hiány= VOLL VCcsúcs valószínűséget jelent, amely mellett úgy gondoljuk, hogy a megszakításmentes A mintapélda esetén VOLL=9000 EUR/MWh értéket feltételezve 4,56 óra szolgáltatásmérséklési időtartam (3,64 MW önkéntes teljesítményigény-csökkentés) szükséges ahhoz, hogy a VOLL értékre emelkedő energiapiaci árak pótolják az előbbi bevételhiányt (3. táblázat). Az összes költséget összehasonlítva látható, hogy a költségek (a csúcserőmű kisebb teljesítménye következtében) szerényen ( 0,2 millió EUR/a összeggel) mérséklődnek, a piaci árbevétel (a fogyasztók költségtérítése) azonban megnő e költségcsökkenéssel kisebb hiányzó árbevétellel (kb. 232 millió EUR/a összeggel). Más piacszerkezetet, például kapacitáspiac működtetését feltételezve a 232 millió EUR-t kapacitásdíjként kellene az erőműveknek téríteni a hiányzó árbevétel pótlására, új befektetések ösztönzésére. Igaz tehát a tisztán energiapiacokat előnyben részesítők állítása; az önkéntes fogyasztáskorlátozás a legkisebb költségű megoldás. A fogyasztók szempontjából az adott példában kb. 0,2 millió EUR/a (mintegy 0,01%, jelenlegi árfolyamon kb. 65 millió Ft) költségmegtakarítás áll szemben az árakat figyelő állandó készenléttel (vagy a fogyasztókat helyettesítő intelligens rendszerek beruházási költségével), teljesítményigény-csökkentési készséggel. Összességében a fogyasztók még a tökéletesen működő energiapiacok esetében is valamivel kevesebb költségért cserébe állandó feladatot és rosszabb minőségű szolgáltatást kapnának. Az előbbiek az ellátásbiztonság fogalmának megváltozását is jelentik. Míg a jó közszolgáltatói gyakorlatban az ellátásbiztonság ellátás biztosítható [5]. Jelentős megtakarítási lehetőség esetén a fogyasztók mint azt a Gulf Power Co által, az 1990-es évek elején az Amerikai Egyesült Államokban elvégzett vizsgálatok [4] is mutatják készek fogyasztásuk jellegének megváltoztatására. Az egységes energiadíj helyett a rendszerterheléstől függő díjelemeket bevezetve átrendezték és összességében is csökkentették fogyasztásukat. Fogyasztónként átlagosan 2 kw-tal csökkent a teljesítményigény és 1433 kwh/a értékkel a fogyasztás. Így valószínűsíthető, hogy a technikai és szabályozási feltételek megteremtését követően a fogyasztók által fizetendő árak növekedése kellő ösztönzést jelent majd a fogyasztás mérséklésére, az ezzel együtt járó kényelmetlenségek vállalására. A tisztán energiapiacok idealizált feltételrendszerben történő működésének megítélésére a német piac új piaci modelljének előkészítéséhez a közelmúltban elvégzett elemzések [5-6] jöhetnek szóba, amelyek megállapították, hogy a piac biztosítani tudja a rendszer megújítását, amennyiben a szűkösség eredményeként az árak rövid időre elérhetik a VOLL értékét. Piac-szimulációs vizsgálatok alapján a 6. ábrán vázolt jövőbeli átlagos árak adódtak. A b) részleten hivatkozott decentralizált kapacitáspiac a viszonteladók kapacitás-lekötési kötelezettségét jelenti, amelyhez a lekötött források nem teljesítése esetén akár EUR/MW kötbér is tartozhatna. Az elemzések alapján már jelenleg is rendelkezésre áll mintegy 2000 MW fogyasztásoldali visszaszabályozási (DSM, Demand Side Management) lehetőség, amely a bevonáshoz 2. táblázat. Az egyes erőművek példa szerinti jellemzői szükséges beruházások Éves termelés/ igénycsökkentés Üzemeltetési költség Állandó költség Összes költség Piaci árbevétel elvégzését követően 2015-re 6000, 2025-re , 2035-re MWh/a millió EUR/a millió EUR/a millió EUR/a millió EUR/a MW-ra növekedhet [6]. Alaperőmű , , , ,3 Az elemzéseknél feltételezték, hogy az előbbi kapacitások egy Menetrendtartó erőmű ,1 151,3 322,4 272,0 része változó költség nélkül is, Csúcserőmű ,08 14,25 33,30 33,30 más részük EUR/MWh Igénycsökkentés ,1 14,4 33,5 19,1 piaci ártartományban lehívható. Összesen , ,4 A VOLL értékét 8000 EUR/MWh 5

6 ÁRAK E-MET.HU Nagykereskeskedelmi ár ( /MWh) Base load 10 Peak load Nagykereskeskedelmi ár ( /MWh) Csak energiapiac 10 Decentralizált kapacitáspiac a) Várható nagykereskedelmi árak [5] b) Kapacitáspiac hatása a várható árakra [6] 6. ábra. Árnövekedési várakozás Többletkapacitás (MW) Szükség gépegységek Max DSM Diesel motorok OCG CCCG Kőszén ábra. Többletkapacitások decentralizált kapacitásmechanizmus esetén, [6] alapján értékre vették fel. Feltételezték gáztüzelésű erőművek (néhány évre történő) átmeneti leállítását is. A kapacitáspiac hatására a beépített, illetve a szűkösség esetén igénybe vehető egyéb teljesítőképesség megnő (7. ábra). Az utóbbiba amint az ábrán látható a fogyasztás oldali fogyasztáscsökkentési (DSM) lehetőségeket, illetve a fogyasztók tulajdonában lévő szükség-áramfejlesztő egységek igénybevételét is beszámították. A többletkapacitások legnagyobb részét nyílt ciklusú gázturbinák (OCG) és a későbbiekben dieselmotorok teszik ki. A jobb ellátásbiztonságot e többletkapacitások fogyasztók által térítendő többletköltsége garantálja, amely a [15] összesítése alapján a stratégiai tartalék, illetve a decentralizált kapacitáspiac esetén 0,2 EUR/MWh nagyságrendben van. Az elemzések számszerű következtetéseinek hihetőségét csökkenti, hogy a német nagykereskedelmi piaccal együttműködő más (holland, belga, francia, svájci, osztrák, cseh, lengyel, dán stb.) piacokra a jövőben rendelkezésre álló kapacitásokra az ENTSO-E dokumentumaiban szereplő adatokat esetenként az elemzést készítők megítélése alapján korrigálva statikusan vették figyelembe, eltekintve a piaci folyamatok hatására bekövetkező változásoktól. Az adatok bizonytalanságát jól érzékeltetik a cseh és lengyel kapacitások [6] alapján készített diagramok (8. ábra). A kapacitások között nem szerepel a nukleáris kapacitások mindkét országban tervezett bővítése. Csehországban a barnaszénbázisú teljesítőképesség visszaesését szélerőművekkel és földgáztüzelésű erőművekkel pótolnák, a kapacitások összességében sem növekednének. Lengyelországban a szénbázisú kapacitás mintegy ötödére csökkenne, amelyet jelentős részben a (szárazföldi és tengeri) szélerőművek és földgázbázisú kapacitások váltanának ki. A 6. ábrán bemutatott árnövekedési várakozásokkal összefüggésben nem szabad elfelejteni, hogy az ott szereplő értékek éves átlagok, amelyek igen nagy volatilitást takarhatnak. Az igényeknél nagyobb időjárásfüggő megújuló termelés esetén a tényleges árak tartósan nagyon alacsonyak, esetenként negatívak lehetnek, meg- Beépített teljesítőképesség (MW) Egyéb megújuló Vízerőmű Naperőmű Szélerőmű Tengeri szélerőmű Olaj Földgáz Kőszén Barnaszén/Lignit Atomenergia Beépített teljesítőképesség (MW) Egyéb megújuló Vízerőmű Naperőmű Szélerőmű Tengeri szélerőmű Olaj Földgáz Kőszén Barnaszén/Lignit Atomenergia a) Cseh erőműkapacitások változása b) Lengyel erőműkapacitások változása 8. ábra. Jövőbeli cseh és lengyel kapacitások, [6] alapján 6

7 E-NERGIA.HU E-MET.HU GEOTERMIA ÁRAK újuló forráshiány esetén pedig igen magas árak alakulhatnak ki. A piacon értékesítő erőműveknek ezekkel az ármozgásokkal kell szembesülniük, a kétoldali szerződést kötő kereskedőknek, termelőknek pedig a kockázatokat be kell árazni. Utóbbi a termelők számára valószínűsíthetően csak az átlagosnál alacsonyabb árak elérését teszi majd lehetővé. Valós energiapiacok Jelenleg miközben a nagykereskedelmi piacokon a kereslet-kínálat határozza meg az aktuális árakat a viszonteladói piacokon nem érvényesül a kereslet-kínálat hatása online módon. Nem lehetséges valódi piaci magatartás, mivel a fogyasztás oldali gyengeségek (valós idejű mérés és számlázás, illetve egyes fogyasztók fogyasztása valós idejű központi ellenőrzésének hiánya [7]) következtében a fogyasztók nem ismerik az aktuális piaci árakat, így elméletileg sem tudnának beavatkozni. Az okos mérők elterjedése után az árak megismerhetővé válnak, a fogyasztóktól azonban nem lesz általánosan elvárható, hogy folyamatosan, beavatkozásra készen figyeljék a villamosenergiapiacot. Informatikai eszközökkel (központi fogyasztásbefolyásolással) is csak mérsékelt hatás lesz elérhető, mivel a tapasztalatok alapján a csúcsigények döntő része teljesen rugalmatlan. A fogyasztók szűkösség esetén tehát azokat az (elsősorban nagyobb) fogyasztókat kivéve, amelyek technológiai folyamatai kellően rugalmasak, és felkészültek az igényeik piaci áraknak megfelelő változtatására csak korlátozottan tudnak önkéntes igénycsökkentéssel hozzájárulni a kereslet-kínálat egyensúlyának biztosításához. Az európai energiapiacokat a piacnyitás kezdetétől a forrásbőség jellemezte, kezdetben a társaságonként külön-külön tartott különféle tartalékok közössé válása, a 2000-es évek második felének elején a növekvő fogyasztás miatti várakozások következtében részben a régebbi berendezések lecserélésére beinduló erőműfejlesztés, majd 2008-tól a gazdasági válság, 2011-től az intenzív időjárásfüggő megújuló erőmű-létesítések miatt. Így a termelők összes költségeinek megtérüléséhez az előbbi példa alapján szükségesnek mutatkozó forráshiány eddig még egyetlen tagállamban sem alakult ki. A következmény bevételhiány, erőművek idő előtti leállítása volt. A különféle források szerint több MW-nyi hagyományos erőművet állítottak le. Mivel a bevételhiányos erőművek leállítására csak fokozatosan került sor, így az elméleti állapotot felülről közelítjük. Néhány száz EUR/MWh-t meghaladó árszint még nem fordult elő. A forráshiány kialakulását a nemzeti, európai energiapolitikai célok elérése érdekében ösztönzött intenzív megújuló erőműlétesítés is késleltette. Ennek következtében újabb és újabb hagyományos erőművek szorulnak ki a piacról, válnak feleslegessé és állnak le. Nyilvánvaló, hogy az idő előtt leállított erőművek nem térültek meg, a tulajdonosok (mint azt az E-ON és RWE német társaságokra a 9. ábra mutatja) a vagyonuk egy részét elvesztették. Energiafogyasztóként azt mondhatjuk: mit érdekel ez bennünket, ez a tulajdonosok baja. Azonban ha megnézzük az erőműveket birtokló részvénytársaságok tulajdonosait, azok nagy része közvetlenül vagy áttételesen villamosenergia-fogyasztó is, így az olcsóbb árakkal, energiaköltség-megtakarítással személyes vagyonvesztés állhat szemben. A helyzet pikantériája, hogy közben a villamos energia sem lett olcsóbb, mert mint az Eurelectric által végzett elemzés [8] kimutatta, az energia- és hálózati költségek körében bekövetkezett költségcsökkenést a közterhek növekedése elvonta (10. ábra). Az intenzív megújuló erőműfejlesztés következtében egyre csökken az energiapiac mérete is [9]. A megújuló erőművek a fejlesztésüket ösztönző szabályozás következtében a piaci árakat lényegesen meghaladó árakon (11. ábra) részesülnek kötelező átvételben. Így miközben szűkösség, kapacitáspiac hiányában a hagyományos erőművek árbevétele nem fedezi a költségeket, a piac egy másik szegmense számára az EU által jóváhagyott állami támogatást tartalmazó bevétel folyósítható. A rendelkezésre álló források összetétele a piacnyitás kezdetén a korábbi, integrált társaságok által az előbbi idealizált példában bemutatott legkisebb költség elvének megfelelően kialakított, alap-, menetrendtartó- és csúcserőművekből álló szerkezetnek felelt meg. A piacnyitást követően a szerkezet lényegesen változhatott, hiszen egyrészt az újonnan piacra lépő befektetők az általuk valószínűsített piaci várakozásoknak megfelelő erőműveket építettek, másrészt a meglévő erőművek leállításánál sem mindig vették figyelembe a későbbiekben várható piacra lépési lehetőségeket (nem a fogyasztók, hanem a tulajdonosok szempontjából döntöttek a leállításokról), így a mai forrásszerkezet lényegesen eltérhet az optimálistól. A folytatódó leállítások következtében olyan helyzet is kialakulhat, hogy az időjárásfüggő megújuló erőművek esetenkénti kiváltására nem marad a rendszerben elég hagyományos erőmű. Az a) E-ON részvények árfolyama b) RWE részvények árfolyama 9. ábra. Részvényárfolyamok csökkenése [19] 7

8 ÁRAK E-MET.HU ,5 23,1 25,5 25,4 26,4 Átlagos ár ( cent/kwh) Részarány (%) ,2 31,6 31,5 31,0 30,3 45,3 45,3 43,0 43,6 43, Energia költség és fogyasztói kiszolgálás Hálózati költségek Közterhek Energia költség és fogyasztói kiszolgálás Hálózati költségek Közterhek a) Átlagos fogyasztói árak alakulása b) Költségszerkezet változása 10. ábra. Átlagos háztartási fogyasztói árak és költségszerkezet kwh/év fogyasztásra az EU tagállamaiban [8] Térítés ( /MWh) Vízerőművek Biogázerőművek Biomassza erőművek Geotermikus erőművek Szélerőművek (onshore) Szélerőművek (offshore) Fotovoltaikus energiatermelés Éves átlag Év 11. ábra. Német megújuló erőművek tényleges ( ) és becsült ( ) átvételi árai [10] ilyenkor esetlegesen bekövetkező szűkösségek időtartama azonban lényegesen hosszabb lehet a VOLL figyelembevételével az előbbi képlet alapján számítható, optimális értéknél. Így a korlátozásra kerülő fogyasztók gazdasági károkat is szenvedhetnek. Az előbbi szakaszban példával is bemutatott elméleti megfontolás nem veszi figyelembe az alábbi piaci bizonytalanságokat, amelyek mind rövid, mind hosszabb távon jelentkezhetnek: Az aktuális igények az időjárástól, gazdasági folyamatoktól függnek, a termelésoldali kínálat az aktuális időjárásfüggő termelés függvényében változik, így a valóságban előforduló szűkösség lényegesen eltérhet a hiányzó bevétel pótlásához elméletileg szükséges szűkösség mértékétől. A szűkösségből adódó bevétel bizonyosan eltér a szükséges értéktől. Hosszabb távon a gazdasági növekedés, az átlagos árszint, a villamos technológiák elterjedése, az energiahatékonyság változása befolyásolja az igényeket. A források rendelkezésre állását az esetleges üzemzavarok, a szabályozási, finanszírozási környezetben bekövetkezett változások, a primer energiahordozók rendelkezésre állása is befolyásolhatják. Az előzők következtében, a piac még ösztönző árak esetén sem tudja garantálni, hogy majd pontosan az energiapiacon hiányzó bevétel pótlásához szükséges mértékkel kisebb kapacitás álljon rendelkezésre. Az elméletileg jónak tűnő megoldás gyakorlati alkalmazhatóságát befolyásolhatja, hogy az optimális τ hiány hiányidőtartam nagysága az előző képlet alapján a csúcskapacitás állandó költségétől és a VOLL értékétől függ. Az egyes tagállamokban azonban a változó adottságok és feltételek következtében az erőművek beruházási (5. táblázat) és egyéb költségei lényegesen eltérők. Hasonlóan, miután a VOLL tényleges értéke a fogyasztók összetételétől függ, nagysága piaconként eltérő lehet, így a fogyasztói igénybefolyásolás, az elvárt teljesítményigény-mérséklés, a hiányidőtartam optimális nagysága is különböző lehet6. Szűkösség vagy annak veszélye esetén a termelők oldaláról lehetőség kínálkozhat a piaci erőfölény kihasználására, ami jelentős áremelkedésekhez, ezzel extra termelői bevételekhez vezethet. Ez ellen ársapkával (a maximális piaci árak nagyságának korlátozásával) védekezni lehet. Egy ilyen beavatkozás azonban mint arra már utaltunk ármanipuláció nélküli szűkösségek esetén is megakadályozhatja a szükséges termelői többletbevételek elérését. Azt is meg kell említeni, hogy a rendszerüzemeltetők jelenlegi jó közszolgáltatói gyakorlata nincs összhangban az önkéntes fogyasztói korlátozást a hatékony piac működéséhez szükségesnek tartó közgazdasági elmélettel. A jó közszolgáltatói gyakorlat a fogyasztók igényének kielégítésére törekszik, erre tekintettel a mindenkori csúcsigények felett kellő tartalékot tart indokoltnak. Az ellátásbiztonságot az úgynevezett mérési napokon (minden hónap harmadik szerdája) 11:00 órakor rendelkezésre álló maradó teljesítőképesség alapján minősíti, amely az igények kielégítéséhez (a beépített teljesítőképességből a különféle okokból hiányzó forrásokat és a rendszerüzemeltetéshez szükséges tartalékok összegét levonva adódó) rendelkezésre álló források és a különféle hatásokkal korrigált fogyasztói igények különbsége. A maradó teljesítőképesség értékének a beépített teljesítmény 5%-át meg kellene haladnia. A hazai rendszer az erőműleállítások következtében csak belföldi forrásokból, néhány éve már több hónapban nem tudta teljesíteni az elvárásokat. A rendszerüzemeltetők a szűkösség kockázatának mérséklésére feszültségcsökkentést hajthatnak végre, vagy a határkeresztező kapacitásokon meglévő üzembiztonsági tartalék terhére átmeneti importot hozhatnak be. Előbbivel az igényt csök- 8

9 E-NERGIA.HU E-MET.HU GEOTERMIA ÁRAK 5. táblázat. Különböző típusú erőművek egységköltsége (LCOE) egyes országokban, EUR/MWh [11] Kombinált Az előbbi nemzetgazdasági szemléletű gondolkodás összhangban van ciklusú Tengeri Állam Atomerőmű Szénerőmű Szélerőmű Naperőmű azzal a közgazdasági nézettel, amely gázturbinás szélerőmű szerint a társadalom és politika számára erőmű elfogadhatatlan bármely, gördülő kikapcsolás kockázatával együtt járó fenye- Finnország 55,8 54,1 66,6 83,9 119,7 368,9 Franciaország 54,5 64,7 66,0 83,7 108,2 312,3 getés. Ezért a megbízhatóság és az ezt Németország 51,2 64,7 66,0 90,3 119,7 188,3 szolgáló, a kockázatokat minimalizáló Dél-Korea 32,0 52,4 69,7 83,9 131,6 167,9 rendszerszintű üzembiztonsági tartalékok Egyesült Királyság 65,0 71,2 79,9 85,7 103,8 274,8 szükség szerinti rendelkezésre állása Egyesült Államok 48,0 57,0 56,1 70,4 86,3 162,3 közérdeket szolgáló közjónak tekinthető, amelyet nem lehet csak a piacra bízni [2]. A megbízhatóságra (amelyet a hálózatok kenthetik, utóbbival a forrásokat növelhetik, így megelőzhetik a piaci árak VOLL értékére történő növekedését, ezzel ellehetetlenítve a termelők hiányzó bevételeinek pótlását. Ezek alapján megállapítható, hogy a csak energiapiacot működtető piaci modellben a termelők bevételei nem érik el a költségeik teljes megtérüléséhez szükséges mértéket, mivel: a folyamatosan meglévő, megújuló kapacitásfelesleg és a rendszerüzemeltetők tartalék elvárásai mellett alacsony a szűkösségek kialakulásának valószínűsége, rendszerüzemeltetők a piacon nem versenyző termelőktől is vásárolnak, hálózati például feszültségtartás vagy más okok miatt versenyképtelen termelőket tartanak rendszerben, az esetleges szűkösség esetén kialakuló árak korlátozására, illetve a jelentős piaci erő kihasználásának megakadályozására általában ársapkát alkalmaznak, nem liberalizált piacokon, más feltételekkel működő (például ukrán) termelők kiszoríthatják az EU jogrendnek megfelelő termelőket. Ezek miatt is amerikai közgazdászok szerint az energiapiacok önmagukban, valós feltételrendszerben elméletileg sem képesek a hiányzó bevétel biztosítására, ezzel a megbízható ellátáshoz szükséges forrásszerkezet folyamatos megújítására. Ezért az energiapiacok mellett kapacitáspiacokat is szükségesnek tartanak [12-13]. A kapacitáspiac elmaradásáért [12-13] 7 a közgazdasági gondolkodást teszik felelőssé. A politikusok is az ellátásbiztonság jelenlegi szintjének fenntartását tartják indokoltnak, mivel a kényszerű kikapcsolások politikailag elfogadhatatlanok, és a választók számára nehezen lennének megmagyarázhatók [6]. rendelkezésre állása mellett a mindenkori igények kielé- gítéséhez kellő mennyiségben rendelkezésre álló teljesítőképesség határoz meg) külön piac kellene, ilyen azonban nincs. A megbízhatóság piaci értékének hiányában a piac nem tudja meghatározni a szükséges kapacitás nagyságát [13]. Az egységes gondolkodás érdekében indokolt lenne nemzetközi szinten meghatározni az ellátásbiztonság fogalmát és a több országra kiterjedő szűkösség esetén követendő eljárásokat [5]. Az ellátásbiztonság romlásával fenyegető helyzetet az EU Bizottság is értékelte, és úgy találta, hogy a kitűzött célok eléréséhez szükség van bizonyos közérdekű beavatkozásokra a villamosenergia-piacokon [16]. Azt is megállapították, hogy a különféle energiatermelő technológiák költségeinek támogatására a tagállamok már ma is eltérő eszközöket alkalmaznak, amelyek közül egyesek állami támogatást jelentenek, míg mások nem. A további, nemzeti szinten tervezett, egymástól lényegesen eltérő támogatási megoldások piaci zavarokat eredményezhetnek. Kiemelik, hogy az utóbbiak minimalizálására, a megfelelő beruházások ösztönzésére a hatóságoknak hagyniuk kell a piacok működését, és mint más piacokon az áraknak kell ösztönözniük a termelőket és a fogyasztókat a kínálat-kereslet kiegyensúlyozására. Úgy vélik, hogy a jól tervezett, célzott és arányos közérdekű beavatkozások a piacok működésének túlzott megzavarása nélkül is lehetővé teszik az uniós energiapolitikai célok elérését. Az ennek érdekében szükséges döntések előkészítéséhez a hatóságoknak rendszeresen, objektíven, tényekre alapozva értékelni kell a termelés megfelelőségét az adott tagállamban, régióban és EU szinten. A termelés megfelelősége elégtelenségének gyanúja esetén alaposan kell az okokat elemezni, és ha lehetséges, megszüntetni. Bármilyen beavatkozás igénye esetén a leghatékonyabb és költségelőnyösebb megoldást kell választani. A lehetőségeket regionális, EU szinten kell alaposan elemezni, Hogyan tovább? Miközben a hangadó európai közgazdászok kitartanak a csak energiapiacokat működtető üzleti modell mellett, az egyes tagállamok más gyakorlatot követnek, jóllehet néhány tagállamban hangsúlyozottan csak ideiglenes jelleggel (12. ábra). A hiányzó bevételek pótlásának megoldása Németországban és Franciaországban is napirenden van. Ennek alapvető oka, hogy több tagállamban szükség lenne a rendszer megújítására, több esetben a korábban létesített atomerőművek újakkal történő kiváltására. Erre üzleti alapon az előbbi, csak energiapiacot működtető környezetben miután a legutóbbi pénzügyi válságot követően a finanszírozási lehetőségek is lényegesen romlottak, és a bankok szigorúbb feltételeket támasztanak az új projektekkel és ezek befektetőivel kapcsolatban aligha kerülhet sor. megelőzve vagy minimalizálva a verseny torzítását. Értékelni kell a szomszédos országok kapacitás-helyzetét, a tranzitkapacitások nagyságát és a fogyasztóoldali beavatkozási lehetőségeket. Bármilyen beavatkozás előtt figyelembe kell venni, hogy a liberalizált piacokon a befektetéseket a tagállamok nem garantálhatják. Közfigyelmet csak a forrás-megfelelőség elégtelenségének, és az ellátásbiztonság bezárások, szüneteltetések miatti veszélye érdemel. Az üzemeltetők nem kaphatnak támogatást a hiányzó bevételeik vagy rossz beruházási döntéseik kompenzálására. Bármilyen állami támogatást megelőzően indokolni kell annak jogosságát, ehhez a Bizottság részletes útmutatót bocsátott közre [17]. Számolni kell azzal, hogy a hazai problémák rendezéséhez szükséges támogatásokat is az útmutató alapján kell elkészíteni, és azt is figyelembe véve fogják értékelni. 9

