I. Jövkép. Küldetésnyilatkozat

Átírás

1 I. Jövkép Olyan intézmény vagyunk, amely aktív kölcsönhatásban áll környezetével, tudatos része annak a társadalmi mikrokörnyezetnek, amelyben mködik. Szkebb társadalmi környezetünkhöz igazodunk, annak adottságait, igényeit, lehetségeit figyelembe vesszük. Nyitottság jellemzi partnerkapcsolatainkat mind a gyermekek, mind a szülk, mind pedig a hasonló intézmények felé. A nevelési feladatok megvalósításához elengedhetetlennek tartjuk a sokszín tevékenységet, így fontos szerepet kap a sokirányú mozgás, az idegen nyelv informatika tanítása. Fontosnak tartjuk a személyes példamutatást, így élen járunk abban, hogy önképzésünkkel megfelel mintául szolgáljunk. Testületünk a mai modern kor igényének megfelel ECDL vizsgát 85%-ban megszerzi. Az ott elsajátított tudást mindennapjainkban alkalmazza. A közismereti tárgyakat is multimédiás rendszerben oktatjuk. Iskolánk f nevelereje elfogadó légköre, a gyerekek és a felnttek személyes kapcsolatában, az osztályközösségek integráló hatásában van. Magas fokon élik meg a tolerancia, a másság elfogadásának élményét. Olyan intézménnyé válunk, mely TESTBEN, LÉLEKBEN EGÉSZSÉGES, SIKERES GYERMEKEK ISKOLÁJA Küldetésnyilatkozat Aki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít. (Kölcsey) Kölcsey szavai jelölik ki azt az irányt, amelyet intézményünk követ. A részletekben rejlik az egész, a teljesség, mely felé az utat megfontoltan, jól elkészítve tesszük meg. Tanulóinknak egy életre szóló ajándékot, útravalót nyújtunk. Felelsek vagyunk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelen teljesít tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Tanulóink sokoldalú, korszer tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek lesznek megújulásra, önmvelésre, pozitív jövkép megfogalmazására. E célhoz vezet úton vállalunk státuszunknál fogva alapozó feladatokat, biztosítva ezzel annak lehetségét, hogy a továbbtanulás során a gyermeki személyiség teljessé váljék. Ehhez tanulóinknak nyolc év áll rendelkezésükre, mialatt megismerik szkebb és tágabb környezetüket, a világot, s az abban zajló természeti és társadalmi jelenségeket. Fontos feladatunk a tudás értékének helyreállítása, megbecsültetése. Megszerzése elssorban szorgalom és kitartás kérdése. Nem kell, nem is lehet mindenkinek mindent azonos szinten tudnia, de mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Legyen elégedett, becsületes ember, haladjon az újabb feladatok, kihívások felé. Célunk megtanítani arra az útkeresésre, ahol megtalálja a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel ismereteket szerezni, kitartással eljutni a kitzött célig. 1

2 Pedagógiai hitvallásunk alapja: Minden gyermek egyéniség, s a legnehezebb feladat a másik, a másság tisztelete, meghallgatva, elfogadva a másik véleményét. Tiszteljük, és tiszteljék az embert, a felnttet, a fiatalt és az idset egyaránt. Elfogadják a társ véleményét, tiszteletben tartják a körülöttük zajló élet erkölcsi normáit. Mindezeket jó légkörben, a tanulót ért kudarcok számát minimálisra csökkentve, velük együttmködve valósítjuk meg. Összegzésül idézzük Descartes szavait: Nem elég, hogy valakinek jó esze legyen, a f dolog az, hogy azt jól alkalmazza. A legnagyobb lelkek éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre; s akik csak lassan haladnak, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint azok, akik szaladnak, de eltávolodnak az egyenes úttól. Pedagógiai alapelvek Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Legfontosabb alapelveink: 1. Komplexitás elve - amely nevelési, oktatási tevékenységünk összehangolását jelenti a tanuló személyiségének harmonikus fejldése érdekében. 2. Egyenrangúság elve -a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk. Szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevel, szül és nevel, nevel és nevel között. 3. A pedagógus vezet szerepe a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységünk megszervezésében, személyiségük fejldésének irányításában érvényesül. 4. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. 5. A tapasztalatszerzés elve az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók képességeit, lehetséget adunk a tanuló önállóságának, kezdeményez képességének, kreativitásának kibontakozására. 6. A bizalom elve minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. A tanulók személyiségének fejlesztése, valamint korszer ismereteiknek, képességeiknek, készségeiknek kialakítása és bvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket szeretnénk nevelni a ránk bízott gyermekekbl. Ennek érdekében: A tervszer nevel és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszer, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthet alapmveltséget nyújt. 2

3 Iskolánk olyan, az emberre, a társadalomra, a mvészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közvetít, amelyek megalapozzák a tanulók mveltségét, világszemléletét, eligazodásukat szkebb és tágabb környezetükben. Az iskolánk oktató tevékenységének célja, a gyermeki személyiség széleskör fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak és a munkának becsülete és rangja legyen. Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a másság elfogadására. Segítünk tanulóinknak észrevenni, értékelni a jót, felismerni a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Szeretnénk megismertetni tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelked személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyerekekben a haza, a szülföld iránti szeretetet mindezt összhangban az európai értékekkel. 3

4 II. Az iskola jogállása Az iskola neve: Németh László Általános Iskola Az iskola székhelye: 8000 Székesfehérvár, Salétrom utca 4-6. Az iskola fenntartó szerve: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1. Az iskola típusa: általános iskola Az intézmény évfolyamainak száma: 8 Az intézmény alaptevékenységei: Emelt szint idegen nyelv oktatása (angol, német) 5-8. évfolyamon egy osztályban Sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer, általános mveltséget megalapozó integrált iskolai oktatása Kislétszámú fejleszt osztály városi beiskolázással Napköziotthoni és tanulószobai ellátás. Az intézmény jogállása: jogi személy, önálló költségvetési szerv. Az iskola igazgatója: dr. Szokó Miklósné 4

5 III. Helyzetelemzés Iskolánk 1978 óta mködik, elhelyezkedése közlekedés szempontjából kedvez, hiszen központi helyen van városunkban. Beíratási körzete fként a körülöttünk lév lakótelepet öleli fel, de készséggel fogadunk olyan tanulókat, akik számára Pedagógiai Programunk vonzó. Az alsó tagozat négy éves munkája alapján tehetséggondozó osztályt alakítunk ki az ötödik évfolyamon. Ebben az osztályban emelt szinten tanulják a gyermekek az idegen nyelvet és elmélyedhetnek - a multimédiás termünket kihasználva - a számítógép világában. Tanulóink életében fontos szerepet töltenek be a hagyományok, melyek nagy jelentségek, hiszen iskolánk arculatát is mutatják egyben: Szervezett tehetséggondozás Tömegeket megmozgató rendezvényeink Nyílt órák Táborozások Magasszint sakkoktatás szakköri keretekben Az idegen nyelveket, a társadalom- és természetismereti tárgyakat az Internet és az oktató szoftverek igénybevételével tanítják a szaktanáraink. Iskolánk 1986 óta végzi mozgássérült tanulók integrált oktatását és nevelését. A város területérl felvételt nyerhet minden sajátos nevelési igénnyel rendelkez tanuló, aki segítséggel (pedagógiai asszisztenssel) el tudja látni önmagát, rendelkezik iskolaérettségi bizonyítvánnyal és szocializálható. Magatartászavaros és részképesség zavarral rendelkez tanulóinkat szakképzett pedagógusok foglalkoztatják, a kislétszámú fejleszt osztályban. Iskolánk ersségei: Jól felkészült, magasan kvalifikált, hivatásukat szeret, stabil neveltestület Tanulmányi versenyeken elért jó eredmények Magas szint sakkoktatás Jó kapcsolat a szülkkel Ers, következetes követelményrendszer az oktatás és nevelés területén egyaránt Tehetséggondozás és felzárkóztatás Iskolánk fekvése Számítástechnika oktatása - nyelvtanítás A neveltestület rendszeresen vehet részt pedagógiai, szakmai továbbképzéseken (egyre több a másoddiplomás) Pályázatok adta lehetségek kihasználása Iskolán gyenge pontjai: Zsúfoltság: magas tanulói létszám Kevés a férfi nevel Szkös anyagi fedezet a sokoldalú délutáni foglalkoztatásra 5

6 Milyen új társadalmi (szüli) elvárásokra számíthatunk? Az idegen nyelv magasabb színvonalon (emelt szinten) történ oktatása Minden tanuló tanulhasson számítástechnikát Alacsonyabb osztálylétszámok Több ingyenes szakkör mködhessen A magyart és a matematikát lehessen csoport bontásban tanítani Gyakorlati tudást tanítsunk Zavartalan napközi ellátás optimális létszámmal Úgy gondoljuk, az elmondottakból kitnik, hogy iskolánk a jövben is képes lesz magas szint nevel-oktató munka ellátására, hiszen ehhez mind a személyi, mind a tárgyi feltételek adottak. IV. Pedagógiai céljaink, feladataink Neveltségi szint fejlesztése: Harmonikus személyiséget fejleszt egyéni és közösségi nevelés Egyén és közösség viszonyának helyes értelmezése Személyiségfejlesztés: Vegyenek részt tanulóink az iskolai életünk megtervezésében, megszervezésében és ellenrzésében Tanulói önértékelés fejlesztése Tantárgyi eredményesség javítása: Szövegértés fejlesztése Alapmveletek (kompetenciák) biztonságos végzése BGR tanulói nyomon követési rendszer mködtetése Egységes mérési, ellenrzési, értékelési, minségirányítási rendszer kialakítása: Olyan tudás megszerzése, mely képességeinek megfelel Egészséges életmódra, családi életre nevelés: Rendelkezzenek megfelel egészségügyi szokásokkal, helyes életmódot alakítsanak ki. Mindennapos testnevelés megszervezése Fizikai ernlét fejlesztése Környezetvédelmi nevelés: Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása Fogyasztóvédelem: Az alapvet fogyasztóvédelmi tudnivalók ismerete Bnmegelzés: A mindennapi életünk negatív hatásainak ismerete / drog, káros szenvedélyek, bnöz magatartás / Alakuljon ki benne ezekkel szembeni elutasító magatartás Nemzeti és iskolai hagyományok ápolása, a magyarságtudat ersítése: A szép felfedezése környezetünkben Történelmi emlékek megrzése Lakóhelyünk megismerése (projektoktatás lásd 1. sz. melléklet) 6

7 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A hátrányos helyzet és veszélyeztetett gyermekek feltérképezése Megfelel segítség nyújtása a támogató szervezetek segítségével Folyamatos, naprakész kapcsolattartás a szülkkel Titoktartási kötelezettség betartása A tanulókkal kapcsolatos magatartási és tanulási problémák tapintatos kezelése Iskolánk munkája akkor eredményes, ha: Iskolánkban általánossá válik a kulturált viselkedés, az együttélés szabályait elfogadják és betartják. A helyes kommunikációra képesek mindennapjaik során. Tiszteletben tartja az embert, elfogadja a másságot. Az ellenrzben olvasható elmarasztaló bejegyzések száma csökken, a dicséreteké n. Betartja az iskolai házirendben megfogalmazott szabályokat. Csökken a bukások száma, a gyengén teljesítk eredményei kimutathatóan javulnak. A tisztaság, az ápoltság, az egészség, az edzettség fontossá válik életükben. Környezetbarát módon használja azokat az eszközöket, melyekkel találkozik. Felfigyel a környezetszennyez tényezkre, s életkorának megfelelen részt vállal környezetvéd megmozdulásokban, környezete tisztántartásában. Elsajátítja azokat az alapvet ismereteket, amelyek tudatos fogyasztóvá teszik. Elutasítja az élet negatív hatásait. A nemzeti és technikai kultúra, a társadalmilag elfogadott értékek közvetítése teljesültnek tekinthet, ha a tanulói megnyilatkozásokból ez megnyugtatóan kikövetkeztethet / ünnepségeken való részvétel, közösségben való szerepvállalás, olvasói szokások és gyakoriságuk, állásfoglalások magatartási, erkölcsi kérdésekben/ A tanuló esélyt és megfelel segítséget kap hátrányos helyzetének enyhítésére. A tanulói és szüli panaszok száma minimálisra csökken. Az iskolában folyó nevel-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere Mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetvé. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizálását jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevel aktivitásától. Mivel a nevelés céljai között szerepelnek általános és konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok, így az alábbiakban felsorolt (csoportosított) nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez 7

8 igazodnak a nevelk személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezeti stílusához, igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Az eddigiekbl következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja, amely a gyermek pozitív elmenetelét szolgálja. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevel-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítjuk az alábbi módon: 1. A meggyzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei a) Az oktatás valamennyi módszere (kérdés-felelet, problémafelvetés, problémamegoldás, elbeszélés, magyarázat stb.) b) Meggyzés (szóbeli ráhatás, a tanulók helyes nézeteinek, viselkedésének megersítése, hibás elképzelések gyengítése, megszüntetése) c) Minta (azoknak a tipikus személyiségjegyeknek a felvázolása, amelyek a viselkedési szabályok elsajátíttatását szolgálják) d) Példa (konkrét emberi cselekedetekben a tanulók elé tárni a követend erkölcsi normákat) e) Példakép f) Bírálat (fontos az olyan légkör, amelyben a hibák és az eredmények elismerése nem vált ki sértdést, irigységet, s nem jelent hátrányt a bíráló számára) g) Önbírálat (a közösség, vagy az egyén önmaga felett nyilvánosan gyakorol a hiányosságok kijavítása érdekében) h) Beszélgetés (alkalomszer, vagy tervezett - lényege, hogy mindkét fél részérl szinte, megért legyen) i) Felvilágosítás (a tanulók érdekl kérdéseire adott válasz) j) Tudatosítás k) Eladás l) Vita (állítások és tagadások szembesítése, a tények kiegészítése, helyesbítése, cáfolata) m) Beszámoló 2. A tevékenység megszervezésének módszerei a) Követelés egy bizonyos viselkedés kiváltására. Ennek tartalma eredhet a nevel tekintélyébl, vagy a tanuló személyiségébl. Eredmény: képes azonosulni a követeléssel a gyermek. b) Megbízás a tanulói aktivitásra, a kezdeményezésre, a felelsségre, a lelkiismeretességre nevel. c) Ellenrzés, mely a tervezett eredmény és az elvégzett munka összevetése. d) Értékelés az ellenrzés során szerzett tapasztalat elemzése. e) Játékos módszerek különböz életkorokban használható eljárás, fontos, hogy mindig igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz és az adott helyzethez. funkciós játék szerepjáték alkotó játék f) A gyakorlás célja az életkornak megfelel jártasságok, készségek, szokások kialakítása 8

9 3. A magatartásra ható módszerek A) Ösztönz módszerek a) Ígéret pozitív irányba befolyásoló módszer, amely mindig valamilyen jutalom kilátásba helyezésével igyekszik a kívánt magatartásra bírni a gyermeket. b) Helyeslés a teljesítményt pozitívan értékel rövid, buzdító megnyilvánulás. c) Bíztatás (a gátlásos, önmagát lebecsül tanuló tevékenységét serkent eljárás) d) Elismerés (a figyelemre méltóan pozitív tanulói magatartásformákhoz és jelents teljesítményekhez kapcsolódó nevelési eljárás) e) Dicséret (a jutalmazás egyik formája négyszemközti, vagy nyilvános) f) Osztályozás (az értékelés egyik formája, amely a rendszeres, lelkiismeretes munkára, tanulásra serkent) g) Jutalmazás (a helyes cselekvés hajtóereje) B) Kényszerít módszerek a) felszólítás b) követelés c) parancs d) büntetés C) Gátlást kiváltó módszerek a) felügyelet b) ellenrzés c) figyelmeztetés d) intés e) fenyegetés f) tilalom g) átterelés h) elmarasztalás Eszközök 1. Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket a nyelv segítségével továbbítjuk a) beszéd b) beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c) interjú 2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: a) arckifejezés (mimika) b) szemmozgás c) tekintet d) testközelség e) térközszabályozás f) testhelyzet, testtartás 9

10 g) mozdulatok (gesztusok) h) kulturális jelzések 3. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnttektl tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegzdés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok pozitív mintát kapjanak otthon és az iskolában. A) technikák az ön és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók bels, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: - fejleszt interjú - fejleszt beszélgetés B) szociális készségfejleszt technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezel készségeinek fejlesztése, illetve a meglévk ersítése: - minta- és modellnyújtás - megersítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) - szerepjáték - dramatizáló tevékenység A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztést a következ 4 konkrét pedagógiai feladat köré csoportosítjuk neveli munkánk során: 1. Az értelem kimvelése terén elvégzend feladatok: - A megismerési vágy fejlesztése - A tapasztalati és értelmez tanulás elsajátítása 2. A segít életmódra nevelés területén elvégzend feladat: - A pozitív szociális szokások kialakulásának segítése 3. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés feladata: - A mintaszeren egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal - A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevel munka során 4. Az alkotóképesség, a kreativitás fejlesztése: - A szabályhasználat képességének fejlesztése - Az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása - Az önálló ismeretszerzés önfejlesztés igényének képességének ersítése A személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának része, minden osztálytanító és tanár a saját szakterületén és egyéniségével formálja a diákot. A tanórán kívüli iskolai tevékenységek 10

11 szerepe különösen fontos. A szabadids tevékenységek összehangolása az ezért felels pedagógus(ok) kiemelt feladata. Lépései: - Az önismeret fejlesztése, együttmködési készség kialakítása, ersítése - A személyes észlelés fejlesztése - Az értékek tisztelete, megbecsülése - Konfliktuskezel képesség fejlesztése - Tolerancia - Kommunikáció - Másokra való odafigyelés - A probléma kultúrált megfogalmazása - A több szempontú megközelítés képességeinek fejlesztése - A demokratikus magatartásformák elsajátítása Sikeresnek tekintjük személyiségfejleszt tevékenységünket, ha a tanulóink túlnyomó többsége: Betartja az iskola házirendjében megfogalmazott szabályokat, mert azonosul azokkal Iskolai kötelezettségeit a pedagógus segít, inspiráló tevékenysége mellett rendszeresen teljesíti Felszólítás, rádöbbentés, megértetés után törekszik az alapnormák teljesítésére Közösségfejlesztéssel kapcsolatos teendk Az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakításához, megteremtéséhez elengedhetetlen a közösségfejlesztés. Pedagógiai programunkban az iskola keretén belül mköd tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatokkal foglalkozunk. Az iskolai közösségek kialakítását a nevelmunkánk keretének tekintjük, amely elsegíti a tanulók együttélését, lehetséget biztosít alapvet erkölcsi szokások gyakorlására, kialakítására, közvetlenül felkészít a társadalmi beilleszkedésre. A pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai - A közösséget irányító pedagógus feladata az iskolai élet egyes területeihez (tanóra, tanórán kívüli tevékenységek) kapcsolódó tanulói közösségek megszervezése, tervszer irányítása, fejlesztése. - Feladat a tanulói közösségre jellemz, az összetartozást ersít erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségek felels vezetje az osztálytanító és az osztályfnök (ill. napközis csoportvezet), akinek mindenrl tudnia kell, aki segíten be tud avatkozni a tanuló életébe, akiben minden körülmények között lehet bízni, és akitl sok érdekes-értékes dolgot lehet tanulni. 11

