SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 1-2 NYELVTAN. Tanári útmutató

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS NYELVTAN Tanári útmutató 1-2

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MOLNÁR CECÍLIA SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MOLNÁR CECÍLIA A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

3 HANGOK ÉS HANGTANI JELENSÉGEK NYELVTAN Tanári útmutató 1 Fejlesztő Kertész Zsuzsa

4 TARTALOM HANGOK ÉS HANGTANI JELENSÉGEK 5 NÉVJEGY 7 MIVEL FOGLALKOZIK A HANGTAN? JELENSÉGEK A MAGYARBAN ÉS A VILÁG NYELVEIBEN 36 A HANGTAN ÉS AZ ALAKTAN KAPCSOLATA

5 NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME ÉS AJÁNLOTT ÓRASZÁM AJÁNLOTT KOROSZTÁLY A fejezet összefoglaló-szintetizáló jellegű. Célja a hangtan nyelvészeti szerepének tisztázása. Különbséget teszünk fonetikai és fonológiai tudomány között. Átismételjük a 6. évfolyamos hangtani bevezető fejezet (Játék c. fejezet) tapasztalatait és fogalmait; ezeket kibővítjük és újra rendszerezzük. Felfedezzük a legfontosabb hangtani jelenségek fő típusait mind a magyar, mind a világ nyelveiben. Gondot fordítunk a tanult idegen nyelvek hangtani jelenségeire való érzékenység kialakítására, fejlesztésére. A legfontosabb magyar hangtani jelenségek közül néhányat elsősorban a magánhangzó-harmóniát részletesebben is megismertetünk a tanulókkal. 1. Mivel foglalkozik a hangtan? (3 óra) 2. A hangtan és az alaktan kapcsolata (4 óra) 11. évfolyam TANTERVI 6. évfolyam, 2. fejezet: Játék: hangtani vonatkozások 7. évfolyam, 4. fejezet: Poétai iskola 8. évfolyam, 6. fejezet: A nyelvek közötti különbségek 9. évfolyam, 7. fejezet: A nyelvtan alapfogalmai A szerkezeti elemzése módszerei I. 11. évfolyam, 2. fejezet: Nyelvek különbségei és hasonlósága Idegen nyelv Fizika (hullámmozgások) FEJEZET- KAPCSOLÓ- DÁSI PONTOK KERESZT- TANTERVI KOMPETENCIA- TERÜLETEN (AJÁNLOTT MEG- ELŐZŐ ÉS KÖVE- TŐ FEJEZET) Előző: Korszak, korstílus, stílusirány (10. évfolyam) Következő: Nyelvek különbségei és hasonlósága A KÉPESSÉG- FEJLESZTÉS FÓKUSZAI KOMPETENCIA- TERÜLETI Nyelvi tudatosság, nyelvérzék Megfigyelő- és analitikus képesség Adatelemzés; idegen nyelvi adatok elemzése Érvelési képesség (szóban és írásban) Hipotézisalkotás és -ellenőrzés NAT (2003) Az ítélőképesség fejlesztése Rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés Idegen nyelvi kompetencia fejlesztése, tudatosítása Érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása Adatgyűjtés, információkeresés Könyvtár- és internethasználat Önálló és/vagy csoportos prezentációk elkészítése EGYÉB MŰVELTSÉG- TERÜLETI Logikai képesség Ismeretterjesztő szövegek értő feldolgozása Önálló kutatómunka megszervezése, megvalósítása

6 6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M A KÉPESSÉG- FEJLESZTÉS FÓKUSZAI KERESZTTAN- TERVI (PL. ÉLET- PÁLYA-ÉPÍTÉSI, SZOCIÁLIS) Tolerancia Empatikus képesség Kooperációs képesség Problémamegoldási képesség KÖVETELMÉNYEK A tanuló legyen képes különbséget tenni a fonetika és fonológia mint a hangtannal foglalkozó két tudományág között; legyen tisztában a beszédhangok (elsősorban a magyar beszédhangok) képzési tulajdonságaival; tudjon megnevezni legalább 2 3 olyan nyelvi jelenségkört, amelyek tanulmányozása a fonológia feladatai közé tartozik (hangsúlyjelenségek, harmóniajelenségek, hasonulások stb.); ismerje fel a hasonlóságokat és különbségeket egy-egy hangtani jelenség magyar, illetve idegen nyelvbeli megjelenései között (pl. zöngésségi hasonulás); ismerje a magyar magánhangzó-harmónia legfőbb jellegzetességeit, szabályszerűségeit; tudja megindokolni és példákkal illusztrálni, hogy miért kapcsolódik szorosan a hangtan az alaktanhoz. ÉRTÉKELÉS FOLYAMATI Órai munka, prezentációk értékelése; kilépőkártya, kooperatív tanulás ön- és csoportértékelése. KIMENETI MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Feladatlap hiányában projektmunka ön- és társértékelése, valamint tanár általi értékelése. A fejezetben nagyobb hangsúlyt kapnak az önálló elemzésre, egyéni munkára alapuló feladatok; életkori sajátosságok miatt az egyéni munka dominál a páros, illetve csoportos munka felett. TÁMOGATÓ RENDSZER Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, É. Kiss Katalin Kiefer Ferene Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest, (3. kiadás) Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, Ladefoged, Peter: A course in phonetics. Orlando: Harcourt Brace, Szövegforrás: Laár András: Hogyha birka lennák (A L art pour l art társulat versei a kezdetektől) Hasznos szoftverek:

7 1. MIVEL FOGLALKOZIK A HANGTAN? JELENSÉGEK A MAGYARBAN ÉS A VILÁG NYELVEIBEN 3 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat Miben különböznek? T/1. 5. oldal KB. 15 PERC Tanári instrukciók A hangtan tanulmányozása során fontos mindig hangsúlyozni és megerősíteni, hogy a nyelv írásos lejegyzése csak másodlagos, az íráskép csak rögzíti az elsődleges megjelenési formát, a beszédet. Az iskolában (például a helyesírással való küszködés miatt) az íráskép nagy hangsúlyt kap, és ez sokszor megzavarhatja a hangokkal való foglalkozást; hívjuk fel minden adandó alkalommal a tanulók figyelmét arra, hogy hangokról, nem pedig betűkről kell gondolkodniuk. A tanulók alakítsanak csoportokat úgy, hogy minden csoportban páros számú ember üljön a csoportok létszámának nem kell azonosnak lennie, de minden csoportban legalább 4 ember legyen. (Ha az osztály páratlan számú tanulóból áll, akkor csak egy csoportban maradjon páratlan számú tanuló.) Minden tanuló kap egy kártyát, amin egy szó látható. A kártyákat úgy osszuk ki, hogy minden szónak legyen egy párja a csoporton belül, ami csupán egyetlenegy hangban különbözik tőle; például: bor ~ por. A feladat során a diákok sorban felolvassák a kapott szót, és annak a tanulónak kell jelentkeznie, akinél az adott szó párja van (természetesen ezt a szót is hangosan ki kell mondania). A cél, hogy mindegyik szó megtalálja a maga párját. Ha páratlan számú tanuló van a csoportban, akkor az egyik kártyát tartsuk magunknál, így mindenkinek lesz párja. Amikor már minden szópár kialakult, írjuk fel vagy ragasszuk ki ezeket jól látható helyre (emiatt érdemes nagy betűkkel, jól látható módon felírni a kártyákra a szavakat). Miután minden szópár felkerült a táblára, beszéljük meg minden egyes párnál, hogy miben különbözik a két szó egymástól: minden szóban csak 1-1 hangnyi eltérés lesz a párjához képest, és azt kell kideríteni, hogy ezek a hangok milyen tulajdonságaikban térnek el. (A szempontokat segítségképpen előre meg is adhatjuk: mássalhangzóknál a zöngésség, a képzés helye, módja; a magánhangzóknál elölképzettség, kerekség stb., illetve ezek közül több egyszerre.) 1. megjegyzés: Ha mód nyílik rá, a feladat megoldható interaktív tábla használatával is, bár ehhez szükség lehet némi módosításra. Egy lehetséges javaslat a megvalósításra: legyen nálunk néhány olyan szó vagy szópár, amelyeket a tanulóknak nem osztunk ki, viszont több kiosztott szóval is alkothatnak minimális párt. Számítógép és interaktív tábla használatával pl. a tanulók maguk is megrajzolhatják az egyes szavak kapcsolati hálóját aszerint, hogy mely szó mely másikkal képez minimális párt. 2. megjegyzés: A sok ~ sokk típusú pároknál a megbeszélés során szükség esetén hangsúlyozzuk,