10 ÁRAK E-MET.HU IE&NI: Kapacitásdíj 2005 óta FR: Kapacitás-vásárlási kötelezettség bevezetését tervezik 2016-tól, de az új kormány módosíthatja az elképzelést. SE&FI: Kapacitás-tartalékok csak a spot piac hiányának fedezeteként. SE a tartalékokat 2020-ig fokozatosan kivezeti. GB: Teljes körű kapacitás-aukciók bevezetésének kialakítása. Jogszabály: 2013-ra BE: Javaslat új gázerőművek tendereztetésére + további szabályok a hálózati tartalékokról GE: 2015 előtt nem döntenek a EE: A lakossági piac megnyitása 2013 január LT: Tartalékként kondenzációs egységek RU: Kapacitás-piac árkorlátozással. Hosszú távú kapacitás-lekötési szerződések a kötelező beruházásokhoz PL: Csomóponti árazás és kapacitás- mechanizmus előkészítése, még nincs ncs végső döntés A megbízhatósági szabályok és eljárások felülvizsgálata, igazítása (a hatályos szabályok a régi rendszerből maradtak itt, amelyekkel a többlet termelőkapacitást kívánják igazolni). Kiszámítható, stabil szabályozási környezet biztosítása, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokat hasznosító vagy kapcsoltan termelő erőművekre, a CO 2 -kvóták mennyiségére, az esetleges feleslegek kezelésére, a politikai kockázatok minimalizálására. kapacitás-mechanizmusról. GE A tisztán energiapiaci modell működési déli részén 2011 óta hálózati PT: Új stabilitási tartalékok tapasztalatai alapján a szakma is harmo- egységekre nizált kapacitáspiacot tart indokoltnak. mint ES. GR: Kötelező kapacitás től mechanizmus 2005 óta Az európai villamos társaságok szakmai csökkent összeggel. szervezete, az Eurelectric megállapítva, hogy a kapacitás díjelem bevezetése több ES: Kapacitásdíj az új és a meglévő szén-, olaj-, gáz- és vízerőművekre től piacon egyre fontosabb elismeri [20]: a változtatási javaslat (csökkentés, IT: Csekély kapacitásdíj. Új megfelelően tervezett kapacitáspiacok, a megszüntetés) kapacitás-piaci mechanizmus létrehozását 2017-től tervezik belső villamosenergia-piac céljaival összhangban fejlesztve, integráns részei egy Csak energiapiac (nem fizetnek kapacitásdíjat a másnapi és napon belüli piacokon, de a kiegyenlítő piacon a tartalék-kapacitásokat előre leszerződik) Javaslat új kapacitás-elemek bevezetésére Szabályozott piaci korlátozások Részleges kapacitás-mechanizmusok jövőbeli piaci modellnek. A megfelelő ka- Jelentős kapacitás-mechanizmusok pacitáspiacok a ténylegesen rendelkezésre 12. ábra. Kapacitás-mechanizmusok Európában (2012) [14] álló kapacitást értékelik, és olyan ár- előrejelzéseket adnak, amelyek ösztönzik A fogyasztók számára nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a kapacitás-mechanizmusok működtetése a fogyasztói költségeket növeli. A többletköltségeket az esetleges önkéntes terheléscsökkentésből elérhető megtakarítás (esetleg bevétel) csökkentheti. A költségnövekedés nagyságrendjét [17] alapján a 6. táblázat mutatja. A kapacitás-mechanizmusok bevezetésével együtt az energiapiacok működésének javítására is szükség van, például: Ársapkák növelése, szűkösség idején történő megszüntetése. Valós idejű fogyasztóoldali beavatkozási lehetőségek növelése. Kisegítést jelenthet, ha a fogyasztók a szolgáltatókkal kötnek önkéntes korlátozási megállapodásokat. Ezekkel megfelelő nagyságú árengedmény ellenében hozzájárulnak szükség szerinti kikapcsolásukhoz. Szervezett nagykereskedelmi piacokon értékesített üzemi tartalék termékek számának növelése. elégséges forrás rendelkezésre állását és új kapacitások létesítését. Csak a rendszer megfelelőségéhez ténylegesen szükséges kapacitások díjazhatók, és nem a versenyképtelen befektetések. A rendszereknek határokon átnyúlóknak kell lenni. A szervezet szerint a kapacitáspiacokat az alábbi alapelvek mentén kell megtervezni: a regionális kapacitáspiacok létrehozása közös regionális megfelelőség-értékelést igényel, a kapacitásigényt egységes, transzparens módszerrel kell meghatározni, szabványos vagy legalább hasonló termék meghatározása szükséges, a kapacitás-szolgáltatóknak jogot kell biztosítani a szabad kilépésre, lekötés hiányában a forrás sorsáról történő szabad döntésre, a kapacitás-termék jellemzőit (például rendelkezésre állás legkorábbi időpontja, szerződéses időtáv) megfelelően meg 6. táblázat. Kapacitás-mechanizmusok által okozott becsült kell határozni, tekintettel a hosszabb távú beruházási látképre, a rendszer megfelelőségére, többletköltségek [17] Állam Átlagos nagykereskedelmi Mechanizmus a rendelkezésre állás elmaradása esetén alkalmazandó piaci többletköltség, típusa EUR/MWh harmonizált kötbéreknek a szerződött kapacitás-szolgáltatókat Finnország Stratégiai tartalék 0,30 szerződéses kötelezettségeik teljesítésére kell ösztö- nözniük, Görögország Kapacitásdíj 9,18 a rendszerüzemeltetők koordinációs kötelezettségeit tisztázni kell, mivel ezek közösen lesznek felelősek a rendszer olyan Írország Kapacitásdíj 14,90 Norvégia Stratégiai tartalék 0,20 működtetéséért, hogy a kapacitáspiacokon lekötött források Olaszország Kapacitásdíj 0,50 optimálisan járulhassanak hozzá a regionális rendszer ellátásbiztonságához, Spanyolország Kapacitásdíj 2,70 Svédország Stratégiai tartalék 0,10 a kapacitásokat a versenypiacnak kell értékelnie, a kapacitásdíjaknak PJM piac (USA) szabadon kell alakulniuk mindenféle torzító ár- Decentralizált 5,50 kapacitáspiac szabályozás nélkül. 10

11 E-NERGIA.HU E-MET.HU GEOTERMIA ÁRAK Úgy vélik, hogy az előbbi alapelvek mentén működő, regionális kapacitáspiacok az ellátásbiztonságot költséghatékonyan és piacorientált módon biztosítják. A Bizottság hivatkozott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatásai [16], [17] kritériumokat adnak annak értékeléséhez, hogy a már alkalmazott kapacitás mechanizmusok összhangban állnak-e az állami támogatási szabályokkal. A lehetőséggel élve a Bizottság elismerve, hogy az ilyen jellegű állami intézkedések egyes esetekben indokoltak lehetnek ágazati vizsgálatot indított az állami támogatásokra vonatkozóan azon nemzeti intézkedések tekintetében, amelyek célja biztosítani, hogy az áramkimaradások elkerülése érdekében mindenkor rendelkezésre álljon a megfelelő villamosenergia-termelési kapacitás (az úgynevezett kapacitás-mechanizmusok). A vizsgálat információt gyűjt e kapacitás-mechanizmusokról, különösképpen annak megvizsgálása érdekében, hogy azok elegendő villamos energiát biztosítanak-e anélkül, hogy az uniós egységes piacon torzítanák a versenyt vagy a kereskedelmet. [21]. A tagállamoknak elsősorban azt kell bizonyítaniuk, hogy szükség van az intézkedésre. Ezen felül biztosítaniuk kell, hogy a kapacitás-mechanizmusokat oly módon alakítsák ki, hogy azok ne torzítsák a versenyt az uniós egységes piacon például nem részesíthetik indokolatlan előnyben az egyes energiatermelőket vagy technológiákat, illetve nem állíthatnak olyan korlátokat, amelyek akadályozhatják a villamos energia áramlását az egyik uniós országból a másikba. Az ágazati vizsgálat amelyre első alkalommal kerül sor az uniós állami támogatási szabályok alapján legelőször tájékoztatást kér a reprezentatív mintákról azon tagállamoktól, amelyek kapacitás-mechanizmusokat léptettek érvénybe, illetve tervezik azt. Ezek a következők: Belgium, Horvátország, Dánia, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország. A Bizottság különböző kérdőíveket küldött a kiválasztott hatóságok és piaci résztvevők számára, ezt követően értékeli a válaszokat, és 2015 végéig észrevételeket kér az előzetes megállapításokkal kapcsolatban. A végleges eredményeket 2016 közepéig tervezi közzétenni. A vizsgálat alapján várhatóan tisztázódnak az ellátásbiztonság érdekében alkalmazható támogatások odaítélhetőségének, számításának alapelvei és formái. Összefoglalás, következtetések Bemutattuk, hogy: A jelenlegi piaci árak nem fedezik az erőművek állandó költségeit, emiatt folyamatos a hagyományos termelő kapacitások leállítása. A vagyonvesztés a társaságok tulajdonosainál jelentkezik. A közterhek növekedése nagyobb a nagykereskedelmi árak mérséklődésénél, így a fogyasztók a piaci árcsökkenést általában nem érzékelik. Csak nagykereskedelmi energiapiacokon a teljes költségeket fedező bevételek csak kellő nagyságú szűkösség esetén érhetők el, ilyen azonban valós piaci körülmények között csak véletlenszerűen alakulhat ki. Európában eddig szűkösség még nem alakult ki, és a megújuló erőművek intenzív fejlesztése következtében rövid távon (nagyobb üzemzavaroktól, rendkívüli időjárási körülményektől eltekintve) nem is kell vele számolni. A szűkösség esetére felvetődő önkéntes fogyasztáskorlátozás ugyan minimális költséget eredményezne, de a jelenlegi ellátási színvonal romlását jelentené. A kényszerű kikapcsolások politikailag is elfogadhatatlanok lennének. A megbízhatóságot az energiapiacok nem tudják garantálni, ehhez valamilyen kapacitás-mechanizmusra is szükség van. Egyes tagállamokban már ma is alkalmaznak kapacitás-mechanizmusokat, de ezek eltérők. A szakma úgy véli: a megfelelően tervezett, harmonizált, regionális kapacitáspiacok integráns részei egy jövőbeli piaci modellnek. A közérdekű beavatkozások szükségességét a Bizottság is tudomásul veszi, de olyan megoldásokat szeretne, amelyek a piac működésének minimális megzavarásával járnak. A közérdekű beavatkozás előkészítéséhez követendő eljárásra útmutatót állított össze, és vizsgálatot indított a jelenlegi támogatási formák összeegyeztethetőségére a hatályos szabályozással. A nagykereskedelmi árak csökkenése, ennek következtében a hagyományos erőművek leállítása a hazai piacra is jellemző. A teljesítménymérleg esetenként már most is hiányos ben hazai forrásból több hónapban nem állt rendelkezésre a hatályos európai szabályozás alapján indokoltnak tartott tartalék teljesítőképesség (az igény heti maximuma az átlagosnál enyhébb időjárás ellenére többször nagyobb volt az igénybe vehető hazai teljesítőképesség maximumánál). Jelenleg a más piacokról kiszoruló termelők és kedvező balkáni vízjárás mellett van bőséges import [18], így a leállítások az ellátásbiztonságot látszólag nem veszélyeztetik. A helyzet azonban nem tekinthető megnyugtatónak, ugyanis a kontinens nagyobb részére kiterjedő hidegfrontok és az időjárásfüggő megújuló erőművek néhány napos hiányának egybeesése esetén (mint az legutóbb 2007 végén, 2012 februárjában előfordult) az import lehetősége megszűnik, az igényeket teljes egészében hazai forrásból kell kielégíteni (2012 februárjában még exportáltunk is a régiós forráshiány csökkentésére). A folytatódó kapacitáscsökkenés mellett bekövetkező igénynövekedés és regionális forráshiány esetére nem zárható ki a kritikus helyzetekben szükségessé váló, kényszerű fogyasztói korlátozás. Ennek elkerülésére, illetve elfogadható szinten tartására mielőbb indokolt lenne az ellátásbiztonság megfelelő szintjének megőrzéséhez szükséges hazai intézkedések előkészítése. Jegyzetek: 1. Szerző a kéziratot január 18-án nyújtotta be. 2. A villamosenergia-ipari gyakorlatban az előbbi, rövidtávúnak nevezett határköltség mellett megkülönböztetik a hosszú távú határköltséget is, amely az új erőműegység rendszerbe lépésénél vagy meglévő erőműegységek leállításánál bekövetkező változás utáni és előtti összes költség nettó jelenérték különbségének a változásból adódó termelésváltozás nettó jelenértékére vonatkozó hányadosa [1]. 3. Miután a hagyományos erőművek fajlagos hőfogyasztása terhelésfüggő, a fajlagos változó költségek is változnak a terhelés függvényében, így az említett közelítés csak egy adott átlagterhelésre lehet igaz. A megalapozott döntés érdekében a határköltséget indokolt figyelembe venni. 4. Szűkösség előállhat tényleges forráshiány vagy a források egy részének szándékos visszatartása esetén is. A közgazdasági megfontolások az előb- 11

12 ÁRAK E-MET.HU bire vonatkoznak, az utóbbi a bevételek növelését célzó visszaélések egyik válfaja. 5. Az aktuális kötelező átvételi árak nagyobbak az ábrán szereplő, a rendszerüzemeltetők által 2011-ben elvégzett elemzés alapján szükségesnek tartott áraknál, és minden erőműtípusra magasabbak az átlagos base load piaci áraknál. 6. A nemzetgazdaságok adottságaiból eredő eltéréseket a regionális tartalékpiacok tervezett bevezetése sem fogja megszüntetni. 7. It has long been conjectured that the market could provide the right capacity level forreliability if only the regulators did not cap it. This view is the problem behind theproblem. It is the reason that fifteen years into electricity market design, the investment problem remains unsolved. [13] An energy-only approach can use the market to solve every part of the resource adequacy problem except one - adequacy. The adequacy part of theadequacy problem is the elephant in the room that energy - only approaches never addresshead on - because current markets cannot tell us how much capacity is needed for adequate reliability. It s not that an energy - only market will not procure adequate capacity; the problem is that they must be designed specifically to procure adequate capacity, and the design parameters, must be set by a central authority - not the market. [13] Hivatkozások: [1] IES, Intelligent Energy Systems: The Long Run Marginal Cost of Electricity Generation in New South Wales, A Report to the Independent Pricing and Regulatory Tribunal, February 2004 [2] Joskow, L.: Competitive Electricity Markets and Investment in new Generating Capacity, MIT, June 12, 2006 [3] Gerse K.: Villamosenergia-piacok, BME Gépészmérnöki Kar, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Budapest, 2014 [4] Residential Customers Embrace The Power to Choose (Transmission&Distribution World, February 2001) Dan Merilatt, David Eggart, Lisa Southerland, Gulf Power Co. [5] Strommarkt in Deutschland Gewährleistet das derzeitige Marktdesign Versorgungssicherheit? Bericht für das Bundesministerium für Wirtschaft und Energie (BMWI), Frontier Economics Ltd, London, July 2014 [6] Endbericht Leitstudie Strommarkt, Arbeitspaket, Funktionsfähigkeit EOM&Impact-Analyse Kapazitätsmechanismen, Im Auftrag des Bundesministerium für Wirtschaft und Energie, r2b research to business energy consulting, Köln, 30. July 2014 [7] Stoft, S.: Power System Economics, IEEE, Wiley-Interscience, 2002 [8] Power Statistics & Trends 2013, Eurelectric, Brussels, December 2013 [9] Helm, D.: The Return of the CEGB, Energy Futures Network Paper No. 4, June 26th 2014; office-support@dhelm.co.uk [10] Erneuerbar-Energien-Gesetz, Erneuerbare-Energien-Gesetz [11] Nuclear Energy Agency: Nuclear Energy and Renewables System Effects in Low-Carbon Electricity Systems, Report N 7056, NEA/OECD, Paris, 2012 [12] Joskow, L.: Markets for the Power in the United States: An Interim Assessment, The Energy Journal, 2006 [13] Cramton, P., Stoft, S.: The Convergence of Market Designs for Adequate Generating Capacity, A White Paper for the Electricity Oversight Board, 25 April 2006 [14] EURELECTRIC Powering Investments: Challenges for the Liberalised Electricity Sector, Dépôt légal: D/2012/12.105/47 [15] Die Bewertung des dezentralen Leistungsmarkte (DLM) im BMWi Impact-Assessment: Ein Kommentar, Agora Energiewende / Energie & Management, Enervis, [16] Delivering the internal electricity market and making the most of public intervention, Communication from the Commission, Brussels, , C(2013) 7243 final [17] Generation Adequacy in the internal electricity market - guidance on public interventions, Commission staff working document, Brussels, , SWD(2013) 438 final [18] Gerse K.: A villamos energia import és a tőzsdei árak alakulása, MVM Közleményei L. évfolyam, szám, old. [19] [20] A Reference Model for European Capacity Markets, A EURELECTRIC Report, March 2015, Dépôt légal: D/2015/12.105/2, eurelectric.org/media/169068/a_reference_model_for_european_ capacity_markets e.pdf [21] április 29-i sajtóközlemény (IP/15/4891) eu/competition/sectors/energy/state_aid_to_secure_electricity_ supply_en.html HERZ ETK - ELEKTRONIKUS TERMOSZTATIKUS FEJ Használatával jelentős költségmegtakarítás érhető el Jól bevált precíz szabályozástechnika Egyszerű üzembehelyezés 1977 után gyártott HERZ szelepekre illeszkedik Nagy, áttekinthető kijelző, sok hasznos információval Tartós elemekkel és magyar nyelvű kezelési utasítással szállítva HERZ Armatúra Hungária Kft. Budapest, 1172 Rétifarkas u. 10. Tel , 12 Fax: offi ce@herzarmatura.hu -

13 E-NERGIA.HU E-MET.HU ELEKTROMOS GEOTERMIA AUTÓZÁS Jászay Tamás, Nieberl Norbert Elektromos autózás Magyarországon hatások a villamosenergia-rendszerre Az elektromos autók piaca világszerte fellendülőben van. Tudván, hogy az e-mobilitásnak fontos szerep juthat a globális klímavédelem területén, a kormányzatok különféle ösztönzőkkel igyekeznek elősegíteni a technológia térnyerését. Ennek eredményeképpen például Norvégiában az elektromos autók száma 2015 áprilisára, két évvel a tervezett időpont előtt átlépte az es határt. Magyarországon kidolgozták a Jedlik Ányos Tervet, amely ugyancsak az említett célokat hivatott szolgálni. Nem szabad megfeledkezni a közelmúlt autóipari eseményeiről sem, hiszen amennyiben a Volkswagen botránya sietteti a diesel halálát, az megannyi sikertelen próbálkozás után az elektromos autózás korának eljövetelét jelentheti. Mindezek fényében célszerű megvizsgálni, hogy az e-autók széleskörű térnyerése miképpen befolyásolja majd a magyar villamosenergia-rendszer (VER) üzemét, illetve milyen intézkedésekre van szükség, hogy a VER minden szintjén kedvező folyamatok játszódjanak le. Az akkumulátorok kontrollálatlan töltése ugyanis számos problémát felvet a hálózat üzemeltetésével kapcsolatban, amelyekből a töltések ésszerű ütemezésével, aktív terhelésmenedzsmenttel akár előny is kovácsolható. Az e-autók csoportjai a rendszerszintű szolgáltatások szereplőivé is válhatnak, ami a tulajdonosoknak akár anyagi hasznot is jelenthet. Az e-autók és a hálózat együttműködésének fejlődési fázisai Az elektromos gépjárművek számának várható növekedése a villamosenergia-rendszerekkel való egyre intenzívebb kooperációt feltételez. E folyamat során az együttműködés egyre összetettebbé válik, amit négy fokozatra tagolhatunk. Az első az elektromos járművek megjelenésekor jelentkező fázisban az autók akkor töltenek, amikor tulajdonosaik számára a legkényelmesebb, hogy a hálózatra csatlakoztassák őket, például akkor, amikor a munkából hazatérnek, este 5 és 7 óra között. Ez egybeesik a villamosenergia-fogyasztás esti csúcsidőszakával, így jelentős számú gépjármű esetén ha azok egyazon transzformátorkörzetben kapcsolódnak a hálózatra elképzelhető az adott hálózat túlterhelése, például az elfogadottnál jelentősebb mértékű feszültségesés. A töltés ilyen esetben nem veszi figyelembe a rendszer szempontjait, gyakorlatilag a meglévőre egy további csúcsterhelést rak, ami költséges erőmű- és hálózatbővítést igényelhet. A második fokozat az autók kontrollált töltése, amikor is egy vezérlő automatika kizárja a csúcsidei töltést. Amennyiben mégis igény jelentkezik a töltésre ebben az időszakban (például sürgősen szükség van az autó akkumulátorának feltöltésére), akkor az automatika manuális felülírására van szükség. A kontrollált töltés okos töltőberendezést vagy programozható akkumulátor-felügyeleti rendszert igényel, és a csúcsidőszakon kívüli időszakra ütemezett villamosenergia-fogyasztást eredményez. A harmadik lépcsőfok az aktív terhelésmenedzsment. Ez már jelentős az energiatárolás igényét is felvető megújuló alapú energiatermelő kapacitás rendelkezésre állását feltételezi, így lehetővé válik az, hogy az autókat olyankor töltsék, amikor a nap- és szélerőművek zöldenergiát táplálnak a hálózatba. A megújuló alapú töltéssel megvalósítható a valódi (kúttól a tankig) zéró kibocsátás. Természetesen az aktív terhelésmenedzsment is igényel intelligens töltő hardvereket és szoftvereket, továbbá az okos hálózatok bizonyos fokú kiépítettségét. A villamosenergia-rendszerrel való együttműködés akkor válik teljessé, ha az autók a villamosenergia-rendszer szempontjából a legkedvezőbb időpontban töltenek, illetve ha a rendszer kapacitáshiánya esetén az akkumulátoraikból vissza is táplálnak a hálózatra. Ezzel egyrészt hozzá tudnak járulni a magyar villamosenergiarendszer szabályozási problémáinak megoldásához, másrészt elő tudják segíteni a megújuló energiaforrások fokozottabb alkalmazását is. A villamosenergia-rendszerrel való együttműködésnek ez a szintje az utazási és a villamosenergia-felhasználási szokásoknak az együttes elemzését is szükségessé teszi, hiszen a felhasználók sem az áramfogyasztásuk korlátozását, sem közlekedési szokásaik időbeni korlátozását nem néznék jó szemmel. Nemzetközi és hazai töltési gyakorlat A hétköznapi használatban lévő autók így az elektromos autók is a nap során általában nagyjából két órát vannak mozgásban, és több mint 22 órát töltenek parkolással [1]. Ennek megfelelően a töltésük történhet munkahelyen, otthon vagy közterületi töltőállomásokon. A közterületen történő töltés kapcsán a töltőoszlopok üzemeltetői így például az ELMŰ és anyavállalata, az RWE rendelkeznek konkrét mérési adatokkal, amelyek alapján pontos képet kaphatunk a jelenlegi töltési gyakorlatról, azaz arról, hogy a villamos autók mikor és milyen mértékben terhelik a hálózatot. Az Európai Unió által támogatott e-dash projekt keretében az RWE kiterjedt több ezer töltőberendezést magában foglaló töltőhálózatán vizsgálták egy európai szintű flotta töltési szokásait. Az 1. ábra a nap folyamán a töltések megkezdésének eloszlását, azaz egyfajta töltési profilt ábrázol [2]. Látható, hogy a profil alakja nagyon hasonló az általános rendszerterhelési görbéhez, azaz az éjjeli fogyasztás nagyon alacsony, a nappali pedig magas. Közterületi töltőkről lévén szó mindez nem meglepő, de így is megállapítható, hogy a jelenlegi közterületi töltési gyakorlat mellett az elektromos autók hatása a villamosenergia-rendszerre kimondottan hátrányos, hiszen növeli a csúcs- és 13