12 A közösség kialakításának elemei a következk: A tanulók közremködésével közös célok kijelölése. (A célok meghatározását a pedagógus úgy irányítja, hogy a hozzájuk tartozó feladatok alkalmasak legyenek a közösségszervezésre, nemes erkölcsi tulajdonságok kialakítására.) A feladatok meghatározása, és megszervezése az életkornak megfelel tanulói közremködéssel. A viselkedésformák kialakításában és megtartásában nagy szerepet tulajdonítunk a közösen meghatározott normarendszernek. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladataink a következk: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló ismerje meg a társas együttélés azon alapvet szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek megismerje népünk kulturális örökségének jellemz sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek legyen nyitott a különböz szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt; becsülje meg ezeket legyen megért a másság iránt, tanúsítson türelmet, együttérzést váljon érzékennyé környezete állapota iránt kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megrzésébe, gyarapításába életmódjában a természet tisztelete, a felelsség, a környezeti károk megelzésére törekvés váljon meghatározóvá tudjon társaival és a felnttekkel is adott témáról, szabatosan kommunikálni az önálló, felntt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztet tényezit és ezek elkerülésének módjait kapjon hatékony támogatást a káros függségekhez vezet szokások kialakulásának megelzéséhez tanuljon meg tanulni legyen képes önellenrzésre, egymás segítésére tevékenysége ersítse a közösséghez való kötdést A közösségi nevelés színterei Család Iskola kiemelked színterei: osztályfnöki órák szakórák napközi délutáni foglalkozások szakkörök sportkörök iskolán kívüli közösségek (kortárscsoport) iskolai könyvtár versenyek, vetélkedk szabadids rendezvények tanulmányi séták osztálykirándulások diákönkormányzat rendezvényei 12

13 Nevel- oktató munkánk hagyományai 1. Részt veszünk a különböz színt tanulmányi-, sport- és mvészeti versenyeken, bemutatókon, ezekre a versenyekre felkészítjük tanulóinkat. 2. Iskolánk szervez és lebonyolít különböz szint tanulmányi versenyeket. 3. Neveltestületünk tagjai (lehetség szerint) pályázatokat készítenek 4. Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, október 23., karácsony, március 15., tanévzáró, ballagás, kirepít bál) A szabadid hasznos eltöltésének hagyományai 1. A tanév els (vagy második) hetében egész napos kirándulást szervezünk iskolánk valamennyi tanulójának a részvételével. 2. A neveltestület tagjai az igazgató által szervezett tapasztalatszerz tanulmányi kiránduláson vesznek részt. 3. Június egyik napján tanévzárást megelzen minden osztály az osztályfnök által megszervezett osztálykiránduláson vesz részt. 4. Tanulóink igényeinek megfelelen nyári országjáró, vagy mvészeti tábort szervezünk. 5. Ahogy azt már az óratervünkben rögzítettük, a szabad sáv terhére, a tanulók igényeihez igazodva szakköröket és tömegsport-foglalkozásokat szervezünk. Ha a szabad sáv órakeret tervénél nagyobb igény jelentkezik szakkörökre vagy sportfoglalkozásokra, akkor azt önköltséges tanfolyami keretben valósítjuk meg. 6. A Diákönkormányzat kezdeményezése alapján ezután is szervezünk farsangi bált, moziés színházlátogatást, múzeum- és kiállítás látogatást, túrákat. A programok finanszírozása önköltséges. Megfelelen kialakultnak tekintjük közösségeinket, ha normarendszerünk szinkronban van az iskolai élet alapnormáival, és elemeinek betartása általánosnak tekinthet az osztályon vagy csoporton belül. Eredményünk jeleként értékeljük, ha a tanuló nem kötelez iskolai idben is szívesen van társaival, ha örömmel jön iskolánkba, ha az általános iskola befejezése után alkalmanként visszatér. V. A Tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatásaink Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenységek Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzd tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskola követelményeit. Mivel a nehezen nevelhetséget kiváltó okok sokfélék, nagyon összetettek, a problémák megoldásához széleskör társadalmi összefogásra, több személy és intézmény összehangolt együttmködésére van szükség. 13

14 A tennivalók zöme két alapvet fogalom köré csoportosítható: 1. Prevenció Azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása eltt az arra illetékes személyek, szervek felfigyeljenek, közbelépjenek és megakadályozzák a gyermekek személyiségfejldésének bármiféle torzulását. 2. Korrekció Ez tartozik fleg az iskolák feladati közé. A már meglév problémák szakszer, azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történ kezelése, a személyiség pozitív irányú átépítése. Nehezen nevelhet : Szkebb értelemben azokra a gyermekekre alkalmazzuk ezt a kifejezést, akik a közösségbe inadekvát módon, nehezen illeszkednek be. A megnyilvánuló tünetek és az azokat elidéz tényezk szerint alcsoportokat alkothatunk: - Magatartási zavarok A viselkedés kisebb-nagyobb rendellenességei tartoznak ide (szófogadatlanság, szembehelyezkedés a hozzátartozók akaratával, dacreakciók, hazugság, stb.) - Társadalomellenes cselekedetek A fiatalkorú bnözés különféle formáját soroljuk ide pl. lopás, betörés, stb. - Önveszélyeztet megnyilvánulások A megnyilvánuló tünetek nem a környezet, társadalom ellen irányulnak, hanem elssorban saját maguk ellen. Pl. fóbia, szorongás, különcség, elzárkózottság, gátoltság, hozzáférhetetlenség, stb. - Szökés, csavargás Többféle formában és súlyossági fokban nyilvánulhat meg, pl. elkószál, eljátszik. Kóros formája lehet az iskolakerülés (pszichopatia), pariomania (orvosi) - Organikus károsodás Idegrendszeri funkciózavarok fejsérülés, agydaganat, epilepszia következtében - Iskolai tanulási gondok Pl. koncentrációhiány, képtelen tartósan elfoglalni magát, iskolai fegyelem be nem tartása, specifikus tanulási nehézségek. Ha a tünetek bármelyike, vagy ezek kombinációja olyan súlyos fokban jelenik meg, hogy az a gyermek szociális és érzelmi fejldését zavarja, akkor az beilleszkedési zavarnakés magatartászavarnak nevezhetjük. Mindez csak a megelzés útján csökkenthet. A preventív tevékenységben az iskolának kell a vezet szerepet vállalnia. Ezzel kapcsolatban az iskolában tanító pedagógusok feladatai: Fel kell tárnunk tanulóink körülményeit, személyiségük- és a magatartászavaruk kiváltó okait. Majd a tünetek sokoldalú elemzése után meghatározzuk a problémákat és minden rászoruló tanuló számára egyedi, konkrét korrekciós tervet készítünk az iskolai pszicho-pedagógus bevonásával, ahol számba vesszük a lehetséges megoldásokat. Megkeressük azokat a tevékenységeket, amelyekkel a tanuló energiáit hasznosan leköthetjük. 14

15 Feltárjuk a problémás tanulóink családi és baráti kapcsolatait, amelyek a beilleszkedési zavarának esetleges hátterében állhatnak. Olyan tevékenységeket biztosítunk számukra, amelyekben sikerélményeket érhetnek el. A magatartási nehézségekkel küzd gyermekek kezelése A szélsséges magatartásformák jelentkezése esetén az elsdleges feladat a tanuló személyiségének és az ok-okozati összefüggéseknek a gyors feltárása, majd ezek függvényében az optimálisnak tn eljárás megtervezése: Ha lehetséges az elidéz okokat kell megszüntetni. Biztosítani kell, hogy a testület legalább egy tagja (nem okvetlen az osztályfnök) közelebbi kapcsolatba kerüljön a tanulóval. A valódi nevelést a személyiség aktív és pozitív életszemléletének megrzésével csak az a nevel végezheti, aki nemcsak kialakította, de meg is tartja a gyermekkel való pozitív érzelmi kapcsolatát. Közvetlen környezetét (osztályát) fel kell készíteni a helyzet kezelésére, segítségüket is igénybe kell venni. Tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, szükség esetén nyomban közbe kell avatkozni. Amennyiben a körülmények felderítése, az eljárás megtervezése meghaladja ernket, igénybe kell venni küls szakemberek közremködését (orvos, pszichológus, stb.) Nem tekintjük célravezetnek, ha egészségügyi, pszichés okok miatt szélsséges magatartású tanulót a büntetések sorozatával próbáljuk meg fejleszteni. Nem engedhetjük meg, hogy a szélsséges magatartási zavarokkal küzd gyermek lehetetlenné tegye az osztály többi tanulójának normális körülmények közötti nevelését. A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek A nevelés feladata segíteni minden ember személyiségének optimális fejldését, egyéni sajátosságainak, képességeinek kibontakoztatását. (Kelemen László) A tehetséggondozás célja, feladata nem lehet más, mint a fent említett idézet mint alapgondolat. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszer mveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejldjön egész személyiségük. Az egy osztályba kerül tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai követelményeknek sikerrel megfeleljenek. Eltér a tantárgyak iránti érdekldésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és nem intellektuális tevékenységekben. k a kiemelked képességek, potenciális tehetségek. A tehetséges tanuló ersen motivált, könnyen és gyorsan tanul. A tehetséggondozás tulajdonképpen az optimális fejldés feltételeinek a megteremtése és mködtetése. Ehhez kell a terv és program. 15

16 Ennek érdekében szervezzük meg az ötödik évfolyamon, egyéni teljesítmény alapján a tehetséggondozó osztályt. A jelentkezés önkéntes. Elssorban saját iskolánkból alakítjuk a csoportot, de nyitottak vagyunk más terület tanulói számára is. A terhelés a képességeknek megfelel. Biztosítunk plusz nyelvi órákat és a számítástechnikát csoportra bontva tanítjuk. A tehetséggondozásban kiemelt szerep jut a következ területeknek: a) Szakkörök itt szüli irányításra is számítunk b) Tanulmányi versenyek amelyek által lehetséget biztosítunk arra, hogy a hasonló képesség gyermekek összemérjék tudásukat. Megtanuljanak küzdeni, növeljék akaratukat, állóképességüket. Iskolánk szervezésében rendezett tanulmányi versenyek: Sakk Rajz Földrajz (Európa) Honismereti Játékos sorverseny A városi kiírásoknak megfelelen rendezzük aktuális iskolai versenyeinket. A városban felmen rendszerben mköd vetélkedre az osztálytanítók, szaktanárok késztik fel a tanulókat. Az eredmények elismerése év közben iskolagylésen, vagy a tanév végén történik. c) Sportversenyek - a fizikai ernlét fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A szervezett városi versenyeken részt veszünk. d) Énekkar e) Mvészeti tábor, melyet közel egy évtizede hagyományosan megszervezünk (rajz, zenei). A táborozáson felmerül költségeket a szülk finanszírozzák. f) Igazán hatékony tehetséggondozásunk alapja: multimédiás szaktantermünk és jól felszerelt iskolai könyvtárunk. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelmi felels, a pedagógusok, az osztályfnökök az iskola vezetése összehangoltan látják el a gyermekvédelmi munkájukat. Céljaink: Az november 1-tl életbe lépett új gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényi elírás értelmében segíteni kell a gyermek családban történ nevelkedését, hogy senki se kerülhessen állami gondozásba a család anyagi helyzete, egészségi állapota, erkölcsi helyzete miatt. A család nevelési gondjainak csökkentése szakszer tanácsadással. Az iskolai élet minden területén törekszünk a gyermekeket megillet jogok érvényesítésére. Preventív tevékenységet folytatunk a tanulók veszélyeztetettségének elkerülése érdekében, illetve segítséget nyújtunk a kialakult problémák megszüntetésére. 16

17 Feladataink: Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámhivatallal A tanulók életkörülményeinek és szociális helyzetének megismerése Kapcsolattartás a tanulókkal, szülkkel, nevelkkel Segíteni a rászoruló gyermekeket és szülket a problémájuk megoldásában Hátrányos helyzet gyermekeink feltérképezése Családlátogatások szükség esetén Környezettanulmány elkészítése (egyéni, családi) Az érdekelt szülk tájékoztatása a lehetséges segélyekrl és a támogatás célszer felhasználásáról Tájékoztatás a tanácsadás igénybevételének lehetségérl és céljáról Segíteni a gyermeket és a szült a tanácsadást nyújtó fél megkeresésében A gyermekek számára olyan szabadids programokat szervezünk, melyek a családban jelentkez nevelési problémák, hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozza Szülknek és gyermekeknek tájékoztatók tartása az újabb veszélyeztet körülményekrl (drog, plázajelenség, játékszenvedély, szekták) Fontos a szülk bizalmának elnyerése, mert csak együtt közösen tudunk eredményt elérni gyermekeink érdekében. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat segít személyek, intézmények rendszere: Iskolán belül Iskolán kívül Igazgató Gyermekvédelmi felels Osztályfnökök és a tantestület Szüli szervezet Diákönkormányzat Fejér Megyei Gyámhivatal Városi Gyámhivatal Családsegít Központ Gyermekjóléti Szolgálat RÉV Ambulancia Fejér Megyei Rendrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztály Városi Rendrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztály SZETA Alapítványok, karitatív szervezetek Nevelési Tanácsadó 17

18 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program Iskolánk, mely a fogyatékosok, a részképesség-gyengeséggel, nyelv- és beszédfejldési zavarokkal küzd gyermekek együttnevelését, individuális megsegítését tzte ki célul, komplex fejleszt programot dolgozott ki, melyet helyi szakemberek (szomatopedagógus, logopédus, nyelv- és beszédfejleszt pedagógus) irányításával nemcsak kiemelten, hanem az órákba beépítve is tudnak használni a pedagógus kollégák. A program azokat a gyermekeket érinti, akiket az individuális problémáknak megfelelen a különböz szakérti bizottságok 2 fnek javasoltak az iskolai oktató-nevel munkában. Ezeknek a tanulóknak a száma különösen magas iskolánkban, mivel egyrészt kis létszámú osztállyal rendelkezünk, másrészt felvállaltuk a mozgássérültek, hallássérültek integrált oktatását is. Ezeken túl egyre több gyermeknél tapasztaljuk, hogy már iskolába lépéskor valamilyen lemaradása van az átlagtól, illetve az iskolai évek alatt derül ki a különböz mérték lemaradás. A fejleszt program komplex, átfogó, mely a következ területek fejlesztését tzte ki céljául: Mozgásfejlesztés (nagymozgás, finommotorika, graphomotorium, vizuomotoros koordináció, speciális mozgásfejlesztés) Nyelv- és beszédfejlesztés (expresszív, receptív beszéd) Auditív bemeneti információ fejlesztése (észlelés, megértés, figyelem, emlékezet) Vizuális bemeneti információk fejlesztése (észlelés, figyelem, emlékezet) Intermodális integráció fejlesztése Gondolkodási mveletek, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Téri, idi orientáció fejlesztése Az elméleti részhez egy-egy feltételi rendszert is rendeltünk, mely a konkrét elméleti és gyakorlati-tárgyi eszköztárat tartalmazza. A gyermekekre lebontott egyéni terápia a komplex programból kerül ki: az adott gyermek fejlesztést igényl területének(inek) megfelelen. Ezek jó része beépíthet az órai munkába, 5-10 percet vesz igénybe, illetve differenciált tanítással történhet a gyakorlati megvalósítás. A másik forma a kiemelés, amikor egyéni és kiscsoportos formában gyógypedagógus vezetésével történik a fejlesztése a fent említett két fnek számító tanulónak. (A részletes fejlesztési programot a 2. számú melléklet tartalmazza.) A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek Az esélyegyenlség megteremtésének egyik eszköze, mellyel azokat a tanulókat segítjük, akiket tanulmányi szempontból különböz környezeti tényezk gátolnak adottságaikhoz mért fejldésükben. 18

19 Szociális hátrányúnak tekintjük azt a tanulót, aki : Tartósan beteg vagy fogyatékos Három, vagy többgyermekes családban él Egyedül álló szül által nevelt Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül Teljes családban, de létminimumon, vagy az alatt él gyermek. A szociális körülményeket tekintve a hátrányos helyzet adódik: a) a családi mikrokörnyezet gondjaiból b) az utcai környezet kifogásolható hatásaiból c) az iskolai körülményekbl Feladataink: a gyermek és körülményeinek megismerése (helyzetelemzés a tanév elején) megállapítani, hogy a képességek kibontakozását milyen tényezk gátolják leginkább meghatározni: mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva a fentiek alapján az érdekldésnek, képességnek megfelel pozitív hatásrendszert kialakítani, melyben a segítés, a buzdítás-érvelés, a sikerélmény legyen az uralkodó. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: családlátogatásokkal, vagy szüli konzultációval (gyermekvédelmi felels) ismereteket szerezni a család életérl, anyagi, kulturális állapotáról, benne a tanuló helyzetérl szülknek tartott iskolai eladásokkal (pl. szüli értekezletekhez kapcsoltan) segítségnyújtás a nevelésben rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás (iskolaorvos, fogorvos, védn) egészségnevelési programok, felvilágosító tevékenység felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése a tanuló beilleszkedését segít tevékenység az iskolai környezetbe (az iskolai hagyományok felhasználásával és a Diákönkormányzat közremködésével) elrelátó tervezéssel teljessé kell tenni mindenkor a személyi ellátottságot, fejleszteni a tárgyi feltételeket, emelni a tanítás hatékonyságának színvonalát a továbbtanulás irányítása, segítése (széleskör tájékoztatás, felkészít munka) folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulók helyzetét a különböz közösségekben mindezt igen nagy diszkrécióval a szülk anyagi terhelésének csökkentése érdekében biztosítjuk - a törvényi keretek betartásával - az ingyenes tankönyvi ellátást, illetve a könyvtári tankönyvek kölcsönzési lehetségét. A testi és lelki egészségnevelés céljai VI. Egészségnevelési program Az egészséges életmód kialakítását úgy kell megoldanunk, hogy az valóban jellemezze tanulóink életét az iskolából való távozás után is. A rendszeres testmozgás, változatos, egészséges táplálkozás mellett a szervezetet károsító szenvedélyektl való távolságtartást is magában foglalja a nevelés e területe. 19