8 8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M hogy ezen szavak esetében a hangtani különbség nem abban áll, hogy az egyikben egy, a másikban két mássalhangzó betűt írunk, hanem abban, hogy az egyikben rövid, a másikban hosszú mássalhangzót ejtünk. A hosszúságot ugyanúgy tekinthetjük megkülönböztető tulajdonságnak, mint a magánhangzók esetében. Javasolt szópárok: bor ~ por (p ~ b: zöngésségi különbség) már ~ mér (á ~ é: elöl-hátulképzettségi különbség) kor ~ kar (o ~ a: nyelvállásbeli [más néven nyíltságbeli] különbség) szőr ~ tőr (sz ~ t: képzésmódbeli különbség; az sz réshang, míg a t zárhang, de a képzési helyük megegyezik) súg ~ zúg (s ~ z: zöngésségben ÉS a képzés helyében különböznek) mák ~ rák (m ~ r: képzés módjában és helyében különböznek; az m ajakkal képzett orrhang, az r a fog mögötti területen képzett pergőhang) mos ~ nos (m ~ n: képzés helyében különböznek) fűt ~ hűt (f ~ h: képzés helyében különböznek) bűn ~ bán (ű ~ á: nyelvállásban, elöl-hátulképzettségben és kerekítettségben is különböznek) tép ~ lép (t ~ l: képzés módjában különböznek) hat ~ hát (a ~ á: kerekítettségben és hosszúságban különböznek) dér ~ tér (d ~ t: zöngésségbeli különbség) sok ~ sokk (k ~ kk: hosszúságbeli különbség) tőr ~ tör (ő ~ ö: hosszúságbeli különbség) meg ~ még (e ~ é: nyelvállásbeli és hosszúságbeli különbség) Természetesen ezektől eltérő párok is elképzelhetők, de arra ügyeljünk, hogy egy szónak csak egy lehetséges párja legyen a többi szó között, hogy ne kavarodjanak össze a párok. Zárójelben megadtuk minden párnál, hogy milyen jegyben különböznek a hangok (erre vonatkozik a b) feladat kérdése). Kiemelt készségek, képességek: nyelvérzék, szókincs Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s o k: játék, közös megbeszélés E s zközö k: kártyák, rajtuk a felhasználandó szavak Ebben a fejezetben a beszédhangok sokféleségével, tulajdonságaival fogtok foglalkozni. A nyelvek rendkívül sokfélék lehetnek abból a szempontból, hogy milyen beszédhangokat használnak, és hogy az általuk felhasznált beszédhangok hogyan viselkednek. A sokféle érdekes jelenségből csak mutatóba vizsgálunk meg néhányat a következő órákon. A fejezet első részében ismétlés és rövid elméleti bevezetés után szó lesz a szótagok tulajdonságairól és arról, hogy ennek milyen nyelvi jelenségekben van szerepe. Megismerkedhettek néhány hangsúlyszabállyal is, majd pedig az intonációról, a mondat dallamáról lesz szó. Az első rész lezárásában a hangok lehetséges sorrendjét, elhelyezkedését fogjuk vizsgálni. 1. Miben különböznek? a) Mindenki olvassa fel hangosan a szót, amely a kártyáján szerepel! Találjatok a csoporton belül minden egyes szónak olyan párt, amely mindössze egyetlen hangban különbözik tőle!

9 M I V E L F O G L A L K O Z I K A H A N G T A N? 9 b) Írjátok fel a táblára a kialakult párokat! Beszéljétek meg, hogy milyen tulajdonságokban különböznek bennük a különbséget okozó hangok (pl. zöngésségben, a képzés helyében stb.)! c) Gyűjtsetek további párokat, amelyek a következő hangokban különböznek! p ~ b: pár ~ bár sz ~ z: szűr ~ zűr f ~ v: fér ~ vér t ~ d: túr ~ dúr m ~ n: ma ~ na m ~ ny: lám ~ lány ü ~ ö: üt ~ öt MEGOLDÁSOK c) további lehetséges párok: p ~ b: pár ~ bár, pók ~ bók, Pécs ~ Bécs, por ~ bor stb. sz ~ z: szűr ~ zűr, szár ~ zár, szokni ~ zokni stb. f ~ v: fér ~ vér, fon ~ von, fél ~ vél stb. t ~ d: túr ~ dúr, tér ~ dér, tél ~ dél stb. m ~ n: ma ~ na, mégy ~ négy, méz ~ néz stb. m ~ ny: lám ~ lány, fenő ~ fenyő stb. ü ~ ö: üt ~ öt, üröm ~ öröm, fül ~ föl stb. 2. lépés: 2. feladat Hangtani ismeretek ismétlése T/2. 6. oldal 10 PERC + 15 perc előzetes (szükség esetén otthoni) felkészülés Tanári instrukciók A hangtan tanulmányozásához elengedhetetlen felidézni mindazokat az ismereteket, amelyeket annak idején a hangok képzéséről, tulajdonságairól tanultak a tanulók. Ez belátás szerint a tanóra részeként, illetve előzetes házi feladatként is végezhető. A lényeg, hogy elegendő ideje és lehetősége legyen minden tanulónak átnézni korábbi tanulmányait, jegyzeteit, tankönyveit, munkafüzeteit. Az eljárásoknál említett előzetes felkészülés tehát csak a régebbi tanulmányok felfrissítését igényli ebben az esetben. Megjegyzés: A tippeléses kérdésnél előkerülő információk érdekesek lehetnek a tanulóknak, de semmiképp sem része a megtanulandó anyagnak, ezt ne kérjük számon! Ezeket az információkat nem tartalmazták az előzetes tanulmányaik, de ennek ellenére meg lehet próbálni, hogy vannak-e reális elképzeléseik ezekről az általános nyelvészeti tényekről. A táblázat kitöltésénél / jellel választottuk el az egymás mellett használatos terminusokat. A fejezet további részeiben alapvetően az elölképzett hátulképzett, valamint kerekített kerekítetlen

