«A fenntartható fejlődés emberközpontú holisztikus megközelítése»

Átírás

1 A Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége (MPNSZ), az UNESCO UNITWIN fenntartható fejlődés kutatási, oktatási és képzési hálózata és az Európai Kulturális Központ (CEC Centre Européen de la Culture), nemzetközi konferenciát szervez «A fenntartható fejlődés emberközpontú holisztikus megközelítése» és Az UNESCO fenntartható fejlődés oktatásának évtizede a projekt záróértekezletének Kárpát-medencei előkészítő megbeszélése tárgykörökben március 7-8-án, a Balneo Hotel Zsóry-ban, Mezőkövesd (Magyarország). A konferencia nyelve: magyar és angol Fő partnerek: Svájci Nagykövetség, Budapest Francia Intézet, Budapest

2 Konferenciánk újszerű kérdéseket tesz fel és keresi rájuk a válaszokat, amelyek - személyre összpontosítva - egy emberbarát fejlődés felé vezetik a világot. Célunk, megvitatni a fenntartható fejlődés oktatásának helyzetét és perspektíváit, hogy a fenntartható fejlődést minden ember szolgálatába állítsuk és elősegítsük annak a megvalósulását. 1 Napjainkban a nyugati civilizációba vetett hit megrendülni látszik. A valóságban az európai kultúra és annak szubkultúrái egyre inkább teret veszítenek egy globalizált, kulturálatlan civilizációval szemben. A kultúrával, a civilizációval és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban felmerülő kérdések nem kizárólag elméleti jellegűek. Nemzetközi konferenciánk megpróbálja kreatív, sokszor rendhagyó módon, holisztikus szemlélettel megközelíteni az ember és a természet viszonyát, valamint ezek kölcsönhatásait az ökológiai rendszerben. A konferencia többek között arra is hivatott, hogy új megközelítésben, a személy szempontjából tárgyalja a fenntartható fejlődés kérdéskörét. Melyek a fejlődésnek a követelményei és lehetőségei az ember, a kultúra és az etika (a közös mérce) szempontjából? Az alapkérdés persze az, hogy az elvek tisztázása után hogyan lehet a legjobb gyakorlatokat követve beágyazni a fenntartható fejlődés koncepcióját a mindennapi társadalmi életbe, és védeni mind a politikát, mind a gazdaságot a néha veszélyes illúzióktól. A kihívás nem mindennapi, de nem is emberen felüli, mert az Isten, a kit mi hiszünk, az az örök rend! A ki az ellen fellázad, a természet atomjait, a világalkotó elemeket hívja fel küzdelemre. Az csatára hívja föl a telet és nyarat, a vér melegét és a számok csalhatatlanságát, a vegytan alkotó hatalmát, a közvéleményt, a históriát, a logikát, az egész emberiséget és mindent, a mi legyőzhetetlen; a miben istenerő lakik!" 2 Ebben a szellemben készítjük elő az UNESCO fenntartható fejlődés oktatásának évtizede zárókonferenciáját, a Kárpát-medencében elért eredmények 1 A konferencia nem a hagyományos plenáris előadások és műhelymunkák formájában kerül megszervezésre. A holisztikus világnézet koncepciója, a konferenciák klasszikus, ex-katedra előadások és műhelymunkák, formájában nem megközelíthető. A teljesség (holos) szemszögéből az elmélet és a gyakorlat nem választható szét, mert közösen összefügg és kölcsönhatásaik nem vitathatók. Ez vezette a szervezőket arra, hogy a komplex-gondolkozás elveinek megfelelően a problémákat ne egyenként hanem probléma körök szerint tárgyalja, azok összefüggéseinek és kölcsönhatásainak figyelembevételével. A komplexitás definícióját, annak etimológiai jelentésében használjuk, pontosabban complexus aminek jelentése egybeszőtt egy egységben működő és plexus egymásba-fonódott. Ennek megfelelően a gondolatmenetnek, felvetéseknek, javaslatoknak a különböző tudományos szakterületek egymásba fonódásával kell megjelenni. 2 Jókai Mór Párbaj Istennel Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979

3 összegzését és megalapozzuk a fenntartható fejlődés oktatásának évtized program folytatását. A konferencia négy részből tevődik össze. Mindegyik egy bevezető előadással kezdődik, majd egy panel holisztikus formában vitatja meg, melyben az elmélet és a gyakorlat elválaszthatatlanul kezeli a felvetett kérdéseket. A panelbeszélgetések után a résztvevőknek az általános vitában, lehetőségük lesz kérdéseket feltenni, vagy röviden előadásban, maximum 5 percben véleményt nyilvánítani. A véleménynyilvánítás előfeltétele, hogy szorosan kapcsolódjon a kerekasztal tematikájához, illetve egy rövid absztrakt benyújtása és annak tudományos bizottság általi elfogadása.