20 A testi és lelki egészségnevelés feladatai Egyik legfontosabb feladatunk és felelsségünk a felnövekv nemzedék ránk bízott tagjainak egészséges életmódra nevelésében mutatkozik meg. A társadalom jelenleg a technikai, mszaki, informatikai és pénzügyi ismeretek mindenhatóságát hirdeti. (Talán az idegen-nyelv az, amely más jellege ellenére felveszi a versenyt.) Ezen igények figyelembevétele mellett nagyon fontos az arányok betartása, hiszen az általános iskolának segítenie kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejldését. A test és a lélek harmonikus fejlesztése kiemelt feladat Elengedhetetlen a rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése Nagyon fontosnak érezzük az életmódbeli szokások és a testi-lelki egészség közötti összefüggés felismertetését, alapvet erkölcsi értékek közvetítését, a tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztését. Következetes pedagógiai munkával szeretnénk elérni, hogy a kudarcokat gyjtöget gyermekek számára is pozitív élmények forrásává váljon az iskola. Ki kell fejleszteni tanulóinkban a fegyelmezett és pontos, igényes munka szeretetét, megbecsülését és a felelsségérzetet. A 6-14 éves gyerekeknél igen fontos a manualitás szerepe. Kínai közmondás szerint: Amit hallok, azt elfelejtem, amit látok, azt megjegyzem, amit csinálok, azt megtanulom. A dohányzás, az alkohol és újabban a kábítószer nagyon felelsségteljes munkát ad a pedagógusoknak, különösen akkor, ha a szüli ház is negatív példával jár elöl. Célunk, hogy hatékony felvilágosító munkával, odafigyeléssel, a gyermekvédelmi szakemberekkel együttmködve megvédjük tanulóinkat ezektl az egészség- és személyiségromboló szenvedélyektl. Partnerek Iskolaorvos, fogorvos, védn, gondozói szervezetek ÁNTSZ A város sportszervezetei, egyesületei A szüli ház Ifjúság-egészségügyi Szolgálat Az elsajátítandó ismeretek köre a különböz pedagógiai szakaszokban Bevezet szakasz Önismeret: tulajdonságaim, mire vagyok képes, miben különbözöm. Személyi higiéné: a test tisztántartása, szokásrend kialakítása, megersítése. Fogápolás Öltözködési szokások: réteges öltözködés, fehérnem csere Helyes életmód: tanulás-játék-pihenés helyes aránya 20

21 Környezetünk tisztasága: részvétel a környezetük tisztántartásában Közlekedés: a balesetek megelzése, a gyalogos közlekedés szabályai Helyem a közösségben: ragaszkodás, szeretet, segítkészség, illemszabályok Kezd szakasz Önismeret: tulajdonságaim, mire vagyok képes, miért kell betartani a szabályokat Testem, környezetem tisztasága: önállóság a napi tisztálkodásban, öltözködésben (ruhanem váltása, tárolása). Egészség és betegség. A betegség felismerése saját testen, tennivalók. A betegségek megelzése. Részvétel a környezet takarításában, gondozásában a fejlettség, a testi állapot szerint. A hulladékok hatása az emberi egészségére. Helyes életmód, egészséges napirend: ritmusok az életünkben. Élvezeti szerek és káros hatásuk elemi ismeretei Társas kapcsolatok: barátság, érzelmek, pozitív én. A helytelen megítélés, a megismerés fontossága, távolságtartás veszélyt jelent helyzetekben. Közlekedés: a tömegközlekedés szabályai, közlekedés felügyelettel és fejlettségség szerint önállóan Alapozó szakasz Önismeret: serdülkori problémák, a változás okainak ismerete, fokozott figyelem a tisztálkodásra. A serdülkor kozmetikája, öltözködés, esztétikus küls, ápoltság. Egészséges otthon és iskola ismérveik, felszereltség, tisztántartás. Az egészséges életvitel: a fizikai ernlét megrzése, mozgás, sportolás, rendszeresség. A változatos és helyes táplálkozás, étkezési szokások, reformtáplálkozás. Helyes életvitel, életmód. Veszélyes anyagok, káros szenvedélyek, a drogok és az alkohol káros hatásai. Veszélyhelyzetek kerülése. Társas kapcsolatok, barátság, érzelmek: biztonságérzet, megbecsülés a családon belül, a baráti kör, fiú-lány kapcsolat. Közlekedés: tömegközlekedés, kockázatok, veszélyhelyzetek, a közlekedésben. Udvariasság és kultúráltság a tömegközlekedésben. Fejleszt szakasz Felkészülés a felntt életre: önértékelés, önkritika. Jól mköd képességeim, mit tehetek a lemaradás csökkentéséért. A jó testi-lelki közérzet megteremtése. Stressz-kezelés: a különböz pszichés teherbírásból fakadó feszültséggel teli idszak átvészelése, kezelése Egészséges életvitel: táplálkozási tanácsok, a fogyókúra és veszélyei, a nyugodt, rendszeres táplálkozás elnyei, a rendszertelen étkezés eredményei. Korszerség a 21

22 táplálkozásban. A lakás tisztasága, a konyhai higiénia. Egészség, sport. Betegség, orvoshoz fordulás, segítségkérés. Fogyasztói kultúra: a tudatos fogyasztás, takarékoskodás a pénzzel, a természeti erforrásokkal, az energiával. Társas kapcsolatok, barátság, érzelmek: tartós kapcsolatokra való törekvés, elfogadás, önmagam elfogadtatása. Bizalmas kapcsolatok, barátságok, szerelmek. Korai szexualitás veszélyei. Baráti összejövetelek, kultúrált szórakozás, szélsséges viselkedés, veszélyes magatartás. A testi és lelki egészségnevelés színterei Tanórák Napközis és tanulószobai foglalkozások A tanórákon kívüli szabadids tevékenységek, könyvtári órák, a szabadban végzett megfigyelések, anyaggyjtések Az iskola falain kívüli programok tanulmányi kirándulások, túrák, célséták, táborok, erdei iskola, versenyek, egyéb iskolán kívüli rendezvények Módszerei: Szituációs játékok, személyes példamutatás Videofilm vetítés (pl. káros szenvedélyekrl), filmelemzés Eladások, viták a drogok és az alkohol káros hatásairól, a serdülkori problémákról Szexuális felvilágosítás biológiatanár, védn, orvos bevonásával Vetélkedk az egészséges táplálkozás témakörébl Tanulmányi kirándulások, túrák, sportversenyek szervezése Tanulók egészségi állapotának felmérése (az iskolaorvos/védn segítségével) és javítása edzettségi programok kidolgozása Szabadid irányítása Csoportos foglalkozások Tanulói pályázatok A testi és lelki egészségnevelést segíthetik a szakkörök, táborozások, diákönkormányzati munka, diák sportköri rendezvények, az iskolában helyt kapó egyéb foglalkozások (zenetanulási lehetségek, sportfoglalkozások), minden, ami képes távol tartani a diákokat a negatív hatásoktól és értelmes, érdekes elfoglaltságot nyújt. Az egészségtani nevelés nem kizárólag a betegségek megelzésének módját tanítja, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevelhet. Az alkotó munka sikerének és örömének biztosításával kell nevelni a diákokat az aktivitásra, önállóságra, emellett fejleszteni technikai gondolkodásukat, szemléletüket, kritikai érzéküket éppen úgy, mint konstruktív képességüket. (3.sz. melléklet: projektoktatás) 22

23 Mindennapi testedzési program A mindennapos testnevelés olyan komplex tevékenység, amely jótékonyan hat a gyerekek fizikai és mentális fejldésére, s amely szemléletével áthatja az egész iskolát. Szinte minden eddigi korszaknál nagyobb szüksége van erre a fejldésre a felnövekv nemzedéknek. Az egészség-központú gondolkodásba ágyazva a mindennapos testnevelés valóban kifejti áldásos hatását, s ez a hatás nem marad az iskola falain belül. A mindennapos testnevelést azért vezetjük be túl a törvényi szabályozáson - hogy a tanulmányi terhelés elviselését támogassuk, illetve a testnevelés által is hozzásegítsük tanulóinkat a tanulmányi sikerek eléréséhez. A mindennapos testnevelésben lehetség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megersítsük: legyen ers, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A testnevelés nemcsak ebben az elvontabb értelemben nevel, hanem a testet az életkornak megfelel fejlettséghez segíti. Ha a megfelel életkorban nem kapják meg a szükséges mozgást a tanulók, azt többé nem lehet pótolni. Cél: Egészséges, bels igénybl fakadó mozgással rendelkeznek. Öröm számukra a mozgás és a sport. Életmódjukra jellemz, hogy sokat járnak sportolni, túrázni. Napköziben és az iskolai szünetekben bels késztetésbl különféle mozgásokat végeznek. Helyesen kezelik a sikert és a kudarcot. Feladat: A testnevelés, a mozgás megszerettetése A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése Rendelkezzenek munkabírással Megfelel keringési és légzszervi terhelés biztosítása Tanuljanak meg veszíteni és nyerni Gyakorolják a kollektív szellemiséget Tanulják meg a testi, lelki higiéniát Magatartási problémáikat tudják feloldani a mozgás által Élménnyé váljon a testedzés A teljesítményeket fokozatosan növelje A tanulók szokták meg, hogy a testedzés a napi életvitel elhagyhatatlan eleme A mindennapos testnevelés programja: Órarendbe épített heti 3 testnevelés óra évfolyamonként Szervezett, délutáni sportfoglalkozások a tömegsport keretén belül o Szivacslabda játékok o Játékos sorverseny o Atlétika o Kosárlabda o Kézilabda 23

24 o Foci o Torna o Röplabda Azon tanulóink, akik nem vesznek részt ezeken a külön szervezett foglalkozásokon, számukra a napközi biztosítja a játékos, egészségfejleszt testmozgást, azokon a napokon, amikor nincs órarendi testnevelés órájuk. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezése (52 (9) alapján): Rendelkezésre álló keret (a választható órák 20%-a): 26,48 óra. Felhasználása: 5-8. osztályig 12 óra beépítve a tanítási órákba (választható óra). A fennmaradó 15 órát az iskolai sportköri foglalkozások veszik igénybe A sportfoglalkozások célkitzései: Rendszeresen szerepeljen a mozgásanyagban Légz torna Gimnasztika ( gerincjavító, koordináció fejlesztése) Keringést, légzést segít mozgás (gyaloglás, futás) Játékos mozgások (fogójáték, kidobó stb.) Sportjátékok (labdarúgás, kosárlabda, röplabda, kézilabda, tollaslabda, asztalitenisz) A sportfoglalkozások helyszínei: Tornaterem Aula Kondi terem Kinti sportpályáink A játékos testmozgást, ha az idjárás engedi, szabadban kell megszervezni napközis kollégáinknak, a tanítási óra és a napközis tanórai foglakozás között. A tanulók fizikai állapotának mérése, értékelése: Iskolánkban évente 2 alkalommal, sszel és tavasszal felmérjük tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésére részben Dr. F. Mérey Ildikó, fiskolai docens által kidolgozott módszert alkalmazzuk. Méréseink: 1-2. évfolyamon: 40 m síkfutás célbadobás kislabdával helybl távolugrás 3-4. évfolyamon: 60 m síkfutás célbadobás kislabdával helybl távolugrás 600 m síkfutás 24

25 5-8. évfolyamon: COOPER teszt: 12 perc alatt a lehet leghosszabb táv lefutása. Helybl távolugrás páros lábbal: az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Fekvtámasz: vállövi- karizmok er- és állóképesség mérése. 60 m futás: robbanékonyság mérése évfolyam: 400 m futás: közepes iram mérése 7-8. évfolyam: 600 m futás: közepes iram mérése. Az értékelés mennyiségi mutatókkal szóban, illetve írásban történik a tanév végén. Könnyített testnevelés, iskolai sportkör Az iskolai testnevelés és sportolás f funkciója, hogy a gyermekek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdekldéséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsuk és fejlesszük tanulóink mozgásmveltségét, pótoljuk az esetleges elmaradásokat. Koordinációs képességeiket fejleszti olyan szintre, hogy azok alkalmassá teszik ket a késbbi hatékony mozgásos-cselekvés tanulásra, sportolásra, kielégítik a tanulók mozgásszükségletét, fejlesztik mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvet mozgás- és feladatmegoldó képességeiket. A követelmények mozgósító hatása a testnevelés tanításunkban akkor érvényesül, ha azok tanulóinkat erfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanságra. Ezt csak differenciált követelményekkel érhetjük el. Gondoskodunk a kötelez tanórai foglalkozások keretén belül a könnyített testnevelés megszervezésérl. A tartásjavító preventív gyakorlatok rendszeres, következetes, és tudatos használatának megelz hatása van a káros elváltozások kialakulásában. Fontosnak tartjuk, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lév tanulóink is érezzék: tiszteletben tartják személyiségüket, segítik hiányosságaik felszámolását, értékelik igyekezetüket, fejldésüket. A koordinációs képességek szenzitív idszakában történ fejlesztésével (mely megközelítleg 12 éves korig tart) tudjuk javítani tanulóink esélyegyenlségét. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van a sportfoglalkozások tekintetében is. A NAT követelmények eltérbe helyezik azokat a sportági tevékenységeket, amelyekben a részvétel önmagában is élményt nyújtó. Ugyanakkor számolunk a verseny jellemformáló erejével is. Az iskolai sportkör a tanórai nevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakra és az iskolán kívüli versenyekre. A tanulók képességeinek fejlesztésére indított sportköreink: kosárlabda, kézilabda, torna, röplabda (5-8. osztályok) játékos sorverseny, atlétika, labdajátékok (1-4. osztályok). A testnevelés és a sportolás sajátos eszközeivel hozzájárul ahhoz, hogy tanulóink életigenl, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezel személyiséggé váljanak. Olyanokká, akik ismerik motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját ismerik és igénylik a mozgásos játék, versengés örömét. Megbecsülik társaik teljesítményét, 25

26 cselekvés biztosak, mozgásuk koordinált, esztétikus és kultúrált, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit, és rendszeres aktivitás életmódjuk részévé válik. Fogyasztóvédelmi nevelés Az évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemrl egyebek között a fogyasztók oktatásáról is rendelkezik. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felntt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. Oktatásunk célja: Fogyasztói kultúra és a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése. Szülk és a helyi közösségek együttmködésének bevonása az iskolai programokba. Feladataink: A./ Az általános iskola befejezésekor ismerniük kell és saját életükre alkalmazni a következ fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Ökológiai fogyasztóvédelem Környezettudatos fogyasztás Fenntartható fogyasztás Preventív, megelz fogyasztóvédelem B./ Készségek fejlesztése Kritikus gondolkodás Egyéni és csoportos döntéshozás Problémamegoldás C./ Tisztában legyenek az áruk: minségével, mennyiségével, összetételével, szavatosságával, származásával. Elsajátítandó ismeretek köre: Mi a fogyasztóvédelem? A fogyasztóvédelem hazai fejldése Minségügyi szabályozás Fogyasztóvédelmi szervezetek Termékfelelsség Vásárlói jogok Szavatosság Jótállás Néhány ágazat sajátos szabályai: gyermekjátékszerek, villamos mszaki termékek, élelmiszerek Reklámok napjainkban 26

27 A fogyasztás elemi meghatározója a család. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülk lehetnek a legfontosabb segítink. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért fontos a szülk, a családok bevonása a nevelési folyamatainkban. Legnehezebb helyzetünk a kialakult, bevésdött negatív fogyasztóvédelmi szokások korrigálásakor van. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Jól beépíthetk az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba a kapcsolódó tartalmak (technika- áruismeret, matematika-banki számítások, fizika-mérések, stb.) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedk, versenyek) Iskolán kívüli helyszínek felkeresése tanulmányi séták során (piac felkeresése, bankok látogatása) Az iskola fogyasztóvédelmi mködése, az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszereink, melyeket fontos, hogy minél többször alkalmazzanak napjainkban helyi és globális problémákon keresztül: Interjúk, felmérések készítése az emberi vásárlási szokásokról Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Döntéshozatalok Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyjtés, adatfeldolgozás Szimulációs játékok Szituációs játékok Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejldik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelel magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ám ennek során gyermekeink megismerik a fogyasztási javakat, szolgáltatásokat, megtanulják hogyan viselkedjenek a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erforrások védelme mellett. Környezeti nevelési program Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felntt életre megfelel ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következ célok megvalósítását tartjuk szem eltt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. A környezeti nevelés céljai: A környezeti nevelés az oktatás valamennyi területén jelenjen meg! 27

28 Ersítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! Szakórákon minden lehetség megragadása a környezeti nevelésre A pedagógusok, a felntt dolgozók és a szülk legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjeszti! Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése. Takarékoskodás a vízzel és a villannyal. A tanulók ismerjék meg szkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat! Legyenek a tanulók környezetük, szülföldjük védelmezi! Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét! A környezeti nevelés feladatai: A helyi tantervben és a tanmenetekben megjelölni a konkrét feladatokat, módszereket A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre Természetvédelmi versenyekre felkészítés Projektek kidolgozása (hagyományok, városunk történelmi emlékei) Képzések, továbbképzéseken való részvétel, szüli értekezleten az adott aktuális témákról tájékoztatás Tisztasági rjárat szervezése (DÖK). Papírgyjtés megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása. A víz és a villany felhasználásának rendszeres, majd alkalmankénti ellenrzése. (Ügyelet) A természetben végzett szemléldés, vizsgálódás, kutatómunka. Kiállítások (nyári táborokról), vetélkedk szervezése (jeles napok) Téli madáretetés megszervezése. Szakkönyvek, video-anyagok és CD-k beszerzése, internet-hozzáférés biztosítása (multimédiás szakkör) a tanulók önálló ismeretszerzéséhez. Kitüntetett szerepe van e sokféle környezetben a digitális világnak, a SULINET Digitális Tudásbázisának, az Internetnek. A környezeti nevelés akkor teljesül: Ha az iskolai élet egészét átfogja: o Átdolgozott tanmenetek o Több környezeti nevelési tartalom o Változatosabb tanítási-tanítási módszerek A széttagolt ismeretek összekapcsolódnak (tantárgyon belül és tantárgyak között), a gyerekek örömmel vesznek részt a projektekben A felnttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak Javul az iskola tisztasága Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpög csapok, égve felejtett villanyok Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötdik hozzá és megóvja 28

29 Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülföld értékei. A tanuló kötdik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát. Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiseladást, sürög-forog a könyvtárban, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket érünk el különböz versenyeken. Jövkép Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülk azért választják iskolánkat, mert a diákok harmonikusabb, stressz-mentesebb körülmények között tanulnak. Ha diákjaink aktív, kezdeményez szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet terjesztésében. A környezeti nevelés színterei iskolánkban A) Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelel környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Az élményszer tanításra törekszünk. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. B) Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során minden osztály erdei túrán vesz részt. A VVSI Sporttelepen ismerkedhet a vízi sportokkal. Különféle múzeum- látogatásokat szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része. C) Tanórán kívüli programok A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (Pl. megyei környezetismereti verseny, Herman Ottó Verseny, Teleki Pál földrajz-földtan verseny, stb.) Különböz akciókban veszünk részt (papírgyjtés, madáretetés) Jeles napok (Madarak- és Fák Napja, Föld Napja) megünneplése Kiállításokat rendezünk (pl. nyári táborokról, jeles napokról) Évente rendezünk iskolanapot, ahol diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. A Sóstói tanösvény bejárása Az érdekldk számára nyári tábort szervezünk az évente meghatározott helyszínnel (önköltséges alapon) Diákpályázatokon veszünk részt Rajzpályázatokon veszünk részt. 29