14 ELEKTROMOS AUTÓZÁS E-MET.HU völgyidőszakok közötti különbséget. Az eredményekből az is kiderül, hogy hétköznapokon jóval gyakrabban használták a töltőoszlopokat, mint hétvégén. Az ELMŰ nyilvános, közterületen elhelyezett töltőoszlopainak köszönhetően a magyarországi helyzetről is rendelkezünk mért adatokkal. Az ELMŰ mára több mint 150 e-autót számláló regisztrált ügyfélköréből álló hazai flotta évi töltési adatai alapján előálló hazai töltési profilt mutatja be a 2. ábra. A hazai profil jelentős hasonlóságot mutat az európaival, az elhanyagolható éjszakai és magas nappali fogyasztás mellett ugyanakkor a reggeli órákban a hazai terhelés némileg alacsonyabb. A körülbelül 150 autóból álló flotta közterületi töltésére fordított energia 2015-ben egyébként 49 MWh volt, ennyi energiával egy elektromos autó 7-szer megkerülheti a Földet ben ennek a mennyiségnek kevesebb, mint a felét vételezték az elektromosautó-tulajdonosok az ELMŰ közterületi töltőin, ami jól mutatja a növekvő tendenciát. Az ELMŰ közterületi töltőhálózatán az elmúlt években megvalósult töltési tranzakciók számát és az eltankolt energia mennyiségét mutatja a 3. ábra. Relatív terhelés 1. ábra. A töltés kezdeti időpontjának eloszlása (európai flotta) [2] 0:00 4:00 8:00 12:00 16:00 20:00 0:00 2. ábra. Az elektromos autók hazai töltési profilja közterületi kutakon [3] 3. ábra. Az eltankolt energia mennyiségének és a töltési tranzakciók számának alakulása [3] A nem kontrollált töltés hatásai Már említést tettünk arról, hogy a termelői oldal és az energiapiacok tekintetében milyen hatásokat okozhat az elektromos autók spontán, nem kontrollált töltése. Ide tartozik a megnövekedett tartalékkapacitás-igény, ami szélsőséges esetben a szabályozásba bevonható erőművi kapacitások bővítését is kikényszerítheti. Valószínű egyben, hogy a megnövekedett teljesítményigényt csak fosszilis egységekkel lehet biztosítani, ami a CO 2 -kibocsátás növekedéséhez vezet. A hálózat üzeme kapcsán az elektromos autók teljesítményigénye kisebb elterjedtség esetén is problémát okozhat, mivel autónként meglehetősen nagy, több kw-os teljesítményről van szó. Előfordulhat például, hogy este, a munkából hazaérve mindenki egyszerre kezdi el tölteni autóját. Ez hamar túlterhelődéshez vezethet a kisfeszültségű hálózat csomóponthoz közeli helyein, de szélesebb körű elterjedés mellett az átviteli hálózaton is elképzelhető túlterhelődés. A túlterhelődéshez az is hozzájárul, hogy a töltők áramának felharmonikus-tartalma következtében harmonikus áramok jelennek meg a hálózaton, ami növeli a THD-t (Total Harmonic Distortion teljes harmonikus torzítás). Ez a hálózati elemek (pl. transzformátorok) túlterhelődését, túlmelegedését, illetve a hálózati veszteségek növekedését eredményezi. Szintén problémát okozhatnak az egyfázisú töltők, amelyek aszimmetrikus hálózati feszültséget idézhetnek elő. Mindezeken túl a csomóponti feszültségek csökkenésével is számolni kell, az elektromos autók töltése határérték alatti feszültségeket okozhat a hálózaton [4]. Mindezek ellenére az ELMŰ elemzése, amely az e-mobilitás kisfeszültségű hálózatra gyakorolt hatását vizsgálta, kimutatta, hogy 20-30%-os elektromosautó-arány alatt még kontrollálatlan töltés esetén sincs szükség hálózatbővítésre [3]. Az egyes háztartások fogyasztói profilja ugyanakkor drasztikusan megváltozhat, az eredő terhelési görbe pedig a korábban bemutatott nem kontrollált töltési profil következtében értelemszerűen kedvezőtlen átalakuláson mehet át. A 4/a. ábra egy 3 kw-os napelemmel (PV) és 3,7 kw-os egyfázisú, 16 amperes elektromos autó- (EV) töltőberendezéssel rendelkező konkrét osztrák háztartás fogyasztási görbéjét mutatja. A 4/b. ábra egy háromfázisú, 16 amperes töltőberendezés hatását mutatja be egy 3 kw napelemes berendezéssel is rendelkező háztartás 14

15 E-NERGIA.HU E-MET.HU ELEKTROMOS GEOTERMIA AUTÓZÁS 4. ábra. Fogyasztói profil 3,7 és 11 kw-os otthoni töltőberendezés esetén [5] fogyasztási profiljára [5]. Mindkét ábrából jól látható, hogy ez a két berendezés alapvető módon befolyásolja a háztartás fogyasztási profilját. Napközben a napelem termelése jóval meghaladja a háztartás fogyasztását, a késő délutáni órákban viszont az elektromos autó otthoni töltése által jelentős többletigény jelentkezik, ami növelheti a szerződött teljesítményt, továbbá a bekötő vezeték megerősítését is igényelheti. Az elektromos autónak a napelemes termeléssel való összehangolása lenne a legcélszerűbb megoldás, ez viszont az autó természetes használatát figyelembe véve kevésbé életszerű. Segítheti a termelés és a fogyasztás eltérő menetrendjéből adódó probléma megoldását egy ma már az okos otthonok kialakításához kereskedelmi forgalomban is hozzáférhető néhány kwh-s akkumulátor beépítése. Ez a berendezés hozzá tud járulni a napelem termelése és a háztartás energiafelhasználása közti időeltolódás áthidalásához, bár magas beruházási költséggel jár, és az energetikai összhatásfok romlásához is vezet. Egy ilyen megoldással, amely már a smart home világába vezet át, az elektromos autók elterjedése nagyobb mennyiségű napelemes kapacitás beépítését teszi lehetővé a rendszerbe. Ez a megállapítás a közterületi töltők adatai alapján kapott töltési profilok tekintetében is helytálló, hiszen a töltési igény ezeknél éppen akkor magas, mikor a napelemek termelnek. töltésével 10%-os elterjedtség mellett. Egy autó Magyarországon átlagosan napi 45 km-t tesz meg [6]. Számításaink során mi is autónként napi 45 km megtett utat vettünk figyelembe, és ehhez 200 Wh/km-es fogyasztást tételeztünk fel, amely a ma használatos elektromos autók gyári adatai alapján az átlagos értéknek felel meg. A kék vonal a jelenlegi töltési gyakorlat melletti, a piros vonal pedig a kontrollált töltés melletti profilt jelöli. Látható, hogy a háztartási profilokra jellemző éjszakai völgy javarészt kiegyenlíthető az elektromos autók töltése által. A háztartási profilokhoz hasonlóan az országos rendszerterhelési görbe változását is megvizsgáltuk különböző elektromos autó-elterjedtségi szintek mellett (6. és 7. ábra). Az e-autók villamosener- A kontrollált töltés korlátai és lehetőségei A kontrollált (intelligens) töltés elsősorban a töltés völgyidőszakra történő ütemezését szolgálja, de lehetőséget teremt arra is, hogy az e-autó tulajdonosok részt vegyenek különböző rendszerszintű szolgáltatásokban, így csökkentve költségeiket. Vegyük 500 háztartás eredő fogyasztói profilját (5. ábra, zöld vonal), és vizsgáljuk meg, hogy az miként változik az elektromos autók kontrollált 5. ábra. 500 háztartás eredő profilja 10%-os EV-elterjedtség mellett, kontrollált és nem kontrollált töltés esetén 15

16 ELEKTROMOS AUTÓZÁS E-MET.HU gia-igényét illetően itt is napi 45 km megtett útból és 200 Wh/km fogyasztásból indultunk ki, az eredményeket pedig a június 8-ai rendszerterhelési görbén tüntettük fel. Azzal a feltételezéssel éltünk továbbá, hogy az autók fele tölthető (plug-in) hibrid lesz, amelyek villamosenergia-fogyasztása körülbelül fele a teljesen elektromos autókénak. Az elterjedtségi szintek arra vonatkoznak, hogy a magyar háztartások hány százalékában található elektromos autó, azonban ez nagyjából megegyezik a személygépjármű-állományra vetített százalékos elterjedtséggel. Az 5. ábra a 2020-as évek elejére különböző szcenáriók mellett, reálisan várható elektromos autómennyiséggel számol. Az európai villamosenergia-rendszerekre ma jellemző éjszakai völgy és nappali vagy koraesti fogyasztási csúcs közötti különbség azt eredményezi, hogy az erőművek jelentős része a völgyidőszakokban nem termel, így kapacitásuk nincs optimálisan kihasználva. Ez a kihasználatlanság növeli az erőmű fajlagos költségeit és végső soron a villamos energia árát. Ebből következik, hogy ha az elektromos autók töltésével a völgyidőszakban növekszik a fogyasztás, akkor egyrészt nincs szükség a termelőkapacitások növelésére, másrészt csökken a villamos energia előállításának fajlagos költsége az erőművekben. Ehelyütt szeretnénk azonban azokat a téves hiedelmeket eloszlatni, amelyek szerint az elektromos autók elterjedése és kontrollált töltése megoldja a főként alaperőművekre támaszkodó magyar erőműrendszerben a rendelkezésre álló kapacitások éjszakai kihasználását. A 6. és 7. ábra tanúsága szerint erre az elkövetkező évben minimális az esély. Ugyanakkor egy több évtizedes távlatban a megújuló alapú decentralizált energiatermelés széles körben való elterjedése, az okos hálózatok fejlődése, a fogyasztás ütemezésének befolyásolása (Demand Side Management) és az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek kihasználása olyan új helyzetet teremthet, amelyben nem feltétlenül néhány nagy erőmű zsinórtermelésének elhasználása, hanem a rugalmas helyi megoldások elősegítése lehet a célfüggvény. Véleményünk szerint nem reális a Jedlik Ányos Terv azon forgatókönyve sem, amely 2020-ra 50 ezer elektromos autót irányoz elő [7]. Ez az elkövetkező öt évben átlagosan évi tízezer e-autó vásárlását feltételezi, ami azt jelentené, hogy az összes autóvásárlás mintegy 15%-a kellene, hogy elektromos vagy tölthető hibrid autó legyen. Ez a jelenlegi fizetőképes keresletet figyelembe véve igencsak valószínűtlennek tűnik, még az elektromos autózás olyan elfogult híveinek véleménye szerint is, mint a jelen cikk szerzői. Igaz, hogy elektromos autók arányának növekedésével a villamosenergia-rendszer egyre gazdaságosabban, jobb kihasználtsággal üzemeltethető, ugyanakkor a diagramból jól látható, hogy még 10%-os elterjedtség (400 ezer autó) is kevéssé befolyásolja az országos rendszerterhelési görbét. A 7. ábrán látható magas elterjedtségi szintekre valószínűleg még sokáig kell várnunk. A Jedlik Ányos Terv, amely a KTI (Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) becsléseire hagyatkozik, 2045-re vár kb. 1,5 millió elektromos személygépkocsit a magyar utakon [7]. Előfordulhat, hogy ez a becslés is túlzó, hiszen a Terv rövid távú előrejelzései az ELMŰ és a PWC hasonló becsléseit [3][8] jóval meghaladják. Ugyanakkor egy harminc 6. ábra. A ös EV szcenáriók melletti rendszerterhelés 7. ábra. Magas EV penetráció melletti rendszerterhelés éves időtáv már kellően hosszú ahhoz, hogy egy technológiaváltás akár a telekommunikáció vagy a fényképezés területén az elmúlt évtizedekben a közlekedésben is végbemenjen. A rendszerterhelési görbe hatásos teljesítményre vonatkozik, és így szorosan összefügg a frekvenciaszabályozással, hiszen a villamosenergia-rendszerben a hatásos teljesítmények egyensúlya általános érvényű, az egyensúly mutatószáma pedig a frekvencia. Amennyiben a fogyasztás meghaladja a termelést, úgy a frekvencia csökken, ellenkező esetben pedig nő. Ahhoz, hogy az elektromos autók részt vehessenek a rendszerszintű szolgáltatásokban, aktív terhelésmenedzsmentre van szükség, amikor is a töltés dinamikusan igazodik a villamosenergia-termelésben jelentkező ingadozásokhoz. Kétirányú terhelésmenedzsment esetén a visszatáplálás lehetőségének megjelenésével megvalósul a vehicle to grid (V2G) koncepció, amivel az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitása hozzájárulhat a csúcsigények kielégítéséhez és ezen keresztül a rendszerbiztonság növeléséhez. Ebben az esetben a töltést visszatáplálás követné, ami völgyidőszakban megnövekedett fogyasztást, csúcsidőszakban pedig megnövekedett termelést eredményezne. Az akkumulátorok élettartamára a hálózatba való visszatáplálás természetes módon negatív hatást gyakorol. Ez a hatás azonban mértékletes alkalmazás esetén amennyiben az ak- 16

17 E-NERGIA.HU E-MET.HU ELEKTROMOS GEOTERMIA AUTÓZÁS 8. ábra. Az e-autók részvétele a frekvencia- és a feszültségszabályozásban [10] alapján kumulátort nem teljesen nullára merítjük le nem jár jelentősebb élettartam-csökkenéssel, mintha az autót sofőrje agresszív stílusban vezeti [9]. A V2G koncepció mintájára az elektromos autók a meddő- és feszültségszabályozásban is részt vehetnek (8. ábra). A meddőszabályozás a töltőáram és a hálózati feszültség közötti fázisszög változtatásával oldható meg, ettől függően induktív vagy kapacitív meddőkompenzáció történik. Az elektromos autók által helyben megtermelt meddőteljesítmény jelentősége abban rejlik, hogy a meddőigények kielégítése céljából a hálózaton szállított meddőteljesítmény mennyisége csökken, ennek következtében pedig az átviteli veszteség is csökken a hálózaton [10]. A frekvencia- és a feszültségszabályozás elképzelhető centralizált vagy decentralizált modellben is. Decentralizált modell esetén a hálózat (rendszerirányító) közvetlenül az elektromos autókkal, illetve azok töltőberendezésével kommunikál. A töltőberendezés ennek megfelelően kezdi meg a jármű töltését vagy a betáplálást, attól függően, hogy éppen milyen irányú (fel vagy le) szabályozásra van szükség. A modell előnye a közvetlen összeköttetés a rendszerirányító és a kapacitások között, aminek azonban ára van: a kapacitások beszerzése, felügyelete és a kommunikációs kapcsolat megteremtése is lényegesen összetettebb. A centralizált modellben az elektromos autók nem közvetlenül, hanem egy aggregátoron keresztül kommunikálnak a hálózattal. Az aggregátor feladata, hogy egyetlen egységként kezelhető közösségbe fogja össze az autókat és azok tulajdonosait. Ebben a modellben az aggregátor van kapcsolatban a hálózattal, és továbbítja az utasításokat az egységek felé, ennek megfelelően a rendszerirányító számára a virtuális erőművekhez hasonlóan egyszerűbb kezelni azokat. További előnyt jelenthet, hogy a kumulált teljesítmény versenyképessé teszi az e-autókat csoportba szervező aggregátort a rendszerszintű szolgáltatások piacán. Összefoglalás A jelenlegi töltési gyakorlat mellett az elektromos autók szabályozatlan, a felhasználók kényelmi szempontjait tükröző töltése kedvezőtlenül hat a villamos hálózatra. Az e-autók elterjedésével ugyanakkor a decentralizált, megújuló alapú villamosenergia-termeléssel és az okos hálózatokkal párhuzamosan folyamatosan fejlődni fog az autók és a villamosenergia-rendszer együttműködése. Így különösen, ha az autók akkumulátorait nem kizárólag töltjük, hanem azok a hálózatba vissza is tudnak táplálni az e-autók részt fognak tudni venni a VER szabályozási nehézségeinek enyhítésében.ugyanakkor az elektromos autók várható előretörése önmagában nem lesz orvosság a magyar erőműrendszer szabályozási problémáira. Ez a penetráció aligha lehet annyira dinamikus, hogy az elektromos autók az elkövetkező évben számottevő módon hozzájáruljanak a magyar VER-ben jelenlevő éjszakai kapacitástöbblet elfogyasztásához. Felsejlik azonban az új világ, amelyben a decentralizált, megújuló alapú energiatermelés, az okos hálózatok és az elektromos autók együtt tudnak hozzájárulni egy kisebb kibocsátású energetikai jövőképhez. Hivatkozások [1] Jászay T.: Past, present and future of e-mobility with special regard to the developments in Hungary, Plangrid EV Stakeholder Workshop, Brussels, 2015 [2] Voit S.: Plangrid EV s View, Plangrid EV Stakeholder Workshop, Brussels, 2015 [3] ELMŰ-ÉMÁSZ saját elemzése alapján [4] Farkas Cs., Szabó K. I.: E-mobility A villamos autók hatása a villamos hálózatra, Elektrotechnika104 (4) 2011 [5] Übermasser, S.: Towards an enhanced grid architecture for EVs in Europe, Plangrid EV Stakeholder Workshop, Brussels, 2015 [6] (letöltve: január 26.) [7] Dr. Lenner Á. M.: A Jedlik Ányos Terv bemutatása, Magyar Energia Szimpózium, Budapest, 2015 [8] PWC: Merre tart az elektromos autók piaca?, 2014 [9] Ribberink, H., Darcovich, K. Pincet, F.: Battery Life Impact of Vehicle to Grid Application of Electric Vehicles, EVS28, KINTEX, 2015 [10] Wu, C., et al: PEV-based combined frequency and voltage regulation for smart grid, Innovative Smart Grid Technologies (ISGT), IEEE PES,

18 MEGÚJULÓ ENERGIÁK E-MET.HU Schróth Ádám Geotermikus kút modellezése zárt rendszerű hőhasznosítás számítása céljából Hazánk geotermikus adottságait tekintve Európa élvonalába tartozik. A szénhidrogén-kutatások során számos kutat fúrtak, amelyek egy része meddő, illetve mára kimerült. Ezek felszámolása nagy költséggel járna, hasznosításuk nem megoldott. A kutak egy része minimális átalakítással alkalmas lehetne egy villamosenergia-termelő körfolyamat hőforrásának. Cikkemben bemutatom egy 2200 m mély kút hő- és áramlástani modellezésének folyamatát. Egy pontos modell segítségével lehetővé válik a felszíni ORC rendszer és a hőforrás komplex vizsgálata. A kutat az alján lezárják, és egy koaxiális termelőcsövet helyeznek bele. A hőhordozó közeg a külső gyűrűben lefelé áramlik, és a felmelegedést követően a koaxiális termelőcsőben a felszínre jön. A kút kettős csöves hőcserélőként funkcionál. A modellezés során számos közeget vizsgáltam. Az általam javasolt megoldásnak két előnye van; egyrészt megoldódik az elhagyott kutak hasznosítása, másrészt jelentős megtakarítás érhető el azzal, hogy nem szükséges új kutat fúrni. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezzel a módszerrel Magyarország közelebb kerülhet a vele szemben támasztott klímavédelmi elvárások teljesítéséhez. A geotermikus energia a főként a Föld belsejében található, hosszú felezési idejű radioaktív elemek bomlásából származik. Magyarország területe geotermikus adottságait tekintve a Pannon-medence alatti különlegesen vékony, km-es litoszféra miatt Európa élvonalába sorolható. Hazánkban a hőáramsűrűség értéke mw/m 2, amely jócskán meghaladja a kontinens többi részére vonatkozó 46 mw/m 2 -t.a hőmérséklettér meglehetősen inhomogén. A hőszigetelő és hővezető rétegek regionálisan és a földtani szerkezeteken belül is hőmérsékleti anomáliákat hoznak létre. A hőszigetelő kőzettömbök szélein megnő a hőáramsűrűség. A magyarországi geotermikus gradiens átlagosan 50 C/km, ebben a kedvező hőáramsűrűség mellett szerepet játszik az is, hogy jól szigetelő agyag és homok alkotja a medenceüledéket. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön a legnagyobb [1, 2]. Jelenleg általában a 120 C hőmérséklet feletti hőforrások használhatók gazdaságosan villamosenergia-termelés céljára, de számos kutatás [3, 4, 5] foglalkozik ennél alacsonyabb hőmérsékletű geotermikus és szoláris források kiaknázásával. Magyarország a geológiai megkutatottság szempontjából a világ élvonalába tartozik (1 fúrás/5 km 2 ). A szénhidrogén-ipar által 66 év alatt lemélyített meddő fúrások száma kb , amelyből mintegy 3000 db-ot a MOL átadott a Bányavagyon Hasznosító Kft.- nek [6]. Ezeknek az elhagyott kutaknak a felszámolása jelentős költséggel járna a tulajdonosnak. A kutak nagy része olyan vidékeken található, ahol a geotermikus potenciál nagy, így érdemes megvizsgálni az energetikai hasznosítás lehetőségét. A kút az átalakítás után egy kvázi EGS (Enhanced Geothermal System), más néven HDR (Hot Dry Rock) rendszerként funkcionál. Az EGS rendszereknél néhány kilométeres mélységben található repedésrendszer szolgál hőcserélőként. Felszíni vizet vagy valamilyen gázt sajtolnak a repedésrendszerbe, ahol az felmelegszik, majd a termelő kúton vagy kutakon a felszínre áramlik. Az általam vizsgált rendszernél nincsen repedésrendszer, hanem maga a kút a hőcserélő, és a hőhordozó közeg nem víz, hanem valamilyen szerves közeg. A rendszernek hermetikusan zártnak kell lennie a közegveszteség elkerülése érdekében. Az elvont hő ezután Rankine- vagy Kalina-körfolyamattal alakítható villamos energiává. Egy- és kétkörös ORC (Organic Rankine Cycle) körfolyamat alkalmazása is lehetséges. Egykörös rendszernél a hőhordozó közeg és a munkaközeg megegyezik. A közeg felmelegszik a kútban, majd közvetlenül a turbinára kerül. Az expanziót követően a kondenzátorban megtörténik a hőelvonás, ezután a közeget visszasajtolják a kútba. A nagymértékű sűrűségváltozások miatti visszaáramlások elkerülése érdekében a kútban a nyomás szuperkritikus értékű. Korábbi számításaink alapján az egykörös rendszerrel jobb hatásfok érhető el, mint a két körössel [5]. Módszer A modellezés során számos bizonytalan tényezővel találkoztam. A kőzetet homogénnek tekintettem, elhanyagoltam a kőzetösszetétel változását és a felszín alatti vízáramlásokat. A kőzettest és a kútszerkezet közti érintkezés nem tökéletes, ezért a hőellenállás nagyobb az ideálisnál, de miután erről nem állt rendelkezésre adat, ezért nem vettem figyelembe. A csőben a hő függőlegesen nem csak konvekcióval, hanem vezetéssel is terjed, de utóbbi arányaiban jóval kisebb, ezért a hatását elhanyagoltam. A cső belső fala és a hőhordozó közeg közti hőátadási tényező számításához a Sleicher-Rouse-összefüggést használtam [7], amelyet eredetileg folyékony fémekre fejlesztettek ki, de a vizsgált esetek Reynoldsés Prandtl-számai az összefüggés érvényességi tartományába esnek. Szuperkritikus állapotban nincsen hagyományos fázisátmenet, de itt is megfigyelhetők anomáliák az anyagjellemzőkben. A kútnak azon a szakaszán, ahol a fajhő értékében megfigyelhető a csúcs, a hőátadás intenzívebb lesz. A radiális hőmérséklet-eloszlással nem számoltam, mivel tökéletes keveredést feltételeztem. A nagy nyomások miatt a felhajtóerő okozta nyomásváltozás a nyomásnál két nagyságrenddel kisebb, ezért ezt elhanyagoltam. A termelőcsövet első közelítésben adiabatikus rendszerként vettem figyelembe, azaz a gyűrűs tér és a termelő cső közötti hőcserét elhanyagoltam. A rendszert tökéletesen zártnak feltételeztem, így 18

19 E-NERGIA.HU E-MET.HU MEGÚJULÓ GEOTERMIA ENERGIÁK növekedésével egyre kevesebb rétegből áll. A teljes hőellenállásmodell az 2. ábrán látható. Az alkalmazott módszer nem folytonos. A kutat azonos hosszúságú egységekre osztottam fel (ΔH). A vizsgált szakasz sorszámát az n változó jelöli. A föld hőmérséklete a mélység (H) függvénye, ahol arányossági tényező a geotermikus gradiens (γ = 0,055 C/m). t föld = f(h) t föld,n = f(n H) = t felszín + γ H (1) Az anyagjellemzők és állapothatározók, mint a sűrűség (ρ), kinematikai viszkozitás (ν), hővezetési tényező (λ), Prandtl-szám (Pr), fajlagos entalpia (h), izobár fajhő (c) stb. a nyomás és a hőmérséklet alapján meghatározhatók. p n, t n p n, ν n, Pr n, h n, c n (2) A következő (n+1-edik) egység nyomása az előzőhöz képest a hidrosztatikai nyomással növekszik és a súrlódási nyomásveszteséggel csökken: p n+1 = p n + ρ n g H p' (3) A ζ csősúrlódási tényezőt az S. E. Haaland által közölt (4) összefüggéssel számítottam [7], amely ±2% pontossággal visszaadja a Colebrook-White összefüggés eredményét, de hatalmas előnye vele szemben, hogy explicit: ε 1 1,8 lg D ς 3,7 n 1,11 6,9 + Ren (4) A nyomásveszteség az alábbi egyenlettel határozható meg: ρn 2 H p' = νn ζ n 2 D (5) A Prandtl-szám és a Reynolds-szám ismeretében a Nusseltszám, abból pedig az α n hőátadási tényező meghatározható: Re n, Pr n Nu n α n (6) 1. ábra. A geotermikus kút kiképzése nincs közegveszteség, tehát alkalmazható a kontinuitás törvénye. A modellezés során állandósult állapotot vizsgáltam. A hőellenállás a kút szerkezetéből adódóan függ a mélységtől. A kút kialakítása egy teleszkópra emlékeztet (1. ábra), a mélység A Nusselt-szám számítása a Sleicher-Rouse összefüggéssel történik: Nu n = 6,3 + 0,0167 Re n 0,85 0,93 Pr n (7) Az adott szakaszon átadott hőteljesítmény meghatározható a hőmérsékletkülönbség és a hőellenállás hányadosaként: 2. ábra. Hőellenállások a kőzettest és a gyűrűs térben lefelé áramló közeg között (felül) és a gyűrűstér és a termelőcső között (alul) 19