10 10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M terminusokat használjuk, de ha valamely feladat megoldása során előkerülnek ezek a terminusok, továbbra is fogadjuk el az alternatív kifejezéseket. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: korábbi ismeretek előhívása, rendszerezése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka M ó d s zerek, e ljárá s o k: feladatmegoldás 2. Mire emlékszel a hangokról szóló tanulmányaidból? Töltsd ki az alábbi kérdéssort, és ellenőrizd a tudásod! a) Igaz vagy hamis? (1) Amikor zöngés hangokat ejtünk, rezegnek a hangszalagjaink. (2) A magyarban a magánhangzóknak fontos tulajdonságuk a hosszúságuk. (3) A magyarban nincsen ajakkal képzett zöngés zárhang. (4) A légitársaság szó csak nyílt szótagokat tartalmaz. b) Sorolj fel legalább öt olyan nem toldalékolt magyar szót, amelyek legalább két szótagból állnak, és csak kerek magánhangzót tartalmaznak! c) Fogalmazd meg röviden, mi a képzési sajátossága az alábbi hangoknak! (1) orrhangok (2) zárhangok (3) zár-réshangok (4) réshangok d) Sorold fel azokat a magyar mássalhangzókat, amelyeknek nincsen zöngésség tekintetében párjuk! e) Ismételd át, amit a magyar magánhangzók képzéséről tanultál! Az alábbi táblázatba írd be a megfelelő helyekre a magánhangzókat! Természetesen nem minden helyre kerül hang, ezeket a rubrikákat húzd át! ELÖLKÉPZETT/ELÜLSŐ HÁTULKÉPZETT/HÁTULSÓ kerekített/ kerek kerekítetlen/ nem kerek kerekített/ kerek kerekítetlen/ nem kerek ZÁRT/FELSŐ NYELVÁLLÁSÚ FÉLIG ZÁRT/ KÖZÉPSŐ NYELVÁLLÁSÚ NYÍLT/ALSÓ NYELVÁLLÁSÚ f) A magánhangzókhoz hasonlóan helyezd el a mássalhangzókat is a táblázatban!

11 M I V E L F O G L A L K O Z I K A H A N G T A N? 11 AJAKHAN- GOK AJAK- FOGHAN- GOK NYELV- FOGHAN- GOK ELÜLSŐ SZÁJPAD HANGOK HÁTULSÓ SZÁJPAD HANGOK GÉGE HANGOK ZÁRHANGOK ORRHANGOK RÉSHANGOK ZÁR-RÉSHANGOK PERGŐHANG OLDALSÓ HANG FÉLMAGÁNHANGZÓ g) Húzd alá azokat a hangképző szerveket, amelyek nem vesznek részt a magyar beszédhangok képzésében! fogsor, kemény (elülső) szájpad, gége, nyelőcső, alsó ajak, felső ajak, tüdő, hangszalagok, orrüreg, garat, lágy (hátulsó) szájpad h) Gyűjts példákat olyan szavakra, amelyekre teljesülnek az alábbiak! Van olyan, amire nem tudsz példát? (1) A szó elején spr- szerepel: (2) A szó belsejében -tk- szerepel: (3) A szó végén -rt szerepel: (4) A szó elején tl- szerepel: (5) A szó végén -nyk szerepel: i) Tippelj! (1) Szerinted mi a legkevesebb számú magánhangzó, aminek minden természetes nyelvben szerepelnie kell? (A) 4 (B) 6 (C) 3 (2) Melyik következtetés igaz? (Csak egy jó megoldás van.) (A) Ha egy nyelvben van t, akkor van benne d is. (B) Ha egy nyelvben van i, akkor van benne é is. (C) Ha egy nyelvben van z, akkor van benne sz is. (3) Átlagosan hány beszédhangot tartalmaz egy természetes nyelv?

12 12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M MEGOLDÁSOK a) (1) igaz; (2) igaz; (3) hamis; (4) hamis b) Példák: orosz, hurok, üröm, öröm, orom, morog, korog, ökör, sürög, tükör stb. Megjegyzés: egyes szavak esetén vitatható lehet, hogy toldalékoltnak tekinthető-e. Például a morog toldalékoltként is elemezhető, hiszen van mordul szó is (és ez a két szó párhuzamba állítható pl. a forog fordul párral), s így tulajdonképpen akár feltételezhetünk egy mor- tövet a szóban. Az ehhez hasonló vitatható esetekben fogadjuk el a megoldást, mert nem a toldalék fogalma lényeges ebben a feladatban. c) Ennél a kérdéssornál természetesen nem szó szerinti definíciókat várunk, hanem körülírásokat. Az alábbi meghatározásokat megközelítő megoldásokat el lehet fogadni, ha nagy tévedés nincsen bennük. (1) Orrhangok: a levegő a szájüreg helyett az orrüregen keresztül áramlik ki. (2) Zárhangok: a levegő útjában teljes zár képződik akadályként, és a levegő csak ennek felpattanása után tud továbbhaladni. (3) Zár-réshangok: a hang eleje zárhang, a felpattanást közvetlenül követi egy általában azonos képzési helyű réshang. (4) Réshangok: a levegő akadályba ütközik, de az akadály nem teljes zár, hanem csak egy rés, amelyen át tud szökni a levegő, miközben a súrlódás miatt zörej keletkezik. d) h, m, n, ny, r, l, j (Elfogadható a c is válaszként, mivel ennek zöngés párjáról, a dz-ről sokan azt gondolják, hogy nem önálló hang.) e) A magyarban beszédhangként nem létező lehetőségeket jelölő rubrikákat jellel kihúztuk. ELÜLSŐ/ELÖLKÉPZETT HÁTULSÓ/HÁTULKÉPZETT ZÁRT/FELSŐ NYELVÁL- LÁSÚ FÉLIG ZÁRT/ KÖZÉPSŐ NYELVÁLLÁSÚ NYÍLT/ALSÓ NYELVÁL- LÁSÚ kerek/ kerekített nem kerek/ nem kerekített kerek/ kerekített ü, ű i, í u, ú ö, ő é o, ó e a á nem kerek/ nem kerekített f) AJAKHAN- GOK AJAK-FOG- HANGOK NYELV-FOG- HANGOK ELÜLSŐ SZÁJPAD HANGOK HÁTULSÓ SZÁJPAD HANGOK GÉGE HANGOK ZÁRHANGOK p, b t, d k, g ORRHANGOK m n ny RÉSHANGOK f, v sz, z s, zs h ZÁR-RÉSHANGOK c (dz) cs, dzs PERGŐHANG r