30 VII. A szül, tanuló, iskolai pedagógus együttmködésének formái, az együttmködés továbbfejlesztésének formái A Diákönkormányzat feladatköre a). A diákönkormányzat feladatait a diáktanács látja el évenkénti munkaterv szerint, egyeztetve az iskolai munkatervvel "A tanulók közösségére vonatkozó" alapján. b) Az iskolai versenyekrl, vetélkedkrl, szemlékrl a Diáktanács véleménye alapján a neveltestület dönt együttmködve a munkaközösség vezetivel. c) Egy tanítás nélküli munkanap programjáról a Diáktanács dönt. d) A diákönkormányzat érdekeit a neveltestületben a diákönkormányzat felntt vezetje képviseli. A diákönkormányzat dönt: A 62. (2) alapján: A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a neveltestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A 63. (3) alapján: a diákönkormányzat - a neveltestület véleményének kikérésével - dönt saját mködésérl, a diákönkormányzat mködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és mködtetésérl. A diákönkormányzat véleményezi: A törvény 63. (5) alapján: A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. - A tanév rendjének meghatározásánál: egy tanítás nélküli munkanap programját, - a Házirend összeállítását, - a Mködési Szabályzat a tanulókat érint kérdéseit, - a választható órák, programok megválasztását, - a tanulókat érint kitüntetéseket, jutalmazásokat, fegyelmi ügyeket, - a társadalmi és környezetvédelmi munkaakciókat, - a tanulóközösséget érint pénzeszközök felhasználását. A diákönkormányzat javaslattev jogköre: Kiterjed az iskolai élet minden - a tanulókat érint - területére. A diákönkormányzat egyetértési joggal rendelkezik: A 64. (2) alapján: Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érint következ kérdésekben: a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és mködési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, 30

31 c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. (3) alapján: Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A szülk közösségének szervezetei: Az osztályok szüli munkaközösségei, az iskolai szüli választmány (E szervezet a törvényben meghatározott módon képviseli és érvényesíti a szülk érdekeit) A Teljes Élet Alapítvány mködését irányító kuratórium A gyermek nevelésének két f színterén az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvet fontosságúnak tartjuk a szülkkel való harmonikus, jó viszony kialakítását, ápolását. A tanár-szül kapcsolatnak kölcsönös bizalmon, szinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülkkel egyetértésben és együttmködve tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: Tájékoztatni kell a szülket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott pedagógiai módszerekrl Ugyanakkor mindezekrl ismernünk kell a szülk véleményét, hiszen bármennyire jól átgondolt egy pedagógiai program, az nem valósítható meg a szülk egyetértése nélkül Alkalmat kell biztosítani a szülknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevi, közremködi és segíti lehessenek. A kapcsolattartás és információ átadás módjai: szóbeli szüli értekezletek fogadóórák nyílt tanítási napok családlátogatás (szükség esetén) SZMK és kuratóriumi ülések írásbeli üzen-tájékoztató füzet (1. évf.) ellenrz könyv iskolai hirdettáblák, tájékoztató szórólapok plakátok (pl. óvodában) Szüli értekezletek Célja: közös feladatok, célok megtervezése, idpontok egyeztetése, a felmerül problémák megvitatása. Kapcsolatteremtés iskola szül, illetve szül szül között. Ideje: tanévenként 2 alkalommal (szeptember, február), a tárgyhó els hétfjén és keddjén olyan idzítéssel, hogy a többgyermekes szülk lehetleg minden szüli értekezletre eljussanak. Fogadóórák Célja: a szaktanárokkal való egyéni beszélgetés során véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, eredményeirl, kudarcairól, a problémák okairól, viselkedésérl, a szül és a pedagógus elképzeléseirl. Ideje: a szüli értekezletek közötti hónapokban, a tárgyhó els hétfjén 17 órától. 31

32 Rendkívüli fogadóóra Sürgs probléma felmerülése esetén mind a szül, mind a pedagógus kezdeményezheti, bármely idpontban tartható, melyben az érintett szül és a pedagógus elzetesen megegyezett. Nyílt nap Célja: A leend els osztályosok szülei betekintést nyerhetnek az iskola bels világába, megismerhetik a leend elss tanítók személyiségét, munkáját és módszereit, ezáltal próbáljuk könnyebbé tenni számukra az elképzeléseiknek megfelel tanítók kiválasztását Ideje: Az iskola éves munkatervében meghatározott idpontokban tavasszal. Családlátogatás Szükség esetén a gyermek osztályfnöke és/vagy a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus végzi. Tapasztalatairól tájékoztatják az igazgatót, esetleg a Gyermekjóléti Szolgálatot, Gyámhivatalt, Jegyzt. Iskolánk gondot fordít arra, hogy a szülk idben, alaposan tájékozódjanak intézményünk életérl, mködésérl. Ezt a célt szolgálja az a tájékoztató kiadványunk, amelybl már a leend els osztályos tanulóink szülei is megismerheti iskolánk arculatát, segítve ket az iskolaválasztásban. Igény esetén lehetséget biztosítunk a szülknek arra, hogy gyermekükkel együtt aktívan részt vegyenek az iskola által szervezett sport- és szabadids programokban (színházlátogatás, kirándulások, kerékpártúrák, táborok, stb.), valamint bevonjuk ket több iskolai rendezvény lebonyolításába (pl. farsang). A szülkkel való jó kapcsolat kialakítására és elmélyítésére lehetséget ad az iskolánkban hagyományosan minden évben megrendezésre kerül szül-pedagógus bál, ahol jó hangulatban, szabad, kötetlen beszélgetések során ismerhetik meg jobban egymást az érintettek. Szülkkel szembeni törvényi elvárás A Közoktatásról szóló évi LXXIY. Törvény, melyet a LXI. Törvény módosított és bvült. Ezek a szabályozók teljes mértékben egyeznek a mi elvárásainkkal. Iránymutatásai nagyon természetesnek tnnek minden gondoskodó család számára. Nincs egyetlen bekezdés sem benne, aminek teljesítése nehézségekbe ütközne (a-g szakasz). Elvétve kell erre emlékeztetni szült ezt az osztályfnök, gyermekvédelmi felels, valamint az igazgató együttesen teszik. Megjelenik ezzel szemben a túlféltés, túlaggódás is, amely figyelmet érdemel a gyermek egészséges fejldése érdekében. 32

33 Hátrányos megkülönböztetés tilalma A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. 4. (7) bekezdés utal e tiltásra. A LXI. tv., amely az elbbi módosítása nagy pontossággal megjelöli, milyen cselekedetek minsülnek hátrányos megkülönböztetésnek, esetleg zaklatásnak (ugyanezen szakasza). A 12. bekezdés arra is korrekt választ ad, milyen teendk nem minsülnek hátrányos megkülönböztetésnek. A szakasz a hátrányos megkülönböztetés következményeinek orvoslásáról rendelkezik. A törvény minden sora egyértelm. Minden intézkedés a közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke kell, hogy legyen a mi iskolánkban is (15. bek.) beleértve valamennyi körülményt így a többi gyermek érdekét is. Alapelv: Tanuló mindenek felett álló érdeke A közoktatás szervezésében, irányításában, mködtetésében, feladatainak végrehajtásában közremködk döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. Kt. 4. (15) Minden tanulónak egységesen biztosítjuk: a megfelel színvonalú alap-szolgáltatásunk ne jelentsen számára anyagi terhelést megkapjon minden segítséget, mely szükséges tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. az egyéni felzárkóztató programokon, szakkörökön keresztül sikeres legyen felzárkóztatása, illetve tehetséggondozása a méltányosság elve érvényesüljön az osztályozásban, értékelési rendszerünkben. a rendszeres egészségügyi felügyeletet a védn, az iskolaorvos, iskolai fogorvos segítségével jogai gyakorlását a DÖK-ön keresztül, képviseli útján részt vegyen az érdekeit érint döntések meghozásában a megfelel tájékoztatást az t érint kérdésekben, jogai gyakorlásában családja anyagi helyzetétl függen a szociális támogatások lehetségeit tájékoztatást kapjon az t érint kérdésekrl és hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz családja anyagi helyzetétl függen kérelmére indokolt esetben kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényez figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetségek közül számára legkedvezbbet választva döntsenek. 33

34 VIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges neveloktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke Neveltestületünk a szakmai munkaközösségek aktív közremködésével megalkotta azon felszerelések jegyzékét, melyek meglétét feltétlenül szükségesnek tartja iskolánk pedagógiai programja, a fent vázolt pedagógiai feladatok sikeres teljesítéséhez. Természetes, hogy pedagógiánk fontos részét képezik szakmai feladataink, melyek helyi tantárgyi terveinken keresztül valósulhatnak meg, így ez a jegyzék tartalmazza a kerettantervekhez igazított helyi tantárgyi tanterveink sikeres megvalósításának felszereléseit, eszközeit is. A jegyzéket iskolánk pedagógiai programjának 4.sz. mellékletében helyeztük el, azonban szerves részét képezi pedagógiai programunknak. IX. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola szeptember 1. napjától szervezi meg nevel és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv szeptember 1. napjától az els, a második és az ötödik, hatodik évfolyamon, majd ezt követen felmen rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógia program érvényességi ideje 5 tanévre - azaz szeptember 1. napjától augusztus 31. napjáig - szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a neveltestület folyamatosan vizsgálja. A nevelk szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A tanév során a neveltestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjed - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell. III. A A pedagógiai program módosítása l. A pedagógiai program módosítására: a törvény változása; az iskola igazgatója; a neveltestület kisebb csoportja (minimum 10 f); a nevelk szakmai munkaközösségei; az iskola szüli szervezete az iskola fenntartója tehet javaslatot. 34

35 2. A szülk és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskola szüli szervezetén, illetve diák-önkormányzati képviselk útján az iskolavezetésnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a neveltestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követ tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdekld számára megtekinthet. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következ személyeknél, illetve intézményeknél tekinthet meg: az iskola fenntartójánál; az iskola igazgatójánál; az igazgatóhelyetteseknél; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola neveli szobájában A és B épület 35

36 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat év hó... napján tartott ülésén véleményezte, egyetértett a benne foglaltakkal és elfogadásra javasolta. Kelt: Székesfehérvár, az iskolai diákönkormányzat vezetje 2. A pedagógiai programot a Szüli Szervezet iskolai vezetsége a év... hó... napján tartott ülésén véleményezte, egyetértett a benne foglaltakkal és elfogadásra javasolta. Kelt: Székesfehérvár, az iskolai szüli szervezet elnöke 3. A pedagógia programot a neveltestület a év.. hó... napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Székesfehérvár, igazgató 36

37 Helyi tanterv 37

38 Összesített óraterv 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv 2 Matematika Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés ,5 alapóratervi órák összesen: ,5 Választható órák: Idegen nyelv 2 Testnevelés 0,5 Osztályfnöki 1 Választható összesen: 2 1,5 A tanuló napi terhelése: évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam teh.g. teh.g. teh.g. teh.g. Magyar Angol/német 2,5 3 2, Matematika Történelem Természetismeret 2 2 2,5 2,5 Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz Ének-zene Rajz 1, Számítástechnika Technika ,5 0,5 0,5 0,5 Testnevelés 2,5 2,5 2, Osztályfnöki alapóra összesen 22,5 22,5 22,5 22, Választható Testnevelés 0,5 0,5 0, Angol/német 0,5 2 0, Számítástechnika Matematika Rajz 0,5 Természetismeret 0,5 A tanuló napi terhelése ,

39 A képzéshez engedélyezett összes óraszám tervezése a 2006/2007-es tanévre évfolyam osztály alapóra választható egyéni fejl. 8% Közgy.hat.5% összesen a ,6 23,6 1. b ,6 23,6 c ,6 23,6 d ,6 23,6 a ,6 23,6 2. b ,6 23,6 c ,6 23,6 d ,6 23,6 a ,6 1 24,6 3. b ,6 1 24,6 c ,6 1 24,6 d ,6 1 24,6 a 22,5 2,25 1,8 1,1 27,7 4. b 22,5 2,25 1,8 1,1 27,7 c 22,5 2,25 1,8 1,1 27,7 d 22,5 2,25 1,8 1,1 27,7 a 22,5 5,6 1,8 1,1 31,1 5. b 22,5 5,6 1,8 1,1 31,1 c 22,5 5,6 1,8 1,1 31,1 a 22,5 5,6 1,8 1,1 31,1 6. b 22,5 5,6 1,8 1,1 31,1 c 22,5 5,6 1,8 1,1 31,1 d 22,5 5,6 1,8 1,1 31,1 a 25 7,5 2 1,25 35,8 7. b 25 7,5 2 1,25 35,8 c 25 7,5 2 1,25 35,8 d 25 7,5 2 1,25 35,8 a 25 7,5 2 1,25 35,8 8. b 25 7,5 2 1,25 35,8 c 25 7,5 2 1,25 35,8 d 25 7,5 2 1,25 35,8 összesen: 687,5 132,4 55,0 26,4 901,3 Sajátos nevelési igény tanulóink számára 24 órát biztosít ezen kívül még az önkormányzat. Az egyéni fejlesztésre biztosított 12% (52 (11)) a 2010/2011-es tanévben lép életbe. 39

40 Szabadon választható órák 1-8. évfolyam évfolyam matematika nyelv ismeret technika fnöki velés óra idegen természet- számítás- Osztály- testne- összes technika rajz csb. csb. csb ,5 1, ,5 1, ,5 1, ,5 1,5 5. 0, ,5 0,5 3,5 5. tehg ,5 11,5 5. 0, ,5 0,5 6,5 6. 0,5 0, ,5 3,5 6. tehg ,5 0, ,5 3,5 6. 0,5 3 0, ,5 6, , ,5 7. tehg , , , , , , , ,5 8. tehg , , , , , ,5 össz. 8 18,5 32 1,

41 A választható tanórák (52 (11)) 3. évfolyamon: idegen nyelv heti 2 óra 4. évfolyam: osztályfnöki óra heti 1 óra 5-6. évfolyamon: idegen nyelv heti 0,5 ; illetve 2 óra (emelt szint) 5. évfolyam: rajz 0,5 óra/hét (sima osztályok) 6. évfolyam: természetismeret 0,5 óra/hét (kivétel: tehetséggondozó) 5-6. évfolyam: testnevelés 0,5-0,5 óra/hét, illetve 1 óra/hét (emelt szint) 7-8. évfolyam: matematika 1 óra/hét 7-8. évfolyam: idegen nyelv 2-2 óra emelt szinten 7-8. évfolyam: technika 0,5-0,5 óra/hét (kivétel a tehetséggondozó) 7-8. évfolyam: testnevelés 1-1 óra/hét 5-8. évfolyam tehetséggondozó osztályokban számítástechnika 1 óra/hét. Minden tanév végén tájékoztatjuk a szülket választható tantárgyainkról. A szüli (tanulói) igényeket figyelembe véve minden évben felülvizsgáljuk a választható órák felhasználását, s így igazítjuk a tantárgyfelosztáshoz. Amennyiben indokolt, a megfelel változtatásokat év elején megtesszük. Egyéb (52 (3)) 4. évfolyam: nyelvi csoportbontás, ha az osztálylétszám és a tanulók összetétele (sajátos nevelési igény tanuló) indokolja 5-8. évfolyam: nyelvi csoportbontás évfolyamszinten technika csoportbontás számítástechnika csoportbontás osztályonként Fels tagozat: énekkar heti 2 óra Sportköri foglalkozások: heti 15 óra Szakköri órák: 23 óra (rajz, történelem, multimédiás, természetkutató, számítástechnika, dráma, stb) felmért igény szerint, a választható órák maradék keretébl biztosítva, mely osztályok és évfolyamok között átcsoportosítható. Közgylési határozat alapján 24 óra áll rendelkezésünkre tanévenként a sajátos nevelési igény tanulóink fejlesztésére. 52 (11) 1-8. évfolyam: heti 2 óra felzárkóztató foglalkozás osztályonként (a tehetséggondozó osztályok kivételével) 6. évfolyam: tehetséggondozó osztály heti 1 óra tehetséggondozás természetismeret tantárgyból 41

42 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve A Németh László Általános Iskolában a nevel-oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk az oktató munkához, amelyet az Oktatási Miniszter tankönyvvé nyilvánított. Néhány tantárgy esetében a nyomtatott eszközökön túl más igény is felmerülhet: tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb. Az egyes osztályokban különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket a nevelk szakmai munkaközössége határozza meg az iskola helyi tanterve alapján, és a neveltestület fogadja el kötelez érvénynek. Ezekrl a kötelez taneszközökrl a szülket szüli értekezleten tájékoztatjuk. Az iskolában megrendelt tankönyveken kívül minden más taneszköz beszerzése a szül kötelessége a tanév megkezdéséig. A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következ szempontokat veszik figyelembe: Feleljen meg a taneszköz az iskola helyi tantervének Elnyben kell részesíteni azokat az eszközöket, amelyek több tanéven keresztül használható. Taneszközök használatában stabilitásra kell törekedni, vagyis tankönyvcsaládot váltani a tanév folyamatán nem lehet. A taneszközök ára lehetleg legyen összhangban a minséggel, kivitelezéssel. Az iskola törekszik arra, hogy pénzügyi lehetségeihez mérten az iskolai könyvtár számára több példányban a használatban lév tankönyvcsaládot megvásárolja, és ezeket a tanulók is igénybe vehessék. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1-3. évfolyamon évfolyamismétlésre történ utasítás csak a szül kezdeményezésére, kérésére történhet, kivétel, ha az évfolyamismétlésre a tanítási órákról való távollét miatt van szükség. A felzárkóztatásra szoruló tanulók egyéni fejlesztésben részesülnek. A tanuló az iskola 5-8. évfolyamába akkor léphet, ha az elírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A 4-8. évfolyamon az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen minsítést, a következ tanévet megelz augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 42