20 MEGÚJULÓ ENERGIÁK E-MET.HU 3. ábra. A hálózás vizsgálata szén-dioxid közeggel (adiabatikus eset) 5. ábra. Hőmérséklet-eloszlás a kútban CO 2 közeg esetén t Q = R Σ (8) Az egység entalpiája az előző egység entalpiájának és a fajlagosan átadott hőnek az összegeként adódik: Q hn = h + n 1 m (9) A szakasz hőmérséklete a nyomás és az entalpia ismeretében már meghatározható: t n = f (p n, h n) (10) A fenti egyenletek egy ciklusba rendezhetők, amellyel minden egységre meghatározható a hőmérséklet és a nyomás. Az adiabatikus esetben elsőként meghatározzuk az alapparamétereket, majd egy iterációs folyamat segítségével a hőveszteséget is figyelembe vesszük. A szakaszokra bontás miatt szükséges volt megvizsgálni a hálózás sűrítésének hatását az eredményekre. 1, 10 és 100 m-es osztásokat vizsgáltam (3. ábra). 1 és 10 m esetén nem tapasztalható az eredményekben jelentősebb eltérés, viszont 100 m-es osztásköznél már igen. Ennek megfelelően a számításoknál 10 m-es osztásközt alkalmaztam. 6. ábra. Hőmérséklet-eloszlás a kútban R125 közeg esetén Eredmények A kinyerhető hőteljesítmény az előzetesen feltételezett értékeknél [5] kisebb. Ez növelhető a tömegáram növelésével (4. ábra), de ez minőségi romlást okoz. A kútfej-hőmérséklet csökkenése a hatásfok csökkenését okozza, és bizonyos érték alá süllyedve ellehetetleníti a rendszer üzemét. A másik lehetőség a kilépő közeg entalpiájának a növelése. Ez egyrészt a termelőcső átmérőjének növelésével, másrészt a lesajtolási nyomás növelésével érhető el. Utóbbi növelése a kútfej nyomásának növekedését is okozza, ami bizonyos, a munkaközegtől függő határon felül a felszíni ORC rend- T, C H, m 4. ábra. Kinyerhető hőteljesítmény a tömegáram függvényében (CO 2) (t kond=12 C) adiabatikus hőcsere figyelembevételével 7. ábra. Hőmérséklet-eloszlás a kútban etán esetén 20

21 E-NERGIA.HU E-MET.HU MEGÚJULÓ GEOTERMIA ENERGIÁK 1. táblázat. Kútfej-hőmérsékletek és hatásfokok etán esetén (m=0,3 kg/s, H=2200 m) Geotermikus gradiens szer hatásfokromlását idézi elő, mivel a rendszer hatásfokának maximuma van a nyomás függvényében [5]. Szén-dioxid közeg esetén a hőmérséklet-eloszlás az 5. ábrán látható. A kútfej-hőmérséklet kisebb, mint a korábban várt érték. Az R125 közegre számított hőmérséklet-eloszlás a 6. ábrán látható. A kútfej-hőmérséklet nagyobb, mint szén-dioxid esetén, de ebben az esetben is kisebb, mint a korábban várt. Ha a tömegáram eléri az 1 kg/s-t, akkor a közeg már nem éri el a kritikus hőmérsékletet. Propán esetén szintén kisebb a kútfej-hőmérséklet, és egyik vizsgált tömegáramnál sem éri el a kritikus hőmérsékletet. A gyűrűs tér és a termelőcső közötti hőátadás figyelembevétele esetén az eredmények még rosszabbak lesznek. Erre látható egy példa etán esetére a 7. ábrán. Jelölések Adiabatikus eset Hatásfok Hőcsere figyelembevételével Kútfejhőmérséklet Kútfejhőmérséklet Hatásfok C/km C % C % 55 62,0 1,05 52, ,0 6,21 82,0 3, ,2 10,05 90,0 4,45 Megnevezés Jelölés Mértékegység mélység H m geotermikus gradiens γ C/m nyomás p bar hőmérséklet t C sűrűség ρ kg/m 3 izobár fajhő c J/(kgK) kinematikai viszkozitás ν m 2 /s hővezetési tényező λ W/(mK) Prandtl-szám Pr fajlagos entalpia h J/(kgK) nehézségi gyorsulás g m/s 2 Reynolds-szám Re Nusselt-szám Nu csősúrlódási tényező ζ hőátadási tényező α W/(m 2 K) csőátmérő D m érdesség ε m hőteljesítmény Q W hőellenállás R K/W tömegáram m kg/s vizsgált szakasz sorszáma n Következtetés A kútból kinyerhető hőteljesítmény és a kútfej-hőmérséklet kisebb az előzetesen vártnál. A propán korábban [8] nagyon ígéretes közegnek bizonyult, mivel magas hatásfokot és nagy kinyerhető teljesítményt lehetett elérni vele, de számításaim alapján túl alacsony a hőmérséklet ahhoz, hogy alkalmazható legyen. Szén-dioxid és etán esetén adiabatikus körülmények között, minimális hatásfok mellett még üzemképes a rendszer, viszont a hőátadás figyelembevételével már nem. R125 közeggel adiabatikus körülmények között 0,5 kg/s tömegáram esetén a kútfej-hőmérséklet 72 C. A felszíni rendszer elvi hatásfoka ekkor 7,15%, villamos teljesítménye 2,97 kw 1. Ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen, vagy hőszigetelni kell a termelőcsövet, vagy magasabb geotermikus gradienssel rendelkező telephelyet kell keresni (1. táblázat), vagy mélyebb kutat kell fúrni, ami a költségeket jelentősen megnöveli. Utóbbi két esetben az eredeti cél, a meglévő kutak hasznosítása sajnálatos módon nem teljesül. A fentiekből látszik, hogy villamosenergia-termelés céljára a jelenlegi technológiák alkalmazásával nem kifizetődő a meddő kutak hasznosítása, ellenben hőtermelési célokra alkalmasak lehetnek. Jegyzetek 1 A hatásfok- és teljesítményértékek egykörös ORC rendszerre vonatkoznak, 18 C-os kondenzátorhőmérséklet esetén, a lesajtolás energiaigényének figyelembevételével, illetve a hűtőtornyok energiafelhasználásának elhanyagolásával. A kútból kinyerhető hőteljesítmény 41,6 kw. Hivatkozások [1] Mádlné Dr. Szőnyi Judit: A geotermikus energia, Grafon Kiadó, [2] Jánosi Imre, Geotermikus energia - Nem kívánt mellékhatások: Természet Világa, pp , 141(8), [3] Tony Ho: Advanced Organic Vapor Cycles for Improving Thermal Conversion Efficiency in Renewable Energy Systems, University of California, Berkeley, [4] Huijuan Chen, D. Yogi Goswami és Elias K. Stefanak: A review of thermodynamic cycles and working fluids for the conversion of low-grade heat, Renewable and Sustainable Energy Reviews, pp , Volume 14, Issue 9, [5] Mayer Martin János, Nyerges Viktor, Schróth Ádám (2014): Geotermikus erőmű illesztése kimerült szénhidrogén kutakhoz, Tudományos Diákköri Konferencia, BME. [6] Groniewsky Axel: Geotermális lehetőségek Magyarországon, Magyar Energetika, 2005/3. [7] Yunus A. Çengel (2002): Heat Transfer: A Practical Approach, McGraw-Hill [8] Mayer Martin János, Nyerges Viktor, Schróth Ádám: Investigation of Geothermal Power Generation on Abandoned Hydrocarbon Wells, 5th International Youth Conference on Energy, IEEE Explore, [9] Schróth Ádám: Modelling of a Geothermal Well, 3rd International Scientific Conference on Advances in Mechanical Engineering (ISCAME), [10] Tóth Anikó, Balla László (2014): Hőátvitel geotermikus rendszerekben, Miskolci Egyetem Földtudományi Kar tamop412a/2011_0059_scorm_mfkgt5057/sco_06_01.htm 21

22 ÁRAK E-MET.HU Szilágyi Zsombor A földgáz árát befolyásoló tényezők A kőolaj árának alakulása a világ figyelmének középpontjában van. A kőolaj ára nemcsak a mindennapi életünket érinti az üzemanyagok árán keresztül, de erős hatása van politikai eseményekre is, gondoljunk csak az ukrán-orosz válságra, vagy a szíriai-iraki, líbiai háborúra. A földgáz ára a nemzetközi kereskedelemben szorosan kapcsolódik a kőolajéhoz. Cikkünk áttekintést ad a földgáz nemzetközi kereskedelemben kialakuló áráról és a hazai fogyasztói árak alakulásáról. A világ primerenergia-fogyasztása 2014-ben J (527 EJ) volt. Ennek 32,6%-a kőolaj, 23,7%-a földgáz [4]. A földgáz világpiaci árát alapvetően a kőolaj ára határozza meg, lényegében azért, mert a kőolajat és a földgázt általában együtt kutatják és termelik ki, és a két termék elég széles körben tudja egymást helyettesíteni. A kőolaj- és a földgázipar nagy megrendelő a gépiparban, a szállításban. Egy sor ipari fém, az arany és a gabona árát is erősen befolyásolja a kőolaj árának alakulása, elsősorban a termelési költségekre gyakorolt hatásán keresztül. A Föld ma ismert kőolajkészlete 238 milliárd tonna, a hagyományos földgázkészlet pedig 187,1 Tm 3 (1012 m 3 ) [4], de a kutatások nagy erővel és eredménnyel folynak. Pár éves újdonság a szénhidrogéniparban a nem hagyományos kőzetekből a kőolaj és a földgáz termelése; egyszerűsítve palaolajnak, illetve palagáznak nevezik a tömör kőzetekből mélyfúrással, rétegrepesztéssel kinyerhető kőolajat és földgázt. A palaolaj- és a palagázkutatás sikere felesleget idézett elő a két energiahordozó piacán. A kőolaj iránti kereslet a világban napi 90 millió hordó körül van. A piac elbír napi egymillió hordó felesleget. A évi olajárzuhanás és következményei A 2014 őszén megindult olajárzuhanás egyszerű piaci folyamatnak tűnik; a piacon a kőolajfelesleg áresést eredményez. A helyzet azért ennél kissé összetettebb. Tekintsük át a őszi olajáresést közvetlenül megelőző eseményeket, és néhány következményt: A konvencionális olajtermelésben élenjáró országok piaci érdekeik veszélyeztetését látják abban, hogy a palaolaj olyan országokat is a lényeges olajexportálók közé emelhet, amelyektől nem feltétlenül várható el a koordinált piaci magatartás. A 2008-ban kicsúcsosodó gazdasági világválságból az országok többsége még nem tudott teljesen kikászálódni, a termelés, a fogyasztás visszafogott, alacsonyabb a kőolajigény is. Az iráni nukleáris béke miatt leépül az Irán elleni kereskedelmi embargó, ismét lényeges szereplő lesz a kőolajpiacon ez az ország. Az Egyesült Államokban a nem konvencionális kőolajtermelés technológiája olyan szintre fejlődött, hogy a 100 USD/ barrel árszinten már egyre több nem hagyományos kutat érdemes volt üzembe helyezni. Több mint 1700 fúróberendezés dolgozik, és elképzelhetőnek látszik, hogy tíz éven belül az USA önellátó lesz kőolajból. Az USA kőolajimportja 2014 elejétől látványosan csökkent, a piacon jelentkező felesleget a világ többi térsége nem tudta felvenni. A kőolaj piaca a világban évi mintegy 3400 milliárd dollárt jelent. Jelen van ezen a piacon minden ország, de meghatározó szerepe van a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének, az OPEC-nek. A szervezethez most 12 ország tartozik ban az OPEC adta a világ kőolaj-felhasználásának 42%-át. Az OPEC legfontosabb feladata az, hogy a tagországaik kőolaj-értékesítési érdekeit egységes kitermelési és kereskedelempolitikával elősegítse. Nem tagja az OPEC-nek sem az Egyesült Államok (a világ legnagyobb olajfogyasztója), sem Oroszország (a világ második legnagyobb kőolajtermelője). Az OPEC döntése volt novemberben, hogy akkor sem csökkentik a kitermelést, ha zuhanni fog az olaj ára. Oroszország 2014-ben 526 millió tonna kőolajat termelt, és ebből 221 millió tonnát exportált. Az export árbevétele kb. 200 milliárd USD volt, az ország összes exportjának mintegy 20%-a. A világ józanabbik fele úgy gondolta, hogy az ukrán-orosz konfliktus megoldására éppen a kőolajpiacon lehet eredményt elérni Oroszországgal szemben. Az olajáreséssel az orosz GDP-növekedés negatívba fordult, az ország olajárbevétele feleződött. Az orosz állam arany- és devizatartaléka 2013 végén 509,6 milliárd USD volt, január 16-án már csak 379,4 milliárd. Leállt a Déli Áramlat és a Török Áramlat vezetékek építése. Minden olajexportáló megsínyli az áresést: egyes országok az államcsőd közelébe kerültek (pl. Venezuela, Nigéria), mások a jelentős tartalékaikhoz nyúltak (arab országok). Az olajfogyasztó országokban átmeneti fellendülést okoz az olcsó olaj, de egy idő után az olajipar beszállítóinak leépülése kihat az ország egész gazdaságára. A helyzetet csak nehezíti, hogy a hagyományosan koordinált piaci magatartást tanúsító Szaúd-Arábia elérkezettnek látta az időt, hogy piaci részesedését növelje verseny- és kartelltársai kárára szeptemberre az egy évvel korábbi árhoz képest az alumínium ára 19,5%-kal, a rézé 24,9%-kal, a földgázé 35,3%- kal csökkent, ezzel egy sor újabb cég jutott csődközelbe. A földgáz tőzsdei ára Az egész világon mértékadó a New-York-i tőzsde (NYMEX) Henry Hub Natural Gas árjegyzése. Az európai tőzsdei árak tendenciá- 22

23 E-NERGIA.HU E-MET.HU GEOTERMIA ÁRAK jukban követik az amerikait, de időnként ettől eltérnek. Az európai árak magasabbak december 8-án például 2,08 USD/mmBtu azonnali középár volt a Henry Hub tőzsdén (kb. 19 Ft/m 3 ), a TTF (holland) tőzsdén pedig december 9-én 16,875 EUR/MWh (kb. 50 Ft/m 3 ) [5,6]. A földgáz tőzsde jellemzői: Az árutőzsde általános szabályai szerint működik. Az ajánlati és üzletkötési aktusok tartalmának, formáinak, időrendjének szabályai standardizáltak, egyértelműek és következetesek. Az ügyletek bonyolítására csak tőzsdei tagsággal rendelkező személyek, vállalkozások jogosultak. A jogosultsághoz cégjogi és szigorú pénzügyi feltételek tartoznak. A vállalkozás üzletkötőinek tőzsdeismereti vizsgát is kell tenni. A tényleges kapacitás- és földgázügyletek névtelenek, a közismert forgalmi információk mögötti cégek nem ismertek. Az ügyletek gáznapra, -hétre, -hónapra vagy -évre szólnak. A kötések általában nem terjednek túl a kétéves cikluson. A kötések a lejárati határidőn belül nem bonthatók, de újabb kötéssel módosíthatók. A tőzsdéken általában kínálati többlet van. Az amerikai Henry Hub tőzsde bonyolítja a legnagyobb földgázforgalmat a világon. Ezen a tőzsdén is a földgáz energiatartalmával kereskednek: az ügyleteket millió Btu egységben számolják 1. A tőzsdei ügylet egysége mmbtu. A CEEGEX, a hazai földgáztőzsde 2013 óta üzemel. Bár van mintegy tucatnyi regisztrált tőzsdetag, de gyakorlatilag minimális az üzletkötés. Ennek okát a hazai földgázpiacon lévő szabad gázmennyiségek egymáshoz nagyon közeli árában kereshetjük. Élénk élet zajlik a CEGH (Bécs) tőzsdén, ahol orosz, norvég, észak-afrikai gáz is jelen van. Néhány magyar földgázkereskedő üzletel is ezen a tőzsdén. Földgáztőzsde nyitása az európai országokban kicsit talán nemzeti önérzet kérdése is. További európai tőzsdék és az indulási évük: NBP, National Balancing Point Nagy Britannia, 1996; ZEE, Zeebrugge Belgium, 2000; TTF, Title Transfer Facility Hollandia, 2003; PSV, Punto di Scambio Virtuale Olaszország, 2003; PEG, Point d'echange de Gaz Franciaország, 2004; NCG, NetConnect Germany Németország, 2007; BEB, GASPOOL Németország, 2007; AOC, Almacenamiento para la operation comercial Spanyolország, 2007; OTE, Csehország, 2013; POLPX, Lengyelország, Az NBP és a TTF a két legforgalmasabb európai tőzsde. Azonnali és határidős kötések születnek naponta tucatszámra. Az NBP tőzsde november 4-ei kötései közül néhányat bemutatunk, az árak tendenciájának érzékeltetésére (az árak angol penny/therm 2 egységben) [3]: aznapra 36,725, hétvégére 36,000, december 15-re 39,000, január 16-ra 39,525, április 16-ra 37,370, Q3 35,325, Q1 41,025, 2020 nyara 34,700. A kőolaj- és földgázárak hosszú távú stagnálása vagy csökkenése összhangban van azzal, amit Khalid al Falih, az állami tulajdonú Szaúd-Arábiai Olajtársaság elnöke mond: hagyni kell a piacot dolgozni. A rugalmas megfogalmazás mögött azért tudhatjuk, hogy Szaúd-Arábia az OPEC hangadója, a hatalmas pénztartalékai miatt még bőven bírja az alacsony kőolajár miatti veszteségeket. Az OPEC decemberi értekezlete úgy döntött, hogy még legalább egy évig nem szándékszik visszafogni a kitermelést, ezzel akadályozva, hogy az árak feljebb kússzanak. Ezzel a magatartással egy sor kisebb olajipari céget és olajexportáló államot tönkretesznek, de Oroszország katonai szerepvállalását is lényegesen befolyásolják. A fenti napi árjegyzésekhez azonnal hozzá kell tenni, hogy ezekből túlzott következtetéseket nem szabad levonni, mert akár a következő napi tőzsdei kötések is fordíthatnak a trendeken. Általában jellemző, hogy hosszabb távon az árak emelkedni szoktak, ez azonban november 4-én csak a 2016 tavaszáig jegyzett árakra volt igaz. A földgáz árának alakulására hatással bíró legfontosabb tényezők: A földgáz kereslete és kínálata Kereslet: más energiahordozók piaci helyzete, az USA földalatti tárolt készletei, úton lévő LNG-készletek, az átlaghőmérséklet változása (klímaváltozás). Kínálat: új földgázszállítók megjelenése, LNG-szállítók, új szállítóvezeték üzembe lépése a termelésben lévő mezők aktuális kitermelési teljesítménye. A piaci hangulat tőzsdei hírek, kőolaj- és földgázkutatási eredmények, változás a termelőkapacitásokban, háborúk, új, nemzetközi szállítóvezeték-építési megállapodás, új ország megjelenése a földgáz/lng-piacon. A tőzsdei kereskedők három jellemző csoportja: Termelők: cégek, cégcsoportok (termelők is kötnek kockázatkezelő üzleteket). Kockázatkezelők: valódi földgázfogyasztók, akik saját szükségletükre vásárolnak határidős kötésekkel. A kockázatkezelő a lekötött mennyiséget a szállítási határidő előtt még eladhatja. Spekulánsok: árfolyamemelkedésre számítva kötnek üzletet, a földgázt a tényleges leszállítás előtt másik spekulánsnak vagy kockázatkezelőnek adják tovább október 30-án az amerikai tőzsdén az azonnali ügyleteknél 2,3 USD/millió Btu napi középár alakult ki, amely az egy hónappal korábbi szinthez képest 11,1%-kal volt alacsonyabb; egy évvel korábban pedig 37,9%-kal volt magasabb az ár. (Ugyanezen a napon a Brent kőolaj ára 49,45 USD/barrel volt, 42,6%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban). 23

24 ÁRAK E-MET.HU 1. táblázat. A földgáz és a kőolaj tőzsdei ára Termék Mértékegység január július január július január július január július január július január földgáz USD/1000 ft 3 4,6 4,7 3,5 2,8 3,7 4,0 4,5 4,0 3,4 3,3 3,4 kőolaj USD/barrel Az 1. táblázat a földgáz árának alakulását mutatja be a Henry Hub tőzsdén USD/ezer ft 3 mértékegységben1 [1], illetve a kőolaj tőzsdei árának alakulását (Brent) USD/bbl mértékegységben [2]. Jól meg lehet figyelni, hogy az árak változásának tendenciái nagyjából párhuzamosak. A földgáz belföldi ára három összetevőből áll össze: a földgázmolekula ára, a rendszerhasználati díjak és az adó, adójellegű fizetnivalók. A belföldi piacon néhány kereskedő vásárolja fel az import földgázt az aktuális tőzsdei áron, vagy a hosszú távú importszerződések szerinti árakon. Ennek a gáznak egy részét továbbadják további kereskedőknek, az úgynevezett másodlagos kereskedés keretében. A másodlagos piacon az árakat a kereskedő felek szabadon alakítják ki. Az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztók ellátására szolgáló gáz forrása egyrészt a hazai termelésű, másrészt az osztrák-magyar gázszállító vezetéken behozott földgáz. Az egyetemes szolgáltatók részére ennek a két gázforrásnak a beszerzési árát és a vásárolható földgáz mennyiségét miniszteri és MEKH rendeletek határozzák meg, szoros összefüggésben a rezsicsökkentés céljaival. A földgáz fogyasztói árát az egyetemes szolgáltatás területén szintén rendeletek határozzák meg. A földgáz-szabadpiacon a fogyasztói árak szabad alku után alakulnak ki. A földgázmolekula árán kívül a fogyasztónak a kiszolgáló földalatti tároló, szállító- és elosztóvezeték-rendszer üzemeltetési költségét is meg kell fizetni. Ezeket a rendszerhasználati díjakat is rendeletek határozzák meg minden fogyasztó számára. Az egyetemes szolgáltatásra jogosultak kedvezményezettek a rendszerhasználati díjfizetésnél. Nem jelentéktelen tételek a gázszámlában az adók és adójellegű fizetnivalók: általános forgalmi adó, energiaadó, MSZKSZ 4 díj. A hazai földgáz szabadpiacán sincs nagy mozgás, hasonlóan a CEEGEX-hez. A földgázforrások árai közel azonosak, a rendszerhasználati díjakat rendeletek szabályozzák: ezek a tényezők meghatározzák a kereskedői ajánlatokat. Példaként említhetjük a következő esetet: Az egyik m 3 /h közötti teljesítménylekötésű hazai fogyasztó ajánlatokat kért be a márciustól kezdődő egy évre földgáz szállítására. A fogyasztó jellemzően fűtési célra és használati melegvíz-termelésre használja a gázt, az évi 25 ezer m 3 körüli fogyasztáshoz 65 m 3 /óra névleges teljesítményű gázmérője van. Bár az MEKH augusztusi nyilvántartása szerint 30 korlátozott és 46 teljes jogosultságú kereskedő van az országban, a fogyasztó felkérésére mindössze nyolc kereskedő válaszolt, és teljes ajánlatot csak három adott. Az ajánlatok tulajdonképpen szerződéstervezetek, és tartalmaznak minden olyan együttműködési szabályt, amely az év során szükséges lehet. Az ajánlatok közös jellemzői: a rendszerhasználati díjakat mindegyik kereskedő az éppen hatályos szabály szerint fogja kiszámolni és beszedni, mindegyik kereskedő vállalja a nominálást a fogyasztó helyett, a számlázás és a fizetés rendje a gázpiacon szokásos, semmilyen előnyt nem kínáltak, a gázdíjat mindegyik kereskedő egy évre állandó értékben állapította meg, 2320 és 2390 Ft/GJ értékek között. Tulajdonképpen bármelyik ajánlatot el lehet fogadni, egyik szerződés sem ígér jelentősebb kedvezményt, és nem sejtet nagyobb kockázatot sem. Feltehetően változatosabbak lesznek a több millió köbméter gázigényre vonatkozó ajánlatok. A kereskedők elsődleges földgázforrásai lényeges árkülönbséget mutatnak: Q4 negyedévben a HAG-ról 180 USD/ezer gnm 3 áron 5, orosz importból 227 USD/ezer gnm 3 -ért lehet gázt venni a határon, beléptetve Q1 negyedévre az árak várhatóan elmozdulnak, és épp ellentétes irányba: a HAG ára182 USD/ ezer gnm 3, az orosz import 226 USD/ezer gnm 3 lehet. A márciusban induló szolgáltatásnál tehát VTP import esetén a kb Ft/GJ beszerzési ár mellett a 2320 Ft/GJ eladási ár elég magabiztos kereskedői pozíciót jelez. Orosz importforrás esetén is van azért kb Ft/GJ különbség a beszerzési és az értékesítési ár között. A világ földgázpiacán a tőzsdék szerepe a meghatározó. Európában, Észak-Amerikában vannak nagy teljesítményű földgázszállító vezetékek, és egyre erőteljesebb a cseppfolyós földgáz- (LNG) kereskedés is. A kereskedés főbb feltételei és árai a tőzsdéken alakulnak ki. Napjaink tőzsdei árai a fogyasztónak kedvezők, de az egész gazdaságra gyakorolt hatásuk már nem egyértelműen pozitív. Az Európai Unió egyes országaiban vannak a tőzsdei áraktól eltérített fogyasztói árak, de az EU ezek fokozatos leépítését szorgalmazza. Jegyzetek 1. 1 mmbtu = 1, J 31 m 3 földgáz 2. 1 therm = Btu = 105,5 MJ 3. 1 foot (ft) = 0,3408 m; 1 ft 3 = 0,0283 m 3 4. Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség 5. gnm 3 : gáztechnikai normál köbméter, az a gázmennyiség, amelynek térfogata 288,15 K (25 C) hőmérsékleten és Pa nyomáson 1 m 3. Hivatkozások [1] EIA: Short-Term Energy Outlook, oct [2] investing.com [3] icis.com [4] BP Statistical Review of World Energy June 2015 [5] investor.hu [6] eex.com