13 M I V E L F O G L A L K O Z I K A H A N G T A N? 13 OLDALSÓ HANG l FÉLMAGÁNHANGZÓ j g) A nyelőcső és a garat nem vesz részt a beszédhangok képzésében. h) (1) spriccel, sprotni, spré stb. (2) atka, patkány stb. (3) kert, part, párt, tart stb. (4) nincs ilyen szó (5) nincs ilyen szó i) (1) (C) Elmondhatjuk a megoldások ellenőrzésénél, hogy azokban a nyelvekben, amelyekben csak három magánhangzó van (mint például bizonyos kaukázusi nyelvekben), ez a három általában az a, az u és az i; de természetesen ezt csak érdekességképp kell megemlíteni. (2) (A) Ha egy nyelvben van t, akkor van benne d is. Hamis: a zöngétlen hangok általában jóval gyakoribbak, és vannak olyan nyelvek, amelyekben a zöngés zöngétlen párok sokkal aszimmetrikusabbak, mint a magyarban, ahol a zörejhangok közül csak a h-nak nincs zöngés párja. Ha a zöngésségi pár egyik tagja hiányzik, akkor az szinte mindig a zöngés mássalhangzó. (B) Ha egy nyelvben van i, akkor van benne é is. Hamis: az (1)-es válaszból látszik, hogy vannak olyan nyelvek, amelyekben van i, de mégsincs é. (C) Ha egy nyelvben van z, akkor van benne sz is. Igaz: a helyzet ugyanaz, mint az első állítás esetében; ha egy zöngés zörejhang jelen van, majdnem biztos, hogy a zöngétlen párja is hangja a nyelvnek, míg ennek a fordítottja nem igaz. (3) Átlagban között; de ettől igen nagy eltérések is előfordulnak: tudunk olyan nyelvről, amelynek kevesebb mint 15 hangja van, és létezik több mint 100 beszédhangot használó nyelv is. JELENTÉSTEREMTÉS 3. lépés: 3. feladat Ismeretközlő szövegek T/3. 9. oldal PERC Tanári instrukciók Ebben a feladatban a tanulók párhuzamosan dolgoznak fel két ismeretközlő szöveget. Ehhez csoportos munkaforma ajánlott: a tanulókat osszuk 3-4 fős csoportokba úgy, hogy páros számú csoport legyen az osztályban; kétféle csoport lesz: A) és B) jelű. Mindegyik csoport először a számára kijelölt ismeretközlő, illetve hozzá kapcsolódó ismeretterjesztő szöveget olvassa el. Minden csoportnak az először olvasott szöveghez kell kérdéseket kitalálnia: a cél az, hogy olyan kérdéseket fogalmazzanak meg az olvasott szöveggel kapcsolatban, amely a másik csoport számára majd megkönnyíti az adott szöveg megértését és feldolgozását. A B) csoportnak nehezebb dolga lehet a kérdések kitalálásánál, mivel az ő szövegük kevesebb konkrét fogalmat tartalmaz (ezért ott a javasolt kérdésszámot is 4 5-ben adtuk meg). Ezért ha

14 14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M kifogytak az ötletekből, javasolhatjuk nekik, hogy alkossanak olyan kérdéseket is, amelyek nem szigorúan a szöveghez kapcsolódnak, de megválaszolásukhoz szükség van a szöveg megértésére; ilyen kérdések lehetnek például: Sorolj fel minimális párokat, amelyek bizonyítják, hogy a magyarban a hosszú és rövid i külön fonémák! Miért mondjuk, hogy a fonéma egy elvont nyelvészeti fogalom? Stb. Miután a csoportok megalkották kérdéseiket, minden A) csoport egyesüljön egy B) csoporttal. A csoportok kölcsönösen tegyék fel kérdéseiket egymásnak; ennek módját a csoportokra bízhatjuk: kérdezhetnek egyesével, felváltva vagy úgy is, hogy a leírt kérdéseket kicserélik, és megpróbálják őket megválaszolni. Az első ismeretközlő szövegben foglaltak egy része reményeink szerint már nem teljesen új fogalom a tanulók számára, legfeljebb eddig más megvilágításban hallottak róluk. A szöveg elolvasása után szükség esetén beszéljük meg közösen a homályos pontokat. A hangtani fejezet sajnos olyan alapfogalmakkal is kénytelen operálni, amelyek pontos definiálása vagy lehetetlen, vagy olyan ismereteket követelne a tanulóktól, amelyeknek nincsenek birtokában. Ilyen fogalmak a zörej- és a zengőhangok, ezeket még a fonetikusok is csak bajosan tudják egyértelműen meghatározni; az ismeretterjesztő szövegben, illetve a CD-mellékletben található ábrák segíthetik a megértést. Ha kell, kitérhetünk külön is ezekre. Ha a megadott leírások alapján nem lehetne világosan elkülöníteni a két hangtípust, hívjuk fel a tanulók figyelmét arra a tulajdonságra, hogy a magyarban a zörejhangok mind zöngés zöngétlen párokba rendezhetők (a h kivételével, amelynek zörejhang volta egyébként megkérdőjelezhető), míg a zengőhangoknak nincs ilyen párjuk. A második, B) ismeretközlő szöveg új ismeretet dolgoz fel, de kevesebb fogalommal operál, bár ezek között is akadnak olyanok, amelyek a nyelvészek számára is sokszor megfoghatatlanok: l. például a dz fonémaságáról szóló ismeretterjesztő részt. A kifejezetten érdeklődő tanulóknak ajánlhatjuk a következő webhelyekről ingyenesen letölthető (angol nyelvű) szoftvereket, amelyek segítségével saját maguknak is készíthetnek a munkafüzetéhez hasonló ábrákat: Kiemelt készségek, képességek: szövegértés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka M ó d s zerek, e ljárá s o k: olvasás; szöveg feldolgozása, feladatmegoldás E s zközö k: CD-melléklet: hullámforma- és spektogramábrák; ill. ezek esetleges kivetítéséhez a megfelelő eszközök 3. Dolgozzátok fel a számotokra kijelölt szövegeket! A) Olvassátok el az alábbi szövegeket! Jelöljétek bennük a számotokra új információkat! A különböző nyelvekben használt beszédhangok legnagyobb része (a magyarban és a legtöbb európai nyelvben minden beszédhang) a TÜDŐBŐL KIÁRAMLÓ LEVEGŐ felhasználásával keletkezik. A beszédhangokat két nagy csoportra osztjuk képzésük szerint. MÁSSALHANGZÓKNAK nevezzük azokat a hangokat, amelyeknek képzése során a levegő valamilyen képzési akadály-

15 M I V E L F O G L A L K O Z I K A H A N G T A N? 15 lyal találkozik, például összezárt ajkakkal, a szájpadláshoz szorított nyelvvel stb. Az akadály helye jelenti az adott mássalhangzó KÉPZÉSI HELYÉT. A MAGÁNHANGZÓK ezzel szemben úgy keletkeznek, hogy a levegő útjában nem áll ilyen jellegű akadály, hanem végig szabadon áramlik ki a tüdőből, és a hang minőségét csak a szájüreg alakja határozza meg. Ebből adódóan a magánhangzók fizikai tulajdonságai eltérnek a mássalhangzók tulajdonságaitól. A beszédhangokat nemcsak a képzés módja és helye szerint lehet osztályozni, hanem AKUSZ- TIKÁJUK, azaz bizonyos fizikai tulajdonságaik alapján is. ZÖREJHANGNAK hívjuk a hangot, ha képzésekor a levegő rezgése során a hanghullámokban szabálytalan, nem periodikus hullámok (zörejek) is vannak. Ilyen zörejhang például a magyarban az sz vagy a z. A másik csoportba azok a hangok tartoznak, amelyek többnyire szabályos, periodikus hanghullámokból állnak. Ezek a beszédhangok a ZENGŐHANGOK. Zengőhang például a magyarban az m, az n vagy az l, és akusztikai szempontból a magánhangzók is mind zengőhangok. Zengőhangok és zörejhangok megkülönböztetése 1. ábra: Az a hang hullámképe 2. ábra: Az al hangkapcsolat hullámképe 4. ábra: Az sz hang hullámképe 3. ábra: Az m hang hullámképe 5. ábra: A z hang hullámképe A fenti ábrákon példaként egy a, egy al hangkapcsolat, egy m, egy sz és egy z hang hullámképét látjátok. A vízszintes tengely az eltelt időt mutatja, a függőleges pedig a levegő kicsiny nyomásváltozását (ti. hogy mennyire tér el ez az érték a nyugalmi azaz a normális állapottól). Szemmel is jól látható, hogy az a és az m hangok esetében vannak többé-kevésbé szabályosan ismétlődő részek a hullámképben, míg az sz és a z hangok esetében nincsenek. Az előbbi típusú hangokat nevezzük zengőhangoknak, míg az utóbbiakat zörejhangoknak. A zörejhangokra a nem periodikus hullámkép jellemző, míg a zengőhangokra a periodikus. A periodicitás hiányát a zörejhangokban az okozza, hogy a levegő útjában a légútban vagy a szájüregben olyan akadály képződik, amelynek leküzdésekor vagy kikerülésekor ún. turbulens levegőáramlás alakul ki, amelyre a kaotikusság, a rendszertelenség, a szabálytalanság jellemző. (A turbulencia igen bonyolult fi zikai fogalom, az áramlástan egyik fontos fogalma.)