43 Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén kettnél több tantárgyból szerez elégtelen minsítést, az évfolyamot ismételni köteles. Magasabb évfolyamba történ lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, illetve tehet, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elírtnál rövidebb id alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt, ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át meghaladja A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következk: 1-2. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, matematika 3. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5-6. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, idegen nyelv 7-8. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, matematika, történelem, biológia, földrajz, fizika, kémia, idegen nyelv II. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Az írásbeli beszámoltatásnak lényeges szerepe van a visszajelzésben, a tanulók tudásának értékelésében, a szülk tájékoztatásában és a továbbhaladás lehetségében is. Visszajelzés nekünk, hiszen lényeges, hogy tisztában legyünk az ismeretek elsajátításának mélységével és a fennálló hiányosságokkal. Tájékoztatást, értékelést jelent mind a szülknek, mind a tanulóknak, de jelentséggel bír a motivációban is. Ha a tanuló a sikert önmagának (képességének, tehetségének, szorgalmának) tulajdonítja, akkor maga a siker büszkeséggel tölti el, s pozitív énképpel, megfelel önbizalommal lát hozzá a következ feladatokhoz. Ez offenzív tanulási magatartás, mely a tanulót további, fokozott tanulási erfeszítésre készteti. A beszámoltatás eredménye a továbbhaladást vagy megersíti, vagy a hatékonyság érdekében gátat szab neki. A legcélravezetbb oktatási stratégiánk: elismeretek hiányosságainak pontos diagnózisát felzárkóztatási szakasz követi, élve a differenciálás hatékonyságával. A tanulóink számára így lehetség nyílik hiányosságai pótlására. 43

44 Írásbeli számonkérési modellünk: Továbbhaladáshoz szükséges törzsanyag Diagnózis Ismétlés(felzárkóztatás) Kiegészítés (tehetséggondozás) Újabb diagnózis = A tanulók újabb esélyt kapnak egy-egy ismeret, témakör elsajátítására, elmélyítésére. Írásbeli beszámoltatási formáink: kérdív (tényekre, véleményekre, motívumokra irányuló) teszt röpdolgozat házi dolgozat esszé témazáró megértést ellenrz megértést gyakorló év eleji, félévi, év végi felmérk Tantárgyankénti megoszlás: A formák váltakozásával jelen van a humán és a reál tantárgyakban. A készségtárgyak egy részénél nem lehet, de nem is kell írásbeli számonkérését alkalmazni. Célunk e tárgyak tanulása közben esztétikai élményszerzés, személyiségformáló reprodukció. 44

45 Írásbeli beszámoltatások rendje: Évfolyam Mit? Mikor? Kik? diagnosztizáló szeptember tanítók mérés magyar nyelv- és irodalom, matematika 3-4. helyesírás november igazg.h., mkvez., tanítók 1-4. félévi szintfelmérk január tanítók 2. szorzótáblák április igazg.h., mkvez., tanítók 4. matematika és magyar május igazg.h., mkvez., tanítók szintfelmérk helyesírás, tollbamondás május igazg.h., mkvez., tanítók matematika: fejszámolás, május igazg.h., mkvez., tanítók mveletek 1-4. év végi szintfelmérk május tanítók 1-4. differenciált tesztek negyedévenként tanítók 5., 6., 7., 8. évfolyamok ellenrzése, értékelése Tantárgy Mit értékel? Mikor? Hogyan? Ki? szintfelmérés 5.o. szeptember írásban a 4.oszt. szaktanár év végi követelmények alapján nyelvtan helyesírás 3 alkalommal írásban 5 fokú szaktanár és skála mk.vez. nyelvtan vizsga 8.o. május írásban 5 fokú skála ig.h., mk.vezet irodalom matematika történelem földrajz fizika biológia kémia néma és ért olvasás fogalmazás szintfelmér vizsga témazárók témazárók 1 választott tantárgyból vizsga 5.o. szeptember 5.o. szeptember 5.o. szeptember 8.o. május évente 3 témaösszefoglaló után júniusban szóban és írásban írásban írásban írásban írásban 5 fokú skála írásban 5 fokú skála Szóban (tételek) 5 fokú skála szaktanár szaktanár szaktanár ig.h.,mk.vez., szaktanár szaktanár szaktanár Vizsgabizottság (szaktanár és mk.v.) igazg.h. A számonkérést megelz idszakban a munkaközösségen belül évfolyamszint megbeszélés, mely kiterjed az írásbeli produktumára: formájára az érintett anyagrészre az anyagrész mélységére az értékelés módjára (pontozás, globális értékelés) az értékelés bekerül-e a naplóba 45

46 Az otthoni felkészüléshez elírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Iskolánkban fontos cél, kiemelt feladat, hogy tanulóinkkal megszerettessük a tanulást. A tudás érték, megszerzéshez szükséges a kitartó munka - megbecsült fogalmak legyenek számukra! Pedagógusaink nagy odafigyeléssel követik nyomon minden tanuló fejldését. A gyerekek otthoni felkészülése egy céltudatos, tervszer fejlesztmunka része. Nem akarjuk tanítványaink terheit növelni, inkább hatékony, korszer módszerekkel és eszközökkel segíteni szeretnénk ket, ezért az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének és ellenrzésének idtartalma az elkészít szakaszban maximum 45 perc, a kezd szakaszban maximum 60 perc. A tanítás-tanulás folyamatában különös tekintettel kell lennünk: az életkori sajátosságokra egyéni adottságokra, képességekre a fejldés ütemére a tantárgyi követelményekre Összehangolt, egyéni fejleszt feladatokkal, differenciálással kell törekednünk arra, hogy tanulóink elérjék képességeik optimumát. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezet és kezd szakaszában a magyar nyelv- és irodalom, a matematika és a környezetismeret tantárgyak keretében, az alapozó és a fejleszt szakaszban a készségtárgyakon kívül minden tárgyból szükségesnek tartjuk az otthoni szóbeli és írásbeli feladatok megoldását. Az alapvet képességek és készségek elsajátítása és fejlesztése mellett kiemelten fontos az önálló ismeretszerzés, a különböz tanulási technikák megtanulása, gyakoroltatása is. Ügyelnünk kell a bels motiváció megtartására, figyelembe kell vennünk az eltér munkatempót, fejlettségi szintet. Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat szerves része. Változatos formában kell segítenie a megértést, elsajátítást, gyakoroltatást, esetenként az elkészítést. Az írásbeli feladatok jellege az írás megtanítása lendületes írás, esztétikus íráskép kialakítása a helyesírás gyakoroltatása válasz tankönyvi, munkafüzeti kérdésekre vázlatkészítés önálló fogalmazások színezések az órai munkához kapcsolódó, analóg módszerrel megoldható feladatok matematikai alapmveletek megszilárdítását szolgáló gyakorlatok szöveges feladatok rajzos, kiegészítéses munkák könyvtári kutatások, gyjtések, megfigyelések lejegyzése esszékészítés 46

47 A szóbeli tanulás szempontjai A szóbeli tanuláshoz világos, egyértelm szempontokat kapnak tanulóink. Ismertetjük velük a mérések várható idpontját. Elegend idt adunk a felkészülésre. Az elsajátítandó ismereteket megjelöltetjük, a gyerekek mindig tudják mit kell megtanulniuk, gyakorolniuk, elolvasniuk. Segítséget kapnak a gyakorlás mikéntjére is. A tanulás elvárt alapja A tanulás elvárt alapja ismert, konkrét dokumentum. A tananyag, tanítványaink számára kézbe vehet tankönyvekbl, munkafüzetekbl, megjelölt segédanyagokból, tanórai vázlatokból tanulható meg. Lehetséges eszközök a tanulás megkönnyítéséhez A tanulást megkönnyít eszközök tára egyre bvül. A kisiskolás konkrét szemlélete, ers vizualitása megkívánja a színes és változatos manuális eszközök, mércék, játékos feladatlapok használatát. Remek lehetség a mveldési intézmények látogatása, az audiovizuális eszközök és a számítógépek használata. Otthoni felkészülés gyakorisága A pedagógus a gyermekek napi terhelhetségét szem eltt tartva, a szóbeli és írásbeli tantárgyi feladatokat összehangolva jelöli ki. Az egyéni fejlesztést figyelembe véve, hangsúlyt kell fektetni a hangos olvasásra, a szövegtartalom felmondására, a nyelvi kifejezkészség, a számolási és logikai készség fejlesztésére. Ezért pénteki napokon lehetség szerint inkább szóbeli feladatot kapnak a tanulók. Minden tanítási napra szükségesnek tartjuk az otthoni felkészülést, kivétel ez alól az szi, a tavaszi és a téli szünet. Az otthoni felkészülés ellenrzése Tanítványaink munkáit változatos módon, rendszeresen ellenrizzük (tanítói-tanári ellenrzés, tanulói önellenrzés, csoportok ellenrzése, felelsök, stb.). Munkáik megfelelnek-e formai szempontból? Tartalmi szempontból: a tanulók megértették-e a tananyagot vagy gyakorolni kell még? A hibákat javítjuk, javíttatjuk. Az otthoni munkák minsítése Legtöbbször a pozitív megersítést szolgálja. A minsítés személyre szabott, szóbeli és írásbeli értékelést is tartalmazhat. Rámutat az elért eredményre, jelzi a további tennivalókat. 47

48 Számonkérés formái Írásbeli számonkérés fajtái írásbeli felelet: röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, gyjtmunka. Szóbeli felelettel egyenértékek. írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai munka értékelése (füzetben, munkafüzetben). Az értékelés módját a tanár határozza meg témazáró dolgozat: feladatait a tanító, tanár állítja össze (nincs ilyen értékelés: testnevelés, technika, rajz, ének-zene tantárgyakból.) diagnosztizáló teszt (regisztrációs lapon tanulónként, feladatonként hibaszám jelölése) Szóbeli számonkérés 1 és 2. évfolyamon nincs szóbeli számonkérés (kivéve memoriterek) 3.és 4. évfolyamon természetismeret és magyar irodalom tárgyakból tartjuk fontosnak a szóbeli számonkérést évfolyamon reál és humán tárgyakból egyaránt megkívánjuk a szóbeli összefügg feleletet. A számonkérés során törekedni kell a megfelel légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak (segít kérdések). Lehetséget kell adni a javításra. A gyerekeket meg kell tanítani az önértékelésre. A tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom értékelésének, minsítésének formái A tanulók minsítésének alapja a NAT ismeret- és követelményrendszere, valamint a tanulók önmagukhoz viszonyított fejldése. Az érdemjegyek megállapításának alapja a helyi tantervben is megfogalmazott továbbhaladási feltétel, a követelmények minimum szintje. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szül számára. Az értékelés elsdleges célja, hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés képességét. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére a fejldés a korábbi teljesítményhez képest a tanórai és tanórán kívüli magatartásra a szorgalom és ezen belül a felkészülés és felkészültségre, a feladatvállalás és feladatvégzésre A számszer minsítés mértékegységei A hagyományos ötfokozatú skála alapján az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan: 48

49 A tantárgyak esetében jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Alsó tagozatban meglév egységes értékelési rendszerünk átváltási szabályai: 100% -91%-ig: jeles (5) 90% - 80%-ig: jó (4) 79% - 65%-ig: közepes (3) 64% - 40%-ig: elégséges (2) 39% - 0%-ig: elégtelen (1) Helyesírás (tollbamondás) értékelése: 0-5 hibapontig: jeles (5) 6-10 hibapontig: jó (4) hibapontig: közepes (3) hibapontig: elégséges (2) 29 hibaponttól: elégtelen (1) Alapmveletek értékelése (húsz alapmvelet esetén): 0-1 hibapontig: jeles (5) 2-3 hibapontig: jó (4) 4-5 hibapontig: közepes (3) 6-7 hibapontig: elégséges (2) 8-20 hibapontig: elégtelen (1) Fels tagozatban a tantárgyakon belül a munkaközösségek által elfogadott egységes átváltási szabály szerint értékelünk, mely függ: a tantárgy jellegétl a tananyagtól a követelményszinttl (minimum, optimum) a készségtárgyaknál a tanulók adottságától, sajátos nevelési igényétl. magatartás minsítésénél példás jó változó rossz szorgalom minsítésénél példás jó változó hanyag Érdemjegyet kaphat a tanuló Szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszer) Írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró, nagydolgozat) Önálló kiseladásra 49

50 Óraközi, tanórai munkára Tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre A tanuló szóbeli feleleteinek/teljesítményének értékelése a teljesítéssel egyidej, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye büntet érdemjeggyel nem torolható meg. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelez a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amirl a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: - témazáró dolgozat (14 nap) - írásbeli felelet röpdolgozat (egy héten belül) Egy tanítási napon egynél több témazáró dolgozat nem iratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok idpontját köteles 3 nappal elre közölni a tanulókkal. A tanulót a szorgalmi idszakban az osztályozó értekezletig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának lehetsége (a javítási lehetséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt). Az elre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írni. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megsznését követ második napon pótló dolgozatot köteles írni (a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal). Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az elre bejelentett dolgozatírásról, a pótló dolgozatot a szaktanár által kitzött idpontban köteles megírni; ez esetben a feladat nehézségi foka lehet magasabb (a szaktanár döntésétl függ). Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának idpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amirl a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. A tanulók a tanév els napjaiban megismerkednek a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minsít félévi/év végi osztályzatok. Az érdemjegyek nem egyenértékek. A témazárók, összefoglaló jelleg teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztályozó naplóba meg kell különböztetni más érdemjegyektl (piros színnel)! Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgy esetén sem lehet egy félévben háromnál kevesebb érték osztályzatoknak is. A félév/tanév végén a fejldési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai Az évközben kapott érdemjegyeket az ellenrzbe is be kell írni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejleg. 50

51 Az osztálynaplóba való bejegyzésnél a hangsúlyozott jegyek (felmérk, témazárók) piros színnel kerülnek beírásra. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minsítésének követelményei A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejldését, a szocializáltság elérését. A gyermekek személyiségfejldése, szocializáltsága, attitdje, fejldésének ellenrzése több területen, színtéren és módszerrel követhet nyomon. Területei Színterei Módszerei aktivitás, együttmködés tanórán és tanórán kívül együttélési normák, szabályok követése iskolában és iskolán kívül feladatvállalás és viszonyulás a munkához érzelmi élet, az önismeret és önelfogadás az akarat a tanórán, a tanórán kívül (napköziben küls programokon, játékban, sportban, vetélkedkön), a családban tanórán, napköziben, szünetben, szabadidben, iskolán kívüli helyszíneken iskolában, osztályban, családban A magatartás értékelésének követelményei Példás az a tanuló, aki iskolában osztálytársakhoz, iskolatársakhoz, a családtagokhoz a családban megfigyelés, produktumok elemzése, beszélgetés megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, tapasztalatok gyjtése a családtagoktól folyamatos megfigyelés, visszacsatolás, kommunikáció beszélgetés egyénileg, kiscsoportban, a családtagokkal történ konzultációs, esetleg feljegyzés készítése A házirendet betartja. A tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik. Kötelességtudó, feladatait teljesíti. Tisztelettudó. Társaival, nevelivel, a felnttekkel szemben udvarias, elzékeny, segítkészen viselkedik. Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz. Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet. Jó az a tanuló, aki A házirendet betartja. A tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik. Feladatait a tle elvárható módon teljesíti. Feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti. Az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt. 51

52 Változó az a tanuló, aki Az iskolai házirend elírásait nem minden esetben tartja be. A tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül. Feladatait nem teljesíti minden esetben. Elfordul, hogy társaival, a felnttekkel szemben udvariatlan, durva. A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. Önhibájából igazolatlanul mulasztott. Rossz az a tanuló, aki A házirend elírásait sorozatosan megsérti. Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen. Társaival, a felnttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik. Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. Több alkalommal igazolatlanul mulasztott. A szorgalom értékelésének követelményei Példás az a tanuló, aki Képességeinek megfelel, egyenletes tanulmányi teljesítmény nyújt. Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. A tanórákon aktív, szívesen vállal szorgalmi feladatokat és azokat elvégzi. Munkavégzése pontos, megbízható. A tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. Taneszközei tiszták, rendezettek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó az a tanuló, aki Képességeinek megfelel, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítmény nyújt. Rendesen, megbízhatóan dolgozik. A tanórákon többnyire aktív. Szorgalmi feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jelleg megbízatást teljesíti. Taneszközei tiszták, rendezettek. Változó az a tanuló, akinek A tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitl. Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból lerontja. Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. 52

53 Hanyag az a tanuló, aki: Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejldése érdekében. Az elírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg. A tanulmányi munkában megbízhatatlan, figyelmetlen. Feladatait sorozatosan nem végzi el. Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. A tanuláshoz nyújtott neveli vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül. A félévi vagy év végi minsítése valamely tantárgyból nem megfelel A magatartás és szorgalom értékelése rendszeresen, havonta történik Az értékelés eredménye a tájékoztató füzetbe kerül. A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük a tanulók önmagukhoz képest elért pozitív változását, fejldését. Ennek a változásnak szóban és írásban történ dokumentálással adhatunk nagyobb hangsúlyt. A gyermekek félévi és év végi osztályzatát az osztályfnökök az érdemjegyek és a neveltestület véleménye alapján állapítja meg. (Vitás esetekben az osztályozó konferencia hoz döntést.) A jutalmazás formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedkön, eladásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megrzéséhez és növeléséhez, iskolánk elismerésben, jutalomban részesíti. Iskolánkban tanév közben a következ dicséretekben részesülhetnek tanulóink: szaktanári dicséret napközis neveli dicséret osztályfnöki dicséret igazgatói dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelked munkát végz gyermekek a tanév végén kaphatnak: oklevelet könyvjutalmat közösség eltti dicséretet neveltestületi dicséretet Az okleveleket és könyvjutalmakat ünnepélyes formában az iskola közössége eltt vehetik át legjobbjaink. Szaktanári dicséret adható kimagasló tantárgyi teljesítményekért: Az iskolai tanulmányi versenyek 1-3. helyezettjének Sportteljesítményekért (házi versenyekben) 53

54 Szakköri tevékenységért Sikeres pályázatokért iskolán belül (versíró, rajzpályázat, stb.) Rendszeres, színvonalas énekkari munkáért, stb. (az aktualitásnak megfelelen bvíthet) Napközis neveli dicséretet kaphatnak tanulóink: A napközis csoportban végzett példamutató tanulmányi munkáért Illemtudó magatartásért, önkiszolgáló tevékenységért Felelsi munka gondos ellátásáért Osztályfnöki dicséretet érdemel: Az osztályközösségben végzett tevékenység (hetesi, felelsi, dekorációs, stb.) A közösséget, a társakat segít emberséges magatartás Diákönkormányzati munka Igazgatói dicséret jár: Városi, területi tanulmányi versenyek 1-3. helyezettjének Megyei tanulmányi verseny 1-5. helyezettjének Országos tanulmányi verseny helyezettjének Olyan csoportban végzett munkáért, mellyel iskolánkat városi rendezvényeken képviselik Megyei sportrendezvények 1-5. helyezettjének Énekkari minsít versenyek résztvevinek Neveltestületi dicséretet kap, aki: Legalább 5 tantárgyból kitn minsítést szerez tanév végén 8 éven át kitn tanulmányi eredményt ért el, példás magatartású és szorgalmú (A tanulót megilleti az egész iskolaközösség eltti elismerés, díszoklevél.) Fegyelmez intézkedések Azt a tanulót, aki: Tanulmányi kötelezettségeit sorozatosan elmulasztja, vagy A házirend elírásait megszegi, vagy Igazolatlanul mulaszt, vagy Bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmez intézkedésben, büntetésben lehet részesíteni. Büntetési fokozatok: szaktanári figyelmeztetés napközis neveli figyelmeztetés osztályfnöki figyelmeztetés osztályfnöki intés igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés 54