25 E-NERGIA.HU E-MET.HU GEOTERMIA HÍREK Hírek Kereskedési rekordok 2015-ben a HUPX másnapi piacon A HUPX másnapi (Day Ahead Market, DAM) piacán folytatott kereskedés évről évre növekvő tendenciát mutat. Míg 2014-ben éves szinten a 13 TWh ( ,9 MWh) mennyiséget közelítette a DAM piac, 2015-ben a teljes kereskedett mennyiség kevés híján elérte a 15 TWh-t ( ,4 MWh). A 2015-ös évben az átlagos napi kereskedett mennyiség ,1 MWh volt. A másnapi piacnapi rekordot a évben március 28-án ,2 MWh mennyiséggel regisztrálták. A havi kereskedett mennyiségeket az 1. ábra szemlélteti, a zsinórés csúcsárak alakulását a 2. ábra mutatja. Az éves 18,21 százalékpontos növekedést a 2014 novemberében megvalósult cseh-szlovákmagyar-román piacösszekapcsolás és a ben csatlakozott 5 új tag megjelenése indokolja. A 2015-ös évben a tagok száma 61 volt. A fizikai futures (PhF) piac likviditása leginkább 2015 negyedik negyedévében nőtt meg, de éves szinten is jelentős volt a változás: a 2014-es 627,3 GWh-ról 2015-re 6485,6 GWhra nőtt a kereskedett mennyiség. A PhF piac napi rekordját a 2015-ös évben szeptember 1-jén MWh mennyiséggel regisztrálták. A 2015-ös évben 3 új tag révén 33 taggal zárt a PhF piac. A 2015-ös évben a HUPX célul tűzte ki a napon belüli (Intraday, ID) piac bevezetését, a tesztidőszak kezdetére február 11-én került sor. A HUPX Zrt. és a Deutsche Börse AG között létrejött együttműködési megálla- 1. ábra. HUPX DAM havi átlagos mennyiségek (zsinór/csúcs) 2. ábra. HUPX DAM havi átlagárak (zsinór/csúcs) podás értelmében a HUPX a Deutsche Börse M7 kereskedelmi rendszerével valósítja meg a napon belüli kereskedést. Az ID piacon negyedórás időtartamra vonatkozó, minimum 0,1 MW-os termékeket forgalmaznak; a kereskedés a megelőző nap 15:45-kor nyílik meg. A HUPX ID piac kereskedési rendszerének tesztidőszaka február 17-én lezárult, a kereskedés kezdete március 09., 15:45, az első szállítási nap március 10. A piac működéséről, likviditásáról hosszabb távon lehet majd következtetéseket levonni. Buzea Klaudia Dél-Korea villamos hálózatán működik a világ legnagyobb energiatároló rendszere Eltekintve természetesen a szivattyús tározóktól, Dél-Koreában létesült a legnagyobb energiatároló. A Kolkam által gyártott két akkumulátoros rendszert a nagyobbik 24 MW/ 9 MWh, a kisebbik 16 MW/6 MWh teljesítményű, illetve kapacitású a koreai villamos művek (KEPCO) üzemelteti. A nagyobbik jelenleg a világ legnagyobb lítium/nikkel/mangán/króm akkumulátoros (Li-NMC) energiatárolója, amelyet a frekvenciaszabályozásban alkalmaznak. A társaságnál már 2015 augusztusa óta üzemel egy 16 MW/5 MWh-s egység (lítium-titánoxid), amely az újakkal együtt csupán kisebb hányadát alkotná a 2017-ig üzembe helyezni tervezett 500 MW-os energiatárolónak. A teljes rendszer beruházási költségét 500 millió USDre becsülték. Az ún. 40 foot konténerben (kb. 12,2 2,7 2,4 m) elhelyezett berendezés 2,4 MWh energia tárolását teszi lehetővé, amelynek energiasűrűsége is a legnagyobb az eddig ismert berendezések közül. A gyártó szerint 10 ezer ciklusra képes, és a hővesztesége 30%-kal alacsonyabb, mint a szabványos NMCtechnológiával korábban készített berendezéseké. Alkalmazása a villamosenergia-rendszerben várhatóan évi 13 millió USD megtakarítást eredményez. Forrás:

26 MEGÚJULÓ ENERGIÁK E-MET.HU Zsiborács Henrik, Pályi Béla, Pintér Gábor, Lönhárd Miklós, Cseke Botond, Farkas István Permetezett napelemmodulok hőtechnikai vizsgálata Jelen dolgozatban egy földre telepített, permetezéssel hűtött monokristályos, polikristályos és amorf szilícium napelemmodul hőtani jellemzőit tekintjük át. A munka egy eddig Magyarországon a napelemek hatásfokának javítására még nem alkalmazott vízpermetezéses technológia tudományos alapjait tárgyalja valós, üzemi körülmények között elvégzett alátámasztó kísérletek bemutatásával együtt. Bár már vannak előzetes eredmények a modulok hatásfok növelésével kapcsolatosan is, de ennek a munkának a fő célja a permetezéses napelem-hűtés során lejátszódó hőtechnikai folyamatok összefüggéseinek feltárása. Ez szolgál majd alapul a hatásfok-növekedés vizsgálatához és megítéléséhez, ami szándékaink szerint egy következő cikk tárgya lesz η T /η Tref m-si, avg. βref m-si, min. βref m-si, max. βref p-si, avg. βref α-si, avg. βref Üzemi hőmérséklet (K) 1. ábra. η T / ηtref összefüggése szilícium bázisú PV napelemeknél (300K=26,8 o C) [5] A legtöbb természeti folyamatnak a napenergia képezi az alapját, amely bőséges, tiszta és mindenütt rendelkezésre álló energiát biztosít napjainkban, és az elkövetkező évmilliárdok során. A fotovillamos napenergia-hasznosítás eszköze a napelem, amely a napsugárzás energiáját alakítja át villamos energiává [1]. Vizsgálatainkhoz egy permetező hűtőberendezéssel megépített napelemes rendszert alkalmaztunk. Napjainkban a monokristályos, a polikristályos és az amorf szilícium napelemek a legelterjedtebbek [2,3], így a kutatások is ezekkel a napelemtípusokkal folytak nyarán, egy mérőhelyen egyszerre vizsgáltuk a három típusnál a hűtés jelentőségét. Magyarországon éves szinten kwh energia hasznosul 1 kw napelemrendszer esetében. A napelemmodulok hatásfoka a hőmérséklet növekedésével romlik, így a napelemek hűtése energianyereséget eredményez. Számos kutató foglalkozott a hatásfokhőmérséklet kapcsolatának jellemzőivel, amelynek fontosabb öszszefüggéseit az 1. ábra szemlélteti [4]. Amennyiben a hőmérséklet körülbelül 10 C-ot emelkedik, úgy 2-5%-os teljesítményveszteség várható [4,5]. A mérőrendszer ismertetése 2015 nyarán azonos típusú és teljesítményű, 50 W-os, hűtés nélküli, és azonos megoldásokkal hűtött monokristályos, polikristályos és amorf szilícium napelemek összehasonlító vizsgálataira került sor kültéri, valós időjárási körülmények között, azonos mérőponton (1. táblázat, 2. ábra): A: Földön rögzített állványra kitelepített kontroll napelem, hűtés nélkül. B: Földön rögzített állványra kitelepített, permetezőfejjel ellátott napelem. A napelemek jellemzőit folyamatosan mértük 1 db 12 csatornás, illetve 1 db 16 csatornás PicoLog mérésadatgyűjtő segítségével, amely az adatokat másodpercenként rögzítette egy PC-n. A vizsgálatban használt mérésadatgyűjtő nagy előnye, hogy számítógéphez illeszthető, szoftvere rugalmas, így egyszerre láthatók a bejövő jelek. A kontroll napelemnél a felületi hőmérsékletet egy ponton (a napelemmel szemben állva az 1. szenzor, a modul felső harmadának középén), valamint a feszültséget és az áramerősséget mértük [4]. A permetezőfejjel ellátott napelemnél a felületi hőmérsékletet két ponton (a napelemmel szemben állva az 1. szenzor, a modul 1. táblázat. A vizsgált napelemek paraméterei Jellemzők M.e. Monokristályos napelem Polikristályos napelem Amorf szilícium napelem Származási ország Németország Olaszország Japán Gyártó/Forgalmazó Prevent GmbH Energiesolaire100 Kaneka Modell SM SL50TU-18P G-EA050 Névleges teljesítmény (Pm) Teljesítmény tolerancia Névleges feszültség (Vmp) Névleges áram (Imp) Üresjárati feszültség (Voc) Rövidzárási áram (Isc) Modul mérete (Sz Ma Mé) W % ±3 ±3 ±10 V 18,18V 19,12 67 A 2,8 2,62 0,75 V 23,17 22,68 91,8 A 3,08 2,8 1,19 mm

27 E-NERGIA.HU E-MET.HU MEGÚJULÓ GEOTERMIA ENERGIÁK felső harmadának középén, a 2. szenzor a modul alsó harmadának bal oldali szélén), a permetezendő víz hőmérsékletét, a feszültséget és az áramerősséget mértük. A rendszer hűtése a napelem felületi hőmérsékletét érzékelő termosztáttal szabályozva történt. A víz ioncserélő gyantás vízlágyítón keresztül került a permetezőfejbe [4]. A hőmérséklet érzékeléséhez Pt 100 érzékelőket alkalmaztunk, amelyek két, vízálló dobozban elhelyezett, 4-20 ma-es távadóra csatlakoztak. A távadók a jeleket a számítógép mellett elhelyezett áram-feszültség átalakítóra továbbították, ahonnan a feszültségjel a PicoLog mérésadatgyűjtő 2. ábra. A vizsgált monokristályos, polikristályos és amorf szilícium napelemek mérőhelye [4] bemenetére jutott. A teljes mérőkör kalibrálása egy digitális, LM 35 alapú precíziós hőmérőszenzorral történt, amelynek feszültségváltozása lineáris (10,0 mv/ C). A pontosságának jellemzője, hogy szobahőmérsékleten ±1/4 C, illetve -55 és +150 C között ±3/4 C lehet az eltérés. A feszültség és az áramerősség kalibrálása egy Voltcraft VC607 professzionális multiméterrel történt, amelyet a mérések előtt egy LT1021 feszültségreferenciával (10,000 V ±5 mv) ellenőriztünk [6]. A fent említett jellemzőkön kívül meghatároztuk a levegő nedvességtartalmát Permetezett napelemmodulok hőtani folyamatai A határoló szerkezetek vízzel való elárasztása, illetve permetezése a hőtechnikai viszonyokat alapvetően három módon befolyásolja. A víz, mint párolgó közeg jelentős hőmennyiség leadására képes, a vízréteg megváltoztatja a szerkezet hővezetési ellenállását, a víz az elárasztás esetén mint egy újabb, nagy hőtehetetlenségű réteg növeli a határoló szerkezet (eredeti) hőtehetetlenségét és javítja hőcsillapítását [7]. A vízréteg hőmérlege a következő: (HYTE-ANA-1735), a globálsugárzást (Országos Meteorológiai Szolgálat által hitelesített Eppley Black and White Q e + Q s Q c + Q v = 0, (1) Model 4-48 pyranométer) és a szélsebességet (JL-FS2, 4-20 ma, 3 kanalas alumínium) is. Az analóg villamos jelek megfelelő illesztés után a PicoLog bemenetére kerülnek [4]. Q e = Q s Q c + Q v. (2) A napelemek esetében a maximális energiapont tartására (MPPT, Maximum Power Point Tracking) több megoldás is létezik, aminek segítségével magasabb hatásfokot, illetve energiahozamot Az elpárolgó víz mennyiségének meghatározására több megoldás is létezik. A párolgáshoz számos tényező figyelembevétele szükséges. Az első összefüggés Tiwari és munkatársai szerint [8]: érhetünk el. A mérések során egy oszcillációs elven működő, ún. Valódi Maximális Pont Kereső (True Maximum Point Seeking, TMPS) Q e = 0,013 h c (p w p e), (3) műterhelést alkalmaztunk. A feszültség és az áramerősség szorzatának (azaz a pillanatnyi teljesítménynek) a legnagyobb értéken ahol tartásával a napelem a maximális energiapontban működött, így 1 mw 0 1 hc =, kiküszöbölhető volt a hatásfokváltozásból (a beeső sugárzási teljesítmény Le cp ma plev (4) és a hőmérséklet változása) származtatható mérési hiba a napelemeknél. Ezáltal adatokat kaptunk a napelem adattábláján h c = 5,678 (1 + 0,85 v), (5) szereplő névleges munkaponti feszültségtől való eltérésekre is. A feszültség- és áramerősség-jeleket a mérésadatgyűjtő bemenetére vezettük, így egyszerre láthattuk a napelemek hőmérsékletét v=(v 0 u 0). (6) és teljesítményét. A napelemek hűtéséhez szükséges vízellátás a mérési ponton lévő hidroforról történt, kerti ásott kútból, szűrt talajvízzel, vízlágyítás után (3. ábra) [4]. Nulla szélsebességnél ez a kifejezés körülbelül azonos Hay és Yellot [9], Carrier [10] és Dunkle [11] munkájában is [8]. Hasonló összefüggést mutat Zöld és Gábor [7] megoldása is: Jelen kísérletben 1 fúvókával dolgoztunk, és 1 fújás történt a modulok közepére, körülbelül 0,5 másodpercig. Így biztosítottuk, hogy csak a párolgáshoz szükséges víztérfogatot permetezzük ki. Q e = [0, ,17 v 0 (p w p e)]. (7) A kipermetezett mennyiség meghatározásához szórófejenként 4-4 ismétlést végeztünk, és a víz tömegét egy KERN PLS 510-3A típusú digitális mérleggel mértünk meg. A mérési eredmények alapján a monokristályos napelemnél átlagosan 0,00619 kg (6,19 ml), a Amennyiben ismerjük a kipermetezett víz mennyiségét és a szükséges hőmérsékleti értékeket, az összefüggés egyszerűbben megoldható. Az elpárolgó vízmennyiség ismeretében a párolgás során fellépő hőáramot a következő összefüggés adja [7]: polikristályos napelemnél 0,00899 kg (8,99 ml), míg az amorf szilícium napelemnél 0,00766 kg (7,66 ml) víz került a modulokra egy-egy mérés alkalmával. Q e = W víz. (8) Jelen munkában a továbbiakban csak a napelemmodulok hőtani folyamataival foglalkozunk. Munkánkban ezt az összefüggést alkalmaztuk. A vízfelület hőmérsékletéhez tartozó telítési parciális vízgőznyomás (p e ) és a külső 27

28 MEGÚJULÓ ENERGIÁK E-MET.HU 3. ábra. Sematikus ábra a napelemek mérőhelyéről [4] levegőben uralkodó vízgőznyomás (p w ) közötti kapcsolat meghatározásához a Magnus-Tetens formulát használjuk, amellyel a telítettséghez tartozó gőznyomás (e s ) számítható. Ez a mennyiség csak a hőmérséklet függvénye [12]: 7,45 T e s = 6, (9) T A víz párolgáshőjének meghatározása a következő összefüggéssel lehetséges: = T w. (10) A vízfelületre jutó napsugárzásból az egységnyi felület által időegység alatt elnyelt hő meghatározásához ismerni kell a víz albedóértékét és a napsugárzás intenzitását [7]. Az albedó értéke változó, amelyet a napmagasság határoz meg (nagy napmagasság esetén: 0,03-0,1, alacsony napmagasság esetén: 0,1-1) [13]: Q c =α e (T w T e ). (12) Az α e összefügg és a monokristályos és polikristályos napelemekre meghatározott [14]. Ezek az értékek az amorf szilícium napelemekhez is alkalmazhatók, mivel a vizsgált modulok felszíne a kristályos napelemekéhez hasonlóan edzett üveg. α e = 5,7 + 3,8 v 0. (13) Permetezett tetők esetén hasonló összefüggés használható [7]: α e = 5,8 + 4 v 0. (14) Számos tényező figyelembevétele szükséges a víztükör alatti rétegbe vezetéssel bejutó hőáram meghatározásához: Q v = U(T w T e ), (15) Q s = a I. (11) A vízfelület és a levegő közötti konvektív hőáram az alábbiak szerint alakul: ahol 1 U =. 1 + Σδ / λ α i (16) 28

29 E-NERGIA.HU E-MET.HU MEGÚJULÓ GEOTERMIA ENERGIÁK 2. táblázat. A kristályos és amorf szilícium napelemréteg rétegvastagsága és hővezetési tényezője Modul Szám Réteg Kistályos napelem modul Amorf szilícium modul Vastagság (δ) nm Hővezetési tényező (λ) W/mK 1 Üveg ,98 2 EVA ,23 3 ARC ,38 4 Si 2, EVA ,23 6 Tedlar ,36 1 Üveg 3, SnO2:F 700 3,2 3 p-a-sic:h Puffer (p-a-sic:h) 2 5 i-a- SiC:H ,9 6 n-a- SiC:H ZnO:B Hátsó fényvisszaverő: Ag Hátsó fényvisszaverő: Al Üveg 3, ábra. Monokristályos napelem hőmérsékletének változása és szórásképének jellemzője 1 fújás során Kristályos napelemeknél az α i értéke más [14]: α i = 2,8 + 3 v 0, (17) mint az amorf napelemek esetén, mivel a hátsó részük különbözik (2. táblázat). α i = 5,7 + 3,8 v 0. (18) A kristályos napelemek esetében a rétegvastagság és a hővezetési tényező kapcsolatát Lu and Yao [15] munkája adja meg. A megfelelő értékek amorf szilícium napelemek esetében több kutató munkájából adódnak (2. táblázat) [15-23]. 5. ábra. Polikristályos napelem hőmérsékletének változása és szórásképének jellemzője 1 fújás során Eredmények A három napelemmodul hűtését én, illetve én végeztük el, óra között 7-7 ismétléssel. Az átlagos globál sugárzási értékek az eltérő párolgási idő miatt minimálisan eltérnek. A számításokhoz 0,03 albedó-értékkel, valamint 0,3 m/s mért átlagos szélsebességgel kalkuláltunk. A 4-6. ábrák mutatják be, hogy általánosságban milyen karakterisztikát követ a hűtés folyamata. Látható, hogy egy szórófej alkalmazása során a napelemek szélét minimálisan (vagy egyáltalán nem) érte permet, így a 2. szenzoron a hőmérsékletcsökkenés negatív, azaz hőmérsékletemelkedés tapasztalható. A diagramok alatt látható hőképek tájékoztató jellegűek, mivel tükröződő felület esetén nem mérhető az adott tárgy hőmérséklete [24], viszont a szóráskép jól látható 1 fújás esetén. A monokristályos napelemek esetében megállapítható, hogy egy fújás során a modul felső harmadának közepén átlagosan 4, alsó harmadának bal szélén 0,3 C hőmérsékletcsökkenés volt tapasztalható, amelynek eléréséhez átlagosan 151 másodpercre volt 6. ábra. Amorf szilícium napelem hőmérsékletének változása és szórásképének jellemzője 1 fújás során 29

30 MEGÚJULÓ ENERGIÁK E-MET.HU 3. táblázat. Napelemmodulok hőmérlegének számítása 1 fújás során, (11:50-12:00) Napelem típusa Monokristályos Polikristályos Amorf szilícium Modul mérete m 2 0,34 0,36 0,95 Nedvesített felület m 2 0,14 0,18 0,46 Wvíz, a felületről elpárolgó víz mennyisége kg 6, , , Párolgási idő s L, párolgási hő J/kg , ,4 Qe, a párolgás során fellépő hőáram W/m 2 229,3 248,1 107,9 a, víz albedó 0,03 I, átlagos napsugárzás intenzitás W/m 2 843,1 845,4 838,2 Qs, a napsugárzás során fellépő hőáram W/m 2 25,3 25,4 25,1 Tw, a víz átlagos hőmérséklete K 315,15 315,95 316,95 Te, átlagos külső levegő hőmérséklet K 305,55 αe, külső hőátadási tényező az üveg felületről a környezetbe W/m 2 K 6,84 v0, szélsebesség m/s 0,3 Qc, a vízfelület és a levegő közötti konvektív hőáram W/m 2 65,7 71,1 78,0 αi, külső hőátadási tényező a tedlar vagy az üveg hátuljáról a környezetbe W/m 2 K 3,70 6,84 Σ δ/λ m 2 K/W 7, , U, hőátbocsátási tényező a belső tér és a vízréteg között W/m 2 K 3,6 6,6 Qv, a víztükör alatti rétegből vezetéssel bejutó hőáram W/m 2 4,8 6,7 34,4 Q, maradéktag W/m 2-235,1-256,5-86,1 szükség. A felületen lévő permetcseppek döntő hányada másodperc alatt párolgott el. A polikristályos napelemeknél egy fújás során az 1. szenzoron (a modul felső harmadának közepén) 5,2 C hőmérsékletcsökkenés volt tapasztalható, míg a 2. szenzoron (alsó harmadának bal szélén) -0,6 C, amelynek eléréséhez átlagosan 131 másodpercre volt szükség. A felületen lévő permetcseppek döntő hányada szintén 110 és 130 másodperc között párolgott el. Az amorf szilícium napelemeknél egy fújás során a modul első szenzorán 1,3 C hőmérsékletcsökkenés volt tapasztalható, míg a 2. szenzoron -0,2 C, amelynek eléréséhez átlagosan 83 másodpercre volt szükség. A felületre juttatott permetcseppek legnagyobb része 60 és 80 másodperc közötti idő alatt párolgott el. A napelemek hőmérlegét a :50-12:00 közötti időszakra határoztuk meg, mivel a vizsgálat szempontjából a környezeti és kísérleti feltételek ekkor voltak a legkedvezőbbek. A vizsgálat jellemzőit és a hőáramok arányait a 3. táblázat mutatja be. A hőmérleg (-Q e + Q s Q c + Q v) állandósult állapotra írható fel, viszont jelen esetben egy tranziens folyamatról van szó. A hőmérleg segítségével az elvitt hőmennyiség közelítő nagysága meghatározható. A nem állandósult állapot miatt a maradék tag szükségszerű. A párolgás során az elpárolgó víz hőfoka változik, így a számításokhoz a kipermetezett víz hőmérsékletének, valamint a napelem permetezés előtti felületi hőmérsékletének az átlagát vettük figyelembe. A párolgás során fellépő hőáram (Q e ) kivételével az összes többi Q x hőáram kiszámításakor ugyanazt a felületnagyságot vettük figyelembe (amely a nedvesített felülettel azonos, miután a felhasznált összefüggések kizárólag m 2 -re vetített, fajlagos értékeket tartalmaznak), így a Q x -re kapott eredmények egymással összevethetők. A Q e -vel való összehasonlításhoz azokat is a nedvesített felületre kell vonatkoztatni. Összefoglalás Jelen munkában azonos típusú és teljesítményű, 50 W-os, hűtés nélküli és azonos módon hűtött monokristályos, polikristályos és amorf szilícium napelemek összehasonlító vizsgálataira került sor kültéri, valós időjárási körülmények között, ugyanazon a mérőponton. Vizsgálatunk célja a földre telepített, permetezéssel hűtött monokristályos, polikristályos és amorf szilícium napelemmodulok hőtani jellemzőinek áttekintése volt. A monokristályos napelemek esetében megállapítottuk, hogy egy fújás során (0,00619 kg, 6,19 ml) a modul felső harmadának közepén átlagosan 4, alsó harmadának bal szélén 0,3 C hőmérsékletcsökkenés tapasztalható. A polikristályos napelemeknél egy fújás során (0,00899 kg, 8,99 ml) az 1. szenzoron (a modul felső harmadának közepén) 5,2 C hőmérsékletcsökkenés tapasztalható, míg a 2. szenzoron (alsó harmadának bal szélén) -0,6 C. Az amorf szilícium napelemeknél egy fújás során (0,00766 kg, 7,66 ml) a modul 1. szenzorán 1,3 C hőmérsékletcsökkenés volt tapasztalható, míg a 2. szenzoron -0,2 C. A gyakorlati alkalmazást tekintve megállapítható, hogy több szórófej alkalmazása indokolt, mivel a napelemek szélét minimálisan (vagy egyáltalán nem) érte permet. Változásukat elsősorban a környezeti tényezők (például a szél) megváltozása okozta. A további kutatások célja a 3 különböző napelemfajta műszaki és gazdasági összehasonlító vizsgálata ugyancsak valós időjárási körülmények között. A vizsgálatok eredményeként képet kaphatunk a standard napelemekhez képest megjelenő energianyereségről, a szükséges technikai kiegészítők energiaigényéről és azok költségéről, gazdasági, technológiai, környezetvédelmi előnyeiről, valamint a hűtött rendszerek méretezéséhez felhasználható alapadatokhoz, empirikus összefüggésekhez juthatunk, amelyek alapján lehetővé válik a napelemes energiaellátó rendszerek továbbfejlesztése, hatásfokuk, gazdaságosságuk javítása. 30