16 16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M A legegyszerűbben úgy lehet megkülönböztetni a mássalhangzók között a zörejhangokat és a zengőhangokat, ha megjegyzed: a magyarban azok a hangok, amelyek nem állnak zöngés zöngétlen párban valamely másik mássalhangzóval, mind zengőhangok. A magyarban néhány mássalhangzónak elég nehéz megítélni a hovatartozását: a h például a zengőhangokra emlékeztet abban, hogy nincs zöngésség tekintetében párja; akusztikusan azonban (a zörejesség szempontjából) inkább zörejhangnak tekinthető, ráadásul zöngétleníteni tudja az előtte álló zöngés zörejhangot, amire a zengőhangok nem képesek (ad+hat = athat, de ad+na = adna, nem *atna). A v ezzel szemben rendelkezik zöngétlen párral (f), emiatt a zörejhangokhoz lehetne sorolni. Fontos tulajdonsága viszont, hogy az összes többi zöngés zörejhanggal ellentétben nem zöngésíti az előtte álló zöngétlen zörejhangot (pl. a hétvége kiejtése a legtöbb nyelvváltozatban nem *hédvége), ebben pedig a zengőhangokra emlékeztet. Ugyanakkor a v zöngétlenedik, ha egy zöngétlen mássalhangzó követi (pl. öv + től = [öftől]), ez megint a zörejhangokra jellemző tulajdonság a magyarban. Akusztikai tulajdonságai sem segítenek eldönteni a kérdést, ugyanis a v egyaránt tud zörejes képzésű és zörej nélküli is lenni, attól függően, hogy milyen hangok állnak a környezetében. A j mássalhangzónak több a zengőhangokra emlékeztető tulajdonsága, mint akár a v-nek, akár a h-nak: a zöngésségi hasonulásban egyáltalán nem vesz részt, és a legtöbb esetben a hanghullám szabályos, ami a zengőhangok alapvető tulajdonsága. Időnként azonban a j is kerül olyan helyzetbe, amikor erősen zörejesedik a képzése: ilyen például az az eset, amikor zörejhang után, de szó végén áll: pl. kapj, dobj stb. Kiejtésnél te is észreveheted, hogy nem egészen ugyanazt a j-t ejtjük ezekben a szavakban, mint pl. a hajó szóban. a) Fogalmazzatok meg legalább 5-6 kérdést a szövegek fogalmaira, összefüggéseire vonatkozóan! b) Tegyétek fel a kérdéseiteket a B) csoportnak! c) Válaszoljatok a B) csoport által feltett kérdésekre a B) csoport szövegei alapján! B) Olvassátok el az alábbi szövegeket! Jelöljétek bennük a számotokra új információkat! Az első feladatban láttátok, hogy rengeteg olyan szópárt lehet találni a magyar nyelvben (és nemcsak a magyarban, hanem más nyelvekben is így van ez), amelyek csak egyetlenegy hangban térnek el egymástól. Azaz: egyetlen hangnak JELENTÉSMEGKÜLÖNBÖZTETŐ SZEREPE VAN, hiszen mást jelent a magyarban a túr, mint a dúr. Azokat a szópárokat, amelyek mindössze egy vonásukban térnek el egymástól (és mind a kettő értelmes szava az adott nyelvnek), MINIMÁLIS PÁROKNAK nevezik a hangtanban. Azokat a hangokat, amelyeknek a nyelvben van ilyen jelentésmegkülönböztető szerepük, az adott nyelv FONÉMÁINAK hívjuk. A magyarban például két külön fonéma az l és a r, mivel találunk két olyan értelmes szót, amelyeket csak az különböztet meg egymástól, hogy az egyikben l van azon a helyen, ahol a másikban r: lég ~ rég. Nem tekinthető azonban önálló fonémának például a magyar n-nek az a hátulsó szájpadnál képzett változata, ami a harang vagy tank szavakban hallatszik: hiszen nem találunk olyan magyar szavakat, amelyeknek a jelentése attól függene, hogy az n-t úgy ejtjük-e bennük, mint a nagy szóban vagy úgy, ahogy a harang szóban. A japán nyelvben viszont a magyarral ellentétben nincs megkülönböztető szerepe az r-nek és az l-nek: az r-hangot lehet az l-hez hasonlóan is ejteni, de nincsenek olyan szavak, amelyeket ez a két hang különböztetne meg egymástól; más szóval: nincsenek minimális párok r-rel és l-lel. Ez azt jelenti, hogy az l és az r a japánban nem két külön fonéma, csak ugyanannak a fonémának