55 Az iskolai fegyelmez intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytl indokolt esetben a vétség súlyától függen el lehet térni. Szaktanári figyelmeztetés adható: az adott tantárgy elsajátítása során tanúsított elutasító magatartásért: házi feladatok sorozatos elmulasztása, figyelmetlenség, az órai munka ismétld zavarása a közösséget hátrányosan érint magatartásért tanulmányi és sportversenyekrl való szándékos távolmaradásért Napközis neveli figyelmeztetés adható: a napközis csoportban elkövetett rendbontásért, a tanóra szándékos, többszöri megzavarásáért a szabadids tevékenységben elforduló helytelen viselkedésért, durvaságért az önkiszolgáló tevékenység, vagy felelsök munkájának hátráltatásáért Osztályfnöki figyelmeztetést érdemel: az osztályközösséget érint negatív magaviselet: rendbontás, rongálás, mások testi épségének veszélyeztetése, igazolatlan hiányzás Osztályfnöki intés: az osztályfnöki figyelmeztetést követ büntetési fokozat, illetve az osztályfnöki figyelmeztetés kritériumán túlmutató magatartás (pl. verekedés) Igazgatói figyelmeztetéssel sújtható: aki többször osztályfnöki figyelmeztetést követen is súlyos magatartási vétséget követ el. Igazgatói intés jár: iskolánk hírnevét rontó, különösen súlyos magatartási vétségért (pl. iskolán kívüli deviáns csoporthoz való csatlakozás) bncselekmény elkövetéséért nagy értékben elkövetett rongálásért Más intézménybe történ áthelyezést (fegyelmi tárgyalás útján) akkor kezdeményezünk, ha a tanuló jelenléte veszélyes az iskolaközösségre. Szöveges értékelés I. A tanulók értékelésének általunk elfogadott alapelvei Személyre szóló legyen Fejleszt, ösztönz jelleg legyen Folyamatosság jellemezze 55

56 Az iskolai követelményrendszerre épüljön Legyen tárgyszer II. Az értékelés funkciói közül kiemelked szerepet tulajdonítunk: A formáló Motiváló Irányt adó A tanulót a saját teljesítményhez viszonyítva mér értékelésnek (az önismeret fejlesztésében ez segít a legjobban) Az értékelés mindhárom típusát használjuk: Diagnosztikus (helyzetfeltáró) év eleji, félévi felmérk Szummatív (összegz, minsít) egy-egy szakasz lezárása, értékelése Formatív (fejleszt) a továbbhaladás lehetségének megállapítása Tanulóink fejldésének nyomon követése, teljesítményük értékelése sokféle, változatos információ alapján történik: A tanuló és a pedagógus napi kapcsolata A napi tanulási kötelezettségek teljesítésének ellenrzése szóbeli feleletekkel, tesztekkel, az írásbeli feladatok javításával Összegz kép a gyerek munkájáról, fejldésérl témazáró felmérésekbl, dolgozatokból, elkészített munkadarabokból, képzmvészeti alkotásokból, a testi fejldést nyomon követ teljesítménymérésekbl A különböz iskolai, városi, megyei, országos versenyeken elért eredmények Szül-pedagógus párbeszéd Szociometriai mérések a társas kapcsolatokról Kérdívek és beszélgetések a tanulási szokásokról Önértékel megbeszélések az osztályközösségben Az egy osztályban tanító pedagógusok rendszeres megbeszélései Sajátos nevelési igény gyermekekkel foglalkozó szakemberek véleményezése III. Az értékelés legfontosabb elemei, eszközei Folyamatos reagálás a napi együttélés, munka során Javított tanulói munkák a tanév teljes folyamatában (félévenként kiemelten) Egyéb tanulói tevékenységek A féléves értékelésekhez kapcsolódó szüli megbeszélések Félévenként értesít, illetve bizonyítvány Fogadóóra A BGR-en belül a rendszeres problémafeltáró megbeszélések, melyeken esetenként szakember is részt vesz. 56

57 IV. Az értékelés, tájékoztatás formái az alsó tagozatban Az els évben folyamatos szöveges értékelés van, melyet egy-egy nagyobb idszak zárásaként részletes értékelés követ (félév, évvége) A 2. osztályban találkoznak gyermekeink azzal a szöveges értékelési formával, mely kisebb módosulásokkal végigkíséri a következ éveket. Az osztályzás, mint értékelési forma megmarad matematikából, magyar nyelv- és irodalomból, környezetismeretbl (témazárók, írásbeli feleletek, memoriterek). Félévkor és év végén szöveges értékelés összegezi az eltelt idszakot. A készségtárgyakból az év során folyamatos (havonkénti) szöveges értékelést kapnak tanulóink, nagyobb szöveges értékelés félévkor és év végén jelenik meg értékel lapjainkon. A 3. évfolyam teljesen azonos a megelz évfolyam értékelési rendjével. A 4. évfolyam els félévében az elz két évfolyamhoz hasonlóan zajlik az értékelés, azzal az eltéréssel, hogy a második félévben csak osztályozás az értékelés formája. V. Az iskolánk egyedi értékelési rendszere Az átváltás szabályai: Kitnen dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél Teljesítményed változó Alapkövetelményeket teljesítetted Felzárkóztatást igényelsz Kitn, dicséretes Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen Értékelési lapjainkat a 5. sz. melléklet tartalmazza. 57

58 Mellékletek jegyzéke 1. számú: Projektoktatás (történelmi emlékek) 2. számú: Fejleszt program 3. számú: Projektoktatás (egészségnevelési program) 4. számú: Szükséges eszköz- és felszerelés jegyzék 5. számú: Az értékelési rendszer minsít lapjai 1.számú melléklet 58

59 PROJEKTOKTATÁS Cél: lakóhelyünk megismerése élményadás Idpontja: szeptember három hete Pedagógia céljai: Kutatómunkára való forráslehetségek megismerése. Az információkból való válogatás szokásának kialakítása A szép felfedezése környezetünkben Történelmi emlékeink értékének megrzése A felkészülés és a megvalósítás lépései: I. hét Kutatómunkával anyaggyjtés Témakörök megjelölése Ráhangolódás a témára II. hét Az elkészített programok megvalósítása kijelölt területenként. 1. évfolyam: Ismerkedés a belvárossal és az Országalma megtekintése 2. évfolyam: Látogatás a Romkertben, a környéken található szobrok megtekintése 3. évfolyam: Székesegyház és környékének megtekintése 4. évfolyam: Bory-vár és környékének megtekintése III. hét Téma: Ilyennek látom városomat 1. évfolyam: rajzpályázat évfolyam: fogalmazás készítése IV. hét A projekt értékelése Témabizonyítványok kiosztása Dokumentumok elkészítése 2. számú melléklet 59

60 Az integrált oktatás keretein belüli korrekciós hatású, fejleszt tevékenységek f területei, céljai, feladatai /Alapozó szakasz: 1 4. osztály/ I. A KORREKCIÓS HATÁSOK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK ELMÉLETI HÁTTERE, MEGJELENÉSI FORMÁI Az iskolai oktatás folyamatába sok olyan gyermek kerül, akikre a fejldés általános törvényszerségeitl és az életkori normáktól való enyhébb eltérés, elmaradás, a fejldésben fellép enyhébb rendellenesség, anomália jellemz. Iskolánk speciális oktatási célkitzése folytán mozgásukban akadályozott tanulók integrált oktatása - nevelése gyakran találkozik a fejldés kifejezett sérüléseivel is. Ezen gyermekek különböz eltéréseket mutatnak személyiségfejldésükben. Azonban nem az egész fejldésükben jelennek meg a problémák, hanem csak egyes értelmi képességek és személyiségtulajdonságok fejldésében találhatók enyhébb rendellenességek, másoké viszont megfelel az életkori norma követelményeinek. A retardált gyermekek sajátos fejldési törvényszersége, hogy egyes elmaradásaik nem maradnak izoláltan sem egymáshoz viszonyítva, sem hatásukat nézve, hanem összefüggnek egymással, együttesen hatnak, valamilyen jellemz tünetegyüttest alkotnak és valamilyen jellemz tanulási és/vagy magatartási problémákhoz vezetnek. Az elsdleges okok következtében fellép másodlagos fejldési anomáliák hatásukban maguk is okká válhatnak és további fejldési eltéréseket indukálhatnak. A fent leírtakból következen a speciális megsegít eljárások fajtái: a kompenzáció és a korrekciós nevelés. K o m p e n z á c i ó c é l j a i, f e l a d a t a i : általában a felmerül hiányok, elmaradások kiegyenlítése, pótlása; fejldési kompenzáció, amely a személyiségfejldéshez szükséges biológiai és szociális hiányok és elégtelenségek pótlására irányuló komplex folyamat (orvosi, szociológiai, pedagógiai); pedagógiai kompenzáció: a korrekciós nevelésen keresztül a személyiségfejldés elmaradásainak kiegyenlítésére törekszik. K o r r e k c i ó s n e v e l é s c é l j a i, f e l a d a t a i : a gyermekek pszichikai és fizikai fejldésében mutatkozó elmaradások és minségi eltérések leküzdése és a fejleszthetség latens lehetségeinek realizálás, ennek érdekében a tervszer pedagógiai hatások és intézkedések integrált rendszerpének alkalmazása; az iskolai korrekciós nevelés épüljön be az általános iskolai nevelés egészébe; célja: a fejldési problémákat mutató iskoláskorú gyermekeknél maximálisan elsegítse a társadalmi beilleszkedéshez szükséges ismeretek, képességek, készségek, a megfelel magatartási formákat egységbe foglaló alapmveltség elsajátítását, és ennek 60

61 folyamatában a lehet legnagyobb mértékben korrigálja, illetve elzze meg a fejldési elmaradásokat, anomáliákat; segítse el a tanulók komplex fejldését; terjedjen ki a nevelés minden területére (testi-, értelmi-, érzelmi-, erkölcsi-, esztétikai-, közösségi korrekciós nevelés), de a tanulási nehézségek típusai szerint is kijelölhet a fejlesztés területe (pl. írás-, olvasás-, matematikai korrekció). A megismer tevékenységek (gondolkodási-, emlékezeti-, beszédképességek, más kognitív képességek) és a magatartászavarok, illetve a személyiségfejldési problémákat is ölelje fel. formailag a tanítási órákon, tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon frontálisan, kiscsoportos és egyéni szervezési formában valósuljon meg. Speciális formáját, a fejleszt foglalkozást (logopédiai, fejleszt pedagógiai, mozgásfejlesztési)minden olyan esetben alkalmazzuk, amikor a fejldési elmaradások egyéni megelzésére/leküzdésére van szükség. A korrekciós nevelés fajtái: megismer-, megelz-, elkészít-, tanácsadó-, felzárkóztató és a fejldési elmaradások célzott leküzdésére irányuló. A megismer korrekciós foglalkozás feladata: a tanulók személyiségfejldésének részletesebb megismerése, illetve a tanulási nehézségek és magatartászavarok okainak komplex feltárása és elemzése. Eszközei: az írásos szakvélemények, diagnosztikai vizsgálatok eredményei, valamint a tanév eleji és közbeni célzott pedagógiai megfigyelések és felmérések tapasztalatai. Megelz és elkészít korrekciós nevelés feladata: a fejldési elmaradások fellépésének lehetség szerinti maximális meggátolása, visszaszorítása, enyhítése. Eszköze: az új tananyag elsajátítását elkészít órarészek és foglalkozások speciális szervezése. Tanácsadó korrekciós nevelés feladata: a szülk problémáinak megválaszolása, a pedagógusok együttmködésének fokozása, a személyes tanító tanítvány kapcsolat optimalizálása. Eszköze a bizalmas, szinte viszony kialakítása a gyermekkel, illetve a szülkkel. Felzárkóztató korrekciós nevelés feladata: a valamilyen okból hosszabb idej hiányzás miatt történ lemaradások, hiányok pótlása. A fejldési elmaradások célzott leküzdésére irányuló korrekciós nevelés feladata: egymással összefüggésben a képesség-, tantárgyi és személyiségkorrekció. Cékitzések: o k é p e s s é gkorrekció: értelmi, és manuális képességek fejlesztése; 61

62 o t a n t árgyi k o r r e k ció: az adott tanulási nehézségek leküzdésére különös intézkedés és eljárásrendszert kell alkalmazni a rendes tanítási órákon, vagy kiscsoportos foglalkozáson; o s z e mélyiségkorrekció: változatos egyéni fejldési problémák fejlesztése (pl. kóros viselkedési és magatartásformák, pozitív minták elsajátítása, a tanulási érdekldés, az önirányítási képesség és az én kép fejldésének elsegítése); o é r z elmi a k arati é let z a v a r ainak k o rrekciója: a szorongások oldása, inadekvát emóciók, negativisztikus reakciók, érzelmi kitörések, agresszív megnyilvánulások oldása, feldolgozása, az összetett intellektuális érzelmek fejlesztése. II. A KORREKCIÓS MUNKA MEGJELENÉSE AZ ALAPOZÓ SZAKASZ TANTÁRGYI RENDSZERÉBEN Az általános iskola alsó tagozatának tananyaga az ismeretek felvételéhez szükséges képességek és készségek kialakításán alapul. Az alapkészségek fejldése feltételezi a megfelel szenzoros és organikus mködéseket, illetve az azok közötti ép feldolgozási egységet. Az írás és olvasástanulás, a matematikai képességek kialakulása, illetve a matematikai mveletek elsajátítása olyan poliszenzoros tevékenységek, amelyek az analizátorok közötti együttmködést nem nélkülözhetik. A késbbi tanulási folyamatok alapja ez. Ebbl következik, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az észlelés és térbeli tájékozódás fejlesztésére, valamint a kognitív funkciók korrekciós nevelésére. Ez a folyamat az iskolába lépés els percétl nélkülözhetetlen, annál is inkább, mivel ezek a hátrányok viszonylag jól kompenzálhatók és leküzdhetk. 1. A megismer tevékenység elmaradásainak korrekciója: Észlelés fejlesztésének területei: A fejldésben elmaradhatnak a különböz észlelési területek, illetve a tantárgyak tanulásában fontos szerepet játszó id- és térészlelés. Ezen területek retardációja jelentkezhet az értelmi és a személyiségi szféra valamilyen fejldési gyengeségével kölcsönhatásban. A figyelemzavar, a megfigyelképesség, az analitikus-szintetikus folyamatok járatlansága, a beszédfunkciók elmaradása, a személyiség ösztönz és irányító területének, az érzelmi-akarati élet éretlensége mind gátolhatja a percepciós képességek fejldését. I dészlelés korrekciójának céljai: az idszakok megkülönböztet észlelési képességének és az események idbeli sorrendisége észlelési képességének fejlesztése a gyermekek tárgyi cselekvésein keresztül az idbeli relációs fogalmak kialakítása, pontosítása a kauzális gondolkodás aktivizálása, az események közötti ok-okozati összefüggések megértésében mutatkozó nehézségek leküzdése a fejlesztés szorosan kapcsolódjon a térészleléssel, a verbális idorientációs feladatok megoldásának gyakorlásával. 62

63 Beszédhallás fejlesztésének céljai: a beszédhangok észlelésének pontosítása, a fonematikus analízis kialakítása. ezzel az írás-olvasás tanulásának alapfeltételének megteremtése a fonematikus diszgráfia és diszlexia kialakulásának megelzése kiemelt feladat az akusztikus megkülönböztet képesség fejlesztése a hangfelismerési és hangazonosítási-megkülönböztetési, valamint a hangutánzó gyakorlatokat folyamatos biztosítása a szavak hangösszetételének elemzési képességének fejlesztése, szoros összefüggésben a hangok szintézisével, szóalkotásokkal a hallott mondatok szavakra bontási képességének kialakítása Formaészlelés fejlesztésének céljai: a formaképzetek pontosítása, a forma elemzési-, elvonatkoztatási -, és általánosítási nehézségek leküzdése a tárgyakkal végzett gyakorlati cselekvéseken keresztül a különböz analizátorral végzett forma-megkülönböztetés képességének fejlesztése az írás elsajátításához szükséges formaészlelési területek aktivizálása: formakiemelés, -analízis, -képzetek, alakkonstancia, alak-háttér megkülönböztet képesség Térbeli tájékozódó képesség fejlesztése: A térbeli tájékozódó képesség gyengesége általában összetett jelleg, kiterjed a különböz részképességekre: hiányzik, vagy pontatlan a téri feladatok megoldásának képessége, kialakulatlanok a téri képzetek és fogalmak, aktív beszédükben nem eléggé használják a téri szókincset, nemcsak a testsémában tájékozódnak rosszul, hanem nehézségeik vannak a téri emlékezet, képzelet, gondolkodás és általában a téri tájékozódással kapcsolatos verbális kommunikációs képességek területén. Ebbl következik, hogy a térbeli tájékozódással összefügg képességeket együttesen és egymással kölcsönhatásban kell korrigálni. A térbeli tájékozódás gyengeség következményei lehetnek: a látási-térbeli diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia kialakulása. A fejlesztés tanórai lehetségei: a testnevelés óra (a látási és mozgási kapcsolatok kiépítése), az írás, olvasás, matematika, rajz, technika óra (vizuomotoros feladatok). Célok: téri irányok, viszonyok megkülönböztetésének kialakítása az azonos objektumok téri különbségeinek és azonosságainak megállapítása térbeli szókincs kialakítása, egy dinamikus és jól alkalmazható téri fogalomrendszer fokozatos kiépítését célozzuk a szókincskorrekció szerves része legyen a tantárgyak tanulásában feldolgozott különböz téri problémamegoldásoknak térbeli tájékozódás merevségének leküzdése - a tanulók tárgyi-cselekvéses szinten értsék meg, hogy a tárgyak méret-, irány-, helyzet relációi viszonylagosak, az összehasonlítási alap, illetve a nézpont változásától függen megváltoznak 63