31 E-NERGIA.HU E-MET.HU MEGÚJULÓ GEOTERMIA ENERGIÁK Jelölések a a víz albedója c a levegő fajhője J/kg C cp fajhő állandó nyomáson J/kg C es telítettségi gőznyomás mbar hc párolgási hőátadási tényező W/m 2 K I a napsugárzás intenzitása W/m 2 ma a levegő tömege kg mw0 a vízgőz tömege kg plev légnyomás Pa pe a vízfelület hőmérsékletéhez tartozó telítési parciális vízgőznyomás Pa pw a külső levegőben uralkodó parciális vízgőznyomás Pa Qc a vízfelület és a levegő közötti konvektív hőáram W/m 2 Qv a víztükör alatti rétegből vezetéssel bejutó hőáram W/m 2 Qe a párolgás során fellépő hőáram W/m 2 Qs a napsugárzás során fellépő hőáram W/m 2 T hőmérséklet C Te a külső levegő hőmérséklete C vagy K Tw a víz átlagos hőmérséklete C vagy K U hőátbocsátási tényező a belső tér és a vízréteg között W/m 2 K u0 a víz áramlási sebessége m/s v0 szélsebesség m/s Wvíz a felületről elpárolgó víz mennyisége kg párolgáshő J/kg αe külső hőátadási tényező az üveg felületről a környezetbe W/m 2 K αi külső hőátadási tényező a tedlar hátuljáról vagy az üveg hátuljáról a környezetbe W/m 2 K δ rétegvastagság nm η a cella/modul villamos hatásfoka λ a réteg hővezetési tényezője W/mK Le Lewis szám, [8] alapján Hivatkozások [1] Roth, W.: Fotovillamos energiaellátó rendszerek általános koncepciói (G07 előadás), Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems ISE, 1-2,2005 [2] Aman, M. M. et al.: A review of safety, health and environmental (SHE) issues of solar energy system. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 41, pp , Elérhető: com/science/article/pii/s [3] International Energy Agency (IEA) Technology Roadmap, Solar Photovoltaic Energy, 2014 Edition. Elérhető: publications/freepublications/publication/technologyroadmapsolarphoto voltaicenergy_2014edition.pdf [4] Zsiborács H., Pályi B., Pintér G.: Permetezett monokristályos napelemek vizsgálata. LVII. Georgikon Napok, ISBN , Elérhető: [5] Skoplaki, E., Palyvos, J. A.: On the temperature dependence of photovoltaic module electrical performance: A review of efficiency/power correlations. Solar Energy, ,2008. Elérhető: sciencedirect.com/science/article/pii/s x [6] Zsiborács H., et. al.: Energy performance of the cooled amorphous silicon photovoltaic (PV) technology. Időjárás, Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service, 2016, nyomdában. [7] Zöld A., Gábor L.: Energiagazdálkodás az építészetben, Akadémiai Kiadó, Budapest, o Elérhető: hu/04800/04810/04810.pdf [8] Tiwari, G. N., Kumar, A., Sodha, M. S.: A review-cooling by water evaporation over roof. Energy Conversion and Management, 22, pp Elérhető: pii/ x [9] Hay, H. R., Yellott, I. J.:A naturally air-conditioned building, Mechanical Engineering 92p. 1, 1970 [10] Carrier W. H.: The temperature of evaporation, The American Society of Heating and Ventilating Engineers 24, pp [11] Dunkle, R. V.: Solar water distillation: the roof type still and a multiple effect diffusion still. Melbourne: C.S.I.R.O International Heat Transfer Conference (2nd : : Boulder, Colorado and Westminster, London, England) Libraries Australia ID: pp Elérhető: [12] Szász G., Tőkei L.: Meteorológia mezőgazdászoknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest,1997, o. [13] Pongrácz R., Bartholy J.: Alkalmazott és városklimatológia. ELTE,2013, 11. fejezet - A városi klíma jellemzői [14] Agrawal, S., Tiwari, G. N.: Performance evaluation of hybrid modified micro-channel solar cell thermal tile: an experimental validation. International Journal of Engineering, Science and Technology,3, (1) Elérhető: Performance_evaluation_of_hybrid_modified_micro-channel_solar_cell_ thermal_tile_an_experimental_validation [15] Lu, Z. H., Yao, Q.: Energy analysis of silicon solar cell modules based on an optical model for arbitrary layers. Solar Energy. 81, , Elérhető: S X [16] Chin-Yi, Chin-Yao et al.: Development of tandem amorphous/ microcrystalline silicon thin-film large-area see-through color solar panels with reflective layer and 4-step laser scribing for building-integrated photovoltaic applications. Hindawi Publishing Corporation, Journal of Nanomaterials. Vol. 2014, ID , p. 9. Elérhető: com/journals/jnm/2014/809261/ [17] Ganguly, G. et al.: Improved fill factors in amorphous silicon solar cells on zinc oxide by insertion of a germanium layer to block impurity incorporation. Applied Physics Letters, 85 (3) p. 3, Elérhető: scitation.aip.org/content/aip/journal/apl/85/3/ / [18] Kabir, M. I., et al.: Amorphous silicon single-junction thin-film solar cell exceeding 10% efficiency by design optimization. Hindawi Publishing Corporation. International Journal of Photoenergy, Volume 2012, p. 7. Elérhető: [19] Hongliang Wang, H. et al.: Predictive modeling for glass-side laser scribing of thin film photovoltaic cells. Journal of Manufacturing Science and Engineering. Volume Elérhető: columbia.edu/~yly1/pdfs/manu_135_05_ pdf [20] Acciani, G., Falcone, O., Vergura, S.: Analysis of the thermal heating of poly- Si and a-si photovoltaic cell by means of Fem. International Conference on Renewable Energies and Power Quality. European Association for the Development of Renewable Energies, Environment and Power Quality. pp Elérhető: [21] Goldsmid, H.J., Kaila, M. M., Paul, G.L.: Thermal Conductivity of amorphous silicon Physica Status Solidi A76, K [22] Tritt, T. M.: Thermal Vuctivity: Theory, Properties, and Applications. Springer Science & Business Media, 176, 2005 Elérhető: hu/books?id=i9xru9mtbeoc&dq=thermal+vuctivity+of+amorphous+sili con+phys.+status&hl=hu&source=gbs_navlinks_s [23] Zweben, C.: Thermal materials solve power electronics challenges. Power Electronics Technology February 2006, 41. Elérhető: powerelectronics.com/site-files/powerelectronics.com/files/archive/ powerelectronics.com/mag/602pet24.pdf [24] Fábián A.: Épületenergetikai, felmérések termográfiai eszközök. Hűtő-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti Szaklap HKL, Elérhető: aprilis/826-epuletenergetikai-felmeresek-termografiai-eszkozok 31

32 KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS E-MET.HU Szendrő Gábor, Börcsök Endre, Török Ádám Közlekedési kibocsátás-csökkentési lehetőségek Magyarországon A dekarbonizáció fogalma az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését takarja a közlekedés tekintetében ebbe beletartozik például az adott közlekedési módban felhasznált energia előállításának kibocsátása is. A kibocsátások valamennyi közlekedési módban csökkenthetők, illetve csökkentendők, azonban az erőfeszítések hatékonysága igen eltérő lehet. A közlekedés dekarbonizációjáról szóló, 2015 júniusában Brüszszelben megtartott konferencián elhangzottak szerint jelentős beavatkozás nélkül (BAU1) a közlekedés 2050-re a CO 2 -kibocsátások 60%-át adja majd [1]. A kibocsátás-csökkentő intézkedések halogatásával egyre drasztikusabb megoldásokra lesz szükség a klímaváltozás hatásainak elviselhető szinten tartásához számos tudományos forrás 350 ppm-re teszi az elérendő CO 2 -koncentrációt, a jelenlegi érték azonban már meghaladja a 400 ppm-et, és mintegy 2 ppm-mel növekszik évente annak ellenére, hogy a klímaváltozásról szóló párbeszéd már évtizedekkel ezelőtt elkezdődött. A közlekedési dekarbonizáció eléréséhez számos eszköz áll rendelkezésre (technológiai megoldások, módváltás elősegítése, szükségtelen utazások elhagyása, közösségi közlekedés fejlesztése, infrastruktúra-beruházások, közúti közlekedés elektrifikációja stb.), jelen tanulmány keretein belül azonban nem áll módunkban valamenynyire kitérni, így a hangsúlyt a közúti közlekedésre helyezzük, mivel annak súlya a közlekedési kibocsátásokban 90% feletti. A dekarbonizáció egyik legfontosabb lépése a kibocsátások modellezése a jövőbeni trendek megértéséhez. Nemzetközi szakirodalmi áttekintés A közeledési szektor jelenleg az üvegházhatású gáz- (ÜHG) kibocsátások mintegy negyedéért felelős az Európai Unióban, az energiaszektor mögött a második helyet foglalja el e tekintetben. Ez az ágazat abból a szempontból is különleges helyzetben van, hogy kibocsátásainak trendje a többi ágazatéval ellentétes: 1990 és 2007 között a kibocsátások összesen mintegy 36%-kal növekedtek. Az Európai Bizottság 2010-ben meghirdette az Európa 2020 stratégiát, melynek részeként közlekedési szektor dekarbonizációját is a legfontosabb feladatok közé emelte. Nem sokkal ezután jelent meg a 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv, amelyet a Közlekedési Fehér Könyv követett. Az Energiaügyi Ütemterv meghatározta a legköltséghatékonyabb irányokat az üvegházgáz-kibocsátások csökkentése érdekében, elsősorban modellezési eredményekre támaszkodva. Valamennyi szektorra célszámokat határoztak meg, a közeledési ágazatban 2050-re 54 és 67% közötti kibocsátás-csökkentést kell elérni az 1990-es szintekhez viszonyítva. A Fehér Könyv számos lehetséges intézkedést sorol fel a következő évtizedre, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 60%-os csökkentését írja elő 2050-ig a közlekedési szektorban (ugyancsak az 1990-es szinthez viszonyítva). Az alacsony CO 2 -kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve [2] szintén a kérdéses szabályozási terület egyik alapdokumentuma. Ebben a 2050-re elérendő célok között a leghangsúlyosabb az ÜHGkibocsátások 80%-os csökkentése 1990-es bázison (lásd 1. ábra). A jelenlegi szakpolitika többek között a as célkitűzéseket takarja. Amint azt az 1. ábra is mutatja, a mezőgazdaság és a közlekedés azok az ágazatok, amelyekben 2030-ra még nem számít jelentős előrehaladásra a Bizottság. Megjegyzendő, hogy a dokumentum célja nem ad lehetőséget arra, hogy megállapításai figyelembe vegyék az egyes tagállamok közötti gyakran jelentős különbségeket. Hazánk tekintetében a közlekedési kibocsátások csökkenését gátolja a megkésett motorizáció és az elöregedett járműállomány, a fűtési célú energiafogyasztásban pedig nem várható az elektromos áram térnyerése a jelenlegi árszerkezet mellett. A dekarbonizáció számos egyéb EU-s és nemzetközi politikába illeszkedik a következőkben ezeket ismertetjük röviden. A személygépkocsik CO 2 - kibocsátására vonatkozó rendelet [3] 120 g CO 2 /km-ben határozta meg az új személygépjárművek gyártónkénti flottaátlag kibocsátási korlátját. Középtávon (2020-ra) az előírt határérték 95 g CO 2 /km, azonban a közelmúlt eseményei, valamint azok esetleges hatása a személygépjárművek kibocsátásának mérésére, illetve a határértékek meghatározására ezt jelentősen befolyásolhatja. A kis tehergépjárművek kibocsátásait hasonló rendelet [4] szabályozza, esetükben a célszámok a következők: 175 g CO 2 /km 2017-re, ra. A környezetkímélő járművek elterjedésének elősegítéséről szóló irányelv [5] előírja, hogy az életciklus alatt jelentkező fogyasztási 1. ábra. ÜHG kibocsátás-csökkentési célok ágazatonként (1990 = 100%) Forrás: 112/2011/EC 32

33 E-NERGIA.HU E-MET.HU KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS GEOTERMIA terjed (néhány előrejelzés esetében 2050-ig is). Az Energiastratégia bevezetőjében megfogalmazott jövőkép szerint a magyar energiapolitikát a globális kihívások, valamint az uniós energiapolitikai törekvések mentén kell kialakítani, hazánk geopolitikai adottságainak figyelembevételével. Mint ilyen, az energetikai struktúraváltást az alábbi célok mentén képzeli el: 1. A teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedések. 2. Az alacsony CO 2 -intenzitású elsődlegesen megújuló energiaforrásokra épülő villamosenergia-termelés részarányának növelése. 3. Megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztése. 4. Az alacsony CO 2 -kibocsátású közlekedési módok elterjesztése. Az EU-s célok megvalósulásához elengedhetetlen, hogy a megfelelő célkitűzések beépüljenek az ágazati szakpolitikákba és stratégiai dokumentumokba. Ez a folyamat eddig is zajlott, azonban mindössze részleges eredményekkel járt. Az Energiastratégia kissé kiegyensúlyozatlan, mert a közlekedési ágazatnak, amely kibocsátás-csökkentési szempontból az egyik legjelentősebb kihívást jelenti, mindössze néhány 2. ábra. Elhárítási költségek és potenciálok [6] (saját szerkesztés) oldalt szentel. Ugyanakkor kiemelt célként fogalmazza meg a dokumentum a fosszilis energiahordozóktól való függés mérséklését is, valamint a paksi bőví- és környezeti hatások bekerüljenek a közúti személygépjárművek közbeszerzési folyamatának bírálati szempontjai közé. Az egyes téssel számoló forgatókönyvein keresztül a vezérfonalat is kijelöli a területek, illetve technológiák eltérő dekarbonizációs kapacitással rendelkeznek a CO 2 -kibocsátások elhárítása terén, valamint a közúti közlekedés elektrifikálódására is [7]. villamosenergia-termelési ágazatra vonatkozóan, amely kihathat a hozzájuk tartozó költségszintek is eltérők. Ezeket ún. McKinseydiagram segítségével ábrázolhatjuk (2. ábra). maz meg célkitűzéseket. A dokumentum azonban nem tartalmaz A Nemzeti Vidékstratégia az agrárszektorra fogal- A fenti adatok a költséggörbék 3. verzióját mutatják (megjelenés alatt), az eredeti számítási módszertant az indirekt hatásokkal feladatra. A felvonultatott általános célkitűzések, mint a természeti utalást a dekarbonizációra, valamint időtávja sem megfelelő erre a kiegészítve. A közlekedéssel kapcsolatos területek és megoldások értékek, az erőforrások fenntartható használata, az erdősültség további növelése, a helyi energiatermelés, valamint a megújuló ener- félkövérrel kiemelve láthatók megfigyelhető, hogy a közlekedéssel kapcsolatos adatok elsősorban technológiai és nem közlekedéspolitikai megoldások. Szintén látható, hogy a költségek és az elhá- ugyan dekarbonizációs eszközöket, azonban nem strukturált forgiaforrások részarányának növelése közvetett módon tartalmaznak rítható kibocsátások széles skála mentén változnak az elektromos mában. A megújuló energia teljes felhasználáson belüli részarányára a stratégia 2020-ra elérendő célként 14%-ot határoz meg, meghajtás elterjedésétől (jelentős elhárítási hasznok, alacsony potenciál) a lignocellulóz alapú bio-tüzelőanyagokig (jelentős költségek, de nagy megtakarítási potenciál). Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve a azonban az általánosságok megfogalmazásán nem lép túl ig terjedő megújuló energiahordozó-felhasználás alakulására tartalmaz terveket és célkitűzéseket. A dokumentum leszögezi, hogy a nemzeti érdekekkel összhangban jelen dokumentum reális célkitűzésként a kötelező minimum célszámot meghaladó, 14,65 százalékos cél elérését tűzte ki 2020-ra. Hazai szakpolitikai áttekintés Az Európai Unió dekarbonizációs törekvéseinek számos hazai vetületét dolgozza fel a Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ). Ez a dokumentum azonban jelen tanulmány írásakor még nem állt rendelkezésre a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiával együtt a II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részét képezi, amelynek tervezetét a kormány május 20-i ülésén fogadta el. A Nemzeti Energiastratégia 2030 az egyik sarokköve hazánk jövőbeni energiapolitikájának. Célja az energia- és klímapolitika összehangolása, az energetikai fejlesztések jövőbeni irányainak meghatározása, valamint egy energetikai jövőkép megfogalmazása. Időhorizontja 2030-ig Dekarbonizációs lehetőségek vizsgálata Hazánkban a közlekedési szektor energiaigénye 169,4 PJ volt ben. Ennek 90,7%-a a közúti közlekedés, 3,7%-a a vasúti közlekedés, amely 63%-ban villamos meghajtású, 5,6%-a pedig a légi közlekedés energiaigénye [8] A vízi közlekedés sajnos nem szignifikáns, 2020-ig a piaci részesedése várhatóan alacsony marad, ezért 33

34 KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS E-MET.HU 1. táblázat. A hazai gépjárműállomány életkora és változása 2020-ig (saját szerkesztés [8] alapján) Benzin- és dízelüzemű személygépkocsi Dízelüzemű autóbusz Dízelüzemű tehergépkocsi Járműállomány méret 2010-ben [db] Átlagéletkor 2010-ben [év] Járműállomány méret 2020-ban [db] , , , az energetikai számításokban nem vettük figyelembe. A légi közlekedési szektorban a kedvezőtlen fagyáspont miatt az alternatív tüzelőanyagok és hajtásrendszerek elterjedése 2020-ig nem várható. A szárazföldi közlekedésben használt belsőégésű hőerőgépek dominanciája megmarad. Az elmúlt 10 év közlekedési tendenciáját figyelembe véve, a vasúti közlekedés részaránya csökken a teljes közlekedési szektor energiaigényében, ugyanakkor a villamos vontatási részarány enyhe növekedésével lehet számolni. Az országos közúti gépjármű-állomány statisztikai adatainak elemzése alapján összefoglalóan megállapítható a hazai közúti gépjárműpark lassú öregedése. A gépjárműbeszerzés gazdasági világválság hatására történő visszaesése, valamint a jövőben enyhén növekvő gazdasági teljesítmény hatására a jövőben a gépjárműállományból az elöregedő személygépjárművek kivonásának lassulásával, valamint az új személygépjárművek beszerzésének gyengébb ütemű növekedésével számolunk. A tehergépjárművek és buszok esetében a szignifikáns nemzetközi forgalom és annak szigorúbb szabályozása miatt a megújítási kényszer erőteljesebb. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem becslése alapján a gépjárműállomány változása 2020-ig az 1. táblázatban látható [8]. Közúti közlekedés esetében a gépjármű-darabszám növekménye alapján becsüljük a 2020-ban várható energiaigényt. A már korábban ismertetett gépjárműállomány-összetétel alapján körülbelül 5%-os éves energiaigény-növekedés várható 2020-ra (a 2012-es 127,7 PJ-ból kiindulva az MEKH adatai alapján), amely 190 PJ energiamennyiség minimum 10%-ának megújuló erőforrásból történő előállítását teszi szükségessé. A közlekedési szektorban felhasznált megújuló energia részarány legegyszerűbben a tüzelőanyagokba történő biokomponens bekeverésével lenne javítható, a technológiai határok figyelembevételével [9]. A technológiai határokról azonban megoszlanak a vélemények a szakirodalomban, ezért több bekeverési arányra vonatkozóan is elvégeztük a számításokat. Jelenlegi bekeverési arányok szerint a gázolajra vonatkozó 4,4 e/e%-os és motorbenzinre vonatkozó 3,1 e/e%-os bekeverés mellett problémamentesen megoldható a biodízel részarány növelése 7 v/v%-ra (6,45 e/e%). A közlekedési szektor energetikai elemzése során fontos figyelembe venni, hogy a különböző fosszilis eredetű vagy megújuló tüzelőanyagok eltérő fűtőértékkel rendelkeznek, így a térfogatszázalék (v/v%) alapú bekeveréssel összefüggő, és az energiaszázalék (e/e%) alapú megújuló részaránnyal összefüggő paraméterek között nem elhanyagolható eltérés van. A különböző bioüzemanyagok esetén a v/v% és e/e% közötti összefüggést az alábbi képlet adja meg: Bio e/ e% = Bio V / V % Bio Fűtőérték + V / V % bio Fűtőérték bio ( 100 BioV / V %) Fűtőértékfosszilis (1) ahol Bio e/e% a bioüzemanyag energiaszázalékba Bio V/V% a bioüzemanyag térfogatszázalékban Fűtőérték bio a bioüzemanyag fűtőértéke a 343/2010. (XII. 28.) Kormányrendelet 1. melléklete alapján Fűtőérték foszilis a megfelelő fosszilis üzemanyag fűtőértéke Az EU irányelvek alapján 2020-ig vállalt 10 e/e%-os megújuló részarány eléréséhez a kisebb fűtőértékkel rendelkező megújuló tüzelőanyagokkal a bekeverés nem nyújthat teljes és üdvözítő megoldást, hiszen még a 10 v/v%-os technológiai maximum elérése is csak 6,8 e/e%-ot jelent etanol és 9,24 e/e%-ot biodízel esetében. A vállalt 10 e/e%-os cél a villamosított vasútvonalak részarányának növelésével (lassú és költséges folyamat) vagy teljes flották tisztán biotüzelőanyag-alapú mobilitásra való átállításával lehetséges. A hazai gépjárműállomány modernizációja történhet új gépjárművek beszerzésével vagy meglévő gépjárművek egyedi vagy típusjóváhagyással történő átalakításával. A modernizáció gazdasági vetületének vizsgálatakor az új gépjárművek beszerzésénél a vételár-differenciát vettük alapul, az átalakításnál pedig az átalakítás költségét, amelyeket az éves szinten fölhasznált megújuló energiára vetítettünk. A gazdasági szempontok mellett fontos a járműállomány működtetésének az emberi egészségre gyakorolt hatása. A károsanyag-kibocsátásnál a gépjárműállomány átlagos 13,5 (2012) éves átlagéletkorából indultunk ki. Az ehhez tartozó EURO 3-as károsanyag-kibocsátási határértékeket vettük az összehasonlítás alapjául. A többi esetben a szakirodalmi értékeket tekintettük mérvadónak [10-12]. A közlekedési szektorra vonatkozó kötelezettség megvalósítására a megújuló részarány tekintetében három lehetőség áll rendelkezésre: 1. a bekeverési részarány növelése, 2. használt jármű átalakítása tiszta biotüzelőanyag-fogyasztásra és 3. új hibrid, flex vagy elektromos jármű beszerzése. Minden jármű esetén a hozzárendelt átalakítási vagy többlet-beruházási költséget normáljuk az általa évente fölhasznált megújuló energia mennyiségére (millió HUF/GJmegújuló). Látható a személygépjárművek, buszok, tehergépjárművek átalakítási és új vásárlási többletköltsége hagyományos belsőégésű motor fosszilis tüzelőanyaggal, biokomponenssel bekevert tüzelőanyag, hibrid és tisztán elektromos hajtáslánc esetén is. Az adatokat grafikusan is megjelenítve könnyebb összehasonlítani a technológiai megoldások fajlagos költségértékét (3. ábra). Az ábrán jól látható a bekeverési részarányok növelésének gazdasági hatékonysága átalakítás esetén, illetve kis költséggel megoldható a teljes buszflották átállítása is. A közlekedési szektor esetén végzett gazdasági összehasonlításnál azonban figyelembe kell venni a megújuló tüzelőanyagok fajlagos előállítási költségét is, amelyet első generációs etanolnál 27,3-30 Ft/kWh-nak, elsőgenerációs biodízelnél 23,9-30,6 Ft/kWhnak, biometán esetén pedig 22,0-32,9 Ft/kWh-nak becsültük. Megvizsgáltuk azt a lehetőséget, hogy gazdaságos-e a fűtési és villamosenergia-termelési szektorokból megújuló energiamennyiséget átcsoportosítani a közlekedési szektorba a kötelezően vállalt 10%-os részarány fölött. Amennyiben a teljes költséget tekintjük, a felhasznált megújuló energia mennyiségére fajlagosítva a közlekedési szektor három alternatívája versenyképes a villamosenergiatermelés és fűtés-hűtés alternatíváival: 34