17 M I V E L F O G L A L K O Z I K A H A N G T A N? 17 két kiejtésbeli változata. Tulajdonképpen hasonló a helyzet a magyar n különféle ejtéseihez: a hátulsó szájpadnál képzett n is csak egy változata az n-nek, nem pedig önálló fonéma. Ebből azt is láthatjuk, hogy a fonéma fogalma meglehetősen elvont fogalom: a japán r/l fonéma sem nem r, sem nem l, hanem a nyelvészek által feltételezett ABSZTRAKT nyelvi egység, ami hol r-ként, hol l-ként szólal meg, de önálló hangalakja nincsen. A 9. évfolyamban találkozhattatok már hasonló elvont nyelvészeti fogalommal, a morféma fogalmával. Például a magyarban a bokor és a bokr- morfok ugyanannak a bokor morfémának a megnyilvánulásai, de magának a bokor morfémának nincs egyetlen saját hangalakja. Előfordulnak olyan esetek, amikor két szó látszólag minimális párt alkot, mégsem tekintik a nyelvészek elegendő bizonyítéknak valamely hang megkülönböztető jellege mellett. Tipikusan ilyen problémás hang a magyar dz: noha akadnak olyan szópárok, mint az ez ~ edz, mégis amellett szólnak az érvek, hogy a dz-t a d és a z hangok egymás melletti előfordulásának tekintsük. Például azért, mert a dz-n kívül minden magyar fonéma előfordulhat szó eleji helyzetben; ráadásul a dz minden előfordulása hosszú, kivéve, ha mássalhangzó előtt vagy után áll (ezekben a helyzetekben a magyarban sosem állhat hosszú mássalhangzó). Így az ez ~ edz szópár nem valódi minimális pár, hanem ugyanolyan, mint például az ez ~ est szópár, ahol az st ugyanúgy hangkapcsolat, mint a dz az edz szóban. a) Fogalmazzatok meg legalább 4-5 kérdést a szövegek fogalmaira, összefüggéseire vonatkozóan! b) Tegyétek fel a kérdéseiteket az A) csoportnak! c) Válaszoljatok az A) csoport által feltett kérdésekre az A) csoport szövegei alapján! 4. lépés: 4. feladat Hosszú és rövid hangok hosszú és rövid szótagok T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat a ritmusról, a szótagról szóló ismeretek átismétlésére és elmélyítésére szolgál. A megoldáshoz elsősorban azokra a hangtani ismeretekre van szükség, amelyek a szótag hosszúságáról szólnak (például a 7. évfolyam Poétai iskola c. fejezetéből). Eszerint a szótag akkor és csak akkor hosszú, ha hosszú magánhangzót tartalmaz vagy rövid magánhangzót, amit a szón belül legalább kettő, szó végén legalább egy mássalhangzó követ. Az időmértékes verselés alapja éppen ez: a szótaghossz; a hosszú és rövid szótagok ritmikus váltakozását használja ki. A különböző verslábakkal itt nem foglalkozunk. Az a) feladat csupán ismétlésként szolgál, ha a tanulóknak erre nincs szüksége (mert nemrég szerepelt tanulmányaikban az időmértékes verselés), akkor szükség szerint elhagyható. A b) és c) feladatot mindenképp javasoljuk, ugyanis ezek nagyobb kreativitást igényelnek, és ezáltal élvezetesebbek lehetnek a tanulók számára. A b) feladat megoldásához osszuk ki a tanulóknak cédulákon a versidézeteket és a ritmusképleteket úgy, hogy mindenkinél csak egy cédula legyen, de ugyanaz a cédula lehet több tanulónál is.

18 18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M A tanulóknak meg kell találniuk a saját idézetükhöz tartozó ritmust és fordítva. Miután ez megtörtént, nem árt röviden ellenőrizni, hogy mindenki a neki megfelelő párt kapta-e, ezért olvassuk fel az idézeteket, és mondjuk el, melyik betűjelű képlet tartozik hozzá. Van egy ritmus, amelyhez nem tartozik vers [a (G) jelű]. Miután kiderült, hogy ez a ritmus nem talált párra, írjuk fel ezt a képletet a táblára, és ehhez alkossanak a tanulók egy szöveget: ehhez párban vagy igény esetén egyénileg is dolgozhatnak. [Akiknél (G) jelű képlet volt, csatlakozhatnak egy már kialakult párhoz vagy egyénileg is dolgozhatnak.] Ha ezzel készen vannak, hallgassunk meg néhány megoldást; a tanulók szavazhatnak a legjobb megoldásokra. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: ritmusérzék, kombinációs készség, verstani ismeretek, kreativitás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd pármunka M ó d s zerek, e ljárá s o k: feladatmegoldás Eszközök: a következő ritmusképletek és szövegek kártyákon (a b) feladathoz): (A) (B) (C) (D) (E) (F) (G)

19 M I V E L F O G L A L K O Z I K A H A N G T A N? 19 (H) (I) (1) Paripám csodaszép pejkó, idelép, odalép, hejhó! (Weöres Sándor: Magyar etüdök) (2) A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis tulipánt! (Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem) (3) Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok, hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj. (Babits Mihály: Új leoninusok) (4) Forr a világ bús tengere, ó magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik, [ ] (Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz) (5) Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már... (József Attila: Flóra) (6) Még nyílnak a völgyben a kerti virágok... (Petőfi Sándor: Szeptember végén) (7) Partra szállottam. Levonom vitorlám. A szelek mérgét nemesen kiálltam. (Berzsenyi Dániel: Osztályrészem)

20 20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M (8) Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. (Kölcsey Ferenc: Huszt) 4. Hosszú és rövid hangok hosszú és rövid szótagok Korábbi tanulmányaidból emlékezhetsz arra, hogy a szótagok egyik lényeges tulajdonsága a hoszszúságuk. Ez fontos szereppel bír a verselésben is: idézd fel, amit az időmértékes verselésről tanultál! a) Jelöld Radnóti Miklós Első eclogájában a hosszú és rövid szótagokat és jelekkel! Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szavak végre? Hallgatom, úgy teli zajjal az erdő, itt a tavasz már! Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát, most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak... b) Keresd meg az idézethez tartozó ritmusképletet valamelyik osztálytársadnál! c) Az egyik ritmusképletnek nem lesz a versek közt megfelelője. Alkoss hozzá szöveget! A szótag hosszúságának nemcsak a verselés miatt van nagy jelentősége, hanem azért is, mert számos nyelvben vannak hangtani szabályszerűségek, amelyek összefüggenek azzal, hogy egy adott szótag milyen hosszú: ilyen többek közt a hangsúly helyének meghatározása. Vannak például olyan nyelvek ilyen például az olasz, amelyekben a hangsúlyos szótag nem lehet rövid. MEGOLDÁSOK a) A versidézet öt darab hexameterből áll: Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szava végre? Hallgatom, úgy teli zajjal az erdő, itt a tavasz már! Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát, most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak!

21 M I V E L F O G L A L K O Z I K A H A N G T A N? 21 b) Párosítások: (1) (E); (2) (A); (3) (D); (4) (B); (5) (C); (6) (I); (7) (H); (8) (F); a (G) jelű ritmushoz kell a tanulóknak szöveget alkotniuk. 5. lépés: 5. feladat A hangsúly helyének megállapítása T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók Az a) feladatban hozzávetőlegesen a latin nyelv hangsúlyszabályait fogalmaztuk meg, de képzeletbeli példákat adtunk a feladat megoldásához. A b) feladat a spanyol nyelv hangsúlyszabályairól szól. Ha van az osztályban spanyolul tanuló diák, az nem feltétlenül ok arra, hogy ne oldja meg a feladatot, bár lehet, hogy ismeri ezeket a szabályokat. Mindenesetre a spanyolul tanulóknak is hasznos lehet eddigi ismereteik rendszerezése céljából. A nyelv hangsúlyszabályai viszonylag következetesek (bár elég sok a lexikális kivétel ezek alól): (1) a magánhangzóra, s-re vagy n-re végződő szavak hangsúlya az utolsó előtti szótagra esik; (2) egyéb szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos; (3) mind az (1), mind a (2) alól számos kivétel van. Ezek közül a feladat megoldása során arra kell felfigyelniük, hogy az -ion végű szavak, bár -n-re végződnek, mégis véghangsúlyosak. Kiemelt készségek, képességek: kombinációs készség, megfigyelőképesség, megfigyelések rendszerezése, általánosítás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: pármunka, majd csoportmunka: a d)-t azonos nyelvet tanuló párok oldják meg, majd egy másik nyelvet tanuló párral alkossanak 4 fős csoportot Módszerek, eljárások: adatok rendszerezése, megfigyelése, általános szabályszerűségek megfogalmazása, szabályalkalmazás 5. Egy képzeletbeli nyelvben a hangsúly helyét az alábbi szabályok alapján lehet megjósolni: 1. Az utolsó szótagon sosincs hangsúly, ez alól csak az egyszótagú szavak lehetnek kivételek. 2. Az utolsó előtti szótag akkor hangsúlyos, ha hosszú. Egy szótag akkor és csak akkor hosszú, ha hosszú magánhangzót tartalmaz vagy ha rövid magánhangzót tartalmaz, amit szón belül legalább kettő, szó végén legalább egy mássalhangzó követ. 3. Ha az utolsó előtti szótag nem hosszú, akkor az azt megelőző szótagra (hátulról a harmadikra) esik a hangsúly, attól függetlenül, hogy milyen hangokat tartalmaz. 4. A kétszótagos szavakban kivétel nélkül az utolsó előtti (első) szótagon van a hangsúly. a) Húzzátok alá a következő szavakban a hangsúlyos szótag magánhangzóját a fenti szabályok alapján! A kettős betűkkel jelölt hangok (magánhangzók és mássalhangzók is) hosszúak.