4 A konferencia előzetes programja és főbb témái: Az általános gyakorlattól eltérően megfelelve a komplex gondolkozás alapelveinek, a pódium eszmecseréket egy szélesebb körű vita fórum követi, a résztvevők egyéni véleményének kifejtésére lehetőséget biztosítunk március 7., csütörtök óra Megnyitó: Prof. Dr. hc. Besenyei Lajos az MPNSZ elnöke Bevezető előadás A konferencián megvitatandó főbb témakörök: I. A fenntartható fejlődés ellentmondásosságai Ha nem tudom a szó értelmét, a beszélőnek idegen leszek, és a beszélő is idegen lesz előttem. 3 A közös mérce a modern világ teljesen elválasztotta a gondolkodást a cselekvéstől, a kultúrát az élettől, az eszközöket és célokat. Szükség van egy közös mérce helyreállítására melyet az emberek szabadon elfogadnak. 4 Az ember és az ökológiai rendszer holisztikus megközelítése. Tudományosan mennyire ismert az ember és ökológiai rendszer működése? Mit tudunk és mit nem? Mely területek jelentik a legfőbb hiányosságokat? "A fenntartható fejlődés és a riói nyilatkozat szándékok és kételyek A felmerülő problémák nyilvánvaló oka maga az a nyelv (esetünkben az angol), és annak fogalomkészlete. A lehetséges megoldás, megoldások? Bevezető előadás: (¼ óra) Pódiumvita: A fenntartható fejlődés ellentmondásosságai 3 PÁL Apostolnak a Korinthusbeliekhez írt első levele 4 Denis de Rougemont, penser avec les mains (1935), nouvelle édition, idées/gallimard, Paris 1972

5 II. A fenntartható fejlődés és az erkölcs viszonya. Mi is a kultúra? Az összehasonlító irodalom és kultúra hatása a holisztikus-gondolkozásra? melyek a rendszer állapotát, változását érintő tudományos bizonyosságok, illetve bizonytalanságok? Mi ezek jelentősége a tudomány és a politika számára? Mit kellene mindezekről tudnia a társadalomnak, a döntéshozóknak, vagy éppen a politikusoknak? Lehetséges etikai válaszok a szociális, ökológiai és gazdasági válságra. A kapitalizmus etikussá tétele lehetőség, vagy délibáb? A kérdés napirenden van, és sokan vannak, akik egy morális megújulást sürgetnek, technikai megoldások helyett a mai gazdasági és pénzügyi válság kezelésére. A kérdés nem új, mi több olyan régi, mint az emberiség: klasszikus kérdés és ugyanakkor mindig megújuló a társadalom, a filozófusok, a közgazdászok a teológusok és mindazok számára, akik foglalkoztak az etika és a gazdaság, a morális és amorális kapcsolatával a gazdaságban. Hogyan jelenik meg az erkölcstelen, a bűnös viselkedés problémája közgazdaságtan szabály rendszerében? A piac rendje tudja-e biztosítani az erkölcsös magatartást? Hogyan lehet garantálni a jogászok beleszólási jogát, és a jogállamiság tiszteletben tartását a gazdasági magatartás erkölcsi színjének megtartására, vagy kiépítésére? 5 Hogyan jelenik meg az erkölcstelen, a bűnös viselkedés problémája közgazdaságtan szabályainak rendszerében? A bizonytalanságokat figyelembe véve, milyen recept adható a szakterületi szereplőknek (pl.: gazdaság, termelők...)? Bevezető előadás: ( ¼ óra) Pódiumvita: A fenntartható fejlődés és az erkölcs viszonya 5 Jean-Yves Naudet du Centre de Recherche Éthique Économique. Université Aix-Marseille

6 2013. március 8., péntek 9.00 óra III. A fenntartható fejlődés UNESCO oktatásának évtizede ( ) eredményei? Mi változott az oktatás szintjein? Mik a valós eredmények? Hogyan tovább az oktatásban és szemléletváltásban az évtized végeztével? Új megközelítések az UNESCO évtized második szakaszához? A rendszerben való gondolkozás és oktatás megvalósítható-e az oktatás minden szintjén a Kárpátmedencében? A fenntartható fejlődés több évtizedes mérlege: a tudományok, a gazdaság, a politika jelentősége és relevanciája a fenntartható fejlődés, a humán- és szociálpolitika, a klíma vagy éppen az ökológiai rendszerek megóvásában, kibontakozásában? A fenntartható fejlődés stratégiáinak és politikájának mérlege az évtized után az állami, - és magánjogi rendszerben, nemzetközi egyezményekben, szabályozásokban és szabványokban. Ellenőrző és kiigazító intézkedések. Adaptáció és reziliencia. Bevezető előadás: ( ¼ óra) Pódiumvita: A fenntartható fejlődés UNESCO oktatásának évtizede ( ) eredményei IV. Fenntartható erőforrás gazdálkodás jövője. A tudomány holisztikusan kezeli-e az erőforrás gazdálkodást (esetleges visszafordíthatatlanság vagy a rendszer "megszaladása" kapcsán) az igen sérülékeny ember-ökológiai rendszer fenntartására? A hogyan integrálódjon a holisztikus gondolkozás az erőforrás gazdálkodás mindennapjaiba? A hogyan integrálódjon a holisztikus gondolkozás az erőforrás gazdálkodás mindennapjaiba? A gyakorlatban helyesen alkalmazzuk-e a fenntartható erőforrás gazdálkodást? Az ember, ökorendszer és világegyetem egyensúlyrendszerének megóvása, vagy visszaállítása? Milyen szempontok alapján célszerű vizsgálni a "mitigáció és az "adaptáció" viszonyát? A mitigáció a klímapolitikában, az erőforrásgazdálkodásban és az ökológiai rendszerekben? Melyek a fenntartható erőforrás-gazdálkodás legmegfelelőbb vagyonjogi formái? Állam, piacgazdaság, régió, szövetkezet, vagy helyi közösségek? Hogy szervezzük, tervezzük és irányítsuk a sikeres helyi közösségeket?

7 Bevezető előadás: ( ¼ óra) Pódiumvita: Fenntartható erőforrás gazdálkodás jövője Javaslatok Az UNESCO fenntartható fejlődés oktatásnak évtizede Mérleg és perspektívák.