35 E-NERGIA.HU E-MET.HU KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS GEOTERMIA 1200 Ft/MJRe Bekeverési részarány növelése E4 szgk B7 szgk B7 busz B7 tgk E85 szgk B100 szgk Átalakítás B100 busz B100 tgk Biometán benzinesből szgk Biometán dízelből szgk Biometán busz Új vétele alsó ár közép ár felső ár 3. ábra. Jármű beszerzésének/átalakításának többletköltsége a jelenlegi üzemhez képest a jármű által az első évben felhasznált megújuló energiára vetítve Biometán tgk E85 szgk B100 busz B100 tgk Biometán benzinesből szgk Biometán dízelből szgk Biometán busz Biometán tgk HEV benzinesből szgk HEV dízelből szgk HEV busz HEV tgk E szgk E busz E tgk Összefoglalás A közlekedésből származó kibocsátások csökkentésére alapvetően három lehetőség adódik: 1. Technológiai megoldások (hatékonyság növelése), ideértve a tüzelőanyag-felhasználással kapcsolatos fejlesztéseket is. Az üzemanyagok és járművek gyártása alapvetően nem jelentős beavatkozási pont hazánkban, azonban egyes infrastruktúra-elemek (pl. gyorstöltők) támogatásának jelentős hatása lehet. 2. Modal split befolyásolása, elsősorban az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésén (multimodális hálózat létrehozása), vagy használatának befolyásolásán keresztül (adók, díjak segítségével). 3. Utazási igények csökkentése. A dekarbonizációs költségek beépítése országos szinten elengedhetetlen. Ezen a szinten születnek azok stratégiai döntések, amelyek az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek motivációit jelentősen befolyásolhatják. Ide tartoznak a hosszú távú tervek, stratégiák, nemzetközi együttműködések is. A hatékonyság érdekében a kormányzat valamennyi ágának aktivitása szükséges a következő feladatok ellátására: 1. Állami szervek közötti koordináció. 2. Szabályozási környezet alakítása. 3. Szükséges adatok, adatbázisok rendelkezésre állásának biztosítása (adatok felvétele, kezelése, források rendelkezésre bocsátása stb.). 4. Olyan szervezetek létrehozása/fenntartása, melyek a dekarbonizációs prioritásokat, illetve költségeket a gyakorlatban érvényesíteni tudják. Jegyzetek 1. BAU = Business As Usual (a szokásos üzletmenetnek megfelelően) a. az általánosan használt gázolajban a biodízel bekeverési részaránynak a növelése 7%-ig, b. a meglévő buszállomány 100%-os biodízelre történő átállítása, c. újonnan beszerzett elektromos buszok üzemeltetése. A fajlagos összes költségek szektorok közötti összehasonlítása során az elektromos buszok esetén hatévnyi üzemet (5%-os diszkonttényezővel) a villamos energia két megújuló hányadával is figyelembe vettük (10% és 100%), 2,5-es szorzót alkalmazva. A közlekedési szektorban minimális célként kitűzött 17,96 PJ megújuló tüzelőanyag-felhasználásból a buszflottát leszámítva a maradék járműállomány (4,4 v/v%-os etanol és 7 v/v%-os biodízel bekeveréssel) 11,21 PJ-t teljesít. A 2020-ban üzemben lévő buszok 55%-ának biodízelre történő átállításával vagy 10%-ának tisztán megújuló villamosenergia-felhasználásával a 17,96 PJ teljesíthető. A közlekedési szektor esetén csak az üzemeltetési szakaszt vizsgáltuk, és összefoglaltuk az energiaegységre vetített dekarbonizációs potenciált. Hivatkozások [1] McKinnon, A. C.: Driving Road Decarbonisation Forwards, Brüsszel, június 18. Leirat elérhető: breakout_session_1_en.pdf [2] Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve, COM (2011) 112 végleges, europa.eu/legal-content/hu/txt/pdf/?uri=celex:52011dc0112&rid=10 [3] Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról, m=en [4] Az Európai Parlament és a Tanács 510/2011/EU rendelete az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról, europa.eu/legal-content/hu/txt/pdf/?uri=celex:32011r0510&qid= &from=EN [5] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról, eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/txt/pdf/?uri=celex:32009l0033&qi d= &from=en [6] Green, F.: Nationally self-interested climate change mitigation: a unified conceptual framework Centre for Climate Change. Economics and Policy Working Paper No. 224, Grantham Research Institute on Climate Change and the Environment Working Paper No [7] Gács I.: Mibe kerül a villamosenergia-termelés? Magyar Energetika 20(5) (2013) [8] Nemzeti Közlekedési Stratégia (2015), forrás: remos_downloads/nks_kozlekedesi_energiahatekonysag-javitasi_ Cselekvesi_Terv.32.pdf, utolsó letöltés: :02 [9] Molnár S., Tánczos L-né, Török Á.: A közlekedési szektor energiafogyasztásának lehetséges és szükséges válaszai a klímaváltozás kihívásaira, Energiagazdálkodás 50(6) (2009) [10] Török Á., Zöldy M.: Energetic and economical investigation of greenhouse gas emission of Hungarian road transport sector, Pollack Periodica : An International Journal For Engineering And Information Sciences 5 (3) (2010) [11] Bereczky Á., Török Á., Gács I.: Tisztán elektromos meghajtású személygépjárművek energetikai és környezeti hatásának vizsgálata, Magyar Energetika 19(1) (2012) [12] Siwale L., et al.: Combustion and emission characteristics of n-butanol / diesel fuel blend in a turbo-charged compression ignition engine., Fuel (2013) 35

36 MEGÚJULÓK E-MET.HU Orosz Zoltán Magyarország legnagyobb, 16 MW-os fotovillamos erőműve a Mátrai Erőműnél Magyarország jelenleg legnagyobb naperőműve, egyben Közép-Európa legnagyobb széntüzelésű és fotovillamos kapcsolt erőműve épült meg 2015-ben Visonta és Markaz határában, a Mátrai Erőmű felhagyott és rekultivált sűrűzagy depóniáján. A teljesen sík, közel 30 hektárnyi platófelület kedvezett a napelemmodulok elhelyezésének, amelyekből több mint 72 ezer darabot építettek be. A Mátra alapvetően lignittüzelésű erőmű, amely a tüzelőanyagot a visontai és bükkábrányi külfejtéses bányáiból szállítja be, de éves szinten 8%-ban hasznosít magyarországi termelői integrátoroktól és kereskedőktől beszerzett, növényi eredetű biomasszát is. Ezen felül körülbelül 2%-ban használ fel földgázt a IV-V. blokkokhoz kapcsolt előtét gázturbinák üzemeltetéséhez. A Mátra a megújuló energiaforrások részarányát tovább kívánja növelni a villamosenergia-termelésben. A Mátrai Erőmű a szénportüzelésű kazánok tüzelési maradékanyagait, a salakot és a pernyét vízzel bekeverve, sűrűzagy formájában depóniákban tárolja; ezek az anyagok megszilárdulva pernyekövet alkotnak. A közel 20 éves üzem után feltelt Őzse-völgyi depóniát hatósági előírás alapján rekultiválták, majd kidolgozták alternatív energetikai hasznosításának tervét. Az engedélyezési eljárás már 2013-ban megkezdődött. A tulajdonosi hozzájárulások megszerzése után a berendezések szállítására és a kivitelezésre vonatkozó szerződéseket januárban írták alá. A naperőmű szállítója a Wire-Vill Kft. IBC Solar Austria GmbH Energobit S.A. magyar-osztrák-román konzorcium volt. A kivitelező konzorcium tagjai megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek hasonló létesítmények építésében, üzemeltetésében. A magyar Wire-Vill Kft. az elmúlt években jelentős hazai és külföldi villamos szerelőipari, tervezési, kivitelezési és karbantartási tapasztalatokat szerzett, elsősorban kis- és középfeszültségű területeken. A németországi IBC Solar AG és osztrák leányvállalata már háromezer megawattnyi beépített teljesítőképességű fotovillamos erőmű kivitelezésében vett részt, a romániai Energobit pedig számos megújulós erőműhöz szállított már nagy-, közép- és kisfeszültségű transzformátorokat és kapcsoló berendezéseket. A hálózati csatlakoztatáshoz szükséges transzformátorok szállítója a CG Electric Systems Hungary Zrt., korábbi nevén a Ganz Villamossági Művek volt. Az építkezés április közepén kezdődött meg, amelynek során elsőként a felvonulási és szervizutakat alakították ki. Erre nagy hangsúlyt kellett fektetni, hiszen több mint 200 darab 40 tonnás kamion szállította fel a 60 m magasan fekvő platófelületre a naperőmű alkatrészeit és berendezéseit. Az időjárás az építési időszak alatt kedvező volt, csak néhány esős nap akadályozta a szállításokat. Ennek ellenére a feljáró utak próbára tették a gépkocsivezetők türelmét, ügyességét, ugyanis a megközelítési utak meredek, zúzott kővel borított szervizutak voltak. A naperőmű alapkövét június 5-én helyezték el. Ekkor kezdődött a tartószerkezetek beszállítása, szerelése, valamint a napelemek helyszínre szállítása. Az egy oszlopon elhelyezett hat napelemmodult egy perc alatt szerelték a helyére. Ennek eredményeképpen a naperőmű-szerkezet rendkívül rövid idő alatt, augusztus 7-re elkészült. A naperőmű db, egyenként 255 W névleges teljesítményű, déli irányba tájolt, 20 fokos hajlásszögű polikristályos napelemmodulból épül fel, amelyeket fix tartószerkezetekre rögzítettek. A transzformátorok üzembe helyezése augusztus második felében megtörtént. A naperőmű üzembe helyezése szeptember 16-án kezdődött meg és október 7-én zárult le. Az energiatermelés szeptember 23-án kezdődött, ekkor került üzembe a húsz közül az első inverter. Gyors ütemben követte a többi is, majd szeptember 29-én már valamennyi inverter üzemelt. Az őszi, alacsonyabb besugárzás ellenére 15,8 MW teljesítmény csúcsértéket is rögzítettek. A naperőmű a próbaüzemét problémamentesen teljesítette. A naperőmű által termelt egyenáramot 10 db betonházas konténerbe telepített, 1. ábra. A 16 MW-os naperőmű látképe, délnyugati irányból (háttérben a Markazi víztározó) 36

37 E-NERGIA.HU E-MET.HU MEGÚJULÓK GEOTERMIA 2. ábra. Polikristályos napelemmodulok 3. ábra. Kapcsolóállomás konténerenként 2 db nagy teljesítményű (0,8 MVA) SMA gyártmányú inverter alakítja át váltóárammá, amelyet feltranszformálás után egy betonházas kapcsolóállomáson gyűjtenek össze. A villamos energiát egy 1640 méter hosszú, 6 kv-os földkábelen vezetik az új erőművi elosztóba, majd egy új, 24 MVA teljesítményű, 120/6 kv-ostranszformátoron és a meglévő távvezetéken, valamint a detki alállomáson keresztül a 120 kv-os országos hálózatba. Az éves termelt villamosenergia-mennyiség átlagosan megfelel egy kisváros fogyasztásának. A naperőművet körben 2,5 km hosszúságú, tűzihorganyzott elemekből álló kerítés határolja, valamint a keleti és a déli feljáró utaknál 1-1 db beléptető rendszerrel ellátott kapu teszi lehetővé a személy- és a gépjármű-forgalmat. A naperőműben térfigyelő kamerákkal és érzékelőkkel ellátott biztonsági rendszert alakítottak ki, valamint egy fotovillamos irányítástechnikai rendszer is létesült, amely folyamatosan ellenőrzi a rendszer teljesítményét, a meteorológiai körülményeket, és diagnosztikát is végez. A villamos irányítástechnikai rendszer illeszkedik az eddigi erőműben működőhöz. A naperőművi projekt részben sajáterős beruházásként, részben fejlesztési adókedvezmény segítségével valósult meg. Ez utóbbi igénybevételéhez a Nemzetgazdasági Minisztérium már 2014-ben hozzájárult. A beruházás teljes költsége 6,5 milliárd Ft volt. Az új erőmű ünnepélyes átadására október 14-én került sor. A MAVIR Zrt. október 23-án a Mátrai Erőmű VIII. blokkjaként üzemi géppé nyilvánította a naperőművet, majd október 30-án a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadta a naperőmű működési engedélyét. A Mátrai Erőmű Zrt. beépített teljesítménye ezzel 950 MW-ról 966 MW-ra változott. A naperőmű működési engedélye december 31-ig érvényes, és 11 éven keresztül a kötelező átvételi rendszerben értékesíthető a naperőmű által termelt villamos energia. A termelés szükség esetén szabályozható is, miután a MAVIR sikeres akkreditációs tesztet hajtott végre az inverterek gyors ki- és bekapcsolásával. A naperőmű az időjárás kegyeinek megfelelően, azóta is folyamatosan termel. Éves termelése a tervek szerint GWh lesz. A kivitelező vállalkozói konzorcium a szerződés értelmében két éves üzemfelügyeleti mérnöki szolgáltatást végez. A felmerült hibákat, hiányosságokat folyamatosan elhárítják, illetve elhárították. A garanciális hibák a naperőmű villamos működését, energiatermelését nem érintették. A beruházással a Mátrai Erőmű jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország teljesíthesse a megújuló energiából megtermelt villamos energia részarányának növelésére tett vállalását. 4. ábra. Mérnökállomás A Mátrai Erőmű kezdeményezése úttörő Magyarországon, egyedülálló, ahogyan összekapcsolódik a hagyományos energiatermelés a jövő megoldásával. A projekt pénzügyi előkészítése, engedélyezése hosszadalmas volt, de a beüzemelés is tartogatott kihívásokat. A projekt engedélyezési szakaszában a tulajdonosokat sikerült meggyőzni arról, hogy Magyarország jó helyszíne lesz a projektnek, nyereséget fog termelni, és a projekt végrehajtásával harmonikusan fog összekapcsolódni a hagyományos és a megújuló energiatermelés. Ehhez társult még a megfelelő szabályozási környezet, valamint az energiaügyekért felelős kormányzati szervek támogatása. A Mátra vezetése büszke a naperőművi projekt megfelelő minőségű és tervezett ütemezés szerinti precíz megvalósítására. Sokan meglátogatták már a Mátra hegység által körbeölelt környezetben megépült, impozáns látványt nyújtó létesítményt. A társaság hallgatott az idők szavára, ezért fordult már korábban is a megújuló energia felhasználása felé. Közismert, hogy a Mátrai Erőműben előállított villamos energia forrása évek óta egyre növekvő arányban a biomassza. A cég jövője a lignit- és a megújuló alapú energiatermelésben, valamint a már évek óta a Mátrai Erőmű területén sikeresen működő ipari parkban van. A társaság intenzíven vizsgálja a villamosenergia-rendszer zökkenőmentesebb üzemeltetésének egy másik kulcsfontosságú kérdését, az energia tárolására világszerte alkalmazott szivattyús tározós erőmű létesítését, amelyet a Mátra alján, a Mátrai Erőmű közelében kedvező feltételekkel lehetne megoldani. A Mátrai Erőmű többségi tulajdonosa, az RWE együttműködési megállapodást írt alá a magyar kormánnyal a ligniterőmű fejlesztésének vizsgálatáról annak érdekében, hogy továbbra is kellőképpen hasznosítsuk a hazai lignitet. 37

38 N6.1 E-MET.HU Andrássy Zoltán, a Találkozó házigazdája Magyar Energetikus Hallgatók I. Találkozója A Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata (MET IT) január között rendezte meg a Magyar Energetikus Hallgatók I. Találkozóját, röviden az N6.1-et. A rendezvény megszervezésének ötletéről, céljáról és a hátteréről a Találkozó főszervezője, Farkas Rita így számolt be: A MET IT tagjai minden félévben tartanak előadást különböző konferenciákon, és részt vesznek a Magyar Energia Szimpózium szervezési munkálataiban. Sajnos ezeken a programokon nagyon alacsony a fiatalok részaránya. Ennek kapcsán fogalmazódott meg bennünk az ötlet, hogy szervezzünk olyan konferenciát, ahol a fiatalabb generációt tudnánk egybegyűjteni, hogy megosszák egymással tudásukat, kutatási témájukat. A Találkozó lényege, hogy összegyűjtse a hallgatókat az energetika minden területéről, határon innen és határon túlról, egy szórakoztató, de egyben szakmai eseményre. Célunk, hogy megismerjük egymás szakterületét, kutatását, miközben kapcsolatokra teszünk szert. Az esemény sikerességét a csapatok sokszínűsége adta, hiszen nem csak energetikai mérnökök, hanem gépész-, villamos, mechatronikai és építőmérnökök, illetve földtudomány szakos hallgatók is megtiszteltek minket bizalmukkal. Jó volt látni, hogy a különböző szakmai háttérrel érkező fiatalok gyorsan megtalálták a közös hangot, és a csapatok között barátságok szövődtek. A Találkozó programjainak kiválasztásánál is arra törekedtünk, hogy minél több alkalmuk legyen a különböző csapatoknak megismerkedni egymással, ne veszítsük el a fiatalos légkört, de közben mégis maradjunk a szakmaiságnál. Pénteken az üzemlátogatások után a résztvevők csapatépítő játékok segítségével ismerhették meg egymást. Szombaton, a szakmai nap keretében, egymás kutatási témáit ismerhettük meg, amit a csapatok közötti szakmai vetélkedő követett és végül gálavacsora zárt. A vasárnap a támogató cégeké volt, amelyeknek ezúton is köszönjük a támogatásukat. Nagyon örülök, hogy az energetika területén jelenlévő legnagyobb társaságok szívügyüknek tekintik az új mérnökgeneráció fejlődését, és a Találkozót nem csak anyagilag támogatták, hanem feladatokkal és előadásokkal is hozzájárultak annak sikeréhez. Szeretném megköszönni szervezőtársaimnak a sok segítséget, hiszen a kitartásuk nélkül nem jöhetett volna létre ez a rendezvény. Remélem, a Találkozó híre jövőre még több egyetemhez eljut, és az energetika terén kutató hallgatók között még mélyebb és kiterjedtebb baráti háló alakul ki. A Magyar Mérnöki Kamara támogatásának köszönhetően a Találkozó szakmai programjainak megrendezésére az Angyal utcai nagyterem szolgálhatott helyszínül. A csapatépítő eseményeket a Kármán Tódor Kollégiumban bonyolítottuk le. A Találkozó nem csak a szakmák közötti határokat lépte át, hanem az országhatárokat is, 3 országból, 6 egyetemről 7 csapat vett részt a szakmai hétvégénken: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, két csapat, Debreceni Egyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Kolozsvári Műszaki Egyetem, Miskolci Egyetem, Pozsonyi Műszaki Egyetem. A csapatok 8-8 fővel jelentkezhettek, köztük egy csapatvezető doktorandusszal, aki egy energetikai feladattal készült a versenyzők tudását lemérni. Ahol nincs doktori képzés, onnan egy rátermett hallgatót kértünk fel, hogy egy egyetemi oktató segítségével biztosítsa a megfelelő kihívást a csapatok részére. Előfeladatnak a csapatok egy videó elkészítését kapták, amelyben a tagok és egyetemük bemutatása mellett kíváncsiak voltunk a kreativitásukra és humorukra is. Ezt egyrészt egy nulladik csapatépítőnek szántuk, amely a hétvége hangulatának megalapozásában is hasznosnak mutatkozott. A nem budapesti hallgatók számára a szállás is biztosított volt a Ferenc körúton található A+A és a Csarnok térnél lévő Hello Budapest Hostelben, így a rendezvény magja Belső-Ferencváros volt, és a csapatok számára akár gyalog is megközelíthető volt a konferenciahelyszín. A szervezők minden csapat mellé egy-egy kísérőt biztosítottak, aki beépített emberként ismerte a programokat és a helyszíneket, kapcsolatot tartott a csapattal, valamint hozzájárult, hogy csapata jól érezhesse magát. A többi kísérő segítségével a csapatok ismerkedését és keveredését is próbáltuk segíteni. A Találkozó végére a kísérők belső segítőként jó baráttá, a csapat tiszteletbeli tagjává váltak. Január 29-én, pénteken a megérkezés és a szállások elfoglalása után a kísérők segítségével a Találkozó első hivatalos programjaként a csapatok üzemlátogatáson vettek részt, melynek részleteiről az esemény szervezője, Nagy Bálint számol be: Három helyszín közül választhattak a résztvevők, így lehetőség nyílt megtekinteni a Kelenföldi Erőművet, valamint bejárni a Művészetek Palotáját és a Thermowatt Kft. szennyvíz-hőhasznosító telephelyét. A három helyszínre három nagyjából azonos létszámú csoport jutott el. A Kelenföldi Erőműben a látogatás történeti bevezetővel kezdődött, amelynek során megismertük az erőmű fejlődésének szakaszait, ahogyan az 1914 óta üzemelő telephely a kezdeti kátránytüzelésről végül földgáztüzelésre állt át. Megismertük az üzem 38

39 E-NERGIA.HU E-MET.HU GEOTERMIA N ábra. A miskolci csapat a Kelenföldi Erőmű régi vezénylőtermében működését, szerkezetét, valamint a berendezéseket, amelyek segítségével az erőmű 178 MW villamos és 279 MW termikus teljesítmény kiadására képes. Ezután következett a telephely és az egységek részletes megtekintése. Utunk során kitérőt tettünk a jelenlegi vezénylőterembe, ahol kérdéseket tehettünk fel az erőmű munkatársainak. Következő helyszínünk a régi turbinacsarnok volt, ahol a 100 éves erőmű történetéből rendezett kiállítást vehettük szemügyre. Az itt dolgozók igyekeztek valóban színvonalas és érdekes történelmi kiállítást berendezni, amit a csoportot körbevezető mérnökök történetei tettek még színesebbé, például a világháború idején épített vezénylő bunkerek bemutatásával. Csoportunkat az a szerencse érte, hogy a valóban történelmi és esztétikai jelentőségű, számos film forgatásának helyszínéül választott, régi vezénylőterembe is betekintést nyerhettünk. A Művészetek Palotájában a csoport egy egyedülálló épületegyüttes épületgépészetének és -energetikájának kulisszái mögé láthatott be. Az épület magában foglalja a Ludwig Múzeumot, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet és a Fesztivál Színházat. Ezen épületrészek különböző gépészeti rendszerekkel rendelkeznek, a különféle belső igényeknek megfelelően. Lehetőség nyílt a mögöttes elmélet megismerésére és a gyakorlati tanulmányozásra is. A csoport vezetői felkészültségüknek és szakmai hozzáértésüknek köszönhetően nagyon színvonalas és izgalmas betekintést adtak a különleges épületenergetikai üzemeltetés világába. A Thermowatt Kft. szennyvíz-hőhasznosító telephelyén a hulladékhő hasznosítására láthattak példát a résztvevő csapatok. Az elméleti bevezetésben mindenre kiterjedő tájékoztatást kaphattak a szennyvízről, az abban rejlő potenciálról és a hasznosítható energiáról, valamint a folyamatról és egységeiről. Érdekes és elgondolkodtató volt a felismerés, hogy mennyi energiát rejt a körülöttünk lévő világ, és mennyi energia vész kárba a nem megfelelő hasznosításnak köszönhetően. A telephelyen lehetőség nyílt a hőhasznosító mű bejárására is, ahol a csoport vezetője bemutatta a rendszerelemek működését, és elmagyarázta, hogy milyen szerepük van a folyamatban. A látogatás során a társaság innovatív technológiájának működését ismerhették meg a csapatok, amelyből sokat tanulhattak a hulladékhő energetikai hasznosításáról. Az üzemlátogatás után a Magyar Mérnöki Kamara nagytermében gyűltek össze a csapatok, hogy a programokkal kapcsolatos információkat megkaphassák, valamint közösen megnézhessék a csapatok videóit, és értékelhessék azokat különböző szempontok alapján. A videók megteremtették a hétvége alaphangulatát, és bebizonyították, hogy a mérnöki kreativitás nem ismer határokat. Az esti csapatépítő játékok előtt az Ifjúsági Tagozat tagjai elkészítették a vacsorát, melyből erőt merítve vághattak bele a csapatok az ismerkedésbe. Olyan kreatív játékokkal készültünk, amelyek segítségével kimozdíthattuk a résztvevőket a komfortzónájukból, és nyitottabbá tehettük őket a többiek megismerésére. Az elején tréfás névtanulós játékokkal kezdtünk, majd a reakcióidejüket és szerteágazó tudásukat teszteltük pár keresztkérdéssel, végül a koncentrációé és a csapatmunkáé volt a fő szerep. A nevetéssel és jókedvvel teli este lezárását az Activity jelentette, ahol a résztvevők saját kreativitásukat kiélve találtak ki szavakat, amelyeket mutogatás és körülírás után társaiknak kellett megfejteni. Január 30-án, szombaton reggel elsőként Németh Róbert, a Magyar Mérnöki Kamara Energetikai Tagozatának elnöke, az OT Industries Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese mondta el beszédét. Üdvözölte a kezdeményezést mind az MMK, mind az ipar részéről, mivel megítélése szerint szükség van arra, hogy az energetika interdiszciplinaritását már hallgatóként átéljék a jövő szakemberei, és olyan kapcsolati hálót hozhassanak létre, amellyel maguk és társaik szakmai fejlődését segíthetik elő. Másodjára Jászay Tamás köszöntötte a hallgatóságot és a versenyző csapatokat a MET és az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport kép- 39