22 22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M otnaa, parnaki, lavaravoote, mork, faamorki, nefatte, szomerali b) Figyeljétek meg az alábbi spanyol nyelvű szavakat! Ezúttal nem adjuk meg a szabályokat, csak a hangsúlyok helyét. Ennek alapján kell bejelölnötök a maradék szavakon a hangsúlyos szótagok magánhangzóját. A szabályokat is nektek kell összefoglalnotok. unión refrigerador animal chocolate plantación brillante Argentina hotel lunes revolución szövetség hűtőszekrény állat csokoládé ültetvény remek, brilliáns Argentína hotel hétfő forradalom Fogalmazzátok meg, milyen szabályszerűségeket vettetek észre a hangsúly helyével kapcsolatban! c) Jelöljétek be a hangsúly helyét az alábbi spanyol szavakban! (Mindegyik szó szabályos, a fenti mintába beilleszthető.) doctor, ciudad, libro, mesa, mansión, casa, matador, zapatos, erupción d) Mit tudtok az általatok tanult idegen nyelv hangsúlyszabályairól? Ha világosak a szabályok, adjatok meg néhány példát! Jelöljétek be rajtuk a hangsúlyt, majd mutassátok meg a példákat azoknak az osztálytársaitoknak, akik nem tanulják ezt a nyelvet, hogy nekik kelljen a szabályokat megállapítaniuk! MEGOLDÁSOK a) otnaa, parnaki, lavaravoote, mork, faamorki, nefatte, szomerali b) A magánhangzóra vagy s-re végződő szavak hangsúlya az utolsó előtti szótagon van, egyébként az utolsó szótag hangsúlyos. c) doctor, ciudad, libro, mesa, mansión, casa, matador, zapatos, erupción d) Ezt a feladatrészt akkor érdemes megoldani, ha legalább néhány tanuló az osztályból tanul franciául, németül vagy olaszul. Ezekben viszonylag egyszerűen megállapítható a hangsúly helye: a franciában az izolált szavak véghangsúlyosak, de érdekessége a nyelvnek, hogy öszszefüggő szövegben a szavak elvesztik a hangsúlyukat, és csak a mondat (frázis, szakasz) legutolsó szótagja kap hangsúlyt. A német szavak nagy többségének az első szótagján van a hangsúly, és ez alól szabályos kivételt képeznek bizonyos igekötőszerű toldalékokkal ellátott szavak (pl. be-suchen stb.). Az olaszban azok a szavak vannak túlsúlyban, amelyeknek az utolsó előtti szótagja hangsúlyos. A feladat megoldása előtt mindenképp konzultáljunk a nyelvtanárokkal arról, hogy az adott nyelv alkalmas-e arra, hogy a tanuló megpróbálkozzon a megoldásával (az angol nyelv hangsúlyrendszere például túl bonyolult ahhoz, hogy a feladat része lehessen).

23 M I V E L F O G L A L K O Z I K A H A N G T A N? lépés: 6. feladat A hangsúly a magyarban és más nyelvekben T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók Az ismeretközlő és az ismeretterjesztő szöveg a hangsúly nyelvi természetéről szól: kiemeli a különbséget azon nyelvek között, ahol a hangsúly helye állandó (ilyen például a magyar) azokkal szemben, ahol változhat a helye, akár jelentésmegkülönböztető szereppel. A tanulóknak össze kell gyűjteniük azokat a kulcsszavakat, amelyek erre a két eltérő hangsúlytípusra utalnak. Ezután a tanulók párban dolgoznak: igaz hamis állításokat kell megfogalmazniuk; ezzel ellenőrzik, hogy padtársuk is jól értette-e a szöveget. Kérdezzük meg a párokat, fogalmaztak-e meg vitás állítást, azaz szembesültek-e olyan kérdéssel, amelyre nem lehetett se egyértelmű igazzal, se egyértelmű hamissal válaszolni. Gyűjtsük össze ezeket az állításokat, és tárjuk az osztály elé őket: még ha hosszas vitára nincs is idő, röviden elmondhatják a tanulók, mit gondolnak egy-egy problémás állításról. Kiemelt készségek, képességek: szövegértés, rendszerezés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, majd pármunka Mó d s zerek, eljárá s ok: szövegolvasás, szövegértés 6. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! a) Húzd alá benne azokat a kulcsszavakat, amelyek a magyarra vonatkoznak, és keretezd be azokat, amelyek valamely más nyelvről szólnak! A HANGSÚLY A hangsúly pontos hangtani meghatározása igen nehéz. Számos nyelvben azt tapasztaljuk, hogy egy szón belül bizonyos szótagok valamilyen szempontból erőteljesebbek a többi szótagnál. Ezt a bizonyos erőteljességet (azaz a hangsúlyt) azonban nem lehet egyértelműen, mindig egyetlen tényezővel magyarázni: egyes nyelvekben inkább a hangmagasság változik a hangsúlyos szótagban, míg más nyelveknél inkább a hangerő, de általában mind a kettőnek van valamennyi szerepe a hangsúly kialakításában. A hangsúly szerepe nem minden nyelvben egyforma. A MAGYARBAN például majdnem mindig A SZAVAK ELSŐ SZÓTAGJÁRA esik a hangsúly; ettől csak néhány kivételes esetben lehet eltérni, illetve vannak bizonyos mondattani szerkezetek, amelyekben a szavak elveszthetik a hangsúlyukat: ez történik például a fókuszt követő szavakkal (leggyakrabban a ragozott igealakkal). Önmagában azonban a hangsúlynak a magyarban jelentésmegkülönböztető funkciója alig van. Vannak azonban olyan nyelvek, amelyekben például a ragozás során állandóan változhat ugyanazon szó hangsúlyának a helye (ilyen például az orosz); sőt, sokszor a hangsúlynak JELENTÉSMEG-