64 Figyelem: A figyelem általános elmaradásáról akkor beszélünk, ha tulajdonságainak fejldése koncentráltságának, tartósságának, terjedelmének, megosztottságának és átkapcsolódásának a színvonala elmarad az életkori elvárásoktól. A figyelem korrekciós nevelésének általános követelményei: járjon együtt a bels motiváltság fejlesztésével; kapcsolódjon a komplex önirányítási képesség gyengeségeinek leküzdéséhez; terjedjen ki a figyelem minden tulajdonságának egymással összefügg és arányos fejlesztésére; kapcsolódjon a többi értelmi képesség fejlesztéséhez; alapozzon a gyermek aktivitására; épüljön be a tantárgyi és szociális tanulás egész folyamatába; a fejlesztés ne legyen fárasztó, kimerít; alapuljon az okok feltárásán, és függjön össze az adott esetek konkrétságával. Emlékezet: A tanulási nehézségek hátterében meghúzódó egyik ok az önkéntelen és a szándékos bevésés, megrzés és felidézés képességének fejldési elmaradása. Ennek leküzdése az általános iskolai nevelésnek nem csak feladata, hanem elengedhetetlen feltétele is, mivel e nélkül egyre növekednek a tanulási nehézségek és elmaradások. Az emlékezet fejlesztésének céljai és feladatai: az önkéntelen bevésés fejldése érdekében a gondolkodási aktivitás biztosítása és segítése a szándékos bevésés fejlesztése folyamán a képszer anyag teljes észlelésének biztosítása azok egyidej és kell idtartamú bemutatásával, megfigyeltetésével, elemeztetésével az anyag logikai feldolgozásához szükséges értelmi mveletek aktivizálása és segítése, valamint a szándékos bevésési késztetés növelése a megrzés és felidézés mechanizmusának elmélyítése rendszeres idben jól elosztott, kell számú ismétléssel, megersítéssel Gondolkodás: Általános követelmény: a konkrét és az absztrakt egysége, a szóbeli beszéd vezet szerepének érvényesítése, az interiorizációs és az exteriorizációs folyamatok arányos korrigálása, a gondolkodás általános tulajdonságaiban mutatkozó elmaradások komplex, egymással összefüggésben megvalósított leküzdése. 64

65 Összehasonlítási képesség: A fejlesztés alapvet célkitzései a következ hibákból indulnak ki: az észlelési folyamatok enyhébb meglassúbbodottsága, differencálatlansága, beszkültsége; a figyelem zavarai; a fejletlen képzet-, illetve szókincs; az emlékezeti problémák; az összehasonlítás bizonyos merevsége, ami által megnehezül a szempontváltás; az összehasonlítás bels tervének kialakulatlansága, gyengesége. Általánosítási képesség: A fejlesztés célja: az általánosítás közvetlenül kapcsolódjon az összehasonlításhoz, elvonatkoztatáshoz, az induktív következtetésekhez, és a szóbeli beszédhez az általánosításon alapuljanak a rendezéses, csoportosításos és kizárásos feladattípusok szoros egységben történjen a fejlesztése a konkretizálással, ami a fogalmak, törvények, szabályok alkalmazása a gyakorlatban Jellemz hibák: az általánosítás szkebb terjedelme; a helyes képszer általánosítást hibás, vagy hiányos szóbeli általánosítás követi, illetve nem tudja szóban megfogalmazni; szituációs általánosítás (pl. bútor helyett szoba, eveszköz helyett ebéd); az általánosítás egyenetlensége; az általánosítás inverz mveletének (konkretizálás) nehézsége. Az általánosítás nehézségei szorosan összefüggnek a feladat tartalmával, terjedelmével, összetettségével és elvontságával. 2. A tantárgyi tanulási nehézségek korrekciója Az írás, olvasás és matematika tanulási gyengeség korrekciójának célja: egyrészt a beszédhallási, a látási, a mozgási ezen belül a beszédmozgási és térbeli-idbeli analízis és szintézis fejlesztése, másrészt a szükséges képzetrendszerek fejldésének felzárkóztatása, pl.: o a fonémák a beszédhangok képzetei, o az a rtikulémák a beszédhangok kiejtési képzetei, o a g r a fémá k a betk látási- térbeli képzetei, o a k i n é má k a betk leírásával kapcsolatos motoros-kinesztetikus képzetek, o és az i dbeli modalitásokkal k a pcsolatos k é p z e t ek bizonyos kialakulatlansága és pontatlansága. A fejlesztés feladatai a következ szinteken valósul meg: az analizátorok szintjén, az ingerek analitikus-szintetikus folyamataiban, a szükséges képzetek rendszereiben és kölcsönhatásában, 65

66 az írás-olvasás és számolás komplex folyamatainak szakaszos mködésében, az információk átkódolásának menetében, az írás-olvasás és számolás kivitelezésének különböz fajta kontrollnehézségeiben. A/ A kommunikációs képességek komplex korrekciója Az írás és olvasási tanulási gyengeség gyakran nem izolált fejldési anomália, hanem a közös okok miatt általában a beszédkommunikáció fejldési elmaradásainak része. A komplex fejlesztés a különböz elmaradó beszédkommunikációs képességek egymással összefügg tréningjét jelenti (helyesírás, nyelvtani és logikai képességek, általában a beszédkészség). A megsegítés feladatai: a kiejtésjavítás, a szegényes szókincs fejlesztése és pontosítása, a szavak szemantikus mezjének növelése, a passzív szókincs mobilizálása, a gyenge beszédaktivitás növelése, a sablonos beszéd oldása, a beszédfluktuáció megszüntetése, a beszédmegértés rendezése, a beszédfelépítés logikai és nyelvtani szabályainak elsajátításánál jelentkez nehézségek kiküszöbölése összefüggésben az emlékezeti és gondolkodási folyamatok fejlesztésével és a kreatív fogalmazási képesség növelésével B/ A diszgráfia és a diszlexia korrekciója A fbb problémacsoportok szerint három fejleszt eljárás alkalmazható: Akusztikus-artikulációs nehézségek esetén: komplex logopédiai korrekció, amely célja: a hallási és beszédmozgási megkülönböztet képesség intenzív fejlesztése, a hallási és látási figyelem aktivizálása, a szavak hang-bet összetételének elemzési képességében mutatkozó hibák és hiányosságok leküzdése Látási-térbeli tanulási gyengeség esetén: fejleszt foglalkozások és tantárgyi koncentráció során, melynek célja: a látási-térbeli észlelés és képzetek elmaradásainak korrigálása, a térbeli tájékozódó képesség komplex korrekciója M o z g á s i-kinesztetikus típusú tanulási nehézségek esetén: testnevelés, rajz, technika órák és játékos foglalkozások keretében, melynek célja: az általános mozgáskorrekció mellett egyrészt az író-rajzoló mozgások speciális fejlesztése, 66

67 a grafikai kivitelezés nehézségeinek és hibáinak leküzdése, másrészt az olvasási technika gyengeségének korrekciója, az olvasáshoz szükséges tekintetmozgás normalizálása Diszgráfia: Hibafajták formái: a betírás elsajátításának meglassúbbodott tempója, az írás grafikai kivitelezésének nehézsége és hibái, a szó hang/bet összetételének analízise gyenge és hibás, a mondat szóösszetételének analízise és szintézise hibás Szempontok a mozgási eredet íráshibák korrigálásához, célok, feladatok: a hasonló mozgással írt betk megkülönböztetése, amelyhez a látási-mozgási megkülönböztetésük szükséges (pl. hasonló írásmozgással kivitelezett betk esetén: m n, b v, d a); az ujjmozgások problémái esetén, pl. lazító gyakorlatok, mozgási imitációk, gyöngyfelfzés alkalmazása; az írás közben kiváltódó szorongás, félelem, görcs oldódását elsegít gyakorlatok, érdekes, játékos feladatok alkalmazása. Diszlexia: Az olvasástanulási gyengeség a bettanulás, az olvasástechnika, a szövegmegértés és a szöveg-átalakítás problémáiban jelentkezik. A korrekció analitikus-szintetikus eljárásokkal történik. A korrekció célja: Bettanulás: a bet gyors és helyes felismerésében mutatkozó elmaradások leküzdése megkülönböztetési, egybevonási és kiemelési gyakorlatok útján történik. Olvasási t e c h n i ka: a diszlexiások lassabban és nehezebben sajátítják el az olvasás technikáját. A fejlesztés területei az összeolvasás, az olvasási irány, a tempó és az intonáció gyengeségének és zavarainak leküzdése. Szövegmegértés: ezek a gyermekek általában a szöveg feldolgozásában is nehézségeket mutatnak. Fontos a speciális elkészítés: szemléltetés, élmények felelevenítése, megfigyeltetés. Hasznos eszköze a tartalom megjelenítése rajzzal, szerepjátszással. Olvasott s z ö v e g átalakítása: a fejletlen verbális kreativitás fejlesztése speciális feladattípusokkal: o betkbl szó és szavak, o szavakból mondat és mondatok, 67

68 o mondatokból történetalkotások. o Olvasott történethez más befejezés, o befejezetlen történethez különböz befejezések kigondolása. o Történetbl kihagyott epizódok pótlása saját elképzelés szerint, o olvasott történet helyének elképzeltetése. C/ Diszkalkulia korrekciója A matematikai fogalmak és mveletek elsajátításában és alkalmazásában kifejezésre jutó tanulási gyengeség a diszkalkulia. A matematikatanulási gyengeség az írás és az olvasási problémákkal együtt is jelentkezhet, mivel a háttérben közös okok húzódnak meg. A korrekciós matematikatanítás feladatai: az oki elemzésen alapuló differenciált korrekciós hatásrendszer alkalmazása, a beszéd fejldési problémáinak leküzdése, ezen belül a matematikai szókincs, illetve a téri-, idbeli és a viszonyító terminológia kialakítása és pontosítása, a szöveges feladatok esetén az olvasási, elemzési hibákból, illetve az emlékezet zavaraiból adódó nehézségek leküzdése. Ezekben az esetekben hangsúlyos szerepet kap a szöveges feladatok helyes elemzésének, bevésésének, összehasonlításának, a megoldások ellenrzési módjának tanítása. A fejleszt eljárások szempontjai: a megértéshez szükséges szókincs biztosítása, a helyes megértés biztosítása az elemzési mód tanításával, szövegelemzés segítése elképzeltetéssel, cselekvések végeztetésével, szövegrögzítéssel, a megoldott feladatok célzott összehasonlítása, feldolgozása. Az együtt oktatás nevelés támasztotta fejlesztési követelmények Az értelmi nevelés az egységes nevelési folyamat része, amelynek objektív oldala a feldolgozott mveltségtartalom, szubjektív oldala a személyiség értelmi fejlettsége. /Nánási/ A sérült tanulók nevelésének feladatai: általános feladatok, amelyek a normál általános iskolai követelmények megvalósításához szükségesek, 68

69 sérülésük ellenére is azonos ismeretekkel, képességekkel és mveltséggel gazdagodjanak, mint hasonló korú ép társaik, az oktatás minden területére, illetve minden képességre és készségre ki kell, hogy terjedjen, néhány nevelési terület értelemszeren a sérülés által meghatározott hiányok és részképesség-zavarok fokozott figyelmet és speciális módszereket, eszközöket igényelnek. A sérült tanulók nevelésének rövid távú célja: az egyes tantárgyak anyagának elsajátíttatása, A távlati célkitzés: az ismeretek koncentrációjának megteremtése, ezzel a továbbtanulás feltételeinek kialakítása, az esélyegyenlség biztosítása. A nevelési feladatok éppúgy érvényesek az SNI tanulókra, azonban közülük néhány terület különös figyelmet és metodikát igényel. Ezek a következk: Értelmi képességek fejlesztése A gyermeki tevékenységnek pótolhatatlan szerepe van a pszichikus funkciók megfelel érésében és differenciálódásában. A mozgáskorlátozottság, a helyzet- és helyváltoztatás nehézségei, a megváltozott manipulációs és játéktevékenység még ép értelmi képességek mellett is olyan akadályozó tényezket jelenthetnek, amelyek a pszichikus funkciók fejldését hátrányosan befolyásolják. A megismer értelmi tevékenység alapfeltétele az érzékszervek ép mködése. A korai agykárosodások eseteiben azonban nagyon gyakran találkozunk érzékszervi fogyatékossággal is, de gyakori jelenség az is, amikor az ép érzékszervi funkciók mellett különböz észlelési zavarok állnak fenn. Pl.: a kóros reflexek, együttmozgások ép érzékszervi funkció mellett is gátolhatják, pl. a látást; a hangforrás felé fordulás akadályozottsága miatt, pl. az akusztikus észlelés lehet nehezített. A gondolatok közlése, a környezettel való kapcsolatteremtés képessége a legmélyebb összefüggést mutatja a gondolkodás fejldésével. Éppen ezért külön figyelmet kell fordítani a beszédnevelésre. A mozgásfogyatékosság primer és szekunder következményei az alapfunkciók, a beszédképesség fejldését akadályozó hatása mellett a figyelem, a megfigyelés, az emlékezet és a képzelet fejldésére is kihatással van. A nevelés folyamatában a képességek célzott fejlesztésével, az egyéni akadályozottságot figyelembe vev sérülés-specifikus módszerek útján kell elérni, hogy a gondolkodás különböz formái és mveletei kialakuljanak, illetve fejldjenek. A sérült tanulók sajátos helyzetébl fakadó feladatok: a. a megismer tevékenység akadályozottságából ered ismeretek pótlása, b. egyenl esélyeket kell kialakítanunk tanulóinknál, 69

70 c. ki kell egyenlíteni az individuális szintkülönbségeket az egyéni nevelhetségi feltételek figyelembevételével, esetenként egyéni fejleszt programok útján, d. a tervszeren és fokozatosan nyújtott ismeretanyag, valamint a sokoldalú, valóságh szemléltetés gazdag és széleskör tapasztalatszerzéssel kapcsolva segíti pótolni a sérült tanulók ismereteinek hiányosságait, e. ki kell alakítani az önálló ismeretszerzésre való igényt és képességet, a szerzett ismeretek felhasználásának és alkalmazásának képességét, f. mind az ismeretnyújtás, mind az önálló ismeretszerzésre való késztetés megfelelen motivált legyen, g. az ismeretnyújtás során speciális eljárások és eszközök alkalmazása, h. a tanulók egyéni képességeiknek megfelel formában és módon vegyenek részt az oktatásban. Esztétikai nevelés Az integrációs oktatás támasztotta nevelési feladatok: biztosítani kell a tanulók számára az esztétikai ingereket, meg kell teremteni annak a lehetségét, hogy közvetlen, személyes kapcsolatba kerüljenek a természet, a társadalmi élet és a mvészet területén a szép esztétikai élményével, tartalommal kell megtölteni mindazokat a fogalmakat, amelyek eddig csak tanultak voltak, mindezek segítségével nemcsak ismereteik bvítésére, hanem az esztétikai látóképességük fejlesztésére is lehetség nyílik, az esztétikai nevelés motivált legyen, az esztétikai ingert szemléletes és sokoldalú ismeretnyújtással párosítsuk, az esztétikai nevelés fokozottan alapozzon az esztétikai élményhez kapcsolódó érzelmi hatásokra, és jobban vegye figyelembe az egyéni képességeket, az érdekldést. A mvészet eszközeivel végzett nevelés célja: a tanulók ismeretekkel és élményekkel gazdagodjanak a zene-, a képzmvészetek és az irodalom területén, fejldjön az alkotó- és kifejezkészség, olvasási igény kialakítása is, valamint a zenehallgatás megszerettetése is; ösztönz lehet a versmondás, a szerepjátszás, a bábjátszás, az éneklés, a karének, a zenekar eszközeinek a felhasználása. Ezeken keresztül érzelmi életük és önbizalmuk kibontakozása és fejlesztése. Technikai nevelés /technika, informatika/ E nevelési területen belüli célok és feladatok: olyan ismereteket nyújtunk, olyan jártasságok és készségek kialakítására törekszünk, amelyek alapján a tanulók képessé válnak önálló ismeretszerzésre és a szerzett ismeretek, jártasságok és készségek gyakorlati alkalmazására. 70

71 Eszköze: a gyakorlati tevékenységnek. Az integrációs oktatásból fakadó speciális tantárgyi célok és feladatok Humán tárgyak: /magyar irodalom, nyelvtan, történelem/ A fels tagozat magyar (történelem) tantárgyainak oktatása a már kialakított képességekre alapozva olvasás technikája, szövegfeldolgozás alapjainak kialakítása, nyelvtani szabályok elkészítése mélyíti el az általános mveltség elemeit, illetve bvíti a kulturális ismereteket, kultúrtechnikák elemeit. Az általános célok és feladatok mellett olyan speciális megsegít eljárásokkal bvülnek az oktatás módszertani követelményei, amelyek a sérült tanulók sajátos igényeihez igazodva elsegítik az individuális különbségek csökkentését, megakadályozzák a további lemaradások kialakulását. Fejlesztési követelmények: szövegértés, szöveg-feldolgozási képesség továbbfejlesztése, szövegen belüli tájékozódó képesség kialakítása, olvasási technika rögzítése, kifejez, helyes hangsúlyozású hangos olvasás, értelmez néma olvasás fejlesztése, igényes, irodalmi kifejezkészség fejlesztése, aktív szókincs bvítése, grammatikai ismeretek rögzítése, gyakorlati alkalmazásának automatizálása. A tárgyi sajátosságból adódóan az egész tanulási folyamatra kihat az itt tanultak készség szint elsajátítása. Az ismeretszerzés f formája az olvasás, a vizuális megfigyelésen alapuló tájékozódás és ismeret-rendszerezés, ezért a kommunikációs feladatok megoldásánál a f szempont a technikájában és idben megfelel ért olvasás kialakítása. A sérült tanulók esetében gyakran elfordul, hogy akár artikulációs, akár grammatikai szinten, de más észlelési, vagy magasabb szint sérülés esetén intermodális, szeriális területen találjuk a problémát. Ezekben az esetekben speciális megsegítéssel, fejleszt foglalkozásokkal, illetve megsegít feladatokkal kell elsegíteni a megfelel haladást. Speciális célok és feladatok: a sérült tanulók igényeihez igazodva a szükséges korrekciós foglalkozások igénybevétele (pl. logopédiai kezelés), a tananyag feldolgozásának tervezése az egyéni képességek figyelembevételével, a megfelel eszközök, módszerek alkalmazása (pl. egyéni feladatlapok, feldolgozási idhatárok meghosszabbítása, a részfolyamatok rögzítése esetén változatos módszerek alkalmazása), a fejleszt foglalkozásokon elsajátított kompenzáló technikák, helyes kivitelezési módok következetes megkövetelése, használatára ösztönzés, a kultúrtechnikák elmélyítésével az ismeretfelvétel megkönnyítése, az ismeretek rendszerezése, önkifejez-készség fejlesztése, az anyanyelvi neveléssel a sérülésbl fakadó beilleszkedési nehézségek csökkentése, az életkornak megfelel kommunikációra nevelés. 71