40 N6.1 E-MET.HU viseletében. Örömmel állapította meg, hogy milyen sok lelkes hallgató érdeklődését keltettük fel, valamint sok sikert és jó szórakozást kívánt a hétvégére. Külön kiemelte, hogy a MET büszke az Ifjúsági Tagozatra, amiért ilyen nagyszabású rendezvényt hozott létre ilyen rövid idő alatt. Végül Andrássy Zoltán, a Találkozó ötletének egyik kidolgozója mondta el, milyen jó érzés egy ilyen jelentős eseménnyel lezárni IT elnöki ciklusát. Köszönetet mondott a csapatoknak, a támogatóknak és a szervezőknek a bizalmukért, a hallgatók lelkesedéséért és a jókedvért, amit magukkal hoztak a hétvégére. Szakmai napunk következő programja a csapatok szakmai konferenciája volt, amelyről a Találkozó egyik lelkes szervezője, Nieberl 2. ábra. Pillanatkép a szombati vetélkedőről Norbert tájékoztatja az olvasókat: A szombat délelőtti konferencián a résztvevő csapatok egy-egy 30 perces előadás keretében mutatták be szakmai tevékenységüket, valamint az oktatási intézményük által kínált lehetőségeket. Elsőként a BME energetikus csapatának képviseletében Mayer Martin János prezentálta a naphőerőművekben rejlő lehetőségek terén végzett vizsgálatait. Modelljében többek között egy ilyen erőmű Spanyolországban, valamint Magyarországon való alkalmazhatóságát is összevetette, amiből kiderült, hogy egy ilyen létesítmény hazai termelése 35-40%-kal alacsonyabb. Emellett azt is láthattuk, hogy egy tároló egység milyen mértékben javítja az erőmű gazdaságosságát. A pozsonyi csapat képviseletében Derzsi István és Sánka Imre az energiahatékonysági intézkedések aktualitását hangsúlyozva egy 2011-ben felújított szlovákiai referenciaépület hőtechnikai adatait, valamint a számított hőszükségletet és energiaigényt mutatta be a felújítás előtt és után. A számított értékeket valós adatokkal is összevetették, és tanulságként kiemelték, hogy egy-egy paraméter bizonytalansága jelentős torzításokat okozhat az eredményben. A lakóházak felújítása kapcsán hangsúlyozták a hidraulikai rendszerek beszabályozásának fontosságát. Havas Márton és Hrenkó Izsák, az ELTE hallgatói kutatásukban öt nyugat-magyarországi megyében vizsgálták a sűrített levegős energiatárolás alkalmazhatóságát szélerőművekkel kombinálva. Kizáró tényezőket figyelembe véve, térinformatikai elemzések segítségével megállapították a technikai szélenergia-potenciált az említett területre, majd a sűrített levegős energiatárolás lehetőségeinek szoftverekkel milyen szimulációkat végeznek ebben a témában. Néhány konkrét projektre is kitértek, így a házi erőmű projektre vagy az alternatív meghajtású járművek építésére. Szintén nagyon aktuális témával, az elektromos autókról szóló komplex előadással érkezett a Kolozsvári Műszaki Egyetem csapata. Átvezették a hallgatóságot az elektromobilitás történelmén, majd az elektromos motorok és meghajtások műszaki értékelése következett. Mindezek után a közvilágítási oszlopokra telepíthető töltőhálózat brassói esettanulmányával ismerkedhettünk meg. Az előadás végén az önvezető autók világába vezető sztereo kamerarendszer területén végzett kutatásaik eredményeit is a hallgatóság elé tárták. A Miskolci Egyetem csapata humort sem nélkülözve mutatta be tanszékük történetét, így tanúi lehettünk azon hagyományok eredetének, amelyeket mindmáig oly híven őriznek. Ezután kiki a maga kutatási területét ismertette, amiből kiderült, hogy az egyetemen számos ipari kutatási téma várja a hallgatókat, nagy hangsúlyt helyeznek például a napelemes, -kollektoros rendszerek vizsgálatára, de a sugárszivattyúk, a folyamatirányítás területén vagy a mérnöki optimáló szoftverek fejlesztése kapcsán is komoly kutatások folynak. A BME gépész csapatából Babcsán Dávid ismertette a napelemek típusait, fő jellemzőit, valamint az invertereket. Részletesen szólt az alkalmazott érintésvédelmi megoldásokról. Előadása végén a napelemes rendszerek piacának fellendülését taglalta, és a nemrégiben megvalósult nagyszabású projekteket mutatta be. felmérése következett. Eredményeik alapján hét helyszínen összesen 2100 MW tárolókapacitás állhatna rendelkezésre, amelyhez 2600 MW szélenergia-potenciál tartozik. Az előadás végén Szücs Péter néhány percben ismertetett egy új, a Salzburg térségében folyó projektek tanulságai alapján készült smart city koncepciót. A kávészünet után a Debreceni Egyetem csapata röviden bemutatta az egyetem műszaki karának történetét, valamint az épületmechatronikai kutatóközpontot. Fő kutatási profiljuk a létesítmények, épületek energetikája. Beszámoltak arról, hogy milyen A színvonalas előadások és az ebéd után a szakmai vetélkedő következett a programok sorában, melyről az IT új elnöke, Jakab Péter számol be: A csapatok közötti verseny gerincét a nem kevesebb, mint huszonhat feladatból álló vetélkedő adta, ahol a csapatvideók és a szakmai előadások alapján addig szerezhető ponthoz több mint 400 pont volt szerezhető. Előzetesen minden csapatvezető készített egy, a csapattársai számára sem ismert feladatot, így a 40

41 E-NERGIA.HU E-MET.HU GEOTERMIA N ábra. A próbára várakozó szélturbinák csapatok által képviselt változatos szakmai előképzettség a feladatok színességében is jelentkezett. A feladat megoldása közben a csapatvezető hogy társainak ne segíthessen IQ tesztet töltött ki a terem másik végében. Érdekes és igen népszerű feladatnak bizonyult a Miskolci Egyetemé, amelynek során hétköznapi eszközökből (papír, cellux és hurkapálca) kellett a csapatoknak emelő szélturbinát építeni. A cél egy százforintos minél gyorsabb felemelése volt a turbina és egy hajszárító segítségével. Egy másik építő jellegű feladat volt a toronyépítés, amelynél szívószálból és papírból kellett minél nagyobb teherbírású, legalább 30 cm magas tornyot építeni. A győztes konstrukció egy ember súlyának megtartásában sem vallott teljes kudarcot. Emellett a teljesség igénye nélkül kvíz, teszt, keresztrejtvény, sudoku, improvizációs előadás, totó, statisztika-kiértékelés, CAD rajzolás és jogi probléma is volt a feladatok között, amelyeket a hallgatók lelkesen, teljes erőbedobással igyekeztek megoldani. A vetélkedő csaknem öt órán át foglalkoztatta a fiatalokat, akik közül többen nemcsak szellemi, de fizikai fáradtságról is beszámoltak ennek ellenére mosoly és izgalom volt felfedezhető az arcokon. A csapatok szinte végig fej-fej mellett haladtak, és többször is volt változás az első helyen. Végül a Budapesti Műszaki Egyetem energetikai mérnökeiből álló, Becsületes Mérnök Emberek nevű csapata bizonyult a legjobbnak, szorosan követte őket a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem (STUsokk) és a Miskolci Egyetem (MEnergetics) csapata de mindez csak vasárnap, az eredményhirdetésen derült ki. A szakmai programok után következett a Találkozó kötetlen, barátkozós része. A Gastland Bisztró Oktogonban rendeztük meg a svédasztalos gálavacsorát, itt pihenhettük ki az egész napos fáradtságot. A vacsora után a Kármán Tódor Kollégium Old s Klub által üzemeltetett helyiségében tartottuk a záró bulit, ahol mi biztosítottuk a kulturált szórakozáshoz szükséges elengedhetetlen magyar borokat, valamint a talpalávalót. Az este során több meghívást is kaptunk a csapatoktól, hogy látogassuk meg őket és az egyetemüket. A január 31-i program az eredményhirdetéssel kezdődött. Minden csapat kitett magáért, mindenki a legjobbat hozta ki magából. A verseny nagyon szoros volt, hiszen minden csapat 300 és 400 pont közötti eredményt ért el, és alig 3-6 pontok döntöttek a helyezések között. A helyezett csapatokat kupával, érmekkel és a támogató cégek által felajánlott tárgyjutalmakkal díjaztuk. Az első helyezett csapat jutalma egy vándorkupa lett, amelyet hagyományteremtési szándékkal hoztunk létre, és jövőre várunk vissza az N6.2-re. Létrehoztunk egy különdíjat. Minden csapatot megkértünk, hogy nevezzen meg egy másik csapatot, amely szerintük megérdemli a különdíjat, amelyet Közönségdíj -nak neveztünk el, és nem határoztuk meg a szempontokat, amelyeket az értékelés során figyelembe kellett volna venni. A díjat a Kolozsvári Műszaki Egyetem villamosmérnök hallgatóiból álló KME Flicker csapata nyerte. Ők jövőre ingyenesen vehetnek részt a Találkozón. Az eredményhirdetés zárásaként minden csapat kapott egy kis ajándékot, az eddig nem említett csapatok is, a Debreceni Egyetem főként épületmechatronikai csapata, a DEnergie, az ELTE földtudományokkal foglalkozó csapata, az ELTE - Erre van előre!, valamint a BME gépészekből álló csapata, a Ha B. MEgyek. A Találkozó nem jöhetett volna létre a támogató cégek nélkül, amelyek képviselői az eredményhirdetést követően tartottak előadást. Ezekről az Ifjúsági Tagozat külkapcsolati referense, Schön Bálint számol be: A Magyar Energetikus Hallgatók Találkozójának utolsó programja a hazai energetikai társaságok szakmai előadása volt. A szombati csapatösszerázó mulatságot követően kihívást jelentő korai kelés akadályának leküzdésében külön motivációt jelentett, hogy vasárnap reggel hullt le a lepel, vált ismertté a vetélkedő végeredménye. Az elért kiváló eredmények ismeretében és a különböző jutalmak birtokában felvillanyozva álltunk az energetikával foglalkozó cégek előadásainak elébe. Az előadások sorát az MVM. Paksi Atomerőmű Zrt. képviseletében Varga József önálló mérnök bemutatója nyitotta. A találkozó résztvevői egy részletekben gazdag, átfogó képet kaphattak Magyarország villamosenergia-ellátásának meghatározó alaperőművéről. Az előadás könnyen érhető volt azok számára is, akik nem ebben az irányban specializálódtak, ám hazai energetikusként a legfontosabb információkról így tájékoztatást kaphattak. Az előadás utáni kérdések elsősorban a jelenlegi uránkészletek fogyási ütemére, és a hazai uránvagyon kitermelési perspektíváira irányultak. Az izgalmas, a hazai energetika jövőjét meghatározó kérdések után következett Jászay Tamás, a Magyar Energetikai Társaság egyik alapító tagja, az ELMŰ Nyrt. képviseletében. Elsőként a társaságot az RWE-hez Európa egyik vezető energetikai vállalathoz fűződő viszonyról beszélt. Ezután a Smart Cityhez tartozó különböző fejlesztési lehetőségeket ismertette az előadó, amelyek közül az e-mobilitás került a prezentáció fókuszpontjába. A bemutatót követően a kérdések számossága mutatta a nagyfokú érdeklődést. Leginkább a villamos energetikát hallgató kolozsvári csapat mutatott különös érdeklődést. Jászay úr külön üdvözölte azt a tényt, hogy a MET alapításakor fontos törekvést, a külhoni magyarság mozgósítását az Ifjúsági Tagozat is lényegesnek tartotta a találkozó szervezésében. Végül egy rövid anekdotát mesélt a Teller Edével való személyes találkozásáról, amelyet nagy figyelemmel kísértek a találkozó résztvevői. A következő, fiatalos és dinamikus előadást Almási László tartotta az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. képviseletében. Az előadó 41

42 N6.1 E-MET.HU 4. ábra. Csoportkép a résztvevőkről a BME-n végzett energetikai mérnökként, az IT tagjai között is népszerű hő- és villamosenergia-termelés szakirányon. A virtuális erőművekben (VPP) rejlő lehetőségekről, és fejlesztési, terjeszkedési irányokról beszélt. A cégcsoport által üzemeltetett erőmű bruttó villamos teljesítménye 39 MW, és négy kiserőművet foglal magában. Az erőművek közötti intelligens hálózati kapcsolat lehetővé teszi, hogy a MAVIR felé egy erőműként jelenjen meg a villamosenergiapiacon, és ezáltal jobb gazdasági feltételeket érjen el az értékesítésben. Így könnyebbé válik a menetrendtartás és a rendszerszintű tartalékok biztosítása, valamint országos szinten is növekszik az ellátás biztonsága. A sokak számára új technológia nagy érdeklődést váltott ki, és sok kérdés merült fel a témával kapcsolatban. A harmadik előadást az Ifjúsági Tagozat egyik pártoló tagja, Dr. Tóth Máté szenior ügyvéd tartotta, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda képviseletében. Az energia és a jog kapcsolatáról szóló bemutató rendkívüli módon megragadta a hallgatók figyelmét, hiszen a képzéseinkben mindig is perifériára szorult jogi tantárgyakat a többség kevésbé ismerte. Az előadó magával ragadó meggyőződéssel és rendkívül választékos nyelvi kifejezésmóddal beszélt arról, hogy a két tudományág milyen szorosan fonódik össze, és mennyire fontos az energetikai beruházások sikeres és hatékony létesítéséhez a jogászok és a mérnökök együttműködése. A céges előadások zárásaként a KPMG Hungária Kft. képviseletében először Kovács Leventét hallhattuk általában a pénzügyi és ezen belül az energetikai beruházásokhoz kapcsolódó financiális tanácsadásról, majd kolléganője, Hajdu-Kis Diána tájékoztatta az egyetemistákat a szakmai gyakorlati program részleteiről. A rendkívül lelkesítő és motiváló előadásból megtudhattuk, hogy a cég nemzetközi tapasztalatokra, kipróbált módszertanokra építi tanácsadásait, és szolgáltatásaik kiterjednek az értéklánc teljes vertikumára, az infrastrukturális beruházásoktól a teljes körű projektmenedzsmentig. Ennek keretében stratégiai, operatív és tranzakciós tanácsokkal látják el partnereiket. A szakmai gyakorlati programjuk bemutatásából kiderült, hogy van lehetőség mérnöki végzettséggel a társaság munkatársává válni, amennyiben ehhez pénzügyi, gazdasági érdeklődés társul. Jelenleg is számos mérnök dolgozik a cégnél, mert a tanácsadás csak széleskörű elemzések útján lehet sikeres, így a csapatban a műszaki tájékozottság elengedhetetlen. Az OT Industries nem tudott képviselőt küldeni a találkozóra, ám két videóval színesítették a vasárnapi programot. Az első a Tiszaújvárosi Butadién üzeméről szólt, amelyet a cég tervezett. Megtudhattuk, hogy a butadién az autógumi-gyártás lényegi eleme, és az üzem ebből évi mintegy 5 millió darab gumigyártásra elegendő mennyiséget fog előállítani, ezenkívül melléktermékként évi 6 ezer tonna hidrogén kerül ki a rendszerből, ami hatalmas energiamegtakarítást és CO 2 - kibocsátáscsökkenést eredményez. A második videóban az OT industries Kőolajvezetéképítő Zrt. mutatta be az Észak-Fekete-erdei, DN600-as gázvezeték második szakaszának építési munkálatait. A gázvezeték 85 bar tervezési nyomású és 26,3 km hosszú. Megismerhettük, hogy melyek az építkezés főbb fázisai, mik a kritikus feladatok, és milyen egyéb tényezőkre kell egy ilyen projekt során figyelni. A Találkozót az előadással is jelentkező társaságokon kívül támogatta még az Energrade Kft., az E.ON Energiaszolgáltató Kft., a Hunyadi Kft. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Az előadások után minden résztvevő kapott egy kis útravalót, és elbúcsúztunk egymástól. Nagy sikernek tekintjük, hogy a Találkozón 76 egyetemi hallgató vett aktívan részt, és ismerte meg egymást. Reményeink szerint olyan szakmai kapcsolatok alakultak ki, amelyekről a jövőben hallani fogunk konferenciákon, OTDK előadásokon és egyebütt. A rendezvény egyik házigazdájaként őszinte szívvel, segítőtársaim nevében is ki kell hangsúlyoznom, hogy a Találkozó menet közben kialakult nyitott és baráti szelleme volt a legnagyobb élményünk, ez volt az, amiért érdemes volt belevágni, végigcsinálni, megélni. Kivétel nélkül minden résztvevő aktívan és segítőkészen vett részt minden eseményen, és reményeink szerint mindnyájan egyetértenek azzal, hogy a kialakult vagy kialakulófélben lévő szakmai és baráti kapcsolatokat kötelességünk tovább ápolni, hogy 2017-ben még magasabb szintre emeljük ezt az együttműködést. A Találkozó sikere nyomán célul tűztük ki, hogy 2017-ben még több határterületről érkező csapatot vonjunk be, energetikai jogászokat, közgazdászokat és építészeket nyerjünk meg a következő rendezvénynek, és olyan feladatokat dolgozzunk ki, amelyek segítségével és a csapatok keverésével a határterületek együtt dolgozhatnának, hogy végül valami nagyot alkossanak. Ez azért is fontos, hogy még hallgatóként megtanulhassuk a szakmák közötti kommunikációt, hiszen életünk jelentős részében együtt kell működnünk, és közösen kell a szakma és az ipar kihívásait megválaszolnunk. Az élmények és a hangulat érzékeltetése szempontjából fontosnak tartottuk, hogy a résztvevő csapatokat is megszólaltassuk. Elsőként a Szlovák Műszaki Egyetem STU-sokk csapatának beszámolója: Különösebb elvárások nélkül, de azért kellő kíváncsisággal és elszántsággal vágtunk neki az energetikai bulinak, ahol aztán ren- 42

43 E-NERGIA.HU E-MET.HU GEOTERMIA N6.1 desen megdolgoztatták az agytekervényeinket. Emellett azonban kellő idő maradt egymás megismerésére is, így a hétvége sok új ismerőssel is gazdagított bennünket, valamint igazi csapattá kovácsolt bennünket. A találkozó igazi motivációs löket volt a mindennapokra. A talányos feladatoktól kezdve a sok nevetésig minden egyes momentumért köszönet a szervezőknek. A Debreceni Egyetem DEnergetics csapatának véleménye a rendezvényről: A Debreceni Egyetem által delegált csapat egyöntetű véleménye a Magyar Energetikus Hallgatók I. Találkozójáról az, hogy SZUPER volt minden tekintetben, minden percét élveztük. Az egész hétvége játékos és szórakoztató volt, mindemellett nagyon örültünk annak, hogy hasonló érdeklődési területről érkező hallgatókkal cserélhettünk eszmét. Nagyon élveztük azt, hogy a megjelent hét különböző csapat hogyan közelíti meg az energetikát, mint multidiszciplináris tudományágat. Úgy gondoljuk, hogy ennek a találkozónak az eredményeként remek szakmai kapcsolatok, barátságok születtek, amelyeket a felek a későbbiekben is kamatoztathatnak. A Miskolci Egyetem MEnergetics csapatának képviselője, Boldizsár Csongor, a miskolci Energetikai Szaktanács elnöke a következőképpen vélekedik a rendezvényről: A Miskolci Egyetem csapata, a MEnergetics számára megtiszteltetés volt, hogy részt vehetett a találkozón. Igaz, doktorandusz kísérő nélkül érkeztünk, ami eleinte hátránynak tűnt a többi csapattal szemben, de szerencsére kreativitásunkkal és csapatmunkával felül tudtunk ezen kerekedni. Reméljük, hogy hamarosan újból találkozhatunk a most megismert barátainkkal egy szakmai rendezvény keretében. A Kolozsvári Műszaki Egyetem KME Flicker csapatának véleménye: Azt hiszem, az egész csapat nevében mondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Mivel gimis koromban én is sok rendezvényen voltam a szervezők közt, jól ismerem a másik oldalt is. Tudom, mit jelent egyes dolgokat megszervezni, időre pontosan előkészíteni, és hogy mekkora háttérmunka van egy ilyen rendezvény lebonyolítása mögött. Csak gratulálni tudok nekik, minden apró részletre odafigyeltek. Szállás, étkezés, és ami a legfontosabb a fogadtatás, ugyanis érkezésünktől fogva velünk volt a szervező csapat egyik tagja, aki elkalauzolt a helyszínekre. Építő jellegű kritikaként megemlítem, hogy egy kicsit be volt sűrítve a program, pontosabban az idő volt túl rövid ennyi mindenhez. Szerintem nem csak a mi csapatunk, hanem minden résztvevő pozitív élményekkel gazdagodott, és remélem, hogy sikerült egy hagyományt megalapozni. Mi ott leszünk 2017-ben is! Zárásként szeretnék köszönetet mondani a résztvevő csapatoknak és hallgatóknak, a szervezőknek és támogatóinknak is nélkülük nem jöhetett volna létre ez a nagyszerű rendezvény: ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt., ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, Energrade Kft., E.ON Energiaszolgáltató Kft., Hunyadi Kft., KPMG Hungária Kft., Magyar Mérnöki Kamara, OT Industries Zrt., Századvég Gazdaságkutató Zrt., Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda. Találkozzunk jövőre is a Magyar Energetikus Hallgatók II. Találkozóján! VÍZ-, GÁZ-, FÛTÉSTECHNIKA MEGÚJULÓ ENERGIA Teljes körû megújuló energia megoldások a pályázati á lehetôség felkutatásától, táától a szakmai tanácsadáson át, a komplex rendszer beszerzéséig! További információk a Merkapt Zrt. megújuló energia termékeirôl és megoldásairól: Kis István, kis.istvan@merkapt.hu 43

44 SZERZŐK, LEKTOROK E-MET.HU E számunk szerzői: Andrássy Zoltán energetikai mérnök BSc, BME zolee92@gmail.com Börcsök Endre MTA Energiatudományi Kutatóközpont borcsok@aeki.kfki.hu Farkas István, dr. intézetvezető egyetemi tanár, Szent István Egyetem farkas.istvan@gek.szie.hu Jászay Tamás igazgató, ELMŰ Zrt. jaszay@gmail.com Lönhárd Miklós egyetemi adjunktus, Pannon Egyetem lonhard@georgikon.hu Nieberl Norbert energetikai mérnök MSc hallgató, BME norbert.nieberl@gmail.com Pályi Béla, dr. tanszékvezető egyetemi docens, Pannon Egyetem palyi@georgikon.hu Pintér Gábor, dr. egyetemi adjunktus, Pannon Egyetem pg@georgikon.hu Schróth Ádám energetikai mérnök BSc, BME schrothadam@gmail.com Szilágyi Zsombor, dr. c. egyetemi docens drszilagyizsombor@fre .hu Török Ádám, dr. egyetemi adjunktus, BME torok.adam@kti.hu Zsiborács Henrik, ifj. PhD hallgató, Pannon Egyetem ifj.zsiboracs.henrik@gmail.com Gerse Károly, dr. c. egyetemi tanár, BME gerse@energia.bme.hu Orosz Zoltán osztályvezető, Mátrai Erőmű Zrt. zoltan.orosz@mert.hu Szendrő Gábor egyetemi docens, BME szendro@eik.bme.hu e-met.hu E számunk lektorai: 2016-ban dr. Stróbl Alajos kapta a Heller László-díjat Bihari Péter, dr. egyetemi docens, BME bihari@energia.bme.hu Civin Vilmos okl. vegyészmérnök vcivin@cviker.hu Csallóközi Zoltán ny. igazgató, Fővárosi Gázművek Zrt. z.csallokozi@gmail.com Farkas István, dr. intézetvezető egyetemi tanár, Szent István Egyetem farkas.istvan@gek.szie.hu Gács Iván, dr. egyetemi docens, BME gacs.ivan@upcmail.hu Hornai Gábor tanácsadó, Magyar Villamos Művek Zrt. ghornai@mvm.hu Pálfy Miklós igazgató, Solart-System Kft. palfymiklos@solart-system.hu Szanyi János, dr. c. egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem szanyi@iif.u-szeged.hu Termann Zsolt energiagazdálkodási szakmérnök, NV Solar Energia Kft. zsolt.termann@nvsolar.hu A Magyar Kapcsolt Energia Társaság március 2-3-án Hajdúszoboszlón, a Béke Szállóban tartotta XIX. konferenciáját, ahol ünnepélyes keretek között adták át a évi Heller László-díjat. Az energetikusok körében közismert, 1962-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen vörös diplomával végzett és ugyanott doktorált gépészmérnök 29 évig dolgozott első munkahelyén, az ERŐTERV-ben. Dolgozott külföldön (Babcock), tizenegy évig a Magyar Villamos Műveknél, majd a MAVIR-ban. Jelenleg a Pöyry Erőtervnél tevékenykedik; rövid- és hosszú távú terveket, tanulmányokat, különböző célú energetikai statisztikákat készít. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökhelyettese, tagja a MET-nek, évente több szakmai közleménye jelenik meg a Magyar Energetikában. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság konferenciáin is rendszeresen tart előadásokat az energetika hazai és nemzetközi problémáiról. Előadásai mindenkor tükrözik kiemelkedő tudását, gondos előkészítő munkáját, precizitását és nem utolsó sorban sajátos humorát. Korábban több hazai erőmű igazgatóságának és felügyelő bizottságának volt elnöke, tagja. Egyebek mellett a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje. Pályafutása, közvetlen segítőkészsége, emberi tulajdonságai alapján vitathatatlanul kiérdemelte a Heller László-díjat. Ezúton is gratulálunk a díjhoz, és további jó munkát kívánunk fáradhatatlan szakmai tevékenységéhez. Magyar Kapcsolt Energia Társaság 44