24 24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M KÜLÖNBÖZTETŐ SZEREPE is lehet: mást jelenthet ugyanaz a szó, ha az első szótagja hangsúlyos, mint ha a második szótagra esik a hangsúly. Az oroszban például a zamok szó jelentése kastély, a zamok szóé pedig zár, lakat. Az angol record szó első szótagja hangsúlyos, ha főnév (jelentése felvétel, jegyzet, lemez ), míg az igei párja véghangsúlyos: record felvételt készít, rögzít. Sok nyelvben nem függ össze a szó alakjával a hangsúly helye, más nyelvekben azonban könnyen meg lehet jósolni a szótagszámból, a szótagok hosszúságából vagy a szó egyéb tulajdonságaiból. Erre láttatok példát a fenti feladatokban. Szintén fontos jelenség egyes nyelvekben, hogy a hangsúlytalan magánhangzók gyengébbek, rövidebbek és más minőségűek, mint a hangsúlyosak. A magyarban nincs ilyen jelenség, de az angolban például az e hang rövid i-szerű vagy ö-szerű hanggal váltakozik, ha hangsúlytalan helyzetbe kerül. b) Tegyetek fel egymásnak öt igaz hamis kérdést a szövegből, majd válaszoljatok egymás kérdéseire! c) Keressetek olyan állításokat a szövegekben, amelyekről nehéz volt egyértelműen eldönteni, hogy igaz vagy hamis, vagy amelyekre csak bizonyos esetekben lehet azt mondani, hogy igaz vagy hogy hamis! 7. lépés: 7. feladat A mondat dallama, az intonáció T/ oldal KB. 10 PERC Tanári instrukciók Osszunk ki néhány (4-5) tanulónak az osztályban kártyákat, amelyek mindegyikén egy-egy mondat szerepel, és valamilyen megjegyzés, amely a mondat kiejtésének módjára utal: például: csodálkozó, meglepett, elbűvölt ; fenyegetőző-felszólító ; visszakérdezés stb. Az ő feladatuk az lesz, hogy a kapott mondatot a kiegészítésnek megfelelő dallammal olvassák fel. A tanulók, akik a mondatokat kapták, alakítsanak csoportokat. A csoportok heterogének lehetnek, egy csoport legfeljebb 4 fős legyen. A többi tanulónak meg kell állapítania a kiejtett mondatból, hogy kb. milyen szituációban hangozhatott el, és ennek megfelelően egy rövid, két-három soros párbeszédbe vagy akár monológba kell foglalniuk az adott mondatot. A c) feladatban a csoporton belül próbálják el az adott mondatot más intonációs mintákkal: milyen más dallammal lehet még mondani a mondatot, és milyen jelentésbeli különbséget lehet felfedezni a különböző minták között? Természetesen lesz olyan mondat, amelynél csak 1-2 új dallam jöhet szóba, de néhánynál akár 3-4 más intonáció is elképzelhető. A tanulók összegezzék tapasztalataikat, próbálják meg lerajzolni az egyes mondatok fölé a dallamgörbéket, s melléjük írni a legvalószínűbb jelentést. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: korábbi ismeretek előhívása, rendszerezése; zenei hallás, nyelvérzék Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka

25 M I V E L F O G L A L K O Z I K A H A N G T A N? 25 M ó d s zerek, e ljárá s o k: játék, szituációs gyakorlat E s zközö k: kártyák, rajtuk egy rövid mondat és egy hozzávaló instrukció; javasolt mondatok és a hozzájuk tartozó kiegészítések, illetve a legvalószínűbb dallamok az egyes mondatokhoz (1) Kivel találkoztál? (egyszerű, semleges kérdés) (2) Rakd csak vissza a polcra! (fenyegetőző felszólítás, utasítás) (3) Mire van ennek a gyereknek ideje! (csodálkozó, elismerő; vö. a Nahát! dallamával!) (4) Holnap utazunk a tengerpartra! (dicsekvés, pl. két gyerek beszélgetésében) (5) Még ébren vagyok. (figyelmeztetés: kb. Vigyázz, hallom, amiről beszélsz!) 7. A mondat dallama, az intonáció a) Alakítsatok 3-4 fős csoportokat! A csoportban egy ember kap egy kártyát. Egyikőtök a kártyán levő instrukciók alapján olvassa fel a csoportnak a kártyán lévő mondatot! b) Írjatok párbeszédet vagy rövid monológot az elhangzott mondathoz! c) Rajzoljátok le dallamgörbével, hogy a megadotton kívül milyen más dallammal tudnátok még kimondani a mondatot, hogy értelmes legyen! d) Mindegyik görbe mellé írjátok oda röviden, mi a hozzá tartozó legvalószínűbb jelentés! (Például: egyszerű kérdő mondat; felszólítás stb.) e) Mondjátok ki az alábbi szavakat különböző dallamokkal! sör, Zsolti, tejeskávé magas, nem eső dallam eső dallam emelkedő dallam

26 26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M f) Találjátok ki, hogy milyen lehet az a helyzet, amelyben a szó a hallott dallammal elhangozhat! Milyen mondattal vagy mondatokkal lehetne folytatni a beszélgetést, ha a megadott szavakat az egyes dallamokkal ejtettük ki? g) Fogalmazzátok meg, mi a különbség az egyes hanglejtési minták között! Használjátok fel, amit az előző feladatban tapasztaltatok! Változik-e az egyes szavak alapvető jelentése attól függően, hogy milyen dallammal ejtettétek ki őket? MEGOLDÁSOK (1) Eső dallam. (2) Emelkedő-eső dallam: a dallam az utolsó előtti szótagig emelkedik, majd az utolsó szótagon esik; úgy, mint egy sima eldöntendő kérdés esetében (pl. Megjött már az orvos?). (3) Ereszkedő dallam: az eső dallamtól csak annyiban különbözik, hogy a hangmagasság csökkenése lassabb, enyhébb, és a sima eső dallamnál kicsit magasabb hangról indul. (4) Három ún. stilizált dallamrészből áll, egy dallamrész egy hangsúlyos szótagtól a következőig tart: se nem ereszkedő, se nem emelkedő dallamról van szó, hanem két szint között ugrál a hangmagasság, mint a Zsip-zsup, kenderzsup kezdetű mondóka esetében, de a fenti mondatnál csak a dallamrész utolsó szótagján ugrik le az intonáció. (5) Eső-emelkedő dallam, a dallamcsúcs az éb- szótagon van, ami után hirtelen esik a dallam, és az utolsó szótagon újra emelkedni kezd. e) g) Ebben a feladatban azt kell belátniuk, hogy a szavak alapvető jelentéstartalma nem változik annak függvényében, hogy milyen intonációval, milyen dallammal ejtjük őket. Az intonációból következtethetünk a szituációra: például ha valaki a emelkedő dallammal ejti a sör szót, akkor esetleg megkínál vele valakit, míg ha sima ereszkedő vagy eső dallammal, akkor lehet, hogy a Mi ez? kérdésre válaszol vele. Ettől azonban a sör mindig ugyanazt a habos alkoholos italt fogja jelenteni. 8. lépés: 8. feladat A hangok fizikája T/ oldal Ha valamelyik diák tart belőle rövid beszámolót, akkor 5-10 perc az órán; egyébként otthoni kutatómunka Választható feladat Tanári instrukciók Ezt a feladatot nem kötelező megoldani; kutatómunkaként adhatjuk a fizika iránt érdeklődő tanulóknak. Ha van vállalkozó szellemű diák, aki előzetesen felkészül, tartson egy 5-10 perces beszámolót a fogalmakból. Idő hiányában a feladat elhagyható vagy órán kívüli tevékenységként adható. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: önálló kutatómunka, ismeretek adaptálása, szövegértési képesség, könyvtár- és internethasználhat Célcsoportok differenciálás: az egész osztály