72 Reáltárgyak: /matematika, kémia, fizika/ A tananyag és az általános iskolai követelményszint szem eltt tartása mellett fontos szempont az egyéni sajátosságok figyelembevétele, hiszen ezeknél a tárgyaknál jelennek meg leginkább a sérülésbl adódó különbségek mind a megértés, mind az elsajátítás területén. A szemléltetés sokrétsége, a probléma többszempontú megközelítése, a rögzítés idejének meghosszabbítása, az alaposabb, részenkénti gyakoroltatás, valamint az életszer, testközeli feladatokon keresztül történ megértetés elsegíti a tanultak belsvé válását, elsajátítását. Fejlesztési követelmények: a gondolkodási mveletek folyamatos, célzott fejlesztése, a problémamegoldó gondolkodás, a matematikai logika kialakítása, továbbfejlesztése, ok-okozati kapcsolatok megláttatása, a megoldások megtervezésére, tudatos kivitelezésére nevelés. A társtudományok ismereteinek (fizika, kémia) megközelítése, pl. mozgássérültek esetében olykor csak precíz, mindenre kiterjed szemléltetéssel lehetséges. A tanulók sérülésébl adódóan gyakran nem, vagy alig találkoznak olyan jelenségekkel, amelyekkel ép társaik igen. Illetve a helyhez kötöttségükbl, kiszolgáltatottságukból ereden elfordul, hogy nem élik meg úgy a természeti jelenségeket, történéseket, hogy azok a késbbiekben támaszt nyújtsanak a tanulmányaik során. Ezért a megfigyeltetés, kísérlet módszere kiemelt helyet kell kapjon e tantárgyak oktatása során. Speciális célok és feladatok: a tananyag többsíkú megközelítése, fokozott gyakorlási lehetségek biztosítása, az egyéni sajátosságokhoz igazodva a feladatok végrehajtásának idintervallumának növelése, egyéni feladatlapok készítése, egyéni fejleszt foglalkozások szervezése, az egyes anyagrészek közötti összefüggések alaposabb megvilágítása, a kapcsolatok kiépítése, speciális eszközök (az egyéni szükséglet meghatározottsága alapján) használata, a sérült képességek tananyagon belüli fejlesztése, feladattudat, kitartás, önálló feladatmegoldásra nevelés. Ezek a tárgyak olyan gondolkodási és logikai készségeket, képességeket igényelnek, amelyek valamilyen szinten sérültek, illetve nem funkcionálnak az életkortól elvárható szinten. Ezekben az esetekben szükséges olyan korrekciós foglalkozások megszervezése, amelyek célzottan a részképességeket fejlesztik, megalapozzák, elkészítik a magasabb szint mveletek elsajátítását, így a tananyag hatékonyabb megértését. A foglalkozásokon elsajátított képességeket következetesen be kell építeni a tananyag feldolgozásába, így juttatni újabb ismeretekhez a sérült tanulókat. Természetismereti tárgyak: /földrajz, biológia/ A tantárgyak általános célkitzései és feladatai vonatkoznak a sérült tanulók oktatására is. A velük szemben támasztott követelmények szintén megegyeznek az ép 72

73 gyermekekkel szemben felállított elvárásokkal. Azonban a sérülésekbl fakadó hátrányokat csak fokozott odafigyeléssel és tervszer pedagógiai munkával lehet csökkenteni, leküzdeni. A természetismereti tárgyak oktatása feltételez egy elzetes tapasztalat-gyjteményt, amit a gyermekek korábbi tanulmányaik során, illetve saját élmény kapcsán szereztek meg. Az elz évek tanulmányaira a követelmények azonossága folytán lehet támaszkodni a SNI tanulók esetében is, de a saját tapasztalat csekély volta miatt nehezebb a képzelet mozgósítása, az elméleti síkú oktatás. Mindebbl következik, hogy a földrajz és biológia oktatása során elsdleges segédeszköz a szemléltetés, cselekedtetés. Fejlesztési követelmények: a gondolkodási mveletek közül a szimbolikus gondolkodás, illetve a képzelet fejlesztése, érdekldés felkeltése, megfelel motivációs szint megteremtése, optimális szemléltet eszközök, szemléltetési id biztosítása. E tantárgyak f célja a gyermekek megismertetése az él és élettelen, a természeti és földrajzi környezettel. Azon képességek kialakítása, amellyel magabiztosabban és pontosabban tud tájékozódni saját szkebb és tágabb életterében. Ezzel el kívánja segíteni a hátrányok csökkentését, a társadalmi beilleszkedést, a jöv kialakításának optimális feltételeit, illetve a sérült tanulók objektív látókörének szélesítését. Speciális célok és feladatok: az egyéni sérüléseket figyelembe véve kell alkalmazni a szükséges szemléltet eszközöket, oktatástechnikai és egyéb segédeszközöket, a megtapasztaltatás fontos kiegészítje kell, hogy legyen a szemléltetésnek, az alkotó tevékenységbe ágyazott, saját tapasztalatokra épül feladatmegoldásokra kell törekedni a tananyag hatékonyabb elsajátítása érdekében, fontos szempont a tényleges tapasztalatok szerzése (osztálykirándulások, séták szervezése a tananyaghoz kapcsolódóan), az egyéni szükségleteknek megfelelen kell megszervezni és elkészíteni az egyes anyagrészek rögzítését, gyakorlását, pl. egyénre szabott feladatlapok, korrepetálások, egyéni megsegít foglalkozások, bizonyos típusú feladatokat (pl. vaktérkép kitöltése, hiányos rajzok kiegészítése) az egyes tanulók sérüléséhez kell igazítani: vizualitási vagy manipulációs problémák esetében ezeket nagyított feladatlapokon, illetve szóban kell kérni, a tanulókat meg kell ismertetni azokkal az eljárásokkal, módszerekkel, illetve forrásokkal, amelyekkel ismereteiket gyarapíthatják, tájékozottságukat növelhetik, kíváncsiságukat kielégíthetik (pl. Internet, szakirodalmak, televízió msorok). Készségtárgyak: /ének, rajz, technika/ Az ebbe a csoportba sorolható tárgyak a tantárgyi ismereteken túl komplex esztétikai és kulturális ismereteket is nyújtanak a gyermekeknek. Ezek egységessége és a többi tantárgy színterén történ kiegészülése egy olyan sokoldalú mveltségtartalmat közvetít a tanulóknak, amely a kultúrált fejldés alapkövetelményeinek felel meg. A tantárgyi koncentráció révén olyan képességek és készségek kialakítására, illetve fejlesztésére van lehetségünk, amelyek a sérült tanulók hatékonyabb ismeretszerzési és feldolgozási, -rendszerezési tevékenységét segítik el. 73

74 E tárgyak oktatása során jut leginkább kifejezésre a gyermeki személyiség, itt kap leginkább teret az önkifejezés szabadsága, ezekben a helyzetekben nyílik leginkább módunk a személyiségfejldés indirekt befolyásolására. A közösségformálódás, egymás megismerésének is fontos színtere lehet egy-egy ének vagy rajzóra. A közös tevékenység, az alkotás, az együttdolgozás alkalmat adhat újabb kommunikációs lehetségekre, kapcsolat felvételi módok megtanulására. Fejlesztési követelmények: a tananyagon keresztül a mvészi eszközökkel esztétikai nevelés, személyiségfejlesztés, önkifejezés fejlesztése, ösztönzése, kreatív, alkotó kedv tanulók nevelése. Mivel a sérült tanulók általában valamilyen vizuális, illetve manipulációs problémával küzdenek, speciális feladatokat is el kell látnia ezeknek az óráknak. Egyes tananyagok kivitelezése esetenként csak speciális eszközökkel oldható meg bizonyos sérülések esetén. Pl.: a szabványbetk írásának sem a rosszabb íráskészség, sem a vizuális zavar nem lehet akadálya, ha a megfelel méret nagyításban, optimális íróeszközt használva tevékenykedhetnek a sérült tanulók. Speciális célok és feladatok: különböz anyagok, eszközök testközeli, használaton keresztüli megismertetése, munkafolyamatok elsajátíttatása, sérülés-specifikus kompenzáló technikák megtanítása, sérült részképességek fejlesztése, pl. vizuális zavarok (rajz), auditív észlelési zavarok (ének), finommotorikus zavarok (rajz, technika) estén, kitartás, önbizalom fejlesztése, szépérzék alakítása, közösségi nevelés: egymás segítése, megértése, ösztönzése, sérüléshez igazodó eszközök és technikák megválogatása, az egyéni igényeknek megfelel hely és testhelyzet biztosítása, amelyek alkalmazása elsegíti az optimális alkotó légkör és kedv létrejöttét, motiváció és sikerélményhez juttatás. Informatika tantárgy: A sérült tanuló oktatásában nagy szerepet kap az esélyegyenlség megteremtése. Ennek egyik színtere a számítástechnika, informatika oktatása. Az alapvet célok megegyeznek az általános oktatási célokkal: a számítástechnika, informatika alapfogalmainak megismerése, az informatikai, számítástechnikai irodai eszközök biztonságos kezelésének elsajátítása, algoritmizáló képesség kialakítása, megtervezett, precíz munkavégzésre nevelés. Mivel oktatási folyamatunk f célkitzése az ép és sérült tanulók azonos követelmények elé állítása, ezért e tantárgy fejlesztési követelményei is az egységességre törekszik. Fejlesztési követelmények: 74

75 számítógép-kezelés alapjainak elsajátítása, tudjon információkat különféle formában kifejezni, illetve a különféle formában kifejezett információkat felismerni, szerezzen tapasztalatokat hagyományos és új technológiákon alapuló információs eszközök és információ hordozók használatában, a tantárgy az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információkat munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember kialakítását célozza meg. A sérült tanulók speciális szükségletei speciális célokkal és feladatokkal egészíti ki az informatika tantárgy oktatását. Ezek áthatják az oktatás egész folyamatát. Speciális célok és feladatok: alkalmazkodva a sérült tanulók igényeihez, megfelel tanterem biztosítása az egyéni foglalkoztatási formához, amellyel a gyermekek másságának megfelel tempóbeli és módszertani igényeihez alkalmazkodunk, az informatikai eszközök kezelésének elsajátításával olyan kompenzáló technikák megtanítása, amellyel a mindennapi életben való érvényesülés lehetségét segítjük el, a modern információáramlás használatának megtanításával (Internet) a szükséges ismeretekhez jutás önálló és egyszer formájának alkalmazása, ezzel önállóságra nevelés, a számítógép kezelésének megtanításával a különböz oktató programok használatának elsegítése, a tantárgyi kapcsolódások kihasználása olyan esetekben, amikor a sérülésébl adódóan a gyermek kézírása nem teszi lehetvé az objektív értékelést, a segédprogramok, oktatási anyagok számítógépen történ alkalmazásával a szélesebb kör szemléltetés, megtapasztaltatás elsegítése, ezzel a speciális szükséglet tanulók egyéni képességeihez való alkalmazkodás, az informatikai ismeretek alapos elsajátíttatásával a továbbtanulás, a pályaorientáció és késbbiekben a társadalomba való beilleszkedés területén nyújtunk segítséget. 75

76 3. számú melléklet PROJEKTOKTATÁS Cél: Egészségügyi ismeretek megalapozása Élményadás Idpont: Március négy hete Pedagógiai célok: Az egészséges életmód igényének kialakítása A kutatómunka lehetségeinek megismerése Az információk szelektálása A felkészülés, a megvalósítás lépései: I. hét: Témakörök megjelölése évfolyam szinten Anyaggyjtés II. hét: Az elkészített programok megvalósítása a négy évfolyam szintjén. III. hét: IV: hét: 1. évfolyam: A helyes tisztálkodás, fogmosás - iskolai védn 2. évfolyam: A helyes táplálkozás ANTSZ munkatársa 3. évfolyam: A testedzés, a mozgás fontossága - Testnevel 4. évfolyam: A közlekedés veszélyei Rendrség munkatársa Az eladások, beszélgetések témáihoz kapcsolódó közös tevékenységek: 1. évfolyam: Figyelemfelkelt plakátok készítése különböz technikákkal 2. évfolyam: Kiállítás készítése az egészséges élelmiszerek felirataiból, dobozaiból, képeibl 3. évfolyam: Játékos sor és váltóversenyek a szabadban 4. évfolyam: Kerékpáros ügyességi verseny A témákhoz kapcsolódó tevékenységek, versenyek értékelése, jutalmazása 76

77 4. számú melléklet Szükséges eszköz- és felszerelésjegyzék 77

78 5. számú melléklet Név:. 1.OSZTÁLY Ezt már tudom! Ebben még ügyeskednem kell! 78

79 Név: 1.OSZTÁLY I. félév Magyar nyelv és irodalom Kifejezés szóban Betismeret Szavak olvasása Szavak egyeztetése rajzzal Versmondás Betk alakítása Betk kötése Szavak másolása írott szövegrl Szavak másolása nyomtatott szövegrl Szavak írása tollbamondásra Szavak írása emlékezetbl Az írásbeli munka külalakja Matematika Számok írása, olvasása 10-ig Halmazok, számok összehasonlítása Mveletvégzés 10-es számkörben Számok bontása Tájékozódás térben Páros, páratlan számok megkülönböztetése Környezetismeret Az iskolai élet szabályainak ismerete Az alapvet közlekedési szabályok ismerete Az évszakok és jellemzinek ismerete A növények és részeik ismerete Kitnen dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz 79

80 Név: 1.OSZTÁLY Év vége Magyar nyelv és irodalom Kifejezés szóban Betismeret Olvasás Rövid szöveg értelmezése Versmondás Betk alakítása, kötése Szavak, mondatok másolása írott szövegrl Szavak, mondatok másolása nyomtatott szövegrl Szavak, mondatok írása tollbamondás alapján Szavak, mondatok írása emlékezetbl Az írásbeli munka külalakja Matematika Számok írása, olvasása 20-ig Számok összehasonlítása, (páros-páratlan) Mveletvégzés 20-es számkörben Számok bontása Egyszer szöveges feladatok megoldása Mérés (hosszúság, rtartalom) Környezetismeret Az évszakok, hónapok, napszakok ismerete Növények, állatok fejldésének ismerete A család és a családi kapcsolatok ismerete Az egészség és feltételeinek ismerete Napirend ismerete Étkezési szokások ismerete Tisztálkodási szabályok ismerete Kitnen dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz 80

81 Név: 2.OSZTÁLY I. félév Magyar nyelv és irodalom Hangos olvasás Ért olvasás, feladatmegoldás Szóbeli szövegalkotás Versmondás Az ábécé és a betrend ismerete A magánhangzók és a mássalhangzók ismerete Szótagolás, elválasztás Hosszú magán- és mássalhangzók Mondatkezdés, mondatvégi írásjel Másolás Tollbamondás Emlékezetbl írás Az írásbeli munka külalakja Matematika Kétjegy számokhoz egyjegy hozzáad. Elvétele Szorzótáblák pontos ismerete, alkalmazása Osztás, a tanult szorzótáblák alkalmazásával Egyszer szöveges feladatok Sorozatok képzése sz a parkban Az erd szintjei Itt a tél Család Közlekedés Környezetismeret Kitnen dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz 81

82 Név: 2.OSZTÁLY Év vége Magyar nyelv és irodalom Hangos olvasás Ért olvasás, feladatmegoldás Szóbeli szövegalkotás Versmondás A szóelemek ismerete (szót + toldalék), szótagolás A szavak jelentése Mondatfajták Másképp ejtjük, másképp írjuk Másolás Tollbamondás Emlékezetbl írás Az írásbeli munka külalakja Matematika Biztos számfogalom 100-as számkörben Relációs jelek használata Szorzó- és bennfoglaló táblák Maradékos osztás Összetett számfeladatok Egyszer szöveges feladatok megoldása Környezetismeret Ilyen vagyok: testrészek Napirend, táplálkozás Tavasz az erdben Virágzó növények Állatok és kicsinyeik Kitnen dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz 82

83 Név: 3.OSZTÁLY I. félév Magyar nyelv és irodalom Hangos olvasás Néma szövegért olvasás Memoriterek Önálló szövegalkotás Mondatfajták Tanult szófajok ismerete Nyelvtani szabályok ismerete j-ly hang jelölése Másolás Tollbamondás Emlékezetbl írás Az írásbeli munka külalakja Matematika Számfogalom 1000-es számkörben Matematikai fogalmak ismerete Geometriai fogalmak ismerete Írásbeli mveletek ( összeadás ) ismerete Mértékegységek és a közöttük lév kapcsolat Fejszámolás Szöveges feladatok Környezetismeret Vízparti növények A virág részei Idjárás megfigyelése ( elemei ) Növekedés fejldés Közlekedési ismeretek Kitnen dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz 83

84 tanuló 3. évfolyam 1. félév IDEGEN NYELV Kiválóan megfelelt Biztos ismeretekkel rendelkezik Jól megfelelt Változó teljesítmény Az alapkövetelményeket teljesítette Felzárkóztatást igényel Szókincs Hallás utáni értés Kiejtés Olvasás Szövegértés Helyesírás Nyelvtani ismeretek 84

85 Név: 3.OSZTÁLY Év vége Magyar nyelv és irodalom Hangos olvasás Néma szövegért olvasás Memoriterek Önálló szövegalkotás írásban Tanult szófajok ismerete Nyelvtani szabályok ismerete j-ly hang jelölése Másolás Tollbamondás Emlékezetbl írás Az írásbeli munka külalakja Matematika Biztos számfogalom 1000-es számkörben Matematikai fogalmak ismerete Geometriai fogalmak ismerete Írásbeli mveletek ismerete Mértékegységek és a közöttük lév kapcsolat Fejszámolás Szöveges feladatok Környezetismeret Alaprajz fogalma Felszínformák ismerete A víz tulajdonságai Egyéb fizikai jelenségek Állatok a vízben és a vízparton Kitnen dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz 85

86 tanuló 3. évfolyam II. félév IDEGEN NYELV Kiválóan megfelelt Biztos ismeretekkel rendelkezik Jól megfelelt Változó teljesítmény Az alapkövetelményeket teljesítette Felzárkóztatást igényel Szókincs Hallás utáni értés Kiejtés Olvasás Szövegértés Helyesírás Nyelvtani ismeretek 86

87 Név: 4.OSZTÁLY I. félév Magyar nyelv és irodalom A szöveg folyamatos, kifejez fölolvasása Olvasmányok eseményeinek összefügg közlése Szövegértés feladatmegoldással Memoriterek szövegh, kifejez eladása Mondatfajták A j-ly hang jelölése A tulajdonnevek tanult eseteinek kezdése A tanult szófajok ismerete Írásbeli szövegalkotás Kitnen dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz Matematika Számok ismerete es számkörben Számok rendezése Alakiérték, helyiérték, tényleges érték fogalma Számok közelít értéke Írásbeli mveletek Egyszer szöveges feladatok A mveleti sorrend és a zárójelek használata Egyszer átváltások: hosszúság, tömeg, r, id Környezetismeret Gyümölcseink és károkozói Zöldségeink és károkozói Az idjárás és az éghajlat Térképismeret, világtájak Hazánk nagy tájai, vizei, felszíni formái 87

88 tanuló 4. évfolyam 1. félév IDEGEN NYELV Kiválóan megfelelt Biztos ismeretekkel rendelkezik Jól megfelelt Változó teljesítmény Az alapkövetelményeket teljesítette Felzárkóztatást igényel Szókincs Hallás utáni értés Kiejtés Olvasás Szövegértés Helyesírás Nyelvtani ismeretek 88